Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-20 / 272. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYF BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletáriai, egyesüljetek! (-----------------------------------------------------------------------------------^ Moveaber lángjai Klubok és emberek Fegyelem és baleset XX. évfolyam, 272. szám Ara; 50 fillér Péntek, 1964. november 20. J Másfél millió javaslat H Elzánkban az újítómozga­lom fennállásának ti­zenhatodik évébe lépett. A megtett utat sok-sok eredmé­nyes tevékenység fémjelzi. A több, mint másfél évtized alatt az ipar, illetőleg a népgazda­ság különféle területein más­fél millió újítási javaslatot valósítottak meg. Nincs róla pontos satisztikánk, de több tíz­ezerrel „belesegítettek” ebbe a borsodi üzemek újítói, felta­lálói is, akiknek neve, ered­ményes tevékenysége országo­san ismert. Nemrégen adtunk hírt róla, hogy a Lenin Kohá­szati Művek, a Diósgyőri Gép­gyár, az Ózdi Kohászati Üze­mek jelentős újításait milyen sikerrel hasznosítják a lcohó- és gépiparhoz tartozó -más nagyüzemek. Hiszen az élet­revaló, hasznos kezdeménye­zéseket, a munkát megkönnyí­tő, termelést növelő javasla­tokat nem rejtjük véka alá, azok az egész népgazdaság hasznára válnak, eredményét növelik. Ez az eredmény, az újítások nyomán létrejött többletter­melési érték már meghaladja a 17 milliárd forintot. A moz­galom fejlődését pedig legin­kább az alábbi két számadat­tal lehet jellemezni: 1948-ban, az újítómozgalom életrehívá- sának és kibontakozásának évében 32 ezer újítási ja­vaslatot nyújtottak be, 1963- ban pedig már több, mint 252 ezret. Hozzá kell tennünk, hogy a szóban forgó időszak alatt nemcsak az újítók, hanem a népgazdaság is megtalálta szá­mításait. Több, mint egymil- liárd forint újítási díjat fizet­tek ki eddig az alkotó dolgo­zóknak. Ugyancsak jelentős ösztönző erőnek bizonyult az is, hogy sok újító és feltalá­ló részesült tevékenységéért Kossuth-díjban, magas kor­ma nyki tüntetésben. A nagyszerű mozgalom azonban még ma is sok gonddal küzd. Az idén meg­rendezett újítók és feltalálók tanácskozásain észrevételek és javaslatok hangzottak el egyes rendelkezések módosítására. Szabatosabban kellene példá­ul körülírni az újítás fogal­mát. jobban tisztázni a mun­kaköri kötelesség meghatáro­zását, a tervezői és vezetői munkakörben tevékenykedő dolgozók részvételének felté­teleit az újító mozgalomban. Az is gondot jelent, hogy a mű­szaki és gazdasági vezetők bá­tortalanok az újítási díjak mértékének megállapításánál. Máskor pedig majdnem min­den jelentős újítási díj meg­állapítását a bíróságokra há­rítják. Nem számolnak vele, hogy ezzel a huzavonával nem­csak az újítók kedvét veszik el, hanem szükségtelenül nö­velik a bíróságok munkáját is, fokozzák a bürokráciát. A tanácskozásokon elhangzott javaslatok realizálására, az újí­tók további buzdítására, mun­kájuk megkönnyítésére annál inkább szükség van, mert a népgazdaság különféle terüle­tein még mindig sok problé­ma vár megoldásra. A műsza­ki fejlesztés, a gyártmányfej­lesztés, az ipari termelés nö­velése egyben összefügg az újító és feltaláló mozgalom erősödésével is. Ö rvendetes változásokat sejtet, hogy az Országos Találmányi Hivatal gondozá­sában már kidolgozás alatt van az újítókra és feltalálók­ra vonatkozó legújabb rende­let. Ebben bizonyára figye­lembe veszik az olyan javas­latokat, mint például az újí­tási díj megállapításánál a 6 százalékos középarány kimon­dása. Ismert ugyanis, hogy eddig az újítóknak az elért megtakarítás 2—10 százaléka volt kifizethető újítási díj gyanánt. A gyakorlat szerint azonban országos átlagban csak az elért megtakarítás 3—3,5 százalékát fizették, s ezt joggal sérelmezték az újítók, Az új rendelet szerint előre­láthatólag a szóban forgó 6 százalékos díjtól lefelé, vagy felfelé csak nagyon indokolt esetben szabad majd eltérni. Az a javaslat is nagy érdek­lődésre tarthat számot, amely­ben a munkaköri kötelesség fogalmának új értelmezéséről lesz szó. Eszerint nem a ren­delet rögzíti a munkaköri kötelesség fogalmát, hanem a vezetők feladata lesz ennek meghatározása, a helyi viszo­nyok figyelembe vételével. E z a rendelet minden bi­zonnyal még az idén napvilágot lát, de az újítók és feltalálók mozgalma addig is tovább fejlődik, és érezteti kedvező hatását népgazdasá­gunk minden területén. Több mint tízezer óra társadalmi mini ka A Borsod megyei Építőipari Vállalatnál több mint 1701) fiatal és 740 ipari tanuló dol­gozik. A fiatalok, a lakásépít­kezések meggyorsításának se­gítésére, a KlSZ-kongresszus tiszteletére értékes munkafel­ajánlásokat tettek. A maguk által vállalt feladatok mi­előbbi megvalósítására a kü­lönböző munkahelyeken 21 if­júsági brigádot alakítottak. Ezek közül az egyik legjobb teljesítményt a diósgyőri Ki- lián-lakótelepet építő Szlobo- da Mihály 250 tagú komplex ifjúsági csapata érte el. A nagylétszámú brigádban az egyes munkafolyamatok, mint például a vakolás, a betonozás, a válaszfalazás elvégzésére kü­lön csoportokat szerveztek, és a szalagszerű termeléssel az idén mór nagyobbrészt közép­blokkokból mintegy 600 lakást szereltek össze az előírt határ­időre. A kongresszusi ver­senyben a fiatalok vállalták a miskolci Miklós utcai 16 tan­termes gimnázium felépítését. Ezen az építkezésen minden munkát a fiatalok végeztek és a jó szervezés, valamint a lel­kesedés eredményeként az új iskolát a decemberi határidő előtt már tanévkezdésre, szep­tember elsején átadták. A munkák befejezése után az elmúlt napokban a KlSZ-szer- vezet kérésére újabb ifjúsági építkezést alakítottak ki a miskolci Bajcsy-Zsilinszky ut­ca és a Malinovszkij utca ke­reszteződésénél, ahol 60 lakás alapozását kezdték meg. Ezen­kívül a vállalatnál dolgozó fiatalok márciustól novem­ber 14-ig több mint 10 000 óra társadalmi munkát végeztek. Többek között társadalmi ösz- szefogással készítették el a miskolci Andor utcai munkás- szálló és a Palóczy utca sze­relőipari előregyártó üzem ke­rítését, valamint számos át­adás előtti lakás kitakarítását segítették műszak utón, szabad idejükben. Gondos és körül­tekintő munkával pedig a vál­lalati építkezéseken eddig mintegy 2 millió forint értékű anyagot: cementet, téglát, szer­számot és fát takarítottak meg. ki építés- és a vízügyről széló törvényjavaslat tárgyalásával megkezdte munkáját az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 11 órakor megkezdő­dött az országgyűlés ülésszaka. Az illésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kál­lai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az- MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Po­litikai Bizottság póttagjai és a kormány tag­jai. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja. Az ülésszakot Vass Istvánná elnök nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Ezután megemlékezett dr. Bárczi Gusztávról ás Fodor Imréről, az országgyűlés elhunyt tagjairól. Javaslatára a két képviselő emlé­két megörökítették az országgyűlés jegyző­könyvében. A képviselők néma felállással adóztak az országgyűlés elhunyt tagjai em­lékének. Vass Istvánná bejelentette, hogy Fodróczi Lajos, Győr-Sopron megyei képviselő lemon­dott képviselői mandátumáról. Az elhalálo­zások és a lemondás következtében megüre­sedett képviselői helyekre a budapesti vá­lasztókerületből Beeid Sándor, a Györ-Sop- ron megyei választókerületből Tóth László, a Veszprém megyei választókerületből pedig dr. Bodogán János soron következő pótkepvi- sclőkct hívta be. Ezután Vass Istvánná beszámolt arról, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány be­nyújtotta az építésügyről, valamint a vízügy­ről szóló törvényjavaslatokat, amelyeket az országgyűlés illetékes állandó bizottságai megtárgyaltak. A törvényjavaslatokat a kép­viselők között szétosztották. Ugyancsak meg­kapták az országgyűlés tagjai a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának az országgyűlés leg­utóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendcletckről szóló jelentését. Az országgyű­lés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának je­lentését jóváhagyólag tudomásul vette. Dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette az interpellációra jelentkezett kép­viselők névsorát és az intrpellációk tárgyát, majd Vass Istvánná javaslatára az ország- gyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, A napirend a következő: 1. az építésügyről szóló törvényjavaslat, 2. a vízügyről szóló törvényjavaslat; 3. a külügyminiszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról; 4. interpellációk, Ezután napirend szerint, megkezdődött az építésügyről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Trauimann Rezső építésügyi miniszter beszélte Trautmann Rezső építésügyi miniszter terjesztette az or­szággyűlés elé az építésügyi törvényjavaslatot. Bevezető­ben hangsúlyozta, hogy a tör­vényjavaslat államigazgatá­sunk építésügyi és népgazda­ságunk építőipari ágazata szempontjából egyaránt nagy- jelentőségű. Az építésügy kö­rébe tartozó követelmények, feladatok egy részét még az 1937-ből származó törvény szabályozza. A több mint ne­gyedszázados jogszabály ma már elavult, sok tekintetben nem felel meg a hazánk gaz­dasági, társadalmi fejlődése következtében előállt követel­ményeknek, sőt hiányos is, mert az építésügyi igazgatás­nak csak egy szűkebb terüle­tére terjed ki. — A mai megnöveltedet! és sokirányú építési tevékeny­ség — folytatta a miniszter — magától értetődően meg- . követeli az építésügyi ágazat teljes, egységes értelmezését, ennek keretében a terület­rendezés és a különböző építményfajták egységes, összehangolt rendszerének megteremtését. Trautmann Rezső a továb­biakban az építőipar fejlődé­sét jellemezte, adatokkal, té­nyekkel illusztrálta azt az utat, amelyet építőiparunk az elmúlt három és fél évtized­ben megtett. Szeretném külön kiemelni — mondotta a miniszter — hogy az eltelt másfél évtized alatt építőiparunk 685 000 új la­kással gazdagította az ország lakásállományát, s az óriási méretű építési mun­ka nyomán szembetűnően megváltozott, megszépült szin­te valamennyi városunk, köz­ségünk. A szónok ezután a hibák­ról, az építőipari problémák­ról beszélt. Majd így folytatta: — Mint ismeretes, a prob- ’émákat a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1964. februári ülésén mélyrehatóan megvizsgálta, s egyúttal meghatározta a fel­adatok megoldásához szüksé­ges legfontosabb intézkedése­ket és módozatokat. Jelent­hetem tisztelt képviselőtársa­imnak, hogy a párthatározat iránymutatásának megfelelően számos intézkedés végrehaj­tása van folyamatban. — Leglényegesebb felada­tunkat az építőipar technikai alapjainak korszerűsítésében és a jobb munkaszervezéssel elérhető termelékenység-nö­velésben látjuk. Az építési feladatok közül — tekintettel nagy tömegére és koncent- rálhatóságára — elsősorban a lakásépítés terén kell nagy erőfeszítéseket tennünk a technikai színvonal emelésé­ért. Ismeretes, hogy több nagykapacitású ház­építő kombinátot vásáro­lunk, amelyek lehetővé te­szik, hogy a következő terv­időszak elején az állami la­kásépítés 30 százalékát már e kombinátok segítségével bonyolítsuk le, biztosítva egyúttal a további évek jelentős lakásépítési programjának korszerű ipari bázisát. fi tönrényíamlat a párthatározat tteliestfését hivatott segíteni — Erőfeszítéseket teszünk az ipari és mezőgazdasági építkezések korszerűsítésére is. — Szeretnék rámutatni, hogy az építésügyről szóló tör­vényjavaslat, valamint en­nek tervbe veti végrehajtá­sa, a párthatározat célkitű­zéseinek sikeres teljesítését hivatott elősegíteni. Ezután a miniszter rámuta­tott az építőipar rendkívül megosztott szervezeti rend­szerére. — Ebben a szervezeti ta­goltságban — mondotta — biztosítani kell, hogy egysé­gesen jussanak érvényre az építéspolitikai célok. Gondoskodni kell továbbá a különböző irányító szervek­hez tartozó építőipari szervek — itt is hangsúlyozom: építés- tervezői és kivitelezői szervek — közötti zavartalan és fe­gyelmezett munkamegosztás­ról, együttműködésről. A továbbiakban Trautmann Rezső a területrendezés és ennek keretében a regionális, illetőleg a város- és község­rendezés kérdésével foglalko­zott. — A népgazdaság szempont­jából fontos ipari körzetekre vonatkozó regionális terveken kívül — folytatta a továbbiak­ban a miniszter — elkészült a Balatonkörnyék, a Velencei- tó, a Dunakanyar, a Mátra, a Bükk és a Zempléni hegység, valamint a nyugat-dunántúli üdülési tájegységek regionális terve is. Egyszerűsíteni kel! az építkezési engedélyek kiadását Trautmann Rezső beszámolt arról is, hogy fokozottan elő­térbe került a városok és köz­ségek rendezési terveinek elő­készítése. E tervek útján kell ugyanis biztosítanunk, hogy a tető alá került épületek és egyéb építmények együttesen gazdaságosan fenntartható te­lepüléseket alakítsanak ki. A munkák során már elkészült Budapest és valamennyi váro­sunk, sőt, csaknem félezer na­gyobb községünk általános rendezési terve is. — A területrendezési tervek, az építési előírások és köve­A Borsod megyei képvisel(5 a törvényjavaslat egyes feje­zeteit elemezve megállapítot­ta, hogy a területrendezés sza­bályozása. a regionális tervek kidolgozása sok előnnyel jár. Az állampolgárok jogainak védelmére javasolta, hogy az építésügyi miniszter és az ügyészségek — a törvényesség érdekében — időszakonként vizsgálják felül az építésügyi hatóságok határozatait ■— kü­lönösen a másodfokon hozott döntéseket — a telekátalakítá­sokról. — Javasolom — folytatta ez­után —, hogy a törvény vég­rehajtási utasítása mondja ki: Az elsőfokú építési hatóság nyolc napon belül legyen köte­les elbírálni a kérelmeket, ha a részletes rendezési tervben meghatározott helyen típus­telményelc érvényesítése, nagy­részt az építkezések hatósági engedélyezése és ellenőrzése révén valósul meg. Ezen a té­ren az a feladatunk, hogy meg­szüntessük az építkezések engedélyezési eljárásának jelenlegi hosszadalmasságai és bonyolultságát. Célunk az, hogy különböző hatósági el­járásokat összevonjunk, és ezáltal az engedélyezési eljá­rás egész időtartamát csök­kentsük. Ezekhez szintén korszerű, ösz- szehangolt törvényi alapel­vek szükségesek. Ezt követően a műemlék- védelemről szólt. — Tisztelt országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavas­lat végrehajtásához, gyakor­lati életbe való átültetéséhez, az építés-politika valamennyi korszerű követelményének érvényesítéséhez természeteken több rendelkezés szükséges. Ezek körültekintő elkészítésé­nél számítunk valamennyi, az építésügyben érdekelt szerv támogatására, segítségére. Kü­lönösen fontosnak tartom a tanácsi szervek közreműködé- r 't. Trautmann Rezső ezután köszönetét mondott a tömeg­szervezeteknek, a népfront-bi­zottságoknak, mert hozzájá­rultak a településfejlesztési tervek megalapozásához, a műemlékek gondozásához. Kü­lön megemlékezeett az építő­iparban dolgozó fiatalokról, akik az elmúlt években sok értékes kezdeményezést bonta­koztattak ki. Befejezésül Trautmann Re­zső a következőket mondta: — Az építésügyről szóló tör­vény elősegíti és alátámasztja valamennyi terülejtrendező. építésvezető, építőipari kivite­lező, minden építésügyi dolgo­zó törekvését, hogy munkájá­val minél eredményesebben szolgálhassa az ország, a szo­cializmust építő társadalom, az egész nép ügyét. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. (Taps.) Trautmann Rezső építés­ügyi miniszter beszámolója fö­lött megkezdődött a vita. A többi között felszólalt Szepesik Rezső, Borsod megye képvise­lője. terv alapján történő építkezés engedélyezéséről van szó. Szepesik Rezső a továbbiak­ban elmondotta: Fontosnak tartja, hogy a törvény alapján az építésügyi miniszter jogot kap újfajta építési anyagok, illetve szerkezetek engedélye­zésére. Ugyanakkor azonban felhívta a figyelmet, hogy az új éDítési anyagokat és szer­kezeteket csak akkor vezessék he. ha a kísérleti tapasztalatok előzőleg bebizonyították, iga­zolták az előnyeire vonatkozó számításokat. Példa erre jelenleg Borsod, illetve Miskolc, ahol már ez év tavaszán a berentei gáz- szillkátra, mint eléggé ki nem kísérletezett új építési anyagra többszáz lakás be­ruházását irányozták elő. A televízió híradójában azon- (Folytatás a 2. otdaloni Szepesik Rezső Sorsod megyei képviselő felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents