Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

a

ESZAKMAGYARORSZAG

Fenlek, 19G5. január 1,

Heti külpolitikai összefoglalónk

Csonka héttel zárul az óév és ez bizonyos fokig rányomja bélyegét a nemzetközi politikai eseményekre is. A világ számos táján azonban a megkezdett politikai akciók folytatódtak, mind békés, mind fegyveres eszközökkel.

fi űfil-v.etnami hetyzeiröi

Az elmúlt négy nap nemzetközi eseményeiből elsősorban a dél-vietnami helyzetről kell szólni. A december 20-i katonai puccs hatása erősen érezhető Dél-Vietnam fővárosában, Saigonban és különösen annak egy épületében, az amerikai nagykövetségen. Johnson elnök dél-vietnami nagykövete, Taylor tábornok nem értett egyet a puccsal, mivel az elsősorban a különben sem egységes kormány- csapatok további tevékenységét veszélyezteti. Az úgynevezett fiatal tábornokok katonai puccsa mögött természetesen Khanh tábornok, a délvietnami hadsereg főparancsnoka állott háttérben. A legújabb események arról tanúskodnak, hogy Khanh tábornok és Taylor nagykövet között kiéleződött a helyzet és a dél-vietnami diktátor most már az amerikai nagykövet távozását is követeli. Közben harmadik napja tombol a Binh Ghia-i csata. E 6 ezer lakosú városkát három nappal ezelőtt foglalták el a vietnami szabadságharcosok. A kormánycsapatok amerikai

helikopterekkel megerősített ellentámadásba mentek át. A visszafoglalásra irányuló kísérletnek csupán nagy veszteségek árán volt sikerük. Ez a kudarc érződik a dél-vietnami helyzet washingtoni megítélésében is. Elég idézni Joseph Alsopot, az egyik legismertebb és ráadásul jobboldali-polgári beállítottságú amerikai publicistát, aki a délkelet-ázsiai helyzetelemzését a következő gondolattal zárta: „Dél-Vietnamban megértek egy új Diem Bien Phou feltételei az. amerikaiak számára”. Mint ismeretes, Diem Bien Phou a francia gyarmatosítók számára az a Waterloo volt, amelynek eredményeképpen ki kellett vonulniok Délkelet-Ázsiából.

Saragat Olaszország

új Köztársasági einöKe

Az elmúlt hét egyik legizgalmasabb politikai eseménye az olasz köztársasági elnök megválasztása volt. Ismeretes, hogy Segni volt elnök súlyos betegsége miatt lemondásra kényszerült és e héten „ma- rathoni” menetben választották meg az új köztársasági elnököt. Az új olasz államfő Giuseppe Saragat, az olasz közélet világszerte ismert 66 esztendős veteránja lett. Az elnökválasztás hosszú fordulókon át eredménytelen maradt, mivel a baloldal nem volt hallandó szavazatait a Keresztény Demokrata Párt jobboldalának jelöltjére, Leonéra adni. Ennek következtében a Keresztény Demokrata Párt vissza is vonta jelöltjét és a következő favorit, Nenni, a Szocialista Párt elnökjejölt- je lett. Nenni visszavonulása után a baloldal az olasz Szociáldemokrata Párt jelöltjére adta szavazatát, és ezzel a külügyminiszter nagy többséggel lett köztársasági elnökké. Megválasztása félreérthetetlenül a kommunista szavazatoknak köszönhető. Saragat, aki egyébként antikommunis- ta tevékenységéről is nevezetes volt, ezúttal reálpolitikusnak bizonyult. A reá nehezedő jobboldali nyomás ellenére nemcsak elfogadta, hanem látványos és politikailag jelentős nyilatkozatban kérte is a kommunisták támogatását, A Szociáldemokrata Párt vezérének megválasztása Olaszországban mindenképpen a baloldal győzelmeként könyvelhető el.

fi nigériai választásokról

S végül a hét eseményei közül még egy választásról kell megemlékezni: a nigériairól. A távoli afrikai 55 millió lakosú országban 312 képviselői helyről döntöttek a szavazók. A választáson lényegében két párt indult. Az ellenzék utolsó percig a választások megtartása ellen küzdött, ennek ellenére december 30-án Nigériában megkezdődtek a választások, amelyeknek eredményei lapzártáig még nem ismertek.

Megkezdődtek azAgromas és azlntranszmas létrehozásának előkészületei

Hlilyen feladatiakat látnak maftl el a magyar—bolgár

közös társaságok

A napokban Budapesten lezajlott magyar—bolgár gazdasági tárgyalásokon a két ország kormánybizottsága megállapodást kötött közös társaságok létrehozására.

A magyar—bolgár társaságok megszervezésével kapcsolatos teendők ellátását a kormánybizottság magyar részről a Kohó- és Gépipari Minisztériumra bízta, amelynek illetékes vezetői a vállalatok tevékenységéről, feladatköréről, az MTI munkatársának a következő tájékoztatást adták;

— A közös társaságok alapításának gondolata a két ország párt- és kormánydelegációinak ez év márciusi találkozóján felvetődött — ezt a megbeszélésekről kiadott nyilatkozat is tartalmazza. Már akkor megbízták a Magyar— Bolgár Gazdasági Együttműködési Bizottságot, hogy a KGST alapelveit figyelembe véve, tegyen javaslatot a közös vállalatok működésére, s

az arról-szóló egyezmény megkötésére. Miután most a társaságok alapításáról és működésük alapelveiről szóló egyezményt elfogadták, hozzáláttunk ügyrendjének, szervezetének kialakításához. Mind a két közös vállalat, illetve társaság a jövő év első felében kezdi meg munkáját, a két ország képviselőiből álló igazgatótanács irányításával.

— Az Agromas feladata, hogy koordinálja a. zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztéshez szükséges gépek és géprendszerek

fejlesztését, gyártását.

A társaság formájában működő új szervezet, amelynek székhelye Budapesten, kirendeltsége pedig Szófiában lesz, operatívabbá, még eredményesebbé teszi az e téren már megkezdett együttműködést.

— A másik közös vállalat

az Intranszmas az tizemen belüli anyagmozgatáshoz szükséges gépek és géprendszerek gyártását, szerkesztését, az ezzel kapcsolatos kutató és kísérleti, valamint szerkesztő és tervező munkát hangolja össze.

— A magyar—bolgár közös társaságok a KGST-ben való együttműködés új formáját jelentik és példaképül szolgálnak más iparágak számára is.

Johnson újévi üzenete a szovjet vezetőkhöz

Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Johnson amerikai elnök szerdán a szovjet vezetőkhöz, Mikojanhoz, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökéhez és Koszigin miniszterelnökhöz intézett újévi üzenetében jókívánságait küldte a szovjet népnek és kifejezte reményét, hogy az új esztendőben tovább javul a nemzetközi légkör és sikerek születnek fontos nemzetközi problémák megoldásában.

es

s,Homály

kétértelműség nélkül”

A magyar külpolitika 1964-ben

Á szokásos évvégi politikai mérlegeket rendszerint „bearanyozza” az ünnepi hangulat és a visszaemlékezés. A magyar külpolitika ez évi mérlegéről készülő beszámoló azonban nem szorul mesterséges „aranyszegélyre.” Az 1964-es esztendő a magyar külpolitika .legtevékenyebb és legsikeresebb évei közé tartozik. Különösen azért értékes, mert a nemzetközi élet egyre összetettebbé, árnyaltabbá válik. Ez pedig nemcsak a kapcsolatok új lehetőségeit tárja fel, hanem a feladatokat is nehezebbé és bonyolultabbá teszi. Árnyaltabb politikai értékítéletekre, nagyobb kezdeményezőkészségre, ugyanakkor még törhetetlenebb elvi szilárdságra van szükség. Ezeknek a tulajdonságoknak szerencsés ötvözete tette 1964-ben korszerűvé és ugyanakkor elvivé a Szocialista Magyarország külpolitikáját.

Hii pa!cti!:és?!s alapjai változatlanok

Az alapok természetesen változatlanok maradtak, a magyar külpolitika fő irányvonala továbbra is a nemzeti függetlenség biztosítását, a szocialista világrend- szer országai között az egység és az együttműködés megszilárdítását és elmélyítését szolgálja. Az általános fő irányvonalon belül különös hangsúlyt kap továbbra is a magyar—szovjet barátság minden irányú ápolása és bővítése, amely a magyar nemzeti érdekeket híven szolgáló külpolitika elidegeníthetetlen, szerves része.

Erről az elvi bázisról kiindulva határozta meg hazánk gyakorlati külpolitikáját az alakuló, változó világ hatalmaival és nagy politikai áramlataival kapcsolatban. Az elvi ■ alap egyben azt is jelentette, hogy elvétjük az „önerőre támaszkodás” gyakran ' hallott: jelszavának azt a helytelen, torz értelmezését, amely a nemzeti elzárkózás gyakorlata felé taszíthatná a magyar külpolitikát. Ez azt, jelenti, hogy minden világpolitikai akciónak csakis a magyar nemzeti érdekek és a szocialista közösség érdekeinek gondos, elmélyült, összehangolása alapján történhetik.

Ez a legteljesebben megmutatkozott a magyar külpolitika 1964-es lépéseiben, amelyek elmélyítették együttműködésünket a gyarmati sorból felszabadult népek új országaival és bővítették,' helyenként pedig rendezték kapcsolatainkat tőkés viszonylatban.

A magyar külpolitika rendkívül lényegesnek tartja a gyarmati sorból kiemelkedett országok szerepét a nemzetközi életben, s ezért különös súllyal üdvözölte az el nem kötelezett országok kairói értekezletét. A magyar külpolitika a kairói konferencia nyilatkozatát a nepkolonializ- mus ellen vívott, harc mozgósító, széles együttműködési lehetőségeket.. nyitó kiáltványának tekinti. Az . ENSZ mostani értekezlete újabb lehetőségeket biztosít arra, hogy a vita során felmerülő kérdésekben külpolitikánk a gyakorlati diplomáciai harc eszközeivel küzdjön a felszabadult népek jogainak védelmében, a gyarmatosítás újabb kísérletei ellen.

ICapcseiatsínic a lökés crszágobhal

Ami a lökés viszonylatot illeti, az egyik legjelentősebb és szinte fordulatot jelentő változás ebben az esztendőben Ausztriával kapcsolatban történt. A magyar külpolitika távolabbi célja ezen a területen az, hogy figyelembe véve bizonyos (kritikailag értékelt) történelmi hagyományokat, valamint a földrajzi és gazdasági helyzet valóságát, a magyar—osztrák viszonyt a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének „mintaképévé” tegye. Ez az év bebizonyította e törekvés realitását. Néhány igen fontos kérdésben sikerült megegyezésre jutnunk. Kreisky osztrák külügyminiszter budapesti látogatása eredményes volt. Ezt a látogatást . Péter János magyar külügyminiszter 1965 elején viszonozza, s már biztosítottnak látszik, hogy ezzel megindul a két ország között a kormányszintű találkozók sorozata. Ezeket .az eredményeket azzal összefüggésben kell szemlélni, hogy , hasonló irányban fejlődik Ausztria kapcsolata Csehszlovákiával és Jugoszláviával is. A magyar—osztrák kapcsolatok javulása ilyenformán aktív alkotóeleme egy olyan irányzatnak, amely erősíti a békés

v?fje?;’.cgy:í1^? rn®^ctt élés po- magyar külpolitika sol litikajat Közép-Eufópábah. tevékenységének, a belő E kedvező irányzat fordítottjának tekinthető természetesen a nyugatnémet kormány törekvése az atomfegyverek, illetve -azok részleges kontrolljának megszerzésére. Ez magától értetődően súlyos fenyegetésként nehezedik egész Európára. A magyar külpolitika ezért erőteljesen elítéli a nyugatnémet atomfegyver- kezes minden formáját, akár a sokoldalú atomütőerő, akár az utóbbi hetekben propagált „atlanti ütőerő” keretében történjék is.

Ebben az esztendőben kétségtelenül „megmozdult” némileg a magyar—amerikai viszony ügye is, amelyet mindeddig „tőkés” kapcsolataink: legnegatívabb elemének lehetett tekinteni. Természetesen viszonyunk az Egyesült Államokkal még ma is rendezetlenebb stádiumban van, minit akár az Atlanti Szövetség más országaival. Az év végén Budapesten megtartott tárgyalásokat a két ország közötti függő kérdések rendezéséről mindenesetre úgy lehel, tekinteni, mint annak lehetőségét* hogy az amerikai külpolitikában ebben a viszonylatban felülkerekedik a realitások józan tudomásul vételének! irányzata. A magyar külpolitika célja természetesen, az* hogy az Egyesült Államokkal is normális diplomáciai vi- \ szonyban, kölcsönösen előnyős kapcsolatokat ápolva éljünk. A Budapesten tartott megbeszélések csak a kezdeti tájékozódást jelentik: nyitva maradt a kapu- a további eszmecserék elölt.

Hazáid nemzetközi tekintélye növekedett

A magyar külpolitika 196-tz es tevékenységének egyik értékes, jelentős eseménye volt a Vatikánnal kötött, egyezmény. Ez a megállapodás nemzetközileg is bizonyos feltűnést keltett, miután első eset volt a történelemben* amikor a Vatikán szocialista állammal kötött megállapodást. Az egyezmény hozzájárul, hogy a szocialista Magyar- ország. és a római katolikus egyház kapcsolata és együttműködése javuljon, valamint ahhoz, hogy zavarmentesebbé váljék a Vatikán és a magyar katolikus egyház viszonya." Ä magyar külpolitika irányítói joggal értékelték ezt a megállapodást olyan pozitív eseménynek, amelynek a nemzetközi feszültség enyhülése szempontjából is nagy szerepe van.

Mindez , természetesen -fcsak. néhány, fő vonását jelenti ,.r,a sokoldalú belőle adódó elvi következtetések - azonban így is félreérthetetlenek( Talán a csehszlovák kormány- küldöttség látogatása alkalmával mondott Kádár-beszédnek azzal a mondatával lehetne jellemezni ezt az elvi lényeget, hogy „a politika nagy kérdéseiben nem szereljük a bizonytalanságot és a homályt. Ezért, álláspontunk világos és mentes minden kétértelműségtől.” Ez a világosság és szilárdság az, ami az elmúlt, évben is tovább növelte Magyarország nemzetközi, tekintélyét, és a szp legjobb, értelmében lehetőséget adott nemzeti külpolitikánk aktivitásának fokozására.

ÖnfeíáSd ózó életmentés

A . Szovjetunió Legfelsőbb Csillag-renddel tüntette ki Tanácsának elnöksége Vörös életmentéskor tanúsított önfeláldozó bátorságáért Iván Dobjrogorszkijt, a milicia őrmeste- I- rét, — ennyi volt a hivatalos ^közlemény szövege, amihez t-hozzá kell tenni, hogy Iván ^Dobrogorszkij.ez év július 27-e •óta nincs az élők sorában.

; Azon a nyári estén az ügyeletes miliclsta a vasúti, pálya- Hest mellett haladva közelgő Lvonat ; dübörgését hallotta

♦ Visszapillantva észrevette, thogy egy idős asszony egy há- (.roméves kisfiút vezet át botorakéivá a töltésen. Gondolkodására nem" volt idő. Dobrogorsz- tkij őrmester oda rohant és ép- tpen, hogy eltaszította az idő»

♦ asszonyt és a gyermeket a sí- ^nekről, amikor irtózatos ütést ♦érzeti: nem tudott elugran» íj.már a mozdony elől, s az ha♦ lálra gázolta.

‘ Iván Dobrogorszki j 25 éve

+szolgált a szovjet miliciábani ♦bátorságáért többször kitüntet- Jtők.

...-----♦

A♦ — INDIÁBAN nemrég érdé- *kes kísérletet végeztek, a fu- ■; valahangokat, amelyekkel . az ^.indiai fakírok a kígyókat bű- ttvölik, magnetofonszalggra

£ rögzítették.. A mérgeskígyók a ^magnetofon hangjaira nagy ^buzgalommal hajtották végre -megszokott táncukat. .... .

közbiztonsági fejéhez. Közben káromkodott veszettül. A röpcédulák után kozáksapkáját vágta Biharihoz.

— Azonnal kerítsétek elő Mihályit! Azonnal kerítsétek elő...

Bihari szipogva felelt:

— Nem lehet!

— Micsoda?

— Nem, mert Debrecenbe menekült, a rokonaihoz.

Kicsi Biri a haját tépte.

— Kérész, Kérész! Becsukni ezt az gazembert. Azonnal, mert kitaposom a belét- Ké- réé-ész!

Az „ezredes” kétségbeesve rohant be a szobába. Az_ elnök toporzékolva megismételte a parancsot:

— Becsukni! Becsukni! A fejeddel felelsz érte.

Kérész csodálkozva bámult nem is sejtette, miről var szó. De azért kihúzta forgópisztolyát, meglökte vele s fiút, és vitte kifele, a börtönbe. A többiek közé—

(Folytatjuk.)

vagy háromszor, amíg végre nagynehezen kinyögte:

— Mihályi, a kovács megszökött ...

•— Megszökött... megszökött ... — mondta utána

csendesen Kicsi Biri, és szemlátomást egyelőre nem tudott magához térni a meglepetéstől. Ennyi baj egyszerre még őt is levette a lábáról. De ez egy pillanatig tartott csupán, aztán megrázta magát, mint. a kutya szokta hideg fürdő után, és már újra kiabált:

— Téged csukatlak a helyére. gazember! összejátszottál vele, bűnrészes vagy!

A fiú ijedten tiltakozott:

— Dehogy vagyok én bűnrészes. Kikéredzkedetf félre való dolgára, és- mivel látta, hogy egyedül vagyok, elkapta a torkomat. A puskát kicsavarta a kezemből, belökött a budiba, az ajtót ' meg rám zárta. Ott ordítoztam egy tél óráig, amíg a kisbíró előkerült, az engedett ki:

Kicsi Biri nem tudta mit csináljon. Kapkodott az asztalon, felmarkolta az újságokat,. és_ azokat hajigálla a

Gerő János:

líicsC

XIV. K

icsi Biri elégedetten hagyta ott az ünneplő társaságot.

Derűsen ballagott befelé a. szobájába és szeretettel simogatta kabátja hajtókáján a kitüntetést. Jókedve azonban abban a pillanatban elszállt, amint belépett az ajtón. Az asztalon ugyanis nagy halom röpcédula, meg újság feküdt. Ujjnyi vastag betűk hirdették — nem is hirdették, hanem egyenesen a képébe kiabálták — az Ideiglenes Kormánv rendeletéit.

Az elnök fakó arccal nézte a rengeteg papírt és Bihari Sanyit, a legfiatalabb köz- biztonságit.

— Ki hozta ezt? — ez volt

az első mondat, ami felszakadt belőle.

Az ügyeletes tisztességtu- dóan válaszolt:

— Elnök polgártársnak alázatosan jelentem, az újságot két Szegedre való nemzet- gyűlési képviselő adta ide, ezelőtt egy órával. De nemcsak nekem adtak, hanem osztottak a faluban mindenkinek, aki csak kérte.

Kicsi Biri azt hitte, itt n vég, hogy menten megüti a csendes guta. Ez a marha olyan faarccal jelenti a felháborító .eseményt, mintha _e:- lenne a világ rendje: itt jártak, terjesztették a röpcédulákat és slussz. Ebbe bele kell bolondulni! Néni, mintha nem tudtak volna már a kormány létezéséről, de mégis. Ki hallott még olyat, hogy a Köztársaság területére érkezik valaki, röpcédulákat terjeszt, azután nyugodtan továbbáll.

A gyermekképű ügyeletesre ordított:-— Miért nem fogtátok el őket?

— Mert nem lehetett..

— Hogyhogy nem lehetett?!

Bihari Sanyi rángatta a

vállát, és motyogott valamit az orra alatt. Biri pedig oda- ment elébe, dühében megráncigálta a fiú kabátját, s- ordított:

— Miért nem lehetett?

. — Orosz katonai autóval

t jöttek. Azok vitték őket szí- vességből Békéscsabáig.

>, Az elnök tehetetlenül le- huppant a székre. így csaki ugyan nem lehetett. Behúzta- a nyakát, nézett maga elé kétségbeesetten.

n Az ügyeletes pedig újra

a beszédre nyitotta a száját: a — Mondanék még valamit,

nők polgártárs! . x — Halljam . ..

„ fiú tekergette a nya- i- a kát, topogott, mini

11 L» a kisgyerek szokta,

n iSL ha ráérik a dolog,

y Látszott. nehezére

i- esik kimondani, ami még

i- hátra van. Nekifohászkodott