Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-03 / 79. szám

pfoJeMrttaS, egyesQWetefel & MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MÜGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 79. szám Ara? 50 fillér Szombat, 1965. április 3. LENIN-SZOBOR BUDAPESTEN Koszorúzás i fővárosunkban a kost emlékmmpekuél Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar forradalmi munkás­paraszt kormány és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa pénteken délelőtt ko­szorúzás! ünnepséget rende­zett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. Az emlékművel szemben a néphadsereg díszőrsége sora­kozott fel. A zászlókkal díszí­tett téren sok száz fővárosi dolgozó gyűlt össze. A koszorúzás] ünnepségen Kádár János vezetésével meg­jelentek a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai és póttagjai, valamint az Elnöki Tanács tagjai, gazdasági és kulturális életünk sok más vezető sze­mélyisége. Részt vettek a koszorúzási ünnepségen a felszabadulás évfordulójára hazánkba érke­zett szovjet, román, bolgár, jugoszláv, valamint csehszlo­vák párt; és kormányküldött­ségek. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja. Felharsant a kürtszó, ami­kor Dobi István, az Elnöki Tanacs elnöke és Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi ti Bizottság titkára; a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány nevében Apró Antal, Fehér Lajos és Kállai Gyula, a kormány elnökhelyettesei helyeztek koszorút az emlék­mű talapzatára. A szovjet párt- és kormány- küldöttség koszorúját A. I. Mikojan, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke és a delegáció tagjai; a bolgár párt- és kormányküldöttség koszorúját Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnök- helyettese és a delegáció tag­jai; a csehszlovák párt- és kormányküldöttség koszorúját Otakar Simunek, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja, miniszterelnökhelyettes és a delegáció tagjai; a jugo- szláv párt- és kormánykül­döttség koszorúját Aleksan- dar Rankovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végre­hajtó bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és a delegáció tagjai; a román párt- és kormányküldöttség koszorúját Emil Bodnaras. a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, minisz­Partizán Szövetség, valamint a budapesti gyárak, hivata­lok, iskolák küldöttei helyez­ték el a megemlékezés virá­gait a szovjet hősök emlék­művének talapzatára. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget, majd a díszőrség dísz- menetben vonult el a szovjet hősök emlékműve előtt. Ugyancsak pénteken dél előtt koszorúzási ünnepséget tartottak a magyar hősök em­lékművénél. A koszorúzási ünnepségen megjelent Kádár János veze­tésével az MSZMF Központi Bizottságának, a forradalmi munkás-paraszt kormány, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai és póttagjai, vala­mint az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, poli­tikai, gazdasági és kulturális életünk sok más vezető sze­mélyisége. Részt vettek a koszorúzási ünnepségen a szovjet, román, bolgár, jugoszláv, valamint csehszlovák párt- és kor­mányküldöttségek. A zenekar eljátszotta a ma­gyar Himnuszt, majd megkez­dődött a koszorúzás. A Szov­jetunió párt- és kormánykül­döttsége, a Bolgár Kommu­nista Párt és kormány­küldöttsége, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt­ós kormányküldöttsége, a Ju­A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János és Biszku Béla elvtársak megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. (Wormser Antal felvétele) miniszter a térre érkezett. Á títszőrség parancsnokának je­lentése után Dobi István Czi- nege Lajossal ellépett a dísz­őrség előtt és üdvözölte az egységet. A zenekar eljátszotta a magyar Himnuszt, majd meg­kezdődött a koszorúzás. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Do­bi István, az Elnöki Tanács elnöke és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke; a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titká- és Biszku Béla, a Közpon­terelnökhelyettes és a delegá­ció tagjai helyezték el. A diplomáciai testület kép­viseletében Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövete, a diplomáciai testület doyenje; Wilhelm Meissner, az NDK nagykövete; H. B. K. Marrah, a Ghánái Köztársaság nagy­követe; Rudolf Chlubna alez­redes, csehszlovák katonai attasé; Heinz Beutel alezre­des, az NDK katonai attasé­ja és A. Arabadzsiev vezér­őrnagy, bolgár katonai és lég­ügyi attasé koszorúzott. Ezután a Hazafias Népfront, a szovjet hadsereg, a Magyar goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége, a Román Népköztársaság Párt- és kor­mányküldöttsége ’ képviselői egymás után helyezték el ko­szorúikat a magyar hősök em­lékművénél. Majd a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa után a diplomáciai testületek képvi­selői, a Hazafias Népfront, a szovjet hadsereg, a Magyar Partizán Szövetség képviselői helyezték el koszorúikat A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival és a díszőrség díszmenetével ért véget. Pénteken délután az MSZ­MP budapesti Bizottsága és a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága által rendezett nagyszabású ünnepségen lep­lezték le a Lenin-szobrot. A zászlódíszbe öltözött Dózsa György úton a magyar és vö­rös zászlók erdejéből kima­gaslott a Műcsarnok mellett épült emlékmű 17 méteres vörösmárvány pilonja. Előtte a talapzaton álló négyméte­res Lenin-szobrot fehér lepel borította. Az ünnepségen megjelent Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai Istv>án, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagjai, a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Központi Bizott­ságának, az Elnöki Tanács­nak és a forradalmi munkás­paraszt kormány számos tag­ja, az országgyűlés elnöke és alelnökei, az MSZMP buda­pesti Bizottságának titkárai, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke és he­lyettesei, valamint politikai, gazdasági és kulturális éle­tünk sok más vezető szemé­lyisége. Részt vettek az ün­nepségen az emlékmű alkotói és az előkészítésben kitűnt dolgozók is. Jelen voltaic a felszabadu­lás 20, évfordulója alkalmá­ból hazánkban tartózkodó párt;- és kormányküldöttsé­gek: A. I. Mikojan vezetésé­vel a szovjet, Emil Bodnaras vezetésével a román, Zsivko Zsivkov vezetésével a bolgár, Alekszandar Rankovics veze­tésével a jugoszláv, Otakar Simunek vezetésével a cseh­szlovák párt- és kormánykül­döttség tagjai. Részt vett az ünnepségen a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az emlék­mű előtt a főváros dolgozói­nak ezrei sorakoztak fel. A Himnusz elhangzása után Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, mű­velődésügyi miniszter mon­dott ünnepi beszédet. — Szobrot állítunk hazánk fővárosában Leninnek, a dol­gozók nagy tanítójának, — kezdte ünnepi beszédét Ilku Pál, művelődésügyi miniszter. — A XX. század e legna­gyobb, legsokoldalúbb embere egész életét és tevékenységét az elnyomottak felszabadításá­nak, a munkásosztály igazsága érvényesítésének, a szocializ­mus gondolatának megvalósí­tásáért folytatott harcnak szen­telte. Életműve új korszakot nyitott az emberiség törté­netében. A világ forradal­mi átalakulásának, a tár­sadalom fetartóztathatat- Ian fejlődésének állandóan ható tényezői a lenini eszmék. Lenin 95 évvel ezelőtt szüle­tett. A marxizmust ő alkal­mazta a világ megváltozott társadalmi és gazdasági körül­ményei között, az imperializ­mus korában.- Létrehozta azt a tudományos eszmerendszert, amit marxizmusnak, leniniz- musnak nevezünk. Lenin az osztályharc, a proletárforrada­lom elméletének és gyakorla­tának mestere. A munkásosztály forradal­mi pártjának megszervezé­sével megteremtette azt az élcsapatot, amelynek se­gítségével az orosz prolc- táriátus megdöntötte a kizsákmányolok uralmát, példát mutatva ezzel a világ valamennyi elnyomottjának. Ilku Pál ezután arról be­szélt, hogy ez a szobor annak Is jelképe, hogy mi, magyarok is magunkénak valljuk Lenin szellemi hagyatékát. Népünk már 1919-ben találkozott Le­nin eszméivel. A magyar mun­kásosztály is megteremtette lenini pártját, a Kommunisták Magyarországi Pártját, meg­vívta forradalmát, kezébe vet­te a hatalmat, kikiáltotta a Magyar Tanácsköztársaságot. Lenin nagyra értékelte a ma­gyar dolgozóknak ezt a hősi küzdelmét. Pártunk lenini politikát folytat. Lenin tanításaihoz híven védjük és erősítjük a népi hatalmat, a prole­tárdiktatúra államát. Ezután az ünnepség szónoka kijelentette, hogy Lenin a marxizmus továbbfejlesztője, a XX. század legnagyobb gondol­kodója, tudós államférfia, az egyetlen, aki az emberiség számára elfogadható utat mu­tat. Ezen haladva jut a ma­gyar nép is mind közelebb a lenini nagy célhoz, népünk legigazibb nemzeti érdekének megvalósításához, a szocializ­mus teljes felépítéséhez. Végezetül Ilku Pál köszöne­tét mondott a szobor alkotójá­nak, Pátzay Pálnak művészi munkájáért, Weichinger Ká­roly professzornak az emlék­mű tervezéséért, valamint az öntőknek, építőknek és kőfa­ragóknak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából átadta a műalkotást Budapest dol­gozó népének. Az ünnepi beszéd után le­vonták a leplet a szoborról, majd Budapest lakossága ne­vében Sarlós István, a Fővá­rosi Tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke átvette Vla­gyimir Iljics Lenin szobrát. Beszédében Sarlós István hangsúlyozta: — öröm számunkra, hogy ez a szobor azt a Lenint áb­rázolja, aki minden nép és minden ember számára a jö­vőt mutatja, azt a jövőt, ami­ért mindannyiunknak érdé-* mes élnünk. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival végződött

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents