Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-03 / 283. szám
Csütörtök, 1964. december 3. ES2AKMAGTAKOHSZAO 3 0 mezőpzÉsÉyi iépallatrészhiiny eíiySiitéséérS A felújításra alkalmas alkatrészek csak cseredarab ellenében vásárolhatók Mezőgazdasági üzemeinknek évek óta sok problémát okoznak az alkatrész-ellátási zavarok. E bonyolult kérdés egyik részét rendezi a földművelésügyi miniszternek az a napokban kiadott utasítása, amely egyes mezőgazdasági gépalkatrészek és szerkezeti egységek vásárlását esereda- rab beszolgáltatásához kötötte. A cseredarab beszolgáltatá- si kötelezettség azokra az alkatrészekre és szerkezeti egységekre vonatkozik, amelyek a tapasztalat szerint általában még felújíthatok. Az utasítás végső soron tehát megteremti az értékes és nehezen beszerezhető alkatrészek és szerkezeti egységek szervezett felújítását, lehetővé teszi az alkatrész-készletek célszerűbb felhasználását, s ezzel együtt az ellátási zavarok enyhítését. A miniszteri utasítás 1964. december 1-én lépett életbe. Az illetékes kereskedelmi szervek ettől kezdve csak komplett és letisztított cseredarab ellenében szolgáltathatnak ki többek között motor-forg'attyútengelyeket, motorblokkokat, sebességváltóházakat, hengerfejeket, hengerperselyeket, dugattyúkat, dugattyúcsapszege- ket, víz- és olajhűtőket. A szerkezeti egységek közül többek között az önindítók, a feszültségszabályozók, a dieselporlasztók, hidraulikus vezérlőszerkezetek, a diesel-adagoló- és tápszivattyúk, valamint a diesel-fordulatszámszabályo- zók kiszolgálását kötötték a cseredarab beszolgáltalási kötelezettséghez. Felhatalmazta a miniszteri utasítás a Mezőgazdasági Ellátó Trösztöt arra is, hogy ha szükséges, bármilyen alkatrész vásárlását hasonló feltételekhez kötheti. A változást természetesen előre be kell jelentenie. Kimondja az utasítás azt is, hogy a kijelölt üzem minden arra alkalmas alkatrészt köteles felújítani. A felújított alkatrészek forgalmazásával és árával kapcsolatos problémákat egy, a közeljövőben megjelenő újabb utasítás szabályozza. Levél a Szovjetunióidéi SátoraIjaújlie!ys#e Sátoraljaújhely ma, december harmadikén ünnepli felszabadulásának 20. évfordulóját. Az ünnepre a Szovjetunióból levél érkezett. A város felszabadításáért folytatott harcokban részt vett szovjet tüzér hadosztály parancsnoka írta. A levelet az alábbiakban közöljük. Drága Barátok és Elvtársak! Engedjék meg, hogy a pere- kopi hadosztály harcosainak nevében köszöntsem Önöket. Sok idő múlott el azóta, hogy harcok folytak Sátoraljaújhelyért és más magyar városokért, falvakért, de mi gyakran emlékezünk ezekre az időkre. Igaz, nem ismertük a magyar nyelvet, de a szív segítségével megtaláltuk a kapcsolatot sok magyar baráttal. Egy felejthetetlen élményről szeretnék beszámolni. Támadás ideién az egyesített hadsereg Csap és Sátoraljaújhely irányában helyezkedett el. Nagyon nehéz helyzetben voltunk. Én. mint a pe- rekopi tüzér hadosztály parancsnoka azt a feladatot kaptam, hogy semmisítsem meg azokat a fontos objektumokat, Ä sárospataki üdülőtelep fejlesztésének kérdéséhez teszi a is. kell sokkal alkalmasabbá mostani kútnál. Arra gondolni, hogy az üdülőtelep megfelelő járulékos beruházásokat is megkíván, amelyhez a mostani strandfürdő területe, környéke nem alkalmas. A botkői kút körül kialakítható olyan telep, mint a mezőkövesdi Zsóri-fürdő, s körülötte kiépíthető az idegenforgalmi szempontból is megfelelő üdülőtelep. Az Északmagyarországi Intéző Bizottság sárospataki albizottságának kell — véleményem szerint — mielőbb állást foglalnia ebben a kérdésben. Az állásfoglalás után pedig közös erővel kell hozzáfogni az üdülőtelep mielőbbi megvalósításához. A Hazafias Népfront-mozgalom, a tömegszervezetek összefogása legyen lendítő erő ebben a munkában, — hogy megyénk egy kellemes és hasznos színfolttal gazdagodjék. Németh Imre országgyűlési képviselő melyek lehetetlenné teszik csapataink előrenyomulását. Az éjszaka leple alatt mélyen a fasiszták vonaláig jutottunk, de nagyon nehéz helyzetbe is kerültünk. Mocsárral, felrobbantott hidakkal és főképpen fasisztákkal voltunk körülvéve. Kora reggel harcba indultunk, de minél tovább hatoltunk, annál nehezebbé, reménytelenebbé vált helyzetünk. Egyszercsak a mocsár oldalán feltűnt néhány magyar katona. Hozzánk jöttek. Amikor meggyőződtek arról a sze- retetrő), tiszteletről, mellyel mi viseltettünk irántuk, jelt adtak a többieknek is, és pór perc múlva több száz magyar katona jött ót hozzánk. A fasiszta védők, az SS-zá- ró csoportok minden oldalról tüzet nyitottak a hozzánk menekült magyarokra. Nem egy éppen a mocsár közeoén esett el az SS golyójától. Természetesen mi is akcióba léptünk, és tűz alá vettük az SS csapatokat Azok nem is bírták ki tüzűnket és menekülésre kényszerültek. Még el sem hallgatott a tüzérségi tűz moraja, amikor szovjet és magyar katonák ölelték, köszöntötték egymást. Azt az élményt soha nem feledjük el! Sátoraljaújhely felszabadítása után én is nagyon szerettem volna üdvözölni a város népét, de a kötelességünk más frontszakaszra szólított. Most azonban örömmel élek az alkalommal és engedjék meg, hogy hálós üdvözletemet küld- jem azoknak a magyar harcos társaknak, akik önként jöttek hozzánk azon a nehéz napon, és engedjék meg, hogy az ünnep alkalmából szívből köszöntsem a város, és minden más magyar város, falu lakóit! Bolhát F. D. a perekopi hadosztály parancsnoka, tartalékos ezredesi A Vili Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás anyagából Váradi Sándor: Egressy Béni. Érdekes múzeum — csak a szemnek Hazánkat a franciákkal együtt pálinkafőző nagyhatalomként emlegetik világszerte. S ez a megtiszteltetés nem is a mennyiségnek, hanem a gazdag választéknak, a kitűnő minőségnek, gyümölcspálinkáink utánozhatatlan zamatának szól. A magyar likőripar vezetői most olyan ötletet valósítanak meg, amellyel hosszú évtizedekig biztosítani kívánják a magyar gyümölcspálinkák verhetetlen zamatát, kitűnő minőséget. A budafoki dombok mélyén, az egyik pince tágas boltozata alatt, a nemes penésszel bevont falak között, pálinka- és likőrmúzeumot rendeznek be. A házi múzeum csak a szemnek készül. S bár látogatói a múzeum csodálatos ízeit nem kóstolhatják meg, látványként is szépnek Ígérkeznek a tarkacimkés üvegek ezrei. Ritka ünnepélyes pillanat lesz majd az, amikor egy-egy „etalon”- palackot felbontanak, hogy összehasonlítsák a későbbi italokkal. Január 1-én lép életbe a nehézipari vállalatok Eli besorolása Ä nehézipari miniszter a munkaügyi miniszter idevonatkozó rendelete alapján utasítást adott ki a tárcája felügyelete alá tartozó vállalatok új besorolására. A nehéziparnak az elmúlt két évben végrehajtott átszervezése során több iparág vállalatait országos nagyvállalatban egyesítették, az addig önálló vállalatok pedig gyáregységek lettek. A miniszteri utasítás értelmében december 1-én megkezdték ezeknek új besorolását az a, b, c, d, e jelű beosztás szerint, munkáslétszámuk nagysága és tevékenységük fontossága alapján. A bányászatban nem kerül sor új vállalati besorolásra, mert a bányaüzemek nem minősülnek önálló vállalatoknak. Az új besorolás alkalmával a miniszteri utasítás értelmében gondoskodnak arról, hogy azok a vezető beosztású dolgozók, akik az előbbi magasabb kategóriájú vállalattól most alacsonyabb kategóriájúba kerülnek, anyagilag ne károsodjanak. Az a vezető például, aki az egykori a-be- sorolású vállalattól most b- k^iegóriájú vállalathoz, vagy gyáregységhez kerül, s ott a kategóriabeosztás szerint alacsonyabb javadalmazás járna neki, a két bér közötti különbözeiét megkapja személyi pótlékként, a javadalmazása 1ehát nem változik. A fizikai dolgozók bérét az új besorolás semmiképpen sem érinti. Bodrogköz — közelről IV. Mi függ az embertől? T iszakarádon, a Bodrogköz egyik igen eredményesen, s évről évre jövedelmezőbben gazdálkodó termelőszövetkezetében él és dolgozik Ajtai Mátyás tsz- tag. Ez az ember három esztendővel ezelőtt teljesen elvesztette látását. Még a második világháború esztelen, pusztító zivatara közepette sérült meg gránátszilánktól az egyik szeme. S ahogy múltak az évek, gyengült, romlott a másik is. Aztán bekövetkezett az, amitől ő is, a család is félt: megvakult! Megnézte a körzeti orvos, megnézték a járás orvosai, s kijelentették: ezen már nem lehet segíteni. Mint egyénileg gazdálkodó, ide-oda dolgozgató emberre, micsoda csapás volt ez! Nagyobbat elképzelni talán nem is lehet. S ha ez tizenöt-húsz évvel, vagy még előbb történik, beteljesedett volna a tragédia. Most azonban másként történt. Az Uj Élet Termelőszövetkezet tagsága, vezetősége ismerte, becsülte ezt a törekvő embert, s elhatározta: megpróbál segíteni. Érintkezésbe léptek Debrecenben a klinikával, ott is a híres Kettesi profesz- szorral. Olyan választ kaptak, amilyet vártak: menjen el a beteg Debrecenbe. S elment, a termelőszövetkezet költségén. Ott vizsgálat következett, hosszadalmas, alapos, majd tétlenül arra döntés; megoperáljuk. Három, napról napra vagy négy hónap múltán a beteg hazajött — egészségesen. Mindkét szemének látását visszanyerte. Ez az ember kijelentette: ezt soha* soha nem tudná meghálálni. A termelőszövetkezet vezetői így feleltek: — Nincs mit megköszönni. Kötelességünk volt Ma ilyen időket élünk. S ha kedve van, jöjjön a mi közösségünkbe, adunk munkát is, könnyűt, magának valót. — S úgy történt, ahogy mondták. Cigándon a művelődési ház egyik része hónapokkal ezelőtt lakókat kapott. Hét idősebb embert, akiknek immár nincs senkijük. Itt rendeztek be nekik lakószobát ágyakkal. A nappalokat viszont nem heten, hanem buszán töltik együtt az „Öregek napközi otthonában”. Nincs gondjuk jóformán semmire. Reggelit, ebédet, vacsorát kapnak, gondoskodnak róla, hogy szórakozást is találjanak. A fiatalok sokszor felkeresik őket beszélgetésre, eszmecserére. Nyugodt, békés napip’’' ’’- !—m a három termelőszövetkezet és a községi tanács együttesen gondoskodik. Két-három évtizeddel ezelőtt az ilyen sorsú emberek koldusbotot vettek a kezükbe, s valahol elpusztultak nyomtalanul. Társadalmunk emberiességéből és anyagi erejéből következően ma senki se marad magárahagyatottan, ha gondoskodásra, segítségre van szüksége. De hogy ehhez akár a Bodrogközben, akár másutt meg legyen a lehetőség, felvan szükség: több jusson, többet áldozhassunk mind a magunk, mind azok boldogulására, akik már kiöregedtek a teremtő munkából. r érdes azonban, s mindenütt nagy kérdés: kitől, mitől függ, hogy megteremtsük a nagyobb anyagi bőséget, az emberről, önmagunkról és másokról, a rászorultakról való nagyobb gondoskodás alapját? S bárhogy forgatjuk is a dolgot, oda jutunk, hogy ez is az embertől, a teremtő embertől függ. Mi járult hozzá elsősorban, hogy Tiszakarádon, Tiszacser- melyen, Karcsán, Sátoraljaújhelyen és még néhány más, bodrogközi községben évről évre több a jövedelem, nagyobb a közösségek kulturális, szociális alapja? ... Semmi más, mint a falu összefogása. S ezen belül az emberekben rejlő tehetség, erő felszabadulása, érvényre jutása. S természetesen, ahol ez jobban sikerült, ahol erre meggondol- tabban építettek, ott nagyobb volt az előrehaladás, ott több a tett, a gyümölcs is, mint ott, ahol valamilyen oknál fogva vagy elsiették, vagy mind máig ..elkéstek” a dolgot. Mert a fejlődés, a boldogulás mértéke is elsősorban az ember akaratától függ, különösen, ha olyan emberek, községek, területek összehasonlításáról van szó, ahol azonosak a lehetőségek, az objektív adottságok a boldoguláshoz. A ricseiek azon az emlékezetes olvasóankétön megkérdezlek tőlünk; miért van az, milyen tényezők játszanak közre abban, hogy napjainkban Ricsén jobbak az eredmények, mint a szomszédos Sem- jénben. Pácinban, vagy éppen Cigánd termelőszövetkezeteiben. Sőt, azt is megkérdezték, nem túlzás-e az Északmagyar- országban és a Népszabadságban a ricsei termelőszövetkezet fejlődéséről írott cikkekben az a kijelentés, hogy az eredmények oroszlánrésze a tsz vezetőit, a szakembereket dicséri. A kérdés érdekes és jogos. Viszont feltétlenül ismét csak azzal kell válaszolni, éppen a körülmények, a történtek alapos vizsgálata után, hogy a mérhető különbségek a termelőszövetkezetek tagságának, a tsz vezetőségének különböző értékű, stílusú munkájával magyarázhatók. Tehát: a fejlődés mértéke, a jövedelem nagyságának alakulása az ember munkájától, tevékenységétől függött. Hiszen Somján, Pácin, Cigánd adottságai, a föld minőségét, tekintve, jobbak, mint Ricsén. De az is bizonyos, hogy három évvel ezelőtt még a ricsei termelőszövetkezet eredményei is igen sok kívánnivalót hagytak maguk után. S bár helytelen lenne úgy fogalmazni Ricsén is, más helyen is, hogy ami jő ős előrelépés történt, az csak a, vagy elsősorban a mezőgazdász és az elnök munkájának tudható be. Egy bizonyos, Ricsén a tsz-vezetőség, az új elnök. Puskás elvlárs rátermettsége, határozottsága, hozzáértése és az agronómusok szakértelme billentette a termelés, a jövedelem mérlegét a pozitív oldalra. De nem egyedül tették. ricsei termelőszövetkezet tagsága megbízott és megbízik a tsz vezetőségében. Elismerik hozzáértésüket., s mert elismerik, úgy dolgoznak, ahogy a vezetőség — a tagsággal együtt — tervezi a munkát, a termelést. Megvan tehát az egyetértés. S a szomszédos Semjénben éppen ezek hiánya nem engedte eddig kibontakozni a fejlődést. Hasonló gondokról beszéltek Cigándon, az Aranykalász és a Kossuth Termelőszövetkezel esetében a tanács vezetői is. ök Tiszakarád példáját hozták, emlegették, mondván: nálunk jobb a talaj, jobbak az adottságok, a tíszakarádiak mégis jobban boldogulnak. S az ok; nálunk éppen a még ki nem forrott egyetértés, a munka, az elosztás, az anyagi,’“ tönzők hiányosságai, v"s ei’~ ként j6lentkeZnek fék<&íkozikr A gépesítést, a ben s ^"üle- termelési eszközök nek növelését egyelt'' közi tsz sem nélkülöiere“’^isz” ségletek szerint kapjtk fűthe- gítséget az államtól ávoli vi- vezetőinek, szakeiTyjáR általában reális mvlttól és alapjan. S a szakmai a tanácsadás is sokiY munkapos. Azonban a cigánya postás tsz-ek esetében iral szerelték még, hogy nem 0ijerű háióko_ jova a munkás? ÓL Ezek_ oszlás, a premi;ikban kényeI_ tónzes tervezet, asztalkák> ró_ közösségeknek , ég melegedö ahogy a többség ,gálják majd g;mdon például ''ekkor kez' kocsikat tabizonyos mérvű get szült a beavatke pedig a munkát a mintegy . . 'tséggel a végzi, s nem mindegy,ek épí_ kedvvel- nvolc 'tétlenül helyes lecaí, ha a következő év g7e_ F dálkodási tervezem igen alaposan megbeszéln a termelőszövetkezeti tagság' gal. s velük egyetértésben döit tenék el, milyen formába! lesz gyümölcsözőbb a munka és nagyobb a kedv. Barcsa Sándor (Folytatjuk^ /\ napokban jgkkgi tícia elvtárssal, a Borsod megyei Vízmű Vállalat igazgatójával kerestük fel a kérdéses területeket. Véleményünk szerint a végardói jelenlegi strandfürdő bővítése nem felelne meg a távlati fejlesztésnek, mert a területe nem kedvező egy idegenforgalmi szempontból is megfelelő, kulturált üdülőtelep kialakításához. A jelenlegi kút nincsen lecsövezve, új kút fúrása válna szükségessé. Vízhozama alacsony^ mindössze 300 liter percenként. A Botkő dűlőben lévő kút, — melyet a tala.ikutatások során létesítettek —, 287 méterre lecsövezett, percenként kétezer liternél több, 47 hőfokos termálvizet ad. (A kút jelenleg le van zárva.) Ennek a kútnak a területén kialakítható és mindenkor bővíthető a szükségletnek megfelelően az üdülőtelep. Kellemes környezete, a fő útvonaltól való zavartalan megközelíthetősége Az Eszakmagyarországi Intéző Bizottság november 2- án és 3-án Miskolcon tartotta vándorgyűlését. A gyűlésen szóba került a Sárospatak közvetlen szomszédságában lévő végardói strandfürdő üdülőteleppé való fejlesztése is. Megfelelő üdülőtelep kialakítása nemcsak Sárospatak és környékének lakossága által régen óhajtott vágy, — hanem a szomszédos baráti Csehszlovák Szocialista Köztársaság idegenforgalmi szervei által. is javasolt kívánság. Megoldaná az üdülőtelep a (Sárospataki tanácsi tisztaság- fürdő problémáját is, amely — jelenleg — a Bodrog folyó szennyezettsége miatt nem üzemeltethető. Az üdülőtelep létesítésének kérdését azonban — a szükséges beruházások biztosítása előtt — az illetékes szerveknek meg kell vizsgálni abból a szempontból is, hogy a mostani strandfürdő fejlesztése volna-e célravezető, vagy pedig a botkői dűlőben lezárt kútnak a megnyitása által kialakítható üdülőtelep létesítése?
