Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-09 / 237. szám

Alkotó és alkotás mmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 237. szám Ara 50 fillér Péntek, 1964. október 9. Az Indiai-óceán térségét nyilvánítsák atomfegyvermentes övezette Világ proletárjai, egyesüljetek! Módiba Keit a, Bandaranaike asasony és Kawatva felszólalása a kairói értekezleten Az el nem kötelezett orszá­gok csütörtök délelőtti plená­ris ülésén — amelyen Modibo Keita mali államfő elnökölt ■—, valamennyi felszólaló erő­teljesen állást foglalt az im­perializmus és a gyarmati rendszer ellen, követelte a még gyarmati sorban élő né­pek teljes felszabadítását. Élénk figyelmet keltett a kambodzsai miniszterelnök beszéde, amelyben élesen tá­madta az Egyesült Államokat a dél-vietnami, laoszi és kam­bodzsai belügyekbe való be­avatkozásért. Randaranaike asszony cey­loni kormányfő részletesen méltatta kormányának azt a tervét, hogy az Indiai- óceán térségét nyilvánítsák atomícgyvermenfes övezetté. Az el nem kötelezett országok politikájáról kijelentette: Nem akarunk harmadik tömböt al­kotni, de minél több terüle­ten szorosabbra kívánjuk fűz­ni kapcsolatainkat egymás­sal. Mahendra nepáli király a semleges államok egyik fon­tos feladatát abban jelölte meg, hogy jó szolgálataikkal elő kell segiteniök az Egyesült Államok és a Szovjetunió kö­zeledését a világbéke érdeké­ben. Több más szónokhoz ha­sonlóan, ő is foglalkozott az ENSZ-alapokmány korszerű­sítésének szükségességével, ál­lást foglalt a moszkvai részle­ges atomcsend-szerződés mel­lett és minden országot felhí­vott a szerződés aláírására. Kawawa, a fiatal Tanganyi­ka és Zanzibár Egyesült Köz­társaság küldöttségének veze­tője támogatta Bandaranaike asszony tervét és tiltakozott amiatt, hogy az imperialisták katonai támaszpontokat akar­nak létesíteni az Indiai-óceán térségében; j,Nem szorulunk rá, hogy ők védelmezzenek bennünket” — válaszolt Ka­wawa, arra az angol—ameri­kai érvre, hogy a támaszpon­tokra a térség népeinek védel­me érdekében van szükség. FeloSdották Kongóban az egyiptomi nagykövetség zárlatát Csőmbe még nem kapott engedélyt « távozásra A Leopoldville-i kormány csütörtökön délután már en­gedményre kényszerült, hogy kimeneküljön diplomáciailag lehetetlen helyzetéből. A Kai­róban tartózkodó Csőmbe, akit az egyiptomi hatóságok mindeddig nem engedtek el­utazni, rádiótelefonon utasította a kongói hatósá­gokat, hogy oldják fel az Egyesült Arab Köztársaság Lcopoldvillc-i nagykövetsé­ge ellen foganatosított zár­latot. Leopoldville-i jelentések szerint mind az EAK, mind Algéria Leopoldville-i nagykö­vetsége elől eltávolították a fegyveres őröket és csütörtö­kön este Brazzaville-be utaz­tak mindazok a személyek, akiket előzőleg a kongói kor­mány parancsára a csendőrök elszigeteltek a külvilágtól. Ettől a fejleménytől a kon­gói hatóságok azt remélik, hogy Csőmbe most már elutaz­hat Kairóból. A kairói repü­lőtéren közölték, hogy a kon­gói kormány egy különrepü- lőgépe számára leszállási en­gedélyért folyamodott. Időközben a közép-keleti hírügynökség, a MEN, nyil­vánosságra hozta, hogy az egyiptomi hatóságok nem tartják elegendőnek, hogy csak az EAK-diplomaták kapnak szabad eltávozást, követelik, hogy szavatolják a Leopoldville-ben élő, körül­belül száz egyiptomi család biztonságát, szükség esetén szabad átköltözését is Brazza­ville-be. Csőmbe csak ebben az esetben hagyhatja el Kai­rót —i közli a MEN. BrezovcsiU László szőlész kutató és „alkotása", a bőventermő n—311-ps szelekció, amely ez évben is bő termést hozott. (Biport a 3. oldalon.) Munkában az áj KISZ-yezeíőscg ]>■ O któber elején válasz­tották újjá a sáros­pataki Tanítóképző Intézet KIßZ-vezetőségét; Kliska Mátyás titkár tájé­koztatott bennünket a veze­tőség elképzeléseiről. Mert egyelőre még csak elképze­léseik vannak arra vonat­kozólag, hogy az intézet kiszistái milyen szervezeti életet élnek majd az új tanévben, mi tölti ki a csak­nem kétszáz diák szabad idejét, napjainktól a vizs­gák befejezéséig. — Kevesebbet ^marko­lunk”, mint a múlt évben — mondta elöljáróban a KISZ-bizottság titkára; —* De amit elképzelünk és el­tervezünk, azt meg is akar­juk valósítani. Elmondja, hogy az új tanév jobb hangulatban kezdődött. Az első évesek gyorsan munkához kezdtek, s aktívabbak, mint az előző év elsősei voltak. Elképze­léseik reálisabbak és ez biz­tosíték arra, hogy színesebb, elevenebb KISZ-élet alakul majd ki az öreg iskolafalak között. Hétfőn és kedden Igazga­tói szünetet kapnak, s ezt arra használják fel, hogy munkát válóinak a Tolcs­vai Állami Gazdaságban. Kellemes két napnak ígér­kezik, hiszen Hegyalján ilyenkor, szüret idején, ugyancsak jó hangulat, vi­dámság honol. A keresetet a kulturális kiadásokra for­dítják. Színházlátogatást, majd Miktüás-éstet rendez a KISZ, szombatonként pe­dig táncos esteket a kollé­giumukban. Október 18-án kirándulnak, megismerked­nek környékükkel, a zemp­léni hegyvidékkel, falvak­kal. Az új tanévben is el­látogatnak’ Egérbe és test- véríntézetükhöz, Nyíregyhá­zára. Ezek az utak elég SlISOffiS OOMPO2 RFcMtezdőtföií a szerszámgépgyártás! kongresszus Csütörtökön reggel a Tech­nika Házában dr. Lettner Fe­renc egyetemi tanár megnyi­tó szavaival megkezdődött a Gépipari Tudományos Egye­sület 5; szerszámgépgyártási kongresszusa. A háromnapos tanácskozás jelentőségét és rendeltetését Kincses István, kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes, a ren­dező egyesület társelnöke vá­zolta. Ezután megkezdődött a szakmai tanácskozás. A kong­resszus napirendjén 28 elő­adás szerepel, amelyek közül 18-at külföldi szakemberek tartanak. A tanácskozás irán' ugyanis a külföldi szakkörök is nagyon élénken érdeklőd­tek. Csaknem 30 ezer bárány — exportra A Gyapjúforgalmi Vállalt • miskolci kirendeltségének dol­gozói ezekben a betekben je­lentős „hégető exportszállít­mány f* vesznek át a borsod juhászatoktól. Mintegy 9—10 ezer zsenge húsú pecsenyebá­rány és 18 ezer üriibárány jel- vásárlására kerül sor. A hízót< ürük nagy része Görögország­ba, a pecsenyebárányok zöme pedig Olaszországba „utazik” Sárospatakról például a na­pokban indult el egy hat va- gonos szállítmány Athén felé. A borsodi tcrmelőszövetke- cti és állami gazdasági juhá­szotok jelentős tenyészanyaqot is adnak más megyék juhá- szatainak. A Gyapjúforgalmi Vállalat mintegy hétezer té­ny ész juhot vásárol fel me­gyénkben. Az idei „selejtezés”. az úgynevezett mustra során pedig mintegy ötezer kiörege ideit juh vágóhídra kerül. tozovt — monoja az emua. — Az aszály ellen csak öntözés­sel vehetjük fel a harcot. Egyetlen öntözőberendezés rengeteget segített volna az idén. Ha csak egy tábla lu­cernát, csak egy kis borsót, burgonyát öntözhettünk volna, legalább valamink lenne. De így — legyint az elnök — saj­nos, csak kölcsönünk lesz. Másfél millió forint értékű kölcsöntakarmányt kell a Du­nántúlról ideszállítanunk, hogy etethessük állatainkat. Tavaly is az állattenyésztés húzott ki a csávából, most is onnan várható csak jelentő­sebb jövedelem. Persze, nem marad segítség nélkül a karosi termelőszövet­kezet, hiszen rajtuk kívül ál­ló okokból állnak ilyen rosz- szuL A járás, a megye veze­tői minden igyekezetükkel azon vannak, hogy minél töb­bet segítsenek a termelőszö­vetkezeten. Az öntözőberende­zés is meglesz jövőre. II munka nem áll meg... A karosiak a nehéz helyzet ellenére is szorgalmasan dol­goznak. A napraforgó betaka­rításával már végeztek, sőt be is szállították. A rövid tenyész­idejű kukoricát is beadták. A köménymag elég jól sikerült, öt mázsás termést adott. Ok­tóber első felére már csak a cukorrépa és a hibrid kukori­ca betakarítása marad. Az őszi vetőmagot már megcsá­vázták, s a vetéssel is jól ha­ladnak. A tervezett terület, több mint 600 hold, mintegy kétharmadát már bevetették. Az őszi munkákat éppoly gon­dosan előkészítették, mint ta­valy. s így, ha félve is. most is úgy reménykednek, mint az elmúlt őszön: ez a búza meghozza majd munkájuk gyümölcsét, és megteremti az eredményes gazdasági év alapját. Juhász Judit hogy most már nemigen lesz szomorúságra ok Karoson. ß természet hözbeszóit... Azt, hitték, vége a bajnak, de sajnos, a természet össze­törte ezt a hitet és reményt. — Alti tavasszal járt Karo­son, olyan gyönyörű búzave­tést láthatott, amely párját ritkította messzi határban — emlékszik vissza Barna János. „Olyan szép, hogy meg le­het csókolni!” — ez volt az el­nök kedvenc szavajárása — mesélték az irodában, ha a búzára terelődött a szó. Min­den alkalommal tizedszer, századszor is szívesen és büsz­kén mutatta a határt. Aztán egyszerre „vörös posztó” lett a búza. Az elnök máskor sze­líd. nyugodt homlokán hara­gos ráncok mutatták, hogy nem csókolni, inkább sírni való már a karosi határ. A földek cserepes barázdái. a le- kókadt kalászok, a fonnyadó burgonya bokrok, mind víz után sóhajtottak. S a karo- siaknak végig kellett nézniük, hiszen segíteni nem tudtak, egész termésű le, egy évi mun­kájuk pusztulását.. — Több mint 600 hold bú­zánk volt. amely 14—16 má­zsás termést ígért. Szinte erre építettük ez évi jövedelmün­ket. S bizony, alig két-három mázsát adott, az is olyan volt, mint máskor az ocsú. S nem­csak a búza. hanem az árpa, a borsó, a burgonya, a takar­mány is mind gvengén ter­mett. Nem győztük az aka- dályközléseket küldözgetni. Itt van például a burgonya. 24 holdon 900 mázsás termésre szerződtünk, s bizonv a meg­maradt csekély termés is csak takavmánvburgonvánnk való. Égeföen szükséges az öntözés — Az egész évi csapadék 17,5 milliméter volt. Mire ide­ért az eső, mindig széllé vál­< ► [[ A karosi Uj Tavasz Tenne- ! .lőszövetkezet 1960-ban alakult. ■ 'Csakhamar elég negatív véle- ! [ményt „vívott” ki magának: • 'a sátoraljaújhelyi járás egyik I [legrosszabb termelőszövetkeze- « >tének tartották. Hogy a veze- ;;tés volt gyenge, vagy a tag- , .ság hozzállása volt rossz? — [ [talán nem is érdemes már 3[kutatni. Már csalt azért sem, < miért 1962-ben. amikor új, [ ’szakképzett, erőskezű, fiatal < >elnök került a tsz-be, egycsa- J [pásra megváltozott minden. ;; Megtanulták ;; az első zárszámadási 3! Az első években zárszáma­■ toás sem volt Karoson. Nem 3 [volt mit számolni, és nem < 'volt miből osztani. Hogy is J [lett volna, mikor 1960 ősze he­< >lyett csak a következő év ja- [ [nuárjában törték le a kukori- . >cát! [ [ — Az első zárszámadást ! ,odakerülésem évében, 1962-ben | [ tartottuk meg — mondja Bar- [[na János, a tsz elnöke. — Itt ■>az elmaradt két évi földjára- [[dékot is kiosztottuk. Több, ««mint egymillió forint mérleg- [ [ hiányt „tüntettünk el” abban ««az évben! S elég maradhatós [[összeg jutott a munkaegysé- ,, gelue is. Ez aztán meghozta < • a tagság munkakedvét és szor- [ [ galmát. Soha többet, azóta . ,sem kellett a karosiakat mun- ] [kára bíztatni. i > Igaz, hogy az első sikeres [ [évet nem követte sikeresebb, < «mert 1963-ban 700 hold búza- J [vetés fagyott ki a karosi ha- , .tárban, s ezt tavaszi vetéssel «’kellett pótolniuk. De az állat- [ [tenyésztés, amelyre nagy «'Súlyt fektettek, biztosította a [[jövedelmet, és 41,77 forintos , .munkaegységgel zártak. [ [ A gyengének is csak jóin­< 'duiattal mondható termelő- [ [szövetkezetből a járás egyik , .büszkesége lett. Két év alatt [[ilyen eredményt elérni nem , [ kis dolog. Az elnök és a ta- <'gok. a járási és a megyei '«e- Yactök mindnyájan úgy látták, költségesek, ezért is szüksé- . ges, hogy az intézet kiszis- [ tái szabad idejükben mun- [ kát vállaljanak. < A KISZ tanulmányi és [ tisztasági versenyt hirdet a < diákok körében, s a legjob- [ bakat megjutalmazzák. Pa- < takon immár hagyomány- [ nak számít a szellemi vetél- < kedő. Minden évfolyam « rendez ilyet, és a nyertese- [ két az idén is megjutalmaz- < zák. [ De nemcsak kulturális 1 program szerepel az új ‘ KISZ-vezetők elképzelései- [ ben. Az idén először KISZ- < vezetőképző tanfolyamot [ rendeznek az intézeten be- < lül. Két napra tervezik, s a J járási KISZ-bizottságtól 3 kérnek segítséget, azaz elő- 1 adókat. A szokásos sajtóvi- 3 tálcát és politikai előadáso- < kát is felelevenítik, amelye- J ken tanárok válaszolnak « majd a diákokat érdeklő ; kül- és, belpolitikai kérdé- 3 sekre. J A z elképzeléseket mér- , legelve: a KISZ va- « lóban mozgató ereje 3 lehet az intézet diákjainak. « Ha az elképzeléseket, a ter- J veket megvalósítják, színes < és eleven KlSZ-életet élhet- ‘ nek az intézet diákjai, mert , bár mérsékeltnek tűnik az < előtervezés, véleményünk [ szerint a mindennapi élet is , alkalmat adhat és követel- J heti is rop’d a orogramok , bővítését. De arról sem sza- [ bad elfeledkezni, hogy a , KISZ nem tervezhet a ta- < nulás rovására. Szórakozás- J hói is csak annyit célszerű , tervezni, amennyi segíti [ frissességüket, növeli tanú- , lási kedvüket. ‘ Végtére is: első köteles- [ ségük a szorgalmas tanulás. « Elsősorban ezzel öregbít.he- [ tik a pataki diákok jó hí- < rét... < B. fc. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents