Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-28 / 253. szám

ßzeräa, 1954. október 28. GSEAKSÍAGYAftORSíAO 3 Ä megyei pártbizottság megtárgyaltat Nagyfokú szervezettségre van szükség lienelf IseriiiiázásaiEsk megvalósításán Megyénk szocialista Iparának munkájához nagy segítséget adtak a Központi Bizottság határozatai, valamint a megyei pártbizottság januári ülése, amely részletesen, ipar­áganként meghatározta az el­végzendő feladatokat. A kérés év elején az volt, hogy a terü­leti és üzemi pártbizottságok az alapszervezetekkel karöltve ismertessék a dolgozókkal a határozatokból fakadó köteles- . ségeket, és üzemeinkben, a le­hetőségekhez képest, valósít­sák meg az egyenletes terme­lést. Már év elején kimond­tuk; az ipar feladatai reálisak, teljesíthetők. Persze, körül­tekintő szervezés, jól elvégzett munka szükséges hozzá. S ha mégis megtörténik, hogy egyik másik iparágban a tervek tel­jesítését nem tudjuk olyan mértékben és olyan gyorsan produkálni, ahogyan szeret­nénk, munkálkodni kell rajta, hogy elhárítsuk az akadályo­kat. A legfontosabb: a vezetés színvonalának emelése. Min­den gyárban, minden üzemben a korszerűbbet, az újat kell követni, olcsóbban, jobban termelni. Ezeket a vezérelve­ket már év elején aláhúzták, s ezeknek kell érvényesülniük iparpolitikánkban most is. A múlt héten lezajlott párt­bizottsági ülés, amely, egyik napirendi pontjaként, a megye iparának ez évi munkáját ér­tékelte, mind az írásos előter­jesztésben, mind a szóbeli ki­egészítésben részletes tájékoz­tatást kapott a határozatok végrehajtásáról. Az ipar az év eleji kapkodást és tervszerűt- lenséget felszámolta, pártszer­vezeteink kielégítő politikai munkával járultak hozzá a határozatok végrehajtásához. Ennek köszönhető, hogy az első hónapokban keletkezett lema­radásokat az ipar nagyrészt 'Behozta. De nem mindenütt sikerült megvalósítani az egyenletes termelést. Márpe­dig a tervteljesítésnek ez a sarkköve. A hóvógi hajrák, a túlóráztatások, a szállítás rendszertelensége, a hullámzó tervleljesítés mind mind. olyan betegsége szocialista iparunk­nak, amelyből haladéktalanul ki kell gyógyítani. A pártbizottság dig hozott határozatok szelle­mében vizsgálta a helyzetet, s mint ahogy elismerte a szép eredményeket, őszintén, se­gítő szándékkal feltárta a hi­bákat is. Nézzük meg ennek tükré­ben, hogyan állnak kiemelt beruházásaink? Nem kétséges, hogy ez főleg az építőipar tervteljesítésétől függ. Me­gyénk építőipara azonban kü­lönféle gondokkal küzd, fejlő­dése nem tart lépést a növek­vő igényekkel, aminek az a következménye, hogy sem la­kásberuházási tervünket, sem a kiemelt beruházások megva­lósítását nem tudjuk teljesí­teni az előírt határidőre. A pártbizottsági ülés ezért fel­hívta a figyelmet; fel kell mérni a kialakult helyzetet, és keresni a kivezető.utat jelentő megoldásokat. A TVK nitro­génműtrágya gyárának épí­tése, az LKM durvahenger­műve rekonstrukciójának si­kere ugyanis azt bizonyítja, hogy hasonló szervezettséggel más beruházásainkon is ered­ményesebben dolgozhatnánk. ha azokat jobban előkészíte­nénk, és a kivitelezés során hatékonyabb politikai munkát végeznének pártszervezeteink. Égető problémává válik a De­cember 4 Drótművek rekon­strukciója, amely igen lassan halad, s ahol az építőipar sem tavaly, sem az idén nem tudta tervét teljesíteni. De kötele­zettségei vannak itt például a Diósgyőri Gépgyárnak is. Népgazdasági szempontból is egyik legjelentősebb beru­házásunk a Borsodi Vegyi­kombinát bővítése, ahol a be­ruházás együttes összege 3.5 milliárd forintot tesz ki. Az építőiparra itt is nagy felada­tok várnak, s a Lenin Kohá­szati Művek durvahengermű­vének rekonstrukciójához ha­sonló, nagyfokú szervezettség­re van szükség. A kialakult helyzetről, az eddigi tapaszta­latok alapján, máris fontos következtetéseket lehet levon­ni. Az egyik; az építőiparban és a beruházásokon most mái­két éve tapasztalható lema­radás nem törvényszerű, a munkaerőhiány is csak vi­szonylagos, mert jelentős üze­mek létszámtúllépéssel oldják meg termelési feladataikat. A párt-végrehajtóbizottság ha­tározatot hozott a munkaerő­átcsoportosításra, az építőipai- megsegítésére. Néhány üzem­ben, mint például az Ózdi Szénbányászati Trösztnél, az Északmagyarországi Vegyimű­veknél megértették e határo­zatok politikai és népgazda­sági fontosságát, a lehetősé­gekhez mérten segítettek, de sok üzemben még a számukra fontos beruházások érdekében sem adnak át munkaerőt. A létszámhiányon nem kielégítő azonban a munka- és üzemszervezés, a műszaki fejlesztés, a meglévő gépek kihasználása sem. S itt felmerül az építőanyagipar felelőssége is. Ebben az iparág­ban, különösen a lakásépíté­seknél, szintén nem tartanak lépést a növekvő igényekkel. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az építőanyagipar még a ter­vezett gázszilikát nagyblokkot sem adja, holott a borsodi építkezéseken vakolásmentes falelemekre lenne szükség, vagy házgyárra, amelynek megépítése még a jövő felada­tai közé tartozik. A pártbizottsági ülés -meg­állapította, hogy a beruházá­sok jelenlegi előkészítése nem megfelelő. Éppen ezért támo­gatják a kormány rendeletét, hogy 1965-ben csak azok a be­ruházások kezdődhetnek el, amelyek megfelelően elő is vannak készítve. Ilymódon le­hetséges az építőipar kapacitá­sának jobb kihasználása, a be­ruházások koncentrálása. Onodvári Miklós A KISZ kongresszusának tiszteletére] Kétmilliós m egtn ha vitás Miskolcon Naponta új es új hírek ér­keznek a KISZ Központi Bi­zottságához az ifjúsági szövet­ség közelgő kongresszusát kö­szöntő vállalásokról és a ko­rábbi ígéretek teljesítéséről. Az iparban elsősorban ,a ter­vek teljesítése, az exportfelr- adatok megoldása, a minőség javítása, az anyag- és ener­giatakarékosság, valamint a gyártmányok korszerűsítése áll a mind szélesebb körben kibontakozó munkaverseny- mozgalom középpontjában. A mezőgazdaságban pedig az őszi munkák elvégzésére össz­pontosítják erejüket a ■ fiata­lok. Miskolcon csaknem kétrnil­Tizennyolc millióval töüb naposbaroeifi A tanácsi irányítással dol­gozó keltetőállomások az idén eddig 18 millióval több na­posbaromfit adtak át a terme­lő üzemeknek, mint a múlt év hasonló időszakában. A csibe- keltetésnél több mint 20 szá­zalékos a növekedés, kacsá­ból 700 000-rel. libából 360 000- rel, pulykából pedig másfél­millióval keltettek ki többet. A háztáji gazdaságok részese­dése a kikeltetett napos csi- ' bekből a múlt évi 30 millió­ról 33 millióra, libából 29 000- ről 149 000-re, pulykából 109 000-ről 214 000-re nőtt. A tervek szerint 1965-ben a liba gépi keltetését az ideinek másfélszeresére növelik. _ A külföldi tapasztalatok alapján a szakemberek azt ajánlják a termelő üzemeknek, hogy ne ragaszkodjanak a hagyorná- hyos tavaszi libanevelési ■Idényhez, mivel a hízóliba-ál- lományt' a nvávon, vagy a ko­fa ősszel keltetett libákból ér­demes újra feltölteni, „ lió Ft-ot takarítottak meg ed­dig az ifjú szakemberek, mert jobban gazdálkodtak az anyag­gal, újításokkal csökkentet­ték áz önköltséget, s társadal­mi munkával segítették egy- egy fontos feladat megoldását. Az ózdi acélműben félmillió forint gyűlt össze az elmúlt hónapokban a fiatalok taka­rékossági számláján, s ezzel már most hiánytalanul telje­sítették kongresszusi vállalá­sukat. A Lenin Kohászati Művek durvahengerművének rekonstrukciójánál a KT3Z- védnökség programjában 25 000 órát dolgoztak szabad idejükben a fiatalok. Ne a vásárló fizessen rá! Az elmúlt, hónapokban több­ször előfordult, hogy az üzle­tekben vásárolt étkezési to­jások egy része romlott volt. A tojások megromlását az okozta, hogy a felvásárolt je­lentős készletet nem tudták kellő hőfokon tárolni. A me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága elrendelte, hogy a megye kereskedelme gondoskodjék a tojások üzleti lámpázásához szükséges berendezésekről. Csakis így valósítható meg, hogy a fogyasztó közönség ne károsodjék a helytelen táro­lás miatt. A falusi öregek megfoessllés® Nem is tudom,' milyen pél­dával kezdjem ezt az írást. De mindegy is. Inkább megfogal­mazón a kérdést; elegendő, kielégítő-e az a megbecsülés, amit manapság a falusi öregek kapnak? Természetesen azok­ra az öregekre gondolok, akik egész életükben a földet mű­velték, vagy másnak dolgoz­tak, vagy a maguk öt-tíz hold­ját művelték. És most lássuk a példákat. Az általános tapasztalat azt a keserű következtetést fogal­maztatja meg velem, hogy a fiatalabb földművelő generá­ció nem minden esetben be­csüli meg az öregeket. Anya, akit gyermekei kidobtak öreg, roskatag testű asszony botorkált be a termelőszövet­kezeti elnök irodájába. Sírt. Elmondta, hogy őt gyermekei egyszerűen kidobták, azzal az indokkal, hogy már nincsen földje.' Ha velük együtt él, nem kap háztáji területet, ak­kor hát tartsa el a szövetke­zet. Az idős asszony férje két éve halt meg. Három gyerme­ket neveltek fel. Egyik a vá­rosban lakik, ott dolgozik. A másik kettőnek házhelyet vet­tek és házat építettek, termé­szetesen akkor, amikor 'még bírtak dolgozni. A kilenc hold földdel még az öreg, immár néhai N. J. bácsi lépett be a termelőszövetkezetbe. Halála után előbb fia, majd leánya fogadta be az idős asszonyt. De mert a közös háztartás miatt nem kapott háztáji föl­det, egyszerűen kidobták. Nem kell az anya, aki három gyer­meket nevelt, aki gürcölt, hogy gyermekeinek szép háza legyen. Állítólag mindössze a 800 négyszögöl háztáji föld az oka mindennek. Hozzá kell tennem, hogy a néni fia és veje jól dolgozik a termelőszö­vetkezetben, s a szövetkezet tagjai elég jól élnek. Folytassam? ... Félek, hogy azok, akiket érint, hamar megúnnák, mert az ember so­hasem szeret arról olvasni, ami őt rossz értelemben érinti. Körülbelül háromszor annyi a termelőszövetkezeti nyugdí­jasok, a falusi öregek száma, mint amennyire az állam an­nak idején számított. És miért? Azért, mert sok mun­kabíró ember elment az , ipar­ba és a különböző állami vál­lalatokhoz dolgozni, a terme­lőszövetkezetbe pedig főleg az öregek, a munkát már csak egy-két évig bíró szülők lép­tek be. Igaz, ők voltak a föld tulajdonosai, belépéskor is az ő szavuk döntött. Ám egyikét év múlva elérték a korhatárt, és most termelőszövetkezeti nyugdíjasok. Nem sok nyugdí­jat kapnak, az is igaz. De a valóság mégis az, hogy ezek­ről az öregekről elsősorban az állam, a társadalom és jó ese­tekben maga a termelőszövet­kezet gondoskodik úgy, ahogy tud, amennyire a szociális ke­retből telik. A gyermekek, akiket ezek az öregek neveltek fel, ismétlem; tisztelet .a kivé­telnek, mintha megfeledkeztek volna róla, hogy kötelességeik is vannak a megöregedett szü- Kapálnak hetven evek lökkel szemben. Minden terhet több, a kedves gyerekek el­mennek hozzá csirkéért, tojás­ért. És a mama még mindig ad. Szinte a szájától vonja el a falatot. korukban is és felelősséget az államra, a társadalomra, vagy magára a szűkebb közösségre, a termelő- szövetkezetre akarnak hárí­tani. Nyolc gyermek „nem tud“ eltartani egy szülőt Kénytelen vagyok még egy példát említeni. Egy nyolc gyermekes családról van szó. A nyolc gyermeket a két szülő És mennyi példát tudnánk felsorolni. Olyanokat is, hogy a fiú, vagy a leány családjá­nak megvan mindene. Gyö­nyörű ruhákban járnak, tele­víziót, sőt gépkocsit vesznek, de az öreg szülőknek „nem jut” egy-kétszáz forint sem havonta. Valahai elveszett itt-ott az erkölcsi norma. Illetve, talán ki sem alakult. Tudjuk, hogy az öreg szülőket régen elhagy­ták, elvetették a felserdült úgy nevelte fel, hogy szakadá- gyermekek, de a régi, farkns­sig gürcölt, mindent megtett, amit megtehetett. A sors úgy alakult, hogy a gyerekek, rá­termettségük és értelmük ré­vén, az állam költségén tanul­hattak. Kettő kivételével va­lamennyi tanult. Most igen jól keresnek. De a nyolc gyer­mek nem tudja, vagy nem akarja segíteni azt a szülőt, aki őket felnevelte. Már csak az anyáról van szó, mert az apa aránylag fiatalon meghalt. A képlet most valahogy így fest: a két szülő szakadatlan gürcöléssel, szinte minden jó­ról lemondva fel tudta nevelni a nyolc gyermeket, és most a nyolc gyermek, nyolc jó kere­setből nem tudja eltartani a megmaradt egyetlen szülőt. A társadalom, a politikai rend­szer a hibás? Aligha! A társa­dalom mindent megadott a gyermekeknek, de ők megfe­ledkeznek alapvető kötelessé­gükről. így aztán a mama gür­cöl tovább, rokkantán is dol­gozik, hogy megéljen, s mi törvényű világban. De mi in­dokolja ezt ma? Erre neveli tagjait a társadalom? Nem. A társadalomban kár a hibát keresni, bár azok, akik vétke­sek, szívesen hivatkoznak az államra. Arra nem gondolnak persze, hogy az öreg szülők el­tartása, vagy legalább segí­tése, elsősorban a gyermekek kötelessége. A maguk emberi erkölcséről, a gyermek és a szülők közötti normatívákról egyszerűen megfeledkeznek, vagy meg sem tanulták. A fáradt öregek meg tűrnek, legfeljebb jajgatnak és pa­naszkodnak, . meg bánják, hogy ilyen gyerekeket ne­veltek. Sőt mi több, dolgoz­nak. Hány, de hány öreg em­ber és asszony jár a közös földre hetven-nyolcvan évesen is, mert azt mondják, hogv ők munka nélkül már nem tudnak élni. Tisztelet és meg­becsülés ezeknek a drága öre­geknek. és szégyelljék el ma­gukat azok, akik a legelemibb kötelességükről is megfeled­keznek. Szcndreí József Vegyszeres szigeteléssel védték meg a vízbetöréstől a miskslcl egyetem fű épületének liftaknáját A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem négy emelet magas fő épületében, amely­ben rektori hivatalokat, ta­nácskozótermeket és gazda­sági irodákat alakítanak ki. a közlekedés megkönnyítésére állandóan járó liftet, úgyneve­zett páter-nosztert szerelnek fel. A felvonó-berendezés fordulóaknáját a felszíntől 7 méter mélységben, sziklába vájt talajban építették meg. Ezt a vasbetonszekrényt, hogy megóvják a talajvíztől, az ed­diginél erősebb, négyrétegű szigetelőanyaggal látták el. Az elmúlt betekben azonban vá­ratlan akadály nehezítette meg Oldóbervégi iiapfürílőzés a lillafüredi Palota Szállóban Foto: Szabados György a páter-noszter szerelésének megkezdését. A talajvíz olyan erős nyomással tört fel, hogy megbontotta a szigetelést, és teljesen elöntötte az aknát. Az építkezés vezetőinek az volt a véleményük, hogy az akna tó­iét acél-, vagy ólomlemezzel fedjék be, amely ellent tud állni a nagy víznyomásnak. Ez az eljárás azonban igen költ­séges. és jelentősen megdrágít­ja az építkezést. Ezért Erdős Elemér vegyészmérnök talál­mányát alkalmazták. Az ak­nából kiszivattyúzták a vi­zet, majd belső falát 4 és 6 centiméter vastagságú vegy­szeres betonkoszorúval vonták be. Az akna vegyszeres szi­getelésével. amelynek nagy előnye, begy’ tartós és igen olcsó, kedden készültek el. s így néhány nap múlva már száraz munkahelyen foghat­nak a felvonó-berendezés sze­reléséhez. Borsodi meghívott a jénai talajvédelmi kongresszuson Á Német Demokratikus Köztársaság híres egyetemi városában, Jénában, egy he­tes nemzetközi talajvédelmi kongresszus kezdődött, ame­lyen három tagú magyar kül­döttség is részt vesz. A kong- ressz'-'-'"’ jelen van dr. Lacz- kó István, a Borsod megyei Tanács vh-elnökhelyettese. Mint ij.-.eretes, megyénkben az elmúlt években jelentős tólajvédelmi munkálatok kez­dődtek az erózió sújtotta vi- ’ób-ek mezőgazdasági terme­lésének megjavítására, bizton­ságosabbá tételére. Dr. Lacz- kó István elnökhelyettes je­lentős tudományos kutató­munkát folytatott ezzel kap­csolatban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents