Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-29 / 254. szám

Csütörtök, 1964. október 29. ESSAKMAGTAKOBSZAO 3 CB 9 Az elektrosztatikus festékszóróval ismerkednek a látó estók. «SM w^:-'v£v«'^ Az SZMT elnökségi ülése tárgyalta: lilfesi Izenegészségigyl feladatokat valésítunk meg? komplex­Ozdon közügy lett a minőség 34 százalékkal csökkent a külső reklamáció^ — Új technológiai eljárások — Sok ezer tonna többlet szerint határozzák meg eze­két a terveket? Erről is tár­gyalt . legutóbb az SZMT el­nökségi ülése. Vérijük a dolgozók Egészségét! Az üzemegészségügyi komplex-terveket három fő szempont szerint kell összeál­lítani. Első helyen az egész- • ségügyi feladatok szerepelje- » nek. J Megyénkben is vannak» olyan munkahelyek, amelyek-* ken gyenge a világítás, nagy a® zaj, sok a por, vagy hatással* vannak a dolgozókra a külön-J féle gázok, vegyianyagok,» sugárzások, esetleg rázkódá-J sok. Mindezeket az üzemi ár-» talmakat a jövőben még in-® kább meg kell előzni és szün-J tetni. Fontos az is, hogy az új® gyártási folyamatok bevezető- * sekor megfigyeljék: nem okoz-» ' nak-e egészségügyi ártalma-® kát? S Az időszakos és szűrő vizs-® gálátokat, a fiatalkorúak, azj anyák, s az esetleges beteg» -dolgozók kímélését pedig J éppúgy nem szabad elhanya-J golni, mint az üzemi higiénia,® tisztaság fenntartását (munka-J helyek festését, szellőzését,« ivóvízzel, fürdővel, öltözővel J, való ellátását, udvarok par-4 kosítását). f A csökkent munkaképessé-f gűek elhelyezésére külön J gondot kell fordítani. Megvan! a lehetőség rá, hogy egy-egyt nagyobb üzemben esetleg kü-£ lön műhelyt szervezzenek f­számukra. *• Az egészségügyi beruházd- í sokat a helyi erőforrásokból** és a felettes szerv által meg-J. szabott beruházási keretből « kell megvalósítania mindent vállalatnak. Társadaíomfeíztosítási feladatok A vállalatok egészségügyi! komplex-terveinek második i „fejezete” a társadalombizto-J sítási feladatokat írja elő.® Ezen belül a táppénzes hely-* Zettel kapcsolatos teendők: az» illetékesek vizsgálják és a le-® hetőség szerint szüntessék* inog üzemrészenként a megbe-® tegedések okait, látogassák! rendszeresen a betegeket,» szükség esetén kérjenek a* rendelőintézet igazgatójától» rendkívüli üzemi felülvizsgá- ® latokat. ® A társadalombiztosítási szol-® gállatások, juttatások, jogok® és kötelességek ismertetésében® is sokat segíthetnek a szak-» szervezeti aktívák. » egyik legnépszerűbb ® szakszervezeti juttatás az üdü-5 lés. Ezekkel kapcsolatban a» Kedvezményes balesetbiztosítás az egyetemen és főiskolán Az új tanévben ismét ked-u vezményes balesetbiztosítás- J ban részesülhetnek az cgyete- * üli és főiskolai hallgatók. • A biztosítás kiterjed a spor-J folás, kísérletezés, közlekedés ® alkalmával és más körűimé-J nyelt között történt balesetek-» re. Kivétel csupán az olyan* eset, amikor a hallgatót SZTK-» járulék fizetésére kötelezett* Jbunkavállalás közben éri a» baleset; • A biztosítás díja egy tanul-J toányi félévre 10 forint, • Képek a II. Újító Kiállításral Lapunk tegnapi számában beszámoltunk a Szakszervezetek megyei Tanácsá­nak székhazában megnyílt kiállításról, Alábbi képeink az ott látottakról nyújtanak némi ízelítőt. , és a szakértő Már az első napon sok érdeklődő kereste fel az SZMT székhazát, L szemével vizsgálta a bemu tatott modelleket. Foto; Szabados György Miért csak az utolsó pillanatban? A karos! Uj Tavasz Termelőszö­vetkezetnek jelentős állatállomá­nya van. Több mint 300 darab szarvasmarha és 280 sertés növek­szik, hízik az istállókban. A ter­melőszövetkezet tavaly első volt tejbeadásban a sátoraljaújhelyi járásban! Ez az eredmény is azt mutatja, hogy nem rossz a karost állattenyésztés. Megfelelően gon­doskodnak az állatokról. De hogy milyen áron, azt, úgy látszik, sen­kinek sem jut eszébe megnézni, s a problémákon segíteni. Ilyen nagy állatállománynak je­lentős mennyiségű vízre van szük­sége, s a karos! Uj Tavasz Tsz központi tanyáján nincs ivóvíz. Márpedig köztudott dolog, hogy adhatnak akármennyi takar­mányt, tarthatnak akármilyen tisz­taságot, ha nem adnak elegendő vizet az állatoknak, előbb lerom­lanak, lecsökken hús- és tejhoza­muk, végül elpusztulnak. Persze, a karoslak nem engedik idáig jutni a dolgot, de a vízszerzés egyre nagyobb fáradságukba, szinte már emberfeletti munkába kerül. Az elmúlt évben még megoldot­ták ezt valahogy: havi ezer forin­tot fizettek a vízért a honvédség­nek. Igaz, először ingyen adták, de később már pénzt kértek ér­te. A honvédség azonban fel­mondta ezt a fizetéses viszonyt, így a karosiak magukra marad­tak« Saját erőből készítettek ugyan egy négy méter átmérőjű csoltutat, de ez közel sem elég a vízszükséglet fedezésére. Az ál­latgondozók a hét kilométerre le­vő Balázs-diilöben levő közkútról hordják lajtban a vizet. Azonban ez nem megoldás. Még ideigle­nesen sem. A sáros, őszi időben és a közelgő téli hidegben, fagy­ban képtelenek lesznek elegendő vizet hordani. Ez pedig vissza­veti majd a tej- és a hústerme­lést, amely végső soron kihat a gazdaság eredményére, a tagok jövedelmére. Azt is ei kell mondani, hogy a kút szükségességét az illetékesek elismerték, hiszen még az elmúlt évben jóváhagyták a mélyfúrá­sos kút építését. Azonban azóta sem kezdték meg. Érdeklődésünk­re a beruházási iroda azt vála­szolta, hogy az Országos Vízkuta­tó- és Fúró Vállalattal szerződtek a kút elkészítésére. A szerződést június lo-én írták alá, december 31-i határidővel. Tehát, még két hónap van hátra ... } v a válasz természetesen nem kielégítő, ölért rendben van, nincs még december 31., de vajon mi­ért csak az utolsó nap, az utolsó pillanatban kell elkészülnie egy olyan létesítménynek, amelyet már január 1-én is késő lett vol­na megcsinálni, s amelynél min­den megkésett nap jelentős kart okoz? (Juhász) lés a megfelelő technologic alapján történik-e, amire * hengerészek egyébként *nagj figyelmet fordítanak. Az ab roncssoron Lörincz Oszkár újítása alapján megváltoztat ták a hengerlés technológia ját Lényege: az eddigiektőf eltérően rovátkolt hengereket alkalmaznak, s az anyagot kettővel többször engedik át a hengereken. Ez a kör—óvá’ —körös . hengerlés több mun kát vesz igénybe, s ez termó szetszerűen a kezdeti időbér mennyiségi visszaesést ered ményez. Örvendetes, hogy az ab roncssoron a többletmunkr nem nagyobb, ellenkezőler kevesebb fizikai erőfeszítést kíván az emberektől. Jó ki­hatással van a munkásvéde lemre is, mivel itt az ezer emberre jutó balesetek szám* tizenhattal csökkent. És ami a mennyiséget lile ti? — Kezdetben — mondják a finomhengerműben — na­gyobb volt a visszaesés, most már megközelítjük a mennyi* ségi követelményt- Azon, f úgy dolgozunk, hogy a kímé­letesebb hengerléssel, a jobb minőségű árunál is elérjük a régi mennyiséget. És egyéb­ként is, ha a két termelést összehasonlítjuk, s a régiből leszámítjuk a selejtet, sem­mivel sem adunk kevesebb árut, mint eddig. Az „offenzívat” tekintve: az acélműben, a durva- és a fi­nomhengerműben, a kikészí­tőben az intézkedések egész sorára van szükség, ezek egész sorát akarják megvaló­sítani. Jellemző, hogy a gyát termékeinek mintegy 30 szá­zaléka külföldre megy. Nem mindegy, milyen minőségben készül. Többek között olyan technológiai módosításokat hajtanak végre a kikészítésben,- amelynek segítségével az ed­diginél jobban kielégithetdk a külföldi igényeket, örvende­tes, hogy az új technológia kidolgozásánál igyekeznek csökkenteni a dolgozók fizikai igénybevételét kisgépesítéssel, elavult berendezések helyett korszerű gép beállításával és megteremtik a termelés biz­tonságosabb körülményeit. A főmérnök mindezt így értéke­li: , “ sikerült — Gyárunkban közügy_ gyé tenni minőségjavító cél­kitűzéseinket. A dolgozók nagy többsége sajá^ ügyének is tekinti a minőség javítá­sát, a selejt csökkentését. És az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a belső selejt, amely kezdetben megnöveke­dett, lefelé tendálj (a harma­dik negyedév volt a forduló­pont), s 1965-ben már feltét­lenül csökkenni fog ez is. A tervteljesítés kielégítő, sike­rült biztosítani a program- szerű termelést. És örömmel számolhatok be róla, hogy a kohó 11, az acélmű több mint kétezer, s a finomhengermű több mint 4 és félezer tonná­val teljesítette túl eddigi fel­adatát Csorba Barnabás lem a mennyiségre irányult A gyárban, az ismert párt­ós kormányhatározat nyomán felfigyeltek rá, hogy a meg­rendelők mind a világpiacon mind az országban egyre igényesebbek lesznek, s külö­nösen a közelgő években a? igény roppant méretekben megnő. Ezzel jó előre szá­molni kell, s az intézkedései! egész sorát kell kidolgozni megvalósítani. Volt egy do­log, ami bizonyos nyugtalan­ságot okozott. A fokozottabt minőségi követelmény, az igé­nyesebb acéltermelés, fel­dolgozás, az új technológián; való áttérés szükségszerűen £ termelés bizonyos fokú visz- szaesését, a belső selejt növe­kedését idézi elő, ami kiha- az önköltségre, a gazdaságos­ságra. A gyárban azonbar vállalták az átállással járt hátrányt. — Tisztában voltunk vele — mondja Pethes András, £ nagyüzemi pártbizottság tit­kára —, hogy e célkitűzés csakis a kommunisták példa­mutatásával, a gyár vala­mennyi dolgozójának aktí\ közreműködésével valósíthat juk meg. Éppen ezért előbt kibővített pártbizottság ülésen, taggyűléseken, tér melési és műszaki tanács­kozásokon beszéltük met a tennivalókat a dolgozókkal. — Intézkedési terveket dol­goztunk ki — emlékszik visz- sza Tóth Sándor, az acélmí gyárrészleg vezetője —, éí ezt lebontottuk a brigádokig Az acélgyártókkal, szükség esetén, naponta beszéljüí meg, mi a teendő, s a mű­szaki tanácskozásokon mindig a minőség a központi kérdés. * , néhány szó erdemes SZ(,inj a műszak intézkedésekről. Erről Temes- szentandrássi Guidó beszél: — Az igazgatóság, a mű­szaki vezetők, a kutatási, i technológiai osztály, a minő ségellenőrzés, a gyárrészlege! a selejt-analízis alapján ké­szítették el a minőségmegja­vító intézkedéseket. Az ana­lízisből az derült ki: a fő fi­gyelmet a hideghúzásra ke­rülő termékeinkre, a kor­acélokra kell fordítani. El­vünk': nem szabad az erőt szét­aprózni. éppen ezért oda kon­centráltuk, ahol a legnagyobt az igény, a követelmény. Égj átfogó, minden műveletre ki­terjedő utasítás született a: abroncssoron gyártott kor­acél technológiai fejlesztésé re. Ez magában foglal a; acélgyártásban a kokilla elő­készítésétől kezdve a henger­műi kikészítésig minden mű­veletet. Az acélműben az intézkedé­sek nyomán többek közöt' csökkent az elfolyás, javult színvonalasabb a fenékjaví tás, az ötvözőanyagokat fel- használás előtt izzítják, ígj kevesebb a nedvességtartal­ma, növelik az alsó öntése!- számát. Javult az acélmű, : a blokksor munkája is. A; utóbbiban például a műsze részüzem készített egy ellen őrző műszert, amely diagram ban kimutatja, hogy a henger­. í .. Kohászati Üze- flz Uzdl rnekben ez évben — közli Temesszentundrássi Guidó, a gyár főmérnöke — 34 százalékkal csökkent a kül­ső reklamáció. —- Ez év első felében — ■ mondja Lőrincz Oszkár, a fi­nomhengerműi gyárrészleg vezetője — egyes, különösen Igényes termékeinknek 77,9, június 8. és 28. között pedig ' 93,6 százaléka felelt meg a 1 megrendelők által előírt kö­vetelményeknek. Ez a két adat igen beszé­‘ des. A szakembereknek min­den kommentár nélkül el­árulja, hogy az idén valami történt az OKÜ-ben, amely kihat a termelés minőségére, a selejt csökkenésére. És ez a valami nem más, mint az,- hogy több éves offenzívat in­■ dítottak a termékek minősé­gének megjavítására. Mi tet­te ezt szükségessé? Talán ma­- gas volt a selejtszázalék, s- talán eddig nem törődtek a minőséggel? A selejt itt sem ■ volt magasabb, mint bármely más üzemben. És törődtek 1 vele. Csakhogy ez inkább „hi­vatalból” történt, a közfigye­üzemegészségügyl komplex­tervbe. Negyedévenként ellenőrizzék is! Mindezeken kívül még sok feladatot magukban foglalhat­nak ezek az üzemegészségügyi komplex-tervek, amelyeket a munkásvédelmi intézkedési tervekkel össze kell hangolni. (Sajnos, megyénkben több iparág területén még csak a munkásvédelmi feladatokra készítenek tervet.) Az ilyen tervet a vállalat igazgatója és a szakszervezeti bizottság az üzemorvossal közösen készíti el, de szükséges ehhez a mun­kához véleményt kérni a he­lyi pártszervezettől, Vöröske­reszttől és a nőtanácstól is. A végleges tervjavaslatot a dol­gozók szakszervezeti taggyűlé­sükön fogadják el. A tervet negyedévenként ellenőrizni kell, és a terv megvalósításá­ról termelési tanácskozásokon, szakszervezeti taggyűléseken kell beszámolni. A megvalósí­tás azonban, amely a dolgo­zókért történik, a dolgozókon is múlik; (Rutlkay) jövőben arra kell ügyelni hogy mindig a legjobban rá­szorultak, vagy a legjobban dolgozók kapják az üdülési beutalókat, mégpedig jutalom­képpen. Szakszervezeti sza­natóriumokba elsősorban a; üzemorvos által javasolt dol­gozók kerüljenek. Szociális létesítmények — muníiásszáliftás Az évi egészségügyi tervek­ből végül nem maradhatna! ki a munkásellátási és a szo­ciális feladatok sem. Az üze­mi konyhák, büfék, munkás­szállások, üzemi bölcsődék óvodák zavartalan üzemelte­tésével, tisztaságának, anyag­ellátásának folyamatos ellen­őrzésével éppúgy törődni kell mint a szociális létesítményei állandó karbantartásával, sőt fejlesztésével. Az üzemekbe távolról bejá­ró dolgozók bizonyára öröm­mel fogadják, hogy a szállíts eszközök állapotát, tisztasá­gát, fűtését a jövőben foko­zódó gonddal ellenőrzik. Váró termek, várószobák létesítő se, fűtése is beletartozhat a: Bármerre járunk országunk, vagy megyénk különféle mun­kahelyein, láthatjuk, hogy a dolgozók egészségének védel­mére mindenütt egyre na­gyobb gondot fordítanak. Tár­sadalmunkban, amelyben va­lóban minden az emberért, az ember javára történik, ez már megszokott jelenséggé vált; Az emberek várják is a velük való törődést és hiá­nyolják, ha például a vállala­tok vezetői és szakszervezeti bizottságai nem készítenek minden évben olyan üzem­egészségügy! komplex-tervet, amelyek egy évre meghatá­rozzák a balesetek és az ipari ártalmak megelőzésével kap­csolatos feladatokat. Ezek a tervek évről évre több tenni­valót összegeznek. Jövőre például milyen irányelvek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents