Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-01 / 230. szám

Csütojriofc, 1954. október 1. (SiAKlttAGYAROKSMO 3 Az els@ lépés megtörtént Tapolcára tervesik a termelőssövetkeseti üdülőt sáli felhasználhatnánk. Egy dolgot azonban, bár még csak az első, kis lépés történt meg, nem árt szóvá tenni. Néhány járás, s közös gazda­ság már korábban is gondolt kisebb, üdülésre alkalmas épü­letek vásárlására. A mezőkö­vesdi járásban Bogácson, vagy a Zsóri környékén szeretnének üdülőt építeni. Az ilyen elgon­dolások, tervek szétforgácsol­hatnák az erőt. E kérdésben gyorsan határozni, munkához látni csak egy módon lehet, ha egyrészt azonnal munkához látunk, másrészt, ha valóban összefog megyénk minden ter­melőszövetkezete. Mert egy bi­zonyos: megyénk tsz-tagsága igényli, megérdemli a pihenést, a néhány kellemes, igazán gondtalan napot. Kár lenne te­hát késleltetni, amikor meg­van hozzá minden lehetősé­günk! Barcsa Sándor Téliesítés a szabad ég alatt Megnyitották a tapolcai barlangfürdőt! Szerdán ismét megtelt für- dőzökkel az újra megnyitott tapolcai barlangfürdő. A sziklabarlangban kiala­kított gyógyhatású fürdőt né­hány hete zárták be, mert a medencék vízszintje mintegy 30 centiméterre csökkent. A geológusok bevonásával vég­zett vizsgálat: megállapította, hogy a miskolci Augusztus 20. strandfürdőnél a csaknem 700 méteres mélységű fúrás azt a víztartó réteget „csapol­ta meg, amely a barlangfür­dőt is táplálta: A szakembe­rek tanácsára a fúrást lezár­ták, s a barlangfürdőben emelkedni kezdett a vízszint, amely már eléri az eredeji 120 centimétert. A szakemberek véleménye« szerint a selyemréti fúrásból’ megfelelő elosztással ki tud-J nak venni vizet az Augusz-Í tus 20. strandfürdő részére is, < és táplálni tudják a barlang-« fürdőt is. A tervek szerint aj barlangfürdő medencéiének« alját, amelyet eddig csak fo-J lyami kaviccsal borítottak,« vízzáró réteggel látják el. Ez-5 által megakadályozzák a víz-1 szint ingadozását, s egyenle-« tes mennyiségű vizet tudnak« biztosítani a barlangfürdőt} egyre nagyobb számban felke-J reső hazai és külföldi vendé-« geknek mind a nyári, mind} pedig a téli hónapokban. A Földművelésügyi Minisztérium és a MEDOSZ balesetvédelmi felhívása A Földművelésügyi Minisz­térium, valamint a Mezőgaz­dasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete a balesetvé­delmi rendszabályok fokozott méretű megtartására, illetve megtartatására hívta fel va­lamennyi mezőgazdasági üzem dolgozóit és vezetőit. A felhívás rámutat« hogy mindenkinek el kell sajátba-} nia a munkaterületére vonat­kozó munkavédelmi ismerete-^ két. Különösen vonatkozik ez} azokra a segítő családtagokra« és egyéb időszaki munkások-« ra, akik nem végeznek rend-« szeresen mezőgazdasági mun-} kát, tehát nem rendelkeznek« a megfelelő gyakorlattal« Rendszeres munka — kulturáltabb élet Tizenhat cigánycsalád él Hejőkeresztúron. Ezek a cigányok felhagytak régi, vándor­ló életmódjukkal. Állandó munkát vállaltak a helyi Kavicskitermelő Ktsz-ben és a termelőszövetkezetben. Az elmúlt években mind a tizenhat cigánycsalád kétszo­bás családi házat épített, amihez jelentős támogatást kaptak az államtól, a helyi la­Közöscn építik fc! új házaikat. A képen; Balogh József háza épül a szomszédok segítségévet. Az új lakásban. Balogh Dezső kisfia tanulását ellenőrzi, feleségével. mj agy gond a téliesítés min. 1^1 denfelé, de talán a leg­több nehézséget mégis az olyan helyeken jelenti, ahol az iparág sajátosságai miatt nem lehet tető alá vinni az embereket a hófúvások idején, nem lehet fűtött helyiségeket teremteni a zuzmarás időben a munkások számára. Ilyenek például az építőipari és a kül­színi szereléseket végző javító vállalatok munkái. Vessünk hát néhány pillan­tást a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat és a Ce­mentipari Gépjavító Vállalat téliesítésére. Hiszen náluk kü­lön fejezete a munkának ez az időszak. Rajzok, kimutatások, gondo­san összeállított ütemtervek hevernek Hannos Károly fő­mérnök asztalán, amint a nagy építkezések téli munkáiról be­szélgetünk. E papírokon való­ságos haditerveket dolgoztak ki azért, hogy valamelyest könnyítsék, elviselhetőbbé te­gyék az építőipari munkások fáradozásait a téli hónapok­ban. Előkerült egy olyan je­lentés is, amelyet a népi ellen­őrök készítettek, amint bejár­ták a vállalat számos munka­nelyct. Ezek a dokumentációk szinte egyhangúlag tanúskod­nak arról: megyénk legna­gyobb építőipari vállalata ala­posan nekikészült a télnek. A borsodi építők téli intéz­kedései elsősorban olyan mun­kahelyekre vonatkoznak, ame. Ivek jellegüknél fogva alkal­masak a téliesítésre. Termé­szetesen a program összeállí­tásánál különös figyelmet for­dítottak a kiemelt beruházá­sokra. a lakásépítkezésekre. Jóelőre felmérték milyen anyagokra, fűtőeszközökre lesz szükség a téliesítéseknél. Igaz, az idén lényegesen nehezebb helyzetben vannak, mint ko­rábban voltak, hiszen nincse­nek koncentrált munkahelyek. Gondoljunk csak arra, hogy a Kilián lakótelepen például egy területen mily nagytömegű té- liesíthető épület állt, most vi­szont a város és a megye te­rületén többedre szétszórt „tagozatokon” kell biztosítani az építőipari munkások téli foglalkoztatottságát. Az építők téli munkaterve a helyes műveletenkénti sor­rendet is figyelembe vette. Megtették a szükséges intézke­déseket a program végrehajtá­sához szükséges gepek üzem­képes állapotba hozására. S ej o terv nagyjából már a meg­valósulás folyamatában van Sajnos azonban a korábbi években használt gőzkazánok egyrésze annyira elhasználó dott, hogy üzemeltetése nerr ajánlatos. Viszont ezek pótlásr a vállalatnak nagy gondo* okoz. Ugyancsak gondot okor némely, teljesítéshez szüksége’ anyag biztosítása. Nádpallóbó' és gyékényből az igény és ? rendelkezésre álló mennyiséf között csaknem hatezer négy zetméter különbség mutatko zik. S ennek leszállítására elő reláthatólag a negyedik ne gyedévben kerül sor. Jóllehet a vállalat a megrendelést, ar érvényben lévő előírásoknak megfelelően, időben lead te Hiányzik vagy 200 mázsf koksz és minimális építőanyag A z épületen belüli mun kák zavartalan biztosi tására azokon a helye ken, ahol erre mód van, be kapcsolják a városi gázhálóza tot és gázkályhákat tesznek tv a helyiségek fűtésére. A ha barcstelepek és melegítők ki építését a főépítésvezetőségek és építésvezetőségele már ke «rábban elkezdték. Több éve" ►szakmai gyakorlatuk alapja» ►a feladatot minden valószínű ►ség szerint eredményese» ► megoldják. ► A Cementipari GépjavíU [Vállalat intézkedési tervérő' >Om.ascsík Károly főmérnök ►beszélt. Szóvátette, hogy adott óságainkhoz mérten a felkészü ► lést nemcsak a telepítet» ó üzemre, hanem a külszerelé ► sekre is megtették. Ez utóbb1 ► azért is fontos náluk, mert » ► gyár dolgozóinak legalább ; ► fele, munkaidejét külszerelésc íken tölti el. Beszerezték j ► szükséges védőruházatot, eső- ► kabátokat, vattaruhákat ér ► lábbeliket. A bélapátfalvi bá- ► nvarekonstrukciónál a száklábs ►vájt alagút munkáinál.. mái ►most védőitalt adnak a dolgo­zóknak. Üj bútorzattal látták Jel a külszerelések közelében ► lévő melegedőket, öltöző helyi­ségeket, szépen kitakarították, ► rendbehozták azokat. Tíz éves ► gondot oldottak meg azzal. *hogy ez évbon elkészítették az >új vasszerkezeti szerelő csar­nokot. így azután megszűnt a ► gyár udvarán lévő „csillagos” ►műhely. A hatalmas csarnok ► fűtése is tökéletes s a forgá­csoló üzemrészeket is bekap­csol ták a központi fűtésbe. így ► azután ezen a télen már több ► mint 50 ezer légköbméter terü­letű munkahelyet fűtenek a ► gépjavítósoknál. E feladat megoldásában jelentős segítséget ► nyújtott a Lenin Ko­► hászati Művek igazgatósága, s fezzel nemcsak a tél gondjai­dnak enyhítését fokozták, ha­lnom gazdaságilag is kedve­zőbb helyzetbe hozták a Gép- ► javító Vállalatot. Hiszen a szá- ► mítások szerint azzal a köz- ►ponti fűtéssel, amellyel lénye­gesen több munkahelyen biz­tosítják a meleg levegőt, mint ► korábban, közel 200 ezer fo- ► nr.tos megtakarítást érnek el. ÍNem is beszélve arról a ne­hézségről, amelyet az előző ► években a szükséges saén- ► mennyiség beszállítása és a ► keletkezett salak eltávolítása ► okozott. ► Néhány hét és beköszönt a ► hűvös, esős őszi, majd ezt kö- ► vetően a kellemetlen téli idő. ► Korábban beszámoltunk arról, ► hogy a szerkesztőségünkben ► tartott ankéton- mennyi sok ►olyan intézkedésről hallottunk. £ amelyek nyomán a kohászat­iban, a közlekedésben, vegy­iparban és bányászatban dbl- ► gozók télen is folyamatosan k helytállhatnak munkahelyü­nkön. Utoljára hagytuk azokat ► az iparágakat. amelyeknek ímunkáshadát leginkább sújtja ► a hideg tél. Hiszen jártunk ta- ►valy is olyan építkezéseken. ► ahol pillanatok alatt csonttá ► dermedt a habarcs, összefa- Jgyott a homok, s belepte a hó ► a frissen rakott falakat Láttuk i'i Képjavítósokat, amint 15—20 ► fokos hidegben majdnem Óda- Hagyott a kezük a magasban ► feszülő, drótkötél pályákhoz. ► Ezért néztük hát érdeklődéssel. Js nyugtáztuk jóleső érzéssel ► mindazokat az intézkedéseket i amelyeket a két üzem vezetői' ► lettek a tél viszontagságainak í elvisel hetőségére. E rre végtére is nemcsak a tervek teljesítéséért ► volt; szükség, hanem el­jsősorban az emberek egészség­ivédelméért. " * Paalovits Ágoston A hallban, az üvegfalú, vilá­gos társalgóban szinte minden asztal foglalt. Képes folyóira­tok lapjai zizegnek, beszélge­tés, biliárdgolyók csattogása, nevetés, a szomszédos étterem­ben tányércsörgés hattik. Presszógép sistereg, a rádióból halk zeneszó árad, s mindez együttvéve olyan megnyugta­tóan kellemes hangulatot vará­zsol, hogy hosszú-hosszú órá­kon át szívesen élvezné, figyel­né, ízlelné az ember. S akik az asztalok mellett ülnek? Idősebb, fiatalabb fejkendős asszonyok, egyikük másikuk horgol, hímez, bajuszos, meg­lett és egészen fiatal, ünnepé­lyesen öltözött férfiak, előttük az asztalon pohár, vagy üveg sör. Valamennyien termelő­szövetkezeti tagok. Nádudvar­ról, Hajdúböszörményből. Nem zavar senkit az épület, a be­rendezés ultramodemsége. Csöndes, otthoni meghittség érződik a szavakból, a viselke­désből, még a hangosabb ne­vetésből, parolázásból is. S mindez természetesen nem is lehetne másként. Mert otthon Vannak. A helyszín ugyanis Debrecen, a Nagyerdő, s ott is a Hajdú-Bihar megyei termelő­szövetkezetek üdülője. Megérdemelt pihenés Néhány hét múlva lesz egy esztendeje, hogy a környező közös gazdaságokból érkezett pihennivágyók első csoportja birtokba vette a debreceni ter­melőszövetkezeti üdülőt. Ki-ki hallott már akkor róla, hogy épül, sokan építés közben is meglátogatták, hiszen ők vol­tak, akik igényelték, helyesel­ték, építtették, majd birtokuk­ba vették. Az ott töltött napok­ról mondott szavak, a vendég­könyv bejegyzései, s a soka- . sodó igények bizonyítják, hogy nagyon-nagyon kellett már ez az üdülő. Létrehozásának gon­dolata csak néhány emberben formálódott meg. A termelő- szövetkezetek vezetői (először csak mintegy húsz- közösségé) az első hallásra azonnal úgy döntöttek: ha más közös gaz­daságok helytelenítenék, ők megépítik minden támogatás nélkül is. Azonban ettől nem kellett tartaniuk. Ma 165 tsz mondja és tudja magáénak a modem, egy idő­ben kilencven tsz-tag pihené­sét biztosító üdülőt. Őszintén szólva nem ment minden si­mán az építés, a szervezés két esztendeje alatt. Nem egyszer még illetékes felsőbb fórumok is aggályoskodtak: jó lesz-e. helyes-e, bírják-e? S ma e fó­rumok így nyilatkoznak: na­gyon-nagyon dicséretes, helyes, szükséges kezdeményezés volt. kár, hogy a maga nemében ma még egyedülálló. S ez két ok­ból is megalapozott vélemény. Az egyik, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok becsületesen dolgozó ezrei, tízezrei megér­demlik a néhánynapos, igazán kellemes, nyugodt pihenést, kikapcsolódást, s mindezt olyan helyen, ahol igazán ott­hon vannak. A másik, hogy ma már az igényen kívül a leg­több közös gazdaságban meg­van a lehetősége annak is, hogy néhány ezer forinttal hozzájáruljanak a tagság pi­hentetésének biztosításához. Erre gyakorlati példa a Hajdú megyei tsz-ek kezdeményezése. Ä mi megyénkben is... Alig nyitotta meg kapuit, pontosabban szólva modern berendezésű szobáinak ajtajait a debreceni üdülő, több terme­lőszövetkezeti vezető helye­selte a következő megjegyzés­sel: nem lehetne ilyen nálunk is? Azóta érlelődik a gondolat, az igény nemcsak a termelő­szövetkezeti, hanem, más, a mezőgazdasággal, a termelő­szövetkezetekkel foglalkozó szakemberek körében is. Első­sorban ennek köszönhető, hogy néhány nappal ezelőtt a Ter­melőszövetkezeti Tanács me­gyei vezetője, a mezőgazdasági osztály vezetői és két termelő-! szövetkezeti elnök részvételé-1 vei küldöttség látogatott el! Debrecenbe — tapasztalatcser rére. Megérdeklődni, hogyan! kell hozzálátni a munkához,' elkerülendő azokat az akadá­lyokat, amelyek Debrecenben előfordultak, s természetesen megnézni, hogyan, miként „dolgozik”, látja el feladatát az üdülő. A vélemény a láto­gatás és az alapos eszmecsere! után egybehangzó volt; mi­előbb munkához kell látnunk Borsod megyében is. Az első lépés tehát megtör­tént. Várható, hogy néhány na­pon belül több tsz-elnök meg­beszéli majd a közös vállalko­zás lehetőségeit, módjait. A terv szerint az üdülőt Tapol­cán építenénk meg, szép, fes­tői környezetben. Az is kide­rült beszélgetés közben, hogy nálunk, jobb építőanyaghely­zet birtokában gyorsabbá, ol­csóbbá lehetne tenni az épít-! kezest, s esetleg növelni az épület belső térfogatát, befoga-! dó képességét. Mindez pozití­vum, s az is, hogy a debreceni! üdülő terveit, némi módosítás-.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents