Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-04 / 207. szám

PéeieSii £864, szeptember 4. KSTAKHAOTASOSSfOni 3 Legyen társadalmi a köztisztaság ngy | betonszalagokból Legutóbb) ülésén a Miskolci városi Tanács a járványos megbetegedésekkel és a város köztisztaságának helyzetével, valamint e két tényező szoros összefüggésével foglalkozott. Ahogy Márton György dok­tor, a városi KÖJÁL igazgató­ja mondotta: a jelentés lénye­ge, hogyan áll Miskolcon az urbanizáció egészségügyi szem­pontból. Az urbanizáció a kul­túrált városi, életet jelenti, és ez a köztisztaság olyan fokát foglalja magában, amely mi­nimálisra csökkenti a na­gyobbrészt szennyeződésből következő járványos megbete­gedéseket. Az országos átlag felett A járványos betegségek kö­zül hálom olyannal találko­zunk Miskolcon. amelyek mindegyike jóval felülmúlja az országos átlagot.. A járványos májgyulladás miskolci átlaga 247,8 az országos 173,5-tel, a vérhasé 188,5 a 139,4-gye] és a hastífuszé 9,13 a 6,6-tal szem­ben. Ha ezt az országosnál lé­nyegesen nagyobb számot ke­rületekre bontjuk le, kiderül, hogy ezek a betegségek külö­nösen a II. és a III. kerületben jelentkeznek. Mégpedig nem időnként, hanem minden év­ben felütik fejüket. A hastí­fusz és más bélfertőzések, has­menések esetében meghatáro­zott gócok alakultak ki, még­pedig a Papírgyár és a Tatár- domb vidékén. Mind a papírgyári, mind tatárdombi góc kialakulásában jelentős tényező a vízhiány. Ezért kapcsolták be a vízellá­tásba engedély nélkül a Pa­pírgyárnál a Királykát fertő- zö/tt vizét, és a vízvezetéki víz­ellátás, valamint a csatornázás hiánya tette gócközponttá a Tatárdomb vidékéi. Másik té­nyező a túlzsúfoltság. A lakos­ság egyre nagyobb összesűrű- södése mind a lakásokban, mind a közlekedési eszközö­kön, iskolákban és munkás- szállásokon, a fokozott vízhi­ány következtében, a higiénia szempontjainak elhanyagolását eredményezi, és ez együtt me­legágya minden járványos megbetegedésnek. A járványok ugyanis csak­nem mindig akkor léptek fel, amikor a vízhiányos területek Vízigényét csupán szakaszos adagolással lehetett megoldani. Ilyenkor pedig, mint a jelen­tés hangoztatta, a vízvezetéki hálózatban keletkezett ne­gatív nyomás következtében a szennyvízcsatorna repedésein keresztül a talajba, majd on­nan a vízvezetékbe kerültek a szennyező anyagok. Szennyvíz és szemét A felsorolt tényezőkön kívül súlyosan esik latba, hogy Lil­lafüred és a Palota Szálló szennyvize korszerűtlen derí­tőn keresztül, fertőtlenítés nél­M ilyen is lesz a népfront­akadémia? A Hazafias Népfront Borsod illemei titkársága a legköze­lebbi ülésen érdekes javasla­tot terjeszt az elnökség elé. Ez év novemberétől a jövő márciusig működő népfront­akadémiákat szervez a titkár­ság a TIT-tel karöltve Mis­kolcon, továbbá a járási jogú Városokban, a járási székhe­lyen és a népművelési kis kör­zeti székhelyeknek számító községekben. Havonta egy-egy alkalommal tartanák meg az akadémiai ismeretterjesztő előadásokat a népfrontbizott- sági és a tanácstagok részére társadalomtudományi, vala­mint politikai ismereteket bő­vítő témákból. Az előadáso­kon az ak...ák is részt venné­lek. leül ömlik Hámor területén a Szinvába, éppúgy, mint Diós­győr és a Vasgyár szennyvize a vasgyári kórházéval együtt. A fertőző betegek fekáliás szennyvizét is szállító Szinva Miskolc közepén folyik ke­resztül, és útközben felszedi azt a sok szemetet is, amit a lakosság szór belemeggondolat- lanul. Mindez keveredik a fo­lyó mellett épült nagyüzemek­ből derítés nélkül beömlő szennyvízzel, és így válik le­hetővé, hogy a legyek terjesz- szék a járványokat. Éppen ezért nagy jelentőségű a. diós- győr—lillafüredi főgyűjtőcsa­torna megépítése, amelyre még ez évben sor kerül, egészen a Csanyikvölgy bejáratáig. A város köztisztasági helyze­tének legfőbb nehézsége, hogy jelenleg csupán egyetlen állan­dó szemétlerakodóhcly áll ren­delkezésre a Sajó-parton. ez pedig kevés. Ezért jöttek létre kényszer-szemétlerakodóhe- lyek. Az objektív nehézségeket szubjektív nehézségek súlyos­bítják, mert a lakosság nem elég elővigyázatos, és számos olyan helyen is kiüríti a sze­metet. ahol az káros a köz­egészség szempontjából. Sok a piszok gondatlanság következ­tében az élelmiszerboltokban, a- vendéglátó üzemekben, a ku­kákat nem tisztítják eleget, és az utcaseprők nem egyszer a szennyvízcsatornába söprik a szemetet, nem törődve azzal, hogy eldugaszolják azokat. Egyes házfelügyelők nem tö­rődnek a tisztasággal és a MIK. sajnos, nem lép fel elég erélyesen velük szemben. Le­hetetlen helyzet az is, hogy a tejet az üzletek előtt a földre teszik le reggel, és az ott áll, amíg a boltot ki nem nyitják. A rendőrség rengeteg bírságot szabott ki már eddig is, és to­vábbi fellépés várható, a kér­dés megoldása azonban nem lehet csupán rendőrségi ügy. A lakosság aktív segítsége is szükséges. Itt lehel: sokat pro­pagandával. közbelépéssel el- sorban a KÖJÁL, de vala­mennyi társadalmi szerv is. Máié Iván ♦ A Hídépítő Vállalat szakem- Jbérei az országban egyedülálló ^megoldással építik a balassa­♦ gyarmati főközlekedési út hegyik 72 méter hosszú íelül- Jjáró hídját. Acélszerkezet he­lyett 32 tonnás, előrefeszítelt ♦vasbeton „szalagokat” alkal­♦ maznak. Az utolsó vasbeton- Xszerkezetet most emelték a T helyére. A tervek szerint szep­tember közepén adják át ren- ♦deltetésének a felüljárót. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Árokba borult a traktor — meghalt a vezető Halálos balesetet okozott a figyelmetlenség: Özd és Sajó- püspöki között Varga Bátyol László 32 éves traktorvezető figyelmetlenül vezette jármü­vét és az útmenti áxx>kba for­dult.. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalti Szárnak a cigarettán Számos műszaki intézkedés bevezetésével gyorsították meg a termelést a borsodi bányákban A Borsodi Szénbányászati be az önköltség csökkentésére, a berentei és a sajószentpéteri Tröszt üzemeiben a bányász- a szén minőségének javítására üzemben, ahol a kettes telepi napi verseny során számos és a termelés meggyorsítására, frontfejtéseken, a rideg főte műszaki intézkedést vezettek így, többek között, az edelényi, miatt gyakran kellett tartani a • « •••••••••••• o a ........... - # „omlásoktól, most olyan tech­nológiai biztosítást sikerült ki kísérletezni, amely ezeket egy szer s mindenkorra megszün­teti. A Mákvölgyi Bányaüzem rudolftelepi aknájának IV-es telepén a bányásznap tisztele­tére több szárnyú frontfejtést alakítottak ki, az erenyöi bá­nyában pedig több hónapos kényszerszünet után ismét működik az acéltámos gyalus front. Ezenkívül a szuhavölgyi Il-es aknában és Erenyő-bá- nyán bevezették a csoportos robbantást, így a füstre várási időt felére csökkentették. A műszaki intézkedési tervek maradéktalan megvalósítása és az üzemekben kibontako­zott széleskörű munkaverseny, amelyben több mint 400 szo­cialista brigád vesz részt, a vártnál is jobb eredményt hozott. Augusztusban a borso­di bányászok 15 448 tonna szénnel küldtek többet felszín­re, mint amennyit esedékes tervük előírt. Száz- és százezrek millió és millió cigarettát füstölnek el. A cigaretták közepén és „gyuvégén" (igy nevezik a szakemberek a meggyúj­tandó cigarettavéget) szá­mok láthatók. A száz- és százezrek közül azonban csak nagyon (cevescn tudják, vajon mit jelintenek ezek a számok? És mire utal a „gyuvégén” lévő betű? A Sátoraljaújhelyi Do­hánygyárban ezúttal nem a termelés iránt érdeklődtünk, hanem a ,.titokzatos számok” megfejtésére kértük meg az igazgatót? Íme a „rejtvény” megoldása: A cigaretta, közepén lát­ható első számjegy a gyár számát jelöli (a Sátoralja­újhelyi Dohánygyár száma. 5-ös), a második és a harma­dik a gyártó gépre utal, mig az utolsó számjegy a gyártó műszakot jelöli. A ,,gyu- vég” kezdő száma a gyártá­si cv utolsó számjegye, te­hát, ha 4-cs számot látunk, akkor tudjuk, hogy a ciga­rettát 1964-ben készítették. A nagybetű a hónapot — a betű itt alfabétikus sorrend­ben számjegyeket, helyette­sit, vagyis az A 1-es, a B 2- es stb.) Az utána következő szám a napot jelenti. S mi következik eme „fel­fedezésből”? Ezentúl precí­zen és konkrétan szidhatjuk a gyártó vállalatot, gépet, műszakot — és így tovább — ha netán ..fináncláb" van a cigarettában, s akkor is, ha nem akar égni, vagy „fél­reég”. (—la) Á felüljáró távlati képe. Munkában a warn az ttj felüljárón. .Most érkez/ Z imankóSj szivet-lelket dermesztő hideg téli nap volt. Az állomás­ra lomhán tolatott be a vonat. Fékje el­nyújtva csikordult. Aztán las­san döcögve-pöfögve megállt a szendrői „gyors”, ahogy er­refelé becézik. A leszállók között két városiasán öltözött fiatalember topogott. Amikor rájuk került a sor, fürgén le­ugrottak, bőröndöt cibálva maguk után. Kicsit bámészan körülnéztek az üresnek tűnő állomáson, aztán nagy léleg­zetet véve megmarkolták bő­röndjeiket, és elindultak be­felé, a faluba. A második utazást már ve­rőfényes napsütésben, kihaj­tott nyakú tarka ingben, a vizsgák utáni nyugalommal „ejtette meg” a téli fiatalem­berek egyike. Most nem zár­kózott, hólepelbe »burkolt ide­gen tájat látott, ha kinézett a lehúzott vonatablakon. Már ismerősnek tűntek a tovasza­ladó villanypóznák is, nem szólva a fákról, a nagyra nőtt kukoricákról, a dimbes-dom- bos határról, ahol minden le­vél, minden fűszál hívogatólag integetett feléje. Az állomás sem volt már elhagyatott, üres, s az út sem ismeretlen. Zs. Nagy Sándor nem ide­genként érkezett Szendrőbe. A többször járt út, télen két hét alatt néhányszor végigrót­ta, biztonságot, szinte önérze­tet adott neki már az első pil­lanatban. Aztán a tsz-i indá­ban az ismerős karok szívélyes ölelése, a barátságos parola szinte mindent könnyűvé tett. — Most érkeztem, s máris itthon vagyok! A téli üzemi gyakorlaton megkezdett isme­retséget, barátkozást csak folytatni kellett. Ez pedig, ha mindenki akarja, könnyen megy. S itt az akaratból nem volt hiány! — Ezek a fiatal, hirtelenszőke, nyílt tekintetű agronőmus első szavai, aki most fejezte be a gödöllői Ag­rártudományi Egyetemet. — De hogy került egyáltalán ide? — szól az első vallató kérdés — hiszen úgy hallot­tam balmazújvárosi, és az egyetemen társadalmi ösztön­díjas volt. Ez pedig nem Szendrőhöz kötötte. — Télen két hetes üzem- szervezési gyakorlatra indul­tunk — emlékezik vissza. — Már mint ilyenkor lenni szo­kott. hevesen vitatkoztunk, ki hová menjen. Mintipni-i haza­felé igyekezeti. Parázs vita után már csak kelten voltunk, akik nem „martak” maguk­nak jó helveti. Velünk szem­ben a megmaradt öt-hat isme­retlen tsz. Olyan vidékre men­jünk, ahol sohasem voltunk, ajánlottam.- így esett a válasz­tás Szendrőre. Aztán derült ki, hogy mindenféleképpen jól jártunk. Kivételes szerencsénk volt, mert mind az elnök, mind a mezőgazdász egyete­met végzett ember, az ütem­terv már készen feküdt az író­asztal fiókban. Míg a többiek — mondja diákos kárörömmel — két hétig körmölhettek, számolhattak, magyarázhattak, mert bizony, sok helyen nem értenek még a helyes, pontos ütemterv készítéshez, addig mi kellemesebben töltöttük a két hetet. És azt hiszem, hasz­nosabban is, mert megismer­kedtünk az emberekkel, a tsz gondjaival, problémáival. K ét hét rövid idő, hamar elszaladt az egyete­mistáknak is. Elérke­zett a búcsú napja. Jól érezték magukat, sokat tanultak, tapasztaltak, volt mit megköszönni. Éppen ehhez készülődött Zs. Nagy Sándor, amikor Hartmann Bá­lint tsz-elnök így szólt hozzá: — Te, Sanyi, nem lenne kedved nyáron folytatni ezt a két hetet? Nagy szükségünk lenne egy állattenyésztő agro- nómusra. — Lehetetlen — hangzott a válasz, amibe egy kis sajnál­kozás is vegyült. — Én már „eladtam” magam — tette még tréfásan hozzá. — A Biharke- resztesi Állami Gazdaság ösz­töndíjasa vagyok. — Ha csak ennyi a baj, ezen segíthetünk — mondta a le­hetetlent nem ismerő elnök. — Ha a kedved megvan és akarsz jönni, én elintézem az ösztöndíj ügyét. Hartmann Bálint állta sza­vát. A Biharkeresztesi Állami Gazdaság lemondott a szend­rői Szabad Föld javára a fiatal agronómusról, aki nagyon örült a cserének. így került Zs, Nagy Sándor Szendrőbe. — Azért örültem, hogy si­került „megszökni” az állami gazdaságból, mert rájöttem, hogy ott többnyire intézkedé­seket, utasításokat kell végre­hajtani. Kevés önállóság ada­tik az agronómusnak! A tsz- ben másként van. Itt nem rág­nak mindent az ember szájá­ba, hanem önállóan, egyedül is tenni kell. A termelőszövet­kezetben nem utasítani, ha­nem kérni kell. S ez más. Ne­hezebb, de szebb. Mindig sze­rettem a mezőgazdaságot, Hi­szen már VIII. után a pallagi Mezőgazdasági Technikumba jelentkeztem, ott is érettségiz­tem. Aztán jött az egyetem. Az egyetemen minden olyan egyszerűnek tűnt, amit megta­nulunk, azt a gyakorlatban is úgy tesszük, gondoltuk, pedig távolról sincs így. A gyakor­lat az egész más. Valami olyan, amit az pgy-uom falai közt, a szakkönyvekből nem lehet megtanulni. Csak itt, az életben, ahol nem lég a szak­tudós, nagy önállóság, határo­zottság, a pillanat helyes fel­mérése is kell. De bevallom, ez így sokkal érdekesebb, iz­galmasabb! — Lakással hogy áll? — faggatom tovább — és mik a további tervei? •— Jelenleg az elnöknél la­kom. Nagyon kedvesek velem, mór családtagnak számítok. A sok menzai ebéd után bizony nagyon jól esik a finom házi koszt! Persze, nem maradok végleg az elnök nyakán — mondja tréfásan —, mert ké­szül mór a legénylakásom. — S máris elkalauzol a szemköz­ti udvarba. A két helyiséget — az egyik konyha, a má­sik szoba lesz —, most meszelték. Még üres, csak egy ír * sztal ár- váskodik a sarokban, de az agronőmus azonnal beren­dezi: ide egy ágy, oda asz­tal székkel, ernlde egy szek­rény keríti ■= már egy talpalat­nyi hely sincs a szobában; — Függönyt, szőnyeget majd veszek, kávéfőzővel már otthon elláttak, úgy, hogy egy hónapon belül takaros legény­lakásom lesz, akárki meglás­sa! Terv»-!-" ’»éti:»V9 Szeretnék sokat, nagyon sokat tanulni itt a termelőszövetkezetben, aztán ha elmúlt a „betű-un­dor”. i...ii í<*v. vt-ac'V után el­kapja az embert, készülök a decemberi ál'amvizs'závra — Elégedett? — kérdezem búcsúzóul. — Igen, elégedett vagyok — válaszol határozottan Zs. Nagy Sándor. — Olyan foglalkozá­som van, amit szeretek, olyan helyen dolgozom, ahol szeret­nek. Rövid ideje vagyok itt, de úgy érzem, megérkeztem, és jó helyre érkeztem. Szeret­nék itt maradni, ügy dolgoz­ni és olyan pi-admónveket el­érni. hogy megszolgáljam a bizalmat, amellyel az elnök, az emberek és az egész falu befogadott. ,lnhá*z Jodií

Next

/
Thumbnails
Contents