Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-07 / 106. szám
Pétitek, 1985. május 7. SZAKMART ■» *W97, . ■ 3 „Miskolc, esőben” — ás ami nem látszott belőle Tavaszi szélben Megjegyzések Móricz Virág riportjához É nekünk sem tetsző esős tavaszban nemrég illusztris. köztiszte- ;„tben álló, kedves vendége volt öreg városunknak és szeszélyes szépségű borsodi földünknek. Móricz Virág író. országgyűlési képviselő, a mi nagyemlékű Móricz Zsigmon- dunk leánya járt nálunk. Sajnos, olykor csak szitáló, máskor szakadó esöbeD. Ez viszont nem az itteni emberek, hanem a bolondos természet „bűne”. Szívesen fogadtuk volna őt napfényözon- i>en is. Talán ez a vigasztalanul esős idő is oka volt annak, hogy kedves vendégünk bo- rongós hangulatú riportot írt városunkról a Magyar Nemzetben „Mislcolcesőben” címmel. Amikor megpillantottam az írást az újság hasábjain, nagy kíváncsiság fogott el. mi-mindent látott, mi-mindent irt rólunk Móricz Virág? Mert örül a mi lelkünk, ha rólunk szólnak, örül még akkor is, ha iászándékú munkánk közben elkövetett hibáinkról.'vagy éppenséggel még ki nem gyógyított élet-bajainkról. duzzadó küzdelmünk nyüzsgő problémáiról ad hírt bármelyik újság krónikása. Bizony. van nekünk sok bajunk, meg nem oldott és hirtelen meg sem oldható problémánk. köztük számos múltból örököli, gondunk. Nem is tagadjuk, elmondjuk mi ezt minden kedves vendégünknek. De azért, vannak itt örömöt és jóérzést Is kiváltható tisztes változások, és vannak vajúdó nagy munkák, elkezdettek és félig készek, meg vannak tisztességesen befejezettek is, végig a városban, oly nagyok és feltűnőek, hogy szakadó esőben is láthatók, de hát egy aránylag nagy város életében nemcsak az az új és érték, amit felfog a szem, hanem az is, ami az. utcákról nem látható, mert éppenséggel falak között történik, mondjuk óriás gyáraink forró levegőjű csarnokaiban. H add mondjam meg őszintén: Móricz Virág írása csalódást oko- :ott. Nemcsak nekünk, mis- olci újságíróknak, hanem az embereknek, Miskolc lakosainak, gyárainak derék, küzdelemhez szokott munkásainak is. Talán nem is fogok tollat, ha ők nem szólnak, ha ők nem kérik, hogy azért mégis, akárhogyan is esett az eső, sokkal több ez a város, mint amennyit Móricz Virág észrevett belőle. Nem most. már 35 esztendővel ezelőtt is több volt, már akkor is. amikor jó Móricz Zsigmondurik megírta „Miskolc” című cikkét, a Nyugatban. Bölcsen látta s irta Móricz Zsigmond akkor: „Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar város. E pillanatban el van hanyagolva. Az állam nem favorizálja. Nem kapott még egy kis egyetemet sem... S ami nagyobb baj. nincs benne a köztudatban a fontossága, jelentősége is értéke.” Esett ugyan az eső. amikor Móricz Virág nálunk járt. de 3 miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hatalmas épületei •s diákszállói szakadó esőben s messzire látszanak. És ez íz egyetem a felszabadulás után épült, pontosan abban íz időszakban, amikor az álam már -. favorizálta Miskol- :ot. és tegyük hozzá: nem ígészen oktalanul és nem ér- iemtelenül. Miskolc már réten érdemes lett volna rá. íogy favorizálják, hogy Budaiest után az ország első vá- osává fejlesszék. Idézem neginf Móricz Zsigmond 35 Ívvel ezelőtt írt sorait. „Most •rik. a terv. hogy Miskolc egy cöziaozgatási testté váljék a tele ma már teljesen összeépült Diósgyőrrel és Hejőcsa- tával. . . Pompás, tizenkét ki- ométeres város állana elő és : lakosság is valami 25 000-cl tyarapodna. Ma. Miskolcnak :b. 60 000 lakosa van . . . Mis- colc egy ilyen kfízi"'’znatás’ énnyel egyszerre Budapest itán az ország első városa letetne .. > A terv már 1930-ban éret : de csak a felszabadulás utó- valósult meg. és azt is met : mondhatjuk őszintén. hop- nem hibátlanul. Miskolc ep- közigazgatási testté vált. D . ósgyőrre! és Hejőcsabával. t: i ezzel csak a lakosság szám ■ nőtt nagyra, az igazán várt sias nagy várost még nem s . került megteremtenünk. Ez : mi mostani egyik legnagvob munkánk, városszerte vajuri ügyünk, a szó teljes értelme ben közügy, és örültünk vo na. ha kedves vendégünl Móricz Virág ezt is észrevesz A félreértések elkerüléí végett hadd hüzzai alá: nem azt kívánói itt ecsetelni, milyen riport/ szerettünk volna Móricz V ragtól. Távol áll tőlem i minden miskolcitól. A szer? szuverén joga. mit. vesz és? re. s mit ír meg. Elvégre a írás kifejezetten szubjektí alkotás, de van olyan kövf íolménve is, hogy lehetőié objektív legyen, azaz a szei rő égvén i meglátása, megél zése tükrözze, ha csak nag\ vonalakban is. azt a valósá got amelyről másoknak í Mert: nem mindegy, nem 1f hel mindegy, mit ír meg eg újságíró Miskolcról, ha ma énpen Miskolcról tudósítja nem miskolci olvasókat. Mr rtez Virág szinte csak kedve múzeumunkat és műzeumun problémáit vette észre, mini ha Miskolcon nem is lenn más. csak a Herman Ottó Mű zeum és régészeti leletek. ré gészeti problémáink. Nekünl is fáj. hogy rangos múzeu műnk a pénzügyi besorolás ban 75. helyen áll. de bár mennyire becsüljük is a ré gészetet, rneg a feltárt kincse két mégiscsak naffvobb. fon tosabb problémákkal kel meggyűrkőznünk. Például az zal. hogy a múlt „ajándéka ként” sok a „rinay-rnnmf -kültelkünk, sőt nem is csal kültelkünk, hanem belső vá rosrészünk is. amelyeket mi né! előbb szeretnénk eltüntet ni. s helyükre olyan városré székét építeni, mint a Kilián dél és -észak, amit Móric; Virág két rövid mondattal elintézett Mindezt rneg is értenénk. ! egy ellenkező szót sem szólnánk, ha Móricz Virág legalább egy mondatta] megindokolja. miért csak a múzeumot és a régészetet méltatja Indok volt is, hiszen esett a: eső. és ilyenkor legszívesebben valóban csak múzeumot látogat az ember. De mindennek megvan a maga módja Ha valaki múzeumról és régészetről kíván írni. legalább érzékeltesse, hogy csak arról ír. és nem egy egész városi akar bemutatni. Mert a „Miskolc. esőben” című riport 8 teljesség igényét rejti magában. viszont a leírt kép nagyon is hiányos. Nem kívánunk dicsekedni, sem ismételni, hiszen írtak már városunkról hűbb képet is. de kénytelenek vagyunk elmondani. hogy az Avas és a Bükk lábainál olyan óriás üzemek vannak, mint a Lenin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár, a December 4 Drótművek és az éppen tiz esztendős Pamutfonó a Sajó partján. E négy legnagyobb gyárban több mint negyvenezer ember dolgozik, éspedig nem is akárhogyan. Problémákkal küzdve is túlteljesítik terveiket, nemzetközi elismeréseket is szereznek az országnak. és az a törekvésük, hogv még jobban élhessenek. \ t agy engedje meg Móricz Virág, hogy ideírjam édesapja 35 évvel ezelőtt fogalmazott kérdéseit: „Azt kérdeztem, hány gazdasági iskola van ezen a területen. Kiderült, hoay egyetlen egy sincs ... Es hány ipariskola? Magasabb intézet? Technológia? Felsőipari oktatás? .Semmi...” Ezekre a kérdésekre ma már Miskolc is büáekén felel. hiszen éppen az jellemzi manapság e várost, hogy soksok új iskolája van. általánoséi középiskolák, színvonalasan oktató, igen jóhírű gimnáziumok, technikumok, érettségiztető szakközépisko- j la és egész városnegyedet al-í kotó iparitanuló intézmény, j diákotthonokkal és kiválói szakembereket nevelő i paris-' kólákkal. < És hadd idézzem meg Mó-j ricz Zsigmond 35 évvel eze-1 lötti cikkének néhány részié-,; tét. „En nagyon szerelem j Miskolcot. Mindig gyönyör- j ködlet az a pezsgő elet. amely J utcáin folyik. Az alföld’ vá- 1 rosok este kilenckor d ómba borulnak, itt szinte fővárosi . élet van éjfélig, s még to- \ vább. És minden akcióra haj- i lamos ez a város . . Mos!, ép- ; pen kedvetlen a város. A mai j szörnyű gazdasági válság rá- J nehezedik a le’kekre Sal: a í munkanélküli (kb 1200 at J tarla,na.k nyilván). de meg ! több az eladósodott, s léleg- ♦ zethez jutni nem tudó egzisz- ’ tencia.” A város élete ma lobban ■ pezseg, mint bármikor Mun-2 kanélküli nincs, de van rnun- o kaerőhiány egyes iparágak- í ban. Nincs eladósodott egzísz- j tencia, de megmondja az OTP v igazgatója, mennyi a lakosság ! takarékbetétje. És sok tén?/t * fel lehetne még sorolni, ami í látható és megtudható bármi- I kor. szakadó esőben csakúgy. í mint téli hóviharban. i Ne haragudjék, kedves Mó- v ricz Virág, de nem tudtuk vá-! lasz nélkül hagyni rólunk írt f riportját Mi szeretjük. ezt aj várost úgy, ahogy van. és í még csak elfogultak sem va-f gyünk, mert iól tudjuk, meny-í nyi építésre, változtatásra J kell még összpontosítanunk! erőinket Terveink készen * vannak, és a teremtés is el- i kezdődött Bizonyítja a tói iá-1 ni elegáns, színes városrész,! bizonyítja a Selyemrét a I Csabai-kapu, és ha jól meg-5 nézzük, minden utca. T Kifogásainkon kívül el kell * mondanunk azt is, hogy a? másik borsodi riport amely! ugyancsak a Magyar Nemzet-f ben jelent meg, a „Falucskai a Bükkbcn” című —■ egyér-V telműen tetszett. Pedig Mo-1; csolyáson is esett az eső, ami-í kor az írónő oda érkezett. V Mégis, a sunyi esőben is ész-! revet.te a kicsi falucska nagy f i változásait, és nem is csak a i külsőket a szemmel látható- 5 kát hanem a belsőket is, f agészen az emberi lelkek mó-J lyéig. Nagyon kár és fájlal- ? iuk, hogy Miskolcon ezeket a! mély változásokat nem vette f észre. Hej. pedig mennyire ? szépek, izgalmasak, értéke- \ iek, és éppen ezért írói pen- f' "iára valók ezek a változások! 11 E r s hadd mondjak el még jj j valamit. Azt, amit raá-j, jus elsején láttam, A!' "Miskolciak tüntető áradatát. \ . delvenezer ember fegyelme- 5 ;ett, büszke menetét. Pedig! negeredt sőt zuhogott az l. ;ső akkor is. De a menet nem 1 ‘. Domlott rneg, a zuhogó eső? e tudta kikezdeni. Vitte har-! :os jelszavú transzparenseit, f i ermelési eredményeit hirdető j 1 ábláit. vörös és nemzetiszí- t \ lű zászlait:. köztük a béke kék J1 lelymeit, a tavasz virágait és j s gyönyörű munkája szimbólu-íj nait. Hetvenezer ember ajje 60 000 lakosú városból! Zö-|r 6 r nében munkások. Ezek az * j imberek itt voltak akkor is. \ j imikor Móricz Virág írónő j 1 neglátogatta városunkat. Dől- j r joztak. anyagi és szellemi :ia- -. •akat teremtettek munkahe-1 yeiken. amíg kim szakadt az! ISO. j. Mert mit számít a szakadó J :ső! A valóságot nem tudja« lmosní, sem elhomályosíta- ű. A valóság nem is csak a •áros, hanem a városban élő, 1 lkotó. szépre és jóra érdé- p nes emberek sokasága. ^ Móricz Zsigmond már 35 p vvel ezelőtt is észrevette, , ;ogy „Akkora vitalitás van ' bben a városban, hogy ha a h igesekélyebb lehetőség nyí- j; ik meg számára, óriási ener- iák fognak munkába lépni.” . i jóslat bevált. A lehetőségek legnyíltak, az óriási energiák ; íunkálkodnak és nemcsak n liskolcnak. hanem egész né- ünknek alkotnak sok szé- a, et, nagyszerűt, hasznosat. ®: Szendrcj József j t< j Alapozzák a lakói | 1 a Kiiiár \ A pasztellszínű házakból iálló, új, miskolci/ városrész ! utolsó épülete egy tizenöt t emeletes toronyház lesz. Alapozásához a napokban kezd- v tek hozzá a Borsod megyei ! Építőipari Vállalat dolgozói. ♦ Az új házat határidő előtt {.szeretnék átadni. Ezért érde- 4 kés műszaki megoldást valóEgymiHlárd köbméter í öntözővíz í á i Az ország ötvennél több ön-1 f tözőrendszerében és öntöző-» {fürtjében befejezéshez köze-1 Sledik az úszóművek. szivaty-| ftyúk felvonulása. Háromszáz! í szivattyús gépegységen végez- iték el a karbantartást, javí-« í fást, hogy a berendezések / | nyár folyamán lehetőleg mín-| [ den fennakadás nélkül győz-k Jzék a napi 18—20 órás rnun- ^ kát. f í Az előzetes számítások sze-$ j rint a mezőgazdaság az idén^ I kereken eg.vmilliárd köbméter A j vizet használ fel öntözésre.* I Ennek egyharmadát a gazda-T | ságok saját maguk biztosít-» i ják helyi vizekből, kutakból^ J és tározókból. 650 millió köb-á j méter pedig az állami öntöző-* [rendszeréken ót. a folvókból? ; jut az öntözőtelepekre. Ennek* ! a 650 millió köbméter víznek $ i kiemelése és továbbítása ke-| | reken nyolcvan millió forint-* ba kerül. [ ____________ | í lt és »fír*Ia épül | Tanion | Kát3uís. rossz út vezet végig Tardon. A KPM miskolci^ Közúti Igazgatósága az idén t korszerűsíti ezt az útszakaszt.^1 Községfejlesztési alapból, je-1 lentős társadalmi munka fel-wj használásával négy kilométert; járdát is építenek a község- ben. Kétszázezer forintot for-t dítanak erre a célra. é' A színvonalasabb tanító,» nevelő munkát segíti majd» az ugyancsak 1965-ben építendő tanterem és poli-», technikai műhely is Tardon, telep utolsó házát n-déien sítanak meg. öntött betonból, csúszó zsaluzással húzzák, fel a falakat. Ezzel a módszerrel Magyarországon ilyen magas házat még nem építettek. A folyamatos munka érdekében az építkezés mellett félautomata törpebelongyárat. állítanak fel. A csúszózsalu.s építkezésre a harmadik negyedévben kerül sor. A Kilián-dél utolsó lakóháza október végére tető alá keiül. Már a léire készülnek Régi-régi fazekasok, csem- pekészítők modern utódaiként dolgoznak Sárospatakon a Cscrépkályhagyár betanított és szakmunkásai. Alig ért véget a tél, ők már a jövő télre készülnek. Évi tervük, szerint 4 ezer cserépkályhához szükséges csempét állítanak elő. a náluk megrendelt kályhákat a helyszínre szállítják, és fel is szerelik. Az üzemeken, vállalatokon hivatalokon kívül elsősorban a borsodi, szabolcsi, hajdúsá gi községek lakói körébő kapnak sok megrendelés!. A vándor útja véget ér ' h Peckesen áll az ajtóban. Kezében a. munkakönyv, meg 'taz elbocsátó papír. Az elnö- !köt keresi, alá kellene írnia j a hozzájárulást. # — Elmegy a tsz-ből? Miért? A — Mit csináljak, ha nem 9 sikerült a traktoros iskola ... $ — Az elnök elengedi? ^ — El hát. Meg, ha nem enkgedne is. mennék. Ide is úgy Y jöttem. J — Hogy „úgy” ? y — Önkényesen. Mert a ma- ^gasépítésnél dolgoztam leg- kutóbb. Hazajöttem traktorosának. A vállalatnál azt mond- ▼ ták: mi az, azt hiszik úgy tyvan, hogy fütty ént egyet a psz, és elmehet a legjobb dolgozónk? Nem engedjük. Erre lén önkényesen kiléptem. S j most itt van, mehetek vissza. ♦ Sajnálkozást akar kelteni Q szavaival, de hangjából in- Akább türelmetlen mehetnék I csendül ki. » — Mi volt azzal a trakloVros iskolával? ^ — Dolgoztam öt évet gép^állomáson. Akkor még nem \kellett papír ahhoz, hogy f traktorra, üljön az ember. Ta- J valy hazahívott a tsz, de köziben az új rendelet érteimé- i ben traktoros iskolán kell ^igazolványt szerezni. Az isko- ?ía azonban nem kezdődött el, fmert kevés volt a jelentkező, f Azt mondták, majd ősszel. — No és? Nem tud munkál adni a tsz őszig egy ilyen derék. erőteljes fiatalembernek? — Tudni éppen tudna ... r — Akkor miért nem ma- | rád ? | — Mart mit gondol, müven Imunkát adhatnak nekem'’ ÁV- ’jak le trágyát szórni? Vagy fogjam meg a villa nyelét? — Csak adelig ... — Mit gondol? — ütközik meg túlzott önérzettel, s még fel is veti szőke fejét nagy rátartian. Zavarba hoz ez a büszkeség. Nem értem, mi olyan visszataszító a közösben végzett egyéb munkában. Miért nem lehet néhány hónapig „elviselni” azt egy ide való fiatalembernek. — Kevesebbet keresne? — Azt nem tudom, de nem a villanyélhez születtem! — Az édesapja nem pa raszt ember? — Idevaló. — Ö mit csinál? — 0 volt a falu kovácsa Most is a lakatosműhelybei dolgozik. — Miért nem megy addig a tsz lakatosműhelyébe? — Nem szakmám — jelent ki zordan. Később, amikor megjön c tsz elnöke, ő már nincs itt. Nem várta meg. Az elnök elmondta, hogy egy jó hónap múlva működni fog az öntő ző berendezés. Felajánlották neki, hogy kezelje a gépet, amíg megkezdődik ősszel az iskola. De nem, az sem kell Csak vissza, csak a városba. — Én mindent megtettem — mondja lemondó keserűséggel az elnök —, erőszakkal nem tartunk itt senkit. Vannak nekünk olyan fiaial- ja-ink — szerencsére szép számmal —, akikre lehet építeni. A traktoros iskolára m.rAri )-■" '”nk kiP-’Unk. Bizony, lassan lejár a. vándorok ideje. Adamovics. Ilona
