Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-04 / 207. szám

PéeieSii £864, szeptember 4.

KSTAKHAOTASOSSfOni

3

Legyen társadalmi

a köztisztaság

ngy

| betonszalagokból

Legutóbb) ülésén a Miskolci városi Tanács a járványos megbetegedésekkel és a város köztisztaságának helyzetével, valamint e két tényező szoros összefüggésével foglalkozott.

Ahogy Márton György doktor, a városi KÖJÁL igazgatója mondotta: a jelentés lényege, hogyan áll Miskolcon az urbanizáció egészségügyi szempontból. Az urbanizáció a kultúrált városi, életet jelenti, és ez a köztisztaság olyan fokát foglalja magában, amely minimálisra csökkenti a nagyobbrészt szennyeződésből következő járványos megbetegedéseket.

Az országos átlag felett

A járványos betegségek közül hálom olyannal találkozunk Miskolcon. amelyek mindegyike jóval felülmúlja az országos átlagot.. A járványos májgyulladás miskolci átlaga 247,8 az országos 173,5-tel, a vérhasé 188,5 a 139,4-gye] és a hastífuszé 9,13 a 6,6-tal szemben. Ha ezt az országosnál lényegesen nagyobb számot kerületekre bontjuk le, kiderül, hogy ezek a betegségek különösen a II. és a III. kerületben jelentkeznek. Mégpedig nem időnként, hanem minden évben felütik fejüket. A hastífusz és más bélfertőzések, hasmenések esetében meghatározott gócok alakultak ki, mégpedig a Papírgyár és a Tatár- domb vidékén.

Mind a papírgyári, mind tatárdombi góc kialakulásában jelentős tényező a vízhiány. Ezért kapcsolták be a vízellátásba engedély nélkül a Papírgyárnál a Királykát fertő- zö/tt vizét, és a vízvezetéki vízellátás, valamint a csatornázás hiánya tette gócközponttá a Tatárdomb vidékéi. Másik tényező a túlzsúfoltság. A lakosság egyre nagyobb összesűrű- södése mind a lakásokban, mind a közlekedési eszközökön, iskolákban és munkás- szállásokon, a fokozott vízhiány következtében, a higiénia szempontjainak elhanyagolását eredményezi, és ez együtt melegágya minden járványos megbetegedésnek.

A járványok ugyanis csaknem mindig akkor léptek fel, amikor a vízhiányos területek Vízigényét csupán szakaszos adagolással lehetett megoldani. Ilyenkor pedig, mint a jelentés hangoztatta, a vízvezetéki hálózatban keletkezett negatív nyomás következtében a szennyvízcsatorna repedésein keresztül a talajba, majd onnan a vízvezetékbe kerültek a szennyező anyagok.

Szennyvíz és szemét

A felsorolt tényezőkön kívül súlyosan esik latba, hogy Lillafüred és a Palota Szálló szennyvize korszerűtlen derítőn keresztül, fertőtlenítés nélM ilyen is lesz a népfrontakadémia?

A Hazafias Népfront Borsod illemei titkársága a legközelebbi ülésen érdekes javaslatot terjeszt az elnökség elé. Ez év novemberétől a jövő márciusig működő népfrontakadémiákat szervez a titkárság a TIT-tel karöltve Miskolcon, továbbá a járási jogú Városokban, a járási székhelyen és a népművelési kis körzeti székhelyeknek számító községekben. Havonta egy-egy alkalommal tartanák meg az akadémiai ismeretterjesztő előadásokat a népfrontbizott- sági és a tanácstagok részére társadalomtudományi, valamint politikai ismereteket bővítő témákból. Az előadásokon az ak...ák is részt vennélek.

leül ömlik Hámor területén a Szinvába, éppúgy, mint Diósgyőr és a Vasgyár szennyvize a vasgyári kórházéval együtt. A fertőző betegek fekáliás szennyvizét is szállító Szinva Miskolc közepén folyik keresztül, és útközben felszedi azt a sok szemetet is, amit a lakosság szór belemeggondolat- lanul. Mindez keveredik a folyó mellett épült nagyüzemekből derítés nélkül beömlő szennyvízzel, és így válik lehetővé, hogy a legyek terjesz- szék a járványokat. Éppen ezért nagy jelentőségű a. diós- győr—lillafüredi főgyűjtőcsatorna megépítése, amelyre még ez évben sor kerül, egészen a Csanyikvölgy bejáratáig.

A város köztisztasági helyzetének legfőbb nehézsége, hogy jelenleg csupán egyetlen állandó szemétlerakodóhcly áll rendelkezésre a Sajó-parton. ez pedig kevés. Ezért jöttek létre kényszer-szemétlerakodóhe- lyek. Az objektív nehézségeket szubjektív nehézségek súlyosbítják, mert a lakosság nem

elég elővigyázatos, és számos olyan helyen is kiüríti a szemetet. ahol az káros a közegészség szempontjából. Sok a piszok gondatlanság következtében az élelmiszerboltokban, a- vendéglátó üzemekben, a kukákat nem tisztítják eleget, és az utcaseprők nem egyszer a szennyvízcsatornába söprik a szemetet, nem törődve azzal, hogy eldugaszolják azokat. Egyes házfelügyelők nem törődnek a tisztasággal és a MIK. sajnos, nem lép fel elég erélyesen velük szemben. Lehetetlen helyzet az is, hogy a tejet az üzletek előtt a földre teszik le reggel, és az ott áll, amíg a boltot ki nem nyitják. A rendőrség rengeteg bírságot szabott ki már eddig is, és további fellépés várható, a kérdés megoldása azonban nem lehet csupán rendőrségi ügy. A lakosság aktív segítsége is szükséges. Itt lehel: sokat propagandával. közbelépéssel el- sorban a KÖJÁL, de valamennyi társadalmi szerv is.

Máié Iván

♦ A Hídépítő Vállalat szakem- Jbérei az országban egyedülálló ^megoldással építik a balassa♦ gyarmati főközlekedési út hegyik 72 méter hosszú íelül- Jjáró hídját. Acélszerkezet helyett 32 tonnás, előrefeszítelt ♦vasbeton „szalagokat” alkal♦ maznak. Az utolsó vasbeton- Xszerkezetet most emelték a T helyére. A tervek szerint szeptember közepén adják át ren- ♦deltetésének a felüljárót.

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

Árokba borult a traktor — meghalt a vezető

Halálos balesetet okozott a figyelmetlenség: Özd és Sajó- püspöki között Varga Bátyol László 32 éves traktorvezető figyelmetlenül vezette jármüvét és az útmenti áxx>kba fordult.. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalti

Szárnak a cigarettán

Számos műszaki intézkedés bevezetésével gyorsították meg a termelést a borsodi bányákban

A Borsodi Szénbányászati be az önköltség csökkentésére, a berentei és a sajószentpéteri Tröszt üzemeiben a bányász- a szén minőségének javítására üzemben, ahol a kettes telepi napi verseny során számos és a termelés meggyorsítására, frontfejtéseken, a rideg főte műszaki intézkedést vezettek így, többek között, az edelényi, miatt gyakran kellett tartani a • « •••••••••••• o a ........... - # „omlásoktól, most olyan technológiai biztosítást sikerült ki kísérletezni, amely ezeket egy szer s mindenkorra megszünteti.

A Mákvölgyi Bányaüzem rudolftelepi aknájának IV-es telepén a bányásznap tiszteletére több szárnyú frontfejtést alakítottak ki, az erenyöi bányában pedig több hónapos kényszerszünet után ismét működik az acéltámos gyalus front. Ezenkívül a szuhavölgyi Il-es aknában és Erenyő-bá- nyán bevezették a csoportos robbantást, így a füstre várási időt felére csökkentették. A műszaki intézkedési tervek maradéktalan megvalósítása és az üzemekben kibontakozott széleskörű munkaverseny, amelyben több mint 400 szocialista brigád vesz részt, a vártnál is jobb eredményt hozott. Augusztusban a borsodi bányászok 15 448 tonna szénnel küldtek többet felszínre, mint amennyit esedékes tervük előírt.

Száz- és százezrek millió és millió cigarettát füstölnek el. A cigaretták közepén és „gyuvégén" (igy nevezik a szakemberek a meggyújtandó cigarettavéget) számok láthatók. A száz- és százezrek közül azonban csak nagyon (cevescn tudják, vajon mit jelintenek ezek a számok? És mire utal a „gyuvégén” lévő betű?

A Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban ezúttal nem a termelés iránt érdeklődtünk, hanem a ,.titokzatos számok” megfejtésére kértük meg az igazgatót? Íme a „rejtvény” megoldása:

A cigaretta, közepén látható első számjegy a gyár számát jelöli (a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár száma. 5-ös), a második és a harmadik a gyártó gépre utal, mig az utolsó számjegy a gyártó műszakot jelöli. A ,,gyu- vég” kezdő száma a gyártási cv utolsó számjegye, tehát, ha 4-cs számot látunk, akkor tudjuk, hogy a cigarettát 1964-ben készítették. A nagybetű a hónapot — a betű itt alfabétikus sorrendben számjegyeket, helyettesit, vagyis az A 1-es, a B 2- es stb.) Az utána következő szám a napot jelenti.

S mi következik eme „felfedezésből”? Ezentúl precízen és konkrétan szidhatjuk a gyártó vállalatot, gépet, műszakot — és így tovább — ha netán ..fináncláb" van a cigarettában, s akkor is, ha nem akar égni, vagy „félreég”.

(—la)

Á felüljáró távlati képe.

Munkában a warn az ttj felüljárón.

.Most érkez/

Z

imankóSj szivet-lelket dermesztő hideg téli nap volt. Az állomásra lomhán tolatott be a vonat. Fékje elnyújtva csikordult. Aztán lassan döcögve-pöfögve megállt a szendrői „gyors”, ahogy errefelé becézik. A leszállók között két városiasán öltözött fiatalember topogott. Amikor rájuk került a sor, fürgén leugrottak, bőröndöt cibálva maguk után. Kicsit bámészan körülnéztek az üresnek tűnő állomáson, aztán nagy lélegzetet véve megmarkolták bőröndjeiket, és elindultak befelé, a faluba.

A második utazást már verőfényes napsütésben, kihajtott nyakú tarka ingben, a vizsgák utáni nyugalommal „ejtette meg” a téli fiatalemberek egyike. Most nem zárkózott, hólepelbe »burkolt idegen tájat látott, ha kinézett a lehúzott vonatablakon. Már ismerősnek tűntek a tovaszaladó villanypóznák is, nem szólva a fákról, a nagyra nőtt kukoricákról, a dimbes-dom- bos határról, ahol minden levél, minden fűszál hívogatólag integetett feléje. Az állomás sem volt már elhagyatott, üres, s az út sem ismeretlen.

Zs. Nagy Sándor nem idegenként érkezett Szendrőbe. A többször járt út, télen két hét alatt néhányszor végigrótta, biztonságot, szinte önérzetet adott neki már az első pillanatban. Aztán a tsz-i indában az ismerős karok szívélyes ölelése, a barátságos parola szinte mindent könnyűvé tett.

— Most érkeztem, s máris itthon vagyok! A téli üzemi gyakorlaton megkezdett ismeretséget, barátkozást csak folytatni kellett. Ez pedig, ha mindenki akarja, könnyen megy. S itt az akaratból nem volt hiány! — Ezek a fiatal, hirtelenszőke, nyílt tekintetű agronőmus első szavai, aki most fejezte be a gödöllői Agrártudományi Egyetemet.

— De hogy került egyáltalán ide? — szól az első vallató kérdés — hiszen úgy hallottam balmazújvárosi, és az egyetemen társadalmi ösztöndíjas volt. Ez pedig nem Szendrőhöz kötötte.

— Télen két hetes üzem- szervezési gyakorlatra indultunk — emlékezik vissza. — Már mint ilyenkor lenni szokott. hevesen vitatkoztunk, ki hová menjen. Mintipni-i hazafelé igyekezeti. Parázs vita után már csak kelten voltunk, akik nem „martak” maguknak jó helveti. Velünk szemben a megmaradt öt-hat ismeretlen tsz. Olyan vidékre menjünk, ahol sohasem voltunk, ajánlottam.- így esett a választás Szendrőre. Aztán derült ki, hogy mindenféleképpen jól jártunk. Kivételes szerencsénk volt, mert mind az elnök, mind a mezőgazdász egyetemet végzett ember, az ütemterv már készen feküdt az íróasztal fiókban. Míg a többiek

— mondja diákos kárörömmel

— két hétig körmölhettek, számolhattak, magyarázhattak, mert bizony, sok helyen nem értenek még a helyes, pontos ütemterv készítéshez, addig mi kellemesebben töltöttük a két hetet. És azt hiszem, hasznosabban is, mert megismerkedtünk az emberekkel, a tsz gondjaival, problémáival.

K

ét hét rövid idő, hamar elszaladt az egyetemistáknak is. Elérkezett a búcsú napja. Jól érezték magukat, sokat tanultak, tapasztaltak, volt mit megköszönni. Éppen ehhez készülődött Zs. Nagy Sándor, amikor Hartmann Bálint tsz-elnök így szólt hozzá: — Te, Sanyi, nem lenne kedved nyáron folytatni ezt a két hetet? Nagy szükségünk lenne egy állattenyésztő agro- nómusra.

— Lehetetlen — hangzott a válasz, amibe egy kis sajnálkozás is vegyült. — Én már „eladtam” magam — tette még tréfásan hozzá. — A Biharke- resztesi Állami Gazdaság ösztöndíjasa vagyok.

— Ha csak ennyi a baj, ezen segíthetünk — mondta a lehetetlent nem ismerő elnök. — Ha a kedved megvan és akarsz jönni, én elintézem az ösztöndíj ügyét.

Hartmann Bálint állta szavát. A Biharkeresztesi Állami Gazdaság lemondott a szendrői Szabad Föld javára a fiatal agronómusról, aki nagyon örült a cserének. így került Zs, Nagy Sándor Szendrőbe.

— Azért örültem, hogy sikerült „megszökni” az állami gazdaságból, mert rájöttem, hogy ott többnyire intézkedéseket, utasításokat kell végrehajtani. Kevés önállóság adatik az agronómusnak! A tsz- ben másként van. Itt nem rágnak mindent az ember szájába, hanem önállóan, egyedül is tenni kell. A termelőszövetkezetben nem utasítani, hanem kérni kell. S ez más. Nehezebb, de szebb. Mindig szerettem a mezőgazdaságot, Hiszen már VIII. után a pallagi Mezőgazdasági Technikumba jelentkeztem, ott is érettségiztem. Aztán jött az egyetem. Az egyetemen minden olyan egyszerűnek tűnt, amit megtanulunk, azt a gyakorlatban is úgy tesszük, gondoltuk, pedig távolról sincs így. A gyakorlat az egész más. Valami olyan, amit az pgy-uom falai közt, a szakkönyvekből nem lehet megtanulni. Csak itt, az életben, ahol nem lég a szaktudós, nagy önállóság, határozottság, a pillanat helyes felmérése is kell. De bevallom, ez így sokkal érdekesebb, izgalmasabb!

— Lakással hogy áll? — faggatom tovább — és mik a további tervei?

•— Jelenleg az elnöknél lakom. Nagyon kedvesek velem, mór családtagnak számítok. A sok menzai ebéd után bizony

nagyon jól esik a finom házi koszt! Persze, nem maradok végleg az elnök nyakán — mondja tréfásan —, mert készül mór a legénylakásom. — S máris elkalauzol a szemközti udvarba.

A két helyiséget — az egyik konyha, a másik szoba lesz —, most meszelték. Még üres, csak egy ír * sztal ár- váskodik a sarokban, de az agronőmus azonnal berendezi: ide egy ágy, oda asztal székkel, ernlde egy szekrény keríti ■= már egy talpalatnyi hely sincs a szobában;

— Függönyt, szőnyeget majd veszek, kávéfőzővel már otthon elláttak, úgy, hogy egy hónapon belül takaros legénylakásom lesz, akárki meglássa! Terv»-!-" ’»éti:»V9 Szeretnék sokat, nagyon sokat tanulni itt a termelőszövetkezetben, aztán ha elmúlt a „betű-undor”. i...ii í<*v. vt-ac'V után elkapja az embert, készülök a decemberi ál'amvizs'závra — Elégedett? — kérdezem búcsúzóul.

— Igen, elégedett vagyok — válaszol határozottan Zs. Nagy Sándor. — Olyan foglalkozásom van, amit szeretek, olyan helyen dolgozom, ahol szeretnek. Rövid ideje vagyok itt, de úgy érzem, megérkeztem, és jó helyre érkeztem. Szeretnék itt maradni, ügy dolgozni és olyan pi-admónveket elérni. hogy megszolgáljam a bizalmat, amellyel az elnök, az emberek és az egész falu befogadott.

,lnhá*z Jodií