Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
4 ÜSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap. 1968. január 10. ERKTYEY GYULA: Fehér kecskék Fehér kecskék a hajnalok bordáikon végigcsorog gyárak hajnal-kürtös hangja arany felhőket szaggatva. S mintha fehér borda volna minden perc és minden óra a délelőtt derűjében — lehull szirom-lépő délben. Délutánnak, szürkületnek csak a gerincív marad meg; s hogyha este földre fárad nem lel mást csak csigolyákat. De ha jön az ezüst éjjel pihenéssel, gyógymesékkel, felépül a fehér kecske perc bordáktól égő teste, s másnap hajnal minden újra ugyanazt a mesét fújja — Fehér kecskék a hajnalok ... H megyei mdzeumi szervezet sniinkájáró! Ismeretes, hogy két és fél évvel ezelőtt a megyében szétszórtan működő kisebb múzeumokat egységes irányítás alá vonták, és így a miskolci Herman Ottó Múzeum, mint központi intézmény, szakmai irányításával létrejött a megyei múzeumi szervezet. E szervezet igazgatói tisztét a Herman Ottó Múzeum igazgatója, Komáromy József látja el. Ide tartozik a megye területéről öt múzeum (Mezőkövesd, Tokaj, Széphalom, Ke- lemér, Hejőkeresztúr), az újonnan megnyílt lillafüredi Herman Ottó Emlékmúzeum és a telki bányai kerámia-múzeum. A monoki, valamint a sárospataki továbbra is önálló állami múzeumként működik. Az eddigi két és fél esztendő azt bizonyítja, hogy jó ez a szervezési forma. Sokrétű munka Miskolcon A szervezet vaskos munkaterve érdekes tájékoztatást ad a múzeumok sokrétű munkájáról. Természetesen a munkatervben a legnagyobb helyet a miskolci Herman Ottó Múzeum foglalja el. Például a dr. Kemenczey Tibor és dr. Végh Katalin fiatal régész-házaspár igen sokoldalú régészeti kutató munkát és ismeretterjesztő tevékenységet fejt ki. A várható leletmentéseken kívül programjukban szerepei a Tiszai II. Vízlépcső építésénél várható leletek mentése, az előző évi régészeti anyagok leltározása. Néprajzi vonatkozásban szintén két kutató dolgozik. Dr. Bodgál Ferenc és Lajos Árpád sokirányú tudományos gyűjtő-munkájából részben a kovács és a kerékgyártó mesterségre, az autonóm paraszti társulásokra vonatkozó gyűjtések, részben a régi erdei népi gazdálkodás tárgyi emlékeinek és hagyományainak gyűjtése emelendő ki. A legújabbkori történelmi kutatómunka középpontjában, (elsősorban Kilián István és Komáromy József közreműködésével) a történeti anyaggyűjtés áll a felszabadulás 20. évfordulójára tervezett kiállításhoz, valamint a 25. évfordulóra való folyamatos felkészülés. Mindkét célkitűzés alapvetően meghatározza az ez irányú munka tartalmát és módszerét. Komáromy József folyamatosan gyűjt Miskolc munkásmozgalmi történeti múltjára vonatkozóan, különös tekintettel a kezdeti 1890-es, majd az 1905-ös és 1919-es időpontokra, a helyi munkásszervezet kialakulására. Figyelemre méltó a hely- történeti és a képzőművészeti kutatómunka, amely dr. Zsa- dányi Guido és Komáromy József nevéhez fűződik. A vidéki múzeumi élet A Lillafüreden megnyitott Herman Ottó Emlékmúzeum, mint ismeretes, megkezdte tevékenységét és a gondnok munkába állításával részben sikerült a múzeumi szervezetben megmutatkozott természettudományos hiányt pótolni. Üj helyiségbe került a mezőkövesdi, Matyó Múzeum. Az új művfelődési ház egyik szárnyát kapta meg, ahol újabb állandó kiállítást létesíthetett, (#&&& i&käsHUZOTUSKE, 1964 Hatodszor tüske, ez alkalommal a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 1964-ben végzett hallgatóinak kiadásában. So- bor Ede gépészmérnök hallgató felelős szerkesztésében. Az új kiadvány külsejében igen szép, vonzó. Kiállítására büszke lehet a szülői, illetve szerkesztői kollektíva, és büszke lehet ,a Borsod megyei Nyomdaipari “Vállalat miskolci nyomdája, amelynek legszebb munkái közé tartozik a kétévenként megjelenő Húzótüskének e legújabb száma is. A lap tördelése, a benne található színes és egyéb nyomatok, rajzok nyomása igen jól sikerült, és összegészében szép, ízléses kiadványt tarthatunk kezünkben. Akik ismerik az egyetemet és főleg a Húzótüske korábbi számait, érdeklődve várták megjelenését, és kíváncsian forgatják az elegáns kötet friss lapjait: vajon mennyire áll összhangban a tetszetős külső a tartalommal? A pontosan száz oldalas kiadvány hosszú időre érdekes olvasmányt.nyújt. Olyan kötet ez, amelyet sokszor elő lehet venni, és lapjait böngészgetve mindig találunk benne újat, érdekeset. Természetesen a kötet humora, a sok-sok szatirikus írás elsősorban az egyetemi élet jó ismerőinek ad élvezetes olvasmányt, de mert az ottani tevékenység igen sok területéről közöl különféle anyagot, a kívülálló is kap vázlatos képet, természetesen a szatíra torzító, görbe tükrében. Inén cn!í szatirikus hangigen SOK vételű riport, tudósítás (közöttük nem egy igen jól sikerült mestermű), sok-sok gúnyvers, szellemes paródia, az egyetemi élet sok száz derűkeltő „kiszólása”, több tucat rajz és fénykép sűrűsödik a lapokra. A szerkesztők ügyeltek rá, hogy az egyetemi élet arányosan jelentkezzék a közleményekben, illetve csaknem minden munka-, vagy studium-fajta arányos képviseletet kapjon, s a kötet ne csak általában az egyetemi életet érzékeltesse, hanem a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem mai életét. Bár ez utóbbi törekvés viszonylag kevés közleménynél jelentkezik eléggé bátor, markáns vonásokkal, egészében azonban kedvezőbb a mérleg, mint a Húzótüske korábbi köteteinél. Sajnálatos módon az egyetemi élet sokoldalú bemutatása ellenére hiányzik az egész, így az egyetemi ifjúság életét is mozgatni, munkára és tanulásra mozgósítani hivatott KISZ egyetemi munkájának méltó keretek és méretek között történő érzékeltetése. Enél- kül, úgy érezzük, nem teljes az egyetemről kapott kép, még ha azt görbe tükörben is látjuk. A Húzótüske e legújabb kötete kedves emlék lesz az egyetem hallgatóinak, s ha majdan, hosszú évek múltán az ország különböző részein munkálkodó mérnökök belelapoznak, szívesen idézik fel a Dudujkán töltött élményeket, hiszen az idő múltával a görbe tükör torzította kép is szépet mutat. De a Húzótüskének talán nem is ez az elsődleges feladata, hanem szólni a mához, napjainkhoz, láttatni az egyetem életét a mai hallgatókkal, oktatókkal és az egyetem falain kívül élő barátaival egyaránt. Mint a fentiekből kitűnik, az új kiadvány összegészében ezt a feladatot is teljesíti. W hó-» lenne felsorolnunk Kenéz mindazokat, akik közreműködtek e szép kötet írásában, szerkesztésében, megjelentetésében. Alighanem együttesen kell elismeréssel szólnunk valamennyiök munkájáról, tanárokéról, hallgatókéról egyaránt. És nem fukarkodhatunk a dicsérettel akkor sem, ha a nyomda dolgozóira gondolunk. Benedek Miklós és a mezőkövesdin kívül tardi és szentistváni szobát is berendezhet. A múzeum vezetője, Dala József gyűjtőmunkájának középpontjában a summái élet áll. A tokaji helytörténeti múzeum részben a község, részben a helyi tsz fejlődését bemutató anyagokat gyűjt, és felszabadulásunk 20. évfordulóján “ebből kíván kiállítást rendezni. Papp Miklós múzeumvezető több kutatásának eredményét kívánja publikálni. Széphalomban a Kazinczy Emlékmúzeum anyaga felújításra szorul. Hihetőleg ebben az évben sor kerül rá. Rövid másfél éve nyílt meg Kelemér- ben a Tompa Mihály Emlékmúzeum, ahol ez idő szerint felújítás nem szükséges, azonban a környék rendezése kívánatos. A hejőkeresztúri helytörténeti múzeumban Papp Arzén helyi tanár ügyszeretetből látja el a vezetői leendőket. Elkészült a telkibányai kerámiamúzeum, illetve a helyiség ajándékozás folytán a múzeumi szervezet rendelkezésére áll. Az értékes gyűjtemény- anyagot Kádár Klára adományozta a múzeum részére. A közeljövő feladatai között szerepel a szerencsi Rákóczi várban megfelelő gyűjtőhely biztosítása, valamint a szend- rői Festőházban létesítendő múzeum állandó kiállítási anyagának gyűjtése, magának az épületnek teljes rendbehozatala. Pályázatok, kiadványok A múzeumi szervezet többféle pályázatot is hirdet, amely igen nagyszámú érdeklődőt mozgat meg, és a szervezet is sok adatot nyer belőle. Ilyen például a cigánylakosság helyzetének felmérésével kapcsolatos pályázat, vagy a megyei néprajzi pályázat, továbbá a megyei múzeumi vetélkedő, amelyet januárban újra kezdenek falun. Az évről évre megismétlődő Kis Jankó Bori pályázat is előreláthatóan a múzeumi szervezet feladatkörébe kerül át. A Matyó Háziipari Szövetkezet támogatásával díszítőművészeti pályázatot is hirdetnek. A múzeumi szervezet munkája kapcsán érdemes még megemlíteni, hogy a Művelődésügyi Minisztérium és Miskolc város Tanácsa a Herman Ottó Múzeum javaslata alapján döntést hozott a diósgyőri vár hasznosításáról, olyan értelemben, hogy a tervezőknek majdan figyelembe kell venniük ezeket az elgondolásokat. Több érdekes kiadvánnyal is jelentkezik a szervezet. A közeljövőben várható a Herman Ottó Múzeum IV. Évkönyve és a Múzeumi Közlemények hatodik száma. (hm) Amikor a felnőttek pulzusa gyorsabbao ver EGYETEMI hallgatók ülnek a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium egyik osztálytermének padjaiban. Vizsgáznak. Pulzusuk a szokottnál jóval gyorsabban ver. Kicsit félnek, hiszen féléves előrehaladásukról kell számot ad- niok. A megyében kevesen tudják, hogy a Marx Károly Közgazdasági Egyetem miskolci tagozatán kívül van egy másik tagozat is: a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem miskolci esti tagozata. Szerény, önmagáról keveset hallató tagozat ez, amelyen esti oktatás keretében orosz és angol nyelvszakos tanárokat képeznek. Szigorú felvételi vizsga után orosz szakon tizenöt hallgató kezdte meg a munkát, angol szakon oedig tizennégy. A tananyag elsajátítására hetenként három este adódik: Miskolc legjobb szaktanárai oktatják a hallgatókat. de bizonyos órák megtartására az ..anyaegyetemről” is érkeznek oktatók. Most, a vizsgaidőszak feszült perceiben, figyelve a jól felkészült hallgató beszámolóiéra. néhány szót váltunk Tok Miklóssal, a tagozat vezetőjével. Elsősorban arról, hogy a „hagyományos” lemorzsolódási folyamat, itt örökébe lépett-e. — Az orosz szak tizenöt hallgatója közül néhányat! — négyen, öten — elmaradoztak. Elsősorban közlekedési nehézségek miatt, mert legtöbb hallgatónk távoli községekből, városokból járt be. Az egyik hallgatónak Tiszaka- rádról, a másiknak Sárospatakról kellett beutaznia Miskolcra hetenként háromszor. Ezek az egyébként derék fiatalemberek, lányok, legtöbbször éjfél után értek haza. Ilyen körülmények köpött nem tudták vállalni a tanulást. Az angol szakon nem jelent meg a „lemorzsolódás ördöge”. Olyannyira, hogy még megszaporodtak a hallgatók: a tizennégy beiratkozott felnőtt soraiba később belépett még egy érdeklődő. AZ ANGOL NYELV és stílusgyakorlat tanára dr. Árok- szállásy Zoltánná. Tőle az előmenetel felől érdeklődöm. — Nagy szerencséje ennek a szaknak, hogy a hallgatók, egyetlen kivétellel, egyenlő esélyekkel, azonos tudással startoltak, így az akadályokat is azonos szinten „vették”. •— Szorgalom dolgában a férfiakra vagy a nőkre lehet hízelgő megállapításokat tenni? — A nők általában szorgalmasabbak. Fónyad Zoltánná A HUZÓTÜSKÉ-ben olvastuk A Húzótüske több összeállítást közöl az egyetemi munka közben hallott elszólásokról, kiszólásokról, tréfás esetekről. Azokból közlünk néhányat: Az egyik hallgatónak már ötödször adták vissza — persze jóindulatból — a Szerszámgépek uv-jegy ét. (Utóvizsga. A szerk.) Egy október végi gyakorlaton a gyakorlat- vezető megkérdi, van-e még elmaradt vizsgája. Mire a hallgató felháborodottan: — Nem lehet így vizsgázni! Mindig visszaadják. ■* A vizsgázó rövid gondolkodás után felel és valami bő- dületes butaságot mond. Észre is veszi rögtön, hogy a vizsgáztató arca elkoviorul. Megijed. Mi lesz ebből? Oda a nehezen kiharcolt „egs”. (Elégséges. A szerk.) Már-már azon a ponton van, hogy „bedobja a törülközőt”. A vizsgáztató ezt észreveszi, és imigyen próbálja vigasztalni: — No, nem kell azért megijedni, gyűjtünk mi a Húzótüske számára is anyagot. # A diáknyelvet mindig előbb tanulja meg a külföldi diák. A Gépelemek tanszékre bejön egy külföldi: — Kérésem tánársegedmet. — Mi a neve a. gyakorlatvezetőjének? — Néni tudok. — Hogyan néz ki? — Szémüveges, kopasz ürgéi # Egy tanársegéd első, azaz szűz-beszédét tartja a nagy hallgatóság előtt. Rohangál a tábla előtt le és fel, közben szellemeskedik. Szünet után, látva, hogy a táblatörléstől sok viz fröccskölődött a tábla elé, így szól: — Akkora a tócsa itt, hogy csónak kellene. Egy hang a tömegből: — Akkora az izgalom? * Részlet az egyik oktató előadásából: „A borotva fenését legcélszerűbb marhabőrön végezni, ennek hiányában efiját tenyerünket használjuk". < e Valaki a diósgyőri vár tetején magyarázza, hogy neki — No, látjátok, én azt már rossz a szeme: nem látom, ezért rossz az én — Látjátok azt a tornyot ott, szemem. a távolban? ^ — Igen.. — Tetején azt a csillagot? — Azt is. — Annak a tetejében azt tikis pontot... azt, amire most légy szállt? — Látjuk. Igazoltatnak a Polóniában. Rendőr: Foglalkozása,? Hallgató: Tanuló. Rendőr (r- *rgcsen): Milyen? Hallgató: Közepes, de ígérem, jövőre jobb lesz. * férje és kisgyermeke ellátási mellett vállalta a tanulást cí nem is akárhogyan. De akad' nak többen családosok, aki! szorgalmukkal már eddig V.. nagyon kitüntették magukal Az évfolyamon a fiatal fér l'iak, ahogy mondani szoktál! lezserebbek. Ám van egy hall! gatónk, egy negyven észtén? dős darus, Távipa Lászlónál hívják, neki olyan kitűnő 1 kiejtése, amelyhez hasonlít' ható kevés akad a lanulócsü portban. Nagyon imponálj Hegedűs József szorgalma, aj Szikszóról jár be; rendkívül nehéz körülmények közöl folytatja tanulmányait. — Vannak-e gátló körűimé nyele, akár személyi, vág! tárgyi vonatkozásban? — Személyi vonatkozás1, gondjaink jelen pillanatba! nincsenek. Ami a tárgyiak* illeti: van két kitűnő mini ségű magnetofonunk, nyel'1 gyakorláshoz. Rendelkezünk egy jól hasznosítható szs! mai kézikönyvtárral is. < jegyzetellátotlsággal kapcs* latban viszont már jóval k* vesebb jót mondhatunk. Ssi nos késnek a jegyzetek, s eZ1 körülmény tanárainkat átlü daló megoldásokra kényszerít — A félévi tanulmányi erei mény milyen lesz? — Néhány vizsga még hát* 'van, de úgy hiszem, az én aj gólosaimmal nem lesz külön' sebb baj. A mércét tekint'' vannak ugyan gondjain' mert Miskolc elég távol v* Debrecentől; nem tudtü kontrollálni: vajon hasonló j pusú oktatási formán tanú hallgatók hol is tartan» mennyit tudnak. A beszélgetés alatt közben vizsgázók száma egyre fogy*; kozik. A két szak. hallgat most politikai gazdasági®' vértezettségükről adnak 0 mot. A vizsga eddigi mérleí sok jeles, jó, néhány köze? és egy utóvizsga. Az orosz nyelv és irodai®* az angol nyelv és irodai® vizsgája január második fe'! ben lesz. A gyakorlati órák* felmutatott tudás alapi* nincs ok az aggodalomra, "t1 Miklós tagozatvezető szerint* véletlen összejátszódása f<* tán lemorzsolódott orosz S* kos hallgatók helyett újakK* áljelentkezőkkel töltik fel létszámot, s így a miskolci1 gozat életképessége a minő* gi tanulmányi munkán ki' létszámban is bizonyítást n? A TAGOZAT két szakáJ? biztató munkája reményteli sen a jövőbe enged tekint», az orosz és angol szakon lei', idővel más szakok is „átt® pülhetnek” Miskolcra, me$‘ rémivé ezzel az egyensúlyt*' erős műszaki képzés és a | mán műveltség terjedési lej tősége között. Aki az egyetemen járt, bizonyára ismeri a fő épület bejárata előtt található nagyméretű kőszobrot, amely egy dús idomú, fekvő lányalakot ábrázol. E lányalakot az egyetemisták Lujzának nevezték el. Hozzá szól az alábbi kis vers: A reggeli napfény Visszaveri vaskos tomporod, Az előadóba menet Én arra gondolok. Hol lehetett békés otthonod, Hogy ily nagy lett, sej a tomporod! Könyveidet letetted, ott hátul Szép szemed óh merre nézeget? Tapira vágysz, kedves? Elhiszem! Szimbólum vagy, s én követlek Tégedet, örülök, hogy diák és tanár Egyenlő Teneked. Az aula előtt állun-k, s én magamban nevetek. Hisz mind egyet latunk csak: Hatalmas feneked. Párkány Lás/Í* MÁTÖ GYULA: Siti m ed (Ideié Arny-arcű éjszakák soha nem vonzottak bágyadt romantikával. Most mégis úgy érzem — figyelve éjjeli neszeket — túnő napjaimból perceket adok fájó nyugtalansággal neked, mindent elrejtő sötét. S közben megcsillan az 41oni köröttem; az emberok arcán* Meglátom anyám nyitott szem már egy hete fájlalja fejét, fi mögöttem macska dorombol* Oly nyugtalan vagyok, mert gyorsabban rohannak * pf£ [mint ahogyan kezemben a tem fogamzanalc s kínok közt szillé Elhagyott a mámor, fi millió gondom uetu hagy mir nyugodnom.
