Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-29 / 254. szám

eszakmagyarorszag Csütörtök, 1964. október 29. Lengyel-mongol barátsági nagygyűlés Varsóban Beszédet mondott W. Gomulka és J. Cedenhal Szerdán délután a Kultúra és Tudomány Palotájának kongresszusi termében len­gyel—mongol barátsági nagy­gyűlést rendeztek. Megjelent a LEMP Politikai Bizottsága, az államtanács és a kormány több tagja. Az ünnepi beszé­det Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára és Jum- zsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. a minisztertanács elnö­ke tartotta. Gömúlka beszédének beve­zetőjében kiemelte, hogy Len­gyelországot és Mongóliát ma a szocializmus és a béke közös eszméi és a marxizmus—leni- nizmus alapjaiból fakadó kö­zös érdekek és történelmi fel­adatok vezérlik. Ezután méltatta a Mongol Népköztársaság eredményeit. Majd kijelentette, hogy a szocialista tábor alapvető ere­je a Szovjetunió. Teljes meg­elégedéssel szeretném aláhúz­ni — emelte ki Gomulka a továbbiakban —, hogy az SZKP és a szovjet kormány politikájának fő irányvonalát a XX. és a XXII. kongresszus döntései határozzák meg, va­lamint azt, hogy a Szovjet­uniónak az összes, bennünket érdeklő kérdésekben elfoglalt álláspontja megfelel pártunk, kormányunk, országunk érde­keinek. Megerősítette ezt a pártjaink képviselői között történt néhány nappal ezelőtti találkozás is. Pártjaink és or­szágaink között még szorosabb testvéri vis—mv ős gyümölcsö­ző együttműködés áll fenn. Arról is meggyőződtünk — mondotta Gomulka —, hogy az SZKP elnöksége — Hruscsov elnöklete alatt történt — ta­nácskozásának, valamint az SZKP Közoonti Bizottsága plenáris "ülésének' eredménye­képpen az SZKP és a szoyiet kormány vezetőségében tör­li szoviet kultúra hete a ráú óban tént személyi változás a belső pártdemokrácia lenini alapjai megőrzésének szellemében történt. Az SZKP Központi Bizottságának megalapozott oka volt Hruscsov lemondásá­nak elfogadására. Gomulka beszéde végén a mongol és a lengyel nép to­vábbi szoros együttműködésé­nek és barátságának fejlesz­tését hangoztatta. Jumzsagijn Cedenbal beszé­dében a két párt és kormány közötti megbeszélésekre utal­va, mec'llapította, hogy azok a nézetek teljes azonossága jegyében folytak le. Cedenbal állást foglalt a teljes és általános leszerelés mellett. ' Elismeréssel szólt és teljes tá­mogatásáról biztosította a len­gyel nép béketörekvéseit. El­itélte a bonni revansisták terü­leti követeléseit. Majd a nem-, zetközi kommunista- és mun­kásmozgalom egységének á megerősítéséről, a testvéri" marxista—leninista pártok ta­nácskozásának élőkészi (.csérőli beszélt. Az Internacionálé eléneklé- se utón a barátsági gyűlés a Mazowsze Állami Népi Együt­tes műsorával ért véget. Boon a NATO vezére szeretne lenni Mihajlov, a Pravda bonni tudósítója az NSZK vezető köreinek a NATO-val kapcso­latos terveiről ír. Mindenek­előtt megállapítja, hogy a sok­oldalú NATO-atomhaderő ma már nem csillapítja Bonn far- kasétvágyát, . sőt, csak na­gyobb étvágyra gerjeszti a bonni militaristákat. Az új bonni kormány hosszú idpn át mindenekelőtt árra töreke­dett, hogy megállítsa a nyu­gatnémet. hivatalos politikával szemben növekvő bizalmatlan­ságot. Az a tény azonban, hrtgy Bonn’ égyre-másra atom- töltetű rakétákat követelt, óvatosságra intette a népeket. Bonn a NATO valamennyi te­rületén egyre hangosabban kpveteli magának a vezetősze­repet. A Pravda a szudáni eseményekről A Pravda kommentálja a szudáni eseményeket, ame­lyeknek kirobbanásához köz­vetlen okot szolgáltatott a „déli probléma” megvitatása. A többi között ezeket írja. Az ország déli ■ tartományairól van szó, amelyeket főképpen néger törzsek laknak és e tör­zsek körében imperialista közreműködéssel szeparatista hangulatot szítanak. Szudán demokratikus kíjz-1 véleménye — írja Potomov,,aj kommentár szerzője — teljes egészében támogatta a kort mánynak a neokolonialisták és reakciósok mesterkedései­nek megakadályozását célzó intézkedéseit, ugyanakkor Véres összetűzések Bolíviában Bolivia két városában ked­den este újabo véres összecsa­pás zajlott le a polgári szabad­ságjogok helyreállításáért tüntető egyetemisták csoport­jai és a rendőrség között. A. Reuter jelentése szerint Santa Cruz-ban a felvonuló diákok megrohamozták az USIS, az amerikai tájékoztató szolgálat nevű propaganda szerv helyi - irodáját, letépték, majd elégették az amerikai, zászlót. A. rendőrség közbelé­pett,, s az ezt.követő kézitusá­ban egy személy életét vesz­tette. Mint a TASZSZ tudósítója jelenti, a diákok országszerte kibontakozott mozgalmát te­vékenyen támogatja a bolíviai munkásosztály. A bányász szakszervezet rádióállomása kedden felszólította a. munká­sokat, hogy fegyverkc "erek fel és döntsék meg Paz Es­A Magyar Rádió november 2—8-a között rendezi meg a szovjet kultúra hetét, amelv- nek programjában zenei és irodalmi műsorok szerepelnek. A -megnyitó műsor november 2-án a Hét zeneszerzője: Sosz­tdkovics című összeállítása, , , . ,, lesz A Halló, itt Leningrád) tenss°r° eínok kormányát. című összeállítás a Néva par­ti .várost mutatja be. Népda­lok, versek következnek ez­után-. és végül, november 6-án, a - díszelőadáson kívül a Pó­dium 64 című műsor szovjet írókat mutat be. pet, hogy kezdeményezzen egységes akciókat a demokra­tikus jogok helyreállítására. azonban ragaszkodik ahhoz, hogy, alapvetően oldják meg a „déli problémát” az ott élő lakosság nemzeti jogainak fi­gyelembe vételével. Ilyen megoldás azonb-n csak az.or­szág belső helyzetének általá­nos demokratizálása mellett lenne lehetséges. Bármi legyen is a jelenlegi szudáni események kimenetele — írja Potomov — ezek az események azt tanúsítják, hogy a nép egyre kevésbé akar megbékélni a katonai irányítással. Mikojan távirata De Gau!5e-hoz gítségnyűjtásápak nagy fon­tosságát”.,' | L -Andrejí.-. Gromiko , szovjet külügyminiszter, az ^évforduló .alkalmából Maurice Coúve de külügyrfij-f "niSztérhfcz"', küraött / üdvözlő üzenetet. í Anasztasz Mikojan, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elr nöks’égének elnöke a szovjet- francia. diplomáciai viszony" íéti:eqö|iéb.éK 4Ö. éy/oj£l.tüói^ alkalmából »táviratol . jní«j8nj& Dm Gáúllehóz,' Franciaország. elnökéhez. A táviratban Mi­kojan megállapítja: „A szov­jet és a francia népnek az a forró óhaja, hogy békében és barátságban éljen, lehetővé teszi; hogy derűlátóan nézzünk a Szovjetunió és Franciaország jövendő kapcsolatai elé”. „Meggyőződésünk, hogy e kapcsolatok további sokoldalú fejlesztése nagymértékben hozzájárul az európai és a vi­lágbéke biztosításához.” A Legfelsőbb Tanács Elnök-, ségének elnöke üdvözlő távira­tában rámutat, hogy a diplo­máciai kapcsolatok megterem­tése óta eltelt 40 esztendő „teljesen nyilvánvalóan bebi­zonyította országaink és né­Valamennyi ellenzéki politi­kai párt a diákok mellé állt. A Boliviai Kommunista Párt nyi’atkozatot adott ki, amely­ben támogatja a diákok meg- 1 peink barátságának, együtt­mozdulását és felszólítja a né-I működésének és kölcsönösse- 1 kódex, Kálti Márk. Képes. Kairó és Brüsszel Gazdag választékot ígér a téli könyvvásár Választékos, színes prog­rammal készülnek a könyv­kiadó vállalatok a hagyomá­nyos téli, karácsonyi könyvvá­sárra.- Bizonyára nagy érdeklő­dést kelt majd- a- Magyar- He­likon kiadó érdekes .vállalko­zása: Lev Tolsztoj műveinek tíz kötetre tervezett új soroza­ta, amelynek első kötete de­cemberben lát napvilágot. Ugyancsak a Magyar Helikon gondozásában jelenik meg a legszebb magyar reneszánsz Króniká-ja, facsimile ki­adásban. Az album egyik kö­tete színes nyomással készül és - az eredeti szöveget tartal­mazza, a másik kötet pedig a mai magyar olvasás és fordí­tás szerint ismerteti a szöve­gét. Az Európa könyvkiadó új­donsága a Regélő városok cí­mű sorozatot gazdagító Ró- ma-kötet lesz. A Szépirodalmi Könyvkiadó karácsonyi ajándéka; Arany János összes költeményeinek háromkötetes új kiadása a Magyar Parnasszus sorozat­ban. Egyedi könyvként kerül forgalomba Babits Mihály ösz- szegyűjtött novellái. A Hátrál­va a világ körül című gyűjte­mény Karinthy Frigyes politi­videbb történeteinek legtelje­sebb kiadása az író életmű- sorozatában kerül az olvasók kezébe. Szabó Pál műveinek gyűjteményes kiadásában — egy kötetben — a Szakadék és az őszi vetés, Széchenyi Zsig- mond életművéből pedig két vadásznapló, a Hengergő ho­mok és a Két kecske jelenik meg. Újból közreadják Tamá­si Áron társadalomkritikai re­gényét, a Czimeresek-et. Pas- suth László tollából napvilágot lát a Lagúnák folytatása, a Raffaello életét és a rene­szánsz-kori Itália történetéi feldolgozó Aranyködben fái­nak az istenek című album. A választékot gazdagítja Molnár Géza Holtak fogságában című regénye és Illyés Gyula In­kái írásait fogja csokorba, i gyen lakoma című kétkötetes Illés Béla anekdotáinak és rö-| tanulmánygyűjteménye. Apad a Száva, de a veszély még nem mnlt el A szerdára virradó éjszaka Zágrábnál csökkent a Száva vízállása, és így kissebbedett az újabb kiöntés közvetlen ve­szélye. Szlovéniában viszont néhány helyen újból eleredt az eső. A Száva védőgátjai Zágrábnál erősen megrongá­lódtak és,senki sem tudja biz­tosan, .hogy meddig képesek ellenállni a víz meg-megújuló rohamainak. A vízzel folytatott hősi küz­delem Zágrábban kezdi érez­tetni eredményeit. Kétnapos kemény harc árán sikerült szabaddá tenni a horvát. fő­város két fontos ütőerét, a Proletár Brigádok utcáját és a Száva, partjával, párhuzamosan futó autóutat. A város egyéb­ként. még" mindig a pusztulás képét mutatja. A külvárosok utcáin' szennyes áradat höm­pölyög, és ahonnan elhúzó­dott a víz, ott törmeléket és iszapot hagyott maga után. A kár óriási. Hivatalos ada­tok szerint a víz 183 000 ember lakását öntötte el és a város te­rületének egyharmad része került víz alá. Szerda délelőt- tig összesen 45 000 embert si­került elszállítani az elöntött körzetekből és ezek háromne­gyed része rokonoknál, bará­toknál és ismerősöknél talált szállásra. Tízezer lakás vált lakhatatlanná. Az elmúlt két nap során 28 ipari üzem sérült meg. Az ár­víz az építkezések és az építő­ipari felszerelések 65 százalé­kát tette tönkre. Zágráb a nehéz napokban nem marad egyedül. A jugo­szláv köztársaságok fővárosai egymás után ajánlják fel se­gítségüket, hogy hozzájárulja­nak a károk helyreállításához. A szolidaritás szép példája, hogy a segíteni akarók között ott van Szkopje városa iSi amelyet egy évvel ezelőtt oly nagy csapás sújtott és amely nek újjáépítéséhez oly nagy- mértékben járult hozzá Zá2' ráb is. Ijsta munkáspárt csirájává vált Magyarországon. Az Ál­talános Munkásegylet és a vele kapcsolatban lévő munkás- szervezetek magukévá tették az I. Internacionálé marxi irányvonalát', és az összes alapvető kérdésben ennek ér­telmében foglaltak állást. A proletár internacionalizmus nagy eszméjét'és a szocializ­mus igazságait hirdették. Te­vékenységükben kiemelkedő szerepet töltötték be azok a munkásvezetők, elsősorban Farkas Karoly Vasmunkás, az Internacionálé magyarországi megbízottja, akik rendszeres összeköttetésben álltak az In- ternacionálé központjával és személy szerint Marx Károly­ival. Éppen ez a kapcsolat volt a fő óka annak, 'hogy :a kormány 1871 nyarán az Álta­lános Munkásegyletét felosz­latta, -vezetőit ■ letartóztatta, majd később „hűtlenség” cí- mén bíróság elé állíttatta. . , .... ,'illusztrá­A korabel' ciókkal kiegészített kötet olvasói meggyőződhetnek arról is: az Általános Munkásegylet tevé­kenységének időszakában az 1840—49 eszméiért lelkesedő polgári-értelmiségi körökben is rokonszenvet váltott ki a munkásság szocialista szervez­kedése, amely kezdettől fogva azt vallotta, hogy a proleta­riátus érdekei azonosak az egész dolgozó emberiség érde­keivel. E. T. munkások. ezrei gyűlnek össze a pesti Gázgyár előtti téren „szabad • népállamot”, polgári demokratikus szabadságjogo­kat követelve. A. gyűlés vé­geztével a szónoki emelvény felett magasra emelkedik a. nemzetközi proletariátus vörös zászlaja. „És ekkor — írja az egvlk kortárs — az ezrekre rúgó nép levett kalappal, egy szájjal hangoztatta: eskü­szünk- hogy hűen fogunk ki­tartani.” Az Általános Munkásegylet hű maradt ehhez az eskühöz. Széleskörű szervező munkát végzett egyes .vidéki városok­ban, 'fiókegyleteket alakított, meggyőző szóval fordult nem­csak a munkássághoz, hanem a parasztsághoz és az értelmi­séghez is. 1870—71-bgn szocia­lista munkástüntetések zajla­nak az ilyesmit még nem lá­tott, p?sti utcákon. 1871. júniu­sában, a világtörténelem, első proletárhatalmának, a Párizsi Kommünnek emlékére rende­zett tüntetésen pedig már „az új. általános forradalmat” él­tetik. Az első magyarországi szo­cialista szervezet az elmara­dott hazai osztályviszonyok között, állandó rendőri zakla­tással küzdve, az Internacio- nálé segítségével, betöltötte történelmi hivatását: a szocia­losmunkás a főtanács emlf- r tett határozatát követően ha- z marosan hazatért, és meg- , kezdte a szervező munkát. c A tanulmányok bemutatják 1 az Internacionálé fejlődését és f a magyarországi szocialista f mozgalom kialakulásának leg- t fontosabb eseményeit. Az Ál- z talános Munkásegylet 1868. e februárjában kibocsátott Alá- r pító Kiáltványa már megkí- s sárii, hogy tudományos ala- s pon, a valóságos helyzetnek t megfelelően elemezze a hazai munkásság helyzetét. Megálla- } pítja, hogy „a gyáripar napról. £ napra nagyobb kiterjedést \ nyervén, mindinkább növek- t szik a nagy gyárak száma, r mindinkább szaporodnak az c azokban felállított gépek és z ezért növekszik az azok szűk- s ségelt bérmunkások száma is l — és ugyanazon mérvben, mint r azok száma emelkedik, ha- t nyatlik mindnyájunk előtt s minden remény, minden kilá- r tás az egyéni önállóság és sza- I badság elnyerhetésére. A mun- ? kás ezzel megszűnt ember í lenni. 6 áruvá lett”. t _. ,, . az Inler­Elsósorban nacionálé c segítségének volt köszönhető, c hogy az Általános Munkás- 1 egylet hamarosan rátalált a t proletár osztálytere útjára, r 1869. augusztus 22-én már t . .... I munkás­A nemzetközi | osztály első harci szövetsége megala­kulásának századik évfordu­lója alkalmából a Magyar Tu­dományos Akadémia Történet- tudományi Intézete és az MSZMP KB. Párttörténeti In­tézete Az X. Internacionálé és Magyarország címmel szép ki­állítású művet jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadónál. A tanulmánygyűjtemény sok új adattal és számos érdekes ösz- szefüggés feltárásával gyara­pítja a Nemzetközi Munkás­szövetség cs a magyar szocia­lista mozgalom . kapcsolatára vonatkozó ismereteinket. Az első magyarországi szo­cialista szervezet, az Általános Munkásegylet megalakulásá­val foglalkozó fejezetben ol­vashatjuk: „Hrabje polgár­társ, akinek a közeli időben Londonból Magyarországra kell távoznia, megbízatik, hogy ebben az országban a szövetség nevében tevékeny­kedjék.” Az Internacionálé Főtanácsának 1866. szeptem­ber 18-i határozatából idézett néhány soros megbízás arról tanúskodik, hogy az Általános Munkásegylet megalakítása az Internacionálé kezdeményezé­sére történt. Hrajbe János, a Londonban élő magyar aszta­Az I. Internacionálé és Magyarország A térképen nem kevés kilo­méter választja el a belga fő­várost az EAK-cíőI, a világ­politikában azonban — még több. Kairó, amint a nemrég lezajlott értekezlet is mutat­ja, szinte központja az afro­ázsiai, gyarmati sorból fel­szabadult, el nem kötelezett államoknak, Brüsszel viszont, azonkívül, hogy az afrikai gyarmatosításban fontos szerep pet játszó Union Miniere ne­vű vállalat székhelye, ta­nácskozó városa az Európai Közös Piacban tömörült nyu­gat-európai imperialista ha­talmaknak. Kairóban nemrég sikerült meg szorosabbra fűz­ni az el nem kötelezett új államoknak Belgrádban 1961- ben összekovácsolt szövetsé­gét, Brüsszelben viszont nem kevesebb forog kockán no­vember közepén, mint az, hogy esetleg összeomlik mind­az, amit az imperialista ha­talmak 1959 óta felépítettek, Kairóban a belgrádi konfe­rencia résztvevőinek és meg­figyelőinek száma 25-ről 47- re, illetve 3-ról 10-re emelke­dett, Brüsszelben viszont at­tól lehet félni, bogy a Közös Piac tagjainak száma az eddi­gi hatról esetleg ötre csök­ken. Kairóban örömmel köny­velhették el, hogy amit a belgrádi konferencián három éve célul tűztek ki, abból sok minden megvalósult, (Al­géria szabad, az atomcsend egyezmény megszületett), cs így tovább haladhatnak a megkezdett úton, Brüsz- szelben Franciaország leg­utóbbi követelése a. kö­zös mezőgazdasági árszintet illetően könnyen szétrobbant­hatja, vagy legalábbis meg­ingathatja a Közös Piacot. Ha sokan azt mondják, hogy „De Gaulle Párizsban az asz­talra csapott és Bonnban meg- remegtek a Schaumburg palo­ta ablakai” — igazuk van. A közös mezőgazdasági árszint bevezetése a Közös Piacon beiül a zöldáruban importra szoruló Nyugat-Németország- 'bjtíf.“'tönkretéhné a- gazdákat, viszont • módossá a francia pa­rasztokat. Hogy azonban idá­ig jutott a két állam, azt aJ USA politikája nagyban be- íölyásolta-. Az USA ugyanis miként a Neue Züricher Zel- tung című svájci lap fejtege- ti, a két, vagy többoldalú NATO atomütőerő felállításé/ val Nyugat-Németországol szeretné maga mellé állítani hogy a politikájút keresztezi! Franciaország európai atom- hatalmát paralizálja. Az Er­hard—Schröder együttes haj­lik a csábítás felé, hogy sza­baduljon az Adenauer által kiépített és ma már terhei német—francia szövetségtől De Gaulle se maradt viszonl tétlen, és a Közös Piacon be­lül igyekszik visszavágni. Fe nyegetőzese, hogy kilép s szervezetből, (ami a nyugat/ európai egység felbomlásál eredményezné), ha nem ren­dezik a közös mezőgazdasági árszintet, aggodalmakat jelent Bonn számára, mert a ren­dezés után viszont a franci« zöldáru clözönlené Nyugat- Németországot. Nem örüint neki az USA sem, mert ve szélybe kerülne a Kennedy- forduló. A svájci lap helyesen ele mez. A tétel a következő: t többoldalú NATO atomütő- erő felállítása megfosztani Franciaországot nyugat-euró­pai atommonopóliumától, t közös mezőgazdasági árszinl viszont kiszorítaná az US.4 zöldáruját Nyugat-Európából és a francia mezőgazdaság kénye-kedvének szolgáltatná ki a nyugatnémet mezőgazda/ ságot. Az amerikai—nyugat német összjáték tehát értbe tő, és De Gaulle éppen el ellen lép fel zsarolölag, ami­kor a Közös Piacból való ki­lépéssel fenyegetőzik. Ennek a kérdésnek rende­zése vár a brüsszeli konferen­ciára. Elvégre mégsem lenr.« kellemes, ha a nyugat-euró­pai 6-ból 5 lenne, amikor a szocialista államokkal egyre szorosabb érdekszövetségbe kerülő antilniperialista és am tikoionialista kairói társaséi már 47 és 10, Ez ugyanis nem kevesebb, mint az ENSZ tag­államainak szinte a fele. Máté Iván .a -

Next

/
Thumbnails
Contents