Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-03 / 52. szám

Oawtos JBBl. waSsseta S, esZAKHAGTABORSZAfl SS írató és nsezigazÉséi! alufóliái csatol háromezer áslpzl tanai negveohhei " Mggyéníőie* ige® népsze­rűek a rmmkás és a mező­gazdasági akadémiák. Az el- naúlfc év őszén a dólgozók ön­tevékeny tanulásának segíté- iséssE 83 különböző tagozatú akadémiát szerveztek. Eze­ken jelenleg mintegy három­ezren bővítik ismereteiket. Az ipartelepeken, így például Ózdon. a Borsodi Vegyikom­binátban, Ormosbányán, Ti- szasaaderkényben és Rudabá- nyári 42 munkásakadémia működik. Ezekben három év alatt a dolgozók megismer­kednek üzemük speciális problémáival, a gyártási tech­nológiákkal, közgazdasági és munkásvédelmi kérdésekkel, valamint filozófiai, termé­szettudományi és képzőművé­szeti alapismeretekkel. Ezenkívül 41 mezőgazdasá­gi akadémián mintegy 900, nagyobbrészt termelőszövet­kezeti tag, tanulja a növény- termelés, az állattenyésztés, a gyümölcs- és a szőlőtelepítés legkorszerűbb módszereit. Az akadémiákon évente 16—13 előadást, tartanak. Az akadé­mia elvégzéséről a hallgatók oklevelet kapnak. A mező- gazdasági akadémiákon az idén először 16 szakmunkás előképző tanfolyamot is szer­veztek. Ezekre csaknem négy­százan iratkoztak be. Az egy­éves tanfolyamokon, amely Prügyön, Cigándon, Tiszacser- melyen, Bodroghalmon és más falvakban működik, az álla­mi gazdaságokból és a tsz- ekből azok a dolgozók vesz­nek részt, akik mezőgazdasá­gi szakmunkások akarnak len­ni. A tanfolyamokon 160 órás tanterv alapján megis­merkednek a különböző gép­típusokkal, a műszaki kérdé­sekkel, valamint természettu­dományi és szakmai előadá­sokat hallgatnak. Az előkép­ző részvevői áprilisban vizs­gáznak és a tanfolyamokat sikeresen elvégzők ősszel már tnezSgazdaságS «gaÉűftSSö'feás- képző iskolába «atkozhatnak be. A megye nőmozgalmának helyzete és további feladatai 40 000 új szántóterület A földvédelmi törvény ér­telmében ez év végéig az or­szág egész területén felül keli vizsgálni a földek ren­deltetésszerű használatát. Ezt a munkát az erre a célra lé­tesített bizottságok T962-től a műit év végéig 2500 község­ben. összesen több mint tíz­millió holdon végezték el. A felülvizsgálat már eddig is sok eredményt hozott a mezőgazdaság, s így az egész népgazdaság számára. A bi­zottságok sok helyen megál­lapították. hogy az ésszerű földhasználat érdekében meg kell változtatni a művelési ágat, s ezeknek a különböző változtatásoknak a következ­tében összesen 40 000 holddal növekedett, illetve növekszik a szántóterület Az új szán­tók legnagyobb része eddig rét, vagy legelő volt, különbö­ző forrásokból megnövekedőit az egész mezőgazdaságilag művelt terület is. A bizottsá­gok javaslatai alapján az il- l^n<eS szervek csaknem 30 000 holdnyi parlagföld megművelését rendelték el. Ezek a parlaglerületek főleg az északi megyék dombos vi­dékein, a nagyobb ipartele­pek környékén fekszenek, s művelésüket évek óta elha- nyaeolték. Egy részüket most erdősítik, a többin pedig a helyi körülményeknek megfe­lelő művelési ágat alakítanak ki. További csaknem 25 000 hold gyarapodást jelent egyes községek indokolatlanul nagy belterületének csökkentése. hozzájárult, hogy, bár nem ki­elégítő mértékben, de javult a nők megbecsülése, munká­juk értékelése. A mezőgazdaságban dolgo­zó nők közül tavaly a nőnapi ünnepségeken több mint 1500 asszony és lány kapott jutal­mat, kilemcvenen kapták meg a Kiváló termelőszövetkezeti tag kitüntetést és nyolcvan- három asszony részesült mi­niszteri dicséretben. A szo­cialista munkaversenyben í'észvevő legjobb női munka­csapatok 35 ezer forint, a ba­romfitenyésztésben élenjáró tsz-munkacsapatok és háztá­ji versenyzők 32 ezer forint értékű külön jutalomban ré­szesültek. Mindez együttvéve jelzi a termelőszövetkezetek­ben dolgozó nők körében szembetűnő nagy változáso­kat. Az iparban és a kereske­delemben dolgozó nők közül tavaly az év első felében 873-an kaplak Kiváló dolgo­zó oklevelet és 308-an Kivá­ló dolgozó jelvényt. M egnőtt a nők ér­deklődése a művelő­dés, a tanulás iránt is. A különböző po­litikai, szakmai és állami oktatásban egyre több nő vesz részt rendszeresen. Jellemző, hogy 1962-ben mint­egy tízezer asszony vett részt a politikai oktatás valami­lyen formájában és mintegy 1380 nő tanult; az állami ok­tatás különböző tagozatain, szakmai oktatásban pedig alig-alig vettek részt, 1.964- ben viszont már csaknem 35 ezren részesültek politikai oktatásban, több mint nyolc­ezren tanultak tovább, a me­zőgazdasági szakoktatásban több mint ezer nő vett részt és tett sikeres vizsgát. A nők politikai aktivitása nyilvánul meg a különböző akciók sikereiben (nőnap, gyermeknap, leszerelési hónap, stb.), az ünnepi és hétkönapi gyűléseken való részvételük­ben, felszólalásaikban is. Gyorsan és őszintén reagál­nak a különböző politikai kérdésekre. Rendkívül nagy érdeklődést és felelősségérze­tet tanúsítanak a béke iránt. A nőmozgalom sajátos és fontos funkciója a család- és gyermekvédelmi tevékenység. E téren a nőtanácsok gyak­ran kezdeményezők és szen­vedélyes keresői a megoldás útjainak. A szülői munkakö­zösségek például a gyermek­nevelés segítésén kívül közre­működnek; a népgazdaság számára is fontos pályavá­lasztási tanácsadásban, az oktatási reform, s a nevelési tervekből adódó feladatok va­lóra váltásában. A z eredmények vázolá­sa itt korántsem tel­jes, mégis jelzi, hogy társadalmunk nőtagjai, az asszo­nyok és a leányok már rég ílszakadtak az „asszony ma- ■adjon a fakanálnál” szemlé­éitől, és jó úton járnak. Csépányl Bajos (Folytatjuk.) nyitásával a. szülői munkakö­zösségek fejtenek ki nevelő tevékenységet, megyénkben mintegy hatezer aktíva segít­ségével. A nőtanácsok, a nő- bizottságok és a szülői mun­kaközösségek 70—80 százalé­ka aktív, rendszeres tevé­kenységet, fejt ki. Munkáju­kat a járási, a városi és a megyei nőtanács segíti, ame­lyek mellett általában négy társadalmi bizottság (a peda­gógiai és kulturális, a. jogi- és családvédelmi, a háztartá­si és a mezőgazdasági bizott­ság) nyújt szakszerű segítsé­get. Az említett bizottság-ok­ban mintegy hétszáz társadal­mi aktíva dolgozik. A végrehajtó bizottság most arról adhatott számot a párt- bizottságnak, hogy megyénk nődolgozóinak helyzete, a nők társadalmi szerepe és tevé­kenysége nagyot változott a felszabadulás óta. Megyénk nődolgozóira ma a munkában való helytállás, a növekvő társadalmi-politikai aktivitás, a kulturális érdeklődés foko­zása a jellemző. A leglényegesebb vál­tozás falun a. terme­lőszövetkezetekben dolgozó nők körében tapasztalható. A me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése kedvező lehetőségeket teremtett a szocialista tudat- formálás számára is. E lehe­tőségek alapján a falusi nő­tanácsok munkájában egyre nagyobb teret kap az asszo­nyok, lányok politikai, általá­nos és szakmai műveltségé­nek emelését segítő szervező és nevelő tevékenység. Ennek eredményei a közös munká­hoz és egymáshoz való viszo­nyuk fejlődésében máris meg­mutatkoznak. A borsodi ter­melőszövetkezetek asszonyai- leányai országosan is elis­merést vívtak ki a szocialis­ta munkaverseny meghono­sításában és fejlesztésében. Jellemző, hogy 1960—61-ben még csalt 800 asszony vett részt megyénk termelőszö­vetkezeteiben a szocialista munkaversenyben, 1964-ben viszont már 387 munkacsa­pat, megközelítően hétezer isszony és leány küzdött az élenjáró, a kiváló és a szo­cialista brigád címért. Válla­lásokat tettek a magasabb erméshozamok elérésére, po­litikai, szakmai és általános nűveltségük emelésére, óv­ják és erősítik a közös va­gyont, a közösségi szellemet, ; tudatosan törekszenek a ;zocialista közgondolkodás ki- ilalcítására. Különösen szép íredményeket értek el a női nunkacsapatok a növényápo- ásban. Jelenleg a termelő- izövetkezetekben működő 387 nunkacsapat plusz vállalá­sinak értéke csaknem 10 nillió forint, amelyet előre- áthatólag túl is teljesítenek.' Rendkívül hasznosan tevé­kenykedtek az asszonyok a járom fi és a tojástermelés fellendítésében, a felvásárlá- li tervek teljesítésében, illet­ne túlteljesítésében. Ez is A megyei párt-végre- hajtóbizoltság meg­tárgyalta és jóva- nagyta a nömozga- lom eddigi tevé­kenységéről szóló jelentést, A nők körében végzett politi­kai munka helyzetét és fel­adatait a megyei pártbizott­ság is megtárgyalta. Maga az esemény is jelzi, hogy pártunk nagy figyelmet szentel a nőmozgalomnak, nagy jelentőséget tulajdonít a nőtanácsok tevékenységének és nagy gondot fordít a nők körében végzett eszmei-poli­tikai nevelő munkára, álta­lában a nők társadalmi tevé­kenységére. Egyáltalán nem közömbösek pártunknál?; a dolgozó nők, édesanyák és le­ányok gondjai, törekvései, társadalmi és szociális prob­lémái. M egyénk összlakossá­gának csaknem 52 százaléka nő! Jelen­tős részük tevéke­nyen részt vesz és példamutatóan helytáll az ipari és a mezőgazdasági ter­melésben, a kereskedelem­ben, és a közlekedésben, a hivatalokban, az egészségügy, a pedagógus pálya és az élet sok más területén. Megyénk­ben az üzemi dolgozók 32,5 százaléka, a termelőszövetke­zeti tagoknak körülbelül 40 százaléka (a tsz-ekben tény­legesen dolgozók 62 százalé­ka!) nő. Ennélfogva megyénk gazdasági, társadalmi és kul­turális életének fejlődésében, a szocialista építő munkában a nők figyelemre méltó sze­repet játszanak. A nők neve­lésében, a párt és a nők kö­zötti kapcsolat erősítésében, a nők társadalmi és szociális helyzetének állandó javításá­ban fontos hivatást töltenek be a. nőtanácsok, és a szak­szervezeti nőbizottságok. Me- gyeszerte több mint 170 váro­si és községi nőtanács, ugyan­annyi tsz-nőbizottság és 31 vegyes nőtanács dolgozik kb. rétezer vezetőségi taggal. Minden gyárban üzemi nőbi­zottság működik, az iskolák­ban pedig ». nőtanácsok irá­S@ic-sofe milliót j megtakaríthatunk ! A népi, ellenőrzés tapasztalataiból Ig®s sok sző esik napja­inkban a takarékosságról, s mind többen törik a fejüket, hol és hogyan lehet „megfog­ni” a guruló forintokat. A népi ellenőrzés elmúlt évi tapasztalatainak megszívlelé- se igen nagy segítséget ad­hat ehhez a hasznos, sok-sok milliót jelentő „fejtörőhöz”. Hírt adtunk róla, hogy a Borsod megyei Tanács leg­utóbbi ülésén beszámoló hangzott el a megyei NEB munkájáról. Ebből a dióhéjba foglalt, rövid jelentésből ra­gadunk lei néhány tanulságos, megszívlelendő példát. Energiapazarlás és kocsiálláspénz Megyénk 2200 népi ellen­őrének elmúlt évi munkája ismételten igazolta, hogy a társadalmi erők közreműkö­désére épülő állami ellenőrzé­si rendszer eredményes. Sok bosszantó, ismételten vissza­térő, az előrehaladást gátló jelenségre hívták fel az el­múlt esztendőben is a figyel­met Az egyik ilyen tapaszta­lat, hogy az energia vesztesé­gek hátrányosan befolyásol­ják a rendelkezésre álló energiahordozók gazdaságos felhasználását; Az energia gazdálkodásban számos mu­lasztás tapasztalható. Csupán egyetlen nagyüzemben, az Óz­di Kohászati Üzemeknél sok­sok milliót jelent, hogy ta­valy az 1000 forintos teljes termelési értékre jutó ener­giaköltség 18 forinttal növe­kedett A meglevő, amúgy te «ég­gé szűkös szállítási kapacitás szervezetlen felhasználása még nagyobb forintpocséko- lást okoz. A Lenin Kohászati Műveknél például az 19S3. évi, több mint 3 millió forin­tos kocsiálláspénz 1964-ben duplájára, hat millió fölé emelkedett. Amikor a revizor „jó ember“ Sok kárt okoztak már az olyan ellenőrök, akik meg­játsszék a jó embert, szemet húnynak kisebb hibák felett, hogy azután ők maguk vigyék lejtőre az ellenőrzötteket. És sajnos, még mindig akadnak, akik bedőlnek az ilyen „jó embereknek”. Az egyik tangazdaságban történt: K. M. revizor annyi­ra „jó ember” volt, hogy „jó” kapcsolatokat is teremtett a főkönyvelővel. Több esetben pénzzavarából is a főkönyve­lő segítette ki, mégpedig úgy, hogy a pénztárból, bőn elle­nében, több ezer forintot fi­zetett ki részére. K. M. végül odáig merészkedett, hogy sa­ját magát ajándékoztatta meg az ellenőrzött gazdaság pén­zén vásárolt aktatáskával, töl­tőtollakkal, kesztyűvel. Klub és büfé — béralapból Az egyik vállalatnál, ahol zömmel férfiak dolgoznak, megirigyelték a nők napján megünnepelt néhány kolléga­nőjüket, s elhatározták, hogy í,apák napját*5 is rendeznek^ De még milyen apák napjai! Több ezer forintot költöttek ételre, italra. Hogy mit szól­tak a feleségek? Semmit, mert a dínom-dánom az ál­lam zsebére ment. Az indokolatlan reprezen­táció még súlyosabb esetére derült fény az egyik miskolci vállalatnál. Itt klubot; és bü­fét üzemeltettek engedély nél­kül. A klub vezetőjét vállala­ti béralapból, mint fizikai dolgozót fizették. Ezzel 46 ezer forinttal terhelték mega vállalat önköltségét. Hízott sertés „feláron” Az elmúlt esztendőben 502 közérdekű és 206 magánbeje­lentés érkezett a népi ellen­őrzési bizottságokhoz. A meg­vizsgált esetek értékelésénél azt a' következtetést vonták le, hogy társadalmi életünk demokratizmusának kiszélesí­tését egyesek helytelenül ér­telmezik, s a demokratizmust összetévesztik a felelőtlenség­gel, az önállóságot a hanyag­sággal. A termelőszövetkezetekben végzett vizsgálatok során is találkoztak visszásságokkal, amelyek legtöbb esetben a vezetőség önkényeskedéséből fakadtak; Az egyik dél-bor­sodi termelőszövetkezet elnö­ke például a vezetőség, és ter­mészetesen a tagság tudta nélkül különböző rendezvé­nyekre ajándékozgatott a tsz borából. Ugyanitt magánosok­nak hízott sertést adtak el. minden mérlegelés nélkül. Kiderült, hogy az egyik ilyen 80 kilósnak „saccolt” hízó va­lójában 160 kilós volt. A NEB vizsgálatai azt bizo­nyították: 1965-ben feltétlenül szükséges, hogy a népi ellen­őrzéssel együtt az ellenőrzés­re jogosult szervek szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak a hibák felszámolására; Senki sem lehet elnéző azokkal szemben, akik könyelműen, pazarlóan gazdálkodnak és kárt okoznak a társadalmi tu­lajdonban« fa sJ! Biztonsásrosabt» a termelés a csillébe; majd a kötélpályán a gyárba kerül a tégla és a cserép nyersanyaga^ O. M. Sz. Civ. aebbé tette al termelést, emel­kedik a napi teljesítmény is. Képünkön a szállítószalagon érkező agyag „fogadóállomá­sa*5 látható, ahol közvetlenül Az építős parrs, nagy feladat tok várnak 1865-ben. A nagy beruházások megvalósítása, a lakásépítési program az építkezések határidőre törté­nő befejezése végett télen is dolgoznak. A téliesített mun­kahelyeken, az ősszel emelt falak között többnyire a szak- iparosok dolgoznak: Amint azonban az időjárás lehetővé teszi, mindenütt hozzákezde­nek az alapozási munkákhoz, az új falak emeléséhez. Ehhez pedig anyag kell, nagyon sok építőanyag. A Tégla- és Cserépipari Vállalat üzemeiben sokfelé érezteti hatását a tél. de a termelő munka megfeszített ütemben halad. Ősszel több fontos intézkedés nyomán té­liesítettek az időjárás viszon­tagságainak különösen kitett munkahelyeket, javították a dolgozók munkakörülményeit. Bobor Jenő főmérnök egy ré­gebbi beszélgetésen el­mondotta, hogy a munkahe­lyek téliesítéséve] párhuzamo­san a műszaki fejlesztésre, a géppark felújítására is sort kerítenek a tél folyamán. En­nek végrehajtásaként került sor most a mályi téglagyár bányájában egy új szállító­szalag üzembe állítására is. Télen a legnehezebb talán az agyagbányászok, a tégla, és cserép nyersanyagát kiterme­lő munkások élete. A nyitott bányákban ők vannak legjob­ban kitéve a zord időjárás­nak. Mályiban már évek óta vajúdó probléma volt, hogy a nagy mélységben kitermelt agyagot nem lehetett gazda­ságosan, főleg biztonságosan mozgatni. A magas bánya- part kétszintű termelést kí­vánt, ezt valósították most meg. A hosszú szállítószalag már „munkába állt”, s azon túlmenően, hogy veszély tele-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents