Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

gszakmagyarorszäg Péntek, 1965. január 1. ___ rem F EJ ír ® El A szabadság h&ltője Száznegyvenkét éve, — 1823. január 1-én — született Petőfi Sándor. Mai rejtvényünkben egyik szép verséből idézünk a vízszintes 1., 53., továbbá a függőleges 1. sz. sorokban. A vers címét a vízszintes 58. sz. sorban rejtettük cl. Vízszintes: 13. Idegen női név. 14. Sark. 15. Nagy reccse- nésseJ megroppan. 16. Baráti állam névbetűi. 17. Sírásra kész­let. 18. Elhatárolt rész. 19. Tantál vegyjele. 20. Hozzátar­tozó. 21. Kerékabroncs. 22. Ige­kötő. 23. Kiselejtezés. 25. Tü­zelőanyag. 27. Érc — latinul. 28. Francia zeneszerző, nép­szerű műve a Boleró. 29. Gö­rög betű. 30. Fölöslegessé vált. 32. Oroszlánhang. 33. Bag. 34. írásbeli figyelmeztetés rossz iskolai előmenetel esetén. 35. Testi hibában szenvedő. 36. A robbanásbiztos bányászlámpa feltalálója. 37. Angol sör. ' 38. Meghatároz, kijelöl. 39. Ágvnc- mú. 40. Római 550. 41. A Mon­gol Népköztársaság országgyű­lése. 42. Arcszín. 43. Puha fém. 44. Háborús vasúti szerelvény. 46. M. K. 48. A hét vezér egyi­ke. 49. Francia város. 50. A Lu- dolf-fólc szám. 51. Lent. 54. Karácsonykor különösen diva­tos tésztatöltelék. 55. A Szabó­mr család egyik szereplője. 56. Szorosan hozzásímül. 57. Téli csapadék. 59. Állóvíz. Függőleges: 2. Növény leve­les hajtása. 3. Rag. 4. T. Z. 5. Elbeszélő költemények szer­zője. 6. Régi kézi fegyver. 8. Jó — németül. 9. Yma Sumac. 10. Viccel. 11. Rin-tin ..., a né­mafilmek híres kutyasztárja. 12. Kelet-ázsiai súlymérték, amely egyúttal pénzegységül is szolgál. 17. Shakespeare-drá- ma címszereplője. 18. Lopva figyel, valakit. 20. Alarm. 21. Belemetsz. 24. Mondattani vi­szonyt jelöl meg. 26. Gyűrű alakú korallzátony. 29. Város az Ukrán SZSZK-ban. 30. Üd- vözlégy, — ismert latin szóval. 32. Fűtő- és hajtóanyagnak használt gáz. 33. Tanítás. 35. Szfn. 36. Híres cseh sakkmes­ter. Maróczy kortársa. (Old- rich). 38. Tudományos munkát végez. 39. Estebéd. 41. Száz­negyvennégy óí-a. 42. Ránki György zenés komédiájának címszereplője. 45. Kétségbe von. 47. Szúrós szagú mérges gáz. 50. Politikai szervezet. 52. Asszonyjelölt. 53. Féltucat. 54. Sziget az Ir-tengerben. 56. Ter­melőszövetkezet, Beküldendő a vízsz. 1., 53., függ. 1. és vízsz. 58. sorokban írt megfejtés január 7-ig. A hibátlanul megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk lei. A i-ejtyényben az o, ó, illetőleg az ö, ő között nem teszünk kü­lönbséget. Az elmúlt heti számban közölt rejtvény meg­fejtése: Gagarin, Tyereskova, Grissom, Glenn, Nyikolajev, Komarov. Könyvjutalmat nyertek: Ko­vács Imre honvéd, Szerencs, Pl.: 280., dr. Lipták Jánosné, Encs, Kossuth u. 30. sz.. Ger­gely István, Miskolc, Botond u. 10. A könyveket postán küldjük el. 0 1 Epiloges a zenei ® pályázathoz & ® Üjabb bizonyság adó­* dott a közelmúltban ar­2 ra, hogy Miskolc kultú- » rájának nemcsak rangja, 2 de országhatárokat ál­fa szárnyaló híre is van. A 2 város felszabadulásának 0 20. és várossá nyilvání- 2 fásának 600. évfordulója e alkalmából mint azt már 1 hírül adtuk, zenei pályá- o zatot hirdettek, .4 nályá­2 zat meghirdetésénél köz- a, rejátszott a Miskolci o Szim fonikus Zenekar léte » is. Ugyanis ' az volt az 0 egyik cél. hogy a pálvá- n zat a. zenekar repertnár- © jálioz adjon új. modern 2 manvar zeneműveket, A © pályázat, és a zenekar 1 hire sokfelé eljutott és © 0-7. orazaq . I^olcülö^'bö- « Zfihh részeiből, ?4 válna­• tnn érkezett, A 24 között 2 volt ohinv is. amehnk. az o or szánhat árny tálról lőtt: ® Katowicéből. a baráti a T.enrmelországból. A zsií- © ri döntése alapién a. iu- 2 telrnazon műnek közé is o került WTod.zim.ierz Pn- o mencnwlci Contrastok ci­ö TV'i'í W-ÍÍVG. ® íme, a zenekar híre, a ű pólvárat. Miskolc kultu- © ralis ranaiánnlt ismerése o túlmlőtt. a határon, és ® külföldi, komponista, is • szükségét érezte, hogy 2 részt négyén e páUiázn­* ton, Ü.i manyar fnűpek- 2 kel gyarapítani a ma­tt gyár szimfonikus ze.ne- 2 irodalmat — ez volt a o pályázat célja. S most ® egy új lengyel műnek is c, inspirálója lett a mis- ° kold évforduló. (Iim) GYERMEKEKNEK legény meg az óriások valamikor Ili«, egyszes* a hegyek­ben egy szegény ember a fe­leségével. Sok gyermekük volt, és a két legnagyobbilc fiút, akik már kamaszkorban vol­tak, elküldözgették a szom­széd tanyákra kéregetni. Is­merték is a fiúk a környé­ket, mint a tenyerüket, min­denüvé ^udták a legrövidebb Utat. Egyszer egy távoli tanyára indultak, amely lent feküdt a völgyben. Nem a járt utat választották, hanem átvágtak egy rövidebben, mert hallot­ták, hogy arra. kunyhót épí­tettek a solymászok és szeret­ték volna látni, hogyan fog­ják a sólymokat. Késő őszre hajlott az idő, a tehenészek mind elhagyták a nyári is­tállókat a hegyekben. Az út egy sekély vízmosásban veze­tett, úgy, hogy még a nyomo- . hat is elvesztették, mikor rá­juk sötétedett. Néni találták hát rá a solymász kunyhóra, de mielőtt, feleszmélhettek volna, benn voltak a legsű­rűbb erdő közepén. Látták, hogy semmiképpen sem jut­nak előre, így hát fenyőgallya- kat tördeltek, tüzet raktak, majd kalyibát eszkábáltak össze maguknak, mert a kis balta náluk volt. Szedtek az­tán avart, meg mohát fekvő­helynek. De alighogy lefeküd­tek, egyszerre csak hangos szuszogás hallatszott. Füleltek a fiúk erősen, hogy meghall­ják, mi jár ott, vadállat-e, vagy erdei manó. A szaglászás és szuszogás egyre erősebb lett, egyszer csak megszólalt valaki: —• Emberszagot érzek! A közeledő ^“t már a föld, nem volt kétség: közeledtek. — Uram, teremtőm, mité­vők legyünk? — kérdezte bátyjától a kisebbik fiú. — Maradj csendben a fe­nyőfa alatt és ha arany van náluk, kapd fel ji zsákokat, oldj kereket, én meg majd a baltát fogom — szólt a na­gyobbik. Közben már ott termettek óriások-. De olyan nagyok •íhitak, hogy a fejülc kiállt a fenyőerdőből. Hanem szeme az összesen csak egy volt Norvég népmese. mind a háromnak. Felváltva használták. Aki legelői ment, az beletette a homlokán levő lyukba, a másik kettő meg őbeléje kapaszkodott. — No, most uccu neki — szólt a nagyobbik fiú —, de ne szaladj nagyon messzire, hogy lássad, mi történik; a szemük olyan magasan van, hogy nehezen látnak meg, ha hátulról elkapom őket. ii_.„ • «„íí. A kisebbik Úgy lett. szaiadt elől, az óriások meg utána. Közben a nagyobbik fiú há­tulról belevágott a legutolsó óriás lábába. Szörnyen felor­dított az óriás, mire az elől haladó úgy összerezzent, hogy elejtette szemét. A kisebbik fiú nem volt rest, tiistén fel­kapta. Nagyobb volt a szem, mint a legnagyobb csésze al­ja és ha a fiú keresztülnézett rajta, úgy látott, mint fényes nappal, pedig koromsötét éj­szaka volt. Mikor észrevették az óriások, két, egyiküket- pedig; meg is sebezte, elkezdték " minden­féle szörnyűséggel fenyegetni, ha nem adja nekik mindjárt vissza a szemüket. — Nem félek én holmi óriá­soktól, meg a fenyegetésüktől — mondta nekik a fiú. — Most énnékem magamnak van há­rom szemem, nektek meg hár­matoknak egy sincsen, pedig még hozzá egyikőtöket a má­sik kettőnek kell hazavinnie. — Ha nem adod vissza tüs­tént a szemünket, kőbúlvány- nyá változol! — kiáltozták az óriások. Hanem a fiú nem ült fel a fenyegetésnek, azt mondta, hogy nem fél ő semmiféle boszorkányságtól és ha nem hagynak neki békét, úgy meg­vágja mind a hármukat, hogy hason csúsznak le a hegy­oldalon. Megijedtek az óriások, mi­kor ezt. hallották és elkezdték kérlelni a fiút. Azt ígérték neki, hogy ha' visszaadja sze­liogy, a fiú elvette a szemű- műket, adnak neki aranyat és ezüstöt, amennyi csak kell. Ez_ már tetszett a fiúnak, de először látni akarta. Azt mondta az óriásoknak, hogy egyikük menjen haza, hozzon annyi aranyat meg ezüstöt, amennyivel ő is, meg az öccse is megtöltheti tarisznyáját, és ha még két jó acél íjat is ad­nak ráadásul, visszakapják szemüket, de addig nem. SZabódtak ám az óriások. Azt mondták, hogy szem nél­kül egyikük sem talál haza, de végre az egyik elkezdett kiáltozni feleségük után. Kisvártatva válasz hangzott észak felől, egy messzi hegy­csúcsról, Mondták az óriások az asszonynak, hogy hozzon magával két acél íjat, egy csö­bör aranyat, meg egy csöbör ezüstöt. Egy-kettőre ott is ter­mett az. asszony, de mikor meghallotta, hogy mi történt, ő is varázslattal kezdett fenye­getőzni. Az óriások azonban megijedtek, és kérték az asz- szonyt, ne kössön ki azzal az aprócska darázzsal, mert még az ő szemét is elveszi. i pdnbfa hát az asszony Leaoota az íjakat, az aranyat, meg az ezüstöt és hazakotródott az. óriásokkal a hegyre, ahol laktak. Azóta sem hallotta többé senki, hogy azon a tájon óriások szaglásztak volna ember után. B ARÁT 5 Á G J. AKIN verse Messze ment el a barátom, a helyemet nem találom ... Megy a nap, megy a hét, három hét, meg tizenhét. Nyáron eső, télen hó, barát nélkül — — ez nem jó! Egy éve is lesz már lassan, egy éve, nem is láthattam. Tovább várni nem tudok még ma összepakolok, barát nélkül nem leszek barátomhoz sietek! Gyalogút, kocsiút, de messze van a vasút! Jön a vonat... hogy várom! Kattog: „Hol vagy barátom?” Jaj, de lassú vonaton. —• Már repülőn utazom! Ehetek és ihatok, de türelmetlen vagyok! Repülj „Tu”, mert sietek! Szállj a jellegek felett! ImCj tehát megérkeztünk, „Repülőtér” olvasom, (de hosszú szó!) átsietek az óriás csarnokon, s máris taxival megyek ,.. Ej, piros fény! Nincs türelmem! Zöld fényt, szabad utat nekem! Stop, gépkocsi! Állj meg itten' Ez az a ház! Ráismertem; Felnézek az ablakokra, feliramodok egy szuszra, ajtó előtt még megállók, lábal törlők, kopogtatok, — Nyisd ki gyorsan! — bekiáltó barátom fut, boldogan, szót se szólok ... nincs szavam ... Jöttem hozzá gyalogosan, zötyögtettem soká magam, majd repülővel, magasban, taxival a forgatagban, mindent, mindent el akartam mesélni e pillanatban, de nem tudtam, néma, lettem, mindent, mindent elfeledtem! (A „Murzilka” című lapból fordította: Antalfy István) 1965. január 1, péntek A Nap kelte 7,32, nyugta IC,05 órakor. A Hold kelte 6,23, nyugta 14,50 órakor. Üjév. 1965. január 2, szombat A Nap kelte 7,32 A Hold kelte 7,19, Névnap; Abel. GOLPMARK 50 éve, 1915. január 2-án halt meg Goldmark Károly, a múlt század második felé­nek világhírű magyar zene­szerzője. Egy keszthelyi sze­gény tanító tizenharmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Ifjúsága nyomor­ban telt. Bécsi tanulmányai idején kocsmai muzsikálásból és zenetanításból tartotta el magát. Első értékes műve, egy indiai mesét feldolgozó, szo­nátaformában alkotott „Sakun- tala-nyitány”. 45 éves korában — Liszt Ferenc ajánlására — mutatták be „Sába királynője” című operáját, amely forró muzsikájával tíj hangot hozott az akkoriban divatos na.gy­— A 2000. LAICÄST adták át nemrégiben a Borsod me­gyei Állami Építőipari Válla­lat ózd-bolyoki főépitésvezető- ségének dolgozói. — FLORIDÁBAN a nehezen nevelhető gyerekek számára létesített táborban villamos­széket állítottak fel. Az ameri­kai pedagógusok elgondolása szerint a villamosszék látvá­nya „tisztelettudásra és enge­delmességre” ösztönzi majd a növendékeket:. — A MEZŐGAZDASÁGI Könyvhónapot a hagyomá­nyokhoz híven jövőre is feb­ruárban rendezik meg. A könyvhónapot előkészítő me­gyei bizottság január első nap­jaiban alakul meg. — ESZPERANTÓ kiállítást, rendez 1965-ben az SZMT művelődési otthonának eszpe­rantó szakköre. A kiállítás Miskolc eszperantista .múltjá­ról, jelenéről ad tájékoztatást. — A SÁROSPATAKI Kos­suth Tsz kötött legnagyobb mennyiségű sörárpára szerző­dést a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalattal. A tsz szerződése 31 vagon sörárpára szól. — SÖRÉN POULSEN 76 éves tengerész azon töpren­gett, hogy biztosítsa öreg nap­jaira a kenyerét. A jütlandi tengerész köböl és földből száz méter hosszúi térképet ké­szíteti, amelyen Európa összes országait feltüntette. Azt re­méli, hogy a térképre sok. tu­rista lesz kíváncsi és ebből meg tud majd élni. — AMERIKAI geológusok megállapították, hogy olyan te­rületeken, ahol sűrűn tapasz­talható rákos megbetegedés és szívbaj, a talajban igen sok az arzén a bőr, a mangán, a króm, a titán és más nehéz fé­mek. A tbc. viszont olyan he­lyen gyakoribb, ahol a talaj fémben a legszegényebb. — A SZÍVBETEGSÉGEKET tanulmányozó angol alapít­vány 61 500 font segélyt irány­zott elő szívműtétek tanulmá­nyozására. Kétezer font alap­költséggel kísérleti laborató­riumot rendeznek be n „mes­terséges szív” alkalmazása^ le­hetőségeinek tanulmányozásá­ra. — ÉRDEKES adat, bogy a világhírű borokat termő Fran­ciaország egyben a világ leg­nagyobb borimportáló országa is: 1963-ban csaknem tízmillió hektolitert hozott be. Második helyen áll Nyugat-Ncmetor- szág 4,3 millió hektoliterrel, utána Svájc és Anglia követ­kezik. , nyugta 16,03 órakor, nyugta 15,32 órakor. opera stílusába és amely egy­szeriben megnyitotta előtte a világsiker útját. Sorra követ­keztek figyelemreméltó alko­tásai: szvitje, a „Falusi lako­dalom”, a „Zrínyi” szimfo­nikus költemény, a „Tavaszi nyitány” és operái, a „Götz von Berlichingen”, a „Házi tücsök”, a „Téli rege”, a „Hadi­fogoly". Romantikus zeneköltő volt, a romantika túlzásai nél­kül. Műveit dús fantáziája és gazdag melódiavilága mind­máig értékessé és üdévé teszik. * 20 éve, 1945. január 1-cn Braun Évát a nyilasok elfog­ták, a Várba hurcolták, ahol később meggyilkolták. 1944. január 2-án a nyilasok Budapesten elrendelték a rendkívüli állapotot. A kőbányai és a kispesti partizánok közös szállásuk alt­lakába kitűzték a vörös zász­lót és tüzel nyitottak a néme­tekre. — VIRÁGZIK a leander Szuhakállón Orbán László lakásán, A hatéves, két és fél méter magas leandert a hideg idő beálltával vitték a lakás­ba, ahol december 10-ike körül bimbózni kezdett és azóta ál­landóan virágzik. Dús, sűrű virágai — fehér színűek. — A NEW JERSEY állam­beli Paterson-ban Jane arnodi asszony azon a címen nyújtott be válókeresetet férje ellen» hogy „Frankensteint és a többi szörnyeteget többre tartja őná­la”. Minden szabad percében borzalmas rémtörténeteket ol­vasott és a Frankensteinhez hasonló szörnyetegek képmá­sát tartotta szobája falán. — ÜJRA megjelenik a Húzó- lüslce, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kedvelt, hu­moros, szatirikus kiadványa. — EGY KOPPENHÁGAI kórházban a tüdőráktól függet­lenül is súlyos ártalmakat fe­deztek fel, amelyek szintén a dohányzás következményei. Poul Astrup dán biokémikus megállapította, hogy dohányo­soknál nem ritkán előfordul» hogy vérük nem adja át a test szöveteinek a szükséges oxi­génmennyiséget és ilyenkor a szövetek „éhezni” kezdenek. — ORLYBAN karácsony napján a repülőteret sűrű köd fedte. Ezen úgy segítettek, hogy a repülőteret körülvevő propángáz-palackok tartalmát fecskendezték szét. A fagyasz­tó folyadék a ködben fagypont alatti hőmérsékletet idézettelő» miáltal a ködből dér lett, és porhóként lecsapódtak. — A SZOT elnöksége 1« 000 forint értékű ajándékot küldött a karácsonyi ünnepek alkal­mával a spanyol és portugál bebörtönzött demokraták gyer­mekeinek. ■-----o - — A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora (188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) PÉNTEK B. U. É. KI — üzeni a nagyvi­lág ... Zenés műsor. SZOMBAT Tervek, vágyak 1965-re .. . Élet­képek, beszélgetések, zenével. VASÁRNAP Hétvégi krónika. Pillanatképek az új év első hét­köznapjáról. Végefelé jár a vakáció!... ÜJ év — új tervek. Népdalok, csárdások. Borsodi földek, borsodi falvak. .. Üj esztendő küszöbén. Ribúrl Antal: Űjévl köszöntő. A sportrovat jelenti...

Next

/
Thumbnails
Contents