Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-08 / 6. szám
WÉntcfc, 1965. január S. ESZAKMAGTARORSZAÖ 3 Miért vannak anyagellátási gondok megyénk ipari vállalatainál? A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatáról —* Anyaghiány miatt kevesebbet termelünk... — Alkatrészhiány miatt áll a munka... Megyénk ipari vállalatainál, sajnos, nem ritkán hallunk ilyen megállapításokat. Éppen ezért a megyei ■pártbizottság javaslatára a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta: milyen volt az anyagellátás 1963-ban és 1964 első negyedében a Diósgyőri Gépgyárban, a December 4 Drótművekben, a megyei, állami és tanácsi építőipari vállalatnál, a MÁV járműjavítónál, a XVI. sz. Autójavító Vállalatnál, a miskolci Finommechanikai, a szerencsi Vas- és Fémipari Vállalatnál, valamint három szövetkezetben (a sátoraljaújhelyi Szabó-, illetve Asztalos és a tokaji Vegyesipari Ktsz-ben). A vizsgálatban, amelyhez a ponti Népi Ellenőrzési Bizottság képviseletében jelentette ki ezt a megyei NEB-ülésen. Vannak olyan helyek, mint például az építőipar területei, ahol munkaerőhiány miatt gyűltek össze bizonyos anyag- készletek. És mi a helyzet a kis vállalatoknál, ktsz-eknél? Ezeknél többnyire egyáltalán nincsenek készletek és a legelemibb anyaggazdálkodási szervezet hiánya okoz nehézségeket az anyagellátásban. Vállalaton kívüli okok Az anyaghiányt azonban vállalatokon kívüli okok is növelik. Legfontosabb közülük: A tervszerű termelés és a tervszerű anyagellátás nincs összhangban. A vállalatoknak ugyanis már akkor meg kell adniuk a következő tervidőszak termeléséhez szükséges----’’sza«. leruiciraraicí muhícs K özponti Népi Ellenőrzési Bt- anyagigényt, amikor azokat zottság is adott szempontokat, részt vett a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága is. A vizsgálatról alapos, értékes jelentést készített Sólya IAsz- 16 irányításával Pásztor Jmre, Szabó László és Deák István. Miért volt szükség erre a munkára? Népgazdasági károk — anyaghiány miatt Az anyaghiány legkárosabban a tervteljesítésre hat. Különösen szembetűnő, miként gátolja a tervteljesítést a Diósgyőri Gépgyárban és az építőipari vállalatoknál. De gátolja az anyaghiány a müszald fejlesztési feladatok megvalósítását is. Ezért nem készülhetett el időben a Diósgyőri Gépgyárban például a diesel-targonca egyik új típusa, a. Béta 1. Mindezen kívül igen károsan hat ez a jelenség a gazdaságosságra. Sok vállalatnál ugyanis a hiányzó anyagot, vagy alkatrészt megpróbálják „házilag” elkészíteni. Hogy ez mennyire költséges, azt mindenütt adatokkal tudják bizonyítani. Bels5 hibák De mi okozza az anyaghiányt? Minden vállalat szétnézhet portáján, mert a vállalatok belső munkájában is vannak olyan hibák, amelyek anyaghiányt idéznek elő. — Viszonylag sok vállalatnál hatalmas készletek vannak. És igen visszás dolog, hogy a készletek növekedésével együtt nő az anyaghiány. Ez azt jelenti, hogy a vállalati gazdálkodásban vannak hibák. Mezei István a Közfeladatokat még nem. vagy nem teljesen ismerik. Ez később anyagellátási gondokat, anyaghiányt, vagy készletfel- halmozódást okoz. A programvagy tervmódosítás ugyancsak zavarokat támaszt, mert ehhez a vállalatok nem tudják időben módosítani az anyagrendelést. Az építőiparban a szerelvényhiány is nehézségeket teremt az anyagellátásban, másutt a szállítási késedelem miatt kis értékű anyagok, vagy alkatrészek hiánya zavarja a munkát A ft EB javaslatai A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legfontosabb javaslata: létesüljön egy-egy területen központi készletező vállalat. Ezt az Országos Tervhivatal és az Építésügyi Minisztérium figyelmébe ajánlja. A központi készletezőhöz ugyanis a vállalatok átadhatnák készleteik egy részét (amelyeknek más vállalat örülne), sőt, a készletező által még a szállítási költségeket is csökkenthetnék a vállalatok. Másik fontos javaslat, hogy a minisztériumok gondoskodjanak róla; a vállalatok időben kapják meg termelési ter- viiket, hogy ezután készíthessék el anyagtervüket. A raktárak építése, a társadalmi tulajdon védelme sem hanyagolható el sehol. A Kohó- és Gépipari Minisztériumtól többek között azt kéri a NEB, hogy mielőbb adjon ki utasítást a selejtezési kódexek elkészítésére, mert a selejtezés is készletcsökkentést eredményez. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság még számos javaslatot juttatott el az illetékeseknek a belső ellenőrzés fokozásáról is. Reméljük. a NEB alapos munkája segítséget jelent abban, hogy csökkenjenek az anyagellátási nehézségek megyénk ipari vállalatainál. Rattkay Anna Sátoraljaújhelyen így számolnak Kémény-elemek a hodrogkcrcszfúri gyár udvarán szövetkezet, ami nyolcszázezer forint jövedelmet hoz a gazdaságnak. Ha nem számolnának önköltséget, csak felszínes becsléssel dönthetnék el, melyik ágazatot érdemes növelni, melyiket nem. Viszont az önköltség valós adatai biztos segítséget, alapot nyújtanak a helyes gazdálkodáshoz, s a vele járó többletmunka sokszorosan megtérül. A sátoraljaújhelyi Uj Erő Termelőszövetkezet példája jól mutatja, hogyan válik eredménnyé, jövedelemmé a gazdálkodás szakszerű, pontos elemzése, amelyet csak a pontos önköltség számítás tesz lehetővé. Juhász Judit Kis ráfordítással Kaffir eredményt á gazdasági döntések lényegében a ráfordí- _ lások és a kilátásban tevő eredmény összevetésén, mérlegelésén alapszanak. Elsőrendű érdek, hogv a lehető legkisebb ráfordítással, a lehető legnagyobb eredményi kapjuk. Természetesen a ráfordítások minimális színvonalára mindenképpen szükség van. Ha például gyümölcsöst telepítünk, mondjuk almát megfelelő egyedeket választunk, jól előkészítjük a talajt megfelelően kezeljük az ültetvényt, slb. A várt gazdasági eredmény azonban elma- „nenl gondoskodtunk megfelelő kapacitású osztályozó berendezésről, csomapo- -Mnyagról, szállítóeszközről és nutohazrol. Vagy lássunk egy ipari pél- uat. Egyik vállalatunknál üzembe helyeztek egy nagy termelékenységű automata lemezprést. A gépet azonban rövid idejű üzemeltetés után leállították, mert rontotta a vallalat bérhányad-mutatóját. Az történt ugyanis, hogy a gép kiszolgálását (az adagolást és a készáru elszállítást), a beruházási eszközök korlátozott volta miatt nem gépesítették, ezert az egyébként nagy termelékenységű gép üzemelte- lese nem járt munkaerő meg- takarítással, sőt a korábbihoz mérten újabb öt kiszolgálót igenyelt. A ráfordításokkal tehát nem szabad mindenáron takarékoskodni. A lehető legkisebb ráfordítással’ a lehető legnagyobb eredményt” elve magában foglalja azt a feltételt, hogy a minimálisan szükséges ráfordításokkal számolunk, ami nemcsak a végtermék (például az alma) előállítási költségeit tartalmazza, hanem a teljes gazdasági folyamat eredményességét is biztosítja. Ezért esetenként célszerűbb inkább tartalékolni a beruházási eszközöket (s He™ mindenáron elkölteni) adóig, amíg rendelkezünk anyányival, hogy a ráfordítás va- jóban maximális eredményt hozzon. ráfordítások és az eredmények összevetése a munkamegosztás, a specializáló mai fokán Wr,tb.fr 'K'n? i)yen egyszerű feladat. Gondoljunk arra például, hogy egy vállalat hányféle ráfordítási elemmel dolgozik: sok ezer féle, köztük import, és hazai anyagokkal* továbbá energiával, különféle szolgaitatások igénybe vételével; amelynek összetétele ugyancsak sokrétű. Nos, látható, hogy „a ráfordítás”’ nem GQyszerű, liánéin sole összetevőt tartalmazó kategória. Különösen ha a ráfordítások sorát kiegészítjük még egy olyan tényezővel, amellvel eddi" nemigen számoltak egves "az- dasagi vezetők: az időtényező f™eIy a gyors ütemű techni- ai fejlődés korában egyre jelentősebben bofolvásolja ‘az eredményességet. Exportőreink bizonyára sok példát mondhatnának arra. ho“ legkitűnőbb minőségű árúval T™ trh6tnek eI maximális a versenytárs időben mege^ött Lehet a naivabb anjagi ráfordítás is kifizető- °. amikor időelőnyt biztosít a világpiacon, hiszen a ráfordítási többletnél lénveeesen naevobb hasznot eredménvez. Tehát meg az ilven nem anva- ->i pontosabban anyag-iel- egu — természetű tényezővel ’s rámolni kell. --?*J^r.isS7ntér'T az anvarri ráfordításokhoz — milyen vaE! lasztási lehetőségei vannak egy iparvállalati (vagy akár egy mezőgazdasági, építőipari, stb.) közgazdásznak? Például általánosan helyes törekvés a minél korszerűbb gyártó eszközök üzembe helyezése, mert ezáltal egy igen szűkössé vált erőforrás-elemet — tudniillik a munkaerőelíátást — „tágítja”. Ezért hasznos az üzemen belüli szállítás, a munkaigényes munkafolyamatok gépesítése, automatizálása, stb. Ez általában vitathatatlanul igaz, mégis differenciáltan kell ezt is felfogni. Köztudott például, hogy még ma is akad olyan helysége az országnak, ahol munkaerőfelesleg mutatkozik. Ilyen körzetben már meggondolandó a termelés sürgős, magas színvonalú gépesítése, költséges automatizálása. Ilyen esetben inkább ez számít szűkös erőforrásnak, és a másik, a munkaerő, a bővebb és meglévő erőforrás. A mérlegelés fontos szempontja tehát a helyettesíthetőség. Egyrészt olyan értelemben, hogy csak egymást helyettesíthető ráfordítások mérlegelése jöhet szóba: másrészt olyan értelemben, bogy a helyettesíthető ráfordítások milyen szerkezetével érhető el a maximális siker, vagy miként jöhet létre azonos eredmény minimális ráfordítással. z a bonyolult munka megkívánja a műszaki és a közgazdasági szakemberek messzemenő együttműködését. Az iparátszervezés részben újszerűén veti fel a ráfordítások és az eredményesség megítélését is. Eddig ugyanis egy egységes önelszámoló szervezetben kellett dönteni. Most azonban a nagyvállalatokon belül több gyáregység együttműködéséből készül el a végtermék. Ilyen esetben nem mindig helyes törekvés a ráfordítások csökkentése gyáregységi szinten. Elképzelhető, hogy egyik-másik gyáregység látszólag kevésbé eredményes, nágyobb ráfordításokkal dolgozik, esetleg éppen a végtermék jobb minősége, korszerűsége' étetekében, ami végül is vállalati szinten már arányosan nagyobb jövedelmet eredményez. A ráfordításokat és az eredményeket tehát, indokolt esetekben, magasabb szinten, az egész vállalat szempontjából kell elbírálni. Az elbírálás a mai vállalati méretek és a ráfordítások sokrétűsége miatt aligha történhet a hagyományos, régi módszerekkel. Ehhez már célszerű igénybe venni a korszerű számítási és számítástechnikai módszereket, a különféle programozási eljárásokat Örvendetes, hogy néhány textilipari vállalatunknál, továbbá egyes szállítási vállalataink is fokozottan alkalmazzák ezeket a programozási módszereket. Sőt, a Pamutnyomóiparí Vállalat elsőízben elkészítette ágazat-kapcsolati mérlegét, amely gyáregységenként és termékfajtánként tartalmazza a belső forgalmat, az anyagáramlás volumenét és irányát, a ráfordítások naevságát, gyáregységi összetételét, a vállalat külső kapcsolatait, stb. Ez a mérleg, egyebek mellett, már lehetővé teszi olvan optimális vállalati terv- változat kidolgozását, amelv- lvel a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredmény jelentkezik. :‘Dr. Varga György OOOOOO DOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÓÖO 0 8-8 8 ■ o összefiig- § jelentős, O D O O 8 8 5 nap alatt 16 újítás 8 Mintegy ezer ember dolgozik az Ózdi Kohászati Üzemek energiaszolgáltató gyárrészlegében. Zömmel olyan emberek, akik szüntelenül ban az fizikai és a műszaki dolgo zók egyaránt, gondolkodnak újításokon. Szabad idejükben is töprengenek, kísérleteznek. Milyen eredményűvel ? — Tavaly 380 újítást adtak. be hozzánk — hallottuk Vass Tibortól, az ÖKO újítási- és versenyirodájában elfo—, 2-13 javaslatukat gadtuk és bevezettük. Az új esztendőben még az első munkahét sem telt el, s az energiaszolgáltató keresik munkájuk- gyárrészleg dolgozói január új megoldásokat. A 5-ig már 16 újítással jelentkeztek. És január 6-án máris arról értesültünk, hogy két újítás még azon a napon azonnal megvalósítható. A 16 újítást zömmel fizikai dolgozók készítetlek. László Ottó és Tarló István kazánházi lakatosok például a szivattyú javítással kapcsolatosan. Varga István műszerész pedig a műszerkábel megoldásával göcn gondolt ki hasznosítható új eljárást. Ujitómózgalom minden gyárban, üzemben van. Csak éppen nem mindenütt ilyen aktív, mint az ÖKÜ energiaszolgáltató gyárrészlegében. Pedig a legapróbb újítás is sok ezer forintos megtakarítást eredményezhet évek során a mindennapi munkában, Ami pedig az újítások bevezetésének gyorsaságát illeti, követésre méltónak találjuk az említett, gyárrészleg példáját. CTv.) O o o 5 ö o Ű0Q0000000Q00nQQ00QQQ0QQ00Q0ŰGQ0QGQQQOOQQOOQQOQOQOnOi:X~X-)OQClOeOQrir>nr: Már e rövid idő alatt is sok segítséget, tapasztalatot: nyújtott az önköltség számítás — mondja a főkönyvelő. — Például a napraforgó önköltségének kiszámítása megmutatta, hogy érdemes területét növel- rni, mert. az FM-normától eltérően sokkal többet és olcsóbban termesztettünk. A kukorica termesztésénél is ez a tapasztalat. Tehát mindkét növényféleségből többet tervezünk már az idén. és az elkövetkezendő években is. Az előző években csökkenteni akartuk a hízó létszámot. Most az olcsó kukoricater- mesztésből adódó eredmény megmutatta, hogy ez nagy vétek lenne. Gazdaságunkban növelni kell a sertésállományt Az űj tervekben már ezt is figyelembe vesszük. Ugyanilyen kedvező eredményt hozott a baromfi tenyésztés, a tojástermelés önköltségének kiszámítása is a termelőszövetkezetnek. A te- nyésztojás ára 1.70, az önköltsége 1.11 forint, tehát nem fog veszteséget hozni a tizenhárom millió forintos beruházással épülő baromfitelep! Évente mintegy másfélmillió te- nyésztojást ad át a termelöamelyek gazdaságunk területi, éghajlati és egyéb adottságaiból eredő különbségeket is tartalmazták. Ez nagyon sokat segített mindnyájunknak. 1964-ben már ágazatonként terveztek Az első évben csak bruttó költségeket számoltak, ami még külön kalkulációt kíván az ágazatokra vonatkoztatva, 1964-ben már lebontották a terveket, brigádokra, s ezeken belül ágazatokra. \ — Nem volt könnyű munka. A brigádvezetőket hozzá kellett szoktatni, hogy a munkalapokra ráírják: az üzemi tevékenység munkái melyik ágazatot terhelik, mert a normás ennek alapján gyűjti ki a tárgyhónapban felhasznált munkaegységet, lófogatnapot és normálholdat. Mindenkitől meg kell követelnünk a legpontosabb, a leglelkiismeretesebb munkát e téren is. Hasznos tanulságok A sátoraljaújhelyi Uj Erő Termelőszövetkezet az 1965-ös esztendőre már az űj ágazati költségtervet készíti el, amelyben a költségeket nemcsak nemenként, hanem helyenként is feltüntetik. 1963. január elsején kezdtük meg az önköltség számítást. Már előtte is próbálgattunk olyan reális eredményeket kimutatni, amelyek segítik a gazdálkodást, de nem ment. .Jobbnak láttuk, ha bekapcsolódunk mi is az önköltséget számoló tsz-ek közé — mondotta bevezetőül a sátoraljaújhelyi Uj Erő Termelőszövetkezet főkönyvelője, miközben egyre szedegette a tömött dossziékat fiókjaiból. Salát tervszámúkkal reálisabb a tervezés — Egészen a múlt évig a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott mutatók alapján terveztünk. Ezek természetesen az ország egész területére vonatkoztatva készültek, így a helyi sajátosságok figyelmen kívül maradtak, esetleg itt-ott módosíthattuk a megadott számokat. Ezért igen nagy eredménynek számított, hogy több növénynél már az 1964-es tervek elkészítésekor nem használtuk a megadott tervszámokat, s helyettük saját mutatóinkat építettük a tervbe. A megadott tervszámok és az elért tények összehasonlításából már megbízható, saját tervszámok születtek,
