Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

2 ESZAKMAQYARORSZAG Vasárnap, 1364. szeptember 13. Görög-török panasz a Biztonsági Tanácsban A2 ENSZ Biztonsági Taná­csa — mint azt már jelentét- tük — megkezdte a vitát a Tö­rökország által a görögök ka­tonai intézkedései,' Görögor­szág által pedig a Törökor­szágban élő görögök ellen ho­zott intézkedések miatt be­nyújtott panaszokról. Az ülé­sen elsőnek Biciosz görög kül­dött szólalt fel, vádat emelve a török kormány ellen amiatt, hogy az a Görögország által Cip­rusnak nyújtott támogatást hozva fel ürügyül, felmondta az 1930. évi görög—török szer. ződést és megkezdte a Török, országban élő görögök tömeges kitelepítését. Eralp török küldött felszóla­lásában igyekezett igazolni kormánya_ agresszív ciprusi politikáját. Morozov szovjet küldött fel­szólalásában hangoztatta, hogy a Földközi-tenger térségében kialakult feszült helyzet .né­hány NATO-ország Ciprus belügyeibe történt beavatkozá­sának következménye. A Biz­Jsszip írsz Tite raeiiis zorízta a magyar IiísBEí emlékműét Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztái-- saság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége, Jovanka Broz, valamint a kíséretükben levő jugoszláv személyiségek szombaton délelőtt a Hősök te­rén megkoszorúzták a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Péter János külügy­miniszter, Sarlós István, a Fő­városi Tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, s a politi­kai élet több'más vezető sze­mélyisége. tonsági Tanácsnak oda kell hatnia — hangsúlyozta —, hogy a görögök ellen hozott török megtorló intézkedések megszűnjenek. A Biztonsági Tanács ülése magyar idő szerint röviddel éjfél után ért véget anélkül, hogy a görög és a török panász- szal kapcsolatos új ülés idő­pontját kitűzték volna. Walter Ulbricht Belgrádba látogat Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, hazatérőben bulgáriai látogatásáról, Belgrádban ta­lálkozik Joszip Broz Tito köz­társasági elnökkel, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkárával. lefele szállásaiéi Vízum nélkül utazhatunk Bulgáriába A jugoszláv vendégek szombat délutáni programja A jugoszláv államférfiak a szombat délutánt a magyar vezetők társaságában pihenés,- sál, vadászattal töltötték. Jovanka Broz. Tito elnök fe­lesége és Kádár Jánosné fel­kereste a Váci utcai Különle­gességi Divatszalont. Társasá­gukban volt Kocsa Popovics külügyminiszter felesége. Du­sán Csalics budapesti jugo­szláv nagykövet felesége és Zágor Györgyné, a belgrádi magyar nagykövet felesége. A szalonban divatbemutatót rögtönöztek a látogatók tiszte­letére a most készülő őszi-téli kollekció egy részéből. A di­vatbemutató után a vendégek rövid sétát tettek a Váci utcá­ban. majd betértek a Luxus Áruházba. Itt Ceglédi József- né. a Luxus Áruház Vállalat igazgatója kalauzolta őket, s beszámolt arról, milyen vá­lasztékkal rendelkezik a nem­rég átépített népszerű áru­ház. Észak-magyarországi“ tizem Budapesten Sokan nem tudják, hogy Budapesten is létezik olyan üzem, amelynek munkáját vi­dékről, mégpedig Borsodból irányítják. A vegyipari üze­mek átszervezése, összevonása során kapott budapesti gyárte­lepet egy hatalmas borsodi üzem. A főváros XI. kerületé­ben húzódik meg az Északma­gyarországi Vegyiművek kis gyárrészlege, amelynek terme­lése igen fontos, nagyrészt ex­portképes terméket ad népgaz­daságunknak. A budapesti „fiók” egyik igen értékes ter­méke például az organófil- bentonit. Évente mintegy 120 tonnát állítanak , elő ebből a világszerte keresett festékipari adalékanyagból, amely a festé­kek ülepedését gátolja meg. Az Északmagyarországi Vegyimű­vek budapesti gyárán kívül a világon is mindössze csak két helyen, az Egyesült Államok­ban és az NSZK-ban termel­nek organofil-bentonitot. A KGST egyik megállapodása ér­telmében a modem festékipar e fontos adalékanyagának gyártását az elkövetkező évek- ,ben olyan mértékben fejlesztik, hogy biztosítani tudja a KGST- hez tartozó államok teljes el­látását. A Magyar Népköztársaság és .a Boleár Népköztársaság képviselői Szófiában a két or­szág közötti utasforgalom megkönnyítéséről tárgyaltak. Megállapodtak, hogy 1D64. szeptember 21-től a vízumkö- telezettsmind a beutazó, mind az átutazó vízumok vo­natkozásában a két ország kö­ze'.; megszűnik. A vízumkötelezettség alóli mentesség nem vonatkozik azokra az állampolgárokra, akik Bulgáriában, illetve Ma­gyarországon tartósan kíván­nak letelepedni, valamint a hontalanokra. Fenti időponttól a magyar állampolgárok meghívó levél nélkül, a személyi igazolvány mellé rendszeresített betét­lappal utazhatnak a Bolgár Népköztársaságba, rokoni lá­togatásra, továbbá mint turis­ták. A betétlapokat a kérel­mez "k számára az állandó la­kóhelyük szerint illetékes bu­dapesti kerületi, vidéken pedig a járási és városi rendőrkapi­tányságok állítják ki. Edgar Insfran dr., a Para­guay-! belügyminiszter né­hány hete szó szerint a kö­vetkezőket mondotta egy sajtóértekezleten: „Becsüle­temre kijelenthetem önök előtt,, uraim, hogy a birto- , komban levő információk szerint dr. Memgele jelenleg nem tartózkodik az ország­ban.” Eckart Brióst, a Német Szövetségi Köztársaság as- suncioni követe folyó hó 4-én szóbeli jegyzéket nyújtott át a Paraguay-i külügyminisz­tériumban, amely szerint vi­szont okmányokkal bizonyít­ható, hogy Mengele augusz­tusban igenis Praguaybán volt. 1954-re javította, hogy Aus®11' witz Esculapiusa minél előb® megkaphassa a paraguayi ál' lampolgárságot. Tény, hogy a doktor úm3Í jelenleg az 1954-ből datál* 203 308-as Paraguay-i sze­mélyazonossági igazolván! lapul a zsebében. Két eg)' kori honfitársa, Werne-’ Jung és Alexander von EcK' stein ugyanis személyesen l*' núsította. hogy ebben al esztendőben érkezett Menge’ le az országba. Az Eichmanm-ügy azonban annyira feldúlta Mengelét hogy Assunciont sem érez“ elég biztonságosnak és hs* írom teljes éyen át az argeff tin—brazil határon léV Kiderül a jegyzékből, hogy Heenau-településre költözött' Brutyá János Londonba utazott Brutyó János, a SZOT fő­titkára angol szakszervezeti vezetők meghívására London­ba utazott. Brutyó Jánoshoz Londonban csatlakozik Kohá- ri József, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztályának meg­bízott vezetője és Bognár Fe­renc, akik megfigyelőként vet­A csillagos éggel, meg az emberi arccal nem tud betel­ni a szem. Az arc virága an­nak a növénynek, melyet em­bernek nevezünk, örök moz­gásban levő virág: a nevetés­től, rajongástól vagy mélabú­tól a csüggedésig, a holt ter­mészet mozdulatlanságáig, folyton változtatja vonásait- Számomra, mióta az esze­met tudom, az emberi arc volt mindig a legvonzóbb, a legtündöklőbb paránya , kör­nyező kis világomnak. Em­lékszem tájakra és városok­ra, de az emberi arcok, akár ébren láttam őket, akár ál­momban, maguktól bukkan­nak fel, s kínosan sokáig, vagy fájdalmasan rövid ideig con időznek lelki szemeim előtt; gyakran velem együtt élnek, — vagy személyesen eltűnnek végképp, és mi sem idézheti őket vissza emlékezetembe. Az emberi arcokban tükröző­dik a világ minden útja, az emberiség minden képzete és cselekedete, minden vágya és szüksége, az ember vágya és esélye, mindaz, ami meg­tartja és emeli őt, minden, ami lerontja és vesztébe dön­ti, az is, amiről ébren álmo­dik, s ami csak nagyritkán válik valóra, de ha mégis, akkor benne ölt formát, az emberi arcban nyer kifeje­zést hóvihar ellen: busza barázdá­kat rajzol az „arcra, mely las­sacskán magára ölti barna vagy sárga színét a földnek, melynek útfalanul görnyedez fölébe. És mire a parasztem­ber betölti életének negyve­nedik évét, arca már másít- hatatlanul befejezett. Bőre kemény és barna, vonásai éle­sen kirajzoltak. Ádámcsutká­ja kiugró, nyaka ráncos és erős. A két szem nem néz már teljesen párhuzamosan: kissé a inasa útján jár min- deni'k. Minden vonása kiala­kult és egymástól elhatárolt már: az érett évek egyensú­lya és nyugalma az egész ar­1975-ben laboratóriumot küldenek a Holdra Szombaton befejezte munká­ját a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség (IAF) 15. kongresz- szusa. Tudósok véleménye sze­rint 1975-ben nemzetközi űr­kutató laboratóriumot külde­nek a Holdra; Az e problémá­val., kapcsolatos kérdések ülé­sén: ismertették azokat a ter­veket, mely szerint először bá­rom ember 90 napig, majd 18 ember két évig dolgozna a Holdon a laboratórium felállí­tásán, azonban egy személy sem maradna félévnél hosz- szabb ideig a Holdon. Az ott- tartózkodást atomerőmű len­né lehetővé. Egyetlen személy sem távolodhatna azonban el az állomástól néhány száz mé­ternél messzebb. A tudomá­nyos kutató állomás körülbe­lül 1980-ban kezdené meg munkáját. bárgyúságon kívül aligha árul el egyebet. Megvan rajta minden, csak éppen közös ki­fejezés’ nélkül, az egy nyo-' morúságot kivéve. Ami nem betegség, nem is éhség, nem szegénység, hanem mindez együtt, nemzedékről nemze­dékre felhalmozódva s bele­sűrítve az elesettségbe, mely­nek száz meg száz oka van, s ezért se orvossága, se ne­ve... tek részt a TUC kongresszusán. Az angliai tartózkodás során megbeszéléseket folytatnak az angol szakszervezetek több ve­zetőjével a magyar és az angol szakszervezetek közötti ’ kap- csolátokról. Mengele. hasonlóan több ve­zető nácihoz, az összeomlás után Dél-Amerikában'. köze­lebbről Argentínában húzó­dott meg. A Buenos-Aires-i szép napok azonban végetér- tek a számára akkor, amikor Eich mannt csupán néhány kilométernyire tőle kerítette kézre Izrael. Mengele tüstént felszámolta egész háztartá­sát, eladta villáját és máso­dik feleségével, az argentin— német származású Martha Maria Will-lel átköltözött Paraguayba, ahol Stroessner tábornok-elnök tárt karokkal fogadta. Az assuncioni rendőrség különleges osztályán lévő 425 006-os kartoték szerint a német nemzetiségű dr. Men­gele 1959 májusában lépett az ország területére. A dátu­mot azonban ismeretlen kéz A paranai fennsíkon lévő ha* tár zóna légköre aztán meg' nyugtatta: gazdag nérrk' földbirtokosok és keresk® dők között biztos volt abban hogy bármi készüljön is e*' lene. arról időbén értesül, eltűnhet. A Tel-Aviv-i pec hullámai' nak elültével visszatért dí Mengele önbizalma és mive amúgy is nehezen viselte e* a szubtropikus klímát, visr szaköltözött a fővárosba, & annak is legismertebb pen' ziójába, az Astra-ba. (Tű' lajdonosa Peter Fast, szintéi1 volt honfitársa.) Itt ismerték fel Brióst követ szóbeli jég)” zekére azonban Stroessn® tábornok-elnök úr csak szél' tárta karjait: sajnos, sejtek me sincs, ki az a Mengele. G. G. Napirenden: a tervjavaslat és a közbiztonság Ülést tartott a miskolci tanács végrehajtó bizottsága Ä Miskolci városi Tanács végrehajtó bizottsága szomba­ton, szeptember 3 2-én ülést tartott. Első napirendi pont­ként megtárgyalná és elfogadta a város 1965. évi egységes ta­nácsi és iparpolitikái tervja­vaslatát. Ezzel a napirendi ponttal a közeljövőben bőuefj- ben foglalkozunk. A vb ezután a miskolci köz­biztonság helyzetét, vitatta meg. Előterjesztésében Cseszár Vil­mos rendőr alezredes, a városi kapitányság vezetője ismer­tette, hogy a rendőrség szak­mai, politikai és általános mű­veltségi színvonala egyaránt emelkedett és ez nagyban hoz­zájárult a rendőrség munká­jának javulásához. Jó a kap­csolatuk a munkásőrséggel és á KlSZ-szervezetekkel. A mun­kásőrök például már maguk is értek tetten bűnözőt. Több, mint 400 ifjúgárdista teljesít időnként szolgálatot, hogy a város közbiztonsága még jobb legyén. Beszámolt Cseszár elvtárs arról is, hogy jelentős lépések történtek a rendőrség munkájának társadalmasításá­ban. Ez annyit jelent, hogy jelenleg csaknem 900 civil se­gíti a ■ rendőrség munkáját az önkéntes rendőrökön kivül, el­sősorban a tűzrendészetben, valamint a mezőgazdasági va­gyonunk hatékonyabb őrzésé­ben. Hajlott korú paraszt. Arcát a munka, a földdel járó gond, az időjárás viszontagságai ba­rázdálták keresztül-kasul. A fogak összeszorítása, a gör- J3Ss erőlködés, a hunvorgás és pillogatás, amint a szemek és arcizmok is védekeznek .a könyörtelen hőség, a fagy és — Már miért küldené el? Ezt hallom, de látom* is. Látom az öreg kádárműhelyt: elfeketült, kormos ■ falakkal, az egymás hegyén-hátán so­rakozó hordók, a halom hul­ladék előtt törköly és száraz mag Széles ajtajában a gazda.. Csak a hátát látom, nadrágja két szárát, s törökös félcipő­jét. Alig vagyok hat éves, s egy jókora gerendán ülök, egy marék aszalt szilvával. Annál jobban látom a töpö­rödött napszámost, foltokban, rongyokban. Gúnyájából és tartásából ítélve, ez az em­ber nem paraszt, nem városi munkás, nem koldus és nem félkegyelmű. Nincs meghatá­rozható helye a társadalom­ban. Arca is erre vall. főkép­pen az arca: ráncos és lakó, ha színnek mondható egyál­talán ez a szürkeség. Az élet­kort nem lehet megállapítani erről az arcról, mely szelíd — Miért' Mire a gazda nyugodtan és kurtán: „Nincs rád szüksé­gem”. „Nincs rám szüksége, tudom, nincs rám szüksége” — feleli az ajtó előtt álldogá­ló, megsemmisült ember alá­zatosan, alti az általunk tapo­sott földnél is alacsonyabb. Hunyászkodásában nem is gazdája előtt, alázkodik szinte, hanem a százados, belátha­tatlan nyomor előtt, mélysé­gesen. „Nincs rám szüksége” — ismétli meg tétován, mint­ha két egyszerű fogalmat sem tudna összekapcsolni, sem kö­vetkeztetésre jutni s igy hát szomorúan, tompán hozzáfű­zi: „Már mért küldene el?” A beszélgetés folytatását vagy a dűlőrejutást, ha volt egyálta­lán, nem jegyeztem meg. Ben­nem így rögzítődött örökre a gaz­da és a napszámos, amint áll­nak az ajtóban, ,a novemberi szélben, az egyik, háttal, a másik velem szemközt, arcán az emberi nyomorúsággal, amit leírni, sem kitörölni az emlékezetemből nem lehet • Még egy arc.’ — „Ments isten!” — mond­ja valaki. A hang nem a vá­zolandó arcot hagyja el, ha­nem valamelyikét a hajlott hátú asszonyok közül, akik az udvaron álldogálnak, s fejü­ket összedugva súgnak-búg- nak. Ezt az arcot nem kíséri hang, se mozdulat: némának és mozdulatlannak látom. Színésznő volt. Egy emele­ten lakott velünk. Nyolc vagy kilencéves lehettem. A csinos nő el-elküldött olykor hol cigarettáért, hol a postára, egy-egy feladandó levéllel. Jutalmam egy szem illatos nagy bonbon volt mindig a varázsdobozból, no meg a mű­vésznő jelenléte. Mert olykor megengedte, hogy elüldögél­jek nála, a pamlag tövében, a sárga bársonyülőkén. Ha odahaza volt, rendszerint azon a pamlagon hevert. Én meg csali ültem és rajongás­sal néztem az arcát, kissé csüggedten is, hogy többé so­ha el ne felejtsem. Kifejezésé­ben valami álmatag szóra­kozottság borongott, holott a szemek uralták azt az arcot. A sötét, nem egészen fekete, szemek, melyeket ismeretlen forrásból sugárzó fények hol zafirkék, hol lángarany vissz­fénye hatott át. Majd egy-egy pillanatra kialudt az a fény, és a kissé dülledt sze­mek megfakultak, mint az antik szobroké. Ritka szép csillogású, csak­nem mozdulatlan volt az . a szempár, belülről világította | meg és oltotta ki a tulajdo-3 nosa rejtelmesen, a csupán | általa ismert rendezői szabá- « lyok szerint: mert mintha nem is nézni és látni akartak« volna azok a szemek, hanem J másokat elvakítani, elkápráz- % tatni, megbűvölni. Ártatlan, | gyermeki csodálattal néztem,« de. nem sokáig láthattam azt<í a szempárt. Még ugyanabban« az évben, hogy odaköltözött,« meggyilkolták a művésznőt. | Az udvaron súgtak-búgtak e az asszonyok. „Ments isten”! | Az egyetlen, ami a művésznő- <• bői még sokáig megmaradt: a| tüneményesen szép szempár. « • I És így sorjában! együk arc a| másik után. Szeretnék mind-« egyikről mondani valamit,! csak egy pillanatra megáll!-« tani mind. de mielőtt rájuk ? nyitnám fürkésző szememet, 2 már homályba vész, ez is el-| tűnik, az is. Aztán mások vil-« lannak elém, egymást előzve,« tolongva, lebegve. versenyt« váltogatják egymást — és« mind, mind belémhatolnak.! Kezdet és vég nélküli meg-« világított szalagon 'vonulnak« által az emberi arcok s én« beleveszem, e sokaság forga-f tagéban, némán és alaktala-« nul, mint kavargó hóviharba.« Dudás Kálmán fordítása « ------------------- « I VÓ ANUKICS Nobel-díjns ,1u-| Roszláv író. Tróvnikban született« 1893-ben. A szarajevói merénylet« után, mint gimnazistát, börtönre« ítélték. Jogi. doktorátust szerzett« Óráéban, majd diplomataként mű-« ködött 1941-ig. Két lírakötetén kí-é víil számos novellagyűjteménye ésé négy regénye jelent meg eddig, aé Híd a Drinán, a Trávniki krónika,« a Kisasszony és Az elátkozott ud-Y vár. Valamennyit kiadták magyar? nyelven is. “ A jelentést, amely részlete sen kitér a különböző bűnese tek alakulására, a közbiztoF ság fokozásának módozataid1' a fiátolk'őrír'büh'özök helyzc ' téré, a végrehajtó bizottság elfogadta. Megállapította, hog! a rendőrség munkája nyoma8 a közbiztonság javult, a kör rend jónak mondható. Javul' a lakosság és a rendőrség kap' csolata. Ugyanakkor a rendői” ségnek tovább kell fáradozni8 a közlekedési visszásságok fék számolásán (például gépkocsi1’ ne parid rozzanak tilos hely6" ken; stb.), és a város köztisí‘ taságának hatékony biztosít!'' sán. Ifjúságvédelmi kérdések' ben a tanácsnak és bizottsá' gainak segítségével a rendőr' «ség is sokat tehet a fiatall«1' ►rúak bűnözésének megakadó' pyozásában- Fokozott rendőr* ►beavatkozással kell küzdeni a8 £alkoholizmus ellen, és növel"1 «leéli a külső kerületek közbi" ponsá.gát. Segítse a rendőrié11 «a kerületi tanácsokat az egye-1" ^elenyésző számú, engedél! «nélküli beköltözések meO' >iakadályozásában. A tan ár* «ugyanekkor gondoskodni kívó" ►róla, hogy az év végéig kijózO' ^nitó állomást állítsanak fel, a* Híj lakótelepek építésénél renó' ^őrőrszobát Is tervezzenek. Fe*; leérték a rendőrség vezetője' ►hogy ebben az esztendőben *s ► készítsék el tájékoztatójukat: 8 ►tanácstagi beszámolókhoz, sőt* «lehetőleg a kerületi őrsps' jjrancsnokok vegyenek rési1 ►ezeken a beszámolókon, hoä) ►személyesen is válaszolhasstf' «nak a lakosság kérdéseire. ► ______ ► fl gorOg—magvar l KuiSurális kapcsolatai; í fejlesztéséért t A Magyar Népköztársaság # £ a Görög Királyság kormányktil' ►döttségei szepfbember 8-t^ ? 12-ig tárgyalásokat folytatta1* (.Athénben a két ország kultk' «rális kapcsolatainak fejleszt^ «sérőí. A tárgyalások során 8 ►küldöttségek kifejeztek azt a8 ► óhajukat, hogy baráti széliéül ►bén tovább fejlesszék a kéj «ország kulturális kapcsolatait ► A tárgyalások eredmény®1 ►ként szombaton a görög főváj £rosban kulturális munkaterv®' bírtak alá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents