Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

IS ßSEAKMAGYARÖRSEÄO Vasárnap; sseptember VS. Asb ősi Hradzsin bejárati része. JíRI WORKER; ÄLÄZÄT Egyre kisebb és kisebb leszek, én leszek a legkisebb ezen a világon. Reggel a réten, nyáron, a legkisebb virág után nyúlok. Megölelem s fülébe súgom: — Mezítlábas kicsi fiú, az ég rádtámaszkodott egy harmatcseppel, hogy le ne essen. Szalatnai Rezső fordítása Jirl Wolker <1»00—13Z4) fiatalon, tüdövészben halt meg. Üj útra vitte a modern cseh költészetet: a forradalmiság, az emberiesség, a lelkiismereti tisz­taság felé. Verseiből József Attila és Szabó Lőrinc is fordított. (<J)^ág,ai eml Gyula világhírű regényének e színpadi változatát. A szomszédban, a Moldva partján, a Károly egyelem jo­gi karának épületében székelt a prágai SS-csapatok parancs­noksága. Onnan küldték a tan­kokat a városháza ellen. És a fasiszták nőket és gyermeke­ket kötöztek a tankokra. En­nek a pajzsnak védelme alatt akarták visszafordítani a tör­ténelmet. a f pl kölnit kezében azon­” «e'h.eiOiC ban keményen forgott a fegyver, s a meghó­dolt Berlin felöl közeledtek a szovjet csapatok. Május 9-én megnyíltak a barikádok a szovjet csapatok előtt. Prága. lakói diadalmenetben járlák be a várost, a szabadságtól megédesedett életet ünnepel­ték. A győzelem eljött, de a fájó emlékek örökké megma­radnak. A hősök emléktáblái előtt az egész haladó világ le­rója kegyeletét A Magyar Kultúra szélcliúza Prágában, esti kivilágításban. ÉDESANYÁM gyufáit, ezeket ugyan nem vá­sárolhattam meg, de amúgy is rabul ejtettek, sugallatukra színdarabot kezdtem írni ház- béli ismerőseim és lakásadó rokonságom számára. Ezek az idegen világba kitáruló csepp ablakok segítették legyűrni haza vágyódásomat, új költői világot gyújtottak képzeletem­ben. De a ház, amelyben laktam, komor volt. Amikor anyám megpillantotta a manzárd-sao- bát. amelyben aludni szok­tam. azonnal eldöntötte, hogy lakást kell változtatnom, s olyan helyen kell laknom, ahol szigorú felügyelet mellett élek. A felügyelet ugyanis idővel eltompult, s az események for­dulata nagy változást hozott életemben. 1915-ben apámnak be kellett vonulnia. Ekkor la­kásunk egy részét anyám át­költöztette TVebicbe, hogy együtt legyek vele és húgom­mal. Igaz, hogy az osztrák koncentrációs táborba zárt apám miatt sötét gondok bo­rítottak el, mégis édesanyám együttélése velünk érzelmi felszabadulást -jelenített szá­momra. Legyőztem az ideges­ség-érzetet. mely eluralkodott rajtam olyan életszakaszaim­ban is, amikor a városban kü­lönféle szórakozásra és va­rázslatokra leltem. Ekkor sze­rettem meg a várost, mert a gimnázium unalmas órái után anyám jelenlétének napfényé­ben sütkéreztem, legalább részben körülvéve a mi régi bútorainkkal és almáink illa­tával. Két ellentétes akkord megtalálta a maga harmoni­kus kibékülését. TTa színművet írnék édes- Jri anyámról, külső kiál- lítása nem okozna kü­lönös nehézséget. A darab a samikovicei iskolában játszódna, két szobánkban, s a konyhában, ahol sütöttek- főztek. télen tollat fosztottak, évente kétszer esett disznó­ölés. ott játszódna a darab az udvaron, ahol tyúkok és libák jártaik a kertben, az almafák alatt, a ringlóiénál, s a vete­ményesben. ahol fokhagyma kumkorodott. s aranylott a hagymaszár. az iskola előtti lépcsőkön, nagymama valécsi vendéglőjében, ahol a falusi bácsikak Emilkának szólítot­ták anyámat, aztán folytatód­na a darab Trébdcben, Macha- oeäc házában, ahoí olya« ön­érzetesen zengett anyám falu­si tájszólása, mivelhogy ő so­ha nem érezte szükségét an­nak, hogy „városimód” beszél­jen. S folytatódna a darab Da- lesicében; ott közel esne anyám szülőhelyéhez. ahol együtt lakott velünk életének két utolsó évében valecsi nagyanyánk, s véget érne a briinní városnegyed egyik há­zában. ahonnan már csak a kórházba, s a temetőbe veze­tett anyám útja. Jóval nagyobb gondot okoz­na a díszletezésnél édesanyám bonyolult jellemének rajza. Van-e mód az anyai szeretet olyan megjelenítésére, aminő anyám szeretet© volt gyerme­kei iránt? Soha nem kényez­tetett, soha nem babusgatott, ami húgomnak olykor fájt is. Egyszer oda akart bújni anyjához, ő azonban kényte- lenszerűen elszomorította: Gyermekem, erre én képtelen vagyok, ezt én nem tudom! — mondotta neki. Én mint fiú sokat bosszantottam anyámat, vásott, nyers és undok kölyök voltam. büntetnie kellett, mégte, nem egyszer alig tud­tam magam . visszatartani, hogy zokogva nyakába ne omoljak. Serdülő koromban, ifjúságom 'idején szinte beteg­ségemmé vált. hogy képtelen voltam anyámnak beszámolni érzelmeimről. Mikor anyám öregedni kezdett, verset irtam róla titkon, ezzel a címmel: „Ha majd megöregszel”. A vers az Anyáknak: címzett év­4 ztán any. debt, ék könyvben jelent meg, s anyu karácsonyra megkapta tőlem. Ekkor történt, hogy húgom, akinek legott en ged cl merited - nie kellett minden szavamra, akaratom ellenére hangosan felolvasta ezeket a strófákat. Mindnyájan sírva fakadtunk. anyám megbetege- élete egy hajszá­lon lógott, a műtét után éreztük, hogy papjai meg vannak számlálva, mégis még , tizenhárom évet kaptunk a sorstól, hogy együtt töltse velünk, s minél jobban öregedett, annál inkább meg tudtam neki vallani minden gyöngédségemet. Néhány nap­pal halála előtt, mikor már alig látott, mereven a sze­membe nézett, szinte megijed­tem. Megkérdeztem, lát-e? 'Egyszerű szavakkal közölte, hogy igenis lát; ezt oly gyen- gédséggeF mondta, hogy nem engedheti meg magának sem a fiú. sem a költő e szavak megismétlését. Midőn a má­sodik műtét után, három órá­val csendes halála előtt, a has- hártyagyulladás pírba borította arcát, a hajnalpír rózsaszíné­be. sikerült szavaimmal re­ményt keltenem' benne. S amikor elmondta kívánságát, hogy aludni szeretne, lélekben már elbocsátottam őt mind az életből, mind a világból, amelyben túlcsorduló mérték­kel megadta nekem édes­anyám mindazt, amit cv*k embernek adhat. Szxüosbnai Rezső foréttáM. V Á csehszlovák népgazdaság tárlatai A csehszlovák népgazdaság irányító szervei jelenleg nagy feladat előtt állnak: ki kell dolgozniok a. népgazdaság 1966—1970. évi tervét. Most felmérik az eddig megtett utat, és megjelölik a fejlesz­tés további, főbb irányát. A cél: megvalósítani a szük­séges szerkezeti változásokat, valamint nagy figyelmet for­dítani a technika fejlesztésé­re. Új technológiát kívánnak bevezetni a termelés döntő ágazataiban. Feladat továbbá a munkatermelékenység eme­lése, és az önköltségek csök­kentése. Korszerű vegyipari üzemek A népgazdaság szerkezeté­ben történő változások az ed­digi gyors és extenzív fejlő­désből követkéznek. Elsősor­ban a mezőgazdaság anyagi­műszaki megerősítése kerül napirendre: a mezőgazdasági termelés fokozatos iparosítá­Pavel Kohout és Verne 1962. januárjában mutatták be először a prágai S. K. Neumann Színházban Verne Gyula Utazás a világ körül című regényének színpadi változatát. Az átdolgozás Pa­vel Kohout, cseh költő és drámaíró munkája. További húsz csehszlovák színház vet­te át és tűzte műsorra Verne Az átdolgozás azóta meghó­dította a külföldi színpadokat is — legelőször Berlint. Az idei nyár folyamán tv-film- ként sugározta a darabot a müncheni televízió. Majd vendégrendezésre hívták meg az átdolgozás kezdeményező­jét és első rendezőjét, Václav LohnisSkyt, Belgiumba. sa, intenzitásának és színvo­nalának növelése. Korszerű vegyipari üzemeket építenek főleg műtrágya, szintetikus szálak és műanyagok gyártá­sára. Ügy tervezik, hogy az ipari termelés színvonala 1970-ben, az 1963-as évihez mérten, körülbelül 45—48 százalékos emelkedést ér el, ami 5,5—5,8 százalékos évi ütemnek felel meg. A leggyorsabb növeke­déssel a vegyiparban számi- tan. k. A vegyipari termelés 1963-mal szemben 80 száza­lékkal nőne, így részesedése az összipari termelésben 1970- ben elérné a 11 százalékot. A gépipar előtt álló feladatok Nagy feladat hárul a gép­ipari termelésre is. Jelentősé­ge megnövekszik az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés további korszerűsítése, vala­mint . a csehszlovák külkeres­kedelemben elfoglalt növek­vő szerepe miatt. Azzal szá­molnak, hogy a gépipari ter­melés megtartja gyors fejlő­dési ütemét, és az átlagos évi emelkedés 8 százalék leörül fog mozogni. A csehszlovák népgazdaság fejlesztésében kétségtelenül a mezőgazdaságé a kulcsszerep. A mezőgazdasági termelés anyagi biztosítása lehetővé te­szi, hogy a következő években körülbelül 3 százalékos átla­gos évi növekedéssel számol­janak, ami csaknem négy­szer annyi, mint amennyit az utóbbi esztendőkben átlagosan elérlek, és több, mint ameny­nyit más európai országokban felmutattak. Ezt a feladatot a mezőgazdaság fokozott kemi- zálásával kell megoldani, el­sősorban műtrágyázással, s növények vegyszeres védel­mével, a növénytermelés és az állattenyésztés gépesítésével, továbbá " a takarmánytermelő ipar kiépítésével. Azzal szá­molnak, hogy a vegyipar fej­lesztésével 1970-ben 200 kg műtrágya felhasználását bizto­síthatják hektáronként. Beruházási eszközök átcsoportosítása A csehszlovák népgazdaság távlati fejlesztése jelentős be­ruházási eszközök átcsoporto­sításával jár együtt. így pél­dául 1970-ig fel kell emelni a szállítás és az ipar részesedé­sét a beruházásokból. A beru­házás mindenekelőtt a tüzelő- és energetikai bázisban, vala­mint a vegyiparban nő majd a legjobban, a kohászatban történő beruházások egyidejű cs ökkenésével. A távlati fejlesztési munká­latok jelenleg még kezdeti stádiumban vannak. A jövő esztendőben már magát az 1966—1970-es időszakra szó­ló tervet is kidolgozzák. A* eddigi elemzések, számítások és elgondolások már manap­ság mutatják: a csehszlovák népgazdaság 1970-ben olyan színvonalat fog elérni, hogy egyrészt lehetővé teszi a la­kosság életszínvonalának to­vábbi emelését, másrészt meg­erősíti Csehszlovákia helyze­tét a világ gazdaságilag fej­lett országai között. Az „Arany Prága” központjában, a Vencel-téren a legjobb útikalauz maga a szobor. Csak arra kell men­ni, amerre kardja mutat, végig a lábas-házak között, a Mala Sztranára és minden lépésnél új élmény várja az utast, min­den kapu barokk műremek, minden torony maga a törté­nelem. . A múlt re —i--_ De a történe­tek nemcsak ,x művészet, az irodalom nyelvén szólnak. Az ősi város minden zuga harcok­ról, hősi áldozatokról, csapá­sokról és győzelmekről is be­szél. A híres Vinohrady hegy szomszédságában egy másik orom, a Vitkov emelkedik. Pá­ratlan emlékmű. Megemléke­zés a hősök ezreiről, akik szá­zadokon át harcoltak az igaz­ságért és a szabadságért. Nagy csata folyt itt 1420. nyarán: Húsz János zászlói alatt a eseh-morva parasztok és Prága .városának polgárai küzdöttek a császár hadai ellen. Róluk is szól az emlékezés. Majd jön­nek később a köztársaság hő­sei, a Csehszlovák munkások, akikre a csendőrök 47 ízben adtak sortüzet. Aztán a náci megszállás emlékei. Lidice. Le- zsáky. Két eltemetett falu. Majd Buchenwald: A szörnyű­ségek közül is talán a legmeg­döbbentőbb Theresienstadt, ahol a foglyok gyermekei vol­tak. A fasiszták éveken át tar­tották őket ebben a táborrá alakított városban. A kis ál­dozatok rajzai még azt is meg­rendítették, akiknek kőből van a szíve. A külvilágról szólnak az ákom-bákomok, ahogy azt a nyolc, tíz éves rabok elkép­zelték, és közülük legtöbben meg sem láthatták. A7l|f4n van a győze­Hzutan ,em városa as i£_ jú-csehszlovák brigád emléke: harcosok névsora, akiknek vé­re 1944. őszén patakokban öm­lött a Duklai-szorosban. Ök küzdöttek Harkovnál, majd Kievnél; ez a brigád nyerte el a Szuvorov rendet. A hegye­ken keresztül törtek utat Eper­jes felé. S a szovjet hadsereg oldalán 1944. októberében lép­ték át a csehszlovák határt. Nem messze a csehszlovák brigád emlékművétől felvésték Banska Bistrica nevét. Emlé­keztetőül a szlovák felkelésre. S végül itt van a főváros; Prá­ga neve is. A prágai forrada­lom emlékeként, amellyel 1945. májusában a fővárosból is ki­űzték 'a náci hordákat. Tekintsünk az Óvárosra: lexinisunK A téren év_ gssásskkfkon át folyt a vér a f Vüezstav Ntezvai (lflOtv—' S J3S8) korunk legnagyobb £ cseh költője. Forradalmár 9 volt. A cseh vers és nyelv k páratlan művésze. Halála J 1 előtti hónapokban megírta p önéletrajzát Életemből • címmel, melyet Szalatnai V Rezső fordított magyarra. k A közeljövőben Budapes­f ten, az Európa Kiadónál % megjelenő műből közöl­te jük az anyjáról írt rész­? letet. > ij / t immazista éveim váro­l I j sa. Trebic, káprázó k ^ szemem előtt a kira­katok üvegén át je­f lentkezett Elkápráztattak | mindenekelőtt a ezines szellő- S rózsák, amelyek az ottani riszt * ékesítették. A könyvkereske- fdésben könyvéle és csábító fü- j zetek mellett kapható volt í olyan, különös formájú tinta- 1 tartó, mely légmentesen zárt, ' az ember a zsebében hordhat- {ta az iskolába. Ott láttam a vi­li lág legkülönösebb formájú író- ktollait, roppant kicsinyeket és [roppant nagyokat, széles szár- [nyúakal. A cukrásznál száz- f színű fagylaltot és jegeskávét ^kaphattunk, ami mind már ^szártre-szemre is kész költé­si széknek látszott. A drogériá­iban felfedeztem a színészek *> a bengá35 tfiz vesztőhelyen. A járókelők lába apró kockákból rakott fehér kereszteken tapos. 1621-ben a vörös csuklyás hóhér huszon­hét cseh hazafi fejét ütötte le a császár parancsára. 1848-ban pedig ugyanitt verték le Win- dischgraetz katonáit a prágai diákok forradalmát, 1945. má­jusában pedig SS'-tankok lőt­ték a teret, de míg az óváros­háza lobogva lángolt, Prága népe végleg kitűzte a szabad­ság zászlait. Azokban a napokban, május 5-től 9-ig patakokban folyt a vér Prága kövein. Tán nincs is olyan utcája a városnak, amelyben ne állna, legalább egyetlen házon, emléktábla. Az öt napnak háromezer halottja van. Köztük a küzdelem élén járók, a kommunisták. A táb­lák előtt, az évforduló napjain, mindenütt virág nyílik. A há­la és az emlékezés virágai. A Jh. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents