Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-09 / 237. szám
északmagyarorszag Péntek, 1964, október 9. A magyar párt- és kormányküldöttség Schwedtbe látogatott Az NDK alapításának 15. évfordulója alkalmából az NDK-ban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség a berlini ünnepségek lezajlása után csütörtökön az Odera melletti Schwedtbe. az NDK vegyiparának új fellegvárába, a Barátság kőolajvezeték NDK-beli végállomására Iá fogatott. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a küldöttség vezetője és a küldöttség tagjai megtekintették a hatalmas olajfelHosszú és súlyos betegség I a stabilizáció előkészítő mun- szívkoszorúér-működés | kajában. elégtelenség -— következtében csütörtökön, 85 éves korában elhunyt Varga Jenő, a nem- '•etközileg elismert, magyar származású, kiváló szovjet közgazdász. % Kádár János , elvtárs,' az MSZMP Központi Bizottsága nevében táviratban fejezte ki mély részvétét az elhunyt Varga Jenő özvegyének. * Varga Jenő az 1919. évi Magyar Tanácsköztársaságban pénzügyi-, majd szociális termelési népbizios, a népgazdasági tanács elnöke és a szövetséges központi intézőbizottság tagja volt. Az ellenforradalom győzelme után Bécsbe emigrált. 1920-ban Moszkvába ment, munkatársa lett a Kommunista Internacíonálénak, belépett az SZKP-ba. 1946-ban aktív tevékenységet fejtett ki Magyarországon Dobi István üdvözlő távirata Uganda elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban köszöntötte Sir Edward Mutesa ugandai elnököt, Uganda nemzeti ünnepe, a függetlenség kivívásának második évfordulója alkalmából. 1955. októberben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta, majd 1963-ban levelező tagja lett a Német Tudományos Akadémiának (NDK). 1963-ban Lenih-díjjal tüntették ki. Varga Jenő elméleti munkásságának középpontjában korunk kapitalizmusa és a tőkés világgazdaság problémái álltak. dolgozó műveket, amelyeknek elkészült első szakasza az idei év második felében már 1,2 millió tonna szovjet olajat dolgoz fel benzinné, diesel-üzemanyaggá és bitumenné. Biszku Béla. a magyar küldöttség vezetője lelkes hangulatú nagygyűlésen találkozott a schwedti dolgozókkal. Be- *~’*dében aláhúzta, hogy a ma- svar küldöttség most a helyszínen győződött meg arról a nagyarányú szocialista épí tőmunkáról, amely Schwedt, ben és szerte az egész NDK- ban folyik. '— A magyar nép, amely múltban saját tapasztalatai alapján, közelről ismerhette meg a német militarizmus és imperializmus természetét, igen nagyra értékeli az NDK létezésének és szüntelen erősödésének jelentőségét Európa, sőt az egész világ békéje szempontjából — hangsúlyozta Biszku Béla. Ämi a Warren-jelentésbcsl kimaradt A szovjet párt- és kormányküldöttség az NDK-ban állomásozó szovjet csapatoknál Az NDK-ban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai csütörtökön meglátogatták az NDK-ban állomásozó szovjet csapatokat. Leonyid Brezsnyev, a küldöttség vezetője, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára a katonák előtt beszédet mondott. Rusk elutasította Erhard javaslatát Dean Rusk amerikai külügyminiszter csütörtökön sajtóértekezletet tartott. Sajtóértekezletén Rusk burkoltan ugyan, de elutasította Erhard nyugatnémet kancellárnak azt a javaslatát, hogy kössenek amerikai—nyugatnémet kétoldalú egyezményt Luigi Longo: Az olasz Kormány bukásra van Ítélve Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága együttes ülésén meghallgatta Luigi Longonak, a párt főtitkárának „A községi választások és a kommunisták harca egy új, demokratikus többségért” címmel elhangzott beszámolóját. Luigi Longo többek között rámutatott, hogy a kormány csak azért fenn, mert a benne pártok közül egyiknek bátorsága megbuktatni. jelenlegi áll még részvevő sincs Ettől függetlenül a kormány bukásra van ítélve és képtelen a cselekvésre. A beszámoló ezt követően az olasz gazdasági helyzettel foglalkozott. a multilaterális atomütőerő megteremtéséről. Rusk a továbbiakban azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „békés eszközökkel akarja rendezni a „kubai problémát”. A külügyminiszter kijelentése szerint „az Egyesült Államok kutsai politikája 19 latin-amerikai ország támogatását élvezi és a továbbiakban is az Amerikai Államok Szervezetével együtt kell kidolgozni a Kubával kapcsolatos állásfoglalásokat. Rusk sajtóértekezletén nem volt hajlandó nyilatkozni az el nem kötelezett országok konferenciájáról, bár közvetve állást foglalt Csőmbe mellett. Hangsúlyozta: „túlságosan bonyolult helyzethez vezetne, ha a kívülállók döntenék el, ki képviseljen egy országot”. : felejtette el kiadni ezt a rendelkezést, . amelyre még sokkal lényegtelenebb esetekben is sor kerül?! A titokzatos fegyver Számos mű jelent meg külföldön a merénylet óta. A könyvek szerzői sok-sok e’- lentmondásos körülményre hívták fel a figyelmet. Oldal- - kát tenne ki érveik, bizonyít - kaik és cáfolataik felsorolás . A sok közül is érdemes azo - ban kitérni az ügy egy máig rejtélyes vonatkozására. Warren-bizottság jelentése h - tározottan leszögezi, hogy L Harvey Oswald egyedül, ser tőtársak nélkül gyilkolta me Kennedy elnököt, ő tüzelt háromszor a dallasi tankönyv- raktár hatodik emeleti ablakából. Ugyanakkor sok más egyéb forrás közt Joachim Jo- esten is kifejti könyvében, hogy az ominózus vasúti felüljáró közelében, a vasúti pályán, néhány perccel a merénylet után, éppen azon a részen. ahonnét a lövést leadhatták — egy fegyveres férfit tartóztattak le. Mint Joesten megjegyzi, a férfi ügyében tíz napig tartott a vizsgálat. Nevét viszont sohasem hozták nyilvánosságra, mint ahogy azt sem közölték, milyen meggondolás alapján engedtél-; szabadlábra. Nemcsak róla, hanem a Kennedy-gyilkósság kapcsán őrizetbe vett más személyekről sem hangzott el hivatalos forrásból egyetlen szó sem. A merénylet ügyét a jelentés közzététele óta a hivatalos Amerika lezártnak tekinti. Valóban le is zárult, hiszen ki kérhetne „perúj raf el vétel t”. ha a FeHér Ház megelégszik e „hazafias hamisítvány” érveivel?! Ónody György pontjában gyilkosság áldozati lett.” Bárki elutazhat Daliásból Sok szó hangzott el az utób bi hónapokban Daliásról Köztudomású, hogy a John- Byrch Társaság székhelye hogy a fajgyűlölet és a kom- munistaellenesség elterjedt e Texas-állambeli városban. A: sem titok, hogy Dallasban számos olyan milliomos, él, akiknek egy-egy businesshez (lépvén az p[<" -r őrleti, vaav noli- tikai vonatkozású) a dollárok milliói, megfizetett tisztviselők, s megfizetett bérgyilkosok állnak rendelkezésére. A Daliásról Európában kialakult képet is megdöbbentő, sőt, mesz- szemenő következtetések levonására jogot adó motívummal egészítette ki az Epoca, a legtekintélyesebb olasz képeslap helyszínen járt tudósítója, az elnök meggyilkolását követő első riportjában. Nerin E. Gun abban a kivételes szerencsében részesült, hogy már öt órával a merénylet után, egy New York-i újságírókat szállító különgéppel, Dallasban lehetett. Gun joggal tételezte fel, hogy Dallasban a repülőtér épületét csak többszöri ellenőrzés és igazoltatás után hcigyhatja el. Legnagyobb csodálkozására viszont sem őket nem igazoltatták, sem azokat, akik valamelyik induló gépbe szálltak be. Többek között éppen azokban a percekben hagyta el egy lökhajtásos gép londoni úticéllal a repülőtér betonját, amikor kollégáival sgyütt taxira várakozott. Ezek után Gun felteszi a kérdést: hányán és kik hagyhatták el a merénylet után, minthogy a "endőrség „elfelejtette” lezá- -atni a repülőteret, Dallast?! De vajon, folytatja kérdéseit, i helyi rendőrség véletlenül Az ipari termelés önköltségének alakulásáról IX. . Pontosán 54 napos . kinttartózkodásom alatt rengeteg emberrel volt alkalmam megismerkedni, s telkiismeretfur- dalás nélkül mondhatom, megismertem őket. Sokat beszélgettünk, s még többet vitatkoztunk. Rendkívül udvariasak a. turistákkal szemben, különösen, ha az illető amerikai. Rólunk, magyarokról keveset tudnak. Ismerik Budapest nevét, hogy volt valami „forradalom”, s hogy futballban kétszer is megvertük őket. De általában véve valami regényes, furcsa elképzelésük van hazánkról. A délibábos pusztán vágtató vadlovakat emlegették. és betyárokról érdeke iődtek. Az egyik fiatalember néldául határozottan kijelentette: — A jövő nyáron elmegyek, s betörök egy-két vadlovat. Alig tudtam meggyőzni róla, hogy nem száguldoznak ke- o’sztül-kasul az országon a vad ménesek. De sorolhatnám tovább. Csak egyetlen jellemző esetet «■-'éretnék még elmondani, "gy újságírónővel folytatott ' ■ ''szél getésemet. — Igazán, maga magyar? — Igazán, egv élő magyar. — Hogv tudott kijönni? — Útlevéllel. — fis a vasfüggöny? Csutorás Annamária: Vallomás Franciaországról — Nem láttam vasfüggönyt a határon. Aki akar. kijöhet. — És honnan van pénzük az utazáshoz? Úgy tudom, nágj ott a nyomor. — A múlt nyáron dolgoztam, és az ösztöndíjammal is takarékoskodtam. De rajtam kívül nagyon sokan jönnek ki szétnézni egy kicsit a világba — Én még sohase voltam külföldön — mondta elgondolkozva, és én éreztem, változni fog a véleménye rólunk, a mi rendszerünkről. Persze, nem mindenki hisz a vasfüggönyben és az egyéb mesékben. Szép számmal vannak fiatalok, akik őszinte érdeklődéssel figyelik életünket. Hosszasan magyarázták, mennyire nem tudjuk mi, milyen jó dolga van nálunk például egy egyetemistának. A hosszú Charles például minden éjszaka egy vendéglőben mosogat. Nálunk pedig az ösztöndíjakkal jelentős segítséget nyújt tanulásunkhoz az állam. Da így van ez az élet más területén is. Ott például szinte ismeretlen fogalom az óvoda, a napközi. Ha egy családbem mind a két szülő dolgozik, s a gyerekeket el akarják helyezni, akkor körülbelül a fizetésük egyharmadát kell annak az asszonynak fizetniük. aki. elvállalja a felügyeletet. A munkások átlag; bére nem magas, míg az értelmiség tetemes összeget ke- : rés havonta. ’ Pedig az élet itt nagyon drága. Pénz. pénz és harmadszor • is pénz kell! ; — Ha egy család reprezeni tálni akar — magyarázta ne- í kém egy asszony — akkor . nem esznek. Én enni adok a i gyerekeknek, s nem veszünk ■ soha autót... S mert én is fiatal vagyok, i így elsősorban a fiatalok élete iránt érdeklődtem. • Nagy : örömmel állapítottam meg, > hogy nem minden francia ■ fiatal tartozik az „őrültek” táborába, ahogy ők nevezik a • dzsessz bűvöletében élő lá- , nvokat és fiúkat. Nagy részük • ugyanolyan keményen dolgo■ zik, s komolyan gondolkozik, mint mi. Különösen vonatko• zik ez az egyetemistákra. Az iskola nagyon drága. Ha a pa; pa nem gazdag, vigyázni kell az eredményre, nehogy elvc- ; szítsék az amúgy is csekély ; állami támogatást. S még egy dolog: a tananyag nehe- ; zebb, a követelmények szigorúbbak, s az egész iskolarendszer pomplikáltabb. S ami még nagyon meglepett: szenvedé■ Ívesen szeretnek politizálni. ; Egész délutánokat elüldögél• nek egy Coca-Cola mellett, s • folvik a vita. Az egyik legkellemesebb élményam volt, amikor egyik' barátommal ellátogattunk a! Quartier-Latin egyik caba-; ret-jába. S ez volt az egyik] legnagyobb meglepetés is. A< bárpultnál mindenütt fiatalok,] szeszes ital nincs, csak kü-. ’ lönböző gyümölcsleveket, il-] lelve Colákat lehet inni —, persze borsos áron. A szűk; ] kis helyiség tele volt székek-] kel, asztal viszont csak egy-< kettő. Egy táblát vettem ész-] re, rajta a program: ma este. ] ezek és ezek a művészek lép-] t nek fel. S valóban 20—25, percenként megérkeztek á mű-; ' vészek, akikről megtudtam,] hogy egyetemisták. Ki gitáro-« ] zott és énekelt hozzá, ki nio-] ] nológot mondott el. Az érdé-. kés az. hogy a közönségnek] ] jogában áll félbeszakítani az, ; előadást, vitatkozni, javítani.; Sőt, ha valaki akar, fel is lép-] 1 hét. Tudod, magyarázta Jean-« ] Claud, amikor ősszel vissza-] jönnek az egyetemisták, törzs-« közönség van mindenütt, s] 1 néha olyan parázs vita kere-< ] kedik. hogy a műsor is félbe] ] marad. , Hogy miért érdekes ez? •—] ■ kérdezhetnék joggal. Hiszen« nálunk is vannak ehhez ha-] : sonló szórakozóhelyek, példa-« ul Miskolcon a Fórum. Igen,] de nincs meg ez a parázs vi-< ■ taszellem, a fiatalok szinte] I csak tudomásul veszik, hogy« ez van, s nem élnek a felkí-« nált lehetőséggel: vitázni. Pe-] dig a viták hasznos dolgokat, ; szülhetnek, s ezt francia ba-« rátáink jól tudják. ] (Folytatjuk.) < A termelesnoveies es az önköltségcsökkentés az iparvállalatok legfontosabb feladatai közé tartozik. Az első félévben az állami ipar termelése 9 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. A gazdaságosságban azonban nem értünk el ilyen eredményt. A költségszint ugyanis az első félévben magasabb volt, mint 1963-ban. Ha a tavalyi első félévhez meiden mutatkozik is némi javulás (1963 első felében 89,7 százalék. 1964 ugyanazon időszakában 89,6 százalék volt a költségszint), I nem szabad elfeledi'.ezni arról sem, hogy 1963 első negyedében a szokatlanul szigorú tél ♦okozta többletköltség átmenetileg jelentősen megdrágította ,a termelést. Az akkori önköltséghez hasonlítva nem szá- [mottevő az egy ezrelékes ja- ►vulás. ] Az ipar az első félévben >nem teljesítette az önköltség- ;csökkentés idei tervének időarányos részét Pedig aligha «tehet azt állítani, hogy az L2 [százalékos csökkentési elő- ►irányzat valamilyen feszített [terv lenne az ipar egészére. • Nem jelent ez többet, minthogy az idén olyan költség- ,szintet akarunk, amelyet eredetileg a múlt évre irányoznunk elő. > Ha az ipar termelési knádá- [sainak egyes tételeit össaeha- ► sonlítjuk a tavalyival, kitú- > > A költségek alakulása a term« ► Anyag Bér > > 1963. I. félév 62.7 12.2 « 1963. évi 62.7 12.0 [ 1964. I. félév 62.8 12.0 ] Az eddig ismertetett adatok «az egész állami iparra vonatkoznak. Ha iparáganként, s «•ezen belül vállalatonként vizsgáljuk a helyzetet, akkor el- >térő képet kapunk. A lermelé- ]si költségek az idén, főleg a [bányászatban emelkedtek erő- 'sen. d«a magasabbak voltak a [tavalyinál a gépiparban, a «vegyiparban «és a textiliparban is, mindenütt elsősorban >az anyagköltségek növekedése [miatt. Jobb a költséghelyzet .az idén a kohászatban és a .textil-ruházati iparban, mind- 'két iparágban az anyaghányad [csökkenése janiit hozzá a ja- «vulásher. [ Az idei első félév mérlegéinek tanulságai nagyon élesen nik, hogy a munkabéreknek az összköltségh«3z mért aránya az idén kissé csökkent. A termelési költségeknek azonban nem ez a fő feltétele, hanem az anyagköltség. Az első félévi termelési költségnek csaknem 70 százalékát, a termelési értéknek majdnem 63 százalékát alkották az anyagköltségek. Ez az arány magasabb a tavalyinál, akár az önköltséghez, akár a termelési értékhez hasonlitjuk. Ma pedig ez a költségtétel befolyásolja leginkább az önköltséget és vele a vállalati nyereséget, az akkumulációt, nem utolsósorban pedig a nyereségrészesedést. Egész ipari termelésünket tekintve, manapság az anyagköltség egy ezrelékes csökkentése is másfélszáz millió forint megtakarítást eredménye a népgazdaságnak. A másik tétel, amely ugyancsak hátrányosan befolyásolta idén az önköltséget: az érték- csökkenési leírás. A termelési értékhez viszonyítva ez is magasabbb volt az, idén, mint 1963-ban. Ez arra vall, hogy a múlt évihez mérten romlott a termelöberendezésck kihasználása. ezért jutott több értékcsökkenési leírás a termelési érték minden száz forintjára. Pedig most már az eszközlekötési járulék is árra szorítja a vállalatokat, hogy minél alaposabban használják ki áll«5eszközeikeL >lés! értők százalékába»: Ertékcsökk összköltség Nyereség leírás 5.9 89.7 MJ 5.6 89.3 10.7 5.8 89.6 10.4 megvilágítják az iparvállalatok és az egyes iparágak legfontosabb feladatait az esztendő hátralévő részére: a termelés gazdaságosságának növeléséh-az mindenekelőtt anyagtakarékosságra. minőségjavításra, selej t csökken les re van szükség, továbbá arra, hogy az eddiginél jobban használják ki mindenütt a rendelkezésre álló termelőberendezéseket. Nem vitás, hogy azok a vállalati kollektívák, munkások és műszakiak, akik sikeresen munkálkodnak a termelés mennyiségi növelésén. nagyobb körültekintéssel és jobb szervezéssel év végéig teljesitik az önkoltsegcsöK- kentési feladatokat is. Amikor a Kennedy-gyilko: ság körülményeit vizsgáló b zottság még javában dolgt zott, Warren, a bizottság ein« ke egyízben kijelentette (sze vait a Stern szeptember * 13 száma idézi): „Lehetsége hogy a nyilvánosság állambi; tonsági okokból sohasem érte sül bizonyos részletekről.” 960 ezer szó Warren bíró- megjegyzése, bizottság 816 oldal terjedelmi 960 ezer szóból álló jelentésé nek közzététele után sokkf nagyobb fontosságot nyer mint amikor a részletek irán érdeklődő újságírókat e né hány szóval, látszólag olcsó; kifizette. Rendkívül frappán sán fejeződik ki a Le Mon de című tekintélyes franci, lap cikkében, amely a jelen test kommentálva, a követke zőket nllapítia meg; a Warrei jelentés valószínűleg ..hazafi as hamisítvány”, megfejthetet 'en e] akarja „temet li” a bűncselekményt. Nos, a megfejthetetlen okol ;ekintetében idézhető a Tan iug New York-i tudósítójánál az a levele, amelyet még ja luár 30-án közölték a jugo ;zláv lapok. írója, Bogojevic íz amerikai kőolajtársaságol is a washingtoni kormán: cözt kiélesedett harccal fog alkozik. Ez a csatározás tulaj. Ionképpen, amint a jügoszlái udósító mondja, azért kezdő lőtt, mert az amerikai kőolaj- ársaságokat évi 3.5 milliárc iollártól ütötte el Kennedy ellök azzal a határozatával íogy fokozza az olcsóbb, a ve- íezuelai és a közép-keleti óla; vásárlását. Az amerikai kő- «lajtársaságok azt vetettél« Kennedy szemére, hogy gátol- a az amerikai társaságok ver- enyképességét. A feszültség 963 novemberében érte el tetőokát, amikor is a három leg- agyobb kőolajipari részvény- ársaság elnöke felkereste lennedyt, de „2.5 perces láto- atás után anélkül távozott a ’ehér Házból, hogy az elnök ngedinényeltről tett volna mlítést”. Közvetlenül ezután, ovember 11-től 13-ig rendezik az amerikai kőolajipari általatok képviselőinek kong- esszusát, amelyen az érdekelt ankárolc és az olajbárók kiétel nélkül részt vettek. „A 'hichagóban megtartott kongresszuson ■— folytatódik a tu- ósítás — több éles vád hanyatt el Kennedy ellen.” Majd unden kommentár nélkül sak annyit jegyez meg a tu- ósító. „Egy héttel a kongresz- zus után, 1963. november 22- n John Fitzgerald Kennedy, z Egyesült Államok elnöke exasban, a kőolajipar köz|Meghcslf"¥oggq; fenő"|
