Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-05 / 104. szám

4

ÉSX'AKMAGTARORSZAG

Szerda- 1965, aséjas 8LGellérí Andor Endre emlékezete

Í magyar próza történetében, melyben oly sok európai méretű tehetség maradt meg a régi csapásokon és veszítette el ezzel európai jelentőségét, Gel- léri Andor Endre azok közé tartozott, akik mertek kisér- letezait, tartalomban és formában egyaránt új utakat kerestek.

Igen fiatalon és nagy sikerre) indult, Mikes Lajos, az Est-lapok híres szerkesztője fedezi fel és vezeti be az irodalomba, segíti és válik meg nem értő apja helyett igazi apjává. Móricz Zsigmond, Németh László, s a Nyugat akkori szerkesztője, Gellert Oszkár segítik, adják ki Írásait. Kosztolányi és Illés Endre írnak méltató kritikát róla, Mit is láttak a kortársak Gellériben? A nagy Ígéretet és a .tökéletes novellistát, a valóság és a képzelet egyen- súlyozóját, a hídverőt ég és föld között (Illés Endre), a tündért realistát (Kosztolányi).

Mert írásai a két véglet között csaponganak: a valóság néha már naturalisztikusan pontos realista ábrázolásának szomszédságában az álomvilág szürrealista villódzásával ejtenek bámulatba. A mesterembernek, technikusnak készülő író valódi iskolája a. képzelet volt. Központi problémája a boldogság keresése.

Mennyiben juttathatta el a boldogsághoz korának valósága? Erre a kérdésre Gellérí felelete egybeesik a nagy realisták feleletével: sehogy. Innen fakad érzéke a reális ábrázoláshoz. az embertelen, nyomasztó körülmények megrajzolásához. Taube űr. a Nagymosoda tulajdonosa: a munkások, de főleg a munkás- nők kiszolgáltatottjai, és aki egy lépcsőt is emelkedik, már í lenézi társait. A munkanélküliek még annak is örülnek, ha az - embertelenül súlyos

páncélszekrényt szállíthatják —, amely pedig majdnem agyonnyomja őket —, mert így legalább valamelyes keresethez jutnak. (Szállítók.) És amikorra a hajléktalan munkás felépíti kis házát az elhagyott telepen, berendezi ággyal, az ócskavastelepről lopott kályhával, kidobott edényekkel, és asszonyt is szerez hozzá, a tulajdonos odajön és elzavarja őket. (Ház a telepen.) Az író álláshoz csali akkor jut, ha egy sikeres irodalmi műsor után véletlenül valami befolyásos nőre tesz szert, aki fényűzésből rajong az irodalomért. (Egy önérzet története.)

Ezek az utak nem vezethetnek a boldogsághoz. Hát akkor merre lehet elindulni feléje? Az álmok, az álmodozás útján.

a z emberek magukban mindig szövik a mesét Különösen pedig akkor, amikor nehéz a munkájuk, fárasztóan ugyanazokkal a mozdulatokkal kell a ■nagymosodában tisztítani a mulaf&zó társaságok össze- piszkolt abroszát, vagy a tüzet rakni szüntelen a kemencében, vagy csak reménytelenül sétálni, néhány perecel árulva az óbudai utcán. És ügy érzik, hogy ez megváltozhatatlan. Kevesen vannak, akik azt a tudatos jövőt látják, melyet József Attila, aki efelé akarta vezetni emlékeztetőül felemelt ujjúval az álmodozó írót. Ezek az emberek a benzingőztől részegen álmot látnak. így szerzik meg a sorstól a maguk részesedését, mint a fiatal nászutasok, akik a Hűvösvölgybe utaznak kölcsönkért filléreken. Tehát a mese megvan, és nem is időtlenül lebeg az emberek felett, hanem kézenfogva. sőt összeölelkezve a valósággal: átjátszanak egymásba. a legnehezebb munka szüli a legszebb álmokat, és

az álmokra következik a legnehezebb ébredés —, hisz az ifjú férjnek is meg kell adnia a jövő héten a mosónőnek nászűtja kölcsön-filléreit.

Ezt a mesét pedig csak az írhatja meg, aki meg is élte. Csak az álmodhatja végig, aki végig is szenvedte. Aki ismeri a munkanélküliség bizonytalanságát. a nagymosoda foj- tóan nyomasztó levegőjét, aki ismeri a . szerelmet, mely torzzá silányul, mert nincs meg a pénz, mellyel egy családot el lehetne tartani... aki élte a kapitalista körülmények munkáséletét. Csak az tudja ezeket a meséket a maguk realitásában előadni, így pedig a fantázia már el is vesztette öncélú jellegét, ha szokatlanul is, ha furcsán is, de a valóság ikertestvéreként mutatkozik be. Gellérí a pro- letárlélek egészséges és .a való világ szennyével szembenálló melegen lírai,. tiszta álmait írja meg.

Mindennek köszönheti Gel- léri, hogy most, tragikus halála után 20 évvel is több mint egyszerű olvasmány. Uj prózánk kialakulásának korában mesterré vált, hatása ma is elevenen él. Példát mutatott arra, hogyan lehet korszerű stílusban ábrázolni a munkásosztály életét. Örömmel fedezték fel fiatal íróink Gellérit, amikor a sematizmussal szakítva, hasonló feladatokat tűztek zászlajukra.

M

ára már nagyban megváltozott az a valóság, amelyet Gellérí bemutatott, bár maradványai az emberekben még ma is jelen- lévőek. Mégis íróink — tűi e rokonjelenségek bemutatásán (például: Házak tábla nélkül, vág}/ a Rozsdatemető) — módszeréből sokat tanulhattak. főleg figuráinak mesteri jellemzését, és azt az együttérző szeretetek amivel a munkásemberek között járt írói fantáziájával.

Kabdebó Lóránt

A hidasnémeti tanácson

Hidasnémeti 1139 lakosának fele mezőgazdaságban dolgozik, 20 százaléka vasúti, a megmaradt 30 százalék megoszlik a máshol és a különböző foglalkozási ágakban dolgozók között. Tar József tanácselnök és Fenyvesi Ernő tanácstitkár megelégedetten vallja, hogy noha a fennálló rendelkezések szerin! minden hónapban megtartják a tanácsülést, az elmúlt S esztendő folyamán egyetlen egy se maradt el, mindig határozatképes volt. A tanácstagoknak legalább 70 százaléka mindig megjelent,, 10—12 hozzászólás rendszeresen elhangzott és interpellációk is voltak.

Tárnában m volt hiány

Ebben az esztendőben a tanácsülésen hat téma szerepelt: a. község kulturális terve, a könyvtár munkája, a szabad felvásárlás kérdése, a tavaszi mezőgazdasági terv és a, felkészülés, a tsz-ek munkája, valamint a község- fejlesztés ügye. A végrehajtó bizottsági ülésekről legfeljebb 1—1 tag marad. el. persze ők is igazoltan, az állandó bizottságok elnökeit is meghívják ide, valamint a népfront és a nőtanács titkárát, továbbá a tsz elnökét, agro- nómusát. Egyes esetekben a brigádvezetők, valamint a KISZ titkára is részt vesz az ülésen. Ezeken a megbeszéléseken még több téma került napirendre ebben az esztendőben. mint a tanácsüléseken. Hogy csak néhány fontosabbat említsük: o. kereskedelmi és ipari ellátottság, a helybeli mozi üzemvezetőjének beszámoltatása, a Vöröskereszt munkája, a társadalmi munka megszervezése, a téli gépjavításokról szóló jelentés egyaránt vitatéma volt. A két

állandó bizottság és a 3 albizottság se tétlenkedett — teszik még hozzá a község vezetői.

itho! a cipő szorít

A kép persze, közelebbről nézve, mégsem ilyen szép. Tar József és Fenyvesi Ernő nem is titkolja, hogy probléma azért akad jó dolgok mellett is.

Nem is jelentéktelen!

Az iskolán kívüli nevelés és a, kulturális munka sajnos a,kadozik, és ennek különböző okai. va.nna.k. így a község tíz pedagógusából 3 bejáró, megtartják az iskolában óráikat, aztán sietnek haza, ki Garadnára, ki Tornyosnémetibe, ki Göncre- Mások pedig nagyon le vannak kötve. Az egyik _ pedagógus tanácstag, egyben a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság elnöke, egy a Vöröskereszt titkára, a többinek is sok a dolga, mert az iskola k.étmüsza- kos.

Mit segít e osotront es a iiölaifács ?

A társadalmi szervek segítségével a tanácselnök elégedett. A népfront a választópolgárok aktivitásának mozgatója, különösen kivette részét a tisztasági mozgalom szervezésében, a nőtanács viszont a Vöröskereszt munkáját segíti, és most. a helyi művelődési otthon tevékenységét ts igyekszik fellendíteni — egy színdarab előadását készíti elő. Ez azért is hasznos, mert ebben az esztendőben még sem a Faluszínház, sem a Miskolci Nemzeti' Színház nem „tájolt" a. községben. Sajnos, az utóbbi időben a mozi műsorával sincsenek megelégedve, ezen azonban előreláthatólag rövidesen segítenek azok, akiknek ezt meg kell tenniük. Legalábbis erre kapott Ígéretet a tanács vezetősége. Mindkét tömegszervezet közreműködött a felnőttoktatás eredményes megszervezésében és ma már ott tartanak, hogy alig van bO éven aluli lakosa a. községnek, aki erre rászorulna.

Máté Iván

KRESZ* okíafás aiotorosoknak

A BM. Borsod megyei Rendőt- fökapitanyság közlekedésrendészeti osztálya felhívja a magángépjár- művezetők figyelmét, hogy a nyári motoros idény megkezdése előtt az alábbi Időpontokban az illetékes városi és járási kapitányságok áltál meghirdetett helyiségben filmvetítéssel egybekötött KRESZ-ok- tatást tart.

Az oktatásról minden részvevő igazolást kap. melyet gépjárműv&- zetői igazolványában elhelyezhet.

Sátoraljaújhely: 3965. május 9-én; 8—10 óráig.

Szerencs.* 1965. május 9-én, Ills óráig.

Edelény: 1965. május 16-án, 8— 10 óráig.

Kazincbarcika: 1965. május 16-fe 11—13 óráig.

Encs: 1965. május 23-án. 8—iO

óráig.

Gönc: 1965. május 23-án, 11—15

óráig.

Mezőkövesd: 1965. május SO-árt; 8—10 óráig.

Mezőcsát: 1965. június 6-áiu 8— 10 óráig.

Tiszaszederkény: 1965. június 6“ án. 11—13 óráig.

Eredményesen működik a TIT jogi szakosztálya

a tit meg alakulásától működő jog- és államtudományi szakosztályának tagsága megyénk bírói, ügyészi és ügyvédi karának tagjaiból, továbbá a tanácsi és vállalati jogászokból tevődik össze. Ez a szakosztály szoros kapcsolatot tart fenn a Magyar Jogász Szövetség Borsod megyei szervezetével,, a Miskolci Ügyvédi Kamarával, a Hazafias Népfront városi bizottságával, valamint a Magyar- Szovjet Baráti Társaság 'jogi csoportjával.

Az elmúlt esztendőkben fok előadást tartottunk egyes ipari üzemekben, de tsz-eknél is. Egy-egy esztendőben a. megtartott előadások száma 500— 700 között mozgott, s ezen előadásokat évente 30— 40 000 dolgozó hallgatta meg. Az ipari üzemekben a házasság, a család problémakörével kapcsolatos kérdéseket tárgyaltuk meg, ezenfelül nagyszámú büntetőjogi, polgári-jogi, valamint munkajogi vonatkozású előadásokat tartottunk.

Szakosztályunk jelentősen kteette részét a termelőszövetkezeti tagság körében végzett ismeretterjesztő munkából. Ez az ismeretterjesztés a kezdeti időszakban általános jogi tájékoztatásban merült ki. az utóbbi években azorihan már a termelcszö\’'et- kezetek megerősítését, s ezen belül is a vezetés támogatását igyekeztünk szolgálni.

NEM LÉNYEGTELEN az a

munka sem, amelyet szakosztályunk az ülnöki akadémiák megszervezésében és megrendezésében kifejtett. Nemcsak Miskolcon, hanem a megye összes járási székhelyén megszerveztük az ülnöki akadémiát, amelyen minteev 350 ülnök rendszeres akadémiai oktatásban részesült. Ezekkel az előadásokkal elértük, hogy népi ülnökeink közelebbről megismerkedtek a

polgári- és büntetőjog számos olyan kérdésével, amelyet ítélkezésük során hasznosíthattak.

Szakosztályunk egyes tagjai részben publikációkban, részben jogi és más folyóiratok, napilapok hasábjain megielent szakcikkek írásával hasznos irodalmi tevékenységet is kifejtettek.

Az elmúlt évek során a miskolci Értelmiségi Klubban kéthetente jogászi estéket tartottunk, s ezek az esték elősegítették tagságunk jogi. szakképzettségének elmélyítését. A klubesték előadói között országos hírű jogászok, egyetemi tanárok, illetve kiváló szakemberek szerepeltek.

Szakosztályunk tagsága egy- egy jelentősebb jogszabály- tervezetet (Ptk., Btk.) alaposan megbeszélt, arra észrevételeket tett, néhány jogi szakkönyv megjelenése kapcsán pedig több ankétot tartott s ezek az ankétok ugyancsak alkalmasak voltak a tagság jogi ismereteinek szélesítésére.

Meg kell említenem azt is, hogy 1964-ben nyolc előadásból álló KRESZ-tanfolyamot tartottunk, amelyen kb. 1300 hallgató vett részt. A KRESZ- tan folyamok megtartásával szakosztályunk segítséget

akart nyújtani ahhoz, hogy kiváló szakemberek előadásainak meghallgatása révén a gépkocsivezetőket a baleset- mentes közlekedés érdekében sokkal körültekintőbb és fe- lelősséeieUesebb magatartásra neveltük, s ily módon csökkentsük a megyénkben el- szanomdott; közúti balesetek számát.

SZAKOSZTÁLYUNK a jövőben is folytatni akarja az elóadásos jogi ismeretterjesztést.

Dr. Erdős Imre a TIT jogi szakosztályának elnöke

—- Milyen szép, hogy Influenzás létére sem mondta le a hangversenyét!

A meziövesdi gyűléssel kezdődik Borsodban a bélehóoag

Az idei békehónapot megyénkben a mezőkövesdi ünnepi gyűléssel nyitják meg május 7-én, pénteken, szónoka . Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára lesz. A mezőkövesdi ünnepi gyűlést dr. Papp Zoltán, a Hazafias Népfront járási titkára nyitja meg, ezt követően Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét szavalja Lárzi Ilona, Ezután kerül sor Harmati Sándor beszédére, majd Várnai Zseni híres, a Katonafiamnak című versét szavalja Somogyi Csilla. Az ünnepséget (ír. Papp Zoltán zárszavával fejezik be.

Érdekes előadás a karnagyi klub foglalkozásán

A Miskolci városi Tanács művelődésügyi osztályának meghívására Kardos Pál, a Szegedi Pedagógiai Főiskola docense tartott legutóbb előadást a karnagyi klub foglalkozásán. Intonáció és kórushangzás címmel rövidesen könyve jelenik meg Kardos Pálnak. Ennek témája képezte az előadás vezérfonalát.

Az egésznapos rendezvényt a Herman Ottó Gimnázium aranyérmes énekkarának

szakmai bemutatója és minta- próbája tette emlékezetessé. A borsodi és miskolci karnagyok, énekszakos tanárok számára jelentős segítséget adott ez a. foglalkozás.

A Magyar Rádió és Televízió

miskolci stúdiójának műsora

(a 1SS méteres hullámhosszoo 18—19 óráit:)

Megyei körkép.

Az első harmad tapasztalatai.

Már a nyárra készül a kereskedelem,

Hangszerszólók.

Az egészségügyi kultúra kérdéÁ nők életéből: Hogyan dolgozik a nőtanács egy újonnan megválasztott titkára.

„Színházi ember” a mikrofon előtt. . .

Operett melódiák.

Sporthíradó.

Mishoiei Nemzeti Színház

5. £2erda: bérletszünet A Noszty fiú esete Tóth Marival feste 7).

G. csütörtök: Goldoni-bérlet A

Noszty fiú es*te Tóth Marival (este 7).

7. péntek: Schtller-bérlet A Nosz- ty fiú esete Tóth Marival (este 7).

8. szombat: Arany ifj. Viktória, (du. 3) Egressy A Noszty fiú esete Tóth Marival (fél 8).

9. vasárnap: Bérletszünet Viktória (du. 33 Déryné A Noszty fiú esete Tóth Marival (fél 8).

10. hétfő: Nincs előadás,

XI. kedd: Moliére-bérlet A Noszty fiú esete Tóth Marival (este 7).

12. szerda: bérletszünet A Noszty fiú esető Tóth Marival (este?).

— Miért kell e2t bolygatni?

— Megbüntettek, osztán az az én dolgom. Hogy más is okuljon?

— No hiszen, azt hiszik, ák- érezheti azt valaki csak űgv. elmondom után, mit jelent három évig ügy élni, hogy közben egyik lábam a börtönben van? . ..

— Meg aztán én nem vittem el senkiét, csak azt, amit megdolgoztam. Én kapáltam, hát én is akartam szüretelni. Nem gondoltam egy pillanatra sem, hogy azért, mert beléptem a tsz-be, már nem szedhetem le munkám gyümölcsét.

— De kezdem az elején. Szóval, beléptem a szőlővel a tsz-be. Amikor eljött a szüret ideje, én a magaméban leszüreteltem. Mondom, a magaméban! Mert, hogy azt még én kapáltam. Csakhogy állították: az már nem az enyém.

— Jól van, Így én, de akkor fizessék meg. Nemhogy megfizették volna, hanem hat hónapra elítéltek.1 Még jő. hogy nem csuktak be, csak felfüggesztették az ítéletet. De elég az!

— Elsorolta nekem ott a biNégyszemközl

ró űr, hogy mi a bűnöm, így mondta: társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás. Megkérdezte azt is, bűnösnek érzem-e magam. Mondtam, hogy nem. Aztán meg azt kérdezte, belenyugszom-e az ítéletbe, vagy fellebbezni akarok. '

— Akar az ördög! Mert, hogy ha amúgy őszintén a tsz szempontjait nézem, akkor nekik volt igazuk. Elismerem, ami a közösé, az a közösé. Ma már nem is tennék ilyet, de akkor más volt. Mert megkövetem, azé a szüret, aki megkapása a szőlőt.. .

— Makacsság? Lehet, hogy az, de' a közmondás is azt tartja: makacs a paraszt.

— Hát ez megvolt.

— I-Iazagyövök a tárgyalásról. látom, hogy egyesek nagyon ferdén néznek rám. Mert, hogy az övékét, akartam elvinni. Nem vagyok mór fiatalember, lehet, hogv nehéz a felfogóképességem, de. ha vitatkoztam is magamban bűnösségem felett, azt megértettem, ami lett, a büntetést,

— Mit gondolnak ezek, miféle ember vagyok én, azért, mert bíróságot jártam? Csak akkor nyugodtam meg, amikor én lettem a tsz raktárosa.

— Ne higgyék,, hogy különben nem lettem volna becsületes. Az voltam életemben. De most úgy vigyáztam, de ug.v ám, mindenre, mint a. szemem világára!

— Aztán brigádvezető is voltam, sőt elnökhelyettes is.

— Most már ebből is láthatják, becsületes ember vagyok én. El is hallgattak a rossznyelvüek.

— Ha becsukták volna?

— Azt már nem tudom, hogy lett. volna, mert látják, letelt a három év próbaidő, s míg, dolgoztam, közben bizonykodni akartam. Szereztem is becsületet magamnak a közösben.

— Az is biztos, talán nem lettem volna egyik legjobb dolgozója eí tsz-nek, ha nem akarom napról napra igazolni becsületességemet. s nem akarok magamról valami nagyon kellemetlen dolgot elfelejtetni az emberekkel.

— Látják. így hatott rám az a szégyen, hogy a törvény elé vittek...

AdatuavücE Hans