Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-22 / 94. szám

ESZAKMAGYARORSZÄO

Csütörtök, 1965, április 2£

„...hogy ne legyünk radioaktívak“? temek megyénkké»

•— Legyünk aktívak, hogy' nyiíag vissza is vonulnak, ne legyünk radioaktívak — mert ez még csalóka dolog, adtak ki a frappáns jelszót Az elmúlt évben úgy látszott, a francia békeharcosok leg- hogy' csökkent a háborús utóbb és a húsvéti békémé- uszítok irama, de lám, idén netek, a nemzetközi békeak- ismét támadásba lendüllek . ciók idején nem árt elgon- Vietnamnál, mert jól tudják, dolkozní ‘ezen a mondáson, hogy az idő a békének dolgo- Amilyen szellemes, olj’an zik, a békét védők megerősö- mély értelme is van. Nincs dését és ezzel együtt az ő benne kevesebb, mint az, pusztulásukat, profitjuk el- hogy a világbéke megmenté- vesztését jelenti, séért és tartós biztosításáért A békét védőknek tudniuk folyó küzdelem nem tavaszi kell: a háborúra spekulálók kampányfeladat, nem pilla- nem riadnak vissza attól natnyi feilángolás, amikor a sem, hogy „kis” háborúk, a veszély jelentkezik, amikor helyi incidensek könnyen elmar szinte -— Vergilius sza- fajulhatnak világháborúvá váival élve — „a közeli és akkor már nincs hatalom, ücalegon ég”, hanem állandó amely megakadályozhatja a „aprómunka” a világ min- nukleáris világégést., amely- den részében. ben radioaktívvá válik és

■ Aktívaknak kell lenniük a szétnorlad minden a Földön.

béke erőinek, mint a fran- A béke erői állandó ébersé- • é»ák mondták, pillanatnyi gének keli megakadályoznia ' szünet nélkül. lankadatlan vagy elfojtania a helyi ielle- buzgalommal kell tartani gű incidenseket, le^venek le- ; hadállásaikat a béke front- hát aktívak, hovv ne legyünk ; .ián, nem ernyedhetnek ei, ha valamennyien rádióaküvak. í a háborús uszítok pillanat- (máté)

Az 1964, évi munka alapiján odaítélték az élüzem cí- j)met. Megyénkből az alábbi 'p üzemek szerezték meg az él- Jjüzerri címet.

A Borsodi Szénbányászati (Tröszt ormósi bányaüzeme, a jTiszapal konyái Hőerőmű Vál- j vándorzászlajának átadásakor .pialat, az ÉM Finomkerámiaipa-i az ózdi kohászok megfogad- ji.fi Országos Vállalat hollóházi | ták:

^porcelángyára, a Tokaj-Hegy- — Úgy dolgozunk, hogy a

A huszadik kitüntetés

Ozdon

Egy évvel ezelőtt a Minisztertanács és a SZOT vörös

ff a.ljai Állami Gazdaság.

|

l Moszkvába érkezett Jaz afgán miir szteretnöh

\ A szovjet kormány meghívására szerdán hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett dr. Mohammed Juszuf, az afgán királyi kormány miniszterelnöke.

i) Dr. Mohammed Juszuf afgán miniszterelnök szerdán a Kremlben látogatást tett Koszicin szovjet minisztorelnök- nél. A baráti beszélgetésen . Gromiko szovjet külügymi- ; niszter is részt vett.

A magyar parlamenti küldöttség látogatásai Jugoszláviában

Belgrádban kedden este megbeszélésre került sor a magyar országgyűlés és a jugoszláv szövetségi nemzet- gyűlés küldöttsége között.

‘ . A magyar küldöttség megbeszéléseit Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá- ‘hak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke vezeti. A megbeszélésen résztvevő jugoszláv küldöttség élén Mijalko Todorovics,

Gromiko vasárnap Párizsba utazik

A francia minisztertanács szerdán De Gaulle elnökleté- . vei - ülést tartott. A kormány a nemzetközi politika kérdéséivel foglalkozott. Couve de Murville külügyminiszter beszámolójában főleg a vietnami helyzetet elemezte.

A minisztertanács ülésén szó volt' Gromiko szovjet külügyminiszter küszöbönéi'ó ' párizsi látogatásáról. Gromiko vasárnap érkezik á francia fővárosba. Couve de Murville külügyminiszterrel folytatandó tárgyalásain kívül találkozni fog Pompidou miniszterelnökkel és De Gaulle köztársasági elnökkel.

a szövetségi nemzetgyűlés alelnöke áll.

A magyar parlamenti küldöttség Kállai Gyulának, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának. a Hazafias Néofroitt Országos Tanácsa elnökének vezetésével szerdán reggel Belgrádbó] Verbászra utazott.

A küldöttség először a ver- bászi mezőgazdasági kombinátot tekintette meg. Majd a déli órákban Újvidékre, a

vajdaság fővárosába látogatott el. A Park Hotelben Radovan Vlajkovics. a vajdasági nemzetgyűlés elnöke adott díszebédet tiszteletükre.

Az ebéden pohárköszöntőt mondott Radovan Vlajkovics és Kállai Gyula.

Ezután Kállai Gyula és kísérete megtekintette a Srbska Matica Galériát, a péterváradi erődöt és a vajdasági főváros más nevezetességeit.

A küldöttség az esti órákban visszautazott Belgrádba.

kitüntetés jövőre is nálunk maradhasson.

Egy küzdelmes, örömökkel, gondokkal, de eredményekkel teli év alatt az ózdiaknak sikerült valóra váltaniok álmaikat. Tulajdonképpen az újabb kitüntetéssel jubilálnak is. Eddig tizennégyszer kapták meg az élüzem címet, egyszer a kongresszusi zászlót és most nyerték el ötödször a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. A mostani, huszadik kitüntetés alkalmából azt kérdezzük Pethes András elvtárstól, a gyár és a város pártbizottságának titkárától, mi a kitüntetés ..titka”?

Egv nyelven beszélünk

Mer® wasfrntffogig tárgyalásai

Moro olasz miniszterelnök kedden mozgalmas nrogramot bonyolított le aa amerikai, fővárosban.

Délelőtt Jolmson elnökkel tárgyalt, délután pedig Fan- faní olasz külügyminiszter társaságában Rusk amerikai külügyminiszterrel és George Ball külügyminiszterhelyettessel folytatott megbeszéléseket.

Délután Morot és Fanfani olasz külügyminisztert a programtól eltérően váratlan megtiszteltetés érte: Johnson meghívta őket az amerikai kormány rendes ülésére. Moro Johnson elnökkel szemben ült

és hallgatta a tolmácsot, míg a kormány tagjai különböző napirendi kérdésekről számoltat; be. Mindeddig nem volt arra példa, hogy külföldi vendéget meghívtak volna az amerikai kormány rendes ülésére.

Este Johnson elnök díszvacsorát adott az olasz vendégek tiszteletére. Johnson elnök noha rköszön tpj ében k i j e len te fete, hogy az Egyesült Államok ..rendkívül hálás” azért a támogatásért, amelyet Olaszor- s^áttól kan -1-nirolet-ázsiai politikájához. Moro válaszában Johnson elnök április 7-i beszédét dicsérte.

— Ez a kitüntetés — mondja Pethes elvtárs — évek óta tartó következetes, céltudatos tevékenység gyümölcse, az eredmények elismerése. A vezető szervek, a párt-, a tömegszervezetek, a gazdasági vezetés munkája jó, elvi alapon összehangolt. Ez, ha néha itt-ott akadozik is, végiggyűrűzik a legalsóbb szintig. Mindig meghatározzuk, mik a legfontosabb feladatok és minden szerv ennek megfelelően dolgozik. Ennek eredménye, hogy a gyár munkásainak nagy többsége ismeri a feladatokat, tudja, mit, miért kell tenni, mi ennek politikai, gazdasági, társadalmi kihatása, eredménye.

A fertődét* enység növekedéséből

Ismeretes, hogy az ÓKÜ dolgozói, vezetői 1963. vége felé több éves. program alapján a minőség erőteljes javítását tűzték ki egyik fő, feladatként. A végellenőrzés megszigorításával kezdték, s egy sor technológiai folyamat változtatásával folytatták. És mi az eredmény?

—- Minden szerv — mondja a nagyüzemi párttitkár — a maga eszközeivel segítette és segíti a közös célkitűzés megvalósítását. Eredményeként Özdon sikerült közüggyé tenni a minőség további javítását. Igaz, a gyümölcs az idén érik be. Tavaly a gyáron belül kis mértékben ugyan nőtt

a belső selejt, de 30 %-kal csökkent a külső reklamáció. És azonkívül, hogy javult a gyár területét elhagyó áruk minősége, egyúttal növekedett a termelés is. A nagyolvasz- tóműberr például a népgazdasági igényeket figyelembe véve 14 ezer tonnával, az acélműben több mint 2 ezer és a hengerművekben 7 ezer tonnával teljesítettük túl évi előírásunkat. És ami külön örvendetes, a többtermelést kizárólag a. termelékenység növekedéséből biztosítottuk.

— Valaki azt mondhatná, hogy a célkitűzés még nem minden. Valóban, vannak esetek, amikor az élet változtatást követel. A vállalatvezetés (ő elhallgatja, de mi hozzátesszük: a párt-, a szakszervezet és a KISZ) élénken figyeli az élet rezdüléseit, gyorsan reagál, s megfelelő elemzés alapján javít, intézkedik.

A dolgozó íöiuegek

O a

ereje

— Szeretném hangsúlyozni, hiába vannak nagyszerű célkitűzéseink, a dolgozó tömegek támogatása nélkül nem sokat érnénk el. A dolgozók tömege a kommunisták Példamutatása nyomán munkálkodik, sikerrel valósítja meg a célkitűzéseket. A gyár minden dolgozója bekapcsolódott a magasabb színtű szocialista brigád, műhely, üzem, illetve a kivaló dolgozó brigád, műhely, üzem címért indított és egyéb versenybe. Lépten-nyomon tapasztaljuk a következetességet. Tavaly, az előző évektől eltérőén sikerült megvalósítani, hogy a következő negyedévbe sose léptünk át adóssággal. Az idén pedig fokról fokra valósítjuk meg: minden hónapban teljesítjük a feladatokat. Ebben nagy segítséeet adott és ad a helyesen alkalmazott anyagi és erkölcsi ösztönzés. Egy időben „divatban” volt, hogy

egy-egy leiadat elvégzésére tűztünk ki célprémiumot Kétségtelenül vannak esetek, amikor ez indokolt Az évközi jutalmat korlátoztuk és helyébe az évi tevékenység jutalmazása lépett előtérbe. Nyílt plénumon értékeljük a gyáregységek, a főosztályok tevékenységét. beleértve a termelési feladatokon túi a balesetvédelmet, az emberekké! való törődést, a nevelést, s az értékelés eljut egészen az egyes emberekig. A tavalyi munka alapján például egymillió forintot osztottunk ki. Hozzáteszem, a dolgozók niás vonatkozásban is érdekeltek erkölcsileg és anyagilag is a jó munkában, az exporttervek és feladatok teljesítésében.

Jólesően számolhatok be róla* hogy a balesetvédelemben országosan is jól állunk. Tavaly, az előző évihez viszonyítva, csaknem héttel csökkent az ezer munkásra jutó balesetek száma és üzem közben nem történt halálos baleset. Ez persze nem következett be önmagától. A felső vezetéstől lefelé, a munkavédelmi őrökig állandó és következetes feladatnak tekintjük a munkásvédelmet, a balesetek megelőzését.

— Gondjainkról, termivalóinkról? A Központi Bizottság decemberi határozata a mj gyárunk számára is megszabja a tennivalókat a gazdaságosság, a minőséé, a termelékenység növelésében, s a célkitűzések megvalósítása nagy erőfeszítést kíván. Van még javítani valónk a munkafegyelemben és többek között, a. szocialista brigádmozgalom tartalmának további fejlesztésében. És hoev mi teszi ezeket szükségessé? Az élet, a fejlődés nagy hajtóerő. És mi igyekszünk meghallani az élet sürgető szava*.

Csorba Barna

^életét

szocialista tudat kialakításának elméleti és gyakorlati kérdéseit.

A bevezető előadást Szigeti József, a filozófiai tudományok doktora, az Akadémia filozófiai intézetének igazgatója tartotta.

Az előadás után az érdekelt 'tudományszakok részéről

Bartha Lajos, a pszichológiai tudományok kandidátusa, Elekes Lajos, a történelemtudomány doktora, Eörsi Gyula akadémiai levelező tag, Ortutay Gyula akadémikus és Pándi Pál, az irodalomtudományok kandidátusa tar- j tott korreferátumot

Megkezdődtek a tudomá- jnyos osztályok ülései is, amelyeken az osztályvezetőségek. :beszámolnak az elmúlt IS év ! munkájáról.

! A nagygyűlés ma tudomáInyos ülésszakokon és osztály- üléseken folytatja munkáját

!

) ----------------------.

i

í Sips tierook ; Da leni térségébe!!

1 Da Nang térségében már harmadik-negyedik napja heves harcok folynak — jelenti az AFP. A francia hírügynökségek szerint a Da Nang-tól üdéire, mintegy 50 kilométernyire fekvő terület és a Cap iDes Hirondelles (Fecske félsziget) állandó bombázások, légitámadások, összecsapások színhelye. A kormány csapatok repülőgépekkel és íelfegyver- |Zett helikopterekkel támogatott támadásai teljesen eredménytelenek, a. hazafiak fegyveres [erői biztosan kezükben tartják a félszigeten levő támaszpont- íjukat. amely ellenáll minden támadásnak és bombázásnak.

Az AFP jelentése szerint a. szabadságharcosok két amerikai helikoptert lelőttek, egyet megrongáltak, s a harcokban eddig tíz amerikai vesztette

Szerdán, a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésének második napján a nyelv- és irodalomtudományok osztálya, a társadalmi- történeti., tudományok osztábra és a pszichológiai bizottság egésznapos együttes tudományos ülésszakon vitatta meg a

Iz Akadémia BssvsftféséBek «sásaik napja

Manga most is tagoltan,

nyugodt tempóban beszélt, és hosszadalmas bevezető nélkül, rövid mondatokban foglalta, össze a gyűlés célját. A papírokat már letette maga elé,' bele se kukkantott, ennek el-í lenére hibátlanul, szabatos mondatokban fejezte ki ma-f gát *■- z ötödik évébe íordult( /g háború, a nehéz gaz-;

Zj dasági helyzet, az1 £ JL elégtelen és akadozó, élelemellátás, a feke-/ tepiac, a. napról napra emelkedő árak, és az árak mögött: egyre inkább lemaradó fizeté-( sek. s újabb fizetésemelés. Mindez nem volt új Gogolá-í nak, nem is Manga szavaira; összpontosította figyelmét, hanem arra a számára nemj könnyen érthető tömeges el-1 szántságra, hogy egy héttel ac tüntetés után, öt társuk be-i vonultsága ellenére ennyien* eljöttek ide. Különösnek ta-. látta a jelenséget, önmagából! kiindulva megmagyarázhatatlannak. Tekintetével végig-j pásztázva a sorokat, talán le-| olvashatja a kimerült, s ugyanakkor feszes arcokról;? ezek valóban nem félnek? ..( Vagy világossá teszi ezt a jelenséget a tömegoszichózis.s mely könnyen megfelel az ő kérdésére is? — A tömegbe^ vergődött emberekre nem az egyénre érvényes magatai--: tásbeli normák hatnak elsóp sorban, hanem a nyáj. a csorda törvénye. Másképpen reá-; gál például a halálos veszedeZ lemre, a halálos veszélyezte-, tettségre az egyes • ember és másképpen, ha a tömegben áll.' Mintha itt láthatatlannak^ éreznék magukat, s ennélfog-: va teljesen védettnek. *

(Folytatjuk.) c

melegíteni. Fázósan őssze- húzódzkodva üldögéltek az emberek a lócákon, padokon, a legtöbben szótlanul. Az egész napi munka . után fáradtak és éhesek voltak, mindez jól látszott viselkedésükön. De azért csak vártak türelemmel, konokul. Gogolét lassanként elfogta valami villamos feszültséggel feltöltő szorongás.

Végre a dalarda rákezdte a Munka dalát. A tömeg néhány pillanatig tarló tömény zajjal felállt, s úgy hallgatta a férfikórust. Utána mindenki leült, csak az emelvényen Manga János maradt állva. Még nem csitult ei a széknyí- korgás, amikor fölemelt az asztalról néhány kis papírlapocskát, s belenézett.

Valaki tapsolni kezdett, a következő másodpercekben talán mindenki tapsolt a teremben. Az összevert nagy, kérges tenyerek csattogása erős volt. Nem udvariasság volt ez, Gogoia csalhatatlanul megérezte.

Tehát helyesen vette célba ezt az embert: ő ebben a gyárban a munkások látható és láthatatlan vezére!

Magának is kezdett kellemetlenné válni, ezért jobbját fölemelve megkísérelte íe- csendesiteni az embereket, de azok még folytatták. Akkor beszélni kezdett, hangját kieresztve, szinte kiáltozott:

— Tisztelt szaktársak!... Szaktársak!... — Várt egykét pillanatig, mert a taps fokozatosan alábbhagyott. — Kedves szaktársak!

Végre csend lett. már csak Manga hangja próbált áthatolni a terem hátsó zugába is.

— Hangosabban kicsit. Jani bácsi! — kiáltotta valaki.

4J.zvq.zhp JHikalq:

BÉKE KILENCKOR

tehette, hogy cigarettával próbálja elűzni kellemetlen érzését, de ma ez a kísérlet is hatástalan maradt.-m—„ gy keveset várt még f i ' az elnöki székben he- ffl . lyet foglaló Manga, -fi—é az orchesteren kívül, oldalvást gyülekező vasas dalárdára várt. Nyilván munkából jött az ének- k?.r egy része, mert még mindig szállingóztak.

Hátán ültek az asztalnál, szemben a nagy teremmel. Lehetnek kétezren, állapította meg Gogoia, mert minden ülőhely foglalt volt, hátul a páholyokban még többen is szorongtak, mint a filmelőadásokon. és a két oldalhajó is tele, sőt a középső útvonal is, ami már szabálytalan. Gondolta is, hogy emiatt szólnia kellene, megtagadni az engedélyt, amíg a középső utat ki nem ürítik, de azzal hárította el magától a kellemetlen beavatkozást, hogy _az elsősorban az ügyeletes tűzoltótiszt feladata.

Szeptemberhez illően hűvös volt a teremben, fűteni itt csak télen szoktak, akkor is csekély sikerrel, csupán az oldalhajókban elhelyezett öles dobkályhák körül van meleg, hiszen az épület hatalmas középső légterét kazánokkal sem lehetne kielégítően íölnaponta vetítenek játékfilmekét, és itt tartják a különféle gyűléseket, ezekre az alkalmakra a tulajdonos Oborn titkársága, jelképes bérleti díj ellenében, rendszerint átengedi. Ezer ülőhely van a Lovardában, de állóhelyekkel együtt kétezer ember is befér.

A mozielőadások miatt állandóan el voltak sötétítve az ablakok, a magasra felfüggesztett lámpák szórt sárga fénnyel világítottak, a leghátsó sorok homályba vesztek. az emelvényen ülők számára ott már csak arcnélküli figurák ültek összezsúfolódva a fémkeretű lócákon. A Lovardának jellegzetes szaga is volt. A korhadó és szú őrölte fa illatával keveredett a padlózat alatt százszámra tanyázó patkányok penetráns bűze. (Mozielőadásokon, amikor a termet elsötétítették, a bátrabb patkányok előmerészkednek, és ott futkároznak a nézőtéren.)

Gogoia sokszor megfordult már a gyártelep összképébe annyira harmonikusan beleülő épületben, mégis mindany- nyíszor érezte ezt a viszolygást és gyönge émelygést, ami ma is elfogta abban a pillanatban, amint az emelvényen elhelyezkedett a hosz- szű asztal végénél. Ma meg1 2.

a z otromba sivársága y| miatt * Lovardának ÁM csúfolt épületet még ~£ J- Endrői-Oborn Viktor

r építette az első világháborúban, 1916—17-ben.

olasz, hadifoglyokkal. Vele egy időben vetette meg a mai . gépgyár alapjait. legelsőnek is az ágyúgyárto műhelyeket, & lövegkovácsolót, a megmun- , kálót és az öt emeletnyi magas ágyúcső edző műhelyt. A ..Lovarda az első keresztény ..bazilikák stílusára emlékeztetett, a. széles fő hajóhoz két oldalról keskenyebb mellékhajó csatlakozott. Az egész építmény, az oldalhajók alacsony téglafalazata kivételével fából készült. Faoszlopokból, gerendákból ' és deszkából. Kész csoda, hogy harminc év alatt többször is nem égett le földig. Áz épület eredeti ren- - deltetése szerint munkásét- ' kezde volt; a háborús években napi tizenkét, tizennégy ór.át dolgozó embereknek ide [hordták az asszonyok az ebé- . det, s a munkások a gyárhoz közeli Lovardából percek ..alatt visszatérhettek a műhelyekbe. Az épületet több mint égy évtizede nem használják étkezőnek; itt rendezték be a gyártelep moziját, melyben