Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-01 / 204. szám

Kedd; 1964. szeptember I.

eszakmagtarorszäo

P@iifiik®c munkánk a míaírágyagyár felépítéséért és üzembe helyezéséért

'•.„V.... I Irta: KOVÁCS SANDOK,

a tiszaszedcrkényi városi-üzemi pártbizottság titkára

a szocialista szerződések eredményeképpen, az importgép szállítások helytelen ütemezése ellenére is, sikerült a szerelőipari vállalatoknak a beruházás számunkra igen nehéz évét teljesíteni.

Az eredményekben segített bennünket az is, hogy a gazdaságszervező munkában a párt- és tömegszervezetek között megfelelő munkamegosztás alakult ki. A pártszervezetek elsősorban a vállalatok tevékenységének összehangolásában, a sokrétű koordináló munkában segítettek. A szak- szervezetek a , munkaverseny- nyel, a szociális, kulturális ügyekkel foglalkoznak. A KISZ-szervezetek a munkaverseny és a szocialista szerződések megkötésén fáradoznak;

1963 novemberében, az addigi jó munka alapján már látni lehetett, hogy a műtrágyagyár 1964. évi próbaüzemeltetése lehetséges lesz. A városi-üzemi pártbizottság határozatai alapján a beruházók és az üzemeltetők kidolgozták a komplex kipróbálási ütemtervet. A „Zöld utat a TVK-nak” elnevezésű mozgalomban a párt- és a tömegszervezetek a gazdasági szervekkel közösen célul tűzték ki az 1964. október 1-i próbaüzemelést. Az „Október 1-re műtrágyát a népgazdaságnak” jelszó megvalósulása esetén a TVK nitrogén műtrágyagyára 1964 végéig körülbelül 40 ezer tonna (20,5 százalékos hatóanyagban számolt) nitrogén műtrágyát ad a népgazdaságnak. Ez a mennyiség megfelelő időjárási és talaj előkészítési viszonyok mellett körülbelül 80 ezer tonna kenyérgabonával egyenértékű.

Ez év

első felében az építési, és a szerelési munkák megfelelő ütemben haladtak. így megvan minden reális lehetőség arra, hogy az említett műtrágya mennyiséget meg tudjuk termelni.

Meg kell említeni azt a szép segítséget, amelyet a megyei pártbizottság kérésére a borsodi nagyüzemek nyújtottak a műszerszerelésen dolgozó vállalatok létszámának emeléséhez. A Lenin Kohászati Művek, Ózd, a BVK, a miskolci egyetem szakembereket adtak át néhány hónapra az említett kérés alapján. Ezeknek az embereknek munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a műszerszerelés vonalán, a szerződéses határidőhöz képest. több hónapos megtakarítást érjünk el, és így elkezdhetjük a próbaüzemelést. Ezúton is szeretnénk a borsodi vállalatok segítségét megköszönni.

A nagy ütemű műszerszere- lési munkák ellenére a beruházáson továbbra is a műszer- szerelés veszélyeztetheti a munka eredményes befejezését. Ezért szükséges, hogy egyrészt a szerelő vállalatok a programban megjélölt időpontokra elvégezzék az üzembehelyezéshez szükséges munkálatokat. másrészt a generál vállalkozó VILLÁIT biztosítsa a kielégítő létszámú mű- szer-üzembehelyező szakerő jelenlétét.

40 ezer tonna műtrágya megtermelésére törekszünk, de nem minden áron. A cél ne csak az ez évi 40 ezer tonna legyen, hanem az, hogy az elkövetkezendő években a mű a tervezettnek • megfelelő mennyiségű műtrágyát termeljen. Ezért a párt- és a tö- megszervezetek arra törekszenek, hogy 1964. évben a munkaverseny mozgalom fő célkitűzése elsősorban a munkafegyelem betartása, a technológiai fegyelem elsajátítása legyen. A mi véleményünk szerint a TVK üzemeltető kollektívája fiatal kora ellenére rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyek egy ilyen bonyolult technológiai gyár üzembe helyezéséhez és üzemeltetéséhez szükségesek.

Felhasználva a mű üzembe helyezését segítő szovjet elvtársak óriási gyakorlati és elméleti tapasztalatait, az üzem termelő kollektívájának arra kell törekednie, hogy az üzemeltetési előírásokat a legmesszebbmenőkig betartva a próbaüzemelést sikeresen fejezzék be.

Számunkra

jóleső érzés, hogy a műtrágya,gyár beruházását határidő előtt sikerült befejezni, éppen akkor, amikor politikai munkánk egyik fontos eseményéhez érkeztünk, az alapszervezetek vezetőségeinek újraválasztásához. E kettős fő feladat megoldását a pártszervezetekben össze kell kapcsolni, úgy, hogy pártszervezeteink a gazdaságszervező tevékenységükön keresztül, a tömegszervezetekkel karöltve, az október 1-i határidő tartása érdekében mozgósítsák továbbra is a dolgozókat.

Tizenhat tantermes

szakközépiskolát adtak át Miskolcon

A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói hétfőn délelőtt adták át Miskolc legszebb szakközépiskoláját. Az új oktatási intézmény építésére csaknem 13 millió forintot költöttek. A háromemeletes épületben tizenhat tantermet, korszerű politechnikai műhelyeket, gépesített konyhát, éttermet és tornatermet alakítottak ki. A szakipari munkákat azonban nem mindenütt tudták az oktatási év kezdetéig befejezni, így a tanulók egyelőre csak a tizenhat tantermet vehetik igénybe. A központi fűtéssel ellátott műhelyrész, valamint a tornaterem és az ebédlő, Lopotnyik Béla, a vállalat termelési osztályának vezetője szerint, két héten belül elkészül, s szeptember közepétől már a teljes iskola a diákok rendelkezésére áll.

„Hangosított“ múzeum

A diósgyőri Központi Kohászati Múzeumot, ahol a hazai és a külföldi kohászkodás különböző korszakaira vonatkozóan több mint kétezer emléket, tárgyat, dokumentumot és különböző berendezések működőképes modelljeit őrzik, évről évre mind többen tekintik meg. A hazai és a külföldi vendégek egyaránt elismeréssel nyilatkoznak a múzeum változatos anyagáról.

A múzeum vezetősége most érdekes terv megvalósításán fáradozik. Magnetofonszalagra veszik a múzeumban látható modellek, mint például a martinkemence, a kohó eredetijének hangját, s elmondatják a berendezések munkáját, működését. Felkeresik a legidősebb kohászokat, hogy emlékeik»*. a szakmával kapcsolatos Ci.méuyeiket élőszóban örökítsék meg. A masnetoíon- szalagok leforeatásával a látogatók érdekes epizódokat, elbeszéléseket hallhatnak majd a múzeumban őrzött tárgyakról. emlékekről, munkaeszközökről, a kohász szakmáról.

— NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN úgynevezett szilit főzőedényeket gydrtana’c,

amelyekben az étel nem koz- másodhat le. A szilit zománc gyakorlatilag pórusmentes be. vonat, s a hagyományos zománcnál százszorta jobban vezeti a hőt. Ezekben az edényekben igen gyors és egyenletes a hevítés. Nagy előnyük, hogy a grillekhez hasonlóan zsír nélkül készíthető el bennük a hús és sokkal ízlete- sebb a hagyományos módon sütött vagy főtt húsnál.

Hajnali „

Ä munkaterület tulajdonképpen az egész megyére, csaknem kétezer boltra kiterjed. Az emberek kezén milliós értékek forognak. Van „csomagocska”, amelynek súlya ki_ lónyi, de értéke 8—10 ezer forint. Sok a csábítás, sok a lehetőség. Valamennyi csábítás között a legveszedelmesebb talán az ital. Akadnak boltvezetők, akik megkínálják a gépkocsivezetőket. rakodókat egy pohárka itallal. Nem is gondolnak rá. hoev akaratukon kívül milyen kárt okozhatnak. Eg)' stampedli, egy féldeci valóban nem sok. De naponta legalább húsz boltba raknak le árut. És ez húsz stampedli, vagy féldeci lehet. Vannak, akik óvják magukat, s munkatársukat. „Emberek, ne feledjük, hogy értékeket bíztak ránk.” Ilyen többek között Bixel Zoltán gépkocsivezető elvtárs. Vannak, akik hajlanak a szóra. És vannak, akikről lepereg. Tavaly egy-egy visz- szaérkezés után egyik-másik rakodót úgy kellett leszedni a kocsiról. És tavaly történt egy döbbenetes eset. Az egyik gépkocsivezető, aki arról volt nevezetes, hogy sohasem iszik, egyszer megfeledkezett magáról. Következménye: a kocsi egy fának rohant, s a használhatatlanságig összeroncsoló- dott, a vezető gyermekei apa nélkül maradtak, s akik a kocsin Voltak, mind megsérültek. Akkor az alapszervezet segítségért fordult a MESZÖV-höz. Győzzék meg róla a boltvezetőket hogy jószívűségükkel

bajt okozhatnak. Van sok eredménye, de.. . Nem is olyan régen megint úgy kellett leszedni egy embert a kocsiról.

— Kip-kop-kip-kop.

Még nyár van. de a reggelek már hűvösek. A szeptember itt van a kapu alatt. Rengeteg új feladat zúdul a vállára. Kezdődik az iskolaév. Sokat kell tanulni és tanítani. A darabárunál politikai, szakmai oktatás. A kicsi lány most megy a harmadik elemibe. Vele is kell törődni. És ő is tanul Esti iskolán. És hát van egv sor asszonvi teendője is. Valaki megkérdezte, hogy bírja? Jut-e mindenre ideje? Kell jutni. Sokszor a pihenés rovására. És persze nem egyedül csinál mindent, hanem együtt a pártvezetőséggel, együtt a tagsággal. De azért jó lenne egy kicsit .több segítség, biztatás, s egy kicsit több megbecsülés. De hát az élet rohamában megfeledkeznek róla. hogy néha-néha a párttitkár, a pártvezetőség is rászorul egy kicsike segítségre. Egy kicsikét több elismerésre.

Á léptek elhalnak. Az asszony, Győr Béláné elvtárs, a Béke téren, egy vasrácsos kapu előtt megáll. Megérkezett. A szűk udvaron már ott állnak az áruval megrakott kocsik. Nemsokára megérkeznek a gépkocsivezetők.

Kezdődik a nap. Egy rövid megbeszéléssel.

Csorba Barn arras

— Nem dolgozik rosszul ez a kis kollektíva — mondta jóleső érzéssel. — Tavaly 800 ezer forint értékkel több árut szállítottunk ki az előírtnál. És ez. év első felében kevesebb emberrel, kevesebb gépkocsival már elérték ezt a 800 ezer forintos többletet. Mi a magyarázata? Az emberek általában becsületesen, lelkiismeretesen dolgoznak. Alakult két brigád, amelynek tagiai célul tűzték ki. hogy szocialista emberként élnek, d»1 »óznak. És része van benne annak is, hogy jó az együttműködés a párt-, a szakszervezet és a gazdasági vezetés között.

O

tt volt ennél a beszélgetésnél a pártbizottság titkára, Viskevics Elemér elvtárs is. Taeadhatatla- nul jólesett, amikor ezt mondta:

— Ügyesen, jól dolgozik az alapszervezet. Pedig nehéz területen működik.

Sok a nehézség, sok a gond, annyi bizonyos. Itt sajátos módszerekkel kell dolgozni. Taggyűlést, pártcsooortmegbe- szélést csak hajnalban lehet tartani. És nagyon szűkre kell szabni a mondanivalót. Az üzletek várják az árut. És hogy mi marad a szívben, az agyban? Azt néha nehéz leírni. Az eredmények azonban azt mutatják, jó talajba hull a mag. r— Kip-kop-kip-kop.

csivezetők, de különösen a rakodók kicsit „nyers” emberek. . A foglalkozás teszi. Ma hajnal- < ban elindulnak, s csak holnap, < vagy holnapután térnek vissza. : Izzó napfény, zuhogó eső. hó, < fagy kíséri őket útjukon. És bi- < zony sokat kell cipekedniük, emelniük. Még itt, a darabáru : kirendeltségen is nehéz a mun- ; kájuk. A telep kicsi, szűk. Az ] áru sokszor a szabad ég alatt. 1 Gépesíteni, éppen a kis terület 1 miatt, nem nagyon lehet.

A két telepen ,100—150 em- 1 bér dolgozik, illetve utazik ki : a megyébe. Alig 20—22 párt- I tag van köztük, de ez a né- ; hány ember, ez i kis kollektí- i va igazán nagyszerű dolgokat művel. Itt volt például a tavalyi kemény, hideg tél.

Előfordult, hogy így szólt a i hosszú, kétnapos útról vissza- i térőkhöz: — Tudom, hogy fá- : radtak, megérdemlik a pihenést, de az üzletek várják az : árut. Újból el kellene indulni... :

És a gépkocsivezetők, rakodók szó nélkül készülődtek az : útra. Ezekről az apró, talán i hősies erőfeszítésekről nem ' tudnak a megyében. És arról ; még kevésbé, hogy ebben a 1 párttagok mutattak példát, ők : voltak a kezdeményezők.

— Kip-kop-kip-kop — köp- : pannak a cipőcskék.

Mit is mondott tegnap Bakó < Sándoiv a kirendeltség vezetője’ l._- . . _ __J

H

a

jnal négy óra múlt néhány perccel. Magányos ' fiatalasszony halad a

i Szemere utcán a villanyrendőr ;felé.

! — Kip-kop-kip-kop — koppannak fürgén, sietősen léptei. A város még alszik. Alszik a kicsi lány is. Álmában éppen mosolygott, amikor homlokára lehelte anyai csókját.

Meghúzza lépteit. A mulatóból most ténfereg ki az utcára néhány vendég. Még azt hi- Iszilc, ő is onnan jön. Pedig ő nem végzi, hanem kezdi a napot. Egy megbeszéléssel. Lehet, hogy mások számára furcsa, 'de az AKÖV darabáru kirendeltségén, ahol dolgozik, csak ilyenkor lehet szót érteni az emberekkel. Nemsokára befejezik az éjszakai rakodást, aztán a gépkocsi-karaván elindul a szélrózsa minden irányába. Az üzletek várják az árut. A gyógyszer és az élelmiszer kitételével ők rakják meg áruival a megye üzleteit. És nem mindegy, hogyan.

I — Kip-kop-kip-kop.

' Munkájában harmonikusan keveredik a párt- és a gazdasági munka. Ö a forgalmi ve-, j zető, s egyben a kis pártszer- I vezet titkára. Néha maga is ; csodálkozik, milyen régóta csinálja. 1957 óta van az alapszervezet élén. (Tagja az AKÖV pártbizottságának is.) Pedig nehéz terület. A géplio. ... az utóbbi időben

sait0 gyakran közölt tudósításokat, különféle híreket az épülő Ti„—i Vegyi kombinátról. Nem véletlenül, hiszen a második 5 éves terv egyik legnagyobb beruházása, ez ország legnagyobb teljesítményű, nitrogénműtrágyát előállító gyára ez évben kezdi meg próbaüzemelését.

Mivel a TVK nitrogén műtrágyagyárának építése a befejezési stádiumban van, nem árt, ha a lehetőségekhez mérten összegezzük az ezzel kapcsolatos munkánk eddigi eredményeit, és vázoljuk a gyárépítésben, az üzembe helyezésében még előttünk álló feladatokat.

A műtrágyagyár egyik láncszeme annak a nagyszerű programnak, amely a népgazdaság építésének jelenleg egyik központi feladatává teszi a vegyipar erőteljes ütemű fejlesztését; Ez szoros összefüggésben áll elsősorban a mezőgazdasági termelésünk növelésére irányuló erőfeszítésekkel, mivel a cél elérésének, általában a korszerű mezőgazdasági termelés kialakításának legfontosabb eszköze a kemi- záíás, a vegyi termékek széleskörű alkalmazása, a mező- gazdaság legkülönbözőbb termelési ágaiban.

A második 5 éves terv egyik legnagyobb beruházásának építése érthetően azt a kötelességet rótta ránk, hogy a ti- szaszederkényi városi-üzemi Pártbizottság munkájának kö- zéonontiában a beruházás sorsának alakulása, határidőre^ és költségeken belül történő megvalósítása álljon.Egv ilyen nagy mű építése bonyolult és sokrétű feladat. A mű építésén minden évben áilarosan 35—40 különféle vállalat, kirendeltség dolgozói vettek részt. E kirendeltségek és szervek között igen sok ütközőpont keletkezik a különböző, vállalati érdekek miatt. Emiatt csak nagy nehézségek árán lehetett eredményesen megoldani a műtrágyagyár egyes részfeladatait. Például ez évben is sok ilyen jellegű probléma volt. Az eevik: a Mechanikai Mérőműszerek Gyára kirendeltsége, mint : lvállalkozó, a műszerszerelés zömét vészi. Vállalati szinten, mint gyártó vállalathál, természetesen központi kérdés a gyártás jó megszervezése, az exporttervek teljesítése stb., ami vállalaton belül az egy főre jutó termelési értéket Pozitív irányba befolyásolja. Tehát a helyi párt- és tömeg- Szerveknek úgy kellett végezniük politikai tömegmunkájukat, hogy a dolgozók, a mű-« szakiak megértsék e beruházásJ népgazdasági jelentőségét. Ar-, ía törekedtünk, hogy a válla-« lati érdekek háttérbe szorítá-J sával, elsősorban a népgazda-« sági érdekek érvényesülj enelc.J Számos taggyűlésen, szabad- a Pártnapon, újságban, röpcédu-J Ián, különböző értekezleteken. Vitatkoztunk azért, hogy ez« határozza meg egy-egy szerv J munkáiét. e

n .... . munkánkon ke-•

Politikai resztül, a beru-J házás bonyolultsága miatt,« minden 'évben az adott észtén- J dő legfontosabb gazdasági* feladatainak megoldására irá-J hyíto ;uk a fő figyelmet. így* Például 1962 az építészeti* munkák, az 1963-as év a tech-, hológiai szerelés, míg 1964 a« Próbaüzemelés és az üzembej helyezés éve volt, illetve lesz.® A döntő feladatok differen-J ciált módon való szemlélete, nagyban segítette, hogy 1962-® ben, az építés évében, az ál-® hm dó építőipari létszámhiány« ellenére is, a műtrágvagyárj minden jelentősebb építészeti« nbjektuma olyan állapotba* került, hogy 1962. végén, aj megfelelő téliesítés után, nagy« ütemben el lehetett kezdeni aj technológiai szerelési munká-a latokat. 1963 elején elkészültj n vállalatokkal előzetesen, Egyeztetett, úgynevezett koor-« dinációs ütemterv, melynekj birtokában a párt- és tömeg-« tervezetek 1 évre előre, rész-J letesen, brigádokig lebontva a látták azokat a fontosabb^ munkákat, amelyeket a tech-< nológiai szerelés során el kel-* lett végezni. A jó koordináció,) a szocialista munkaverseny és =

a diák is, aki kemény lettekre vállalkozik. Többek között arra, hogy rendszeresebben olvas, többet jár könyvtárba és a kötelező olvasmányokat maradéktalanul „átveszi”. Ilyenkor születik az az elhatározás is: ebben a tanévben spanyolt, olaszt vagy angolt tanulok. Szép szakköri tervek alakulnak ki a gondolat síkjain; az egyes tantárgyak iránti fokozottabb érdeklődés vágya is „napvilágot” lát. Ám a szép tervek egy része később elhal. Az olasz tanulás ,megáll” a negyedik leckénél. a könyvtárba járás .,félidőbeni” megszakad, a szakkörök iránti érdeklődés lelohad.

Mi lenne, ha az iskolai esztendő első napján, a nagy elhatározások valóra váltásának első pillanataiban megmásítha tat la nnak, visz- szavonhatallannak tekintenénk terveinket? S ellátnánk azokat a Nagy Akarat bélyegeivel. Mert minden nagyszerű terv értékét csak a megvalósítás nyugtázhatja igazán. Ha figyelembe vesz- szük. hogy a ma fiataljaival szemben milyen óriási követelményeket támaszt a technikai haladás, a művészetek sokrétűsége, az élet rohanása, akkor a tervek megvalósítására vonatkozó elképzeléseinket még komolyabban kell venni, mint az elmúlt esztendőkben. A tudás megméretése mai rendünk egyik parancsa. Csak a legjobbak juthatnak el az egyetem padjaiig. A nagyobb tudásért folyó verseny egyre nyíltabbá válik, az akaratgyen- gék menet közben lemaradnak. Akik csak „szórakoztató, színes játéknak” tekintik az iskolát, azok nem juthatnak túlságosan messze. Akik az első hetekben megtorpannak, nehezebben érhetnek a tanév végére. Akik nem számolnak a rendszeresség, a szorgalom parancsával, azok sereghajtókká válnak.

Most, hogy az iskolák padjai újból benépesednek, köszöntő helyett útravalóul szántuk diákjainknak ezeket a szerény gondolatokat.

Az iskolai esztendő küszöbén figyelmünk és tiszteletünk a pedagógusokra irányul. ügy hisszük, úgy reméljük, ők is jól nyaraltak, szép emlékekkel tértek visz- sza. az új köntösbe öltözött iskolák falai. közé. Úgy véljük, az elmúlt nyár energiában, lelkesedésben mindenkit. gyarapítóit. Az esztendő nekigyűrkőzésénck első óráiban a tudás hordozóinak azt kívánjuk, hogy ez a lelkesedés legyen tartós, ne lankadjon a tanév folyamán, legyen hozzá erő, egészség.

Párkány László

Megjöttek ismét. Csalhatatlan hirdetői ők, a diákok tz ősznek. Ismét elmúlt egy nyár. Kérdezhetnénk: ki bánja? A diák azt mondja: ö 'lem. Meri olyan remekül kapcsolódfk nálunk egymásba a munka utáni pihenés dőszalca és ennek időtartama, hogy a diák jobbat lem kívánhatna.

Csaknem tíz hónapos munka után mintegy két és fél ’lónap vakáció. Ennyi kell a diáknak, hogy értelme fel- ’rissüljön. De ennél hosszabb vakációval alig lehet valamit kezdeni, mert így. ősz olajén olyan erős vágy gyűl i barátok, pajtások, a diák- lársak látása iránt, a napi megszokott munka után, bogy minden egyéb unalmassá válik.

Most, a nyár elkarikázása lián ez a vágyakozás, ez a kívánság vibrál a diák finom idegrendszerében. S már a találkozás első pillanataiban elkezdődik a „ki merre járt, ki mit csinált” játék, Ä nyár legszebb záró- tkkordja, az élménybeszámoló. Sokat tudnak a ma fittaljai beszélni a nyárról, így többek között az élménytár „megmutatása” védett is várják diákjaink a tanév kezdetét.

Az iskola falai, a folyosók is a tantermek frissen meszeltek. Amíg a diák önfeledten nyaralt, fürge kezek megtisztították egy év lerakódásaitól a tudás csarnokait. Lehetséges, hogy amikor belép a diák, csak any- iyit érzékel: olyan furcsa, olyan különös ez a tanterem. Mintha ,,megkomolyodott” volna minden az iskolában, Igen, ha úgy tetszik: megkomolyodott, A repedt ablako- '<at újra üvegezte az asztad 'os, a. „firkás” padokat a legerősebb tisztítószerrel súrolták fényesre. A padló ,tiszta” szagú, a fal üde. Tehát diák, ha belépsz, figyelj özekre. És necsak figyelj, hanem eredjen meg fantáziád: miként lehetne ebben i tanévben is még szebbé, még csinosabbá varázsolni második otthonodat.

Ismerünk egy tanárt, aki minden évben elmondja diákjainak: az idén pontosan mnyiba került az iskola tatarozása, amennyiből 'két- három lakást meg lehetne építeni. Képzeljetek el egy láthatatlan óriást, aki szétrombolja ezeket a képzeletbeli házakat. Remélem, ti aem azonosultok ezzel a láthatatlan óriással. .

A tanévkezdés az élmények és az intelmek felsorakoztatásán kívül más egyebekre is alkalmas. Nagy elhatározásokra és erős foga- lalmakra. Minden tanév „új ölet” kezdése. így gondolja

Üdén, tettekre íel!