Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-20 / 272. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYF BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletáriai, egyesüljetek! (-----------------------------------------------------------------------------------^ Moveaber lángjai Klubok és emberek Fegyelem és baleset XX. évfolyam, 272. szám Ara; 50 fillér Péntek, 1964. november 20. J Másfél millió javaslat H Elzánkban az újítómozgalom fennállásának tizenhatodik évébe lépett. A megtett utat sok-sok eredményes tevékenység fémjelzi. A több, mint másfél évtized alatt az ipar, illetőleg a népgazdaság különféle területein másfél millió újítási javaslatot valósítottak meg. Nincs róla pontos satisztikánk, de több tízezerrel „belesegítettek” ebbe a borsodi üzemek újítói, feltalálói is, akiknek neve, eredményes tevékenysége országosan ismert. Nemrégen adtunk hírt róla, hogy a Lenin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár, az Ózdi Kohászati Üzemek jelentős újításait milyen sikerrel hasznosítják a lcohó- és gépiparhoz tartozó -más nagyüzemek. Hiszen az életrevaló, hasznos kezdeményezéseket, a munkát megkönnyítő, termelést növelő javaslatokat nem rejtjük véka alá, azok az egész népgazdaság hasznára válnak, eredményét növelik. Ez az eredmény, az újítások nyomán létrejött többlettermelési érték már meghaladja a 17 milliárd forintot. A mozgalom fejlődését pedig leginkább az alábbi két számadattal lehet jellemezni: 1948-ban, az újítómozgalom életrehívá- sának és kibontakozásának évében 32 ezer újítási javaslatot nyújtottak be, 1963- ban pedig már több, mint 252 ezret. Hozzá kell tennünk, hogy a szóban forgó időszak alatt nemcsak az újítók, hanem a népgazdaság is megtalálta számításait. Több, mint egymil- liárd forint újítási díjat fizettek ki eddig az alkotó dolgozóknak. Ugyancsak jelentős ösztönző erőnek bizonyult az is, hogy sok újító és feltaláló részesült tevékenységéért Kossuth-díjban, magas korma nyki tüntetésben. A nagyszerű mozgalom azonban még ma is sok gonddal küzd. Az idén megrendezett újítók és feltalálók tanácskozásain észrevételek és javaslatok hangzottak el egyes rendelkezések módosítására. Szabatosabban kellene például körülírni az újítás fogalmát. jobban tisztázni a munkaköri kötelesség meghatározását, a tervezői és vezetői munkakörben tevékenykedő dolgozók részvételének feltételeit az újító mozgalomban. Az is gondot jelent, hogy a műszaki és gazdasági vezetők bátortalanok az újítási díjak mértékének megállapításánál. Máskor pedig majdnem minden jelentős újítási díj megállapítását a bíróságokra hárítják. Nem számolnak vele, hogy ezzel a huzavonával nemcsak az újítók kedvét veszik el, hanem szükségtelenül növelik a bíróságok munkáját is, fokozzák a bürokráciát. A tanácskozásokon elhangzott javaslatok realizálására, az újítók további buzdítására, munkájuk megkönnyítésére annál inkább szükség van, mert a népgazdaság különféle területein még mindig sok probléma vár megoldásra. A műszaki fejlesztés, a gyártmányfejlesztés, az ipari termelés növelése egyben összefügg az újító és feltaláló mozgalom erősödésével is. Ö rvendetes változásokat sejtet, hogy az Országos Találmányi Hivatal gondozásában már kidolgozás alatt van az újítókra és feltalálókra vonatkozó legújabb rendelet. Ebben bizonyára figyelembe veszik az olyan javaslatokat, mint például az újítási díj megállapításánál a 6 százalékos középarány kimondása. Ismert ugyanis, hogy eddig az újítóknak az elért megtakarítás 2—10 százaléka volt kifizethető újítási díj gyanánt. A gyakorlat szerint azonban országos átlagban csak az elért megtakarítás 3—3,5 százalékát fizették, s ezt joggal sérelmezték az újítók, Az új rendelet szerint előreláthatólag a szóban forgó 6 százalékos díjtól lefelé, vagy felfelé csak nagyon indokolt esetben szabad majd eltérni. Az a javaslat is nagy érdeklődésre tarthat számot, amelyben a munkaköri kötelesség fogalmának új értelmezéséről lesz szó. Eszerint nem a rendelet rögzíti a munkaköri kötelesség fogalmát, hanem a vezetők feladata lesz ennek meghatározása, a helyi viszonyok figyelembe vételével. E z a rendelet minden bizonnyal még az idén napvilágot lát, de az újítók és feltalálók mozgalma addig is tovább fejlődik, és érezteti kedvező hatását népgazdaságunk minden területén. Több mint tízezer óra társadalmi mini ka A Borsod megyei Építőipari Vállalatnál több mint 1701) fiatal és 740 ipari tanuló dolgozik. A fiatalok, a lakásépítkezések meggyorsításának segítésére, a KlSZ-kongresszus tiszteletére értékes munkafelajánlásokat tettek. A maguk által vállalt feladatok mielőbbi megvalósítására a különböző munkahelyeken 21 ifjúsági brigádot alakítottak. Ezek közül az egyik legjobb teljesítményt a diósgyőri Ki- lián-lakótelepet építő Szlobo- da Mihály 250 tagú komplex ifjúsági csapata érte el. A nagylétszámú brigádban az egyes munkafolyamatok, mint például a vakolás, a betonozás, a válaszfalazás elvégzésére külön csoportokat szerveztek, és a szalagszerű termeléssel az idén mór nagyobbrészt középblokkokból mintegy 600 lakást szereltek össze az előírt határidőre. A kongresszusi versenyben a fiatalok vállalták a miskolci Miklós utcai 16 tantermes gimnázium felépítését. Ezen az építkezésen minden munkát a fiatalok végeztek és a jó szervezés, valamint a lelkesedés eredményeként az új iskolát a decemberi határidő előtt már tanévkezdésre, szeptember elsején átadták. A munkák befejezése után az elmúlt napokban a KlSZ-szer- vezet kérésére újabb ifjúsági építkezést alakítottak ki a miskolci Bajcsy-Zsilinszky utca és a Malinovszkij utca kereszteződésénél, ahol 60 lakás alapozását kezdték meg. Ezenkívül a vállalatnál dolgozó fiatalok márciustól november 14-ig több mint 10 000 óra társadalmi munkát végeztek. Többek között társadalmi ösz- szefogással készítették el a miskolci Andor utcai munkás- szálló és a Palóczy utca szerelőipari előregyártó üzem kerítését, valamint számos átadás előtti lakás kitakarítását segítették műszak utón, szabad idejükben. Gondos és körültekintő munkával pedig a vállalati építkezéseken eddig mintegy 2 millió forint értékű anyagot: cementet, téglát, szerszámot és fát takarítottak meg. ki építés- és a vízügyről széló törvényjavaslat tárgyalásával megkezdte munkáját az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 11 órakor megkezdődött az országgyűlés ülésszaka. Az illésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az- MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszakot Vass Istvánná elnök nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Ezután megemlékezett dr. Bárczi Gusztávról ás Fodor Imréről, az országgyűlés elhunyt tagjairól. Javaslatára a két képviselő emlékét megörökítették az országgyűlés jegyzőkönyvében. A képviselők néma felállással adóztak az országgyűlés elhunyt tagjai emlékének. Vass Istvánná bejelentette, hogy Fodróczi Lajos, Győr-Sopron megyei képviselő lemondott képviselői mandátumáról. Az elhalálozások és a lemondás következtében megüresedett képviselői helyekre a budapesti választókerületből Beeid Sándor, a Györ-Sop- ron megyei választókerületből Tóth László, a Veszprém megyei választókerületből pedig dr. Bodogán János soron következő pótkepvi- sclőkct hívta be. Ezután Vass Istvánná beszámolt arról, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány benyújtotta az építésügyről, valamint a vízügyről szóló törvényjavaslatokat, amelyeket az országgyűlés illetékes állandó bizottságai megtárgyaltak. A törvényjavaslatokat a képviselők között szétosztották. Ugyancsak megkapták az országgyűlés tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendcletckről szóló jelentését. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette az interpellációra jelentkezett képviselők névsorát és az intrpellációk tárgyát, majd Vass Istvánná javaslatára az ország- gyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, A napirend a következő: 1. az építésügyről szóló törvényjavaslat, 2. a vízügyről szóló törvényjavaslat; 3. a külügyminiszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról; 4. interpellációk, Ezután napirend szerint, megkezdődött az építésügyről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Trauimann Rezső építésügyi miniszter beszélte Trautmann Rezső építésügyi miniszter terjesztette az országgyűlés elé az építésügyi törvényjavaslatot. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat államigazgatásunk építésügyi és népgazdaságunk építőipari ágazata szempontjából egyaránt nagy- jelentőségű. Az építésügy körébe tartozó követelmények, feladatok egy részét még az 1937-ből származó törvény szabályozza. A több mint negyedszázados jogszabály ma már elavult, sok tekintetben nem felel meg a hazánk gazdasági, társadalmi fejlődése következtében előállt követelményeknek, sőt hiányos is, mert az építésügyi igazgatásnak csak egy szűkebb területére terjed ki. — A mai megnöveltedet! és sokirányú építési tevékenység — folytatta a miniszter — magától értetődően meg- . követeli az építésügyi ágazat teljes, egységes értelmezését, ennek keretében a területrendezés és a különböző építményfajták egységes, összehangolt rendszerének megteremtését. Trautmann Rezső a továbbiakban az építőipar fejlődését jellemezte, adatokkal, tényekkel illusztrálta azt az utat, amelyet építőiparunk az elmúlt három és fél évtizedben megtett. Szeretném külön kiemelni — mondotta a miniszter — hogy az eltelt másfél évtized alatt építőiparunk 685 000 új lakással gazdagította az ország lakásállományát, s az óriási méretű építési munka nyomán szembetűnően megváltozott, megszépült szinte valamennyi városunk, községünk. A szónok ezután a hibákról, az építőipari problémákról beszélt. Majd így folytatta: — Mint ismeretes, a prob- ’émákat a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964. februári ülésén mélyrehatóan megvizsgálta, s egyúttal meghatározta a feladatok megoldásához szükséges legfontosabb intézkedéseket és módozatokat. Jelenthetem tisztelt képviselőtársaimnak, hogy a párthatározat iránymutatásának megfelelően számos intézkedés végrehajtása van folyamatban. — Leglényegesebb feladatunkat az építőipar technikai alapjainak korszerűsítésében és a jobb munkaszervezéssel elérhető termelékenység-növelésben látjuk. Az építési feladatok közül — tekintettel nagy tömegére és koncent- rálhatóságára — elsősorban a lakásépítés terén kell nagy erőfeszítéseket tennünk a technikai színvonal emeléséért. Ismeretes, hogy több nagykapacitású házépítő kombinátot vásárolunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a következő tervidőszak elején az állami lakásépítés 30 százalékát már e kombinátok segítségével bonyolítsuk le, biztosítva egyúttal a további évek jelentős lakásépítési programjának korszerű ipari bázisát. fi tönrényíamlat a párthatározat tteliestfését hivatott segíteni — Erőfeszítéseket teszünk az ipari és mezőgazdasági építkezések korszerűsítésére is. — Szeretnék rámutatni, hogy az építésügyről szóló törvényjavaslat, valamint ennek tervbe veti végrehajtása, a párthatározat célkitűzéseinek sikeres teljesítését hivatott elősegíteni. Ezután a miniszter rámutatott az építőipar rendkívül megosztott szervezeti rendszerére. — Ebben a szervezeti tagoltságban — mondotta — biztosítani kell, hogy egységesen jussanak érvényre az építéspolitikai célok. Gondoskodni kell továbbá a különböző irányító szervekhez tartozó építőipari szervek — itt is hangsúlyozom: építés- tervezői és kivitelezői szervek — közötti zavartalan és fegyelmezett munkamegosztásról, együttműködésről. A továbbiakban Trautmann Rezső a területrendezés és ennek keretében a regionális, illetőleg a város- és községrendezés kérdésével foglalkozott. — A népgazdaság szempontjából fontos ipari körzetekre vonatkozó regionális terveken kívül — folytatta a továbbiakban a miniszter — elkészült a Balatonkörnyék, a Velencei- tó, a Dunakanyar, a Mátra, a Bükk és a Zempléni hegység, valamint a nyugat-dunántúli üdülési tájegységek regionális terve is. Egyszerűsíteni kel! az építkezési engedélyek kiadását Trautmann Rezső beszámolt arról is, hogy fokozottan előtérbe került a városok és községek rendezési terveinek előkészítése. E tervek útján kell ugyanis biztosítanunk, hogy a tető alá került épületek és egyéb építmények együttesen gazdaságosan fenntartható településeket alakítsanak ki. A munkák során már elkészült Budapest és valamennyi városunk, sőt, csaknem félezer nagyobb községünk általános rendezési terve is. — A területrendezési tervek, az építési előírások és köveA Borsod megyei képvisel(5 a törvényjavaslat egyes fejezeteit elemezve megállapította, hogy a területrendezés szabályozása. a regionális tervek kidolgozása sok előnnyel jár. Az állampolgárok jogainak védelmére javasolta, hogy az építésügyi miniszter és az ügyészségek — a törvényesség érdekében — időszakonként vizsgálják felül az építésügyi hatóságok határozatait ■— különösen a másodfokon hozott döntéseket — a telekátalakításokról. — Javasolom — folytatta ezután —, hogy a törvény végrehajtási utasítása mondja ki: Az elsőfokú építési hatóság nyolc napon belül legyen köteles elbírálni a kérelmeket, ha a részletes rendezési tervben meghatározott helyen típustelményelc érvényesítése, nagyrészt az építkezések hatósági engedélyezése és ellenőrzése révén valósul meg. Ezen a téren az a feladatunk, hogy megszüntessük az építkezések engedélyezési eljárásának jelenlegi hosszadalmasságai és bonyolultságát. Célunk az, hogy különböző hatósági eljárásokat összevonjunk, és ezáltal az engedélyezési eljárás egész időtartamát csökkentsük. Ezekhez szintén korszerű, ösz- szehangolt törvényi alapelvek szükségesek. Ezt követően a műemlék- védelemről szólt. — Tisztelt országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat végrehajtásához, gyakorlati életbe való átültetéséhez, az építés-politika valamennyi korszerű követelményének érvényesítéséhez természeteken több rendelkezés szükséges. Ezek körültekintő elkészítésénél számítunk valamennyi, az építésügyben érdekelt szerv támogatására, segítségére. Különösen fontosnak tartom a tanácsi szervek közreműködé- r 't. Trautmann Rezső ezután köszönetét mondott a tömegszervezeteknek, a népfront-bizottságoknak, mert hozzájárultak a településfejlesztési tervek megalapozásához, a műemlékek gondozásához. Külön megemlékezeett az építőiparban dolgozó fiatalokról, akik az elmúlt években sok értékes kezdeményezést bontakoztattak ki. Befejezésül Trautmann Rezső a következőket mondta: — Az építésügyről szóló törvény elősegíti és alátámasztja valamennyi terülejtrendező. építésvezető, építőipari kivitelező, minden építésügyi dolgozó törekvését, hogy munkájával minél eredményesebben szolgálhassa az ország, a szocializmust építő társadalom, az egész nép ügyét. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. (Taps.) Trautmann Rezső építésügyi miniszter beszámolója fölött megkezdődött a vita. A többi között felszólalt Szepesik Rezső, Borsod megye képviselője. terv alapján történő építkezés engedélyezéséről van szó. Szepesik Rezső a továbbiakban elmondotta: Fontosnak tartja, hogy a törvény alapján az építésügyi miniszter jogot kap újfajta építési anyagok, illetve szerkezetek engedélyezésére. Ugyanakkor azonban felhívta a figyelmet, hogy az új éDítési anyagokat és szerkezeteket csak akkor vezessék he. ha a kísérleti tapasztalatok előzőleg bebizonyították, igazolták az előnyeire vonatkozó számításokat. Példa erre jelenleg Borsod, illetve Miskolc, ahol már ez év tavaszán a berentei gáz- szillkátra, mint eléggé ki nem kísérletezett új építési anyagra többszáz lakás beruházását irányozták elő. A televízió híradójában azon- (Folytatás a 2. otdaloni Szepesik Rezső Sorsod megyei képviselő felszólalása
