Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-25 / 251. szám
eszakmagyarorszäg BMI«» Vasárnap, 1964. október 5SK. Kincsek a gimnáziumban ŐSZ múlt századi árvíz rongálta meg. Aristoteles összes filozófiai munkáit tartalmazza latinul. 1580-ban nyomtatták, a latin városnév akkor Ley dent is jelenthette, meg Lyont is. Hétnyelvű szótár, Rákóczi és Mikes műve Latin, olasz, horvát, cseh, lengyel, német és magyar szótár egy kötetben 1605-ből. Prágában nyomtatták. Az Országos Széchenyi Könyvtár is nyilvántartásba vette. mint nyelvészeti ritkaságot. Mellette Apáczai Csere Magyar enciklopédiájának utrechti kiadása 1653-ból. Miskolci érdekessége, hogy ezt a . nemrég meghalt diósgyőri református pap, Nádhó,zy Bertalan hagyta a könyvtárra. Ahogy odábbfordulók, már a XVIIT. századba lépek át. Rákóczi emlékiratainak francia kiadása kerül kezembe. 1739- ben nyomtatták Hágában, tehát alig néhány évvel a fejedelem halála után. Rákóczi mellett megtalálni hűséges íródeákjának, Mikes Kelemennek törökországi leveleit. Szombathelyen készült 1704-ben, tehát alig egy emberöltővel a szerző halála és 8 évvel a kézirat bécsi felbukkanása után. A Becshez közeli városban nyomtatott könyvön rajta áll: „Az eredetképpen való Magyar Kézírásból kiadta Kultsár Istvánt’. Ez a kötet a Lévay-hagyaték- ból került elő. nem lehetetlen, hogy ennek forgatása ihlette meg Lévayt, amikor Mikesről szóló csodálatos versét írta. „Lévay Józsefnek' baráti végajándolcul. Hanva, január elején, 1868 — Tompa Mihály” ■— olvasom a másik hagyatéki könyv belső címoldalán. Magyar emléklapok 1848—49-ből, szerkeszti Szilágyi Sándor. Ez a címe. Alatta ott áll a kiadás éve: 1850. Kiadta Pesten Länderer és Heckenast. A szabadságharc után jelent meg közvetlenül, érthető, , hogy több szerző neve helyén csak betű áll, aztán pontok, pontok. Érdekes, hogy Petőfi neve viszont rajta maradhatott. A könyv hiányos volt, valaki azonban beírta szép gyöngybetűivel a hiányzó részeket a megfelelő helyre. Még két érdekesség. Az egyik kézzel rajzolt címer- tan-könyv, amelyet Jónai Tivadar ajándékozott a könyvtárnak 1870-ben. Többfajta kézírás a rajzok alatt. A másik miskolci érdekesség: itt nyomták 1818-rban Benkö Sámuelnek, a maga korában csodadoktornak tartott orvosnak, gyógyító könyvét. Máté Iván Lukovszfcy László rajza r Uj könyvek o miskolci könyvesboltokban f. _ héten MisAZ elmúlt kolera érkezett könyvek a legkülönbözőbb érdeklődésű olvasókat is kielégítik. A szépirodalom kedvelőinek figyelmét elsősorban két remekműre hívnánk fel. Az egyik Roger Martin Du Gard egyetlen novellája, az Afrikai vallomás. Ez a csodálatos írás egyszer már megjelent nálunk 1936-ban a Nyugat JVÍai francia dekame- ron című novellagyűjteményében. Minthogy azonban ez a könyv már alig található meg valahol, a most könyvalakban megjelent elbeszélés jóformán új kiadásnak számít. Egy testvérszerelem története a mű. A történetet azonban olyan egyszerűen, kecses • franciás finomsággal mondja el a szerző, hogy nem érzünk semmi zavarót az aberrált eset olvasásánál. Kosztolányi Dezső híres könyvéről, a Néró, a véres költő-ről is elmondhatjuk, hogy szinte újnak számító kiadás, olyan régen láttuk már. A dilettáns költő, aki Róma felgyújtásában, ártatlan emberek kivégzésében éli ki elvetélt tehetségét — ez Néró, a császári hatalomhoz jutott őrjöngő műkedvelő. Hogyan él vissza helyzetével a ki nem élt tehetségtelen művészi ambíció, ha emberek milliói felett uralkodhat, ez ennek a lélektani remekműnek témája. Külön érdekessége az új kiadásnak, hogy előszóként Thomas Mann-mik azt a levelét közli, amelyet a Néró elolvasása után küldött Kosztolányinak. A tudományos érdeklődésű olvasók számára csemege lesz Hermann István műve, Sigmund Freud, avagy a pszichológia kalandja. A bécsi orvos (ahogy Babits nevezi irodalom- történetében, új felfedezésével, a pszichoanalízissel, egyike volt a két világháború közötti irodalom legnagyobb hatású ihletőinelc. Sajnos, a háború után, a személyi kultusz intézkedései Freudot is kiiktatták kulturális életünkből. Itt volt már az ideje, hogy megfelelő marxista kritikával foglalkozzunk a XX. század első felének egyik legnagyobb hatású elméletével. Erre vállalkozik most ' új könyvében Hermann István. fi tpiip kedvelői valóf c színűleg örömmel értesülnek róla, hogy Juhász Előd tollából kis értékelés készült a dzsessz legnagyobb, szinte klasszikus értékű művelőjének, GerhswinA nek munkásságáról. A már ismert, kis formátumú zenetörténeti kiadványok között jelent meg ez is, és a zene barátai nyilván hasznosan forgathatják. M, L Készül a tízkötetes afrikai enciklopédia Huszonkilenc afrikai ország Accrában megtartott értekezletén, Kwame Nkrumah, ghanai elnök kifejtette, hogy az előkészületben levő afrikai enciklopédia, kifejezője lesz az egész afrikai kontinens kulturális és politikai újjászületésének. Az „Encyclopáedia africana” első három kötete 1970-ig jelenik meg, azt követően, minden esztendőben, — először angolul, majd franciául és arab nyelven — megjelentetnek. egy további kötetet, az összesen tízkötetes műből. Az afrikai enciklopédia, szerkesztő bizottsága már folytatja tevékenységét. 4 H KÖSZÖNŐ partjához. Mert van neki régi háza is. Ez a falu másik szélén áil, a cserháti dombok szomszédságában. Régi házát a falu másik szélére verték le még sárból, nem is tudni mikor, olyan régen. A falu pásztorának építették, és mert a falu csordás-kondása éppen Szekeres Mihály volt, úgy végül is magáénak tudhatta ezt a rozoga sáralkotmányt. Négy éve épült fel a másik ház: kőből, melyre manzard-tető fészkelt rá, kijelölt fürdőszobával (mikor lesz abban kád, nem tudni, hiszen közel a Bársonyos, melynek vizét szomszédaink any- nyira még nem piszkították el, hogy fürdésre ne legyen alkalmas), s két szobát is találni ebben az új házban. Tágas az udvara is, ősszel már gyümölcsöt szedtek a kertbe ültetett fákról. Mert igaz ugyan, hogy 45 után földet, házhelyet kapott Szekeres, de nem volt rá pénze, hogy házat építsen. Mély emberi bizalmát azzal igazolta az új társadalom irányában, hogy fákat ültetett házhelyére. És ha 15—20 év is kellett hozzá, hogy jussolt földjeinkre méltóságukhoz illő otthont építsünk, az öreg parasztnak volt igaza a gyümölcsfák elültetésében. Ül az öreg Szekeres, autó ritkán jön. nyugdíjas idejéből ez nagyon keveset vesz el. körülbelül annyit, amennyit az érte járó fizetés hozzáad nyugdíjához. Ül és homlokát! ráncolja. Ilyenkor,1 azt hiszem* A régi kötésű, ódon betűkkel nyomtatott könyv, amit kezemben forgatok, nem első kiadás, de azért elég réginek 'számit, hiszen 1801-ben nyomtatták Pozsonyban és Szeben- ben. A Páriz-Pápai Ferenciéin latin—magyar szótár ez, rajta áll az is, hogy kiegészítette Bőd Péter. Az a Bőd Péter, akit a Magyar Athenás révén ismer minden gimnazista. A latin—magyar szótárt egy magyar—német—latin második rész követi, szinte kiegészítésként. Ennek szerzői: Szenczi Molnár. Albert, Pá- riz-Pápo.i Ferenc és Bőd Péter. Aki a könyvet mutatja: Bőd Andor könyvtáros tanár, Bőd Péter leszármazottja. Színhely: a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium hatalmas könyvtárterme, benne az egykori református gimnáziumtól örökölt lfl ezer kötetnyi könyv, amely a háborús megrongálódás, szétzilálódás után most vár rendezésre. Iskolatörténet diókéiban A több mint 400 éves egykori református, ma Zrínyi Ilona Gimnázium könyvtárát, már megalapításától kezdve gyarapította az iskola. Magas állású református főurak, főpapok és más gazdagok, akik ebbe az iskolába jártak, ráhagyták könyveiket az évszázadok folyamán, de az iskola is vásárolt nem is keveset. Lévay József, aki megyénkben éft, a református egyház iskoláira hagyta rendkívül gazdag könyvtárát. Így jutott hozzá faagy részben ez a gimnázium, Se kapott az egykori Tóth Pál leányintézet is. Amikor a leányok átkerültek ebbe az iskolába, Lévay József hagyatékának kettéosztott anyaga ismét találkozott ebben a könyvtárban. A mai, mintegy tízezernyi könyv valaha több volt, de egyrészt a háború alatt pusztult belőle, másrészt az egyházi iskolák államosítása után megkötött egyezmények értelmében a református egyház megkapta a kimondottan vallásos jellegű könyveket, így például a hatalmas Biblia-gyűjteményt. „Az eltűnt idő nyomában" Valahogy Proust regényének címére gondolok,, ahogy a mában élve lapozgatom a régi könyveket, és közben-fel-felpil- lantok, hogy lássam a jelenben belépő látogatókat. Nem is ke- : vesen jönnek, mert a tanárok és a diákok részére biztosított j 11 000 kötetnyi mai kézikönyv- j tár igen kapós. < Az 1801-es kiadás nem a leg- ' régibb könyve a csodálatos régi j gyűjteménynek. Éppen most ! akad kezembe egy latin- [ nyelvű növénytan-könyv, ame- j lyet Thübingiában nyomtattak ; 1545-ben, tehát valóban a : könyvnyomtatás hőskorában. 1 Szép rézmetszetek, a latin nö- 1 vénynevek alatt ott áll a né- 1 met név is, és ami még érdé- ’ kesebb, aki egyszer használta, : odaírta szépen a magyar el- : nevezést is. Régi helyesírás- 1 sál, valahogy így: rubia syl- * vestris, alatta a német elneve- s zés és kézzel írva: Erdélyi Fejtő Fű. Külön érdekessége a t könyvnek, hogy bőrkötésébe, e elől-hátul, többé-kevésbé lát- - ható középkori kéziratot he- 1 lyeztek helytöltőnek. A lcöny- £ vet Leonhartus Fuchsins orvos s készítette,'és a-híres bankái- a család egy tagjának, Fugger a Antalnak ajánlotta, mint me- I cénásnak. I: Szakadt kis kötet,; kerül ez- t után kezembe, valószínűleg a j. r. (nyolc fiú, szerelmetes ég, ma, amikor ott tartunk, hogy egy frissen felépített városi kerület összes ifjú apái nem érezhetnek ennyi apai büszkeséget!) összejönnek, és a kocsmából hazafelé tart a Szeke- res-cs,alád, az öreg katonás sorba állítja őket és vezényel. Nem, nem katonás természetű az öreg. Hasznosabb dolgok érdekelték mindig, bái filozófiája még így sem került ellentétbe a szoldatistáké- val. Az utóbbiakról ha hallott sem tudta kicsodák, pedig járt ő Doberdónál, meg a Don hatalmas pusztáin is, Egyszerűen azért állítja sorba fiait, hogy lássa, neki vannak, s ezáltal erősebbnek érezze magát. A jó sorshoz ez még kevés, márpedig állítom, hogy Szekeres Mihály jó sorsú ember. O tt ül az árok partján, a falu szélén, közel a Hernád. ahonnan a kavicsot autók fuvarozzák el. Egy autó huszonöt forint, mert az út a tsz-é, a kavics pedig a vízügyé. Miért ne fizessen az utóbbi a szövetkezetnek úthasználati díjat, amikor annál mi sem természetesebb, hogy az ember a bal kezéből a jobb kezébe tegye át a pénzét. És közel a háza is az öreg Szekeresnek. Az új háza van ide közel, a Bársonyos Élete annyira egyszerű és mindennapi, hogy története három sorban elférne, de, mint ahogyan kutató-érdeklődő jónapot-jára illik másik jónapot-ot felelni, éppen úgy illik sorsáról is bővebben beszélni. tíz gyermek apja, s lehet, hogy ezért olyan kicsi ember Szekeres Mihály, mert tíz embert világra okozni, az nem nagy férfiúi erény, de mind a tízet egészségben és becsületben felnevelni, az már számottevő, nem csupán a Hernád völgyében, melyre fenyegetően átles a Szárazvöígy ürge-elhagyott, szegényes vidéke, hanem mindenhol kitüntetésre érdemes életmű. Különösen ott, ahol a munka vastagabb és érdekesebb végét ismerik, ahol két szelet kenyérért csaknem ugyanannyi kenyér kalóriáját kell feláldozni. Szekeres Mihály felnevelte mind a tíz gyermekét, az_ egyiket szerencsésebben, a másikat gazdagabban, amelyik Szekeres-fiúnak erős alkata volt, annak erejéhez méltó szakmát választott, amelyik pedig gyengébb maradt, annak úgy sikerült (segítséggel persze) igazítania sorsa folyását, hogy hasznos legyen élete, amelyért tudvalevőleg megbecsülés, pénz, szerelem jár. Most már jó sorsa van az öreg Szekeresnek. Ha fiai £ fia valaki leutazik ► G-be, és elsétál a ► AB Kis-Hernád partjára y azon az úton, amely J keresztezi a Kassára ►rohanó bitumen utat, meg át- [vág a faluszéli dombokon, a ►cserháti erdőségek felé, gyaloglás közben találkozhat egy |köszönő emberrel. Kis semmi ► emberke, bajusszal, élesen 'kutató szempárral, mely ► nem tudni, hogy vizsgálódik-e, ► vagy éppen haragot szór. Ha [akarod, ha nem, ő rádköszön. »S neked fogadni illik, akár [tetszik, akár nem. , — Jó napot! — mondjuk így [üdvözöl. Idegen vagy erre, nem «tudni, miféle vallásban, hitében nevelkedtél, így isten [neve, mely különben szokás, elmarad a köszönés végéről. [ —Jó napot!—fogadod, mert >te sem tudhatod, hogy az [öreg, a falu nem hivatalos köszönő embere miyen hitet vall •magáénak. [ A köszönő ember immár •hetven éves. Áldott kor ez, melyet a legnyomorultabb és ■legszegényebb ember is megköszön a sorsnak. A mi köszönő [emberünk pedig jelenleg a • falu egyik leggazdagabb embere. Nem volt ő mindig falujában a leggazdagabb, sőt életének nagyobb részén a [legszegényebb embernek tartották nyomós és igazi okok miatt G-hen.
