Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-13 / 266. szám

4 Eszakmagyarorszag Péntek, 1964. november 13. Jó alkalom voll a könyv!ás? gazc&agílására Pontosan egy hónapon ke­resztül válogathattak a betű szerelmesei a leszállított áru könyvek halmazában. A tá­jékoztatóban felsorolt lista bőséges választékot ígért. Ki­tűnő alkalom adódott a házi könyvtár gazdagítására. Mennyire éltek a vásárlók a kedvezménnyel? Ezzel a kérdéssel kerestük fel né­hány miskolci könyvesbolt vezetőjét. Bosendorf Ferencné, az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat Széchenyi utcai és Szauerwald Lajos, a Magyar Könyv könyvesboltjának ve­zetője szerint főleg az ifjú­sági, a szépirodalmi, vala­mint a foto és a művészet- történeti könyvek voltak ke­resettek. — Az ifjúsági könyvek az utolsó szálig elfogytak. Nem lett volna rossz, ha azokból még többet bocsátanak csök­kentett áron rendelkezésre. Általános tünet, hogy a száz forint körüli könyvek voltak a legkelendőbbek. So­kan keresték például Ady összes novelláit, vagv a fran­cia költők antológiáját. De ugyanilyen érdeklődés mu­tatkozott meg a világirodal­mi kiskönyvtár, vagy a mű­vészettörténet sorozat darab­jai iránt is. — Volt-e olyan eset, hogy nem tudták kielégíteni az igényeket? — Bizony, előfordult. So­kan keresték például Linner Szép Párizsát, s nem volt be­lőle elegendő mennyiség. De ezen egymás közötti könyv­cserével, utánrendeléssel igyekeztünk segíteni, persze nem mindig sikerrel. A Széchenyi utcai boltban kitűnően megszervezték a hónapot. Elküldték a tájé­koztatót a környező falvak­ba, a régi előfizetőknek, sőt a bolt asztalkájára is elhe­lyeztek egy-egy halommal. Bosendorfné nevetve mondja; — Olyan volt a bolt, mint egy nagyforgalmú állomás. Az emberek bejöttek, elvet­tek egy ilyen papírt, elmen­tek átböngészni, s csak ké­sőbb jöttek vissza, hogy a ki­választott könyvet megve­gyék. A vidéken lakók közti pedig sokan éltek a lehető­séggel, s megrendelőlapokon jelezték kívánságaikat, ame­lyeknek természetesen ele­get tettünk. Milyen hatással volt a könyvvásár a forgalomra? A Kazinczy Könyvesboltban mintegy 53 ezer forint plusz jelentkezett a szokásos havi forgalmon felül. De máshol is hasonló eredmények mu­tatkoztak. A jó eredmény előrelátható volt, mondja a kedves fiatalasszony, számí­tottunk rá. A rendszeres ve­vők a szokásos forgalmat biztosították, míg ezek a könyvek az alkalomszerűen vásárlók birtokába jutottak. Ez alatt a hónap alatt bizony nagyon sok idegen arccal ta­lálkoztunk. Szauerwald Lajos arról beszél, hogy furcsa a vásár­lók lélektana. A fotóművé­szet sorozat évkönyvei szin­te évek óta érintetlenül he­vertek. Most viszont mind elfogyott. Sokszor nem érti az ember, mi az oka?! Kisebb érdeklődés nyilvá­nult meg a műszaki és a tu­dományos könyvek iránt, de ennek az is oka lehet, hogy az egyetemisták, a műszaki szakemberek, akiket az ár- leszállítás e része érintett, az egyetemi boltban vásá­roltak. — És mik a tapasztalatok? A válasz szinte szóról szó­ra azonos. Jó volt, máskor is kell ilyeneket szervezni. De Bosendorf Ferencné még hozzáteszi: — Tavasszal nagyobb volt az érdeklődés. Az Őszi idő­pont nem minden szempont­ból megfelelő. Az emberek már karácsonyra készülnek, no meg az időpont a műsza­ki könyvvásárral is egybe­esett. Több szépirodalmi és ifjúsági könyv kellene. Rö­viden: nagy a konkurrencia, ezt legközelebb figyelembe kell venni. A hónap azért, akárhogy is nézzük, beváltotta a hoz­záfűzött reményeket. Mert mi volt a cél? Olcsóbban, jó könyveket juttatni az ol­vasók kezébe. Ez pedig sike rült. Csutorás Annamária Á miskolci Avas műemlékei A sziliéi munkaközösségek tartalmi munkása Tapasztalatait egy miskolci általános iskolában „Az Avas Miskolc nagy le- kolcinak, és mindazoknak, hetösége, mely a városlakók akik Miskolc után érdeklőd­és a látogatók örömére egy- nek. re nagyobb szerepet kap a vá- (bm) rosfejlesztési tewi)e7í.,> Ezzel a megállapítással végződik a PO®®*®»**®®®®®**»®*-»»*®**®»»®»»*®®»®®®»»»®»®»®®®®®®®»®®»»®®»»®®®®®»®' Képzőművészeti Alap Kiadó-® A szülői munkaközösségek tartalmi munkájával kapcso­latban nem egyértelmű az or­szágos vélemény. Jogos a két­kedés, mert sok iskolában még mindig formális a szülők bekapcsolása az iskolát segí­tő, támogató törekvésekbe. Nincs könnyű dolgunk, ha an­nak vizsgálatára szánjuk el magunkat: miért formális sok szülői munkaközösség tevé­kenysége. Sok esetben a szülők nem tehetnek róla, hogy mun­kájukat nem koronázza siker. Helyesebben: nem ők az okai, hogy nem áll módjukban jó munkát kifejteni. Ugyanis egynémely esetben az iskola már akkor megteszi az első lé­péseket a formalizmus felé, amikor a választások idősza­kában, vagy ezt megelőzően nem mérlegel kellőképpen. Nem méri fel: kik azok a szü­lök, akik idő dolgában, ráter­mettség, pedagógiai készség ügyében „jól állnak”. Osztály­könyvi nevekre „rábökni”, vagy azért megválasztani egyes ismeretlen szülőket va­lamilyen tisztségre, mert egyébként a szóban forgó szü­lők a polgári életben is tiszt­ségviselők, — eredménytelen­ségre kárhoztatott törekvés. Választás előtt alapos felmérés Miskolcon néhány iskolában alapos felmérés előzte meg a szülői munkaközösség tiszt­ségviselőinek megválasztását. Például a VI. számú Általános Iskolában azokra a szülőkre esett a választás, akik idő és igyekezet dolgában sokra ké­pesek, akiket az iskola már korábban személyesen ismert. Ezek táborában dr. Háray Alfrédnéval beszélgettünk a minap. Társaságában volt Bartha Ernőné is, az iskola egyik pedagógusa. Kérdéseink természetesen a szülői mun­kaközösség tartalmi munká­jára irányultak. Az iskola szülői munkakö­zösségének munkatervét Bar­tha Ernőné mutatta be. . Eb­ben a jó elképzelések sorával találkoztunk. Láttuk például, hogy az általános iskola né­hány nagyon érdekes témát tár a szülök elé hónapról hó­napra. Ezek sorában A serdü­lőkor problémái, a pályavá­lasztás kérdései, Az apák fe­lelőssége az ifjúság erkölcsi nevelésében ígéretes vitaté­mák. Az előadásokon kívül a VI. számú Általános Iskola szülői munkaközösségének vá­lasztmánya mindent megtesz azért, hogy a lehető legmé­lyebb kapcsolat alakuljon ki a szülői munkaközösségek, az iskola és az osztályfőnökök között. A választmány segítsé­gére siet a szülőknek, hogy gyermekeik iskolai formakö­penyben járjanak iskolába. A képernyő előfl Újszerű fele vízió-dráma vállalatának gondozásában, % a Műemlékeink című sorozat-* ban megjelent, A miskolci* Avas műemlékei című új kő-® tét, ifj. Horváth Béla munká-J ja. A kötetben a szerző, a vá-<$> ros műemlékeinek hű kutató-® ja és az új, korszerű Miskolc* egyik munkálója, bevezetés-® ként történelmi áttekintést^ ad az Avas kapcsán a kör-* nyék fejlődéséről, s arról, mi-J kor találkozunk először az* Avas említésével. A XIV. szó-]* zad végétől napjainkig vezeti, az Avas-környék műemlékei-• nek vázlatos történetét. Ma-, gát a hegyet műemléki szem-« pontból négy területre oszt-^ ja, s részletesen mutatja be az® avasi templom és harangláb® környékét, az Avas alatti ut­cákat, köztük a múzeum épületét, a Mindszent környé­két, valamint az Avastetőt és az északi oldal pincéit. Hu­szonhat fénykép, illetve rajz illusztrálja a sok kutatómun­káról tanúskodó ismertetést. Különösen részletesen elemzi az avasi református templom, a harangláb, valamint a mú­zeum-épület építészeti és ez­zel kapcsolatos fejlődéstörté­neti vonatkozásait. Az egész; tanulmányt a kutatómérnök precizitása és a városát sze­rető ember egészséges lokál­patriotizmusának jó ötvözete jellemzi. A német nyelvű, rö­vidített szöveggel külföldiek számára is könnyebben hozzá-* férhetővé. tett kötet nemcsak aj műemlékek kutatóinak ad jó® tájékoztatást, hanem érdekesJ adatokkal szolgál minden mis-* „. „,, 1 T »isztelettel kérem az oktatásügy irányítóit, hogy általános-, kö­zép-, valamint hasonlószintű iskoláinkban a korábbi pala­tábla és palavessző rendszert minél előbb visszaállítani szíveskedje­nek. Kérésemet az alábbi igen nyomós, nemcsak engem érintő tényekkel indo­kolom: Mióta a fiam rálépett volt a tudo­mány legmagasabb fokáig vezető lét­ra legalsó fokára, egyetlen este sem telhet el anélkül, hogy órákat ne tölt­sék a fürdőkádban, azon fekete, kék, zöld, sárga, barna, s helyenként szivár- ványszín foltokat lesúrolandó, melyek kezemre, karomra, arcomra, bokámra, s más testrészemre elkerülhetetlenül, s folyamatosan lerakódnak. Mindezek oka, szerény véleményem szerint, első­sorban abban keresendő, hogy belföldi ceruzagyártásunk színes képviselői, il­letve színes-ceruzagyártásunk szürke képviselői a lehető legmesszebbmenő- en építenek ama rendeletre, amely sze­rint a gyermek, már a tudományokhoz vezető létra legalsó fokán is legalább huszonnégy ceruzával, illetve irónnal köteles részt venni az automatizálás­ban, valamint a világűrkutatásban. Ez engem, mint szülőt olyan mester­fogások elsajátítására kötelez, amelyek­nek segítségével a hegvezetlen ceruzák ..munkaképessé” tehetők. Természete­sen kötelességemnek tartom megje­gyezni, hogy, mint minden kárból, eb­ből is származik haszon. Ez persze el­sősorban ceruzagyártásunkat érinti, hi­szen három-négy naponként új ceruza- vásárlásra késztet engem, s a hozzám hasonló ceruzahegyező szülők ezreit. Azonban személyi hasznukat sem hall­gathatom el. miszerint két évvel elha­laszthatom a lakás festését, mert a színes ceruzák hegyezése közben felrakódott színréteg ezen gondjaimat pillanatnyi­lag megoldotta. Viszont károsan befo­lyásolja magam és családom egészségét: immár mindkét kezem remeg, ha ceru­zát látok, s a remegés sokszorozódik, ha netán színes ceruzáról van szó. Mert ezek a gyakorlatban újrahegyezhetetle- nek. De hadd bizonyítsak. A ceruzát belehelyezem a vállalattól stikában kölcsönhozott modern, karmeghajtásos hegyezőbe. Forgatás, sercegés, csikor­gás, és a Hardtmuth-jelű Írón hegye­Hardfmufh - Sinsrr - palavessző... zése készen lenne, ha a hegy benne nem maradna a hegyezőben. Ezt köve­ti a „Sinor” Írón. Itt más a helyzet, mert a hegyezés után látszólag teljes az eredmény. Azonban a formás, szí­nes kúpocska az első gyakorlati pró­bálkozásnál kifordul. Szétbontva a ce­ruza faburkolatát, kiderül, hogy a hegy darabokban van benne. Következik tehát a technikailag elmaradottabb hegyezési módszer; a konyhakés. A fa­burkolat kúpszerű kialakításáig nincs baj. A baj akkor kezdődik, amikor a tényleges „ceruza”, a grafitkeverék megformálása kerülne sorra. A hegy ugyanis elpattan. Ujrahegyezés esetén újra elpattan. Pattanás közben termé­szetesen megfelelő színű foltokat rak ruhára, falra, szőnyegre, plafonra, kés­re egyaránt. így kerül sor a lila ke­nyér, a karmlnnirosra hámozott jona- thán alma, a sötétkék sertéshús fo­gyasztására. Tapasztalataink szeript mindez egyáltalán nem ártalmas az emésztésre, sót, mintha növelné a csa­lád étvágyát. Más oldalról viszont több esetben befolyásolja a gyermek előre­haladását, mert veszvén a türelem, el­készítetten marad a lecke, és megvaló­sítatlan a szükséges írás- és rajzolás­gyakorlás. E tapasztalatok birtokában kénysze­rültem megfelelő megoldási mód ke­resésére. Először az elektronikus író- és számológépek közbeiktatására gon­doltam. Erre azonban még nincs tehe­tőség. Marad tehát a másik megoldás. Szüleimnek hasonló gondjai soha nem voltak, lévén birtokunkban egyetlen palavessző, amely egyrészt nehezen ko­pott, másrészt a hegye sohasem tört, viszont nagyszerűen fogott a palatáb­lára. E régi, bevált módszer gazdasá­gosságát támasztja alá az is, hogy lé­nyegesen kevesebb papírra volt szük­ség. mert a palatábláról minden ko­rábbi mű maradék nélkül eltüntethető volt. A palavessző módszerre történő visszatérés számításom szerint rengeteg munkaerőt szabadítana fel, s ezen erő­ket más területen mindannyiunk gyü- mölcsöztetésére eredményesen haszno­síthatnánk. Ugyanakkor kevesebb nyug­tatószer, andaxin, frenolon, hibernál fogyasztása szükségeltetne szülői körök­ben. open ezért még egyszer kérem a tisztelt főoktatásszervező­ket. hogy a palavessző-gya- korlat visszareformálásának szükségességén gondolkodni, s ennek ügyében mielőbb intézkedni szíveskedjenek... Hacsak nem találnak valami más megoldást a eeruzaheeye- zés mai, társadalmilag káros gyakor­latának megváltoztatására... iä®. Szülői üdvözlettel: Barcsa Sándor E A mískofci szimlűmKusokat Boröéiy Gyula vezényli Az Országos Filharmónia miskolci kirendeltségének nagyzenekari bérleti soroza­tában november 23-án, hétfőn este a Miskolci Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt a Miskolci Nemzeti Színházban. A koncert műsorán Schubert VI. C-dúr szimfóniá-ja, Ha- csaturján Zongoraverseny-e és Ránki György Pomádé ki- rály-ának I. szvitje szerepel. A miskolci szimfonikusokat ez alkalommal Borbély Gyula vezényli, közreműködik Ne­emes Katalin. Ugyancsak a választmány nyújt segítséget annak a nagy­szabású gyermeküdültetésnek megszervezésében is, amelyet a Német Demokratikus Köz­társaság egyik iskolájával bo­nyolítanak te. Ez alkalommal 40 miskolci gyerek üdül majd Németországban azzal a cél­lal, hogy nyelvtudását gyara­pítsa. Hasznos közreműködések, családlátogatások Az iskolában az esztendő fo­lyamán több, említésre méltó megmozdulás lesz. Ezek kö­zött a felszabadulásunk 20. év­fordulójával kapcsolatos ün­nepségek állnak az első he­lyen. A szülői munkaközösség választmánya segítséget nyújt az ünnepségek megszervezésé­ben, miként vállalta azt is, hogy a zenei tagozat növendé­keinek hangversenyére és a tanári hangversenyre szülőket toboroz. A választmány az úttörő étet szines ünnepségei­ben i. közreműködik. Ugyan­csak az e testületben tevé­kenykedő telkes szülőkre vár az a feladat is, hogy az „Isko­la Aranykönyvébé” bejegyez­zék az esztendő legérdekesebb mozzanatait, összegyűjtsék mindazokat az újságcikkeket, fényképeket, amelyek az isko­la egy-egy kiemelkedő meg­mozdulását, ünnepségét örökí­tik meg. Megismerkedhettünk a VI. sz. Általános Iskola egyik osz­tályában munkálkodó szülői munkaközösség munkatervé­vel is. Itt a szülők azt a célt tűzték maguk elé, hogy a ne­hezen kezelhető gyermekeket osztályfőnökükkel együtt meg­látogatják, elbeszélgetnek a szülőkkel, és a gyerekekkel. Ugyancsak meglátogatják azo­kat a szülőket is, akiknek gyermekei huzamosabb időn keresztül hiányoznak az isko­lából. Az osztályfőnök ja­vaslata alapján az osztály vá­lasztmányi tagjai egy-egy gyermeket segítenek tanulmá­nyi előmenetelükben. Egyes szülők nehezen vásárolják meg a kötelező formaruhát. A szülői munkaközösség ügyel rá, hogy a gyermekek az is­kolai rend szerint járjanak is­kolába. beleértve a formaru­hát is. Itt a szülői munkakö­zösségre olyan feladat is há­rul, hogy körültekintsen a szülők portáján: vajon milyen okok gátolják abban a szülő­ket, hogy a viszonylag olcsó­nak mondható formaruhát megvásárolják. A munkaterv sok jót ígér A VI/C. szülői munkaközös­sége figyelemmel kíséri az osztály úttörő életét. Segítsé­get nyújt az örsi megmozdu­lások szervezésében. A szülők részt vesznek az őrsi és az osztálykirándulásokon. Segítik az őrsök tevékenységét a ne­héz helyzetbe jutott családok felkarolásában. Az őrsvezetőle szülei elkészítik az őrsök zászlóit. A VI. számú Általános Is­kola szülői munkaközösségé­nek elképzelései, valamint egy találomra kiragadott osz­tály szülői munkaközösségének munkaterve sok jót igér. Bar­tha Ernőné tanárnő és dr. Há­ray Alfrédné, a szülői munka- közösség egyik szorgalmas tagjának véleménye szerint, a tervek java része már a meg­valósítás útjára került, s mind­annyian ügyelnek rá, hogy az év folyamán minden elképze­lésük valóra váljék. Párkány László ... . igen nagy ér­Ahehanem deklődést, sok vitát vált ki Mesterházi Lajos Példázat című, merőben újszerű tele Vízió-játék-soroza­ta, amelynek első darabját, a Válaszút című televízió-drá­mát kedden este közvetítette a Magyar Televízió. Bizonyára sok nézőnek szokatlan volt, hogy a színész utcai ruhában meséli a történetet, időnként megáll, a mesét felváltja a film, és a játék filmszalagon folytatódik tovább, illetve film segítségével elevenedik meg a két évtized előtti múlt. Majd megáll a film is, és a stúdióban egybegyűlt nézők vitáznak az addig látottakról. Aztán folytatódik minden. A narrátor szerepét betöltő Jo­gász okfejtéseiből, a színész elbeszéléséből, a filmrészle­tekből és a nézők szenvedé­lyes vitáiból tevődik össze a mindvégig feszült dráma. Nem mindennapi a téma. Két munkásfiatalnak, két jó­barátnak szétválik az útja. 1936-ot mutatott a naptár. Az egyik a becsületes munkások akkor nehéz útját választja, a másikból Hitler rajongója tesz. Nyolc év múltán, 1944. vérzivataros novemberében a véletlen sodorja őket egymás­hoz: a kommunistává tett fér­fi menekül üldözői elől, s köz­ben egykori barátjába ütkö­zik. Az egyenruhás, fegyveres pártszolgálatos, Szálasi őrsé­gének tisztje nem fedi fel a menekülő férfi kilétét. Ezzel életet ment. 1945 nyarán a kommunista munkásból kato­natiszt lesz. A határon szol­gál, amikor menekülő nyilast jeleznek, ö fogja el egyedül: egykori barátja, aki most éle­iért életet követel, menekülni szeretne. Válaszút előtt áll a kommunista tiszt: a nyilas tisztségviselő kétségtelenül bűnös (ezt hangsúlyozza a Ke­res Emil alakította figura is), börtönben a helye, de az is tény, hogy néhány hónappal korábban megmentette életét. Mit tegyen? Erre keresi a helyes választ a játék, a vitázó közönséggel együtt. Figyelemre méltó, amit a Jogász bevezetőben el­mond, a büntetőtörvénykönyv­ben körülírt bűncselekmények határain kívüli esetekről, amelyek ugyan csak „a tör­vény tornácán” állnak, de nyugtalanítják a társadalom és az egyén telkiismeretét. És ugyancsak elgondolkoztató,-»»♦♦♦♦♦♦»♦»♦♦»»»*»»*»< amit a játék lezárásakor a népmese . jóságáról és a törté­nelem igazságosztó Ítéletéről mondott. Elgondolkoztató azért is, mert a játékhoz kap­csolt vitában is felbukkant olyan részlet (igaz, egy erőlte­tett vitázó hozzászólásában), amely szükségessé tette nem­csak a játék főhőse lelkiisme­reti válságának megfelelő tisztázását, hanem azt is, hogy van pártos igazság, és a törté­nelem ítélete mindenkor a ha­ladó tettet fogadja el igazsá­gosnak, s nekünk is így kell néznünk és vizsgálnunk a múl­tat. ~Z 7 rendezése cél­Zsurzs Éva rátörő volt, következetes vonalvezetéssel jelenítette meg a történetet, hogy a fentiekben vázolt esz­meiség mind markánsabban rajzolódjék ki az izgalmas ese­mény gyors sodrú képsoraiból. A szokatlan feladat; a narrá­tor, az élő szereplő és film, valamint a vitázó nézők egy- befogása jóirányú kísérletet érzékeltetett. A vitázók fel­szólalásainak vágása sok mó­lót ad a rendezőnek sűrítésre, kiemelésre, mondandója hang- súlyozására. Kór, hogy egyik vitázón érződött az előre be- illitott ellenkezés, de kárpó­tolt érte sok más spontán fel­szólalás. Ladányi Ferenc igen szépen mondta a Jogász szöve­gét, de nem tenne baj, ha nem lesne állandóan a rejtett pa­pírlapra, ami a nézők jelenlé­tében különösen kínos. A két legfőbb szereplő, Pálos György 5s Benkő Gyula alakítása igen emlékezetes, emberien hiteles. Arról nem ők tehetnek, hogy erdei találkozásuk az adott körülmények között „az irre­alitás tornácán" mozog, bár éppen extrémitásánál fogva hordja magában a nagy drá­mát. — A Válaszút igen jól sikerült, értékes alkotás. Ér­deklődéssel várjuk a sorozat további darabjait. Benedek Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents