Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-08 / 6. szám

WÉntcfc, 1965. január S. ESZAKMAGTARORSZAÖ 3 Miért vannak anyagellátási gondok megyénk ipari vállalatainál? A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatáról —* Anyaghiány miatt keve­sebbet termelünk... — Alkatrészhiány miatt áll a munka... Megyénk ipari vállalatai­nál, sajnos, nem ritkán hal­lunk ilyen megállapításokat. Éppen ezért a megyei ■pártbi­zottság javaslatára a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság megvizsgálta: milyen volt az anyagellátás 1963-ban és 1964 első negyedében a Diósgyőri Gépgyárban, a De­cember 4 Drótművekben, a megyei, állami és tanácsi épí­tőipari vállalatnál, a MÁV járműjavítónál, a XVI. sz. Autójavító Vállalatnál, a mis­kolci Finommechanikai, a sze­rencsi Vas- és Fémipari Vál­lalatnál, valamint három szö­vetkezetben (a sátoraljaújhe­lyi Szabó-, illetve Asztalos és a tokaji Vegyesipari Ktsz-ben). A vizsgálatban, amelyhez a ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság képviseletében jelentette ki ezt a megyei NEB-ülésen. Vannak olyan helyek, mint például az építőipar területei, ahol munkaerőhiány miatt gyűltek össze bizonyos anyag- készletek. És mi a helyzet a kis vál­lalatoknál, ktsz-eknél? Ezek­nél többnyire egyáltalán nin­csenek készletek és a legele­mibb anyaggazdálkodási szer­vezet hiánya okoz nehézsége­ket az anyagellátásban. Vállalaton kívüli okok Az anyaghiányt azonban vállalatokon kívüli okok is nö­velik. Legfontosabb közülük: A tervszerű termelés és a tervszerű anyagellátás nincs összhangban. A vállalatoknak ugyanis már akkor meg kell adniuk a következő tervidő­szak termeléséhez szükséges----’’sza«. leruiciraraicí muhícs K özponti Népi Ellenőrzési Bt- anyagigényt, amikor azokat zottság is adott szempontokat, részt vett a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága is. A vizsgálatról alapos, értékes jelentést készített Sólya IAsz- 16 irányításával Pásztor Jmre, Szabó László és Deák István. Miért volt szükség erre a munkára? Népgazdasági károk — anyaghiány miatt Az anyaghiány legkárosab­ban a tervteljesítésre hat. Kü­lönösen szembetűnő, miként gátolja a tervteljesítést a Diósgyőri Gépgyárban és az építőipari vállalatoknál. De gátolja az anyaghiány a müszald fejlesztési feladatok megvalósítását is. Ezért nem készülhetett el időben a Diós­győri Gépgyárban például a diesel-targonca egyik új típu­sa, a. Béta 1. Mindezen kívül igen káro­san hat ez a jelenség a gazda­ságosságra. Sok vállalatnál ugyanis a hiányzó anyagot, vagy alkatrészt megpróbálják „házilag” elkészíteni. Hogy ez mennyire költséges, azt min­denütt adatokkal tudják bi­zonyítani. Bels5 hibák De mi okozza az anyaghi­ányt? Minden vállalat szét­nézhet portáján, mert a vál­lalatok belső munkájában is vannak olyan hibák, amelyek anyaghiányt idéznek elő. — Viszonylag sok vállalat­nál hatalmas készletek van­nak. És igen visszás dolog, hogy a készletek növekedésé­vel együtt nő az anyaghiány. Ez azt jelenti, hogy a válla­lati gazdálkodásban vannak hibák. Mezei István a Köz­feladatokat még nem. vagy nem teljesen ismerik. Ez ké­sőbb anyagellátási gondokat, anyaghiányt, vagy készletfel- halmozódást okoz. A programvagy tervmó­dosítás ugyancsak zavarokat támaszt, mert ehhez a válla­latok nem tudják időben módosítani az anyagrende­lést. Az építőiparban a szerel­vényhiány is nehézségeket te­remt az anyagellátásban, má­sutt a szállítási késedelem mi­att kis értékű anyagok, vagy alkatrészek hiánya zavarja a munkát A ft EB javaslatai A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legfontosabb javas­lata: létesüljön egy-egy terü­leten központi készletező vál­lalat. Ezt az Országos Terv­hivatal és az Építésügyi Mi­nisztérium figyelmébe ajánlja. A központi készletezőhöz ugyanis a vállalatok átadhat­nák készleteik egy részét (amelyeknek más vállalat örülne), sőt, a készletező ál­tal még a szállítási költsége­ket is csökkenthetnék a válla­latok. Másik fontos javaslat, hogy a minisztériumok gondoskod­janak róla; a vállalatok idő­ben kapják meg termelési ter- viiket, hogy ezután készíthes­sék el anyagtervüket. A raktárak építése, a társa­dalmi tulajdon védelme sem hanyagolható el sehol. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumtól többek között azt kéri a NEB, hogy mielőbb ad­jon ki utasítást a selejtezési kódexek elkészítésére, mert a selejtezés is készletcsökken­tést eredményez. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság még számos javas­latot juttatott el az illetéke­seknek a belső ellenőrzés fo­kozásáról is. Reméljük. a NEB alapos munkája segítsé­get jelent abban, hogy csök­kenjenek az anyagellátási ne­hézségek megyénk ipari vál­lalatainál. Rattkay Anna Sátoraljaújhelyen így számolnak Kémény-elemek a hodrogkcrcszfúri gyár udvarán szövetkezet, ami nyolcszázezer forint jövedelmet hoz a gazda­ságnak. Ha nem számolnának ön­költséget, csak felszínes becs­léssel dönthetnék el, melyik ágazatot érdemes növelni, me­lyiket nem. Viszont az önkölt­ség valós adatai biztos segít­séget, alapot nyújtanak a he­lyes gazdálkodáshoz, s a vele járó többletmunka sokszorosan megtérül. A sátoraljaújhelyi Uj Erő Termelőszövetkezet példája jól mutatja, hogyan válik eredménnyé, jövedelem­mé a gazdálkodás szakszerű, pontos elemzése, amelyet csak a pontos önköltség számítás tesz lehetővé. Juhász Judit Kis ráfordítással Kaffir eredményt á gazdasági döntések lé­nyegében a ráfordí- _ lások és a kilátásban tevő eredmény összevetésén, mérlegelésén alapszanak. El­sőrendű érdek, hogv a lehe­tő legkisebb ráfordítással, a lehető legnagyobb eredményi kapjuk. Természetesen a rá­fordítások minimális színvo­nalára mindenképpen szükség van. Ha például gyümölcsöst telepítünk, mondjuk almát megfelelő egyedeket válasz­tunk, jól előkészítjük a ta­lajt megfelelően kezeljük az ültetvényt, slb. A várt gazda­sági eredmény azonban elma- „nenl gondoskodtunk megfelelő kapacitású osztá­lyozó berendezésről, csomapo- -Mnyagról, szállítóeszközről és nutohazrol. Vagy lássunk egy ipari pél- uat. Egyik vállalatunknál üzembe helyeztek egy nagy termelékenységű automata lemezprést. A gépet azonban rövid idejű üzemeltetés után leállították, mert rontotta a vallalat bérhányad-mutatóját. Az történt ugyanis, hogy a gép kiszolgálását (az adagolást és a készáru elszállítást), a beru­házási eszközök korlátozott volta miatt nem gépesítették, ezert az egyébként nagy ter­melékenységű gép üzemelte- lese nem járt munkaerő meg- takarítással, sőt a korábbihoz mérten újabb öt kiszolgálót igenyelt. A ráfordításokkal te­hát nem szabad mindenáron takarékoskodni. A lehető legkisebb ráfordítással’ a le­hető legnagyobb eredményt” elve magában foglalja azt a feltételt, hogy a minimálisan szükséges ráfordításokkal szá­molunk, ami nemcsak a vég­termék (például az alma) elő­állítási költségeit tartalmazza, hanem a teljes gazdasági fo­lyamat eredményességét is biztosítja. Ezért esetenként célszerűbb inkább tartalékol­ni a beruházási eszközöket (s He™ mindenáron elkölteni) adóig, amíg rendelkezünk any­ányival, hogy a ráfordítás va- jóban maximális eredményt hozzon. ráfordítások és az ered­mények összevetése a munkamegosztás, a specializáló mai fokán W­r,tb.fr 'K'n? i)yen egyszerű feladat. Gondoljunk arra pél­dául, hogy egy vállalat hány­féle ráfordítási elemmel dol­gozik: sok ezer féle, köztük import, és hazai anyagokkal* továbbá energiával, különféle szolgaitatások igénybe vételé­vel; amelynek összetétele ugyancsak sokrétű. Nos, lát­ható, hogy „a ráfordítás”’ nem GQyszerű, liánéin sole összetevőt tartalmazó kategória. Különö­sen ha a ráfordítások sorát kiegészítjük még egy olyan tényezővel, amellvel eddi" nemigen számoltak egves "az- dasagi vezetők: az időtényező f™eIy a gyors ütemű techni- ai fejlődés korában egyre jelentősebben bofolvásolja ‘az eredményességet. Exportőre­ink bizonyára sok példát mondhatnának arra. ho“ legkitűnőbb minőségű árúval T™ trh6tnek eI maximális a versenytárs időben mege^ött Lehet a naivabb anjagi ráfordítás is kifizető- °. amikor időelőnyt biztosít a világpiacon, hiszen a ráfor­dítási többletnél lénveeesen naevobb hasznot eredménvez. Tehát meg az ilven nem anva- ->i pontosabban anyag-iel- egu — természetű tényezővel ’s rámolni kell. --?*J^r.isS7ntér'T az anvarri ráfordításokhoz — milyen va­E! lasztási lehetőségei vannak egy iparvállalati (vagy akár egy mezőgazdasági, építőipari, stb.) közgazdásznak? Például általánosan helyes törekvés a minél korszerűbb gyártó esz­közök üzembe helyezése, mert ezáltal egy igen szűkössé vált erőforrás-elemet — tudniil­lik a munkaerőelíátást — „tágítja”. Ezért hasznos az üzemen belüli szállítás, a mun­kaigényes munkafolyamatok gépesítése, automatizálása, stb. Ez általában vitathatatlanul igaz, mégis differenciáltan kell ezt is felfogni. Köztudott például, hogy még ma is akad olyan helysége az országnak, ahol munkaerőfelesleg mu­tatkozik. Ilyen körzetben már meggondolandó a termelés sürgős, magas színvonalú gé­pesítése, költséges automatizá­lása. Ilyen esetben inkább ez számít szűkös erőforrásnak, és a másik, a munkaerő, a bő­vebb és meglévő erőforrás. A mérlegelés fontos szempontja tehát a helyettesíthetőség. Egyrészt olyan értelemben, hogy csak egymást helyette­síthető ráfordítások mérlege­lése jöhet szóba: másrészt olyan értelemben, bogy a he­lyettesíthető ráfordítások mi­lyen szerkezetével érhető el a maximális siker, vagy mi­ként jöhet létre azonos ered­mény minimális ráfordítás­sal. z a bonyolult munka megkívánja a műszaki és a közgazdasági szak­emberek messzemenő együtt­működését. Az iparátszerve­zés részben újszerűén veti fel a ráfordítások és az eredmé­nyesség megítélését is. Eddig ugyanis egy egységes önel­számoló szervezetben kellett dönteni. Most azonban a nagy­vállalatokon belül több gyár­egység együttműködéséből ké­szül el a végtermék. Ilyen esetben nem mindig helyes tö­rekvés a ráfordítások csök­kentése gyáregységi szinten. Elképzelhető, hogy egyik-má­sik gyáregység látszólag ke­vésbé eredményes, nágyobb ráfordításokkal dolgozik, eset­leg éppen a végtermék jobb minősége, korszerűsége' étete­kében, ami végül is vállalati szinten már arányosan na­gyobb jövedelmet eredményez. A ráfordításokat és az ered­ményeket tehát, indokolt esetekben, magasabb szinten, az egész vállalat szempontjá­ból kell elbírálni. Az elbírálás a mai vállalati méretek és a ráfordítások sok­rétűsége miatt aligha történ­het a hagyományos, régi mód­szerekkel. Ehhez már célsze­rű igénybe venni a korszerű számítási és számítástechni­kai módszereket, a különféle programozási eljárásokat Ör­vendetes, hogy néhány textil­ipari vállalatunknál, továbbá egyes szállítási vállalataink is fokozottan alkalmazzák eze­ket a programozási módszere­ket. Sőt, a Pamutnyomóiparí Vállalat elsőízben elkészítet­te ágazat-kapcsolati mérlegét, amely gyáregységenként és ter­mékfajtánként tartalmazza a belső forgalmat, az anyag­áramlás volumenét és irányát, a ráfordítások naevságát, gyáregységi összetételét, a vállalat külső kapcsolatait, stb. Ez a mérleg, egyebek mellett, már lehetővé teszi olvan optimális vállalati terv- változat kidolgozását, amelv- lvel a lehető legkisebb ráfor­dítással a lehető legnagyobb eredmény jelentkezik. :‘­Dr. Varga György OOOOOO DOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÓÖO 0 8-8 8 ■ o összefiig- § jelentős, O D O O 8 8 5 nap alatt 16 újítás 8 Mintegy ezer ember dol­gozik az Ózdi Kohászati Üzemek energiaszolgáltató gyárrészlegében. Zömmel olyan emberek, akik szün­telenül ban az fizikai és a műszaki dolgo zók egyaránt, gondolkodnak újításokon. Szabad idejük­ben is töprengenek, kísérle­teznek. Milyen eredmény­űvel ? — Tavaly 380 újítást ad­tak. be hozzánk — hallottuk Vass Tibortól, az ÖKO újí­tási- és versenyirodájában elfo­—, 2-13 javaslatukat gadtuk és bevezettük. Az új esztendőben még az első munkahét sem telt el, s az energiaszolgáltató keresik munkájuk- gyárrészleg dolgozói január új megoldásokat. A 5-ig már 16 újítással jelent­keztek. És január 6-án már­is arról értesültünk, hogy két újítás még azon a na­pon azonnal megvalósítható. A 16 újítást zömmel fizi­kai dolgozók készítetlek. László Ottó és Tarló István kazánházi lakatosok például a szivattyú javítással kapcso­latosan. Varga István mű­szerész pedig a műszerká­bel megoldásával göcn gondolt ki hasznosítható új eljárást. Ujitómózgalom minden gyárban, üzemben van. Csak éppen nem mindenütt ilyen aktív, mint az ÖKÜ ener­giaszolgáltató gyárrészlegé­ben. Pedig a legapróbb újí­tás is sok ezer forintos meg­takarítást eredményezhet évek során a mindennapi munkában, Ami pedig az újítások bevezetésének gyor­saságát illeti, követésre mél­tónak találjuk az említett, gyárrészleg példáját. CTv.) O o o 5 ö o Ű0Q0000000Q00nQQ00QQQ0QQ00Q0ŰGQ0QGQQQOOQQOOQQOQOQOnOi:X~X-)OQClOeOQrir>nr: Már e rövid idő alatt is sok segítséget, tapasztalatot: nyúj­tott az önköltség számítás — mondja a főkönyvelő. — Pél­dául a napraforgó önköltségé­nek kiszámítása megmutatta, hogy érdemes területét növel- rni, mert. az FM-normától elté­rően sokkal többet és olcsób­ban termesztettünk. A kukori­ca termesztésénél is ez a ta­pasztalat. Tehát mindkét nö­vényféleségből többet terve­zünk már az idén. és az elkö­vetkezendő években is. Az előző években csökkenteni akartuk a hízó létszámot. Most az olcsó kukoricater- mesztésből adódó eredmény megmutatta, hogy ez nagy vé­tek lenne. Gazdaságunkban növelni kell a sertésállományt Az űj tervekben már ezt is fi­gyelembe vesszük. Ugyanilyen kedvező ered­ményt hozott a baromfi te­nyésztés, a tojástermelés ön­költségének kiszámítása is a termelőszövetkezetnek. A te- nyésztojás ára 1.70, az önkölt­sége 1.11 forint, tehát nem fog veszteséget hozni a tizenhá­rom millió forintos beruházás­sal épülő baromfitelep! Éven­te mintegy másfélmillió te- nyésztojást ad át a termelö­amelyek gazdaságunk területi, éghajlati és egyéb adottságai­ból eredő különbségeket is tartalmazták. Ez nagyon sokat segített mindnyájunknak. 1964-ben már ágazatonként terveztek Az első évben csak bruttó költségeket számoltak, ami még külön kalkulációt kíván az ágazatokra vonatkoztatva, 1964-ben már lebontották a terveket, brigádokra, s ezeken belül ágazatokra. \ — Nem volt könnyű mun­ka. A brigádvezetőket hozzá kellett szoktatni, hogy a mun­kalapokra ráírják: az üzemi tevékenység munkái melyik ágazatot terhelik, mert a nor­más ennek alapján gyűjti ki a tárgyhónapban felhasznált munkaegységet, lófogatnapot és normálholdat. Mindenkitől meg kell követelnünk a leg­pontosabb, a leglelkiismerete­sebb munkát e téren is. Hasznos tanulságok A sátoraljaújhelyi Uj Erő Termelőszövetkezet az 1965-ös esztendőre már az űj ágazati költségtervet készíti el, amely­ben a költségeket nemcsak ne­menként, hanem helyenként is feltüntetik. 1963. január elsején kezd­tük meg az önköltség számí­tást. Már előtte is próbálgat­tunk olyan reális eredménye­ket kimutatni, amelyek segítik a gazdálkodást, de nem ment. .Jobbnak láttuk, ha bekapcso­lódunk mi is az önköltséget számoló tsz-ek közé — mon­dotta bevezetőül a sátoraljaúj­helyi Uj Erő Termelőszövetke­zet főkönyvelője, miközben egyre szedegette a tömött dossziékat fiókjaiból. Salát tervszámúkkal reálisabb a tervezés — Egészen a múlt évig a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott mutatók alapján terveztünk. Ezek természete­sen az ország egész területére vonatkoztatva készültek, így a helyi sajátosságok figyel­men kívül maradtak, esetleg itt-ott módosíthattuk a meg­adott számokat. Ezért igen nagy eredménynek számított, hogy több növénynél már az 1964-es tervek elkészítésekor nem használtuk a megadott tervszámokat, s helyettük sa­ját mutatóinkat építettük a tervbe. A megadott tervszá­mok és az elért tények össze­hasonlításából már megbízha­tó, saját tervszámok születtek,

Next

/
Thumbnails
Contents