Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-04 / 207. szám

EszXkmagtarorszäö Péntek, 1364, szeptember 4 Egy országos jellegű ankét kapcsán sa miskolci Felsőfokra Ciépipari Technikumról Második napja tart az an­két a miskolci Felsőfokú Gép­ipari Technikumban. Az arukét fontosságára jellemző, hogy a Művelődésügyi Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium, a Nehézipari Miniszté­rium küldöttei, országunk több ipari nagyüzemének vezetői, helyi párt- és tanácsvezetők, felsőfokú technikumok igazga­tói, docensei, tanárai vesznek részt rajta. Az ankéton a matematika és a műszaki alaptárgyak oktatá­sának problémáiról hangzanak .el értékes előadások és izgal­mas viták. Miért volt szükség erre az ankétra? Aránylag kevesen tudják még szűkebb hazánkban, Bor­sodban is, hogy két évvel ez­előtt, az országban először, Miskolcon ^hozták létre a felső­fokú gépipari technikumot. Afóta már Budapesten szintén működik egy ilyen intézmény, a miskolcinak azonban így is jelentős szerepe van: itt nyer­hetnek felsőfokú technikusi képzést Észak-Magyarország és a Tiszántúl gépipari szak­emberei. Természetesen azok, akiknek magasabb képzett­ségük még nincsen. Közülük is elsősorban azoknak lenne szükségük a felsőfokú gépipari technikum elvégzésére, akik már így is valamilyen vezető beosztásban, például gyáregy­ség-, gyárrészleg-, üzem-, te­lep-, laboratórium-, termelés- vezetőként dolgoznak. — Köztudomású ugyanis, hogy a technika fejlődik, s ez a fejlődés mind nagyobb mű­szaki ismereteket követel nemcsak a vezetőktől, hanem minden szakembertől, szak­munkástól is — állapította meg Párái Ágoston, a miskolci Felsőfokú Gépipari Technikum tanszékvezető tanára, amikor az intézmény működésének szükségességéről beszélget­tünk vele. — Nem mindegy azonban, hogy milyen módsze­rekkel képezzük a tanulni vá­gyó szakmunkásokat. Elméleti és gyakorlati tudásukat kell összhangba hozni. Milyen új eljárásokat vezethetünk be ok­tatási módszerünkbe? Hogyan teremthetjük meg a matemati­kai oktatás és a műszaki ala­pozó tárgyak közötti összhan­got? Az elmúlt két év tapasz­talatai alapján milyen irányt szabhatunk az oktatás meneté­re? Többek között ilyen kérdé­sekről vitatkozunk mostani, kétnapos ankétünkön. Ezenkí­vül foglalkozunk a nappali, az esti és a levelező oktatás sajá­tos problémáival. Miskolcon eddig csak esti tagozata volt ennek a techni­kumnak. Mint Kálmán András tanszékvezető docenstől meg­tudtuk. a gépgyártástechnoló­giai, az üzemszervezési és a hőerőgépészeti szakon jelenleg, összesen mintegy 350 hallgató tanul. Januárban azonban megkezdődik az oktatás leve­lező tagozaton is, mégpedig gépgyártástechnológiai szakon (a tervek szerint a későbbi években üzemszervezési és közlekedésgépészeti szakot is indítanak). A jelentkezők szá­mára októbertől sűrített prog­ramú előkészítő taníolyamot szerveznek. A felsőfokú gépipari techni­kum tehát lényegében bővül. Évről évre többen nyerhetnek itt a középfokúnál magasabb technikusi képesítést. S az itt végzett technikusok még job­ban kamatoztathatják tudásu­kat Észak-Magyarország és Ti­szántúl ipari létesítményeinek fejlesztésében. (Ruttkay) Megjelent a Borsodi Szemle 1964. évi 4. száma A Borsodi Szemle legújabb, 1964. évi 4. száma a napokban jelent meg. A folyóirat új szá­ma ismételten Igen gazdag tar­talommal tárja fel megyénk múltjának és jelenének sok fontos kérdését, segít múltunk jobb megismerésében, vala­mint tájékoztat több fontos, mai témáról. . . A Megyénk életéből című ro­vatban, a lap élén Pozso-nyi Sándor írását tálaljuk Gondok és távlatok Ózdon címmel. Az írást számos fénykép illuszt­rálja. Laczkó István a megye gyümölcstermesztésének múlt­járól írt igen értékes tanul­mányt, Zsidai József pedig az észak-magyarországi tudomá­nyos kutatás szakirodalmi el­látását fejtegeti. Két képes összeállítás is található e ro­vatban. az egyik az olajkiter- meléssel kapcsolatos tudomá­nyos kísérleteket ismerteti, a másik pedig Kémény és mina­ret címmel érdekes összevetést ad a múltról és a máról. Bizonyára nagy érdeklődést kelt a folyóirat olvasóinak kö­rében az Amiről vitatkoznak című rovat, amelyben Hegyi Imrének a falun élő értelmi­ség szerepéről és hivatásáról, Aszódi Imrének a családterve­zésről és a szexuális nevelés­ről, Simándy Pálnak pedig a könyv oktatási szerepének fe­lülvizsgálatáról szóló cikkét olvashatjuk. Nagy segítséget nyújt múl­tunk megismeréséhez a hason­ló című rovat, amely Szávák. Bélának az 1929—1933-as vi­lággazdasági válság helyi je­lentkezéséről szóló nagymére­tű tanulmánya első részét, va­ri mint H. Szabó Bélának öt­venkilenc új gyümölcsfajta cí­mű értekezését tartalmazza. A Művészet, irodalom rovat­ban Tenkács Tibor grafikáit láthatjuk, valamint Oltyán Bé­lának Váczi Mihály költészeté­ről szóló cikkét olvashatjuk. A Kulturális krónikában Bene­dek Miklós pillant vissza a mis­kolci filmfesztiválra, tájékoz­tatót olvashatunk a képzőmű­vészeti programról, valamint a jövő évben rendezendő nyári egyetemről. További tájékozta­tások az amatőr csillagászok konferenciájáról, valamint a zempléni gazdálkodás történe­téről nyújtanak ismereteket. Igen tartalmas a Társulati élet rovat, amely értékeli a TIT IV. országos küldöttköz­gyűlését, közli az ott hozott ha­tározat teljes, szövegét. Ugyan­ebben a rovatban olvashatjuk Szabó Józsefnek a falusi isme- retterjesztési feladatokról szó­ló írását, valamint több más, a társulati életre vonatkozó anyagot. Könyv- és folyóirat- szemle egészíti ki. a Borsodi Szemle 1964. évi 4. számának tartalmát Szeptemberi rövidfilmek A rövidfilmek kedvelői eb­ben a hónapban is számos ér­dekességgel találkozhatnak a mozik műsorában. Közvetlen hangú, minden pátosztól men­tes beszámoló mai bányá­szokról, örömeikről, gondjaik­ról és törekvéseikről a Bányá­szok között című magyar do­kumentumfilm. Vietnam nem­zeti ünnepe alkalmából jele­nik meg a A kis madár című vietnami rövid játékfilm, egy tragikus történet lírai hangvé­telű elbeszélése. Gyönyörű felvételeket láthatunk a Déli- Kárpátok gleccser-tavairól, a környékükön élő növényekről és állatokról a Tengerszemek című színes román ismeretter­jesztő filmben. A magyar turista szemével mutatja be a bolgár tenger­part, a modern üdülőváros szépségeit, egy régi halászte­lepülés mai képét A tenger két útirajzfilm. A Balkán hegy­ségben címmel színes bolgár ismeretterjesztő film jelenik meg a mozikban. Nags’- érdek­lődésre számíthat a világhírű énekesnő moszkvai hangver­senyéről készült szovjet doku­mentumfilm, Yma Sumac da­lai címmel. A tanítást és szórakozást egyaránt szolgáló, és jól sike­rült magyar népszerű tudomá­nyos filmek közül ezúttal A szín, mint élmény című alko­tást mutatják be. (A filmet a televízió nem közvetíti, mivel csak színesen érthető.) Az Amikor aludni mennek a gye­rekek című. felnőtteknek szó­ló bolgár rövidfilm egy ritkán felvetődő, de igen fontos prob­lémát tárgyal. A sport, a he­lyes életmód fontosságára fi­gyelmeztet a Mázsák helyett egészség című színes csehszlo­vák ismeretterjesztő film. Homoki-Nagy István leg­újabb filmje a Hervad már li~ Apróságok partján című színes magyar *********#********-»•»*•*#*****#**##***•««■«"*•**•**#■ az őszi ezernyi «színét, egy park őszi hangula­ttá t örökíti meg. A nyugati «„gazdasági csoda” igazi arcát Smutatja meg az eredeii hír- Jadófel vételekből összeállított kapcsoljon egy osztályt. Mást «Valóban csoda? című cseh- kapcsol. Újra hívom a köz- Jszlovák rövidfilm. Rendkívüli pontot. És íme, a kezelőnő «élményt jelent a Beszélő ke- kedves hangja: Szék című lírai hangulatú finn — Magával beszéltem az «rövidfilm. két süketnéma fia- előbb? Bocsásson meg, téve- ijjtalról. sen kapcsoltam. Igazán vé- « Á szeptemberi filmműsor- letlenség volt. Nagyon ké- szerepel a 17. és 18. szá­réra. ne haragudjék, őszintén világhíradó^is. bánt a dolog... Vannak még csodák! (És követésre méltóan udvarias emberek!) üj rejtvénysorozat az Északmsgyarországbaii Vasárnap, szeptember 6-án új, 6 hétig tartó rejtvénysoro­zat kezdődik lapunkban. Címe: Olimpiai lottó. A kérdések az olimpiákkal, a sporttal kap­csolatosak. A válaszok 25 koc- _ kában lesznek elhelyezve kép,» rajz, név, évszám, eredmény,^ stb. formájában, öt a kérdés» — világos, hogy a 25 kocká-^ ban lévő válaszok közül is» csak öt a helyes. Ezeket kellő megkeresni! A kérdések utánig annak a kockának számát kellő írni, amelyikben a helyes vá-£ lasz található. $ A négyes és az ötös talála-» tosok között minden héten; könyveket és lottószelvénye­ket sorsolunk ki, akik pedig* minden héten 4, illetve 5 ta-J lálatot érnek el. a 6 hét után' értékes nyeremények sorsolá-£ sán vesznek részt. » Vasárnap kezdődő rejtvény-» sorozatunk érdekes, szórakoz- ' tató. Kapcsolódjék be a játék­ba! 02=,^»—»» jff * Még egy hajszál is igen bosszantó lehet, ha rossz he­lyen van — például egy cuk­rászsüteményben! * Nem vízparton, hanem egy vállalatnál hallottam: — Ha valaki olyan ügyet­len, hogy éveken át csóna­kázik, és nem tanul meg úsz­ni, az megérdemli, hogy amikor viharba kerül, ne mentsék meg ... * Nehéz eldönteni: egy lot­tózó annak örül-e jobban, ha nyer, vagy annak, hogy is­merősei sem nyertek? * Hívom a 13-391 telefonköz­pontot. Kérem a kezelőnőt, Ma kezdődik az évad a vasas kulíurnnkásokna! A diósgyőri vasas kul túr­munkások nyilvános évadnyi- J tóját szeptember 4-én este 6* órakor tartják a Bartók Béla < Művelődési Házban. Ez alka-< lommal értékelik az elmúlt: évad munkáját, a kiválóan te-5 vékcnykedő aktivistákat jutal-< mázzák, valamint ismertetik a< most kezdődő népművelésig évad munkatervét, illetve a* Bartók Béla Művelődési Ház,* valamint a diósgyőri üzemek* <!> népművelési munkájából az» öntevékeny kultúrmunkásokra» váró feladatokat. Ez egyben az^ új évad munkájának megkez-ő dését is jelenti. A művelődési» ház egyébként szeretettel hív-i ja szakköreibe és művészetig csoportjaiba a művelődésig életben dolgozni kívánó £iala-< lóikat. ♦ Töprengés csirkecomb ügyben O lvasom vendéglátásunk díszes étlapjain a csalogató ételnevet: paprikáscsirke. Még másutt csirkepör­költnek becézik a finom ételféleséget, egy harma­dik helyen pörkölt csirkének. Szó ide, szó oda, bárhogy is szólunk a finoman elkészített szárnyasokról, az min­denképpen jó falatnak tekintendő még a „legválasztéko­sabb” Ínyencek előtt is. Éppen ezért, ha a jámbor vendég leül a vendéglői asz­talhoz, legtöbbször paprikáscsirke után szimatol. Mosta­nában elég gyakran meg is találja az étlap-labirintuson e nemes falatot. Ám a töprengés időszaka csak azután következik be, amikor a kedves vendég végig ette a vá­ros összes éttermének csirke-készítményeit. A töprengés első szakaszát egy kérdés-feltevés vezeti be: — Miféle csirkék a vendéglői csirkék? Ugyanis, a kedves vendég, ha délben, ha este kéri a paprikáscslrkét, tányérján nagyítóval sem láthat mást, mint szárnyat, szárnyatövét, zúzáját, esetleg egy darab­ka tyúkmájat. No. persze, a szerencsésebbeknek háta is jut, meg püspökfalatja, de comb és mellehúsa még a protekciósok tányérjába se kerül, 1 A vendég eképpen forgatja esze kerekét: az üzletvezető enné mag a mellehúsát? Esetleg a szakács? De elképzelni is rossz, hogy mennyi csirkecombot és mellehúsát kell ahhoz megenni, hogy a vendégnek annyi szárnya, szár- nyatöve és háta jusson, mint amennyi mostanság pincéri úton az asztalra. kerül. Mondom: teljesen lehetetlen, hogy az üzletvezető és c. szakács fogyassza el azt a sok com­bot és mellehúsát. Még büntetésnek is sok lenne. De hát aklcor hová tűnnek a finomabb pipifalatok? Jól értesült körök szerint a szóban forgó csirkének nincs combja és mellehúsa. így keltek ki a tojásból. Az állítással vitáznunk kell, mert nemrégiben a főpincér sze­münk láttára, hozott ki egy fél sültcsirkét, amelyiknek, akár hiszik, akár nem, fél melle és fél combja volt, Lo­gikus: ahol fél mell és fél comb együtt van, ott jogunk van a másik felét keresni, vagy feltételezni. A bennfentesek azt mondják: naívság manapság egy csirkén combot és teljes mellehúsát keresni. De két fejet és két nyakat, azt igen. Mert ők (a. bennfentesek) hallót- i iák már a. kétfejű sas és a tyúk kereszteződéséről. (Egye- * sek állítása szerint kísérleti stádiumba jutott a három fejű és három nyakú tyúk előállítása. Persze, ehhez leg­alább három fejű sas kellene, de momentán ezzel egyik ország sem rendelkezik.) A töprengés vésődik szakaszának kérdései: — Honnan mégis e temérdek szárnyaiöve, szárnya, há­ta, zúzája és mája, amelyet derék vendéglátóiparunk szolgáltat? A z egyik vendégl&tóipari ismerősünk készségesen ad­ta meg a választ: — Kérem, hát nem tetszettek hallani a barom- fiaprólék gyárról? Onnan kapjuk mi is az árut. Csak úgy látszik, most szárnyatöve, háta, mája és zúzája szériát gyártanak... Talán olcsóbb, vagy az is lehet, hogy comb és mellehúsa alapanyaguk kifogyott.. . Párkány László | I ♦ * 4 4 4 4 4 4 4 MÉSZÖV gondozásában Egy hetes népművelési tanácskozás Tizenkilenc « Egy 32 éves lány autót vett. Megkérdezem: miből? — Hat éve csak autóstop­pal járok mindenfelé. A megspórolt összegyűjtöttem... CR. A.) A Magyar Rádió és Televízió-niskolci stnrtióiánnlt műsora OSí méteres huTlftmhoosTOD IS—tß aráig) Borsodi tükör. . Falusi híradás. Az 1964—65-ös tanév és az úttörő ' ‘ ” --- -- . ú tiköltségeket ^mozgalom. X Úttörő-dalok. !£ Kulturális krónika. .u A hétvége megyei sportműsora. _ Két szív háromnegyed ütemben. S^HÍ*******tt*7Hé«~K***#****7Í*-5H***tf****#-X***'K**tfKeringők. megye MÉ­SZÖV nép­művelési előadói és könyv szakelőadói tanácskoztak csü­törtökön délelőtt Miskolcon az Értelmiségi Klubban. Az ér­tekezlet bevezetője annak az egy hetes programnak, amely­nek folyamán az ország kü­lönböző tájairól idesereglő fmsz népművelési szakembe­rek értékes előadásokat' hall­hatnak majd, és bőséges ta­pasztalatokat gyűjthetnek munkájuk eredményesebbé tételéhez. Az egy hétig tartó program csütörtöki tanácskozását Tóth Bálint, a Borsod megyei MÉ­SZÖV elnökhelyettese nyitot­ta meg. Bevezető szavaiban szólt a földművesszövetkeze­tek áldozatkész kulturális­nevelő munkájáról. Felsora­koztatta az eredményeket, de megállapította: a földműves- szövetkezetek még mindig na­gyon sokat tehetnek a falun élő lakosság tudatbeli gyara­podásáért. Szebeni Győző, a megyei tanács népművelési osztályá­nak helyettes vezetője okosan érvelő előadásából arról érte­sülhettek a jelenlévők: milyen hatalmas erő rejlik még a föld­művesszövetkezetek kulturális­nevelő munkálkodásában. Élénkíteni kell a kezdeménye­ző készséget és értelemszerű­en a tanácsoktól várható se­gítséget is a rendszeresség út­jára kell terelni. Az előadó megállapította: termelőszövet­kezeteink munkaterveá mind ez idáig nem rögzítenek kul­turális feladatokat. A jövőben, az fmsz-ek segítőkészsége a szóbanforgó tervek elkészíté­sében is megnyilvánulhatná­nak. Ismeretes mindenki előtt, hogy földművesszövetkezete­ink az író—olvasó találkozók megszervezésében, a könwba- rát mozgalem szélesítésében, a különböző szakkörök működ­tetésében milyen jelentős sze­repet vállaltak. A jövő gond­jaiból át kell majd vállalniuk föld mű vés szövetkezeteinknek a klubosítást. a tartalmas munkával megtöltött klub-élet szervezését. Ismeretes minden­ki előtt egyes művelődési ott­hon vezetők „nagytermes” szemlélete. A jövőben földmű­vesszövetkezeti kulturmunká- saink sokat tehetnek azért, hogy a rendezvény-szemlélet mind kisebbre zsugorodjék. Ezzel kapcsolatban Szebeni Győző érdekes egyéni javas­lattal állt elő. A nagytermek okos és célszerű kihasználásá­ra azt javasolta, hogy azol<at rendezzék be családias aszta­lokkal, azokra kerüljenek éte­lek, szolid, italok, közben pe­regjen a film, vagy a színpa­don folyjék a színes játék, tár­sasjáték, vagy tánc. Egyes he­lyeken mopresszónak nevezik az efféle létesítményt, de nem is az elnevezésben van itt a lényeg, hanem a tartalmi mun­kában. Mészáros István, a Ezt követően SZÖVOSZ kulturális bizottsá­gának elnöke tartott előadást az egybegyűlteknek. A MÉ­SZÖV kulturális irányítói szervező munkája cimen. A pénteki nap programja nagyon vonzó. Miskolcra uta­zott dr. Kovács Máté egyetemi tanár, aki A könyv a társada­lomban című előadásával gya­rapítja az egybegyűltek szak­ma i ismeretét. Ezen a napon kerül sor dr. Osváth Béla esz­téta. előadására is, amelynek címe: A mai magyar irodaion1 időszerű kérdései. hétig tartó előadás- és rendezvény-so­rozat kapcsán szó lesz 8 könyvterjeszlés és népművelés kapcsolatáról, a könyvterjesz­tés lehetőségeiről. — párkány — fiz egy A Napjaink szeptemberi száma A Napjaink című irodalmi és kulturális lap szeptemberi szá­mában Tóth Lajos vezércikkét olvashatjuk közoktatásunk né­hány időszerű kérdéséről. Kab- debó Lóránt a diákság elsze­mélytelenedésének veszélyes­ségéről ír, Gyárfás Imre pedig vitaindító cikket tesz közzé Hörpintsünk valódi világot!.. . címmel, a szocialista realiz­musról. Gödrös Frigyes a nem­rég bemutatott Morál, 1963 cí­mű filmhez fűz megjegyzése­ket, Borsodi Gyula pedig a. ha­zai cigánykérdést fejtegeti. Gulyás Mihály Ózd művelődé/- si problémáiról írt riportot. Kordos László párizsi út­járól számolt be. Érdekes cikk a nemrég nálunk. járt Párizsi Népi Együttes egyik tagjának írása, a Francia szemmel Mis­kolcon. A Híd című rovatban ismét E. Fehér Pál jelentkezik' írásának címe: A hidat nekünk is építenünk kell. Gomolá György és Regös Sándor n*^ vellája, Niklai Adám Tűszúrá­sok , című szatírája, Nyerges András, Kalász László, Jevge- nyij Vinokurov, Juhász Józsefi Ladányi Mihály, Maróti LajoSi Bihari Sándor, Erdélyi GyuW' Konczek József, Dalos Györgih Devecseri Gábor, Akác Istváni Hevesi Attila, Demény Ottó’ Horgas Béla, Berencsi Sándoh Erdélyi L. László. Szabó Zol­tán és Nagy Dániel László vét­sél olvashatók a szépírások között. Számos könyvrecenzió jegyzet, grafikai munka te*^ teljessé a Napjaink új számá­nak tartalmát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents