Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-09 / 108. szám

fi

ESZAKMAQYAKORSZÄG

Vasárnap« 196S. májas *.

cÁ iiápótn fé-zia oároia

Rohamsisak a madárljeszton

H

ejőkeresztúrban egy

utcafordulónál tűnt szemembe. Alacsony kerítéssel határolt kiskertben áll, a még ki sem bújt zöldségfélék között Rongyruházata meg sem leb- bent a szélcsendes időben, nyakában madzagra kötve lógott a feketére mázolt fagéppisztoly. Szalmával tömött fején félrecsapottan állt a zöldre festett rohamsisak. Néhány lépésre tőle emberek szorgoskodtak: a Hejő- híd feljárójának korlátján munkálkodtak valamit.

Rohamsisak. Parádékon, meg képesújságokban láttam először. Az első világháború utáni évtizedben a Pesti Hírlap, meg a Pesti Napló képes melléklete gyakran szerepeltetett rohamsisakos katonákat. Hazaiakat és külföldieket egyaránt. Láttunk háborús képeket és láttok az életben maradottakat, amint csonkolt testtel, fakult kitüntetésekkel ékesített kopott katonaruhájukban a forgalmasabb utcasarkokon koldultak. Láttunk elegáns uniformisok felett parádézó rohamsisakokat is a képeken.

S jött az ellenforradalmi korszak sok-sok katonai parádéja, jöttek a hadgyakorlatok, s a vallásos körmenetek díszőrségén kívül mind gyakrabban húztak rohamsisakot a földjétől elszakított paraszt, a családját kenyér nélkül hagyó munkás, a nincstelen kishivatalnok, a fényesre koptatott ruhájú értelmiségi fejére is. Roham- sisakot. viselt József főherceg augusztus 20-án a „Szent Jobb” kíséretében, a kegyetlen tábornok, amikor honvédelmi kinevezése után eskütételre sietett a kivételesen nem rohamsisakot, hanem tengerész sapkát viselő „Legfőbb Hadúrhoz”, a terrorfővezérből lett kormányzóhoz, s rohamsisakot húzott a fasi- zálódó rendszertől előnyöket váró Baross-tag kiskereskedő, aki a Frontharcosok Szövetségében akarta bizonyságát tenni hazafiasságának és rendíthetetlen harcos húsé-. gének: . f

Aztán láttam rohamsisakokat, amikor már nem a parádézó díszöltözet kelléke, hanem a háborúban sínylődő katona védelmezője, vagy legalábbis annak vélt pajzsa volt. Viselte az igaztalan támadó és viselte a megtámadott. Hordta az öröm-katona, és hordta a mundérba kény- szeri tett kisember. Ezt húzta

fejére a könyörtelen élt?pró,

és ezzel is védte testi épségét a felszabadító. Rohamsisakban gyilkolt az SS, és ebben vigyáztak a védő-őrizetesnek csúfolt foglyaikra a náci haláltáborok őrei.

■ roham sisak mindig A rosszat, veszélyt, pusztulást jelentett Vésztjóslók voltait a parádék hajdan, borzongással töltöttek el mindig a vasburokba kényszerí tett emberi koponyák. Hosszú ideig raboskodtam együtt annak idején Hitler egyik táborában egy kínai egyetemi tanárral, aki a nácik uralomra lépése idején Németországban rekedt. Nála láttam először „békés” célokra használt ro- hamsisakot Ki tudja, honnan került hozzá, de legfőbb kincsének számított: ebbe mérték neki a szűkös levesadagot:.

Es láttam rohamsisakot

szétdobálva a csatatereken. Láttam a szétszórt hullák százain, ezrein. Láttam temetők fejfasorain. Láttam a másfajta acélsisakot felszabadítóinkon, és megértem a felszabadult életben feleslegessé vált rohamsisakok tízezreinek, mint ócskavasnak a martinkemencébe szórását.

Soha többé háborút, soha többé rohamsisakot, zakatolt bennem a gondolat, és boldogan keveredett a szabadság érzetével, a béke tudatával.

De ím, béke és rohamsisak paradox fogalma nem hagy nyugodni. Béke van, dé rohamsisakra volt szükség már hány helyen! Korea, Szuez, Izrael, Kongó, Laosz, Ciprus, Vietnam! Hol volt, illetve hol van a béke, ha acélsisa- lcokra van szükség?! Miért van rá szükség újra? Meddig lesz még ijesztő jelkép a ro- hamsisak?!

A

ki a hejőkeresztúri kiskertben a madár- ijesztő fejére tette, csak a verebeket és társaikat akarta távol tartani. De e szalmafejű, gép- pisztolyos, acélsisakos alak memento is: a háború veszélyére emlékeztet. Géppisztoly az öleshez, acélsisak a védekezéshez? Meddig?! Miért?! Minek?!... A hidat javító munkások békén dolgoztak. Ügyet sem vetettek a fenyegető jelképre... Jól teszik, ök az erősebbek, s azt akarják, hogy a sisak maradjon örökre csak a madárijesztőn.

(benedek)

toztató munkát, a három ró- zsa a gyönyörű, felvirágzó

Kis Jankó Bori emlékkiállításra teszi! Mezikövestí

A híres matyó hímzőasz- szony, néhai Kis Jankó Bori emlékére az idén is országos

népművészeti, hímzőpályázatot hirdettek. Ezen a palócvidék, Buzsák, Mezőkövesd, Sárköz, Kalocsa és Hódmezővásárhely legjobb hímzöasszonyain kívül részt vesznek a díszítőművészeti szakkörök vezetői és tagjai is. Céljuk, hogy a hagyományos motívumok felhasználásával olyan népművészeti. hímzéseket készítsenek, amelyek a mai igényeket kielégítik és a. korszerű lakások díszévé válnak.

A pályamunkák tervezését és kivarrását számos helyen már megkezdték. A három matyó faluban, Mezőkövesden, Szentistvánban és Tardon például 25 népművész mintegy 50 függönyt., étkezési garnitúrát, párnahuzatot és díszes falvédöt készít. A szerencsi, ózdi, áriái és encsi díszítőművészeti szakkörök, tagjai közül is egyre többen keresik fel a népművészetről híres tájakat,

hogy az ősi mintákat eredetiben tanulmányozzák.

A legszebb három alkotás 3000—3000 forint pénzjutalmat és Kis Jankó Bori. emlékérmet kap, 18 pályamunkát pedig több. mint 10 000 forinttal díjaznak. Az ünnepséget Mezőkövesden augusztus 15-én rendezik meg.

A beérkezett pályamunkákat, amelyekből több mint ötszázat várnak, kiállításon mutatják be. Az ünnepi napon még egy érdekes és egyedülálló kiállítás nyílik a ma,tyó fővárosban. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából az országban működő népművészeti és iparművészeti szakkörök részéré is pályázatot írtak ki. A legszebb fafaragások, fazekas munkák, kerámiatárgyak, valamint népi szőttesek alkotóit pénzjutalomban részesítik. A két kiállítás megnyitásakor rendezik, meg a. népművészet mestereinek 3 napos találkozóját.

Ma délelőtt nyílik:

Képzőművészeti kiállítás Diósgyőrött

Harmadik alkalommal jelentkezik önálló tárlattal Miskolc művészetkedvelő közönsége előtt a városi tanács képzőművészeti szakköre. Ma, május 9-én délelőtt 11 órakor a III. kerületi (diósgyőri) tanácsháza dísztermében nyílik meg a kiállítás.

Bár önálló kollekcióval most lép harmadszor a nyilvánosság elé a szakkör, a vendégkönyv bejegyzései számos kiállításról tanúskodnak. Ezeket elsősorban a peremkerületekben: Hejőcsabán, Lillafüreden, a Vasgyárban, valamint a munkásszállásokon rendezték meg.

Az eltelt közel egy évtized alatt a képzőművészeti kör kilenc tagját vették fel a főiskolára, közülük többen már hivatásos művészként tevékenykednek.

(Kassai tudósítóinktól.)

AMIKOR azt a szót halljuk Gömör, erdős táj, völgyekbe épült kis falvak, jutnak eszünkbe. Annak, aki a filozófiával foglalkozik, észégi :*i

*

|t®§|§ !|P|| - IJji

l§Íg%;,

• Ws*

J$é-'- er:/'-1»

. . .

r:. /**<**$*., '>%

. . , ■ / r

. ' - ;

m ■/: ■

■ !: • m. Mi ' „ - >X- U

(ÍJy?... •' . , ; ., ■;,,

v- . MC,;'... .,

Megkezdődött az idei túriak

be jut Kobeliarovo falva, a világhírű szlovák tudós, Pavel Jozef Safarik szülőhelye A diák Franyo Králra. vagy Samo Tomásikra gondol, akik ezen a tájon írtak. A külföldinek. akt már járt e tájon, eszébe jutnak a dobsinai jégbarlangban töltött feledhetetlen órák, a domicai barlangbirodalom csodái, a betléri kas-, tély. Krasz-horka. Pelsőc Vidéke, s a feledhetetlen Szá~ delöi-völav. És nemcsak természeti szépségekben, irodalmi emlékekben, vasércben, magnezitben gazdag e táj, hanem itt nevelik Csehszlovákia legszebb lovait is (Egv pár ilyen lóért . négv elefántot kapott Csehszlovákiai Üdítő gyümölcsök', zamatos almák is teremnek e tájon, ahol testvéri barátságban, megértésben együtt él és dolgozik a vidék szlovák és magyar lakossága. Most az alkotó munkában tovább fejlesztik barátságuknak azokat a . tradícióit, amelyet az elnyomó fasizmus ellen, a szlovák nemzeti felkelés idején vívott közös fegyveres harcukkal kovácsoltak szilárddá.

E táj központja Rozsnyó, az ősrégi, még a XII. században alapított város, amely büszke történelmi múltjára, s még büszkébb a közelmúlt hatalmas fejlődésére. A bányászok. munkások, a tanuló ifjúság városa Rozsnyó. Alapításának történetéről érdekes legendát őriznek a régen megsárgult annáleszek. Egykoron pásztor őrizte juhait e tájon, s amikor elszunv- nyadt báránykái mellett, különlegeset álmodott. Tündér jelent meg álmában, s így szólt hozzá: gazdag leszel, csak kezdj el itt ásni. S azon a helyen, ahol a tündér megjelent álmában, felébredése^

Húsz esztendővel ezelőtt, 1915. május 9-én szabadult fel teljesen a német fasiszta megszállás alól Csehszlovákia. A hitleri hordák elleni harc a Győzelem Napjáig folyt Csehország területén, s már a győzelem harsonái szóltak, amikor a szovjet felszabadító hadsereg alakulatai, s a csehszlovákok partizán és felkelő egységei még mindig harcban állottak néhány fasiszta tűzfészekkel. A baráti csehszlovák nép felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából közöljük kassal tudósítóink alábbi rinorí ültkor három gyönyörű rozsát talált. Pásztortársaival azonnal ásni kezdett a rózsák helyén, s nemsokára elébük tárult a föld mélyében az arany. Azóta szerepel Rozsnyó címerében a bányász csákány és a három nyíló rózsa, Szimbólum e címer még napjaink számára is.

SOHASEM VOLT könnyű itt virágzó. rózsás életet teTalálkozót rendeznek Borsod megye öntevékeny tánczenekárai

rül sor. A bemutatón 12 tánczenekar, köztük az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Ház, a sátoraljaújhelyi, a szerencsi, a mezőkövesdi és a szikszói művelődési otthon együttesei adnak számot felkészülésükről. A kis zenekarok produkciójáról a szakemberekből álló zsűri a helyszínen mond véleményt, majd a legjobbakat I oklevéllel jutalmazzák.

gusok 33 különböző tánczenekar műsorát hallgatták meg. majd tanácsokkal segítették további munkájukat. Az együttesek fejlődését segítik azzal is, hogy az idén először megrendezik a legjobb borsodi öntevékeny tánczenekarok találkozóját. Erre május 23- án a mezőkövesdi új művelődési ház színháztermében keBorsod megye művelődési otthonaiban az utóbbi években számos öntevékeny tánczenekar alakult és kezdte meg működését. A fiatalokból álló kisegyüttesek fejlődésére és művészi felkészülésükre az idén már nagy gondot fordít a tanács művelődésügyi osztálya. Kezdeményezésükre például a téli és tavaszi hónapokban kiváló, zenepedagó......

a bányászok, a munkások már ( akkor' is küldték a vasat, az c acélt a hidak, gyárak, váró- ( sok újjáépítéséhez. Rövidesen | Rozsnyó városában is begyó- E gyították a háborús gránátok, v aknák ütötte sebeket. S aztán épülni kezdtek az első : családi házacskák. ' majd \ előbb két, később hatemele- ‘r_ tes épületekből egész, új vá- i rosrész született, amelynek ■ 805 lakásában csaknem négy- < ezer ember él napjainkban. í A bányászok 500 kis családi r házat építettek saját erőből, c Szomszédságukban tanulóvá- ( ros épült 500 ifjú vájártanuló , részére. A város lakóinak szá- E ma megkétszereződött a fel- ( szabadulás óta. Uj utcasorok, . gyönyörű szálloda. mozi, í vegytisztító üzem. postahiva- v tál. tejüzem, nagy iskolák, ■ művelődési ház. s középületek j, egész sora épült a városban. > A város festői környékén c üdülőtelep léfesült. s legfő- í képpen a gazdag vasércbá- } nvák mélvén változott nagyot c az élet.. Ma már alig látni e ^ bányákban csákányt, kézi- | szerszámokat. A bányászok E kezét nem formálja alaktalan- ( ná a szinte emberfeletti, ne- \ héz. fizikai munka. Gép dől- j gozik az ember helyett. Min- s den nehezebb fizikai munkát £ gép végez, a bánvászkodást a .95 százalékig gépesítették. A S bányász szerepe ma már csak c a gépek iránvítása. . j(

A HÁROM nyíló rózsáról szóló legenda ma is érvényes. í A nyíló rózsák napjaink itt (! tanuló, virágzó életre készü- lő ifjúságát jelképezik. Sok £ itt a fiatal, s minden lehető- (J sége- meg van a tanulásra. £ Nemcsak kilenc éves általa- v nos iskolák, de 12 éves, kö- v zépfokú képzettséget biztosi- !J tó iskola, pedagógiai intézeti egészségügyi középiskola, N építészeti technikum is mű- ködik a városban. A közeljö- (( vőben nyitja meg kapuit a ^ mezőgazdasági technikum, é 1970-ig, az elkövetkező ötéves (( terv esztendeiben még hatói- ' masabb fejlődés vár Rozs- £ nyóra, a három rózsa városé- $ ra. Ez lesz csak az igazi fel- j virágzás. 870 új lakás épül a £ városban. 62 millió koronás v beruházással új kórház és po- c liklinika épül. Készül a víz- í vezeték, az új csatornázás, új N üzletházak nyílnak. Épül a 24 ^ tantermes, új középiskola, | bölcsőde, s ki győzné sorolni N mi minden. $!

Gömör székhelyének. Rozs- ({ nyónak címerében a bányász csákány ma az életet megvál- £ toztató munkát, a három ró- t zsa a gyönyörű, felvirágzó életet szimbolizálja. bj

(A. Semorádik — E. Mytnik) •>

remteni. Elegendő csupán a

háború éveire emlékezni, amikor az elnyomó fasisztáit az utolsókig védeni akarták a várost, s amikor a lakosság megtagadta az erődítmények ásását, építését, mindenkit elhurcolással fenyegettek. De nem használt a 'fenyegetés, a terror. A bányászok családjukkal együtt a bányák mélyére húzódtak, s a környéken harcoló partizánokkal sole borsot törtek a megszállók orra alá. Hiába őrjöngtek a németek, a bányászok 1944. december 18-tó! 1945. január

23-ig kitartottak a bányák mélyén. Ezen a feledhetetlen napon szabadította fel őket a második ukrán hadsereg.

amelynek oldalán román egységeit is harcoltak.

Azóta a felismerhetetlen- ségig megváltozott itt az élet. \ felszabadulás utáni első idők még nehezek voltak, de