Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-21 / 93. szám

Szerifá,, I9G5. április 21. I! niwMBmii*. unnumragc «SZAKMÄGYAROKSZAG s GxamMkmkI Valljuk be, mi, borsodiak, ifo érzéssel vettük kézbe a va­sárnapi lapokat, amelyek be­számoltak a Minisztertanács és a SZOT elnökségének döntésé­ről. Olvashattuk, hogy 1904. évi munkájuk alapján vörös Vándorzászlóval tüntették ki többek között az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Miskolc vasúti csomópont, a Miskolci Postai ga zg at óság üzemei és hivatalai, az ÉM. Építőipari Szállítási Vállalat miskolci szállítási üzemegysé­ge, a Borsod megyei Húsipari Vállalat, az Északmagyaror­szági Vízügyi Igazgatóság és a Miskolci Nőiszabó Kisipari Termelőszövetkezel dolgozóit. Nyolc borsodi nagyüzem, vállalat, intézmény, illetőleg ktsz a kitüntetettek között! Ki tudja hirtelenjében, hány ezer borsodi és miskolci munkás, technikus, mérnök cs tisztvi­selő jól végzett munkájának magas szintű társadalmi elis­merése és megbecsülése. Mi több, jutalmazása is, mert a kitüntetéssel együtt szép ju­talomösszeg is illeti az érde­kelt vállalatok jól dolgozó em­bereit. Bizonyos, hogy ezúttal a jól végzett munka után indokolt az öröm, jogos a büszkeség ér­zése. Szívből gratulálunk a kitün­tetett üzemek, vállalatok, in­tézmények és a Miskolci Női­szabó Ktsz vezetőinek, min­den dolgozójának, párt-, KISZ- és szakszervezetének, vala­mennyi gazdasági és társadal­mi szervének, amelyeknek együttes munkája eredményez­te, hogy 1984. évi munkájuk alánján a kormány, a SZOT elnöksége és az ország közvé­leménye is felfigyelt rájuk. A kitüntetés persze kötelez. További helytállásra és példa­mutatásra; az 1985. évi sok tekintetben nehezebb felada­tok példamutató megoldására, mindenekelőtt a gazdaságosabb termelésre, gazdálkodásra, a munka termelékenységének növelésére és a minőségi mu­tatók javítására, fecrvelemre és takarékosságra. Ez valamennyi üzem. intézmény és kt=z fontos feladata. Meggyőződésünk. bogy a most, kitüntetett üzemek, vál­lalatok, intézmények és ktsz­ék kollektívája becsületesen. néldeTnutatóan helytáll az idei feladatok sikeres mezoldásá­ban is. többen megvédik majd a vándorzászlót, Műnké hiküe* ezúton is újabb sikereket, evőt és jó egészséget kívánunk. 15 milBiő csibe, 131 ezer kisliba Az első évnegyedben a ta­nácsi irányítás alatt működő kelletőállomások 105, az Élel­mezésügyi Minisztérium állo­másai 113 százalékra teljesítet­ték a keltetési előirányzatokat. Csibéből országosan kereken 15 milliót keltettek ki, libából 131 400-at, kacsából csaknem félmilliót, pulykából pedig 12 OOO-rel. A tanácsi szektor 48 milliós idei keltetési előirány­zatát pedig 30 százalékra tel­jesítette. A keltetés javuló eredményeit mutatja, hogy a múlt év hasonló időszakához képest csibéből 330 000-rel, li­bából 11000-rel keltettek ki többet. Tavaly óta számottevően ja­vult a tojások minősége, illet­ve a keltetési technológia is. Igen nagy érdeklődés ta­pasztalható gazdaságok és egyéni tenyésztők részéről a rajnai lúd iránt. A rajnai lúd tojói a múlt év hasonló idő­szakáig 9,9-et tojtak átlagosan, az idén 14,3-nál tartanak. A nagyüzemek liba-törzsállomá­nyából a Rajna-menti lúd ré­szesedési aránya tavaly 75,6 százalék volt, az idén elérték a 98 százalékot. Él üzemele megyémliÍBeii Az 1964. évi munka alapján odaítélték az Élüzem címet. Megyénkből az alábbi üzemek szerezték meg az élüzem ki­tüntetést: A Lenin Kohászati Müvek, a Borsodnádasdi Lemezgyár, a Pamut.fonóipari Vállalat miskolci fonodája. Korszer! nyelvi íaborafcríumot adtak áí SÉMlaúíiteiyen A sátoraljaújhelyi Kossuth Bajos Giirfnázium új négyeme­letes épületszárnyúban rendez­ték be a megye első audió- vizuális-orális nyelvi laborató­riumát, Az iskolában, amely­ben hajdan Kossuth Lajos is tanult, az orosz, az angol és a német nyelvoktatást, mogköny- nyitő különleges berendezést nagyobbrészt társadalmi össze­fogással készítenék el és szereltek fel. A munkában részt veitek a város bútorgyá­rának, vasipari ktsz-ének és a Fémlemezipari Műveknek dol­gozói éppúgy, mint az iskola öt. Plusz egyes gyakorlati ok­a külföldi irodalom és a hazai tapasztalatok felhasználásával Belkó Ivirc szakoktató tervezte meg. Irányításával az új osz­tályban 40 mikrofont, ugyan­annyi fejhallgatót, négy mag­netofont, egy lemezjátszóit, te­levíziót. rádiót és vetilőbcren- dezést. helyeztek el. Ezek mű­ködtetésére vezérlő asztalt ké­szítettek, ahonnan az órát ve­zető tanár egyszerre több ta­nulóval is foglalkozhat. A korszerű nyelvi laboratóriumot, amelynek felszereléséhez az üzemek dolgozói, a tanárok és a fiatalok mintegy 60 000 fo­rint értékű társadalmi munká­tatását irányító tanárai és la-ival járultak hozzá, kedden dcl- üulói, A bonyolult berendezést 1 előtt adták át. j A mezőkövesdi gépjavító gond fairéi § pest Filmstúdió részére olyan , film trükk-asztalt készítet- j tünk, amelyet eddig csak az j USA-ban, Angliában és Fran- x ciaországban gyártottak. Ma c mind a két magyar stúdiónk I hazai gyártmánnyal dolgo- , zik. — Jelenlegi újdonságuk? 1 — Olyan tolózárakat készí- s tünk, melyeket eddig Nyugat- 1 Németországból importál- i tünk. A kohászat, a vegyimű- t vek már most is nagy érdek- ; lödést mutat az új hazai j gyártmány iránt. c Az első negyedévben 12(1 rendelést kaptak, s ebből 1 már százat leszállítottak. Az i érdeklődés arra mutat, hogy j a tavalyi 12 millió forintos ] szerződéssel szemben mint- ; egy 20 millióra számíthat a ] KETI miskolci fiókja. 1 A kisipari szó régi időket 1 idéz. De szükségünk van rá­juk. A jelenlegi gazdasági , helyzetben — ahogy Kádár elvtárs is mondta — nem 1 nélkülözhetjük munkájukat. 1 Főleg olyankor nem, amikor i hangya-munkával milliós va- . Jutákat takarítanak meg az . ország számára. I ' Csutorás Annamária _______j | / ■ 02*1 utókra válioti valuta Az a kisiparos, áld szerződést köt velünk, többféle kedvez­ményben is részesül; húsz százalék kedvezményes jöve­delemadó, rendszeres munka­lehetőség biztosítás, az anya­got a rendelő vállalat adja, sőt, a - kisiparos az esetleges gépvásárlásoknál is előnyt élvez. — Ezek szerint tehát elő­nyös szövetkezeti tagnak lenni? — Igen. A jó munkát meg­becsülik. A híre is elterjed, így lassan lalán megszűnik az idegenkedés, mely kezdet­ben kísérte a szövetkezetei. Van egy nagy előnyünk: nemcsak széria-munkákat, hanem egyedi darabokat is vállalunk. Lopatovszki elvtárs meg­rendelő lapot mutat: apró cikkek, főleg különböző kö­tőelemek szerepelnek rajta. — Ilyen munkákat az ál­lami vállalatok nemigen tud­nak vállalni — mondja. — Milyen különleges gyártmányaik voltak? — A Pannónia és a Buda­Olyan nem fordult még elő, hogy valamilyen rendelést ne vállaltunk volna el. A szövetkezet öt; megyét ölel tel. Tavaly mintegy 250 millió forint értékű szerző­dést bonyolítottak le. Ebből 80 millió volt a közvetlen exportáru. Ebből a miskolci kirendeltség 12 milliós for­galmat vall magáénak. — De ez a 12 millió forint sem csak ennyi! Mert az igaz, hogy közvetlen exportra mi nem készítettünk árut, de közvetve igen. Gondoljuk csak el, ha a vállalatok, mondjuk csavar hiányában nem tudják az exporttervet teljesíteni, mennyi kár szár­mazik belőle. Mi pedig elég sokat megelőztünk. A forga­lom másik részét az import­pótló anyagok gyártása tette ki. A magyar állam évenként hatalmas összegeket költ al­katrészek behozatalára. Nos, ez a szövetkezet ennek egy részét elkészíti, magára vál­lalja. — Előnyös a szövetkezet. A dicséret hangján kell szólnunk a Kisiparosok Ex­portra Termelő Irodájáról, mely az idén ünnepli fenn­állásának 10. évfordulóját. A szövetkezet tevékenysége két irányú: egyrészt segíti a kü­lönböző állami vállalatokat exporttétv vállalásaik elké­szítésében, másrészt olyan jellegű gyártmányokat készít, amelyeket eddig valutákért vásároltunk a nyugati úlla- moktóL — Hangya-munka a miénk — mondja Lopatovszki Ede, a KETI miskolci kirendeltsé­gének vezetője. — Mindent elvállalunk, és meg is csiná­lunk. Határidőre szállítunk, és a minőség ellen az utóbbi öt év alatt mindössze három­szor volt reklamáció. Hangya-munka ... Valóban. A szövetkezetben mintegy négyezer féle árucikket ké­szítenek. — Ha valamelyik gyárral tárgyalunk, mindig megkér­dezik: mit készítünk? Pedig azt kellene elmondaniuk, hogy mit akarnak készíttetni. nem elég hozzáértéssel és szakszerűen kezelik a gépe­ket. Nem tartják be a bejá­ratás! utasításokat, előíráso­kat. Természetesen ez is elő­fordulhat. De végeredmény­ben a kölcsönös vádaskodás­ból nem születik csali vita, s a munka marad. Hasznos újítás a Felsőzsol- cai Gépállomáson a tsz-meg- bízott alkalmazása. Alaposan megnézi, megvizsgálja a i»- vítást, csak úgy engedi el­vinni a gépeket. így már el­dönthető. ki a hibás, ha el­romlik a gép, a javító-e, vagy a használó? A mezőkövesdi gépjavítónál is elférne ilyen tsz-megbízott! Krónikus alkaírcsz-lnány A megkésett és a minőségi kifogás alá eső javítások fö oka azonban az alkatrész- hiány. Hogy javítsanak meg egy gépet, ha nincs hozzá hengerfej, fogaskerék; du- : gattyúj csapágy és sorolhat­nánk oldalakon tovább, ahogy azt a gépjavító feljegy­zéseiből olvastuk. — A D4—K-hoz egyáltalán ■ semmi nem kapható — pa­naszkodik Juhász elvtárs. — Hogyan javítsuk meg ezeket? Bizony, sokszor kénytelenek vagyunk kontárkodni, régi darabokból összeállítani .va­lami alkatrészt, hogy mégis i használhatóvá tegyük a gé- i pet. Nem szólva a kilincse- i lésről, amire nap mint nap i sor kerül a különböző válla- i latoknál. így a javítás persze i rizikó, hiszen sosem lehet i tudni, hogy az alkatrész, ez- i által a traktor mikor mondja > fel a szolgálatot. Ez rontja a > dolgozók munkakedvét is. 5 Természetes, hogy rossz. 1 hiányos alkatrészekkel sokkal 1 nehezebb a munka, több az ■ idegesség. De a pillanatnyi helyzetet meg kell érteni és az alkatrészhiányt a lehető legjobb, és legalaposabb mun- , kával ellensúlyozni. Az al- * katrészhiány. sajnos, országos j probléma, ami remélhetőleg ■ hamarosan megoldódik 5 ugyan, de a föld, a tavasz nem vár, a mezőgazdasági ’ munkákat időben be kell fe- s iezni. Ehhez, erejéhez mér- s ten. a gépjavítónak is min- ' den segítséget; meg kell ad- * nia. Juhász Judit , Reklamációnak csak úgy van helye. A hamari munka ritkán jó Igen, ezt tartja a közmon­dás. Nos, a hirtelen, kapkod­va végzett javítás után ki­adott gépekre sok a panasz. A borsodivánkai Petőfi Tsz hat gépe közül hármat javí­tottak meg időre, de közülük kettő már az első napon fel­mondta a szolgálatot. Az egyik ki sem indulhatott be­járatásra, míg szét nem szed­ték a termelőszövetkezet sze­relői, azonban még most sem tökéletes. De legalább dol­gozik. A másikat új motor- eserés felújításra adták oda, azonban a hűtőkben azonnal felforr a víz. Lehetetlen használni. A gépjavító azzal védeke­zik, hogy visszahozhatják, a motorcsere garanciális javí­tás. De akkor mivel és mi­kor dolgozzanak? A gépjaví­tó azt. is kifogásolja, hogy a termelőszövetkezet emberei mezőkövesdi gépjavító igaz- I gatóját, mit szól ezekhez. — Valóban késünk a javí­tásokkal — ismerte el Ju­hász elvtárs —. azonban en­nek igen sok oka van. Első­sorban az, hogy a termelő­szövetkezetek nyolcvan szá­zaléka, amelyek most sorra reklamálnak, nem hozták be gépeiket a megbeszélt idő­pontban. Hiába ütemeztük mi be a javításokat, december­ben csak álltunk, vártunk, te­lefonon sürgettünk . . ; A gépek beérkezési idő­pontja, a termelőszövetkezet neve és a javítani való cím- szókkal ellátott listát mu­tatja az igazgató. Bizony, el­késtek a termelőszövetkeze­tek. s az összetorlódott mun­ka nagy hajrát követel a gépjavító dolgozóitól. A meg­kötött szerződést, a megálla­podásokat a termelőszövetke­zeteknek is be kell tartaniok. Á gépállomások, gépjavítók mostanában vizsgáznak, hi­szen a termelőszövetkezetek novemberben, decemberben javításra odaadott gépei ha­zakerülnek, megkezdik a. munkát. Hogy ez a vizsga milyen eredménnyel jár. azt a tavaszi, nyári, őszi munkák végeztével lehet majd végle­gesen megállapítani. Sajnos azonban, panaszok, észrevéte­lek máris elhangzanak. S ez nem jó jel. Három súlyos kifo«ás o A Mezőkövesdi járási Ta­nács vezetői három kifogást említettek meg a mezőköves­di gépjavító munkájával kapcsolatban: elhúzódik a javítás, nem készülnek el a gépek az Ígért, határidőre, ennek ellenére sok a minősé­gi kifogás, s az el nem vég­zett munkáért is felszámolják a munkabért. Egyik probléma súlyosabb, mint: a másik. Felkerestük a ÍJj tüzelési módszer Á kohászati üzemekben, a melegítő, az olvasztó beren­dezésekben használatos tűzál­lóanyagokat; általában kohó-, illetve szénből előállított gc- nerátorgázzal, úgynevezett al ágú tk cinen cék ben égetik, oldalról való tüzeléssel. Ennél a gyártási eljárásnál az ala­csony kalóriá.jú fűtőanyag miatt a kemencét keskenyre méretezhették. A sokkal na­gyobb fűtőértékű földgáz használata viszont az oldal- tüzeléscs módszerrel nem bi­zonyult gazdaságosnak. A Miskolci Tüzeléstechni­kai Kutató Intézetben dr. Péntek István metallurgiai osztályvezető és Uhlmann Erik tudományos munkatárs új, az úgynevezett felsőtüze­lési módszert dolgozták ki. Ennek lényege, hogy a tüze­lőanyagot, a földgázt a ke­mence felső részéről égetik el a berendezésben. Az új tüze­lési eljárást már negyedik hónapja alkalmazzák a Lenin Kohászati Művek tűzálló­anyaggyártó üzemében, és a tapasztalat azt mutatja, hogy ezzel a módszerrel a kemence termelése 15—16 százalékkal emelkedett. Gazdaságosabb a tüzelőanyag felhasználás, jobb lett a gyártmányok mi­nősége. A találmánynak is bejegy­zett, lényegesen jobb höhatá- sú új tüzelési módszer, amely nemzetközi viszonylatban is újszerű, eredeti, lehetőséget nyújt arra, hogy a jelenlegi két méter széles alagútkc- mencéket négy méter széles­re építsék át, miáltal a ke­mencék teljesítménye több­szörösére növekszik. így je­lentősen csökkenthető az ilyen jellegű beruházások költsége, a kemencék hőfo~ gyasztása és a kiszolgáló sze­mélyzet létszáma. A gyakor­latban jól bevált felsőtüzelési eljárás annál inkább nagyje­lentőségű, mert az alkalmaz­ható a fali, az úgynevezett vöröstégla gyártásnál, a kerá­mia- és porcelániparban. Be­vezetésével nagymértékben növelhető ezekben az ipar­ágakban is a termelékenység.

Next

/
Thumbnails
Contents