Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-20 / 272. szám

2

ESZ ARM AG Y A StORSZAG

Péntek, 1904. november 20.

Megkezdte munkáját as országgyűlés

(Folytatás az 1. oldalról.)

ban a közelmúltban láttuk a gázszilikátból épült lakóházak építését, amely reményt ad arra, hogy ezen új építési anyaggal kapcsolatos terveink a közeljövőben megvalósulhatnak.

Felvetette: Felül kellene

vizsgálni az állami és szövetkezeti szervek keretében működő tervező részlegek és az országos tervezői névjegyzék tagjainak szakmai felkészültsé.

gét. Érdemes megfontolni: nem lenne-e jó az országos tervezői névjegyzékben szereplő szakembereket munka- közösségekbe tömöríteni — mondotta többek között a képviselő. s rámutatott, hogy ez elősegítené a törvényjavaslat szellemének megfelelő tervezést.

Ezután Trautmann Rezső építésügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra.

Az országgyűlés az építésügyről szóló törvényjavaslatot a Kovács Pál képviselő által indítványozott módosítással egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Vass Istvánná szü netet rendelt el.

A szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott az ülés.

Az országgyűlés megkezdte a vízügyről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvény- javaslatot Losonczi Pál földművelésügyi miniszter terjesztette elő.

Losonczi Pál földművelésügyi miis’szier beszéde

— Tisztelt országgyűlés, kedves képviselőtársak!

— Gazdasági életünk fejlődése, a lakosság anyagi és kulturális helyzetének javulása jelentősen megnövelte és állandóan fokozza a vízfogyasztást. Meglevő vízkincsünk és hasznosítható vízkészletünk azonban nem növekszik az igények arányában.

— Hazánk vízkészlete korlátozott, csapadékviszonyaink eléggé szélsőségesek.

— Vízkészletünk korlátozottsága, az igények növekedése céltudatos, tervszerű Vízgazdálkodási munkát követel.

A tervszerű vízgazdálkodás kettős, de összehangoltan megoldandó feladatot jelent. Ennek megfelelően:

— A hasznosítható vízkészletet, figyelembe véve az igényeket, tervszerűen és gazda- »ágosan kell felhasználni, — meg kell védeni vízkészletünket és előrelátó intézkedéseket kell tennünk a hasznosítható vízvagyon növelésére.

— A felszabadulás után a vízhasználók köre és igénye a mezőgazdaságban, az iparban, a közlekedésben, az energia- termelésben és a lakosság víz- fogyasztása terén egyaránt megnövekedett.

Szocialista mezőgazdaságunkban a víz kérdése fokozottan és újszerűén vetődik fel: mint a termelés fejlesztésének , nélkülözhetetlen eszköze.

— Ugrásszerűén nőtt a szocialista ipar vízhasználata is: Az utóbbi tíz évben fél- milliárd köbméterről más- félmilliárd köbméterre.

— Tisztelt országgyűlés!

A dolgozók szociális és kulturális helyzetének állandó javulása jelentősen mégnövelte a lakosság vízigényét. Ez természetszerű, hiszen a városokban, de a falvakban is mind nagyobb számban épülnek közművesített lakások, több a közműves fürdőszoba és nőtt a közös vízfoayasztó létesítmények ffürdők stb.) száma is. Mindennek következtében az utóbbi tíz évben a lakosság vízfogyasztása megkétszereződött.

— A lakosság vízellátásának kedvezőbb alakulása ellenére sem tudtuk azonban még teljesen felszámolni a múltbeszélt és a lakosság, a mező- gazdasági és ipari üzemek ösz- szcfogásáról, az érdekek egyeztetése, a saját erőforrások feltárása végett.

A törvényjavaslat elfogadásával lehetővé válik igen sok különféle jogszabály — köztük az 1805. évi 23. törvény egyes, még hatályban levő rendelkezéseinek — hatálytalanítása és fontosságának megfelelően a vízügy törvény- erejű szabályozása.

— Tisztelt országgyűlés!

— A törvényjavaslat a korszerű tudományos elveken, széleskörű tapasztalatokon felépülő vízgazdálkodás gyakorlati megvalósításához ad jogi

keretet, irányt mutató módon támasztja alá a szocialista viszonyok között a vízgazdálkodás további eredményes fejlődését, ezért kérem az ország- gyűlést, hogy a vízügyről szóló törvényjavaslatot fogadja el.

Ezután dr. Molnár Frigyes Eács-Kiskun megyei képviselő, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. Beszámolt arról, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint ipari és mezőgazdasági bizottságai megtárgyalták a vízügyi törvényjavaslatot, azt időszerűnek, alaposan kidolgozottnak és iránymutatónak, jónak tartották. Kérte annak elfogadását.

: t

Kémei!? Imre

Borsod moovei képviselő felszólalása

Tisztelt Országgyűlés! A vízügyről szóló törvényjavaslat időszerűségét és szükségességét mind a törvényjavaslat indokolása, mind előttem szóló képviselőtársaim is már részletesen kifejtették. Mivel nem kívánok ismétlésekbe bocsát kozni az általános indokolást illetően, engedjék meg képviselőtársaim, hogy megyénk, Borsod-Abaúj-Zemplén megye vízügyi helyzetének rövid iS' mertetésével mutassam be, hogy mennyire időszerű a vízügyi törvényjavaslat megszerkesztése és az országgyűlés elé terjesztése.

Ezután bemutatta a múlt rendszer bűnös mulasztásait és a felszabadult nép erőfeszítéseit a vízügyi, kártevések felszámolására. Kiemelte ebben a népfront-mozgalom lendítő erejét.

A továbbiakban arról beszélt, hogy megyénkben is elkészült a 20 éves vízgazdálkodási fejlesztési terv, amely hatalmas perspektívát tár fel. .

Az egységes vízügyi igazgatási szervek megyénkben — mondotta a képviselő —, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, amely eddig terven felül is segített, támogatott minden olyan kezdeményezést, amely a termelőszövetkezeti belterjes gazdálkodás fejlesztésére, a biztonságosabb termelésre irányult. így jöhetett létre például a 22 ezer

holdat érintő tiszavalki belvíz- rendezés. amely a termelőszövetkezeti közös gazdálkodásra támaszkodva, a hazafias népfront-mozgalom által szervezett összefogással, a tervezettnél mintegy 10 évvel előbb valósult meg.

Ilyen jó együttműködésben készült el például a Tlszapal- konyai Hőerőmű hűtővizének öntözésre való felhasználását szolgáló terv, amely szerint dél-borsodi területeinken mintegy húszezer hold juthat öntözővízhez. A rakacai .tározó megépítése, a Bodrogzug 9000 holdjának belvízmentesítése, a Bélusvölgy rendezése, öntöző- berendezések. termelőszövetkezeti víztározók építése — szinte természetátalakítp munkának nevezhető.

Majd a tanácsi szervek vízügyi feladatairól szólt és a vízgazdálkodási társulatokkal kapcsolatosan a törvényjavaslat 40. paragrafusát fejtegette.

Ezután Miskolc, Özd, Put- nok, Kazincbarcika ivóvízzel való ellátásának rendkívül nagy problémáját elemezte a felszólaló.

Majd rátért a törvényjavaslat 3. fejezetére. „A vizek mennyiségi és minőségi védelme” cím alatti részre.

Nagy erőfeszítéseket teszünk

— mondotta —, a borsodi és a miskolci üzemek, és Miskolc varos szennyvíztisztításának megoldására. A probléma nagyságára jellemző az, hogy ez év kilenc hónapja alatt — az 1/1961. számú kormányrendelet alapján —

10 131 000 forint szennyvíz-bevezetési díjat, illetve szenny víz-bírságot kellett kivetnünk egyes üzemekre, gyárakra.

A Sajó folyó szennyeződése

— északi országhatárunkon túl — a baráti Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén kezdődik. A szennyeződés az utóbbi időben fokozódott.

A Bodrog folyó vizének szennyezettsége teljes egészében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területéről származik, a bencovcei szulfátcellulóz gyárból. Megyénk lakossága nagyon tart attól, hogy a Hernád folyó, meg a Boldva folyó, amelyek egyelőre tiszta vízfolyások, a kelet-szlovákiai vasmű ipari szennyvize által esetleg szintén elszennyeződhetnek, hogy ha nem előzzük ezt meg.

A későbbiekben a képviselő a törvényjavaslat többi pontjaival foglalkozott és javaslatokat tett azokra vonatkozóan.

— Tisztelt országgyűlés! Elmondottam, nagy kincsünk a i víz. Víz nélkül nincsen élet. j Minden erőfeszítésünkkel -k azon munkálkodunk, hogy vi- j zeink minden cseppjét rendel- * tetésének megfelelően használ- •* hassuk fel. Ennek a munká- J nak -helyes és célirányos vég- -k rehajtását segíti és biztosítja a megalkotandó vízügyi tör- vény. Mindezekért tehát öröm- k mel üdvözlöm a törvényjavas- £ latot és azt, úgy a ma- -k gam, mint megyénk képviselő- £ csoportja nevében elfogadom, -k

Csabai Mihály felszólalása * után az elnöklő Pólyák János -k az országgyűlés csütörtöki ülé- ^ sét bezárta; -k

Az országgyűlés pénteken J délelőtt 10 órakor folytatja -k munkáját. £

November lángjai

Negyvenhat éve alakult meg ca Kommunisták Magyarorttsági Pártja

ibbi 1 ja- -K

iát-- £

1918. november végén alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az alakulás hivatalos aktusa november 20-án ment végbe Budapesten, de már hetekkel előtte folj't az új párt létrehozására irányuló nagyarányú szervező munka.

Három erő egyesítése rakta le a párt alapjait. Az első, az oroszországi magyar hadifoglyokból álló bolsevik szervezet már röviddel előbb zászlót bontott Moszkvában. Amikor tagjai, köztük Kun Béla, Jancsik Ferenc, Karikás Frigyes, Münnich Ferenc és a többiek november közepén elindultak haza, azzal a ludatos elhatározással jöttek, hogy egyesítik a magyar proletariátus legjobb erőit a történelmi szükségszerűség parancsolta forradalmi átalakulások végrehajtására. Idehaza már a korábbi években széleskörű és hatásos tevékenységet folytatott a forradalmi szocialisták csoportja, amelynek vezetői, Heves Gyula, Korvin Oltó, Matusán Bála, Mosolygó Antal, Saliai Imre és mások mindenekelőtt az imperialista háború elleni küzdelem jelszavait írták zászlajukra. Harcaikban a frontok forradalmasodé katona-tömegeire, az ország nagyüzemeinek legöntudatosabb munkásaira, a bizalmiakra, a cselekvőkész ifjúmunkásokra, a fiatal baloldali értelmiségre támaszkodtak, ök, és a harmadik csoport, a régi szociáldemokraták legbecsületesebb. Iegodaadóbb emberei, Alpár Gyula., Chlepko Ede, Rudas László és mások a Marx-kör és a Szabó Ervinékor létrehozásával, az ott folyó viták segítségével próbáltak hatni a szociáldemokrata pártvezetésre. Szerették volna megértetni velük: kövekezetesebb, harcosabb poliíkára van szükség, nem lassú fejlődéssel, hanem forradalmi rohammal lehet és kell ledönteni a földesúri kapitalista rendszer bástyáit.

Az egykori novemberi napok eseményei, a burzsoázia sorozatos támadásai, a jobboldali munkásvezérck árulása felnyitotta a tömegek szemét, s a három forradalmi csoportosulás, Lenin magyar tanítványainak céltudatos irányításával az erők forradalmi egyesítésének útjára lépett. A korábban aggodalmaskodó becsületes szocialisták is felismerték: a munkásosztálynak csak forradalmi párt által vezetett egysége lehet a szocialista társadalomért meginduló küzdelem tarlós alapja. Ez a felismerés adta meg a lökést a végső elhatározáshoz. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása felmérhetetlen hatást gyakorolt az eseményekre, amelyek1 1919. márciusában odáig érlek, hogy megszületett » Magyar Tanácsköztársasága az első magyar munkás-paraszt hatalom.

A párthoz november 20-tót kezdve szinte napról napra jelentős erők csatlakoztak, új, friss seregek, amelyeket a történelmi sorsforduló, a roppant változás, az új magyar elet lehetősége lelkesített. A kommunistákhoz csatlakoztak a szociáldemokrata párt és a szakszervezeti mozgalom legnépszerűbb vezető emberei: az országszerte Ismert építőmunkás Bokányi Dezső, Hamburger Jenő, a Zala megyei ezredorvoSi Latinka Sándor, a somogyi tanító. Landler Jenő, a vasutasok népszerű vezetője, Nvisztor György, a harcos földmunkás, a most, néhány hete Moszkvában elhunyt közgazdász-tudós, az akkor még fiatal Varga Jenő én még nagyon sokan.

Pártunk tiszteletteljes megbecsüléssel őrzi az 1918- as november eseményeinek emlékét. hagyományait

Azok, akik a történelmi események szemtanúi és rész© sei voltak, s akik ma is itt élnek köztünk, elmondhatják; milyen tiszta lángolás, milyen nagy elszántság, céltudatosság és erő élt a harcra gyülekező, munkások, szegényparasztok, haladó értelmiségiek ezreiben azokban a negyvenhat esztendővel ezelőtti heíekben-hónapokban.

Kádár János fogadta az Argentin Köztársaság nagykövetét

Kadar János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke csütörtökön bemutatkozó látogatáson fogadta dr. Fran- cisco Ricardo Bellot, az Argentin Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét.

Amerikai üzletemberek Kosziginnál

Alekszej Kosziéin szovjet miniszterelnök csütörtök délelőtt fogadta a Szovjetunióban tartózkodó amerikai üzletemberek 92 tagú küldöttségét. A találkozón résztvett Andrej Gromiko. továbbá a Szovjetunió külkereskedelmi minisztériumának több vezető tisztviselője.

**************************+**+***********★*1» Moszkvába MfcszoSI

Blagofe fCojies:

KEI JEN A

Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese gazdasági kérdések megtárgyalására csütörtökön Moszkvába utazott.

A Keleti Pályaudvaron búcsúztatására megjelent Pap János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke és Bíró József külkereskedelmi miniszter. Ott volt N. R Seleh. a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követ-tanácsosa.

Á nekirugaszkodás azonban meddő kísérlet marad. A kocsi egy darabig gördül, majd leáll és áll. mint a cövek.

Barna kiegyenesedik, s meg- vakarja tarkóját:

A híd alatt, a számtalan tölgy-talpfán, a végtelenbe nyúló vas létra-szerűség óriás árnyékában felbúg egy gőzös, és barna tölcsérszerű füstbe borít bennünket derékig.

— Valóban, az ember nemigen lehet biztos ... — olvadok ki valamelyest, helyzetünk hasonlatosságán, de a kedvetlenség, mely jócskán letört annyi hiábavaló próbálkozás után, hogy munkához jussak, a kedvetlenség meggon- - doltatja velem a dolgot, s elnémulok hamarvást.

A folyó túlsó partján egy sereg veréb rebben fel a tar ágakról, s éktelen ricsajjal nehezedik az egész tájékra. Barna nagyot szusszant, karját hirtelen a magasba lendíti. Méretei szinte kioldódnak tőle.

— Eh — szakad ki belőle a vontatott sóhajtás —, veled indultam ugyan, hogy szerencsét próbáljak még a hajógyárban is, de hidd meg. legszívesebben lefeküdnék ide, a híd közepére, és lesz, ami lesz.

Valami bénító lomhaság szivárog ki a hídpadlóból lábainkba, s elhallgatunk mind a ketten, ki-ki magába roskad- ván.

E pillanatban érezhetően megremeg a híd, mintha eresztékeiben lazulna valami, s tartóoszlopán, éppen alattunk megszakadt volna, s most. süp- pedezik. Ekkor búgnak fel hirtelen a tehergépkocsik dudái.

R arna néz szét elsőnek, . s látja, hogy a forgalom dugót kapott a hídon. Figyelem én is, és látom: az alig néhány lépésnyire veszteglő teherkocsi okozta a bajt. Sofőrje arca merő verejték, haja kócos, amint azon fáradozik, hogy betolja, s beindítsa a kocsit.

Barna rásandít, s pillantásában érezni a szándékot: tenni akar valamit, de tüstént. Nekiiramodik. s már ott áll a kocsinál. Pezseg a tennivögyás- tól. a vállalkozástól, ami sajátja azoknak, akik két kezük erejének és ügyességének köszönhetik fennmaradásukat az életben.

— Hé, barátom — kiált oda a sofőrnek —, gyújt a motorod?

— Gyújt — hallom a ziháll hangot —, csak meg kellene lökni jó erősen.

— Ülj be és ragadd meg a kormányt. Te meg — fordult hozzám — veselkedj neki a túlsó oldalán.

— Nos! — tárja szét esetlenül a karját —. gyújtott, de k# is aludt?!

Vállat vontam.

— És most?

— Ugyan kérlek — gerjed lse Barna —, csak nem hagyjuk itt a bajban ezt az embert.

j?/ isvárlatva a motor meg- berren, s a kocsi, mint a puskából kilőtt golyó, elsüvölt tőlünk, s bele az imbolygó ködfátyolba, melyet vitorlaként lebegtet fölöttünk az erőt södő. Nap sugara.

Barna csap egyet utána. tenyerével, leveri válláról a porti rámnéz: arca sugárzik, a hirtelen támadt belső napocskától.

— No, pajtás — bök ujjávat a túlsó hídfő felé —, ott túl már látni is a hajógyárat.

S megindult előttem.

Dudás Kálmán fordítása'.

BLAGOJE K.OJICS, a fiatal szerb novellista alig harminc éves. Friss, Ural telítettségű elbeszélésekkel vonta magára a figyelmet. Tömörség és lélektan jellemzi írásait. Kötete most van sajtó alatt. Csaknem minden jelentős folyóirat közli Írásait,

ból származó elmaradást.

— A szocialista falu fejlő-| dése, termelőszövetkezeti pa-I rasztságunk életkörülményei- ■ nek javulása is új igényeket; támaszt a vízellátással szem-- ben. J

A beterjesztett -törvény j a-1 vaslat intézkedései ezeknek a* feladatoknak a sikeres megva-! lósítását szolgálják. Azt tér- • vezzük, hogy — ha anyagi; erőnk lehetővé teszi —, 1980--; ig a lakosságnak több mint 75j százaléka közműves vízellátás-,! ban részesüljön és legalább 50 j százalékának lakóterületén le-jj gyen szennyvízcsatorna. -j

A miniszter ezután vízkin-j esünk minőségének védelmé-4 ről beszélt. Sajnos, ennek je-; lentőségét és elhanyagolásának! veszélyét egyes üzemi vezetők- még mindig nem ismerték fel.! Ennek a következménye, hogy. a legutóbbi felmérések szerint; a vízhozamoknak már csak 32, százaléka természetes tisztásé-1 gú. ;

A törvényjavaslat intézkedő-• seinek következetes végrehaj-; tásával azonban megállíthat-; juk a vízszennyeződés káros! folyamatát, sőt, a jelenlegi- helyzetet javíthatjuk is. ! ügy vélem, hogy azokkal; szemben, akik az ezzel kap-! esolatban rájuk háruló kötc-1 lezettségeket elmulasztják ésj veszélyeztetik vízvagyonunk- állagát, nem lehet eltckinle-; hi a törvényjavaslatban, meghatározott felelősségre-' vonástói. !

Majd a szónok a továbbiak-- ban vízvagyonunk tervszerű; felhasználásáról és védelméről.

[ X7 állas alkalmi útitársam, P ' Barna egy lépéssel jár [előttem, s a híd előtti kaptatón [.világosan kirajzolódik esetlen í; alakja.

P Bőr bekecsén vakuítan csillog az iménti jégeső egynéhány Pmaradék cseppje. Hirtelen jött. !s mint a zápor, hirtelen el is Pálit ez a permet, mintha elévágta volna a januári Nap [csalóka sugara.

! Csalóka, hisz foga van még -a fagynak. Nyilván azért húz- ;za szorosabbra gyapjúsálát !Barna, majd kezét mélyebbre •gyűri a ferde zsebekbe, s hátira sandít:

; — Cudar egy idő!

1 Megáll, átveszi, egyvonalba [nyújtja velem a lépést, s han- 1 got ad annak, amin tűnődik:

! — Az esze megáll, ha úgy

belegondol az emberfia... [Nemrég még szánkón keltek 'át ezen a helyen, és most — odasüss!

Tényleg: a zajló folyó lomhán hömpölyög alattunk. Sárga teste meg-megtüremlik, mint mozgásban az esőgilisztáé. Közepén csapat folyami sirály úszkál szabályos négyszögben: úgy fest, mintha imbolygó szőttes lebegne tova előttünk, s közben folyton változtatja formáját is, helyét is palaszínű alapdísze. mint ügyes szövőnő kezében a szőttes. Egyszercsak meg]ebben és a hajó orrán köt ki a csillogó alakzat, miután kibomlotfc és

szertefoszlott. Mire Barna csalódottan megjegyzi:

— No látod, soha semmi nem fejeződik be úgy, ahogy.indul!

Majd közelebb hajol, mintha bizalmasabban akarná közölni a továbbit:

— Nézi, lesi az ember, szurkol magában, illesztgetné. s úgy véli: No még csak ezt, a kicsit, csak ezt a csekélységet, egyszercsak beüt valami váratlan fordulat és — puff! Oda minden ...

{I ly őszintének érzem, . amit mond, közvetlen- . nek is, hogy nem állhatok ellent: ismeretségünk óta most nézek először nyíltan az arcába. És mintha nem volna szeme, csak két üreg mered rám, tele bánattal és keserű semmivel.

Azért is folytatja:

— Dolgoztak, tervezgettek a volt vállalatomnál is az emberek. Tervezgetlek? Irdatlan terveket készítettek... Es — elfogyott a pénz! Hogy s mint — az isten se tudja! És akkor aztán egyenként szállingóztunk . onnan....

— Hm... — csúszott ki belőlem önkénytelenül.

— Most aztán küszöbölhetek, kilincselhetek.. j