Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-10 / 238. szám
ÉSZAKMAGTARORSZAG ■na—gamom Szombat, 1964, október 10. I 'III i I III IMHIHHH in Gondosan felkészültek a népművelési évre a Miskolci Pamutfonóban Huszonkét oldalas, szé- ______________ pen összeállított füzet a Miskolci Pamutfonó szakszervezeti bizottsága kultúrbizottságának új munkaterve az 1964—65-ös évadra. Érdemes benne lapozgatni. A fő feladatot öt pontban határozták meg: politikai és világnézeti nevelés, az általános alapműveltség fejlesztése, szakmai tudás növelése, korszerűsítése, a művészetek tudatformáló hatásának fokozása, végül a művészi ízlés fejlesztése. M inden egyes főpont megvalósítására igen sok tervet tűztek maguk elé. Például: nagyobb szabású ünnepség hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára, ünnepség-sorozat az üzem fennállásának 10. évfordulója alkalmából, amelyen művészeti csoportok szerepelnek, szocialista brigádvezetők tanácskoznak. Továbbá többféle szakszervezeti, politikai továbbképzési fórum, a szakmai képzés keretében ideológiai előadások biztosítása, a szocialista brigádtaeok segítése és a társadalmi ünnepségek megrendezése szerepel az első feladatpont részlettervei között. A második pontként említett általános alapműveltség fejlesztést is igen sokféle eszközzel, sokféle módon -kivárnák biztosítani. Szervezik a felnőttoktatást, korrepetálást végeznek, többek között fokozzák a könyvtári propagandamunkát (az elmúlt évben a vállalat dolgozóinak 50.4 százaléka volt az üzemi könyvtár olvasója), munkásakadémiákat szerveznek, az érdeklődés kielégítésére nyelvtanfolyamokat indítanak, és még igen soká tartana mindannak felsorolása, amivel a fonodái dolgozók általános alapműveltségét fokozni kívánják és amiket népművelési tervükbe beiktattak. A művészi ízlés fejlesztése érdekében a közönségszervezést kun ’•onli+ikni feladatként tekintik, és annak munkáját részletesen szabályozták, irodalmi színpadot szerveztek, részletes programot dolgoztak ki a táncszakkör munkájához, fejlesztik á klub foglalkozásokat: rábbi, ugyancsak igen értékes és tartalmas évadhoz képest. A kultúrbizottság munkájára — mint több éves tapasztalataink igazolják — a tervszerűség, a következetesség, az új keresése és a hasznos javaslatok megragadása a jellemző. Erről a munkáról beszélgettünk a munkaterv áttanulmányozása után Erős Józsefné- vel, a fonoda kultúrfelelősé- vel. — Nálunk nem éreztük meg a népművelés ún. válságát, — mondja többek között vitacikkeinkre célozva —, de tagadhatatlan, hogy az érdeklődést nehezebb volt fenntartani az elmúlt időszakokban, mint a korábbi években. Sok sajátos feladat adódik most nálunk, amit talán a külső szemlélő nem vesz észre a munkatervben. Ismert dolog, hogy üzemünk átáll a négyműszakos munkare-dre és ez nemcsak mintegy : 9—350 miskolci nőnek biztosít munkalehetőséget, de feladatot jelent a vállalatnak és a szakszervezeti bizottságnak a szakmunkásképzésben is. Sok új szakmunkást kell most képeznünk, és éppen mert sok lesz a vállalati szakmai tanfolyam. Munkás- akadémiáinkra, amelyből három sorozatot indítunk, nem is tervezünk szakmai jellegű előadásokat. — A munkatervben van célzás a nyelvtanfolyamra. — Igen, kísérletképpen kezdtünk a felméréshez, hogy üzemünk dolgozói közül vajon hányán és milyen nyelveket szeretnének tanulni kezdő fokon. A jelentkezések várakozáson felüliek voltak, minket is alaposan megleptek, és arra késztetnek, hogy már ebben az évben indítsunk nyelvtanfolyamot, jövőre pedig már jóelöre iktassuk is be munkatervünkbe. Érdekességként megjegyzem még, hogy a nyelvtanulásra jelentkezők döntő többsége fizikai munkás. — Munkatervük igen részletesen foglalkozik a felnőtt- oktatással. A váltakozó műszakok mellett hogyan biztosítják a tanulást? — Ez bizony elég gondot jelent nekünk, mert üzemi iskolát a négy váltakozó műszak miatt nem tudunk létesíteni, holott elsőfontosságú dolog lenne. Egyébként, tapasztalataink szerint a felnőtt- oktatás vonalán mindig igen nagy a lelkesedés jelentkezéskor, de nem egy dolgozónál később lecsökken a buzgalom. Szakszervezeti bizottságunk figyelemmel kíséri a felnőttoktatásban való részvételt, és például, ha valaki már két alkalommal hiányzott a tanításról, felkeressük, hogy megérdeklődjük, milyen nehézségei adódtak, mi az oka távolmaradásának. A felnőtt- oktatás kérdéséhez tartozik a magasabb fokú szakmai ismeretek iránti érdeklődés is. és éppen ezért a következő tanévben textilipari kihelyezett technikumi osztály létesül vállalatunknál. Ennek a munkának a jó előkészítéséhez már most hozzálátunk. kultuA Pamutfonoda _______________________ rális t erve régi, jó alapokra épül, és a jó alapok, a jó tervezés és következetesség, a szak- szervezeti bizottság és a vállalatvezetés jó együttműködése további eredményeket igér. (bencdek) Hapa a munkaterv is pontosan meghatározza a kultúrbizottság feladatait — éppen a még tervszerűbb munka biztosítása érdekében. Általában igen sok érdekes, jó ötlettel találkozunk a fonoda kulturális munkatervében és csaknem minden területen örömmel tapasztalhatjuk az előrelépést, vagy legalábbis az arra való törekvést a koCsutorás Annamária: Gyerekszobában — Mit gondolsz, „apa”, ad a papa OTP-kftlcs'ónt arra, hogy kicseréljük ezeket a vacak bútorokat? A brit választások előtt Harc Mr. Senithért a Smith téren. Vallomás Franciaországról in. tsoroljam végig, hol jártam? Egy hónapom volt bebarangolni Párizst és én éltem a lehetőséggel. Múzeumokat látogattam, autókat csodáltam és kirakatokat nézegettem. Valahogy, s ezt önmagam előtt is szégyellem olykor, nem tudtam átérezni teljes zavartalansággal a patinás műemlékek áhítatát. A Notre-Dame először csalódást okozott. A hideg, komor, fekete falak nem ébresztették fel Esmeralda emlékét. Hogy teljesen átéljem, a hely bilincsbeverő áhítatát, előbb meg kell néznem a „són et lumier”-t, a hang és fényt, ha szószerint fordítom. Pusztán a fény csóvák különböző játékával, s a színészek mesteri szövegmondásával, ahol magnetofonról elmesélték az épület történetét, olyan benyomást tudtak elérni, amit soha nem fogok elfelejteni. A képzelet oly mesteri felkorbácsolását érték el, melyre sem a film, sem regény nem lett volna képes. S itt jegyezném még meg azt is, hogy mesterien értenek a reklámhoz minden oldalon. Hiszen nálunk is meg lehetne valósítani egy hasonló „színházat”, hiszen mi is rendelkezünk hasonló történelmi nevezetességű épületekkel; mondjuk a Halászbástyával, amely a turistaforgalom szempontjából is jelentős lenne. Nehéz dolog sorjában beszélni a történtekről. Az élmények, emlékek elő-előtörnek, összekuszálódnak, s elcsitulnak. Kronológiai pontossággal lehetetlen felidézni mindent, s a szavak sem elégségesek a futó árnyalati benyomások regisztrálására. S mindaz, mit elmondok, csak akkor érthető, ha rettenetesen szereti valaki saját hazáját, a népet és a jót. Mert nem elég menni és nézni, látni is kell, s úgy, hogy elraktározza magában mindazt az ember, ami nemes és igaz, amit idehaza is megvalósíthat. Az álmok, ha nagyon akarjuk, megvalósulnak, csak nem szabad csüggedni közben. Az emberi akaratot kell tanúul hívni. Az emberi akarást, melyet a tengerhez hasonlítanám. A tenger végtelen, hűséges jó barát, aki nemcsak hullámkarjaiba zárja a hűsre vágyó fürdőzőket, de aki életet, táplálékot, munkát is ad az embereknek. S emlékezzem most a halászatra, amikor apály idején bemerészkedtünk a kavicsos mederbe, összegyűjteni a különböző kagylókat, a tenger gyümölcseit, az ebédhez, vagy a vacsorához. Szórakoztató volt, hiszen élelemben először vettem részt egy ilyen halászaton, de őszintén mondva, nagyon fárasztó is. S a halászokra gondoltam, akik nap mint nap végzik ezt a munkát végtelen odaadással és szeretettel. A tenger nem szereti a gyávákat. Haragosan morajlik fel időnként és nem kiméi senkit és semmit. S olyankor elmenekülnek a fürdőzők a lisztfinomságú, homokos partra, s csak a bátrak sietnek a bajbajutottak segítségére. S mindezt azért mondom el, mert szeretném, ha mindenki így nézné a mi munkánkat. Amit mi akarunk az szép és nemes. S közösen, bátran szembenézve akár önmagunk-, kai is, kell megvalósítani a terveinket. La Rochelle-ban, egy kikötővárosban láttam meg először a tengert, azaz pontosabban az Atlanti-óceánt. S még jó előre elhatároztam: mindig a plage-on, azaz a strandon leszek. Jóllehet, tudtam, hogy létezik az apály és dagály, de én számításon kívül hagytam, s rettentő csalódással vettem tudomásul, hogy bizony, vannak napok, amikor csak napozhatok, mert a tenger mesz- sze elvonul. S olyankor csak a víztükörről visszaverődő fény játéka árulja el, hogy valahol távol ott a tenger, ez Stilszerűbb helyen nem lehetne a két angol mammut- párt főhadiszállása. Mind a konzervatívok, mind a munkáspártiak választási központja a londoni Smith téren van. Márpedig az öldöklő kortes- finis során éppen ez a tét: megszerezni, vagy megtartani M. Smith, az angol átlagpolgár szavazatát. Anglia a hagyományok országa és egy régi törvény nyomán ma sem szavazhatnak a lordok, a papok, valamint azok, akik ellen éppen csődeljárás van folyamatban. Ennek a.törvénynek az „áldozata” Sir Alec Douglas-Home, a Konzervatív Párt vezére, Nagy-Britannia és Észak-Iror- szág Egyesült Királyságának jelenlegi miniszterelnöke. Egy ugyancsak régi törvény szerint ahhoz, hogy. kormányfő legyen, meg kellett válnia lor- di méltóságától, viszont annak idején elfelejtették fölvenni a „közrendűek” választási listájára .... Ab utolsó pillanatig* Hosszú, izgalmas,- huzavonával terhes .várakozás előzte meg azt a bejelentést, hogy II. Erzsébet királynő október 15- re szólította urnák elé Nagyr Britannia népét. Az ország történetében még nem fordult elő, hogy egy hatalmon lévő kormány a szó fizikai értelmében az utolsó pillanatig, a parlamenti mandátum lejártáig nem írta ki az általános választásokat. A politikában semmi nem történik véletlenül, és a toryk halasztgató magatartásának megvolt az alapos oka. Az egyik cél az volt, hogy — ha erről egyáltalán lehet szó — minél jobban feledésbe merüljenek a közelmúlt látványos és húsbavágóan kellemetlen konzervatívpárti botrányai. Hogy csak a két legnagyobbat említsük; a Frofu- mo—Keeler skandalum, valamint a „Véreb” rakéta körüli vihar. Ez utóbbinak az volt a lényege, hogy a Ferranti nevű óriás-mdnopólium az említett rakéta gyártásával a megengedett profit sokszorosát zsebelte be a tory-vezetés alatt álló hadügyminisztériumtól. A harmadik és legfrissebb bonyodalmat azok a támadások jelentik Home kormánya számára, amelyek érthető módon nehezményezik, hogy a tory- vezetés az óriási jövedelemmel járó katonai csapatszállításokat kivette az állami légitársaság, a BOAC kezéből és magáncégeknek adta át. A halasztgatás egy másik oka az volt, hogy a konzervatívok megpróbáltak legalább időleges szépségtapaszokat keresni az ország súlyos gazdaa roppant víztömeg, de csak] homokot, köveket, és a part-< szegélytől nem messze húzódó] iszapövezetet láthatsz. S ami-< kor visszatér, halk csobbanás-] sál verődnek a partra a hűl-, iámok, s elfedik a kagylókat,; s a lábak nyomát. Maga a város Egerre emlé-< keztet, szűk utcáival és régi] épületeivel. Csak nem hegyek,, hanem a tenger ölelte körül.] S itt még megerősödött az a, megállapításom, amit már< Párizsban is tapasztaltam,] hogy a franciák mennyire vé-< dik műemlékeiket. Állandóan] tatarozzák, tisztántartják, őket, ami néha bizony nálunk] sem ártana, már csak a szép] városkép érdekében sem. Á tengertől vett érzékeny} búcsú után Tours-ba utaztam,] a Loire egyik nagy városába.] Szöges ellentéte volt ez La] Rochelle-nak, nem is közeli-‘ tette meg, de a Loire, ez szeszélyes folyó ugyancsak] mély emlékeket kavart ben-, nem. Egészen apadt vizével,< kavicsos medreivel és partjá-] val, a tiszai ág képét idézted A szőke, magyar folyó francia] mása, mely csendes és szelid< nyáron, de ősszel és télen el-] árasztja a környező területe-] két, visszahódítja medrét. S a] parton találkoztam fiatalok-] kai, akik ugyanolyan önfeled-< ten játszanak és énekelnek,] mint mi, csak éppen a fiúk, nem futballoznak, hanem röp- labdáznak. S a gyerekek is] éppen úgy építik a homokvárakat, mint nálunk ... (Folytatjuk.) sági problémáira, 1964 első felében 341 millió font volt a költségvetés deficitje és a tőkés világ legtekintélyesebb pénzügyi szaklapja, a londoni Financial Times a hanyatlás fő okát a kormány külföldi kiadásainak — ezek 1959 óta évi 150 millió fonttal növekedtek — elviselhetetlen terhiében látja. Elsősorban persze katonai jellegű költségekről van szó, és ebben a kérdésben a Munkáspárt is csak óvatosan támadja ellenfelét: nem akar alkalmat adni a tory-propa- gandagépezetnek arra, hogy „hazafiatlansággal” vádolhassa a pártot. Egy másik katona- politikai kérdésben azonban teljesen nyílt az ellentét. A konzervatívok továbbra is a „független” atom-ütőerő hívei, a Munkáspárt viszont — teljes joggal — leleplezi ezt a nagyonis Washingtontól függő „függetlenséget” és a maga részéről inkább a klasszikus fegyverek fejlesztésének híve. A Munkáspárt furcsa módon „korszerű” ebben a kérdésben. Azt vallja ugyanis, hogy Angliának nem elsősorban egy általános világháború rémével, hanem a gyarmatbirodalom széthullásával járó nemzeti felszabadító mozgalmakkal kell szembenéznie. Erre viszont a klasszikus fegyverzet alkalmasabb. A haladás és a korszerűség fogalmaival általában groteszk játék folyik. 17 nap, 25 beszéd A 300 éves múltra visszatekintő és már nevéből következően is a viszonylagos mozdulatlanságot képviselő Konzervatív Párt „elavult intézményeknek” veszi az ellenpárt legerősebb bázisait, a szak- szervezeteket ... Márpedig a harc jórészt azon dől el, alkalmasnak tartják-e a tömegek a Munkáspártot arra, hogy kiharcolja a nemzeti jövedelem igazságosabb elosztását. Jelenleg egy szűk, a lakosság két-három százalékát kitevő réteg birtokolja az ország jövedelmének csaknem a felét. Home miniszterelnök személyében is vitathatatlanul ehhez a réteghez tartozik. Az ország egyik legősibb famíliájának sarjaként, több mint ötven helyen van kastélyokkal és gazdasági épületekkel megtűzdelt földbirtoka, nem beszélve az egyéb bevételi forrásokról. A kormányfő érthetően elsősorban a konzervativizmus felé inkább hajló angol vidékre számít, ellentétben Wilson munkáspárti vezérrel, aki a választásokat megelőző 17 nap alatt 25 nagy, ipari városban mond, illetve mondott kortesbeszédet. A harmadik hagyományos politikai tényező, a Liberális Párt, legfeljebb arra számíthat, hogy szoros eredmény esetén „a mérleg nyelve” lehet. Az ország haladásáért legkövetkezetesebben küzdő Kommunista Párt lebirhatat- lan nehézségekkel birkózik: Ä toryk csak a pártkasszából 600 ezer fontot fordíthatnak választási célra, de az államosítástól félő acélbáróktól ennek az összegnek a sokszorosát kapják. A két nagy párt szólamait naponta 15 millió újság, valamint három rádió- és televízió-állomás harsogja, persze, hogy ebben a zúgásban alig hallani a nyilvánosság fórumaitól anyagilag is, politikailag is megfosztott kommunisták szavát. A jelenlegi helyzetet tekintve a brit tömegek és az egész haladó világ számára az egyetlen rokonszenves alternatíva a bel- polilikailag legalább reformokat, külpolitikailag pedig a békés kereskedelem fokozását ígérő Munkáspárt győzelme. Ami az esélyeket illeti, a Gallup Intézet szerint a Munkáspárt pillanatnyilag 6,5 százalékkal vezet, a választási lélektan tapasztalata azonban az, hogy a finisben valamelyest javulnak az uralmon lévő párt esélyei. H. E. A magyar őskutatás megalapítója Herman Ottó emlékkiállítás a Múzeumban ÜT KIS ÜVEGABLAKOS szekrénykében állította ki a miskolci Herman Ottó Múzeum névadójának, a magyar ös- kutatás megalapítójának, a régésznek, nyelvésznek és zoológusnak egyaránt kiváló Herman Ottónak emlékanyagát. Az első emeleten, a lépcsőtől rögtön balra húzódó kis folyosón találjuk ezeket a szekrénykékéi. Mindjárt az elsőben láthatjuk azokat a szakócákat, amelyeket 1891 ben, — amikor a mai Rákóczi és Rudas László utca sarkán építeni kezdték Bársony János akkori miskolci polgármester házát — találtak meg. Herman akitor Miskolc képviselője volt, és mindenttudó hírében állt. Ezért fordultak hozzá és ő Kossuthtól, — akivel levelezett — kapott francia szaklapok alapján állapította meg, hogy ezek a szakócák a mezolitikum idejéből valók. A szekrénykében fényképek láthatók a szakócákról, alatta Herman írása: Bársony János öcsémnek Herman Ottó. Ugyanott van egy Kossuth- levél, valamint. Herman német nyelvű műve erről a leletről Zum Solutréan von Miskolc címmel. Ez Bécsben jelent meg 1906-ban. A dedi- káció rajta igen szellemes: -A régi Hampel Józsefnek az ősrégi Herman Ottó." Hampel, Pulszky Ferenc Kossuth volt londoni követének veje volt és kiváló tudós. Érmek a két szakócának felszínrekerü- iése indította el a magyar átkutatást, innen jutottak cl később a Szeleta-barlang feltárásához. Hasonló kettő van a Magyar Nemzeti Múzeumban, ezeket Xanlus János, híres* magyar utazó hozta Amerikából és még egy leletet láthatunk belőle a kiéri múzeumban. A következő három szekrény mutatja Herman Ottó óriási kiterjedésű másirányú munkásságát. Az egyikben láthatjuk a nagy tudós lepkefogóját és híres művét, a Magyar- ország pók faunajá-t, valamint ott áll egy általa gyűjtött, szépen faragott kulacs 1885- ből. A következő szekrény tartalmazza Herman másik híres művének. A magyar halászat könyvé-nék 1887-es kiadását, valamint a Halgazdaságunk rövid foglalatjáét 1888- ból, a harmadik szekrényben pedig ott díszeleg a nyelvészettel is foglalkozó Hennán (a szakóca szó tőle származik) A magyar pásztorok nyelv- kincse című műve. VÉGEZETÜL: az utolsó szekrényben látható egyrészt a , nagy tudós 1914-beo bekövetkezett haláláról a gyászjelentés. valamint az eltelt fél évszázad alatt róla írt munkák egy része. (máté) 4 kereskedelem legjobb társadalmi ellenőreinek országos tanácskozása A SZOT, valamint a Minisztertanács tanácsszervek ^osztálya és a Belkereskedelmi Minisztérium közösen értekezletre hívta össze a legeredményesebben tevékenykedő kereskedelmi társadalmi ellenőröket. Pénteken, az EDOSZ székházában megtartón tanácskozáson több mint tízezer társadalmi ellenőr képviseletében, mintegy négyszázan jelentek meg. A tanácskozáson Beck! Sándor SZOT-titkár adott számot a társadalmi mozgalom tapasztalatairól, eredményeiről, beszélt a társadalmi ellenőrzés további feladatairól. A beszámolót vita követte. A tanácskozáson 110 társadalmi ellenőrt tüntettek kL
