Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-25 / 251. szám
felderítő katona mindig elől átvizsgálja és megtisztítja a rítő harcosok megvizsgálják a művet' Vasárnap, 1954, ofctőfte? SS. BSZAKMAGrASCKSZAG „Előre nézni, dolgozni - ez a mi feladatunk” fiai útját követi gondolatban. Még képes arra is — hiszen hetven év csak annak ijesztően nagy idő, aki a múlandóságon ostobán elbölcselkedik és nem cselekszik, márpedig Szekeres Mihály most is dolgozik, mint mindig, amióta magára és a világra eszmélt —, hogy néha felkerekedik, vonatra ül, beutazik a városba. Meglátogatja valamelyik fiát. — Jól vagytok? — kérdi. Gátja, hogy fiai jól megvannak, és akkor eltűnik a szorongás az arcáról, kis madárszeme megnyugszik, megtörli izzadt homlokát, leporolja nehézkes kezét, kigombolja ingének felső gombját. E gy idő óta az öreg Szekeres olvas. Regényeket és elbeszéléseket, a verset nem szereti, csak ha nótáról van szó. Tanár fiától kúpja a könyveket, aki xnka— patta az olvasásra. Gyorsan, sokat fogyaszt az irodalomból, hiszen ideje bőven van, autók ritkán járnak erre, és meg ritkábban idegenek, akiket o kötelességének érez köszönteni. Amikor elolvasta a Csendes Don-t (három nap alatt), megcsapkodta foltos nadrágba bújtatott, inas, sovány lábszárát. — Az anyját, ez igen! Ilyenek az oroszofc! Es elfelejtette, hogy az ő menetelése, végig a Donon* Nehéz, de szép élet Aki volt katona, tudja: nehéz, de szép a katona élete. Nehéz, mert a kiképzés minden fegyvernemnél kemény munka, ahogy mondani szokás: nem kislányoknak való. A fegyverviselés mindig is férfiakat kívánt, bár voltak nők is szép számmal, akik férfiasán küzdöttek a szabadságharcokban, és a Szovjet Hadseregben is a polgárháborúban, valamint a II. világháború idején. Mégis, a katonaéletet a férfiak fizikumához szabta a kemény történelem. Ma már a hadsereg korszerű technikával rendelkezik, de a követelmények nem csökkentek, hanem fokozódtak. A modern gépek kezelése, a technikai eszközökkel végzett gyakorlatok is erőt, szívósságot követelnek; Szép a katona élete, mert izgalmas, változatos, és az a tudat, hogy a haza szolgálatában fáradozik az ember, megszépíti a küzdelmet is. A liiképzÉs, a harcászán gya- terepet az előretörő egységek hidat: elég erös-e, nincs-e „aláak- Korlatok egyik igen fontos, s egy- Egy ilyen gyakorlati mozza- názva?” Megvizsgálják azt is: eiben igen nehéz részé a felderítés. , , __. *_ . ».*_•« „ _ _____________ A iá és amikor Doberdónál járt, szégyenteljes menetelés volt. De kötelezheti valaki Szekeres Mihályt arra, hogy a történelem gazságaiból részt vállaljon? Elég volt neki a menetelés, amire kötelezték. De lám, nem volt teljesen hiábavaló, mert Solohov és Szekeres Mihály találkoztak, a Kis- Hernád partján, egy könyv és egyforma ember -, táj-, életismeretük segítségével. Hiszen a doni falu szegénye ugyanúgy szegény, mint a hernádvölgyi és aki bízott, az ott is, itt is gyümölcsfát ültetett, ha lehetősége van, másodhivatást vállal, hogy azzal is javítson sorsán. Néhány éve jártam egy doni faluban, kimentünk megünnepelni a folyót és a barátságok ahogyan ez ott szokás. Annak a falunak szélén is ült egy öreg, pihenő paraszt, szakálla volt, ha jól emlékszem, és az is könyvet olvasott. S az az öreg is köszönt, majd mutatta, hogy ott, közel, az a szép ház az övé, meg is látogattuk, vodkával, uborkával kínált, és említette, hogy annyi gyereket nevelt fel, hogy a két kezén nem is tudja összeszámolni. Ez a doni paraszt is szerette a folyót, ha a folyó vize tiszta. (Szekeres haragos volt a folyó miatt, mert elpiszkítják.) És ahogy... az a doni paraszt- ember megjegyezte... nem, ezt már O-ben mondta Szekeres Mihály, hogy 6 még H. É. '♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦<> A nehéz napi munka, a kikép- feladatok végrehajtása után közös otthon, a laktanya várja a katonákat. Itt szépen berende- vasnak, levelet írnak, sakkoznak# zeit társalgókban, klubszobákban beszélgetnek ... tölthetik el szabad idejüket. Ol- Foto: Bleich Rudolf Szöveg: Szendrei E. Kovács Kálmán aforizmáiból TGnSdések rövid pórázon Ha mindennap oroszlánvérben fürödsz is, attól még nem leszel bátor. A káröröm a lélek legcsúnyább betegsége. . Hozzám negyvenéves asz- szony. hozzád pedig negyvenéves férfi illene; de te harminc vagy, én meg ötven. Mit tegyünk hót, ha már egymásba gabalyodtunk? Áldjuk a természetet azért, amit még adhatunk és kaphatunk, s átkozzuk a sorsot amiatt, amit elrabol tólünk! * A vak indulatot ne tévesz- szük össze a nagy szenvedély- lyel; amaz meddő, emez termékeny is lehet; amaz szegé- nyit, emez gazdagíthat is; amaz ellobban és hamuja sem marad, emez addig lángol, amíg le nem fogják a szemünk. Azt hiszem, téved; az agy szív nélkül nem alkothat remekművet, csakúgy, mint a szív, agy nélkül. • Csak az elszántak léphetnek ki a tudatlanság bűvköréből. * Elvárod, hogy — rajtad kívül — mindenki áldozatát hozzon a nagy ügyért. * Ha szánalomból szerelmet mímelsz, nagyobb bajt akozol, mintha megmondod az igazat. * A becstelen eszközök nem könnyítik, hanem nehezítik az. igaz cél elérését. * Ha nem volnál ennyire hiú, jóval kevesebbet hazudnál. * Attól még nem vagy nagy legény, hogy magasztos ügyekről, mosdatlan szájjal beszélsz. Csak az erős mer nézni a valósággal. szembe- n*Könnyebb hinni, mint tudAz ember és a világ A művészet egy szülötte, nem szívé — vallja Balzac. Még a gondolkodást is kerülted azokban az években, mert féltél a következtetéstől: cselekednem kellene, de gyáva vagyok. példamutató kis csapat, 93 fiatal kocsivezető és jegyvizs- góló. Az idén pedig már 17 KlSZ-brigád 138 tagja versenyez. Néhány szép eredmény különösen növeli a fiatalok tekintélyét az idősebbek előtt. Szín von a I a «a bb kuUűrinunkát! A több alapszervezetben tevékenykedő, változatos műszakbeosztással dolgozó fiatalokat nehéz összehívni. Megfelelő terem se nagyon áll rendelkezésükre. Ez a két gátló körülmény nyomja rá bélyegét a halódó, maid fel-fel- támadó kulturális éleire. Az év második felében a honvédség eevik alakulatának közreműködésével ismét bontogatja már szárnyait a tavaly feloszlott kultúrcsoport. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalom követelményét szellemi vetélkedők rendezésével, a József Attila olvasómozgalommal. néhány közös színházlátogatással teljesítette eddig a 273 jelentkező nagy része. Mindenki számára sokáig emlékezetes marad az idei balatoni, magas-tátrai kirándulás, a Budapesti Nemzetközi Vásár és a Szegedi Szabadtéri Játékok megtekintése is. Tovább — de jobban Még sok mindenről szó esett a beszámolóban és a hozzászólásokban. A további munka legfontosabb céljául a szervezet megerősítését, még színvonalasabb tevékenységét, bátrabb kezdeményezéseket állapították meg. „hegyünk példamutatónk o munkában, minél több fiatal érje el a büszke Kiváló dolgozó címet, KISZ-bripádjaink legyenek a verseny élvonalában. Ezek a feladataink. Most már csak előre kell néznünk, s dolgoznunk”. Gyárfás Katalin tatni: kik érdemesek rá, hogy közénk jöjjenek, s hogy érdekes, vonzó életünkkel megszerettessük velük a mozgalmat — mondta nagyon helyesen Oláh Jenő KISZ-titkár. Ami vonzza a fiatalokat Nemrég szintén taggyűlésen mondta egy lány a következőket: „mi szeretjük a romantikát, de hajlamosak vagyunk rá, hogy azt mondjuk: az én életemben pedig nincs semmi érdekesség, semmi romantika, : egyik nap olyan, mint a má- . sík. Dolgozom, élek, elmegyek szórakozni is ... De ez még nem romantika ... Ilyenkor nincs igazuk. Ott bujkál valahol a romantika, mi vagyunk a hibásak, ha nem vesszük ' észre, hol...” Ott nagyon [ megtapsolták ezeket a szavakat. S amikor a brigádmozgalom vonzerejéről, lendületes eredményeiről szólt a beszámoló, ismét ezek a szavak jutottak eszembe. Igen, az is romantika, hogy : tavaly már kialakult az ifjúsági brigádok törzsgárdája a Miskolci Közlekedési Vállalat- 1 nál — fegyelmezetten dolgozó, . Jó ideje ülnek már együtt. 1 Figyelő arccal hallgatják az ! előadót. Csak néha vonul vé- I gig a termen az egyetértő, s halk moraj. Sokan egyenesen i munkából érkeztek, le sem 5 vetettek a sötétkék egyenruhát. Ülnek, figyelnek. Szőkék és barnák, fiúk és lányok, van köztük ifjú házas ember, sőt családanya is. De valamennyien fiatalok, KISZ-tagok. A 1 Miskolci Közlekedési Vállalat 1 dolgozói: kocsivezetők, kalau- i zok. S most együtt ülnek a 1 vezetőségválasztó taggyűlésen, c Jó hallani a sok szép ered- é mányi, no meg tudni azt is: c nem minden olyan rózsás még, 5 akad még javítani való a kö- s zösségben, meg kinek-kinek r ott, a saját munkájában, éle- r lében . is... 1 ők, 243-aii < r Aránylag kevesen vannak. A 1; vállalat fiatal dolgozóinak nem 1 egészen fele tagja az ifjúsági c szervezetnek, bár ' az elmúlt r hónapokban, biztató kezdet- l ként, egyre másra jelentkeztek új emberek — rövid idő , alatt mintegy negyvenen. Ma már 243 tagot számlálnak. 6 — A továbbiakban ■ egyik 1 legfonlos.abb feladatunk felku- r Több száz éves rafzok e'pv tokaji borospince falán Tokajban még ma is több olyan pincét használnak, amelyek az 1300—1400-as évekből származnak. A régi borospincék közül azonban csak egy akad, amelynek namespanész- szel borított falán évszázados rajzok láthatók. Ez a pince az egykori lengyel borkereskedők utcájában, az úgynevezett Aranyos dűlőben van, és az 1460-as években építhették. Ezt bizonyítja az a hiányos 'évszám, amelyet falába vésve talállak. A lösztalajba vágott, mintegy 50 méter hosszú pince falát egyházi vonatkozású rajzok, latin és görög nyelvű feliratok díszítik. Az egyik érdekes rajz a halált . ábrázolja, egyik kezében homokórával, a másikban kaszával. A kasza pengéje alá bortól mámoros fejet karcoltak, jelképezve, hogy a vidámságot az elmúlás követi. A fal másik részén szakállas püspököt örökített meg az egykori „művész” bibliai idézettel. Papp Miklós, a. pince tulajdonosa szerint — aki a tokaji hely- történeti múzeum igazgatója is — az 1700-as években a községben letelepedett piarista vagy kapucinus szerzetesek karcolhatták a pince falára. Az egykori okiratok szerint a 1 é-tam ni c njy A rnniirtu rtitlőVurn volt a piaristák rendháza, és valószínű, hogy a pince is az ö tulajdonukat képezte. Papp Miklós most elhatározta, hogy a pince egyik oldalágában az általa gyűjtött tokaj-hegyaljai szőlőművelő eszközökből, pecsétekből, különböző bortároló kancsókból és poharakból, valamint a szőlőbirtokos családok borcimkéiböl házi múzeumot. rendez be, és a falon látható több száz éves rajzokat ezek társaságában mutatja be az érdeklődőknek. Férfiak és nők aránya a világ különböző országaiban A világ valamennyi országa közül Ecuadorban található a legtökéletesebb egyensúly a nemek között: 2 290 948 férfi őb 2 290 528 nő él az országban. A férfiak tehát mindösz- sze 420-szal vannak többen a nőknél. Nem ez a helyzet például az USA-ban, ahol 2 millióval több a nők száma. Nyu- gat-Németországban 3 millióval több a nő és Japánban is közel 2 millióval. De a világnak sok országában a férfiak vannak többségben: így például a népi Kínában 20 millióval több férfi él, Pakisztánban 5 millióval több. Majdnem egyensúlyban vannak a nemek Marokkóban, ahol a 11,6 milliós lakosság közül a férfiak csupán 545Ö személlyel vannak többségben. Mindezek a számok az ENSZ 1963. évi néprajzi évkönyvéből valók. H. É. fiatal, és hogy olyan emberkét, mint én is, félkézzel odateremt. Igen, Szekeres mondta, akinek kőműves fiával a minap találkoztam össze a villamoson. Nagy bőröndökkel birkózott és egy törékeny nő húzódott meg mellette: ifjú felesége. A Mátrából jöttek, ahol egy hetet pihentek. E n meg egy füstös ká-; véházból igyekeztem haza, bódultán, a születésnapi ital mámorától, és tele szomorúsággal amiatt, hogy az élet egyre kopik, lám már a har-' mincadik évemet indítottam el az éjfélen túl közlekedő villamosban. , — Az élet nem kopik — mondaná erre Szekeres, a hetvenéves, és szigorú tekintetével megróna gyávaságomért. — Az élet, minden évvel, nappal gazdagodik — fogalmaznám meg tekintetét. Mert ö nem arra született, hogy szépen fogalmazzon. Csak tekintete mondaná, s közben megállítaná a hernádi kavicscsal mégrakott teherautót, gondosan eltenné a huszonöt forintot, letépne egy kék blokkocskát, köszöntené az elmenő sofőrt és a rakodó munkásokat, a Hemád kavicsát, amelyből talán az övéhez hasonló hazat építenek majd, a hozzá hasonló emberek. Baráth Bajos Ha felszólalnék, ezt mondanám — : a mi pályázati felhívása A KISZ Központi Bizottságának középiskolai és ipari tanuló osztálya Ha felszólalnék ezt mondanám címmel pályázatot hirdetett a közép- iskolásoknak és szakmunkás- tanulóknak. A pályázati felhívás arra szólítja a fiatalodat: vessék papírra azokat a gondolataikat, amelyekről ágy érzik, hogy megérdemelnék a nagyobb nyilvánosságot. ^Mondják el például, mit várnak az ifjúsági szövetség so- 1 ron következő kongresszusá- I tói, mi a véleményük az elmúlt hónapok munkájáról, s terjesszék elő javaslataikat a KISZ tevékenységének gazdagítására. Véleményükkel, észtre vételeikkel még sokoldalúb- ■bá, elevenebbé és szélesebb- I körűvé tehetik az ifjúsági 1 szövetség kongresszusának fó- I rum an. a városok és falvak i'ifjú küldötteinek részvételé- ’vel kibontakozó véleménycse- ' rét. A pályamunkák, azaz a > „felszólalások” beküldésének I határideje: 1964. december 1. címzett a KISZ Központi ►Bizottságának középiskolai és ►ipari tanuló osztálya Budapest, tv. kerület. Balassi Bálint ut- tea 16.
