Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-09 / 7. szám

északmagyakország Szombat, 1965. január 9. Johns©» <ss sz@v|®f-aaierlhQÍ fepsssSés® mellett Johnson elnök csütörtökön a Szovjetunióban járt ameri­kai üzletembereknek ismét ki­jelentette, hogy szándékában A Szovjetunió és L^engye ország népgazdasági tervének egyeztetése Á KGST ajánlásának megfe­lelően, a Szovjetunió és a Len­gyel Népköztársaság állami tervhivatalának képviselői Moszkvában január 4-től 7-ig tanácskozást tartottak a két ország 1966-tól 1970-ig terjedő időszakra vonatkozó népgaz­dasági tervének egyeztetésé­ről. az FKP a YDK elismerésé! követeli Á Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatko­zatot tett közzé, amelyben a francia kommunisták szolida­ritásáról biztosítja a dél-viet­nami szabadságharcosokat. A nyilatkozat követeli, hogy a francia kormány ismerje el a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot, tegyen kezdemé­nyező lépéseket Dél-Vietnam semlegességét kimondó nem­zetközi értekezlet összehívásá­ra és kövotelie az amerikai csapatok távozását Dél-Viet- namból. van elősegíteni a szovjet— amerikai kereskedelem fej­lesztését. Mint ismeretes, az elnök szólt erről a kongresz- szushoz intézett üzenetében is. Amerikai üzleti körökben már hosszabb ideje követelik, hogy enyhítsék a Szovjetunió­val és az európai szocialista országokkal szemben fennálló kereskedelmi korlátozásokat és hivatalos intézkedésekkel segítsék elő a gazdasági kap­csolatok kialakítását. Jól tájékozott helyről szár­mazó értesülés szerint külön­böző kormányzati szervek megkezdték annak tanulmá­nyozását, milyen intézkedések­kel lehet elősegíteni a kelet— nyugati kereskedelem fejlesz­tését. Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumá­ban például ismételten felül­vizsgálják az úgynevezett embargó-listát. azoknak a cikkeknek jegyzékét, nmelvek- nek szállításit a szocialista országokba katonai indokok­kal megtiltották. Szenátusi körökben több javaslat merült fel arra vonat­kozóan, hogy a legnagyobb kedvezmény elvét érvényesít­sék a szocialista országokkal kapcsolatban is. Jelenleg csak Jugoszlávia és Lengyelország részesül amerikai hivatalos szervek részéről ilyen elbá­násban. Kádár János fogadta r' a japán nagyító vetet Kádár János, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke pénteken be­mutatkozó látogatáson fogad­ta Ken-Ichiro Syoshida-t, Ja­pán magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét. E /V §Z« h üsd etem a természeti csapások elten Csütörtökön nyilvánosságra hozták U Thant ENSZ-főtit- kárnak a közgyűlés elé terjesz­tett jelentését, amelyben azt indítványozza, hogy a világ- szervezet a jövőben nagyobb szerepet töltsön be a termé­szeti katasztrófák sújtotta vi­dékek megsegítésében. A je­lentést a közgyűlés munkála­tainak újbóli megkezdése, az­az január 18-a után vitatja majd meg. U Thant arra kér Erhard—Bs SauHe-ta'álkozó Von bonni pénteken hangoztatta, a kor­mány nagy jelentőséget tulaj­donít Erhard kancellár tíz nap múlva sorrakeríilő párizsi lá­togatásának és ennek megfele­rVilly Brandt sajtóértekezlete az „ániyélíkormány“ programjáról Hase államtitkár, a i lóén rendkívül gondosan és kormány^ ^sajtófőnöke | alaposan készíti elő a francia— nyugatnémet együttműködési szerződés keretében most sorra kerülő kormányfői találkozót. De Gaulle és Erhard megbe­széléseinek legfontosabb témá­ja — mondotta az államtitkár — az európai politikai együtt­működés kérdése lesz. ezen­kívül a francia—nyugatnémet katonai együttműködésről, a kelet—nyugati viszony kérdé­seiről és a német kérdésről folytatnak majd eszmecserét. Az SPD „kormánycsnpat” — a tavaly novemberi karlsru- hei kongresszuson kijelölt szo­ciáldemokrata „árnyékkor­mány” — pénteken, tartotta el­ső ülését Bonnban, hogy kidol­gozza a szociáldemokrata kor- mánvorogram alapelveit. Willy Brandt, az SPD elnö­ke néntek délután sajtóérte­kezleten ismertette ennek a programnak külpolitikái tézi­seit. Eszerint a szociáldemok­rata kormány „tántoríthatatla- nul ragaszkodnék az Atlanti Szövetséghez”, az atomfegyver­kezés kérdésében „közös meg­oldást” keresne, a német kér­gondolatok kifejtésével” töre­kednék az újraegyesítés meg­valósítására, kidolgozná egy ..békés rendezés alapvonásait”, annak megvalósításáig pedig „a kis lénések politikájával igye­keznék pnvMteni a keHéosz- tottság okozta nehézségeket”. Az SPD kormányra jutása esetén a kelet-európai orszá­gokkal is a kapcsolatok meg­javítására törekednék, s igye­kezne „tárgyilagosabbá és em- beriesebbé” tenni e kapcsola­tokat. Diplomáciai kapcsolatok felvételét azonban nem te­kintjük időszerűnek — tette hozzá egy kérdésre válaszolva désben oedig „tartalmatlan . Brandt — csak a jelenlegi fontoskodás” helyett „szívós I kmcsolatok kimélyitésére gon- erőfeszítésekkel és alkotó * dőlünk. Chile diplomáciai kapcsolatot létesített öt szocialista országgal A chilei külügyminisztérium csütörtökön bejelentette, hogy Chile nagyköveti szinten dip­lomáciai kapcsolatot létesített Lengyelországgal és fel kíván­ja venni a diplomáciai kapcso­latot Magyarországgal, Bulgá­riával, Csehszlovákiával, vala­mint Romániával is. felhatalmazást, hogy a jövő­ben évente százezer dollárig terjedő összeget fordíthasson az ENSZ költségvetéséből a természeti katasztrófák okozta károk helyreállítására. Podgornij; Ói gidait kel! nyitni a szovjet - törők kapcsolatai történetében Namik Asentürk, Izmir kor­mányzója január 7-én este va­csorát adott a szovjet parla­menti küldöttség tiszteletére. A kormányzó, miután üd­vözölte a szovjet vendégeket, megelégedését fejezte ki ami­att, hogy a két ország kö­zeledése megfelel Kemal Atatürk — a Török Köztársa­ság megalapítója — ismert alábbi elvének: „Békét az or­szágban — békét az egész vi­lágon”. N. V. Podgornij. a szovjet parlamenti küldöttség vezető­je. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének tagja válaszolva az üdvözletre, hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség törökországi tar­tózkodása már hozott ered­ményeket. „Tettünk néhány lépést előre a két ország kö­zeledésének útján. De ez csak a kezdet. Feladatunk az — és véleményem szerint ennek megoldása még előttünk van —, hogy mindenekelőtt kölcsö­nös megértést teremtsünk or­szágaink között •.. A kereskedelmi kapcsola­tokról szólva Podgornij a kö­vetkezőket mondotta: „A ke­reskedelmi kapcsolatok fej­lesztése megfelelne a közös érdekeknek. A kereskedelem — képletesen szólva — híd a barátság, a béke és a jószom­szédi viszony felé... Uj ol­dalt kell nyitni a szovjet—tö­rök kapcsolatok történetében. Nincs közöttünk semmi olyan akadály, ami gátat vethetne az igazi baráti kapcsolatok meg­teremtésének.” Podgornij a török népre ürítette poharát. Akiknek a Közös Piac valóban közös piac Aki olyan peches, hogy felnőttként élt már valami­kor a második világháború előtt is, az nyilván emlékszik a közismert Kallós Kompassz- ra. Ez a szerzőknek nem cse­kély jövedelmet jelentő éven­kénti kiadvány pontosan tar­talmazta, hogy ki melyik bankban, vállalatban igazga­tósági tag. hogyan fonódnak össze különböző vállalatok ér­dekei a személyi kapcsolaton keresztül, vagy fordítva, hogyan nyilvánulnak meg gazdasági összeszövődések egyes szemé­lyek több vállalatban való szereplésében. Miután nálunk ez a magánérdekeltség már a múlté, próbáljunk meg most egy világkompa sszt összeállí­tani az egykori Kallós Kom­passz mintájára azokról az or­szágokról. amelyekben a tőke még mindig e«ves magánosok eszköze a politikai hatalom biztosítására­Pár'xshnn huncut a bank De még mennyire az! Annyira, hogy az a Rot- schild-bankház, amelynek ve­zérigazgatói székét éppen Pompidou francia miniszter- elnök cserélte fel a Matignon palota (miniszterelnökség) bársonyszékével, a Közös Piac megszervezésére szövetséget kötött a hazard-céggel. Fur­csa véletlen, de azután a Kö­zös Piac kitervezője a Lazard­cég embere Jean Monet lett. Ez a Lazard-cég azonban Lon­donban, sőt New Yorkban is rendelkezik egy-egy központ­tal és londoni feje, lord Kind- ersley tagja az Angol Bank igazgatóságának. A Rotschild családnak is van persze lon­doni háza, és a londoniak ér­dekeltek a Royal Dutch Shell világmonopóliumban, a kő­olajtermelés egyik vezérlő vállalatában. A Shell azonban a londoni Lazard-okkal is együttműködik, de kooperál a híres Morgan—Greenfell cég­gel, amelynek vezére, lord Bicester ugyancsak benne ül az Angol Bank igazgatóságá­ban. Ugyanekkor rokona, W. J. Keswick, mint a híres an­gol Jardine Matheson Comp vezetője, szintén tagja az An­gol Bank igazgatóságának. Shell révén azután a két cég is kapcsolatban áll egymással, A Shell azonban Rotschild és hazard kapcsolatot is jelent. De Gaulle kizárhatta Ang­liát a Közös Piacból, a rokoni és a gazdasági összefonódások mégis közös piacot jelentet­tek az angolok számára is. Ilven huncut ez a párizsi bank! Sőt, sokkal huncuttabb! Samu bácsit se lehet kihagyni Annyira huncut, hogy az USA, vagyis Uncle Sam (ma­gyarul Samu bácsi) is bele­kapcsolódik De Gaulle minden berzenkedése ellenére. Attól eltekintve, hogy a La­zard-cég New Yorkban is ren­delkezik egy központtal, a lon­doni Lazardokkal és Rotschil- dokkal kapcsolatban álló Mor­gan—Greenfell cég az ameri­kai Morganokkal áll kapcso­latban. A Morganok központja a Morgan Guaranty Trust együtt irányítja a híres Du Pont családdal a közismert General Motors céget. Ennek a General Motors-nak azonban van egy Robert Mellon nevű igazgatója, aki egy másik mil­liomos családnak, a 11 milliárd dollárt ellenőrző Mellon-csa- ládnak tagja. Ez a család pedig az alumíniumon kívül (hagyo­mányos iparága) a kőolaj üzle­tet se veti meg. Ha ismerjük, hogy az angol Morgan—Greenfell cég a kő­olajból hatalmas hasznot húzó Shell szövetségese és ugyan­akkor együttműködik a Mor­ganokkal. akkor gondoljunk arra is, a Morganék General Electric-jének a kőolajban 1« érdekelt Mellon-család egyik tagja az igazgatója. És a kő­olajban a Shell jóvoltából a Közös Piac két kitervelőjej Rotschild és La.zárd is érde­kelt Ä Köxös Piac védekezik a köxös piac ellen Amikor a párizsi Rotschil­idó A no:jós riae védekezik a köxös piac ellem ■ Amikor a párizsi Rotschil- ;dok és Lazard-ék szövetkeztek la Közös Piac megteremtésére és Jean Monet Lazard embe­re, a nyugatnémet Hallstein •doktorral megteremtette ennek ;a nyugat-európai tömörülés- • nek gerincét nem gondolhat- ■tak arra, hogy a kooperáció I olyan konjunktúrát eredmé­nyez, ami az amerikai tőke be­; áramlását vonja maga utam ■ pedig ez érthető, hiszen a ha­szon mindig vonzó. Hát még milyen vonzó, amikor a fen­tebb vázolt nemzetközi kap­csolatok meg is könnyítik a ta­lálkozást. A töke kiáramlása persze megijesztette egy idő múlva az amerikai vezetőket igyekeztek árukkal követni .azt Ez azonban már veszélyes ■lett volna, a nyugat-európai ; konjunktúrát élvező lakosság­ra. A francia nacionalizmus atyja.'De Gaulle, ezért igyeke­zett minden erővel nyu­I gatnéniet szövetséggel vá» ■mókát állítva védekezni lei? ;főbb támogatóinak, házi tökfr? ■ seinek nemzetközi kapcsolatai ■ellen. Maguk a tőkés körök is .segédkeztek ebben a védeke­zésben. Ám nem valami köny- |nyű a védekezés, amik«: egy­részt a nyugatnémetek a há- \ ború befejezése óta erősen kl- . építették amerikai kapcsola- •taikat, másrészt a 1 randa Rot­■ srhUdok és hazard-ok speku­lációja éppúgy gazdagítja a .Morganokat és Du Pontokat/ ' mint azoké emezeket. Máté Iván x Maga is szedelőzködni kéz-* dett, s csak most vette észre,* milyen kegyetlenül megéhe- * zett. * W X K ergette a gyomra, igye- * kezett hazafelé a leg-* rövidebb úton. Gya-x log ment, mert nem* volt másik hintó,* amelyikbe befogathatott volna.* A sarkadi útnál a középsőj gyermeke keresztapját pillán-* tóttá meg. Nemigen járnak* össze, nem látta már leg-* alább egy hónapja. * — Ez se tudott jobbkor azj utamba akadni, az én iste-x nem... — átkozódott Biri.j mert tudta, hogy Szabó Áron 3 koma nagybeszédű ember. Ha* azzal valaki összeakad, ncm-j iaen szabadul "meg egyhamar, x Neki pedig majd kilyukadj már a gyomra az éhségtől.x Miért is éhezik meg így azj ember? Mintha egv hete nem j evett, volna. Mióta köztársasági* elnök, még sohasem saigott^ ennyire a belső része. És Sza-j bó Áron. mintha a végzet* küldte volna, éppen itt közele-X dik. x C sodák-csodájára azon-j ban. Szabó Áron csak* megbökte kalapjaj szélét, és a homály-X ban el akart mellette j suhanni észrevétlenül. Minthax nem tudná, kivel találkozott'* — Álljál meg már. Áron pol-j gártárs! — szólította meg Bi-x ri. és már el is feleitelte. hogyj tulajdonképpen ő szeretett vol-x na nagyon gyorsan hazaérkez-* ni. j (Folytatjuk.) * tását. Hát érdemes volt ezek­től megijedni? Máris vissza­mennék^ — Fogjatok be! — paran­csolt Kérészre. — Vigye ki a hintó az állomásra a polgár­társakat. Biztosan elfáradtak az egésznapi járkálásban — mondta határozottan, közben arra gondolt, hogy ezzel is hamarabb megszabadul tő­lük. s ráadásul azzal se érvel­hetnek Debrecenben. hogy udvariatlanul fogadták őket. Hiszen gyalog jöttek, de hintón távoznak. Kérész buzgón indult a pa­rancsot végrebg'tnni. Szemé­lyesen szaladt a községi istál­lóba. és maga is segített a lo­vakat felszerszámozni. Nem lelt bele tíz porc, az elnöki hin­tó már ott állt a bejárattal szemközt. Akkor aztán megkezdődött a búcsúzkodás. A rendőrök nagy csodálkozására az elnök, meg Kérész barátságosan, szinte örömmel szorongatták a két debreceni kezét a karbid­lámpával kivilágított hintó mellett. Nem látszott ezeknek az arcán semmiféle harag, vagy harciasság. Megvárták, amíg elindulunk a lovak, ad­lig eov tapodtat se tágítottak. Kérész még integetett is. mivel úgy látta, hogy az egyik debreceni kihajol a hintóból. Nagyot haladt a kocsi, már nem hallatszott a zörgés sem, amikor Biriék visszaballagtak az épületbe. Odabent egymás­ra né-*tr>k mosolyogva, azután 'ra-ci ru-l így szólt. Kérésznek! — Küldjed az embereket pi­henni. Ezektől kár volt bere- selnünk. tek ide, hogy derítsék ki, mi ­a valóságos helyzet. Ennek ele­get tettek. Rengeteg emberrel : beszéltek, és mindenki egyfor­mán nyilatkozott.. Egyebet most < már úgysem csinálhatnak, mert I Biri megnkadáivozná. Nem vé- 1 letlen, hogy fegyvereseit ide : csődítette. : — Sok mindont láttunk, meg hallottunk — felelt dinlomati- 1 kusan Kicsi Biri kérdésére. 1 Az elnök fölényesen elmoso- ' Ivódott. Fcltánászkodott a fo- ] télből, és mepvereppfte a fia- ’ tál kormánybiztos vállát. — No, mégis .;. csak el me­ri mondani, hogy mit hallót- 1 tak? ] — Hosszadalmas lenne az. ^ — Mondja csak bátran, ha i valami kifogása van. t Sipos masában nevetett. Mi i lenne itt. ha mindent elsorol­na? A haját főnné mérgében j az örökös elnök, vaev talán j azonnal szítévá lövetné mind- j kettőjüket. Mindonosetre óva- j tos vett, őc * —, kitért az egye- 1 nes válasz elől. ] — Maid beszélgetünk még r róla. Most esve1 őre visszame- £ evőnk Debrecenbe. t Kicsi Biri elégedetten bólo- ' gatott. ‘ c — Azt lebet. Nacvon is le- 1 hét... Szabad érdeklődnöm, ’ mivel mennek haza? 1 — Kimegyünk az állomásra — mondta Naev Dani. — Maid r csak ion valami vonat.. Ha ide ! elhitettünk, vissza is megtalál- f hik az utat. . 1 Biri alig tudott masán ural. kndni. nnnvira örült. Srinte fi­zikai fájdalmába került, hogy 1 visszatartsa diadalmas felkiál- i Gerő János: ttic&i ss Uitá&ty& XX. A Liesthein-birtok új tul:,!ionosai közül né­hány j„l.itén ott lé­pett egy darabig a községháza előtt. Faggatták az elnököt, tudni akarták, miféle emberek ezek p tioHreromok. Akadt, ame­lyik laW-nb-m azt tanáo^ol- ta. hogy zsunnolják ki őket a faluból, '""■sok a mesyorés mellett <•— k. Kicsi Eiri -• ’ »m adott parancsot egyik­re sem. Várt. és a szobáiéba Zárkózva, gondolkozott. Az új birtokesnir non, -„s-dék türe­lemmel. Á csorogtak e"v ideig, aztán • —m szétszéled*-'* A tanán­..........'’»n strázsáló k özbi’'- -'"iák, jobban mond­va rendőrök • ' * nem me­hettek e’ .1'"o- -ztek .ala­posén. mert már sőt-'--’ott, amikorra * kormánybiztosék rrtrfiqr. '-*> qrerint há­előtt cirkált, négy ember meg a főivé*.-' - a *ogv­veres a tanácsteremben vára­kozott---------------arra, hogy be­avat1-------nak. ha szükség lesz r ájuk. Jöttek Slposék, és itt is, ott Ss fegyveres emberekkel ta­lálkoztak. Két járőr a nyomuk­ban volt egésznap, itt a köz­ségháza körül meg valé-'.gos Főhadis-*'1*"— bukkantak.- —■-' ~tn­denütt puskás, géppisztolyos embereket láttak. Amikor a községházára be- fo-d'd*ok, Sinos od-e-otta N-sy Denfo-v, kísérőiének: — Ezek alaposan felkészül­tek a fogadtatásunkra. — Mert vai van a feh'kön — mondta a fiatalember. — Ha eev mód van rá, nem visszük most kenyértörésre a dolgot — Válaszolt Sipos, és alőresícPott, hogy elsőnek nyis­son ajtót. Az elnöki szobában Kicsi Riri az „ezredes” társaságában fogadta őket. Biri kénvoime- sen eltemeszkedett egv fotel­ben, cigarettázott, és az asztal köannép heverő közáksapkáia mellett erezette a füstöt a monnvezef tóié. Epv'kük som állt fel. amikor a debreceniek beléptek a szobába. Kicsi Biri várt ew ideig, majd félvállról mogkérdezte: — No. mit láttak, mit láttak? Sinos sem sietett a válasz­szák Gondolkozott, mit is mondjon ennek a suszter-el­nöknek. Azzal a feladattal jöt-

Next

/
Thumbnails
Contents