Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-02 / 78. szám

!»«níeS, 1965. április 2,

CSZAKMAGYARORSZAG

a

Húsz év

nép szolgálatában

Régi igazolványok, friss élmények Adminisztráció és bűnüldözés — Vallomások

a hivatásról

Szebb lehetne városunk

f Helyrehozzák az tsiakai és a közterekéi t J virágtartók, pihenő-padok — A lakosság

segítségét is kérik

Takarítják Miskolcot. Rá is fér. Elmúlt a tél, megkezdődött a tavaszi nagytakarítás a lakásokban is. A város utcáit, köztereit sok őszi és téli szemét borítja, olyan szemét, amelyet az időjárás okozott és olyan hulladék is, amelyet hanyag, a város tisztaságával nem törődő emberek dobáltak szét. A város azonban tisztább, szebb köntösben akarja ünnepelni a nagy tavaszi ünnepet, felszabadulásunk 20. évfordulóját. Ugyanígy, tisztán akarja várni május elsejét, a többi ünnepet és a nyarat is. Ezért hát serény kezek hozzáfogtak és megtisztítják Miskolcot az őszi-téli szeméttől.

Szerdán Rózsa Kálmánnak, a városi tanács vb-elnökhe- lyettesének szobájában gyűltek össze a .különböző vállalatok vezetői. így a KPM Közúti Igazgatósága, a Közúti Üzemi Vállalat, a Miskolci Mélyépítő Vállalat, a Köztisztasági Vállalat, a Kertészeti Vállalat vezetői, valamint az első, a második, a harmadik és a negvedik kerületi tanács elnokhelvette- se. Itt beszélték meg ennek a tavaszi nagvtakarításnak minden mozzanatát, és az eh^ő] egyes szervekre, vállalatokra háruló feladatokat.

Kérdésünkre Rózsa Kálmán elmondta, hogy a megbeszélésen hasznos megállapodások születtek. A KPM Közúti Igazgatóságának vezetője bejelentette, hogy április 4-re befejezik az átmenő fő útvonalak futójavítását. Bitumennel betömik, a kátyúkat, a nagyobb mélyedéseket, repedéseket, tehát kijavítják mindazt: a hibát, amit a gépkocsi vezetők az észlelésnél úgy említenek meg, hogy „üt a kocsi”. A Miskolci Mélyépítő Vállalat a városi utakra fordít gondot. Vállalta, hogy április 4-re rendbehozza a télen erősen tönkrement Baj- csy-Zsilinszky utcát, míg az érintett vállalatok a többi, fontosabb útvonalak futójavításával április közepére végeznek.

A jövőben talán tervszerűbb lesz ez a munka, mert a Köz- tisztasági Vállalat ellenőrei útján minden két hétben jelentést tesz a kerületi tanácsoknak a területükön lévő utak állapotáról, azonnal jelzik a hibát, hogy időben intézkedhessenek. Ezenkívül a tanácsok a folyamatban lévő, tervezett útjavításokat is elvégzik lehetőleg minél hamarább.

De a parkokra, a közterekre is ráfér a csinosítás, amit a Kertészeti Vállalat, tulajdonképpen már el is kezdett. A Köztisztasági Vállalat már napok óta felhívással fordul a különböző építőipari vállalatokhoz, hogy a bontási, építke zési törmeléket szállítsák el. földkupacok, téglahalmazok ne csúfítsák a város képét. Hamarosan megkezdik az úttestek lemosását, s ha a vizhelyzet megengedi, ezt nyáron is sokszor megismétlik. Számos ú j szemét- és virágtartót helyeznek el a köztereken, felújítják a pihenőpadokat és a tavaszi nagytakarításba bekapcsolódva a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat is megteszi a magáét. Házfelügyelői útján megtisz- tittatja a. járdákat, lemossák a poros kapukat, ellenőrzik és megkövetelik a tisztaságot.

A városi tanácson lezajlott tanácskozás részvevői állják szavukat. Minden érintett vállalat a legmesszebbmenőkig azon van, hogy rendet teremtsen saját portáján. Ez azonban csakis akkor vezethet teljes sikerre —, mint - Rózsa Kálmán hangsúlyozta —, ha a kezdeményezés a lakosság támogatásával is párosul. Társadalmi összefogásra van szükség, hogy mindenki, aki szereti és magáénak érzi ezt a városi, törődjék tisztaságával, akadályozza meg a szemetelést a parkok rongálását. Tavaly nagyon sok virágot ültettek az utcai virágtartókba. Sajnos, azokban csak néhány napig gyönyörködhettünk, mert csaknem valamennyi virágtartót megrongálták, a szép növényeket tevéstől kiforgatták, letépték, vagy elvitték.

A város tisztántartása, szépítése milliókba kerül. Saját kedvünkért, környezetünk szebbé tételéért, s nem utolsósorban egészségvédelmünk érdekében is történik mindez. Ezt kell megérteni és megértetni az emberekkel, főleg azokkal, akik kedvüket keresik a rongálásban. Meg kell akadályoznunk minden ilyen cselekedetet. amelyhez s rendőrség és a városi tanács- tanok fokozottabb segítségét is kérik, nem utolsósorban a város valamennyi lajtosáét, hogy ez a tavaszi nagvtaka- rítás is szebbé tegye Miskolcot.

O. M.

M már viráczik a paprika és a paradicsom

A felsőzsolcai Szabadság- harcos Termelőszövetkezet kertészetének hajtatóházaiban már virágzanak a paprika- és a paradicsom-palánták. A gyönyörű, előhajtatott palánBorsodi szakemberek kitüntetése

A Gépipari Tudományos Egyesület Budapesten tartotta meg országos választmányi ülését. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter ismertette a gépipar szakembereivel azokat a feladatokat, amelyeket a harmadik ötéves terv támaszt a gazdasági vezetők és a műszaki dolgozók elé. A választmányi ülés során tüntették ki azokat a gépipari szakembereket, akik hivatali munkájukon kívül tevékenyen részt vesznek a társadalmi-tudományos munkában. A Bánki Don át emlékérem III. fokozatával tüntették ki Bíró Antalt, az ÉM. Építésgazdasági és Szervezési Intézet miskolci kutató osztályának tudományos munkatársát, a Gépipar kiváló dolgozója kitüntetést kapta dr. Szaladnya Sándor, a műszaki tudományok kandidátusa,

egyetemi docens, a MTESZ; borsodi intéző bizottságának titkára és Paksy Eá.szló, az LKM vegyészmérnöke.

fákról hat hét múlva szüretelik az első termést. A hollandi melegágyakban már bokrosodik a fejessaláta. Hús- vét: előtt mintegy hatezer fej salátát küldenek a miskolci piacra. A kertészet területét az idén öt holddal növelték, mert az elmúlt esztendő eredményei is igazolták, hogy a város peremén kifizetődő a kertészkedés. Az elmúlt évi 35 holdon csupán terven felül 250 ezer forint értékű zöldségfélét termeltek, s ez munkaegységenként 5 forint prémiumot jelentett a kertészet dolgozóinak. A melegágyak közelében öt holdon már bújik a konai zöldborsó, s 50 ezer fej salátát is kiültettek az ágyasokba. Jövőre tovább bővítik a kertészetet, s ehhez 20 hollandi melegágyat építenek, hogy minél több primőrt szállíthassanak a piacokra.

dotta,- nincs megfelelő alkatrésze a gépek kijavításához. Bementünk Miskolcra az AGROKER Vállalathoz, s ott kiderült, hogy van alkatrész. Joggal kérdezik ilyen esetben a termelőszövetkezetek vezetői:

— Hol keressük a hibát, s a megfelelő orvosságot az ilyen apróbb „betegségek” ellen? — Az „orvosságot” feltétlenül keresni kell. Azonban nem egyedül, nem minden termelőszövetkezet kü- lön-külön. A járás vezető szakemberei is elismerték, hogy nem tettek meg mindent azért, hogy a gépjavító állomás valóban úgy dolgozzék, ahogy felkészültségük, lehetőségeik alapján azt töltik ki-ki elvárja. Az ilyen hibák: alkatrészhiány (bár van olyan alkatrész, amely országosan hiány, s a pótlás csak a nagyobb üzemek megértő segítségével lehetséges), a szakszerű gazdálkodáshoz szükséges és egyébként országosan nem hiányzó kémiai anyagok, a műtrágya, gyomirtószer biztosítása megfelelő időben mindmind megoldható, ha azok, akik e területen „illetékesek", valóban megteszik a magukét! S ha az igények ezen oldalát vizsgáljuk, őszintén szólva van pótolnivaló a munkában a járási tanács mezőgazdasági osztályán is'

Barcsa Sándor (Folytatjuk.)

Válogatok a névsorban, mely azoknak adatait tartalmazza, akik húsz esztendeje kerültek a rendőrséghez, s azóta jóban, rosszban kitartanak, hűségesen szolgálva a "népet.

Egy asszony nevén akad meg tekintetem. Pavlánszki Károlyné — olvasom másodszor is, s már indulok az ügykezelésre, hogy szót válthassak vele.

— 1945 elején megjelent egy felhívás, amely azt tartalmazta; aki hivatási érez a rendőri pályára, jelentkezzék.

' •>, >o

'i ^ v x

Pavlánszki Károlyné

Otthon nem szóltam semmit. Elmentem a vizsgára, s azonnal felvettek. Gyors- és gépírónak.

Kissé elgondolkozik, majd mosolygva folytatja:

— Apáméit nem rajongtak új munkahelyemért. Túlságosan ismerték a rendőrséget — a régit.

— Apám, id. Schuller Károly nyomdász sokszor volt munka nélkül, sőt rendőri felügyelet alatt is. Úgy tartották nyilván abban az Időben, mint alá nem rokonszenvezik a Horthy-rendszer- rel.

— Később, amint bedolgoztam magam új munkahelyemen, s láttam, mily nagy a különbség az apámat háborgató rendőrök, s az én munkatársaim között, nem bántam meg, hogy az egyenruhát választottam. Csak 1956-ban vol I: nagyon nehéz ...

Első férje, Raduly József százados azokban a szörnyű napokban halt: hősi halált.

. Ma a rendőrklub bejárata felett márványba vésett betűk őrzik emlékét.

— S ha újra kezdené? — kérdezem.

— Megint, ezt választanám.

Néhány perccel később még

kétszer ismételtem meg* ezt a kérdést: — és a válaszok megegyeztek.

— Nem fárasztó? — kérdezem. Hajas Zoltán elvtárstól, a főkapitányság helyettes vezetőjétől.

'— Néha fárasztó, de szép...

A vasesztergályosból lett alezredes rögös utakat járt; meS húsz esztendő aiatt. Amikor 1945 tavaszán a párt a közrend védelméhez küldte akkor nem gondolta..!

: : lük '

Hajas Zoltán alezredes

Kétszer törtek életére. Először 1946-ban, majd tíz esztendővel később. Nehezen beszél azokról az időkről. Másoktól tudom, hogyan menekült meg a gyilkosok kezéből.

csillognak a kitüntetések. Megszámolom. Tíz darab. Közöttük egy a Munkás-paraszt hatalomért. A tizediket most kapta.

Megsárgult papírokat tesz elém:

— Ez volt az első igazolványom. Húsz esztendeje kaptam.

Körbélyegzők, csillagos pecsétek és aláírások vannak az orosz és magyar nyelvű „dokumentumon”. Hasonlít ahhoz, amit Nagy Ferenc alezredes elvtárs mutatott.

Az őszhajú nyomozó is azon a tavaszon kezdte.

— Nem volt könnyű a kezdet. hiszen tudják, a háborúban meglazultak, az erkölcsök ... és sok embernél volt fegyver, lőszer. Hazánkban még javában ropogtak a fegyverek, amikor december elején a MOKAN-nal együtt karhatalmat alakítottunk.

Régi igazolványok, egykori újságcikkek, megbízólevelek kelteinek elő egy vaskos dosz- sziéból. Nagy Ferenc 1930-tól tagja a Kommunista Pártnak. És húsz esztendeje vigyázza a rendet.

— Ha így visszagondolok, magam sem tudom, hogyan léteztünk az első hónapokban. Se fizetés, se egyenruha és bizony, a jogtudománnyal is akkor kezdtünk ismerkedni.

— De szív, az volt! — vág közbe Al.mási Rezső őrnagy elvtárs. aki szintén most jubilál. Ő is akkor kezdte, amikor még két tojást ért egy rendőrnyomozó havi fizetése.

— És most? — kérdezem mindkettőjüktől.

'T v

1

Nagy Ferenc alezredes

— Más a helyzet. Csak az a baj. hogy némelyik emberben még mindig jobban él az enyém fogalma, mint. a miArai.- A rr o «»Artfil-iKi e ntblfsokták -- így Nagy alezredes ívtárs, aki évek óta a társa- almi tulajdon védelmével iglalkozik. de nemcsak hiva- úból, hanem szívből haragúk azokra, akik e két fogal- íat összekeverik. . .

— Úgy tudom, az ötvenes

vekben sokkal több volt a űncselekmények száma,

lint most — mondom Hajas ívtársnak.

— Igen, akkoriban évente 4—15 ezer „ügyfelünk” volt. lost ez felére csökkent.

Hajas Zoltán alezredes elv- irs húsz éven át bűnügyekéi foglalkozott.

Azért ma már nincsenek alerik, bandába verődött űnszövetkezetek...

— És kihal a postarablás műfaja” is — vetem közbe.

ö meg azokról az időkről eszel, amikor két nagy bün- anda tanyázott a Putnok- és >zd-vidéki erdőkben. A neg.y- en-ötven kóbor emberből erbúvált társaság ekhós sze- éren járva, fosztogatta a negyét, s embervér is tapadt ezükhöz. A Dunántúlról jött lűnözőket aztán Borsodban lfogták.

Az edelényi járás postarab- ói is hamarosan rendőrkézre erűitek. Később pedig az ijgyőri, majd nemrégiben a niskolci postarablók kilétét edték fel rendkívül gyors lyomozással.

„Húsz év a nép szolgálatá- >an” — ismétlem, ki tudja nár hányadszor azt a monda- ot, amely oly találóan fejezi :i mindazt, ami hivatássá incite ezekben az embereken a bűnüldözést, a rendőri nunkát.

Mert az csak formális, hogy valamennyien úgy mondták .Ha újra kezdeném, meginl de jönnék.” Az érzéseket, e lép szolgálatának' igazi érelmét talán lehetetlen is ki- ’ejezni a megkopott szavak tál, sokszor közhelykén íangzó kijelentésekkel.

Megvallom őszintén, neír s nagyon igyekeztek meg- >yőzni róla. hogy e két évtized alatt életpályává magasodott náluk és még sok min- ienki másnál az a munka unit. úgy hívunk: bűn üldözés.

Olyan természetesen beszélek róla. mint akik kisiskolás toruk óta dédelgetik a gondo latot, leendő szakmájukról.

Csakhogy most. a szív mellé a jogtudományok, s 9 rend őri munka elmélete, gyakor lata is odakerült.

Paulovits Ágoston

íj Egy' bizonyos, a járás je- „ lenleg gyengén gazdálkodó n termelőszövetkezeteiben a

fj hozzáértő vezetés, a vezetés „ és a tagság jobb együttműkö- fj désének megteremtése az el- fj ső és legfontosabb lépés a u boldogulás, a rendelkezésre jj álló technika, termelési esz- Q közök gazdaságosabb kihasz- 3 nálása felé vezető úton. S ez 3 elsősorban a járási pártbizott- Q ság, a járási tanács vezetői- 3 nek. szakembereinek az eddi- 3 giné! sokkal alaposabb se- 3 gítségét igényli. Egészében n véve azonban a járás mező- íj gazdaságának munkáját, a n fejlődés lehetőségeit: enné! íj sokkal többre van szükség. A u már napjainkban is eredmé- }j nyesen gazdálkodó, az előző u években a népgazdaság által jj nyújtott támogatást gyümöl- u csözően hasznosító termelő- 3 szövetkezetek hozzáértő veze- D tői. szakemberei igen jól isii merik, milyen vóltoztatások- 0 ra van szükség ahhoz, hogy 0 nagyobb anyagi befektetések •] nélkül se topogjon helyben a -] termelés, a termelékenység. -] S ennek egyik legfontosabb -] feltétele, hogy több legyen a -3 jól képzett, hozzáértő szak- -3 ember!

b Ennek szükségességét, illet- » ve a szükségesség, felmérését

bizonyítja többek között az 1 is, hogy megyénkben első- I ként a mezőcsáti járásban, 1 emődi központtal alakították : meg a mezőgazdasági szak- : emberek oly régen követelt 1 „fórumát”’, a járási agrár- : klubot. A klub programja, 1 működése azt a célt szolgál- ! ja majd, hogy a járás szak- : emberei. mezőgazdászai az < eddiginél gyakrabban és 1 alaposabban kicserélhessék ’ tapasztalataikat, segíthessék ; egymás munkáját.

A másik igen jelentős lépés, hogy a mezőcsáti járás- : hói számos fiatalt, küldtek- ' ösztöndíjasként a különböző 1 mezőgazdasági jellegű szakis- - kólákra, főiskolákra, egyete- 1 mekre. E tény'ezők az elkövetkezendő időszakban, évek- ; ben feltétlenül sokat segítenek majd a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésében. Azonban a gazdaságosabb termeléshez más változások is szükségesek!

Formálni munkán szervezettségen, elosztási módon!

Több termelőszövetkezet elnöke megemlítette, hogy' a gyakorlat tapasztalatai szerint számos szervezeti vállozCsáí-környéki változások

tatásra lenne már napjainkban szükség. Ilyen immár visszahúzó tényező például, s a közösségeken belül ellentmondásokat szül, a korábbi egységes alapszabály, különösen a bizonyos munkanormák kötelező alkalmazása. Több közös gazdaságban egyébként a meghatározottnál eltérően, s a helyi sajátosságoknak, követelményeknek megfelelően változtattak a szabályokon, a normákon. Azonban helyes lenne nemcsak a mezőcsáti járás szakembereinek, tsz-ve- zetőinek véleménye szerint kidolgozni egy új alapszabályt:, egy új normatíva rendszert. Ezt immár követeli, a politikai gazdaságtan meghatározásával élve, a termelő erők jelenlegi fejlettségi foka a mezőgazdaságban.

Több termelőszövetkezett vezető kifogásolta a jövedelemelosztási mód. a különböző premizálási feltételek sokrétűségét. Erre csak azt lehet mondani: helyes, ha mindenütt az igényeknek, a követelményeknek megfelelő. a ’ ormelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődését. a szocialista elosztási módot nem sértő módszerekkel dolgoznak, prey

mizálnak. Hiszen a már évek óta megszokott módon és jól, eredményesen gazdálkodó közösségekben semmiként sem okozhat nagyobb nézetelté- . rést, ha más, gyengébben • gazdálkodó közösségekben , másfajta kötöttségek érvénye- . sülnek a jövedelem elosztásá- i nál. Több termelőszövetkezet- vezetője, szakemberei emle- : gették viszont, hogy a jelen- , léginél nagyobb rendet, tisz- (. tább helyzetet kellene teremteni a szerződéses termelés. ben is. Nos, ez országos és 1 megyei szinten egyaránt „téma”’. s bizonyosan nem ok 5 nélkül!

!

Ami még hiányzik

t R

„Hej, haj, rengeteg még a . tennivalónk.” Az élet, a mun- j ka mely területéről hiányzik . vajon az ilyesfajta megálla- 5 pítás? Jó lenne, ha hiónyoz- na, de a valóságban megvan, ez tény. S tény ez a me. zőcsáti járás termelőszövet- 1 kőzeteiben is. „Nincs elegeti- ■ dő gépalkatrész. Tizenhárom- erőgépünkből csak egyet tu- dunk levizsgáztatni, filléres t alkatrészek hiánya miatt”, jegyezte meg a hejőbábai termelőszövetkezet elnöke. S- mások mindezt megerősítet- 1 ték, megtoldottéig

— Nincs még minden rendben a Mezőcsáti Gépjavító berkeiben sem — 5 panaszolták a hejőpapiak. —- A gépjavító állomás azt mon-