Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

ÉSXAKMAÓTTARORS^AG mssssaaasssgaaaiaBassisssBSismassa CsütSrfSlc, **£&?$**& ér BianmBttmsKesssgmBssxaaaemmBsss3SSS20 A koniflinista- és munkáspártok konzultatív összejövetele részvevőinek nyilatkozata a vietnami eseményekről A kommunista- és munkás­pártok konzultatív összejöve­telének részvevői szerdán egy­öntetűen elfogadták a vietna­mi eseményekről szóló alábbi nyilatkozatot. A kommunista- és munkás­pártok képviselői, akik egybe­gyűltek Moszkvában, hogy megbeszéljék a kölcsönös ér­dekű kérdéseket, felhívják az összes haladó és békeszerető erők, a nagy’ néptörnegek fi­gyelmét arra a veszélyes hely­zetre, amely az amerikai im­perializmus dél-vietnami kato­nai beavatkozásának kiszélesí­tése folytán, valamint a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság ellen elkövetett agresszív cselekményei következtében kialakult. Az amerikai Imperializ­mus vereséget szenvedett azokban a próbálkozásai­ban, hogy elfojtsa a dél­vietnami hazafiak felsza­badító mozgalmát, s most » Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni nyílt agresszió útjára lépett. Az amerikai hadvezetés, láb­bal tiporva a nemzetközi jog elemi szabályait, a legdurvább és legléplezetlenebb formában kolonialista politikát folytat. A szocialista Vietnam területén fekvő lakott területek barbár bombázása új helyzetet teremt Délkelet-Ázsiában, új helyze­tet, amely az egész nemzetkö­zi helyzetre nézve súlyos bo­nyodalmakkal járhat. Az Egyesült Államoknak az indokínai népek ügyeibe tör­ténő fegyveres beavatkozása nemcsak e térség független ál­lamainak szuverenitását és te­rületi épségét veszélyezteti, ha­nem egyszersmind súlyos kárt okoz a béke megszilárdítása érdekeinek is. Mindez ismét arról tanúskodik, hogy’ az im­perialista reakció aktivizálódik, megpróbálja kiélezni a hely­zetet a világ különböző térsé­geiben, agresszív akciókra ra­gadtatja magát a szocialista országok ellen, a gyarmati rendszer alól felszabadult ál­lamok ellen, a néoek felsza­badító mozgalma ellen. Az amerikai , imperializ­mus vietnami' cselekmé­nyei felidézik az összes forradalmi, demokratikus és békeszerető erők hatá­rozott elmarasztaló ítéle­tét. A gyarmati járom alól fel­szabadult és a függetlenségük megszilárdításáért küzdő népek joggal értékelik úgy ezeket a cselekményeket, mint kísérle­tet arra, hogy erőszakkal fojt­sák el a nemzeti felszabadító mozgalmat, mint .leplezetlen merényletet minden nép szent joga ellen, hogy maga intéz­hesse saját sorsát. A kommunista- és mun­káspártok képviselői kife­jezik internacionalista szo­lidaritásukat a Vietnami Demokratikus Köztársaság testvéri népével, a viet­nami dolgozók hős pártjá­val, a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabad it ási Front­tal, amely bátor küzdel­met vív az imperialista agresszió ellen. A marxista—leninista pártok internacionalista kötelességük­nek tartják, hogy szorgalmaz­zák haladó és demokratikus erők egységes akcióit a vietna­mi nép szabadságáért és füg­getlenségéért vívott hősies har­cának határozott támogatására. Követeljük, hogy haladék­talanul vonják ki Dól-Vi- etnamból az Egyesült Ál­lamok és csatlósaik fegy­veres erőit, hogy haladék­talanul szűnjenek meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni fegyve­res támadások. A kommunista- és munkás­pártok Moszkvában összegyűlt képviselői felhívnak minden kommunista pártot és szoci­alista országot, a nemzeti fel­szabadító és munkásmozgalom összes erőit, mindazokat, akik védelmezik a békét és a hala­dást. Erősítsék az akcióegysé­get és a szolidaritást az im­perialista agresszió ellen, a nemzeti függetlenségért, a bé­kéért és a népek biztonságá­ért vívott tevékeny küzdelem­ben. Ulbricht sajtónyilatkozata Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke, aki kedden délután Port fiaid­ból hazaindult, elutazása előtt nyilatkozatot juttatott el a sajtó képviselőinek. A nyilat­kozat hangsúlyozza, hogy az NDK ugyanúgy, mint a szuezi agresszió idején, most és a jövőben is szilárdan kitart az Egyesült Arab Köztársa­ság mellett az imperializmus, a gyarmati uralom és a neo- kolonializmus ellen vívott harcban. Az NDK kormánya — hangsúlyozta Ulbricht — az egész német nép nevében beszél, amely baráti és jó kapcsolatokat kíván fenntar­tani az egés2 arab nemzettel. A továbbiakban rámutatott, hogy a nyugatnémet kor­mány az arabok és az EAK ellen elkövetett minden ag­resszió, minden zsarolási kí­sérlet, a szabadságukért küz­dő afrikai és ázsiai népek el­nyomása minden esetében az imperialisták, a zsarolók, az agresszorok kisegítője volt. lioszigiii A lépesei vásár megmutatta a §%®€Íali®ta orsssúgah nagy ereiéi A szerdai Pravdában megje­lent az a nyilatkozat, amelyet Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök a Pravda és a moszkvai rádió tudósítóinak adott a lipcsei vásárról. A szovjet kormányfő kije­lentette, hogy a' vásár megmutatta az ösz­szes szocialista országok nagy erejét, tanúbizony­ságát adta annak, hogy mind a Szovjetunió, mind a többi szocialista ország ipara nagy műszaki hala­dást ért el. A szocialista tábor országai­Tito üsersete Johnsonhoz A jugoszláv kormány mély­séges meggyőződése — han­goztatja az üzenet —, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen intézett újabb amerikai légitámadás a háború ki- szélesítésének veszélyével fenyeget. A jugoszláv kormánynak az a véleménye — folytatódik az üzenet —, hogy a háború ki­szélesítését célzó ' akciók be­szüntetésével kiutat lehet és kell is találni a délkelet-ázsiai, válságból. Az összetűzés kiszélesedé­sét csak akkor lehet meg­akadályozni, ha azonnal megkezdődnek az előzetes feltételek nélküli politikai tárgyalások — írja üzenetében Tito elnök. nak termelését a tőkés orszá­gok termeléséhez hasonlítva Koszigin' kijelentette, hogy a szocialista tábor ipara nem marad el, sőt sok technikai megoldás tekintetében a ver­senytárs előtt halad. A másik lényeges mozzanat az, hogy a vásáron jól láthatók a szoci­alista országok nemzetközi munkamegosztásának eredmé­nyei. Minden szocialista ország megtalálta azt az iparágat, amelyet nemcsak önmaga, hanem az egész szocialista, tábor számára is fejleszt. Ez a fejlesztés nem véletlen, nem konjunkturális, hanem tervszerű és sok évre szól —• fejezte be nyilatkozatát Alek­szej Koszigin. Alekszej Koszigin, valamint a lipcsei vásáron részvett szovjet kormányküldöttség tagjai szerdán visszaérkeztek Moszkvába, Ä tiszti hivatás raéreéj© korszert Elgondolkoztató távlatokat nyitott az újságírók előtt a hét eleji sajtótájékoztatóján az Egyesített Tiszti Iskola pa­rancsnoka. Elmondta, hogy a négyéves iskola elvégzése alatt hallgatóik tanárszakon vagy felsőfokú technikumon (a tiszti rangon kívül) matemati­kai, földrajzi, kémiai, politech­nikai, nyelvtanári oklevelet, il­letve híradástechnikai, gépjár­mű-műszaki szaktechnikusi, számviteli főiskolai polgári ké­pesítést is szerezhetnek. A szocialista társadalom éle­tének újszerű alakja az a ka­tonatiszt, aki nemcsak a haza védelmére fogja erősen fegyve­rét, hanem rendelkezik azok­kal a civil pedagógiai eré­nyekkel is, amelyek egyaránt kellenek az emberrénevelés és a szocialista, munka hétköznap­jaiban. Megszületik előttünk az a tiszttípus, amely a katonai parancson túl eligazíthatja ka­tonáit a modern világ polgári tudnivalóiban, s ha, kell, neve­lője a katonai őrhelyet környe­ző lakosság tudásszomjas fia­taljainak. Jól emlékezünk azokra az évekre, amikor a tiszti hiva­táshoz elegendőnek látszott a lelkesedés, a forró szív. A fejlődő társadalommal együtt a hadseregnél is megemel­tük a mércét, most már alap­nak is a középiskolái érettsé­git tekintjük. Erre épül rá a négy év tartalmas és nehéz tanrendje. Azok a rátermett 18—21 éves fiatalok, akik felvételi vizsga után néhány ezerből bekerülnek a néhány száz el­ső éves közé, romantikus, iz­galmas és férfiasán szép évek­nek néznek elébe. A szorgal­mas tanulás esztendei alatt is állandó kapcsolatban maraA; nak a társadalmat szolgáló anyagi világgal. Mint diákok megismerik nemcsak a tudo­mányok elméleti oldalát, ha­nem az anyagot formáló gé­pek működését is, részt vesz-’ nek az ipar, a mezőgazdasága a közlekedés kisebb helyi „csá- iáiban”... Fegyelmezett, kitar­tó, rendszerető, a kor színvo­nalán álló fiatal tisztekké vál­nak, akik ax arany csillagos kívül a jő pedagógus, a fiatal szaktechnikus társadalmi rangját is viselik láthatatlan nul. Az ilyen katonák az élet minden területén megállják helyüket. A középiskolákban, s a ki­egészítő parancsnokságokon március közepéig gyűlnek össze a fiatalok jelentkezés! lapjak Az áprilisi felvételi vizsgán az­után kiderül, kik azok a jók­ból is legjobbak, akik ősszel átveszik az első osztályt átadó „öreg növendékek” katonás köriefszobáit. Ezek a fiatalok kapják majd kézhez az isko­la-parancsnokság új életsza­kaszt hirdető értesítését, A tiszti iskola szobáiba? most ugyancsak feszült tanu­lás folyik. A laboratóriumok­ban sistergő villámokkal ug­rálnak a voltok tízezrei, a tan- iövegeket másodéves hallgatók szerelik, a, híradástechnikai szobában pattog a morzebll len­tyű. Az udvaron már gyakorol­nak az ETT válogatott legé­nyei, az iskola készül az ápri­lis 4-! ünneoi díszszemlére. A felvonuló tisztjelölt fiatalok zöme akkor látta meg a nap­világot, amikor hazánk egéről pufajkás harcosok elkergették a háború sötét fellegeit. Párítitkárok tan folyama d az edelényi járásban Szelcepuszta kis település a Pártbizottság itt rendezett hegyek között, néhány kilo­méternyire Jósvafőtől. Erdő- gazdasági munkások élnek és dolgoznak itt. Nemrég egy korszerű, minden igényt ki­elégítő új munkásszálló épült számukra. Február 15—27-ig a szokottnál mozgalmasabb volt .Pártbizottság itt rendezett titkári tanfolyamot. Az első héten az üzemi, községi, hivatali párttitkárok, azután a termelőszövetkezeti alap­szervezetek vezetői vettek részt a továbbképzésben. A tanfolyamot gondosan előkészítették. Olyan témák kerültek napirendre, amelyek­nek elemzése, megbeszélése segíti pártunk falusi politiká­jának megvalósulását. A me­gyei és a járási pártbizottság­ról ide látogató elvtársak színvonalas, értékes előadá­sokat tartottak. A titkárok egyéni tanulás alkalmával sajátították el ezeknek anya­gát,. ■ A konzultációkon a tanfo­lyam résztvevői őszintén el­mondták a területükön meg­lévő problémákat. A hibák • felszámolásához hasznos ta­pasztalatokat, módszerbeli se­gítséget. adlak egymásnak- ;Egy Írét alatt elvtársi, baráti, légkör alakult ki, a résztve­vők nagy érdeklődéssel hall­gatták egymást. ' A termelőszövetkezeti pári- ! titkárokat meglátogatta dr> Bodnár Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titká­ra. Számos kérdés hangzott el ez alkalommal, ezekre Bodnár elvtárs válaszolt. & a beszélgetés nagy élményt» sok hasznos tanácsot jelentett a titkároknak. Ernödi Gyula : Wilson a hét végén o ßounba wíazik Wilson miniszterelnök szóm; -baton Nyugat-Berlinben kezdi ;meg négynapos nyugat-né­metországi látogatását, hogy ezzel a szolidaritási aktussal „kedvező légkört” teremtsed hétfőn és kedden serrakerülő bonni tárgyalásaihoz. Erhard kancellár „felhangolása” mel­lett ez a repülőstart arra iS alkalmat ad Wilsonnak, hot? kortesnyilvánosságot biztosít» son „ferm^s'etes szövetségesé­nek”, Willy Brandt nyugat-b®?* Hni főpolgármesternek, a ssß* ciá’demokraták kaneellárjelolA jének. ség van, hogy jobb, ha korab-, ban indulunk. Tizenegy óra-' kor megyek értetek. ] — Micsoda ötlet! Hiszen ml­szombaton is két óráig dolgo-; zunk. < — Holnap korábban hagy-* játok abba! A parkírozó he-, lyen várok, a tejcsárda előtt.1 — Ez a Stach megőrült! —] mondta titkárnőjének az ügyész. Azt gondolja, hogy! mi itt az ügyészségen sem-, mit sem csinálunk és munka-1 idő ’alatt kirándulhatunk. ] Ugyancsak csodálkozott az • ügyész és titkárnője is, ami-' kor néhány perccel később a - főnök titkárnője telefonon* közölte velük: a vajdasági - ügyészség vezetője szombaton • tizenegy órától engedélyezi az eltávozást. < Amikor másnap Halinka, Jerzy Kurral együtt lument, a bíróság épülete elé, egy vadonatúj, zöld Volga várt rájuk. Az őrnagy mellett egy ismeretlen férfi állt. — Ismerkedjetek meg! Ba-i rátom, Durko kapitány. Wilska üdvözölte a civilru-' hás kapitányt. Amikor ke-] zet nyújtott neki, azonnal* megismerte. Nem egyszer] látta mint szakembert, autó-« balesetek ügyében. Azt is] tudta, hogy Durko a rendőr-, ségen a „speciális ügyek * tiszt”-je funkcióját is betölti.] Á kapitány a volán, mögé ült. Wilska < pedig mellé. Az] őrnagy és az ügyész < hátul helyezkedett] el kényelmesen. — Ha elfá-< radsz, Durko, felválthatlak,] ajánlkozott Krzyzewski. J — Meglészek valahogy. Nem] kockáztathatom négy ember <s életét. — Úgy látszik, a kapi-] tány nem sokra értékelte ba-3 rátja. kocsivezetői tudómé-] nyát. - 2 (Folytatjuk.) 4 ki a „sápadt Niko”, és nem tartóztatod le? Mi van a csek­kel? — Ügy gondolom, hogy a „sápadt Niko” jól elrejtette, és az égvilágon nincs semmi baja. A z ügyész még kér­dezősködött, puha- tolódzott, de az őr­nagy továbbra is kitérő válaszokat adott. Végül azt javasolta: — Tudod, ezután a Kalin- kowski ügy után nem ár­tana egy kicsit kirúgni a hámból. Mondjuk a legköze­lebbi szombaton elmehet­nénk vikendezni. Zíenkiewicz ezredes a bel ügyből megígér­te, hogy kölcsön adja ko­csiját. Leszaladnánk Szilé­ziába. De nem a fekete, füs­tös Sziléziába, amelyet mind­nyájan ismerünk, hanem a szép, zöld festői Sziléziába. Megnéznénk a Pszczyni Palo­tában Lengyelország legna­gyobb kínai porcelán- és vázagyűjteményét. Aztán für­dés Wislo-ban. Útközben érinthetjük Zywieczet, ahol a legjobb sört mérik egész Lengyelországban. Majd meg­ismeritek ezt a nektárt! Mun­ka után azonnal indulnánk, két óra tájban. Ha akarod, ér­tetek jövök. Rendben van? O A hideg, csúnya, esős augusz­tus egy nap hirtelen rádöb­bent, hogy ő az esztendő leg­forróbb hónapja, mert Varsó felől .egyetlen . éjszakán el­fújták a szelek a sötét felhő­ket, kora reggeltől minden napfényben sütkérezett. Más­nap fnár rJyan tneleg volt, hogy a trolibuszok hatalmas kerekei nyomot hagytak a megolvadt aszfalton. Pénteken Krzyzewski őr­nagy kora reggel telefonált az ügyészségre: ne feledkezze­nek meg a kirándulásról. — Tudod, Jerzy, olyan hő­jerzy Edigey A CSEKK • Fordította: BABA MIHÁLY K rzyzewski őrnagy másnap reggel Zienkiewicz ezre­desnél jelentkezett Az ezredes meg­hallgatta az őrnagy jelenté­sét, és feltétel nélkül jóvá­hagyta további tervét. — Igaza van, őrnagy úr — mondta —, így lesz a legjobb. Nagyon óvatosan kell dolgoz­ni. Ma a miniszterhez megyek, és elmondom neki a maga felfedezését. Biztos megörven­deztetem vele, mert a Kül- kerből naponként telefonál­nak neki szemrehányóan és követelőzőén. Én is kikaptam néhányszor az öregtől. Nos, gratulálok. Ugyanezen a napon az Őr­nagy meglátogatta az ügyészt. A szokásos kérdésre, hogy mi újság, elmondott egy-egy új viccet, aztán megkérdezte: — Nincs valami érdekes munkád? Szívesen foglalkoz­nék most valamivel. — A guta megüti az embert, ha veled dolgozik. Nyögd ki már végre, mi van a csekk­ügyben. — Ó, azt már befejeztem, Kalinkowski ül. Minden rend­ben. — És mi van a „sápadt Ni- kóval?” — Köszönöm, megvan, egészséges. Tegnap a Palla­dium moziban volt, a Gaval­lérok szövetsége című filmet nézte meg. Láttad ezt a fil­met? Érdemes megnézni. Jó kis komédia. Szeretem a szá­raz angol humort. — Viszont, én nem szeretem a te humorodat. Tudod, hogy is beszéltem róla nem egy­szer. Már úgy látszott, min­den megállt, minden mozdu­latlan. Fogalmad sincs róla, mennyit kínlódtam, aludni se tudtam az ügytől. Pedig milyen egyszerű volt! Milyen világos, kezdettől fogva. Én meg semmire se jöttem rá. Csak most, borotválkozás közben... — Te bolond, fejezd be a borotválkozást, én meg rög­tön elkészítem a reggelit — vezényelt Mária, a fürdőszoba felé taszigálva férjét. — Ne csinálj mSst semmit. Azonnal rohanok a hivatalba! — Nem engedlek el reggeli nélkül. Már adom is! Az őrnagy gyorsan megitta kávéját, de a vajaskenyérből csak egy falatot evett, és máris rohant. Hivatali szo­bájában azonnal elővette az ügy aktáit. Lázasan átlapoz­ta, és elégedett volt. Kocsit kért. Előbb egy lakóbizott­sághoz hajtatott, a Powisle negyedbe. Később megláto­gatta az ügyészséget, és át­nézett egy személyzeti akta­tartót. Aztán a nyilvántartó­ba ment, majd a Mostowski Palotába, az útlevél osztályra, végül az utazási irodába, ahol figyelmesen tanulmá­nyozta a külföldi prospektu­sokat, Csak négy óra előtt tért vissza hivatalába. Na­gyon vidám volt. — Ötös találatod van? — kerdezte egyik kollégája. — Sokkal több. A Lotto csak egyetlen milliócskát hozhat, én meg rögtön nyolcat talál­tam. 40. T éltek a napok. Az őrnagy felismerte; sietnie kell, a csek­ket minden pilla­natban kivihetik Bécsbe, s akkor mindennek vége. Kalinkpwski értékes zsákmányt jelentett, de eb­ben az esetben kevésbé érde­kelte, sokkal , inkább a csekk, az a kis darabka papír. Az őrnagy ezen az éjszakán, mint általában az utóbbi időben, rosszul aludt. Álmat­lanságban szenvedett. Még ha olykor el is szendergett, az álom nem hozott neki meg­nyugvást. Agya nem tudott megpihenni, tovább műkö­dött. Az éjszakát követően már hét óra előtt felkelt. Csend­ben. hogy fe) ne ébressze fe­leségét és gyerekeit a fürdő­szobába ment, megmosako­dott és borotválkozni kezdett. Hirtelen önkéntelenül felkiál­tott. — Mi történt? — rémüldö­zött Mária, felesége, aki még nem ébredt fel teljesen álmá­ból. — Milyen ostoba is vagyok! — az őrnagy kijött a fürdő­szobából. — Úristen, de hülye vagyok! Minden világos, mint a tenyerem. Tízszer is elol­vastam, és semmi. De most megvan, megvan!... — Mi van meg? Mi történt? «»■ Mária nyugtalanul figyelte férjét. Kiugrott ágyából, és magára kapta pongyoláját. — Hetek óta gyötrődöm bzzel a csekk-üggyel. Neked

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents