Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-03 / 283. szám
4 ESZAKMAGYAROR.SZ.ACi Csütörtök, 1984. december 3. Á „Rozsdatemető“ születése Megfigyelések Fejes Endre regényváltozatának színpadi próbáján t Amerre a piros autóbusz Jár Örvendetesen izmosodik, egyre inkább új embereket hódít meg az önkéntes véradó mozgalom. Megszokott látvány ma már, hogy ahol megjelenik az ismert „piros autóbusz", oda emberek zarándokolnak, munkások és értelmiségiek, a mezei munkát arra az időre félbeszakító parasztok, háziasszonyok, s vért adnak, Saját elhatározásukból, egy szál virágért, néhány köszönő szóért. Talán furcsán hangzik, de sértődtek már meg emberek, ha közölték velük: nem vehetnek tőlük vért. Lelkesítő, szép példáit lehetne sorolni az ön- feláldozásnak, az áldozatkészségnek, mert hisz" a véradás az. Néhány deci nem sok az Áüami vállalatnak yrönyvjóváírással felajánlunk: 37 db íróasztalt 4 db írógépasztalt 11 db kczclőasztal t 5 db dohányzóas ztalt 69 db támlásszéket 19 db ülőkét 7 db karosszéket 1 db dívány, ka napét 1 db faszekrényt 2 ajt. 2 db redőnyös nagy szekrényt 1 db könyv- és aktaállványt A városin g fm pultot szemüveges S1,10 négyzetméter válaszfalat lan az elmai reszsákkal. gyazza. Antalna Könr jön is rancs' ránt e,. géppiszU juk. mirő.1 életet-adó és mentő nedvből, de cseppböl lesz a tenger, sok száz ember önként felajánlott vére nagy-nagy értéket képvisel. Ilyenforma gondolatokat ébreszt egy-egy sikeres véradó nap, a szaporodó önkéntesek híre. Említhetnénk a Lenin Kohászati Művek nagykohójának 290 dolgozóját. Véradás után csak néhányan vették igénybe a biztosított pihenő időt, a legtöbben azonnal visszatérlek nem éppen könnyű munkájukhoz. Egészen más terület a. Miskolci Nemzeti Színház, művészei, technikai dolgozói is bebizonyították: számíthat segítségükre a társadalom, embertársaik. Megerőltető, szellemileg, idegileg mindenkit igénybe vevő próbák közben járultak az orvosok elé. Aztán rögtön utána vissza a színpadra, s folytatták a munkát. A véradó nap nem, várt szép — Három felvonásra tagoljuk a drámát. Ezzel is azt szeretnénk elérni, hogy az egyébként sok színhelyen játszódií cselekmény oldottabban, minimális epikai fordulatokkal, a lehetőségekhez képest történelmi korszakba foglalva jelentkezzék. — Milyen jelentősebb jelenet készült az új változathoz? — Izgalmasnak és fontosnak tartom a második börtön- jelenetet.. A nyitó-börtön jelenet és a befejező kép előtti, most beágyazott rész, túl azon, hogy jó dramaturgiai keretet ad a játéknak, gondolatiságban is mélyíti a művet. —- A próbákon sokat nevettünk. Az adott komor szituációk mindig feloldódnak egy vidámabb tónusú történésben. — A Rozsdatemető-ben sok a vígjátéki elem. A Hábetler- család „anakronisztikus” életmódja önmagában nevetséges. Mi élünk a kínálkozó lehetőségek kiaknázásával. — Miben lehetne röviden összefoglalni a Rozsdatemető eszmeiségét? — Az embereket millió szál köti múltjukhoz. A múlt „köldökzsinórját” elszakítani nehéz feladat. A Rozsdatemető majd minden figurája ezt példázza. Nagyon bonyolult folyamat önmagunkból kivetni a. múltat. A Hábetler-család- nak és környezetének küszködése valódi, mai töltésű gondolatokat sugalmaz, hiteles példákat kínál fel: hogyan lehet és hogyan nem lehet élni. Egyébként a szerző is itt lesz a bemutatón, ami számunkra azért is jelentős, mert a budapesti premieren betegsége miatt nem jelenhetett meg. a cigaretta-szünetnek. Kialszik a nézőtéri csillár, felgyúlnak a „munkafények”, a sztereotip kívánság ismét felhangzik: — Álljunk vissza! Folytatjuk a próbát. PL Vége 1 db cserépkáiyh át, bontott állapotban. gyei se jo' . minden i-eklodm lehet: érzete f< rendben ló névr Vajda vilben képpé Ságéi"""11,1 ” Országos Takarékpénztár, Miskolc Széchenyi u. 15-17. Telefon: 16-630. Szabó II; Fővárosi 3. számú Építőipari Vállalat felvesz építőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, a téli időszakra foglalkoztatni / tudunk termelőszövetkezeti tagokat. Tanácsi igazolás szükséges. Munkásszállás biztosítva. Jelentkezés Bp., VIII. ker„ Csokonai u. 6., munkaügyi osztályon. eredményt hozott. Az Észak- Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat alkalmazottaival közösen mintegy tizenöt liter vért adtak a színházi dolgozók. A siker persze nem mindig ilyen egyértelmű. Ahol a legjobban számítanak rá, sokszor éppen ott éri csalódás a „piros autóbusz’’ dolgozóit. Arra sem gondolt például senki, hogy a hatalmas SZMT- székházban, ahol annyiam dolgoznak, mindössze néhány vállalkozó szellemű ember akad. Hja — mondhatná valaki —, hiszen számtalanszor hangsúlyozzák, hogy önkéntes ez az akció, senkii sem lehet kényszeríteni, hogy vért adjon. Igazuk van, akik ezt mondják. Csak kissé mégis visszatetsző, hogy éppen ilyen helyen nem érzik ál eléggé a mozgalom céljait, s ennyire érdektelenül fogadják a mindennap másfelé utazó „piros autóbuszt’’. Gy. K. Miskolci mozik műsora Hány szó van a magyar nyelvben? Kelemen József, a Nyelvtudományi Intézet; tudományos munkatársa, hosszas, vizsgálódásai alapján 800 000—1 000 000- ra becsülj szókincsünket, s ezzel Anglia és Németország után f*'4 a harmadi’* helyet foglaljuk el Európában'. Az átlagember alig 5000 szót használ, sőt egyik legválasztékosabb. stílusú' költőnk, Arany János is „csupán” 23—25 ezer szóból alkotta műveit. S ez sem csekélység, ha figyelembe vesszük, hogy a világ szókincs-fejedelme, Shakespeare műveiben is csak 28 ezer szól számolhatunk össze. BEKE December 3: Alba Regia. Magyar. 4: Generális. Amerikai. 5: Revüparádé. Színes NDK. 6: Robinson család. Színes amerikai. 7: Némo kapitány. Színes amerikai. 3: Rendkívüli előadás: n. 5 és 7: Keresztesek. Színes lengyel. 9: Al- foglyai. Mb. olasz. Előadások: hn. 4, G és 8 óra. Matiné G. de. f. 10, f. 12: Tengerparti vakáció. KOSSUTH filmszínház délelőtt! műsora December 3—5: Egy ember ára. Mb. angol. 7—9: Sándor Mátyás. Színes francia. Rendkívüli előadások: de. 9 és ll óra. A többi napon de. f. 11. KOSSUTH filmszínház délután! műsora 3—8: Egy ember ára. Mb. angol. 9: Alba Regia. Magyar. Előadások: n. 4, f. 6 és hn. 3. Matiné 6. de. f. io, í. 12: Megbilincseltek. ADY TAPOLCA 3—4: Másfél millió. Magyar. 5—6: Halló, Japán. Színes NSZK. Előadás: csütörtök, vasárnap f. 5, hn. V óra. FAKLYA 3—4: Amíg az ember él. Mb. szovjet. 5—8: Sándor Mátyás. Színes francia. 9: Alba Regia. Magyar. Matiné G. de. f. 10, f. 12: Bírósági ügy. Előadás: n. 6, hn. 8, vasárnap f. 4, hn. G és 8. MISKOLC TÁNCSICS 3—4: Minden megtörténhet. Színes angol. 5—6: Rigoletto. Olasz. 7: Én és a gengszter. Angol. 8: Alba Regia. Magyar. Előadás: hn. 5 és 7 óra. Matiné G. de. í. 10, í. 12: Valahol Európában. SAG V AKI 3—4: Díszmagyar. Magyar, 5: Alba Regia. Magyar. 6; Robinson család. Színes amerikai. 7—8: Kolumbusz hajó Inasa. Mb. szovjet. Előadások: f. 5 és 7 óra, vasárnap f. 3rkor is, MISKOI C *7!KRA 3: Katonazene. Színes magyar. 4: Alba Regia. Magyar. 5—G; Küszöböd előtt. Mb. szovjet. 7—8: Minden megtörténhet. Színes angol. Előadások: hn. 5 és n. 8. Matiné G. de. 10 óra: Valahol Európában. MISKOI C PETŐFI 3—4: Küszöböd előtt. Mb. szovjet. 5: Embervadászat. Lengyel. 6: Alba Regia. Magyar. 7—8: Altona foglyai. Mb. olasz. Előadás: hétfő, csütörtök, vasárnap f. 5, 7, kedd, péntek, szombat 7. Matiné 6. de. 10 óra: Amikor egy lány 15 éves. OIADAI. 5—6: Némo kapitány. Színes amerikai. 8—9: Dunai kirándulás. Mb. cseh. Előadás: kedd, vasárnap n. 5, f. 7, szerda, szombat f. 7. Matiné 6. A nagy érettségi. BÜKK 5—6: Díszmagyar. Magyar. 8—9: Párduc. T—II. Színes olasz. Előadás: vasárnap, kedd, szerda f. 5 és 7. Matiné 6. de. 11; Második vágány. A Magyar Rádió ós Televízió miskolci stúdiójának műsora (188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Megyei körkép. Néhány perc statisztika... „ Zárlat — nyitás . . . Az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Ház vegyeskara énekel. Egy dolgos élet jutalma. Ismerkedjünk! . . . Aki az elsők között volt — egy miskolci partizán. Régi partizán-dalok. Az új Miskolc 20. születésnapjának előestjén ... FELHÍVÁS A BM Borsod megyei Rendőrfőkapitányság felkéri azokat, akik 1962., 1963. és 1964. évben a falukat járó békekölcsön-tanácsadókkal felülvizsgáltatták kötvényeiket, de a kiváltásra átadott nyertes kötvényekre pénzüket a mai napig- nem kapták meg, hogy kárigényük érvényesítése cél- inból jelentkezzenek tanúkihallgatásra a lakhely szerinti illetékes körzeti megbízottaknál. Miskolci Nemzeti Színház FEJES ENDRE: ^ ROZSDATEMETŐ December 4-től Miskolc képzőművészeti élete — két évtized tükrében 2_ 4 z első vidéki munkacso™ portot Miskolcon hívtál életre. Ennek szervezéséber már 1951-ben jelentős megye: kiállítás egységesült. A kiállítás anyagának egy része felkerült Budapestre, az ott bemutatott alkotások két Műn- kácsy-díjat „hoztak” két, Miskolcon élő festőművészünknek, Lukovszky Lászlónak és Csabai Kálmánnak. Az ötvenes évek első éveiben fiatal művészek érkeztek a városba — letelepedési szándékkal. Gondok jelentkeztek már érkezésük pillanatában: a művésztelep belső épületét vállalat használta. Csak nagy nehézségek árán sikerült kiköltöztetni a szóban forgó vállalatot és eredeti rendeltetésének megfelelően igénybe venni a telepet. A fiatal művészek érkezése s a város élvonalában álló, korábban itt élő festőművészek együttes munkálkodása eredményeként érkezett el az 1955-ös esztendő nagy eseménye, az első vidéki országos képzőművészeti kiállítás megnyitása. A Miskolcon élő képzőművészek szorgalmához, tettvágyához csatlakozott a városi tanács, a megyei és a városi pártbizottság megértő támogatása, a nagyüzemek mecénásként történő fellépése. Mind a város, mind pedig a nagyobb üzemek 5000—8000 forintig terjedő díjakat alapítottak. E díjakat esztendőről esztendőre azok a festőművészek nyerték el, akik szépnek ítélt alkotásokkal szerepeltek a miskolci országos képzőmű- vészfeti kiállításokon. A z országos rangra emelt képzőművészeti fórum ékesen bizonyította a főváros és a vidék képzőművészetét élesen külön választó szemlélet helytelenségét A miskolciak minden alkalommal beszédesen bizonyítottak; Feledy Gyula, Kunt , Ernő, Vati József, Lukovszky László, Seres János és még sokan e városból országos, sőt európai hírnévre tettek szert. 1956. szeptember 2-án nyitották meg a II. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítást. Az S2KP XX. kongresz- szusának művészetekbe kiható áramlata még reprezentatívabb tárlatot produkált, mint a korábhi volt. A szabadabb légkör, a kötelező megkötöttségek feloldása és feloldódása jó hatással vólt képzőművészetünkre. Ez az oldási folyamai az el lenforradalom után következő években, az évenkénti országos kiállításokon csak mélyült. 1961-ben a megyei és a városi tanács támogatásával létrejött a grafikai biennálé. Nagy seregszemléje volt ez az országban élő grafikusainknak. Két évvel később ismét rande■ vúztak a grafika mesterei. : Müveik már szétfeszítették a rendelkezésre álló kereteket, a Herman Ottó Múzeum ■ kiállító termeit. Ekkor még ■ jobban, még követelőzőbben ■ vetődött fel egy kiállító csarnok építésének gondolata. S amikor a vendéglátó, a Herman Ottó Múzeum állandó kiállításra rendezkedett be, a képkiállítások kiszorultak az SZMT klubjába és a városi tanács dísztermébe. A napjainkban megnyíló Vili. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás anyagát ebben a két helyiségben láthatják az érdeklődők. A grafikai biennálék iránti nemzetközi érdeklődés oly nagy volt, hogy művészeink és városunk vezetői a tervezett kiállítási csarnok megépítése után nemzetközi grafikai biennálék megrendezésére gondolnak. M iskolc képzőművészeti életét napjainkban Budapest után szokás emlegetni. E nagyszerű rangnak nemcsak a kitűnő művek voltak feltételei, hanem az a nagy segítség is, amelyet a városi tanács 1 nyújtott képzőművészeinknek. ' A régi művésztelep hat műtér- i mét újjá varázsolták, a Kili- : án-i lakótelepen hat új műtér- 1 met építettek, kényelmes la- : kassal párosítva. Jelen pilla- ' natban funkcionál egy kollek- 1 tív műterem is, s üzemel egy litográf-műhely, amely a ma- 1 ga nemében egyedülálló az or- j szágban. A városi tanács négy esz- 1 tendő óta évente százezer fo- 1 rintot áldoz képvásárlásokra. ! Üzemeink szerződést kötöttek 1 néhány miskolci festőművész- I szel, így a gondtalanabb alkotást havonta 1500—1800 forint biztos jövedelem teszi lehetővé. Két kamara kiállítási lehetőség áll a város közönségének és művészeinek rendelkezésére; az egyik a Szőnyi István terem, a másik a nemrég megnyílt Libresszó olvasóterme. Miskolcon élő képzőművészeink alkotásai messzi országokba is eljutnak. Legutóbb Salzburgban és Bécsben állították ki műveiket, de Moszkvától Amszterdamig, Tokiótól Sao Paolóig a világ sok jelen - tős városába eljutnak alkotásaik. Művészeti díjak és ösztöndíjak szép számmal jutottak Miskolcon élő művészeinknek. Csabáin és Lukovszkyn kívül Feledy Gyula. Tóth Imre és Kunt Ernő vallhatja magát Munkácsy-díjasnak. Derkovits ösztöndíjban részesültek: Feledy Gyula, Vati József, Tóth Imre, Cs. Nagy András, Len- key Zoltán és Barczi Pál. Fi- czere László SZOT-díjat kapott. M iskolc képzőművészeti életének előretörése nyomán az országban elsőnek alakult meg a Magyar Képzőművészek Szövetségének északmagyarországi területi szervezete, amely Nógrád, Heves, Borsod és Szabolcs megye képzőművészeit tömöríti egybe. Ez a tömörülés mind művészi törekvésekben, mind anyagi erő tekintetében összpontosításra sarkallja az említett megyék művészeit és vezetőit. A harmadik évtized küszöbén joggal reméli a képzőművészeti élet egyre gyarapodó tábora, hogy ez a területi összefogás újabb magaslatok felé lendíti majd képzőművészeinket. Párkány László Roppant érdekes ez a díszlet-megoldás. Már most sejtjük, rengeteg időt takarít meg a rendező, s a. diszlel- koncentrálás magában hordja a drámai sűrítés lehetőségét is. A próba alatt vSdTződik bennünk a regény soksok mondata, szerkezete, gondolatvilága. A színpadi megjelenítés arról vall, hogy izgalmas drámai játéknak lehetünk szemtanúi a premieren és az ezt követő előadásokon. Fejes Endre nagysikerű, bizonyos szempontokból nagy vihart kavaró regényéből nem egyszerű dramatizálás kerekedik. Szemünk és fülünk mást érzékel — egy dráma születését. Persze próba közben hason- lítgatunk is. A születő Rozsdatemető nem regény már, hanem izmos, erőteljes dráma, de konzekvenciájában és szellemében a regénnyel egyenértékű. Minden bizonnyal ez adja meg majd nagy értékét, ez lesz az érdeklődés, a siker záloga is. Mert, hogy nagy érdeklődés kíséri majd a Rozsdatemető színpadi újjászületését, ehhez nem fér kétség. Aldk már olvasták a regényt, tudják: Fejes Endre olyan történelmi keretben mutatja be a Hábetler-család zátonyra futását, amely a ma embere számára mindenképpen érdekes lehet. Orosz Györggyel, a darab rendezőjével is erről beszélgettünk a sápadt munkalámpák kihunyósa után, egy feketekávé szünetben. A rendező elöljáróban elmondta: — Fejes Endrével teljes egyetértésben jelen'ős változtatásokat hajtottunk végre a korábbi dramatizáláson. A Budapesten játszott változat képeiből néhányat elhagytunk, újakat dramatizáltunk, s mindezt azért tettük, hogy még drámaibb legyen a Rozsdatemető. — Milyen tagolásban mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház a művet? — Álljunk vissza! — hangzik a rendező vezényszava. Somló Ferenc kis bo- rosdemizsonjával kimegy a színről. Követi őt Vargha Irén, Polgár Géza, Csanády Ila, Telessy Györgyi és a többiek. Majdnem az egész Hábetler-család, a jószomszédokkal együtt. Milyen nehéz percek ezek! — Álljunk vissza! — szól ismét Orosz György, a Rozsdatemető rendezője. Az ízek, a színek keresésén túl most már minden színész .figurája belső lényegét kutatja a teljes azonosulás szándékával. Polgár Géza ifjabb Hábetler Jani „komponálat- lan” lázadásainak rugóit keresi, Somló Ferenc az öreg Hábetler látszat-békéjét kutatja, Vargha Irén Pék Mária mindenáron való családi harmóniáját ügyeli, Kun Magda Hajnalka gyorsan repülő fiatalságának darabkáit mozai- kolja egybe, vagyis mindenki igyekszik megtalálni figurájának „forrását”, létezésének miértjét. Álljunk vissza! — hangzik ismételten a rendező hangja. A lövést későbbre kérem, az utcai zaj lehetne hosszabb, s kérném azt a jelenet végén felerősíteni. A félig kész díszlet-falak között régi ágy, vele derékszögben új rekamié. A Hábet- lei;-család szimbolikus jelentőségű élete még a bútorzatban is kifejezésre jut. A színpadtér öt részre osztott, Há- betlerék szobáján kívül látszik a vidékies ízléssel berendezett konyha is, a ház előtti tér, ezenkívül még másik két helyen vetheti meg lábát a színész, ha gondolatait a Há- betler-lakástól távolabb eső, más színen kívánja elmondani.
