Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-18 / 92. szám

ÉSZAKMA GY A RÓ RS 7. A G Vasárnap, 1983. április IS, Gazdasági alapfogalmak A beruházás A beruházások minden eset­ben az elhasznált állóalapok pótlását, a meglévők bővíté­sét, vagy újak létesítését je­lentik. Mik azok az állóala- pok? Építmények, gépek, be- 7-endezés"k: stb., amelyeknek közös jellemvonásuk, hogy hosszú időn át vannak hasz­nálatban, és a használat so­rán többnyire megtartják ere­deti formáinkat. A szenet pl. a leggyakrabban ngv hasz­náljuk eh hogv eltüzeljük. A felhasználás közben átalakul hő-, vagy villamoseuergiává. Ez tehát nem tartorik az ál­lóalapok közé. A kazán vi­szont, amelyben elégettük a szenet, csak fokozatosan hasz­nálódik el, és a használat után is iia-vanőey kazán ma­rad. mint korábban. Vannak termelői állőalapok, mint pl. üzemi épületek, ioa- ri, mezőgazdasági vének, be­rendezések, eszközök: stb. A nem termelői állóalannk közé a lakóházak, az oktatási, az igazgatási, az egészségügyi épületek. berendezések, fel­szereléseik; stb. tartoznak. Az állőalapok mindkét faj­tájának létesítését, vagy bőví­tését szolgálhatja a beruhá­zás. és ennek '"■»e,e,"’öen be­szélünk termelői, vagy nem termelői berubázáee^rőh A be­ruházás folyamatába beletar­tozik a szóban forgó objek­tum tervezése, az épület fel­építése, a berendezések, és a gépek felszerelése, üzembe helyezése. A beruházástól megkülön­böztetjük s, felújítást, amely szintén az állóalapokkal kap­csolatos műszaki és gazdasá­gi tevékenység, de nem újak létesítésére, hanem a meglé­vő, részben már elhasznált alapok műszaki állapotának időközönkénti helyreállítására irányul. A beruházások együk leg­fontosabb időszerű követelmé­nye a koncentrálás. Ez azt jelenti, hogy a felhasználha­tó összegeket ne aprózzuk szét sok beruházásra, hanem a legfőbbekre koncentráljuk, így elérőik azok gvors befe­jezését, hogy ielőbb hasz­nálatba vehessük őket. Min­den évben összeszámolják azokat az összegeket, amelye­ket olyan beruházásokra for­dítottak. amelyek még nem készültek el. Káros, ha az iiven befejezetlen beruházások állománya növekszik, mert azt jelenti, hogy a népgazdaság lassan látja hasznát a befek­tetett összegeknek. Úgy kell koncentrálni a be­ruházásokat, hogy a népgazda­ság legfontosabb ágaiban fej­lesszük, gyarapífsuk legjobban az állóalapokat. így ott nő a legjobban a termelés, ahol ar­ra a legnagyobb szükség van. A beruházási nolitika fontos feladata: biztosítsa a beruhá­zások helyes koncentrálását és mielőbbi kivitelezését, mégpe­dig úgy, hogy az új objektu­mok a megfelelő minőségben és az előre tervezett áron ké­szüljenek el. (B. Gy.) ibb till®Í£©aá®i hullám vietnami amerikai agresszió miatt Esen tonna bomba US négyzetkilométerre A vietnami néphadsereg főparancsnokságának összekö­tő bizottsága üzenetet inté­zett a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottsághoz és ebben tiltakozott a dél-viet­nami Tay Minh tartomány­ban végrehajtott nagyarányú amerikai terrorhadművelet ellen. Az akció során 230 re­pülőgép ezer tonna bombát szórt egy 18 négyzetkilomé­ternyi területre. Az ilyen tet­tek — mondja az üzenet .— leleplezik az amerikai impe­rialisták igazi kolonialista ar­culatát és megfelelő megvilá­gításba helyezik Johnson el­nök képmutató békeszólamait. A magyar nép mély megdöb­benéssel és őszinte felháboro­dással értesült az amerikai imperialisták legutóbbi viet­Koszipin fopilía e szíriéi Koszigín szovjet miniszter- elnök pénteken fogadta Hasz- szán Mariud szíriai külügymi­nisztert, aki Gromiko szovjet külügyminiszter vendégeként tartózkodik a Szovjetunióban. A beszélgetésben részt vettek a szíriai külügyminiszter kísé­retéhez tartozó személyiségek, Andrej Gromiko és Tarazi szíriai nagykövet Tömegtüntetés Szöulban Hatalmas méretű tüntetések folynak immár ötödik napja Szöulban, Dél-Korea főváro­sában. A politikai tüntetéseket a hét elején az váltotta ki, hogy a dél-koreai kormány parafálta az ország érdekeire súlyosan sérelmes, Japánnal kötött államközi szerződést. A szombati nap ellenzéki megmozdulásai is diáktünte­tésekkel kezdődtek.' Hétszáz középiskolás diák vonult fel délelőtt a miniszterelnökségi palotához, s tiltakozott ami­att, hogy a sorozatos tünteté­sek nyomán, a kormányzat pénteken minden szöuli egye­temet és iskolát bezáratott. A délutáni órákban, az el­lenzéki vezetők egy csoportja nagygyűlést hívott össze a városi sporttelepre. A gyűlé­A Minlszíerfasiáss és a SZÓI vörös viiiÉrzészloiÉvaí klníeletí izéiéi, vállalatok (Folytatás az 1. oldalról.) Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége: A kor­mány a „Minisztertanács vándorzászlajával kitünte­tett kisipari szövetkezet'“ címet és az ezzel járó ván­dorzászlót adományozta a következő szövetkezeteknek: „HAFÉM“ Fémipari és Camping Termékeket Gyár­tó Kisipari Termelőszövet­kezet, Rádióaktív és Elektro­nikus Mérőkészülékeket Ki­vitelező Kisipari Termelő- szövetkezet, Miskolci Női- szabó Kisipari Termelőszö­vetkezet. sen körülbelül 30 ezer ember vett részt. A felszólalók — közöttük a diákmozgalomhoz csatlakozott Po Szun Jun volt köztársasági elnök — élesen támadták a Pák .Csöng Hi kor­mányt, a „nemzet árulójának” nevezték. mert a Japánhoz fűződő diplomáciai kapcsola­tok normalizálása végett áru­ba bocsátották az ország ér­dekeit A nagygyűlés részvevői kö­zül körülbelül tízezren ez­után megindultak a belváros felé. A .tüntetők áttörték a riadórendőrség sorfalán, s elárasztották a város-központ utcáit. Egy csoportjuk meg­rohant és feldúlt egy rendőr­őrsöt, más tüntetők a város déli részének rendőrkapitány­ságát rohamozták meg. Egyelőre nem ismeretes, hogy a rendkívül nagyszabá­sú tüntetéseknek volt-e halá­los áldozata, s mennyi a se­besültek száma. Több mini 200 embert őrizetbe vettek. nami banditatámadásairól. A mérges gázok ismételt beve­tése, az éjszakai bombázás és a rakéták alkalmazásának híre nagy visszhangot váltott ki . ifjúságunk különböző ré­tegeiből is. Gyűléseket tar­tottak a diákok, a parasztíia- talok, és valamennyien az ag­resszió megszüntetését, a há­borús gyújtogatok felelösség- revonását követelték. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem hallgatói, ta­náraikkal együtt bélyegezték meg a provokációkat. A Londontól 70 kilométer­nyíre fekvő High Wycombe- ból szombaton délelőtt elin­dult az angol békeharcosok húsvéti tűntetőmenete. A szigetország minden részéből összesereglett tüntetők me­netközben sokasodó oszlopai három nap alatt teszik meg az utat az angol főváros köz­pontjáig, s hétfőn délután a Trafalgar téren sorrakerülő nagygyűlésen hallgatják meg a békeszervezetek szónokait. A húsvéti béketüntetés idén az Egyesült Államok vietna­mi agressziója elleni tiltako­zás jegyében riasztja az an­gol közvéleményt a „távoli kis háborúk” és az egész vi­lágot fenyegető atomkonflik­tus veszélyének felismerésére. lyupt-Hémetorszáslien a húsvéti békemenetek Szombaton reggel többezer résztvevővel egész Nyugat- Németországban megkezdőd­tek az atomleszerelési kam­pány keretében megrendezen­dő húsvéti békemenetek. A Kiéiből, Duisburgból, Braun- schweigböl és más nyugatné­met városokból útnak indult menetelükhöz, francia, belgaj svájci, dán és olasz békehar­cosok is csatlakoznak. A tün­tetők közép-európai atom­fegyvermentes övezetet köve­telnek és hangoztatják, hogy mindkét német államnak la kell mondania az atomfegy­verekről. Metí ö&szcf-ogialónlc Az Egyesült Államok folytatja támadásait a VDK ellen A múlt hét végén az Egye­sült Államok elnökének a baltimorei egyetemen mon­dott beszédéből olyan részle­teket közölt a nyugati sajtó, amelyek alkalmasnak látszot­tak — legalábbis a hiszéke­nyebb olvasóközönség előtt — reménység felkeltésére. So­kan azt hitték: kezdetét vette a kijózanodás Amerikában, és lehetőség nyílik a vietnami szennyes háború befejezésére. Az elnöki beszéd tüzetesebb tanulmányozása azonban szer­tefoszlottá ezeket az illúzió­kat és borúlátóbban ítélik meg a béke kilátásait, mint a baltimorei beszéd előtt.- A kételyek nem indokolat­lanok. Az Egyesült Államok miközben folytatja támadá­sait a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság ellen és to­vábbi csapaterősítéseket küld Dél-Vietnamba, igyekszik olyan látszatot kelteni, mint­ha válfajában komolyan fog­lalkozna a békés kibontako­zás gondolatával.­Johnson kiiélentése a „fel­tétel nélküli” tárgyalásokról érdeklődést keltett. Pozitiven magyarázták az amerikai el­nök szavait azok a lapok, amelyek mindig készségesen szolgálatába szegődnek min­den imperialista akciónak. Va­lójában az amerikai kormány­nak eszeágáhan sincs komo­lyan fontolóra venni a tár­gyalások lehetőségét és szó sincs feltételnélküliségről. A Vietnam' katonai helyzet a szabadságharcosoknak kedvez Johnson beszédének tanul­mányozása bárkit meggyőz­het: az Egyesült Államok ki­tart eddigi feltételei mellett és a támadások abbahagyását a vietnami szabadságharcosok fegyverletételéhez köti. Pedig erről szó sem lehet. Nemcsak azért, mert semmi sem áll olyan távol a vietnami sza­badságharcosoktól, mint a ka­pituláció, hanem azért sem, mert a vietnami katonai hely­zet sokkal kedvezőbb a sza­badságharcosok, mint a be­avatkozók számára. Johnson- nak szüksége volt valamilyen megnyugtatásra, mert az ame­rikai közvéleményt aggasztja a háború veszélyessége és költségessége. Az egyszerű emberek úgy látszik az Egye­sült Államokban is jobban látják, mint maga a kor­mány: ezen az úton Washing­ton nemcsak további veresé­gek elé néz, hanem egyre in­kább szembekerül az egész világ közvéleményével. Nemcsak a szocialista or­szágok és az el nem kötele­zettek ítélik el az amerikai­ak agresszív politikáját, , ha­nem az Egyesült Államok szövetségesei is, köztük első­sorban Franciaország. A fran­ciák ismerik az indokínai te­repet — politikai, lélektani ás katonai értelemben egyaránt — és megvannak a maguk keserves tapasztalatai arról, miképpen lehet elveszíteni a dzsungelháborút. Az ameri­kaiak azonban már túl mesz- szire mentek, semhogy komo­lyan fontolóra vehetnék a francia javaslatot: Dél-Viet­nam semlegesítését. Tisztában vannak vele. hogy az őket támogató politikai személyisé­gek és csoportok az amerikai hadsereg kivonulása után úgy­szólván esvetlen óráig sern maradhatnak a helyükön. Alapjában véve. az ameri­kaiak szempontjából itt van az ugrópontja az egész vietna­mi problematikának: az Egye­sült Államok presztizshareofi folytat, a dél-vietnami dzsun­gel ekben nemcsak terület­hez fűződő amerikai érdekek forognak kockán, hanem az Egyesült Államok befolyása is Délkelet-Ázsiában. A világ- történelem azonban többízbe« bebizonyította: egy nagyhata­lom, amely presztízsért har­col. akármilyen erőkkel ren­delkezik is, elöbb-utőbb alul­marad azzal a néppel szem­ben, amely a szabadságért és nemzeti függetlenségért küzd. Csak Anglia támogatta az amerikai intervenciót Az Egyesült Államok veze-J tői kénytelenek maguk is ta­pasztalni, hogy még a nyu­gati szövetségen belül is egy­re inkább elszigetelődnek. Va­lójában már csak Anglia tá- rnogatia az amerikai Interven­ciót; De nem éppen önzetle­nül. Angliának ugyanolyan imperialista érdekei fűződnek a nyugati befolyás fenntartá­sához Délkelet-Ázsiában, mint az Egyesült Államoknak. Ma­laysia az angol birodalmi rend­szer egyik leggyöngébb pont­ja és már az angol konzerva­tív kormány is igyekezett az amerikaiaktól katonai biztosí­tékokat. szerezni eev Indoné­zia elleni együttműködéshez. A Wilson-konnány kihasz­nálva az amerikaiak nehéz helyzetét Vietnamban, meg­próbál létrehozni egy külön­leges amerikai—angol kato­nai szövetséget mindazoknak az érdekeknek közös védel­mére, amelyek akár az ango­lokat. akár az amerikaiakat érintik. Valóiéban ezért küld­«.'tr uuiuun wciinni. vuh kuj­a-ü wmlnisztert a Távol-Keletre JWilson miniszterelnök és nem *a vietnami béke kiouhatolá- jsára. Gordon Walker mielőtt ^elindult volna távol-keleti út- t-iára. már pontosan ismerhet- Jte ennek a „kioubatojási k8r- *10 "■dsnak" a negatív eredmé- ínyiét. £ Goidon Wa'ker * kiküldetése J i Egyébként Gordon Walker Jkiküldetése inkább csak egy- jfaita eberelési hadművelet; Jamit a diplomáciában az an­yaölök olyan előszeretettel al- Skalmaznak. Az amerikai—an- ygol tárgyalások és az nmeri- kkai közvélemény mecdolgoz.á- Jss olyan kötelezettsác(_válla- ylás érdekében folvik. ami Jmepfplel az anno! érdekeknek', yde még további kiteríosztését Jip'enti a háborúnak. Az an- miniszterelnök a napok­éban az Errvpcíilt Államokban Jlartózkodott. tárgyalt az ame- yrllra) politika vezetőivel, elő- jjjeőásokat tart. a íaeVíiiö-nhö- 3>őbb fórumokon és igyekszik rrnerikai kŐZvél orn ér, vbeTl ^olve-n benyomZat kelteni, hogy Voves,",if Államok egyetlen rmevhí-batő f-m-sra az angol kormány. Meglehet, ez így -tgpz. de az adott helyzetben Xsemmi esetre sem hoz dicső- Jséept a munkáspárti an-ol ^.kormánvnak. Az angolok soha £sem lelkesedtek azért, hogy ^.országuk feltétel péllríu részt- tvevven az amerikaiak kalan­tdor-ieilegú poli+iirai és katonai j.vállalkozásaiban. ' ' - fi. ÍU / sät.' Mert amikor az Ameri- cában élő legnagyobb atom- iizikusokkal folytatott ^ta­nácskozása után bizonyítva látta, hogy a fasiszta Német- :>rszágban az atombombán lolgoznak, arra a meggyőző- lésre jutott: ha az atomborn- ca a német fasiszták kezébe terülne, akkor a legnagyobb borzalom zúdulna a világra. Az emberiség féltése vitte rá, üogy az atombomba lehetősé­gére Roosevelt elnök figyel­mét felhívja. Einsteint később, a máso- 3ik világháború után, kese­rűséggel töltötte el az 1 ameri- tai nol'tika fejlődési iránva. i hidegháború, a fegyverke» ;ési verseny őrülete, és szem- seszállt vele. 3 'llemző rá. hogv egyik televíziós előadását — minden előzetes fi­gyelmeztetés ellenére — így fejezte be: ,Azt mondom: nem lehet negnyerni a békét, ha állan- lóan csak a háborúra gon- lolunk ... A fő probléma na: hogyan lehet a békés ígymás mellett élést, a nem­ietek közötti együttműködést negvalósítani ...” Halálának tizedik évfordu- óján tisztelettel adózik Einstein emlékének a tudo- nányos világ és a társadalmi gazságot kereső ember. ■ Dala László ' stein Liga alakult, amelynek s keretei között olyan előadá- 1 sokat tartottak (pl. Lénárt f Fülöp híres fizikus), amelyek i Einstein relativitás-elméletét, ! mint olyan elméletet támad- c ták, amely a bolsevista szel- c lemet jeleníti meg a fiziká- c ban! Előadásain tüntetéseket t rendeztek, bűzbombákat db- L báltak. I Amikor az első világhábo- 1 rú után Franciaországban 1 azokon a helyeken járt, ahol é a nagy csaták dúltak, kije- i lentette: „Azt szeretném, ha minden ember ide jöhetne s láthatná, mi a háború a va- c lóságban ... A felhőkben r járó pacifizmus értelmetlen- 1 ség. Gyakorlatilag kell a bé- a ke ügyéért dolgozni, harcolni 2 kell a békéért és nem csak a békéről fecsegni. Cselekedni kell . . 1933-ban a hitleri fasizmus elől menekülnie kellett, Plancknak, a híres firihúsnak mutatott egy képes s'^'not tele fénvi'J ■- övé is benne volt. alatta a felírás: r „Einstein; Még nincs fel- r akasztva.” Amerikában New ti York mellett. Princeton egve- r térni városban talált mene- e déket. z L. Infeld, a Lengyel Tudó- r máriyos Akadémia tagja, aki hosszabb ideig együtt dolgo­zott Einsteinnel, azt írta ró- h la: „Einstein a világ legjobb E embere volt.” Mégis Einstein n javasolta az emberiség leg- . pusztítóbb fegyverének. az atombombának az előállítá­ALBERT EINSTEIN na valóra. Nem épülhettek vol­na meg az atomreaktorok; még csak meg sem kezdhették volna a fiziós energia felszabadításá­ra irányuló kísérleteket. To­vábbá nem érthetnénk meg az atomok belső törvényszerűsé­geit, és: ismeretlen maradt vol­na a csillagok világának szá­mos törvénye. 1921-ben Nobel-díjat kapott. Számos tudományos társaság és akadémia tagja, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájá­nak tiszteletbeli tagja lett. Einstein mint gondolkodó nem volt materialista, nézeteiben csupán felcsillog a materialista szemlélet. De mint az emberi­ség sorsát szívén viselő tudós, társadalmi kérdésekben a ha­ladó gondolat harcos képvise­lői közé tartozott. Az első világháború kitöré­sekor szembefordult a német sovinizmussal A háború vé­gén üdvözölte a fiatal szov­jet hatalmat. Azt mondta- „Segítenünk kell Oroszorszá­got . . . Szívből üdvözlöm az orosz kollégákat s megígé­rem. hogy mindent meg fo­gok tenni, hogy az együttmű­ködést megteremtsük és ápol­juk az itteni és az orosz tu­domány képviselői között ” Ezért nem felejtették el ál­lásfoglalását a háború után szervezkedő revansista körök. Nyugat-Berlinben Anti-Ein­zóan péld. az űn. Brown-féle mozgás magyarázatának kidol­gozásával. Ennek jelentősége akkor mutatkozik meg, ha megemlítjük: 1911-ben a prágai egyetem dékánja még tagadta az elektronok létezését, mond­ván: a velük kapcsolatos tudo­mányos gondolatokat nem hat­ja át az igazi német szellem! Az atomok léiét tagadták még az 1910-es években olyan jeles tudósok is, mint pl. Mach, és Ostwald. Einstein adta meg először a fényelektrornos jelenség ma­gyarázatát is, ami előtte a fizi­kusok számára rejtély volt. Ha valaki ma Einstein nevét emlí­ti, azonnal a relativitás elmé­let jut eszébe, neve e tudomá­nyos elmélettel összeforrt. 1905-ben jelent meg a speciá­lis relativitás elméletről alap­vető tanulmánya és 1916-ban teszi közzé ennek tovább fei- lesztését, kiterjesztését, az ál­tálé'"''«: relativitás elméletét. T udományos munkáinak minden eredménye messzemenő elméleti és gyakorlati fejlődés kiinduló' pontja volt. Eredményeit felhasználva fej­lődött naggyá a kvantumfizi­ka. A relativitás elmélete nél­kül az atomi részecskék kuta­tására szolgáló n3f*v teljesítmé­nyű gyorsító berendezések megépítése nem válhatott vol­S zázadunk első felé­ben forradalmi mó­don átalakult a tudo­mány és a technika; Kiegészültek a termé­szetre vonatkozó alapvető né­zeteink, új tudományok és technikai ágazatok születtek. E korszakalkotó átalakulásnak egyik legnagyobb alaki a és el­indítója volt: Albert Einstein. Lenin, aki korának legújabb tudományos eredményeit is el- mélyedten tanulmányozta, a természettudományok nagy re­formátorának nevezte. G. B. Shaw. a világhírű angol író. az emberiség nyolc legnagyobb természettudósának nevét így sorolta fel: Pitbaeorasz. Pto- iemaiosz. Arisztotelész. Koper­nikusz. Galilei. Kepler. New- +on és Einstein. Művének je- 'entőségét elismerték a század- "orduló nagy tudósai- Planck, Rutherford. Sommerfeld. Marié Gurie és mind a többiek — ko- '-unk nagv fizikusai — akik esődre én veit és azok hatását a fizika fejlődésére a leginkább tudták értékelni. Gondolatainak úiszerűséee ter- mékenvítóen hatott eevéb tu­:7r, — «o-,'U Ír 11 + q 1 c5 - a is. Einstein elméleti fizikus holt. Első tudományos dolgoza­taiban számításaival igazolta és tnegiósolta a kísérleti kutatá­sok eredményeit a molekulák Valóságos létezésére vonatko­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents