Észak-Magyarország, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-07 / 32. szám
\ Vasárnap, 1985. február 7. £SZ AKM AGY ARORS Z AG JlílklJj éj Jííojcpl Engedtessék meg nekem az a közvetlenség, amelyre a cím utal, de azután a komoly beszélgetés után, melyet hármasban folytattunk, ez a legalkalmasabb rá, hogy az olvasó tetszését is megnyerje e két szimpatikus fiatal életbölcsessége. Teszárovics Miklós húsz, Kertész Margit pedig ’ tizenhét éves, mindketten ipari tanulók. Miklós az érettségi, Margit pedig a nyolc általános után választotta az elektroműszerész, illetve a vil- lamosgép-tekercselő és szerelő mesterséget. Persze, mindez még nem ok arra, hogy életbölcsességüket dicsérjem. Hiszen egyáltalán van ilyen fiatal korban életbölcselet? ök azt mondják: igen. Bizonyítást kérek — feleltem én —, mert az állítás, hogy. komolyan veszik az életet, önmagában még nem bizonyítás. Miklósé a szó (a bátorság jogán!). Sok fiatal azt mondja, véletlenül cseppent szakmájába, nem volt hely máshol. Az ő esetében nem játszott közre a véletlen. Soha nem akart más lenni, már egész kicsi korában elektroműszerésznek készült. Es, eltérően sok fiataltól, nem csalódott, számára' ez a mestef- . ség éppoly vonzó, mint volt akkor, amikor otthon műszereinek „kibérelt” egy kis helyiséget, ahová rajta kívül másnak „tilos” v.olt a bemenet- Jól érettségizett, egyetemre is kérhette volna felvételét. Vonzza a tudás, csakhogy gyakorlati módon. Azt, amit most megkap a Lenin Kohászati Művek erősáramú csoportjánál, egyéb nem pótolhatja. Oktatni őt senki úgy nem tudná, mint mesterei, Flasznvik Vilmos, és különösen Rásztóczki .Ede, akire felnéz, de nem a szó hétköznapi értelmében. Hogy mióta? Talán akkor kezdődött, amikor az egyik metallográfiái nyúlásvizsgáló műszer elromlott, és azt mondta neki a csoportvezető: „Gyere csak, Miklós fiam, beszél iük meg, .mi baja Jöhet...” Vele, a tanulóval! Akkor elhatározta, hogy benevez, a Szakma kiváló tanulója versenybe, s Ecv húsz igyekszik, hogy ebben a szakági versenyben első legyen, esetleg az országos versenyre is eljuthat, s akkor hamarabb felszabadul. Bár az idő sürgetésére nincs szükség, nyár közepén úgyis szabadul, de itt mast nemcsak erről van szó. Ha már komolyan - kezeli a mester, hadd lássa, hogy nem érdemtelenre pazarolja bizalmát. No de, bizonyítottuk már Teszárovics Miklós helyes életszemléletét? Ha azt az igazságot vesszük alapul, hogy az ember értékét munkája méri, akkor igen. Mert ez a felfogása párosul egy nem koravén, hanem olyan nézettel, amely szabad utat enged ugyan az ifjonti gondolkodásnak: táncol ő is, mint a többiek, szereti a társaságot, a vidámságot, de mindez csak kelléke az életnek. Az élet értelmét az alkotás jelenti — mondotta —, s igazi örömet csak ez adhat. Szükséges a többi is — kiegészítőként. éves fiatalember mondja ezt. S még akkor is örvendezne tőle lelkünk, ha nem a felnőttek szemüvegén keresztül néznénk ambíciót és valódi törekvést kifejező arcát, hanem egy-lcét évtizeddel fiatalodva, barátként társalognánk vele. Nyíltsága fiatalos hévvel ragadna magával, mint Margitot, aki ez ideig csak néma figyelője volt a társalgásnak. — Egy televízió-műsorban hallottam, hogy a riporter megkérdezte valakitől: meg tudná-e határozni, miért dolgozik? Hogy lehet ilyet kérdezni-! — kerekítette szemét. — Egyszerűen azért, mert munka nélkül nem lehet élni. Vitatkoztam vele. Nem arra vagyok kiváncsi, mondtam, hogy milyenek a mai fiatalok. Hát milyenek? Fiatalok! Jók és rosszak, mint mi voltunk. Hanem valami sántít. Margit az előbb úgy nyilatkozott, hogv apja jól keres, egy szóval sem mondták, hogy ő dolgozni menjen. Miért ment mégis? —• Hát. nem tetszik érteni? Az életnek nemcsak anyagi oldala van. Fontos, persze, hogy fontos ez is. Száz ember esetében kilencvenkilencnek életszükséglet: enni, öltözködni, fűteni kell, s ez - pénz nélkül 'nem megy. De ha mindene meglenne, akkor is csinálnia kellene valamit. — A kapitalista gyárosnak mindene megvan, nem csinál semmi hasznosat, még pénzét is mással számoltatja... Margit bosszúsan legyintett, őt ne ugrassam. •— Tessék mondani, szokott társadalmi munkát végezni7 — kérdezte. — NAha. — És nem bosszankodik, amikor megbízzák vele? — Néha. — No, hát ez az! Én mi5r' soha nem bosszankodtam. És miért? Mert nem kizárólag az anyagi oldalát nézem a munkának. Minket már úgv nevelt a kor, hoffv pénzünket is magunk számoljuk meg. Lehet, hogy rossz a hasonlat... Meg aztán - beszélni könnyű. 'A munka az. ami mellettünk, vagy ellenünk szól. így bölcselkedtünk, hármasban. Néha nekitüzesed- ve, máskor ugratva egymást, olykor hevesen vitatkozva. Abban azonban tökéletesen egyetértettünk, hogy a második iksz körül is lehet, sőt komolyan kell venni az életet. Bennem pedig' felötlött a ki nem mondott, de már nagyon sokszor elhangzott kérdés: „Milyenek a mai fiatalok?” Ilyenek, mint Miklós és Margit? Nem mindegyik. De a többség igen. Akkor hát miért sütjük rájuk olyan hamar a bélyegzőt? Mert gyakran csak azok utífn ítélünk, akikkel a moziban, a presszóban, az utcán, a szórakozóhelyeken és az újságok rendőrségi rovatában találkozunk. el De mernünk egyszer, csak egyetlen egyszer a gyárba, a bányába, az osztályfőnöki órákra, az ifjúsági gyűlésekre és mindenüvé, ahol a teremtő élet folyik, s meggyőződhetünk róla: sok Miklósunk és Margitunk van nekünk, akik nemcsak tvistelni, szórakozni tanultak meg. hanem dolgozni és komolyan gondolkozni is.;: (csala) Hordozható cserépkályhák gyártását kezdik meg Sárospatakon A Borsod megyei Építőipari nyele kielégítésére a sárospa- tudják. Az egyenként 260 ki- Vállalat sárospataki üzemé- laki gyárat az idén tovább logramm súlyú, hordozható ben az idén mintegy ötezer bővítik, és abban hordozható cserépkályhákból a negyedik cserépkályha építésére ele- cserépkályha készítő üzem- negyedévben már ötszázat, jö- gendő, modern mintákkal dí- részt létesítenek. Az új üzem- vőre pedig, a kereskedelem szított, igen jó minőségű esem- ben a Tokaj-Hegyaiján bá- rendelésétől függően, akár öt- -nét készítenek. Ezeket Borsod, nyászott, különböző minőségű ezret is készíthetnek. Az új Heves, Szabolcs és Hajdú me- kaolinokból kétféle típusú, üzemrész kialakítását a na- gye falvaiban elsősorban az aranybarna színű csempék- pókban kezdték meg a gyár bői összerakott, hordozható dolgozói, cserépkályhákat gyártanak majd. A kályhák ajtóit az egyiken a keskenyebbik, a másikon pedig a hosszanti részen helyezik el, s így azokat minden lakásban alkalmazni új családi házakat építő dolgozók vásárolják szívesen. A kislakásépítők és a városi lakosság körében, azonban egyre nő az érdeklődés a nagy hőt adó,- szép kivitelű, hordozható cserépkályhák iránt. Ezért a növekvő igéNyolcvanezer kötet könyv A diósgyőri Bartók Béla Vasas Művelődési Ház kezelésében levő könyvtár állományát, az előző évek szokásához híven, az idén is mintegy 10 százalékkal növelik. Így ebben az évben már, a műszaki könyvtárak tekintélyes állományát nem is számolva, több mint S0 ezer könyv áll a Lenin Kohászati Művek, valamint a Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak rendelkezésére. Közülük csaknem 7000 a könyvtár „törzsgárdájához’’ tartozik. A könyveket jelenleg 36 helyen kölcsönözhetik ki az érdeklődők. De az idén főként azokon a munkahelyeken, amelyeken még többen kapcsolódnak be a szocialista címért vetélkedők táborába, tovább szélesítik, újabb, úgynevezett letéti könyvtárakkal bővítik a könyvtárhálózatot, hogy- ezzel is segítsék a kulturális természetű felajánlások teljesítését. A művelődési ház vezetősége tervszerűen gondoskodik az olvasó utánpótlásról is. A gyermekkönyvtár látogatói, tagjai részére, az enyhébb idő beállta után, hetenként mese- filmeket vetítenek majd. Görög és cseh elbcszcícs-ltöíeí Az Európa Kiadó „modern könyvtár” sorozatában a közeljövőben mai cseh, görög és lengyel írók művei jelennek meg. Stanislaw Stawin- ski, lengyel filmrendező és író —, aki „A csatona” című filmjével mutatkozott be a magyar közönségnek — most „Ádám nyomában” című filmnovellájával jelentkezik. Az ugyancsak lengyel Ka- zimierz Brandys „Levelek Z. asszonyhoz” címmel összeállított kötetében publicisztikai írásait teszi közzé. A hazánkban élő Dimitriosz Hadzisz görög író „Védtelenek” című elbeszélés-kötete a sorozat további újdonsága. Elbeszéléskötetet adnak ki Bohumil Hrabal cseh író tollából is. Bevált oktatási forma Az ifjúsági akadémia nem, többen látogatják. Ha minden új Özdon. Néhány éve műkő- kezdeményezésük ilyen nyitott dik már. Előadásait egyre fülekre találna, mint ez, az Felesleges statisztika Egy év alatt mintegy 120 000 órút töltenek felesleges jelentések, statisztikák és más kimutatások összeállításával a Csepel Vas- és Fémművek központi irodáiban és hat gyáregységében — állapították meg a XXI. kerületi népi ellenőrök. Ebből 100 000 órát, azaz 12 500 ember egy napi munkáját vette igénybe azoknak a kimutatásoknak az elkészítése, amelyek a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeken kívül, „terven felül” terhelték a vezetőket és dolgozókat, januártól decemberig. Ki mii tud döntő Özdon Szombaton, január 30-án rendezték meg a Ki mit tud városi döntőjét Ózdon, a Liszt Ferenc Művelődési Ház nagytermében. A tizenkilenc műsorszámot lelkes fiatalok adták elő. A zsűri idegen volt. ítéletét nem befolyásolta semmilyen személyes szimpátia,'.vagy antipátla. A valósi és az üzemi fiatalok tudását igazságosan ítélték meg. A műsorban énekesek, zenekarok, szavaló,k, • művészi tornászok, egy operaénekes, egy bűvész és egy paródista vett részt. A széksorokat zsúfolásig megtöltő érdeklődők nagy „szakértelemmel” kísérték az elhangzottakat. Ózd fiataljai kíváncsian várják, hogy tehetséges társaik közül kik jutnak a megyei, lletve az országos döntő részvevői közé. Hozzászóltak Egy gazdának még csak lehet kedvére tenni, de több mint háromszáznak? A sok szem mindig meglát valamit. A füleket sem kerüli el, ami esetleg nem kellően, megfelelően hangzik el. Már túl vagyunk a zárszámadó közgyűlés beszámolóin. Volt abban jó is, rossz is. Olyan, amire büszke lehet a göncruszkai tsz, de olyan is, amit nem szívesen tennének ki az ablakba. Már csak így van ez, ahol dolgoznak. Emberek vagyunk. — Szóljanak hozzá, elvtársak! Bátran, bátran — biztatja a népes gyülekezetét a párttitkár, aki egyben a közgyűlés elnöke is. Hiszen nem is a bátorságot gyűjtik az emberek. De meg kell rágni a szót. Nem beszélhetnek a vakvilágba. Nem is szólnak fölöslegesen. — Nem borjúnevelő ez, hanem borjúszelelő — folytatja a másik. — Nem volt józan ember, aki tervezte.. Nagy derültség fogadja a csípős bírálatot. Már itt csak úgy mondják meg az emberek, nyersen, mindent a maga valóságában. Ha valami nem tetszik, élesen is, hiszen a gazda szól általuk, a közös gazdája. — Azt mondja a beszámoló — áll fel egy idős parasztember —. hogy munkakiesések voltak. Az csak azért volt, mert nem szervezték meg jól. A brigádvezető kötelessége. — De nem szólt! — igy egy hang — Mert kivételt tesz! — Fel fogják érte akasztani! — rikkant valaki a hátsó sorokból. Úgy látszik, megsokallta a bírálatot. Egy kedélyes asszonyság, tréfásan, készpénznek veszi a i°gy az h°z" a csúfolódást, s hangosan so pánkodik: ■ — Ejnye, ejnye, de kár érte. Pedig amúgy rendes ember volt! Oda veszett a bírálat éle. Valaki elmagyaráztatja még zászóló: — Nem 161 csinálták meg a borjúistállót. Ilyen munkát máskor nem szabad átvenni. Mozog a tégla az ember lába alatt egyszer a főkönyvelővel, miből eredt a leltárhiány és a leltártöbblet. Főleg a .többletet nem értik. Mert az, hogy egy széthagyott vasvil- lának lába kel, az hiány. Hiány az is, ha három zöldséges ládát felhasználnak javításra, s utána tizet keresnek hiába. No, de a többlet? A főkönyvelő megmagyarázza. Már nem papírról zúdítja a számokat, hanem érthetően, saját szavaival— Kiviszik a vetőmagot, s amit nem használnak fel, csak lerakják utána a raktár sarkába, meg se várják, hogy visszavétclezzék. Ez aztán többlet. A takarmánynál nem számolják le a zsák súlyát, egy év alatt ez is sok mázsa többletként jelentkezik. öreg hiba még, hogy műtrágya is sok maraett. Miért nem használták fel rendesen? Ez is a brigádve- zetök hibája. Jól van, a többit értik. Majd az új gazdasági évben minden jobban fog menni, nehogy megint többlet keletkezzék valahogy! A. I. illetékesek véleménye szerint, nem lenne úgyszólván semmilyen probléma. Az ifjúsági akadémia tematikája úgyszólván mindent felölel. Egyformán foglalkoznak ideológiai, politikai, erkölcsi kérdésekkel, A foglalkozásokat minden alkalommal filmvetítés követi. Ezeken az előadás témaköréhez kapcsolódó, kiváló játékfilmeket láthatja az ifjúság. Az előadásokat nem az üzemi, hanem inkább a városi fiatalok, köztük is a legfiatalabbak látogatják. Ez érthető is, mert azoknak, kik az üzemben délután kettőig dolgoznak és nagyrészt vidékről járnak be, nagy megterhelést jelentene este hétkor ismét visszajönni a városba. Jelenleg 700—800 fiatal látogatja rendszeresen az előadásokat. Örömükre szolgál, hogy alig kell propagandát kifejteniük, enélkül is sok a látogató. A vezetőknek természetesen vannak gondjaik. Sajnos, a felkért előadók nem minden esetben tudnak eljönni hozzájuk. A filmekkel is adódnak néha bonyodalmak. Jelenleg az okoz fejtörést: a jövőben hogyan tudnák még színesebbé, érdekesebbé tenni az előadásokat l Ahol mímcs 3> $ j hővégi hajrá — De az új üzem felépítése után minden dolgozóra kiterjedő oktatást tartottunk — mondja Kurta László. — Az volt a célunk, hogy az emberek jól megértsék a feladatokat és megismerjék, hogyan kell dolgozni az új berendezésekkel. Az egyik fontos alapanyag itt a hulladékvas. Megszervezték tehát a hulladék-előkészítést, vagyis azt, hogy ebből az alapanyagból napról napra a szükséges összetétel és mennyiség álljon rendelkezésre. Az acélműben is lényeges az üzemzavar csökkentése. A hibás berendezéseket javító üzemi karbantartók rendszeres oktatásban részesülnek. A berendezésekhez szükséges tartalék alkatrészeket és anyagokat beszerezték, hogy hiba esetén azonnal cserélhessenek. A kemencék fenékjavításának idejét egy igen hasznos újítással erősen megrövidítették. A kapacitás jó kihasználását tehát biztosították. R endszeresen tartunk termelési értekezletet, vagy rövid munkamegbeszélést, . amikor a terveket ismertetjük — folytatja Kurta László. — A szocialista brigádoknak is havonta van összejövetelük. Több mint ötven ilyen brigádunk van, és ez egy csaknem 1300 összlétszámú gyárrészlegben nagy „húzóerőt” jelent. Mindent összegezve: az emberek megértették, hogy jó munkájukra az országnak mindennap szüksége van, nemcsak hó végén, és nekik is könnyebb hévégi erőfeszítés nélkül dolgozniuk. Az acélműben tehát a szubjektív és az objektív feltételek egyaránt megvannak az egyenletes termelés biztosításához. És az acélmű 1963-ban elnyerte a Kiváló gyárrészleg címet — elsőként az ózdi kohászatban. Ezt a címet minden bizonnyal a jövőben is megérdemli. n a i mberek, még van [ Bj öt napunk! > MmMw Ifi Nyomjuk meg MJ egy kicsit a ! „gombot” és ! nincs semmi difi. A terv is | meglesz, a fizetés is. No, > gyorsan emberek!... J Megkezdődik a „hajtás”, a > kapkodás, a hévégi hajrá. ’ Pedig, mint a közmondás s tartja, a gyors munka rit* kán jó. Tehát: sokszor rossz. I Ez érvényes a hóvégi hajrá> zásra is. Gyűlik a selejt, } gyenge a .minőség, és az iro> dákban kifüggesztett táblá- I kon felfelé ível egy piros » vonal: a baleseti mutató. | Jól ismérik mindezt azok- » ban az üzemekben, ahol saj- l nálatosan még „dívik” a hó- 3 végi hajrá. 3 * At. Özdi Kohászati Üzes mekben — azonban — l már alig ismert a hajrázási ■ hangulat. Szinte már csak s emlékké válik. Az acélmű » gyárrészlegben különösen. 3 ’ — Hogyan teremtették itt a meg az egyenletes terme- s lést? Mi az oka, hogy az em- J bérek értik: napról napra s tervszerűen kell dolgozniok. J Kurta László, az acélmű 9 termelési és program osztá- » lyának vezetője tömören így , válaszol; ® — Az egyenletes termelés a alapja: legyen megfelelő ka* pacitás, elég alapanyag, és » sok, lelkiismeretesen dolgo- b zó szakember. » 7 Sok munkahelyen, ha van » is megfelelő kapacitás és a alapanyag, mégsem egyenle- ® tes a termelés, mert gyak- ° ran a hanyag szervezés mi- ® att órákig áll a munka, naö <s pokig húzódik egy-e"y javi- ® tás. Három-négy évvel ez* előtt az ÖKÜ acélművében ® is voltak ilyen gondok. Pe- o dig akkor még a régi kis ke- » mencék működtek itt (órán- e ként 7 tonna termeléssel), s ” csak 1961-bén kezdődött « meg az átépítés, ami után o nyolc új kemence üzemel, s | egyenként 12,5 tonna acélt ® ad óránként. A kapacitás * növekedésével együtt pedig « gyarapodtak a feladatok is. © De...
