Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-02 / 78. szám
4 ßSZAKMAGYARORSZÄG Péntek. 196K. április Kondor Béla. grafikus műrésznek, könyvillusztrátor! tevékenységéért, Megyeri Barna szobrászművésznek, az Európa, elrablása és Spartacus c. munkáiért, Szász Endre grafikusművésznek, könyvillusztrátori tevékenységéért, Tamás Endre festőművésznek, 1964-ben a Csók Galériá- ban megrendezett kiállításáért* Vecsési Sándor festőművésznek, 1964-ben az Ernst Múzeumban megrendezett kiállításáért, a Fiatalok Stúdiója 1964. évi kiállításon szereplő alkotásokért. ni. fokozatát ADOMÁNYOZZA: Garányi József keramikusművésznek, iparművészeti kiállításokon bemutatott munkáiért, Görög Bajos grafikusművésznek, kulturális és politikai plakátjaiért, Gulás Zsuzsa textil tervező iparművésznek, a lakáskultúra területén kifejtett munkásságáért. különös tekintettel a textilfalkép művészetben elért eredményeire, Kis Nagy András szobrász- művésznek, érmeiért és kisplasztikáiért. Kis Kovács Gyula szobrász- művésznek, az érem-művészet területén elért eredményeiért, Mánczos József iparművésznek, külföldi és hazai iparművészeti kiállításokon bemutatott munkáiért. Szalay Ferenc festőművésznek, a Fényes Adolf Teremben 1964-ben megrendezett kiállításáért. A Hiszi FerenC'díj I. FOKOZATÁT ADOMÁNYOZZA: Bartók-fjuartcttneU (vezetője: Kom'ős Péter), a budapesti Weiner Leó kamarazeneverse- nyen elért második és az 1964. liegei nemzetközi zenei versenyen elért első helyezéséért, Lukács Ervin karmesternek, a Magyar Állami Operaházban I '* kifejtett karmesteri tevékenységéért, Tarján! Ferenc kürtösnek, a. rádiózenekar és a magyar fúvósötös tagjának, hangversenyeken elért sikereiért. H. FOKOZATÁT ADOMÁNYOZZA: Bódi Józsefnek, a Magyar Állami Operaház magánénekesének, az opera-irodalom basszusszerepeinek tolmácsolásáért. Kishegyi Árpádnak, a Magyar Állami Operaház magánénekesének, az operamüfajban nyújtott, kiváló művészi munkásságáért, Paulusz Elemérnek* a Pécsi Operaház zenei vezetőjének, lelkiismeretes művészi és pedagógiai munkásságáért. ni. FOKOZATÁT ADOMÁNYOZZA: Karikó Teréznck, a Szegedi Nemzeti Színház operaénekesének, az operaműfajban nyújtott művészi teljesítményeiért, különös tekintettel a Nabucco c. opera Abigail szerepének alakításáért, Marczis Demeternek, a Pécsi Nemzeti Színház operaénekesének, az operamüfajban nyújtott művészi munkásságáért, különös tekintettel a Falstaff és Fiilöp alakításaira. Az Erkel Ferenc-díj I, FOKOZATÁT ADOMÁNYOZZA: Szokolay Sándor zeneszerzőnek, a „Vérnász” c. operájáért, II. FOKOZATÁT ADOMÁNYOZZA: Behár György zeneszerzőnek, a könnyűzenei műfajokban nyújtott zeneszerzői munkásságáért. ‘óraija újhelyben mei, szövetkezetei mutatják be termékeiket. A műszaki hét rendezvényei között üzemi tapasztalatcsere, műszaki előadások, ankétok. filmvetítések és a város lakói részé' re szervezett üzemlátogatá* sok szerepelnek. legszebb alkotásainak tolmá■ csolásáért, v Kovács Jánosnak, a Szegedi v Nemzeti Színház színművészének, színészi munkásságáért, v különös tekintettel karakter é, ; szerepekben nyújtott, alakitá■ saira, n i Lengyel Györgynek, a Deb- k . receni Csokonai Színház főren■ dezőjének, rendezői munkájá- n í ért, h Mialkovszky Erzsébetnek, a . Madách Színház jelmezterve- n , zőjének, a „Tanner John há- u " zassága”, a „Negyedik Henrik s, I király” és a „Hamjet” jelmez- é . terveiért. & III. FOKOZATAI* ADOMÁNYOZZA: Fekete Ti bornak, a Kecskeméti Katona József Színház n színművészének, színészi mun- ^ kásságáért, ^ Csongrádi Máriának, a Déryné Színház rendezőjének egy évtizedes munkásságáért, 1 különös tekintettel az ifjúsági művek rendezésére, • id. Eötvös Gábor artistának, J- magas színvonalú hazai és s külföldi produkcióiért, j B. Kiss Istvánnak, az Álla- ^ 1 mi Bábszínház színművészének, másfél évtizedes bábszínész]’ működéséért, Mentes Józsefnek, a Szegedi F Nemzeti Színház színművészének, .színészi munkásságáért, J1 Paái Lászlónak, a Pécsi * ' Nemzeti Színház színművészének színészi munkásságáért, r Simor Ottónak, a Debreceni v Csokonai Színház színművé- t szének, operettekben és prózai ", művekben nyújtott alakításai- r ért, 1 Stefaník Irénnek, a Békés t megyei Jókai Színház színművészének, színészi munkásságá- i ért, különös tekintettel a „Makrancos hölgy” és a „Her- . nani” c. drámákban nyújtott . alakításaira. Varga Gyulának, a Miskolci 3 Nemzeti Színház színművészé- nek, színészi munkásságáért, r különös tekintette] a táncos- 1 komikus szerepkörben nyújtott r alakításaira A Balázs Béla°díj * I. FOK >ZATAt s 1 ADOMÁNYOZZA: Kovács András filmrendező- l j nek, a „Nehéz emberek” cí- ' mű film rendezői munkájáért, 1 Szécsényl Ferenc filmopera- T tőrnek, filmoperatőri munkásságáért. II. FOKOZATÁT t ADOMÁNYOZZA: 5 Schuller Imre játékfilmren- ' . dezőnek és operatőrnek, ha- E zánk természeti szépségeinek ' és értékeinek művészi ábrázó- í ' lásáért. f í III. FOKOZATÁT 1 ADOMÁNYOZZA: 1 i Arató János hangmémök- nek, művészi eredményeket ^ s jelentő hangmérnöki munkájáért:, f Sik Igor tv-operatőrnek, ope- rátöri munkájáért, :, Szőnyi Sándornak, a tv ren- .- dezőjének, mai tárgyú tv-mű- j sorok rendezéséért, , Várnai Győr-— rajzfilmterve- ^ :, zőnek, a rajzfilmművészetben ] n elért eredményeiért. < %A ^íiinliácsy a L FOKOZATÁT £ ADOMÁNYOZZA: © Frank Frigyes festőművész- 1 ®iek. az Ernst Múzeumban -® 1964-ben megrendezett kiállí- e'ásáért, :-® Máté András grafikusmű- ■- o-észnek, politikai és kulturá- i-J’is plakátiaiért, r® Vilt Tibor szobrászművészének művészi munkásságáért, r »különös tekintettel az 1964-ben- ®',1'z"szített Madách Imre port- . ®’•ójára. n ® II. FOKOZATÁT 1 « ADOMÁNYOZZA: í" | Gaubek Júlia belső építész■ ®nek, a kisbútor tervezés terü- ^ ?leté elért eredményeiért, ’ a a © ---------------------— e> '*■« Műszaki hét Sőt c'« ~ ® Április 4—11. között a vá- • rosi pártbizottság, a tanács 'f’?vb és a szakszervezetek szak- © maközi bizottsága rendezésé- f-9 ben műszaki hetet rendeznek 3- é Sátoraljaújhelyen. A prog- ® ram ipari kiállítással veszi »kezdetét. A városi művelődé- o si házban a város ipari üzeCsütörtökön a. Művelődésügyi Minisztériumban kiosztották. a hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából adományozott, 1965. évi művészeti díjakat. Az ünnepségen megjelent Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Részt vett az ünnepségen kulturális életünk több vezető személyisége. Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese üdvözölte a megjelenteket, majd Ilku Pál művelődésügyi miniszter nyújtotta át a kitüntetéseket. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány művelődésügyi minisztere A József Allila-dsi I. FOKOZATÁT ADOMÁNYOZZA: Berda József költőnek, lírai munkásságáért, Cseres Tibor írónak, a „Hideg napok” című kisregényéért, Csuka Zoltán műfordítónak, a délszláv irodalom tolmácsolásáért, Hubay Miklós írónak, „Hősök nélkül” c. drámagyűjteményéért, Veszi Endre írónak, a „Darazsak támadása” c. novellás- kötetéérfII. FOKOZATÁT ADOMÁNYOZZA: Kamondi (Tóth) László írónak, a „Megdézsmált örömök” c. elbeszélés-kötetéért. Hl. FOKOZATÁT ADOMÁNYOZZA: Csanády János költőnek, „Uj törvény” c. verseskötetéért, Illés László kritikusnak, kritikai munkásságáért és tanulmányaiért. A Jászai Mari-díj T. FOKOZATÁT ADOMÁNYOZZA: Bánífy Györgynek, a Pécsi Nemzeti Színház színművészé^ nek, színészi munkásságáért, Doniján Editnek, a Madách Színház színművészének, színházi és filmszerepeiért, Garas Dezsőnek, a Madách Színház színművészének, színházi és filmszerepeiért, Horváth Jenőnek, a Madách Színház színművészének, színészi munkásságáért II. FOKOZATÁT ADOMÁNYOZZA: Demján Évának, az Irodalmi Színpad előadóművészének, előadóművészi munkásságának elismeréséül, különös tekintettel József Attila, forradalmi verseinek tolmácsolására, Feliéi- Miklósnak, a. Szolnoki Szigligeti Színház díszlettervezőjének, a „Lear király” és „Az ember tragédiája” díszletterveiért, Gelley Kornélnak, a Nemzeti Színház színművészének, sokoldalú színészi munkásságáért, Jancsi Adriennek, az Irodalmi Színpad előadóművészének, *a magyar és világirodalom Kiosztották r rr * » - $ 'r i s az ez évi művészeti nyakat Áz 1. és a 4. román hadsereg részvétele hazánk felszabadításában 1944 őszén az egyszerű emberek már nemigen ismerték lu magukat a hadihelyzet alakulásában. a. háborús erők megoszlásában. Az események ugyanis drámaian peregtek: a jugoszláv nép már széles parli- zánfronton vívta küzdelmét a német fasiszták ellen, a bolgár nép, ugyancsak belső par- tizánháború segítségével szeptember 9-én felszabadult. Románia pedig már augusztus 23-ári kivált a náci szövetségből, a román népi és nemzeti demokratikus erők elűzték Károly királyt, megnyitották az utat a szovjet csapatok előtt, majd gyorsan újjászervezték a kormányzást, s fegyverszünetet kötöttek a Szovjetunióval. Hamarosan hadat üzentek Hitler rendszerének. Harcban a fasiszták ellen A román nép a magyar néphez hasonlóan, kényszernek engedelmeskedve harcolt a keleti fronton, de éppen a belső román forradalmi és demokratikus erők, különösképpen a Román Kommunista Párt felvilágosító munkájának eredményeként már ezt a harcot is szabotálta.. A fasiszta hadvezetőség, és a száj tépő náci sajtó nem egyszer gyávának, árulónak nevezte a román katonát, ezzel leplezve a valóságot, azt, hogy a román hadseregnek még tisztikara sem harcolt mindig szívesen a nagy keleti szomszéd, a Szovjetunió ellen. A német propaganda-rágalmakat szinte napok alatt cáfolta. meg a történelem. Az új román kormány jóformán rnég meg sem alakult, még el sem hangzott a felhívás, amikor a román hadsereg egységei arra kérték tisztjeiket, hogy vezessék őket a. fasisz- ’•íák ellen. A román tisztek jelentős többsége igent mondott a katonáknak, és vállalta a harcot az új kormány zászlaja alatt, a szovjet hadsereg oldalán. 27 hadosztály két hadszíntéren! Az uj román hadsereg egyik vésze otthon maradt, hogy Víztosítsa a rendet és az új, lemokratikus élet. kibontakozását, a másik, része viszont, az 1. és a 4. hadsereg azonnal a frontra indult, es a 2. Ukrán Front kötelékében kapcsolódott be a harcokba. A front akkor már hazánk területén állt, mint egy hatalmas ék. Szeged—Szolnok—i Debrecen vonalában. Az 1. és a 4. román hadsereg 27 j hadosztállyal harcolt ezen a! fronton. Októberben két had-1 színtéren, a debreceni csaté-j ban és Szolnok—Mindszenti között küzdöttek elszántan aj román katonák. A IV. németi páncélos hadtest erőivel áll-' tak szemben. A ÍV. német pán-j célos hadtest kétszer indított' ellentámadást Debrecen irányába, és súlyos vesztesége-1 két okozott az itt harcoló szovjet és román egységeknek. De az 1. román hadse-' reg hősiesen küzdött. Szolnok j térségéből ismételt csapásokat i mért a németekre. Az itteni harcokban különösen kitűnt! Vrinceanu hadnagy légvédelmi tűzéregysége. Októben 19- én a tigris harckocsik egész sorát semmisítette meg, míg végül, Rákóczifalva mellett, egy napos szakadatlan harc után valamennyien hősi halált haltak. A tiszántúli harcokban a Tudor Vladimirescu önkéntes hadosztály tűnt ki. az a hadosztály, amely még a Szovjetunióban alakult antifasiszta román hadifoglyokból. Ezek az önkéntesek végig részt vettek Debrecen felszabadításában és oly hősiesen küzdöttek, hogy a szovjet főparancsnokság a, „Debrecen” nevet adományozta a hadosztályuknak. A 4. román hadsereg a 40. szovjet hadsereggel együtt 1944. októberében Erdély északi területén harcolt. Megsemmisítették és üldözték a fasiszta hordákat, mégpedig olyan eredménnyel, hogy november 1-én már Csap és Tokaj között a Tisza vonalán álltak. Innen újabb támadás során szabadították fel a Tisza bal partiának eev szakaszát.. Tiszalök, Tiszadada. Ti- szadob. Polgár vonalában. A németek a Bodrogközben és Tiszalök körzetében összevonták erőiket, mert azt tervezték, hogy a Tiszán nem engedik át a román és szovjet csapatokat. Jó két hétig tartó igen kemény harc kezdődött. A németek különös makacssággal védték a tisza- löki hídfőt Itt is román egységekkel álltak szemben. Erejük végül . megtört, elhatározták a visszavonulást, de előbb fel akarták robbantani a Ti- sza-hídat Gaz szándékukat egy hős román katona. Eftime Croitoru akadályozta meg. Életét áldozta, de a híd megmaradt. Budapest alatt A Tiszántúl felszabadítása után az 1. román hadsereg 7. hadteste Budapest felszabadítására indult. Ez a hadtest törte át a . németek három pesti hídfőállásának védőövét. mégpedig igen nagy véráldozatok árán. Gödöllő és Isaszeg között az 1. román hadsereg 7. hadteste hősi küzdelemmel írta be nevét hazánk felszabadításának törül} sírni négyszáz fi áltok helyt Borsodija Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság csütörtöki jelentése szerint megyénkben lényegében megszűnt a kora tavaszi árvízveszély. A Bodrog, amelynek gátjain a magas vízállás miatt már hetek óta másodfokú árvízvédelmi készültséget tartottak, csütörtökre jelentősebben megapadt, s így a gátakon már csak elsőfokú a készenléti szolgálat. A Tisza, a Sajó, a Hernád és a kisebb vízfolyások is megapadtak. Az elmúlt hónapban az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói 422 kiténelmébe. December 5-től 27-ig küzdöttek szakadatlanul, míg áttörték a német védelmi öveket Budapest alatt. 1945. január 14-én a román katonák már a Keleti Pályaudvart és környékét tisztították meg az ellenségtől. Ez idő alatt, novemberben és decemberben a 4. román hadsereg és az 1. román hadsereg 4. hadteste a mi vidékünk felszabadításáért harcolt. A 4. hadtest Mezőcsát— Nyékládháza irányából támadta a német állásokat, majd a huszonhetedül szovjet hadsereggel együtt részt vett a Miskolcot és körzetét védelmező fasiszta egységek szétverésében. A 4. román hadsereg ez időben Tiszalök—Tokaj—Csap vonalán küzdött a németek ellen és mindent elkövettek a Tiszán való átkelés sikeréért. Ez november közepén sikerült. A román egységek Tokajtól délnyugatra átkeltek a Tiszán, gyorsan megerősítették állásaikat, amelyekből két irányba támadtak tovább. Az egyik szárny felszabadította a Bodrogközt és a Hegyalját, a másik szárny megtisztította az ellenségtől a Taktaközt és Taktaszada—Szerencs iránvá- ban a csehszlovák határ felé támadt. Hazánk felszabadításáért. 42 ezer román katona adta életét és további tízezrek szenvedtek súlyos sebeket. A magyar és a román nép testvéri barátsága ezekben a harcokban születtek meg. Pecsét rajta a hősök vére. A magyar nép tisztelettel emlékezik a hősökre és zászlainkat meghajtjuk emlékük előtt most is, szabadságunk huszadik születésnap j án. Sreudrel József méteres gätszakaszon i a vízügyi do gozók lóméteres gátszakaszon álltak helyt, s védték meg a környező községeket a megáradt vizektől. A Tisza és a Bodrog első, nagy árhullámának sima levonulását jelentősen segítette, hogy jégtörő hajóikkal mintegy 7 millió négyzetméter jeget aprítottak fel a folyókon. A nagy kiterjedésű borsodi belvizes területeken sem okoztak kárt a tavaszi vizek. Csaknem négy és félezer órát üzemeltek a Vízügyi Igazgatóság szivaty- tyútelenei, s ezalatt több mint 10 millió köbméter, azaz 10 milliárd liter belvizet szivaty- tyúztak át a folyókba. Egy serleg és tulajdonosai . , . j evvci ezeiuei, vanhenany j dorserieget alapított a KISZ Központi Bizottsága. Ezt a díjat azóta minden tavasszal a kulturális munkában legkiválóbb eredményeket produkáló határőr-kerület fiataljai kapják. Az országos határőrparancsnokság és az ifjúsági szövetség központi bizottsága döntése alapján az idén a. serleg Miskolcra került. Hogyan szolgált rá a miskolci határőr-kerület erre a megtisztelő díjra? Erről beszélt a napokban megrendezett kis ünnepségen a serleg átvételekor Gyöngyösi József százados, a határőr-kerület KXSZ-bizottságának titkára: — A fiatalok a nehéz szolgálat ellátása mellett energiát, időt nem kímélve, lelke- i sen készültek a versenyre. Keményen megdolgoztak ezért a i kitüntetésért. j Valóban, az országos határiőr kulturális szemlén nagyon 'jól szerepeltek a kerület önteveaeny egyuuesei. a siaen. bizonyítja az is, hogy két produkció a Ki mit tud? elődöntőjébe is bejutott. A Miskolcon működő határőr tánczenekart és egy fagott-szólót talált rá érdemesnek a zsűri, hogy a televízió képernyőjén is bemutatkozzék. Az említett tánczenekar egyébként rendkívül népszerű a megye fiataljai körében. Sokfelől érkeznek meghívások címére, s csupán az elmúlt évben több mint nyolcvan alkalommal zenéltek a fiúk különböző rendezvényeken, bálokon. A teljesség kedvéért egy dolgot meg kell még említeni. A községekben működő kultúr- csoportok munkája nem lett volna egymagában, az ott élő fiúk és lányok, a KlSZ-szer- vezetek támogatása nélkül ilyen eredményes. A sikernek ők is részesei. Felbecsülhetetlen segítséget adtak az együttesek művészeti vezetői, s a pedagógusok is. A serleg első alkalommal „vándorolt’' a miskolci kerületbe. Nyírbátorban, Nagyka- « nizsán. Szombathelyen, Zala- ® egerszegen „járt” már. A re-% kordot a szombathelyi határ- s őrök tartják, ők eddig két al- J kálómmal is elhódították már« ezt a díjat. ® — Harmadszor azonban * már nem lesz rá idejük — ® fogadkoznak a miskolciak . .« — Mi ugyanis most már nem« szeretnénk kiadni kezünkből " Ez a színvonal, s az érte iá- « ró elismerés, úgy érezzük kö- ^ telez. Ezután úgy készülünk« majd a versen vekre, bngv is- * mételten nekünk ítéljék a« vándorserleset. " __________________ « a , . ugyanis.« Az a kcru'et amelyik-J nek háromszor sikerül elnyer-« nie a KISZ KB díját, végleg J tulajdonosa marad. A serleg í nem vándorol tovább. ‘ Nos, ehhez kívánunk sok si- s kert a miskolci határőr-kerti- j let fiataljainak, s a velük) együttműködő fiúknak. Iá-: nyoknak. J Gy. K.
