Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

OfStfefSSr, 1968. marches 4

ÉSZ AKM AGY AKORS5EÄG

3

Vast még jayííaniyaíó

A BVK szakszervezeti munkájáról

csopor'A megyei tanács vb művelődésügyi osztályának rendelésében március 10-én, szerdán délelőtt 9 órakor nagyaktíva lesz a megyei tanács nagytermében. A jelentős megyei tanácskozás az ideológiai és kulturális nevelő munka időszerű kérdéseivel foglalkozik. A megye művelődési szakemberei és meghívott vendégei előtt Deme László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára vázolja az ideológiai és kulturális nevelő munka időszerű kérdéseit, jövendő feladatait.

A nagy fontosságú tanácskozásra meghívták a járási pártbizottságok propaganda és művelődésügyi osztályait, a járási tanács elnökhelyetteseit, a járások művelődési irányítóit, művelődési házak igazgatóit, a középiskolák igazgatóit.

A megye nőmozgalmának

helyzete

és további feladatai

Korszerű új létesítmények a Bányászati Kutató Intézet budai telepén

Kár a benzinéit

Van ilyen című film- Am, amiről a. cikk szól, annak semmi köze a filmhez, de annál több a Putnoki lakásépítő Szövetkezeihez.

Sok építő szövetkezetben elhangzik:

— Nagyban hátráltatja munkánkat, hogy nincs jármüvünk, mellyel az anyagot az építkezéshez szállíthatnánk.

Az említeti szövetkezetnek viszont az okoz gondot, hogy jármüvei rendelkezik.

—■ Bár ne lenne — sóhajt a tagsó,g az elnökkel egyetemben. Kaptak egy Rába vezeték- és keresztnevű; vízözön előtti, kocsit. Rendkívül könnyű megállapítani, merre jár a szövetkezetiek járműve, mert a pokoli füstre és zajra a. kutyák keserves vonításba kezdenek. A kutyák még csak kibírnák valahogy, de a szövetkezetiek nem sokáig bírják idegekkel.

__ Megeszi a nyereségünket — mondják találóan. A

m

asina ugyanis száz kiíomé terenkint „alig” eszik meg 70 liter benzint, ami még nem takarékossági évben is dőzsölésnek számít.

Mivel a baj nem jár egyedül, nemrégiben kaptak egy Warsawát. Használtan. Az is makacs portéka. Az AU TOK ER kapujáig még elment, de a kapuban kél durrdefekttel búcsúzott a fővárostól. Most Mezőkövesden, az ottani vállalatnál „üdül” három hónapja, mert hát csak addig bírta szusszal (44 ezerért). Az előkalkuláció szerint a javítás potom 21 ezerbe kerül, állítólag az utókalkuláció valamivel, soványabb. A tagság úgy vélekedik: akkor lássa, amikor a háta közepét. Mert hát ők nincsenek arra berendezkedve, hogy a Rába működtetéséhez egy mozgó benzinkutat, a Warsawa sétáltatósához egy szervizkocsit állítsanak be

(CSB)

\ köz elmúltban kezdtek nies a gépszerelést a Bányászati Kuta <<*> Intézet ú.í sújtólégM/tos vizsgáló állomásának, valamint a villamos és automatika pavilonjának épületében. A legkorszerűbb berendezésekkel felszereli létesítmények s KGST-országok számára is dolgoznak ki kutatá si feladatokat. Képünkön a. sújtólégbiztos állomás épülete. Az előtérben lathat- tű két hatalmas szellőző berendezésen távozik a kísérleti herb Kerekben cactlcíí berobbanó gáx*

Befejeződlek a termelőszövetkezeti zárszámadások

A termelőszövetkezetek o tavalyinál kedvezőbb körülmények között tudják megkezdeni az idei gazdasági évet. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek magasabb színvonalon gazdálkodtak — ami a bruttó termelési érték növekedésében is kifejeződik —, s ennek következtében az üzemi felhalmozás növekedése mellett, a szövetkezetek túlnyomó többségében a tagok személyes jövedelme is nagyobb volt. mint a megelőző esztendőben.

A Földművelésügyi Minisztériumban most: veszik át a megyei zárszámadási adatokat. ti rövideset! megkezdik

ezek gépi feldolgozását. Az adatokat az elmúlt évinél jóval több. összesen 12 féle csoportosításban összesítik és '•••tökölik, s ezzel jó alapot adnak a termel őszövetkezetek gazdálkodásának továbbfejlesztését segítő közgazda- sági elemző munkához. Valamennyi termelőszövetkezet adatainak birtokában most elsőízben vizsgálják majd a termelési adottságok és a termelési eredmények közőri i összefüggést. A zárszámadások országos értékelése során termelőszövetkezetenként 270, tehát összesen csaknem egymillió adatot dolgoznak fel,

eset, de a szakszervezetnek résen kell lennie, hogy egyáltalán ne forduljon elő.

A kulturális élet fellendítéséről is sok szó esett.

— A mi hibánk az, hogy agitációs munkánk gyengesége miatt nem tudtunk közelebb kerülni az érdektelenség bástyái mögé húzóik rétegekhez — állapította met önkritikusan az szb-titkár.

Nemcsak a munkásakadémiák, a TIT-előadások szer vezésében volt hiba, hanen az általános iskolákba vak szervezésnél is. Sajnálatos hogy a gyár 500 dolgozójt még nem végezte el a nyoU osztályt. Az üzemi általánoi iskolában egy fő foglalkozási és négy óraadó tanár tanít Az idei tanévre 135 dolgozc iratkozott be, de ma már csal 85 tanul.

Az öntevékeny

tok munkáját és a rendezvé nyék lebonyolítását régeb ben a helyiséghiány gátolta De tavaly felépült a gyár mű velődési otthona, ezért reméljük, hogy miként a KISZ a szakszervezel is megtalálj: módját a kulturális élet fel lendítésének.

— Most nagyobbak a lehető ségek. de ezek kihasználásé hoz kedv, lelkesedés is szükséges — jegyezte meg dr Szántó István, a gyár igazga tója.

Van tehát javítanivaló. £ hogy ezek csökkenjenek, ah hoz szükség van még vala mire. Szilágyi Sándor elv társ, a Magyar Vegyipar Dolgozók Szakszervezeténei főtitkára így beszélt erről:

— A vállalat valamenny dolgozójának összefogása < legfontosabb. E nélkül haté konyán és eredményesen nen lehet előbbre lépni!

S ehhez a gondolathoz kap csolódnak az egyik felszólak . fizikai munkás, Mikó Barn: szavai:

TJ a szakszervezet **a munkán javítan akarunk. valamennyiünknél segítenünk kell. A bírálatokból is a segítő szándéknál kell kidomborodnia. Hiszer végeredményben magunknál segítünk. Olvastam egy cikke a Népszabadságban: Minden ki a maga helyén. No, hát h; a mi gyárunkban is mindenk a maga helyén teljesíti köte lességét, akkor csakis csők kenhetnek a hibák.

Rutí-kay Anna

Lódri József szakszervezeti titkár, amikor a bizottság másfél évi munkájáról szóló, nagyon őszinte és önkritikus beszámolót ismertette.

Igen, van még, amiben keveset tettek. És ez most iránymutató jövőbeli feladataikhoz is.

Többet kell törődni például azzal, amiről Ivádi Árpád gépkezelő is szólt:

— Azokon a munkahelyeken, ahol sósavval dolgoznak,' többnyire már 40 órás a munkahét. De mi, akik a sósavat előállítjuk, 48 órát dolgozunk hetente.

Hasonló kérdést vetett, fel Littvai György a szintézis üzemből.

— Mi a védőberendezések ellenére is annyi gázt nyelünk, hogy mire eljön nyugdíjidőnk, sok baj lesz az egészségünkkel.

Kruppa János csőszerelő a társadalmi ellenőrök felelősségét hangoztatta, amikor a raktárbeli problémákról beszélt. Halász László villany- szerelő többek között a szerszám- és az anyaghiány megszüntetéséhez kérte a szak- szervezet. segítségét, de szólt arról is, hogy kevés dolgozó vesz részt a szakszervezeti gyűléseken, vagy más értekezleteken, mert a vidékről bejáróknak közvetlenül a munkaidő után indul az autóbuszuk,

szóvá tették a lobben vállalati lakás- elosztást. — A szakszervezeti bizottság képviselője részt vesz a lakások elosztásában. Véleményünket a műhelybizottság javaslata alapján alakítjuk ki — jegyezte meg Lodri József. — A hiba, sajnos az, hogy műhelybizottságaink az üzemvezetéssel együtt néha szubjektív vélemények alapján tesznek javaslatokat.

Igaz, nem gyakori az ilyen

I órán át ültünk ) ^tlcnc ! együtt több mint 1 százötvenen a vegyi kombinát i szép, új kultúrtermében. És í kilenc órán át alig-alig csők- 1 kent a figyelem. Mert amiről a Borsodi Vegyikombinát , szakszervezeti bizottságának i beszámolója szólt, vagy amit j hozzászólásukban a vezető- ségválasztó küldöttértekezlet . résztvevői elmondtak — min- ‘ denkit érdekelt. Mert ugyan 1 kit ne érdekelne, hogy miként teremthetnének egyre * jobb munkakörülményeket a j gyárban, hogyan törődhet- 1 nének többet az emberek * gondjaival, igényeivel? 1

Nem arról volt szó, hogy j mindezzel eddig nem törő- ■ dött itt a szakszervezet. Hiszen a Borsodi Vegyikombinátban évről évre szép ( eredményeket érnek el az ' emberek, tavalyi tervüket 1 például 101,7 százalékra telje- ! sítették (rossz munkakörülmények között ez lehetetlen , lett volna!), 43 brigád 655 tagja dolgozik a szocialista - címért; másfél év alatt 783 i újítással jelentkeztek az em- f berek, s az elfogadott 433 újí- t tás 48,7 millió forint hasznot *■ eredményez az ország számá- f ra; az átlagfizetés és a pré- i mium is nőtt itt egy év alatt; s munkásvédelmi felszerelésekre , évente fél millió forintot, védőruhákra 1,3 millió forin- ’ tot költ a vállalat és ugyan- ? csak nagy összegeket fordít 1 védőételre, -italra, tisztálko- j dasi szerekre, étkeztetésre, 1 bölcsődei és óvodai, valamint 1 munkásszállási fenntartásra.

S mindebben a szakszervezet segítsége éppúgy benne * van, mint az üdültetésben, a , külföldi tapasztalafccsere-láto- y gatásokban, a különféle se- 2 gélyek osztásában, vagy a ‘ szakmai és a politikai oktatás szervezésében. <------------------- <

Mégis... 1

— Van még, amiben kéve- ' set tettünk — jegyezte meg

Március 10-én

Művelődési dolgozók nagyakfívája

kaversenyt, és ha az eddigieknél hatékonyabban szervezik meg a falun élő nők nevelését, a velük való foglalkozást.

O

lyan közvélemény és gyakorlat kialakításával is sokat segíthetnek a különböző szervek, amely fokozza a szülők felelősségét gyermekeik tanulmányi eredményei, erkölcsi, világnézeti fejlődése iránt. Ai előttünk álló feladatok megoldásában segítenének azzal Is, ha rendszeres nevelő és propaganda munkával biztosítanák, hogy a. fiatalok pálya- választási tervei jobban megfeleljenek a népgazdaság érdekeinek. Jó lenne, ha a falusi nőtanácsok például abban segítenének, hogy a. falusi szülök elsősorban mezőgazdasági szakon taníttassák tovább gyermekeiket.

Fokozottabb érdekvédelmi és nevelő tevékenységgel az is elérhető, hogy a nők nagyobb számban kapjanak helyet. a vezetésben a gazdasági és társadalmi élet minden területén, a termelésben és a társadalmi élet más területén kiválóan helytállókat pedig a pártba is felvegyék.

A párt, a tanács és más, illetékes szervek tanulmányozzák a nők munkába állításának lehetőségeit. Érvényt kell szerezni minden területen annak az elvnek, hogy amely munkaterületet nő is el tud látni, ott elsősorban nőt alkalmazzanak.

A pártbizottsági ülésen, amely a megye nömozgalmá- r.ak helyzetét és feladatait tárgyalta, a vitában felszólalók egyöntetűen kifejezésre juttatták, hogy egyetértenek a végrehajtó bizottság értékelésével, illetve jelentésével. A vita során felszólaló Deme László elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára különösen azt hangsúlyozta', hogy a nő- tanácsoknak előtérbe kell állítaniuk a nők körében végzett eszmei-politikai-ideológiai nevelő munkát, Pártszerveze- zeteinknek, a tömegszervezeteknek és különösen a nőtanácsnak mindent el kell kö- vetniök a szemléletben gyökerező hibák mielőbbi kijavításáért, A nőtanácsok és nőbizottságok most azzal tudnak legjobban segíteni pártunknak, ha mindenütt csatasorba állítják az asszonyokat és leányokat a Központi Bizottság 1064. decemberi, határozatának eredményes megvalósításáért,

A megyei pártbizottság azzal, hogy napirendjére tüzie a végrehajtó bizottság jelentéséi. jó segítséget nyújtott megyénk nő- mozgalma na k f ejlődéséhez.

Ha part-, állami- és tömeg- szervezeteink, és különösen a nőtanácsok helyesen értelmezik a megyei pártbizottság útmutatását, tovább növekszik megyénkben a nők társadalmi-politikai aktivitása, és nagy lépéseket teszünk előre a nők teljes egyenjogúságának megvalósítása felé.

Csépánvi Lajos

intézmények megépítését halogatják legtovább.

_ _ ehezíti a dolgozó [%| nők társadalmi-po- I ^ litikai aktivitásá- X 1 nak növekedését, hogy a mindennapi, problémáikkal való rendszeres és lelkiismeretes foglalkozás nem kap kellő helyet az illetékes szervek munkájában.

A nötanácsok tevékenységében is tapasztalható még kapkodás, tervszerűtlenség. A helyes munkastílus kialakításához a különböző szintű pártszervek sem adnak megfelelő segítséget. Az is tapasztalható. hogy egyes szervek lebecsülik a nőmozgalom jelentőségét, és a számukra nyújtandó segítséget. Nem sikerült még elérni, hogy a nők nevelése társadalmi üggyé váljék

Országunkban egységes nőmozgalom van. Ez azt jelenti, hogy egyforma gonddal, körültekintéssel kell foglalkozni mindenütt a dolgozó nők nevelésével, problémáik megoldásával. Ennek alapján hívta fel a megyei pártbizottság elsősorban a nőtanácsban és a , szakszervezetekben dolgozó kommunisták figyelmét, hogy' a. jövőben még alaposabban és Icoordináltabban foglalkozzanak a nők társadalmi problémáival,

A nőtanácsok és a szakszervezeti nőbizottságok tevékenysége elsősorban olyan fontos kérdésekre irányuljon, amelyek egész megyénk asszonyainak, leányainak gondot okoznak. A nőmozgalom fontos feladatai: a nők politikai, kulturális nevelése,

szakmai képzésük fokozása, a gyermek- és ifjúságvédelem segítése, a nők érdekvédelme, az úgynevezett második műszak megkönnyítése, a nők tényleges egyenjogúságának biztosítása. Mindezek megvalósításához szoros együttműködésre van szükség a különböző állami és társadalmi szervezetek között.

Célszerű lenne, ha a nőtanácsok, a szakszervezeti nő- bizottságok megerősítenék testületeiket. társadalmi bizottságaikat, fiatal, szakképzett, művelt asszonyokkal és leányokkal, akik új ötletekkel, vonzó, érdekes programmal járulnának hozzá a nömozgalom tömegbefolyásának kiszélesítéséhez.

Szocialista épitőmimkánk sokrétű feladataiból eredően a nőtanácsokra, a nömozga- lomra is fokozottabb feladatok hárulnak. Célkitűzéseink megvalósításához a nőtanácsok azzal tudnak hozzájárulni, ha tevékenységük fó területének továbbra is a falut tekintik. Ha segítik a terméshozamok emelését, ha élenjárnak az új agrotechnikai módszerek elsajátításában és elterjesztésében, ha a nőtanács aktívéi minden termelőszövetkezetben kiszélesítik a szocialista munu.

A nők tényleges egyenjogúságának megvalósítását ma még több tényező akadályozza. Nehezítik s nők társadalmi aktivitásának kiteljesedését, és sok esetben sértik is a női egyenjogúságot A tényleges egyenjogúság gyorsabb megvalósulásának ma még objektív okai is vannak.

A városokban munkára jelentkező nők száma aránylag magas, ugyanakkor az elhelyezkedési lehetőségek csekélyek. (Budapesten például a nők 70 százaléka dolgozik Miskolcon viszont csak 47 százalékának elhelyezkedésére van jelenleg lehetőség.) A dolgozni akaró néjk elhelyezkedésének olyan akadályai i: vannak, mint a szakmai képzettség, vagy a megkíván; általános műveltség hiánya.

Elég gyakori az „egyenli munkáért egyenlő bért” elvének megsértése is. Sok vezetőnek az a véleménye, hogy a nő nem teljes értékű munkaerő, jövedelme csak „kiegészítő kereset” a családban Ez a szemlélet az alacsonyabt bérekben, az alacsonyabl munkaegységben, a kisebb háztáji terület megállapításábar jut kifejezésre. A kitüntetések nél, jutalmaknál, előléptetéseknél és fizetésemelésekné is sok helyütt hátrányosabk elbírálásban vannak még e nők.

Méltánytalanul alacsony megyénkben a vök aránya a vezetésben. Ennek kettős okr, van. Egyrészt egyes vezetői idegenkednek a nők funkcióba állításától, másrészt c nők sem vállalnak szíveset vezető állást. Társadalmi, politikai aktivitásuk így a férfiakéhoz viszonyítva szükségszerűen kisebb.

A nők társadalmi aktivitásának növekedését fékezi hogy a munkába való bevonásukkal és a tanulásban valc részvételük fokozódásával nem tart lépést a. gyermekei óvodai, bölcsödet, napköziotthoni elhelyezése. Különösen nagy problémák vannali az új lakótelepeken, ahol gyakran éppen a gyermek