Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

SRDECNiT VÍTÁME DELEGÄC1U STRANY A VLÄDY SOCIALISTICKEJ REPUBLIKY CESKOSLOVENSKA! SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK A CSEHSZLOVÁK PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGET! rasi XX. évfolyam, 227. szám. Ára: 80 fillér Vasárnap, 1964. szeptember 27. Kedves vendégek hazánkban Ö rvendetes események, a magyar—csehszlovák barátság, egység és összefogás újabb nagyszerű megnyilvánulása elé tekint a magyar nép. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására Magyarországra látogat Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányának kül­döttsége, élén Antonin No­votny elvtárssal, a CSKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kárával, a köztársaság elnö­kével, a nemzetközi munkás- mozgalom kiváló harcosával. Népünk nagy örömmel várja kedves vendégeit. Ez az érzés nemcsak a hagyományos ven­dégszeretetből fakad, hanem több annál; a harcostársnak, az igaz jóbarátnak szól. Bizo­nyítja, hogy bennünk, magya­rokban éppen olyan testvéri szeretet él a szomszédos, szo­cialista Csehszlovákia népe iránt, mint amilyen szívet de­rítő érzelmeket táplál irán­tunk testvérnépünk. A ma­gyar—csehszlovák barátság gyökerei nagyon mélyeik. A történelmi időkben közös erő­vel harcoltunk a haladásért. A szlovák nemzeti felkelés­ben a csehekkel, a szlovákok­kal és sok más nemzet fiai­val együtt, a magyarok is fegyvert fogtak a fasiszta megszállók ellen. Ez minden- nél ékesebben példázza, hogy népeink, az úri osztályok nép- ellenes nacionalizmusa ellené­re is, közös, forradalmi zászló alatt tömörültek. Amikor pe­dig a Szovjetunió hős hadse­rege kiűzte országainkból a náci megszállókat és hazai bérenceiket, a két nép a leg­haladóbb áramlatban egyesül­ve találkozott ismét a törté­nelem országútiján. Mindkét országban a dolgozók vették kezükbe a hatalmat és meg­kezdték a szocializmus építé­siktől a történelmi fordulat­tól kezdve. Magyarország és Csehszlovákia között merőben újtípusú kapcsolat alakult ki, amelynek lényege az önzet­len, kölcsönös támogatás. Szo­ros együttműködés jött létre az emberi tevékenység leg­fontosabb területén, az anyagi javak termelésében. Különö­sen elöpyösek a kölcsönös gépszállítások, és sok hasznot hajt a kooperáció a vaskohá­szatban. A külkereskedelmi forgalom 1958 és 1968 között 70 százalékkal nőtt. Sikeresen halad az 1966—70. évekre szóló távlati népgazdasági terv összehangolása. Kedve­zően fejlődik kulturális együttműködésünk, szaporod­nak művészeink vendégjáté­kai. örvendetesen bővül né­peink közeledésének és köl­csönös megismerésének kitű­nő formája, a tüi'istaforgalom. E gyüttműködésünk ered­ményei mély megelé­gedéssel töltik el a magyar—csehszlovák barátság, a szocializmus és a béke minden hívét. Jóleső ér­zéssel állapíthatjuk meg, hogy kapcsolataink további javítá­sának minden feltétele J meg­van, mert pártjaink, kormá­nyaink és népeink viszonyát egyetlen zavaró kérdés sem árnyékolja be, közös kérdé­seinket a marxizmus—lenin- izmus fényében vizsgáljuk, ál­láspontunk a nemzetközi helyzettel és a kommunista világmozgalommal kapcsolat­ban teljesen azonos. A múlt és a jelen sorskö­zösségét a jövő azonos és nagyszerű távlata gazdagítja: boldogabb, békésebb, kultu­ráltabb életet akarunk terem­teni. Ezek a nemes célok él­tetik immár két évtizede a megbonthatatlan magyar—. csehszlovák barátságot. Novotny elvtársban és munkatársaiban azt a népet köszöntjük, amely végérvé­nyesen leszámolt a kapitalista múlttal és sikeresen építi az íij, szocialista társadalmat. Csehszlovákia- jelenleg csak­nem ötször annyi iparcikket állít elő, mint a háború előtt. Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem az elmúlt 15 év alatt több mint kétszeresére növekedett. A bruttó mező­gazdasági termelés tavaly 6 százalékkal nőtt. Minden 10 ezer lakos közül 92 egyetem­re, vagy főiskolára jár, míg ennyi személy közül Angliá­ban csak 29. Franciaország­ban pedig 44 tanuló jár felső­fokú tanintézetbe. A tények, adatok és számok egész seregét közölhetnénk még Csehszlovákia eredmé­nyeiről, amelyek mind-mind bizonyítják a szocialista tár­sadalmi rend fölényét a ki­zsákmányoló tőkés renddel szemben. Azok a nagy győzel­mek, amelyeket a csehszlovák nép az elmúlt 20 évben elért, annak köszönhetők, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja marxista—leninista po­litikát folytat, és a tömegek bizalmát élvezi. Csehszlovákia nemzetközi te­vékenysége az évek folyamán kivívta a világ közvéleményé­nek elismerését és támogatá­sát. A szocialista országokkal, a béke és a haladás erőivel összefogva. Iritartóan harcol az európai biztonság megszi­lárdításáért, a második világ­háború maradványainak fel­számolásáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen. A szocialista országok párt­ós kormányküldöttségeinek látogatásai a kölcsönös ta­pasztalatcsere egyik legfonto­sabb formáját alkotják. Meg­győződésünk, hogy a csehszlo­vák párt- és kormányküldött­ség magyarországi látogatása előmozdítja a két testvéri nép barátságának és együttműkö­désének továbbfejlesztését, erősíti egységét. K öszöntjük csehszlovák barátainkat hazánk­ban és kívánjuk, hogy a legszebb élmények­kel gazdagodva, élvezzék a magyar nép vendégszeretetét. Világ proletariat egyesüljetek! A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJÄ Antonin Novotny Antonin Novotny, Csehszlo- J vákia Kommunista Pártja I Központi Bizottságának első titkára, a Cséliszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke, a csehszlovák munkásosztály és Csehszlovákia Kommunista Pártja egyik legkiemelkedőbb harcosa 1904. december 10-én született a Prága melletti Let- nyanyban, Apja munkás volt. Antonin Novotny iskoláinak elvégzése után géplakatos szakmát tanult Fiatal kora óta részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártjának tevé­kenységében. A pártmik 1921 óta tagja. Egyúttal a munkás testedző mozgalomban dolgo­zott, mint annak egyik veze­tője. 1928 után különböző fontos tisztségeket töltött be a párt­ban. 1929-től Prága-karlini já­ág elnöke volt, A rmincas években a prágai kerületi pártbizottság tagja volt. 1935-ben részt vett a kommunista Intemacionálé VII. kongresszusán. 1937-ben megválasztották a Prága karii. lett pártszervezet titkárává, majd még ugyanebben az év­ben a. párt hodonini kerületi titkára lett, s ebbén a tiszt­ségben működött 193S őszéig. A hitleri megszállás évei­ben. amikor a párt illegalitás­ba vonult, Antonin Novotny belcapcsolódott az illegális pártmunkába és tagja lett az illegális kommunista párt Prá­ga kerületi vezetőségének. 1941 szeptemberében a Gesta­po letartóztatta. Fasiszta bör­tönökben. majd a Máuthause- ni koncentrációs táborban tar­tották fogva, ö azonban a kon­centrációs táborban is folytat­ta az illegális harcot. Csehszlovákia felszabadulá­sa után a párt Prága kerület első titkárának funkciójával bízta meg. 1946-ban. a Vili. vártkongresszuson a Központi Bizottság tagjává választották. 1951-ben a. párt Központi Bi­zottságának titkárává, az el­nökség és a Politikai Bizott­ság taniává választották. 1953 januárjában miniszterelnök- helyettessé nevezték k. Még ugyanennek az évnek •már­ciusában visszatért a párt- munka irányításához, s meg­választották Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárává. 1957. november 19-én Antonin Novotnyt tr Csehszlovák Köz­társaság elnökévé választot­ták. A XII. pártkongresszuson pedig újból Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárává választották meg. Fogadás és dísziiimepség a Fegyveres Erők Napjának tiszteletére Tegnap, szombaton. este meg­kezdődtek a Fegyveres Erők Napjának ünnepségei. Este hal órakor, a helyőrség fegy­veres erőinek parancsnokai adtak fogadást a Szakszerve­zetek megyei Tanácsa szék­hazában. Jelen voltak a megye és a város vezetői, az üze­mek, a vállalatok, a hivata­lok vezetői és a munkások képviselői, valamint a külön­böző fegyveres testületek, ka­tonai szervek parancsnokai, tisztjei. A meghívott vendége­ket Stock János ezredes, a helyőrség parancsnoka fogad­ta és üdvözölte. Este hét órakor kezdődött a díszünnepség a szakszervezeti székház színháztermében. A padsorok nagyobb részét üze­mi munkások, értelmiségi dol­gozók és családtagjaik töltöt­ték meg. A díszünnepség a Himnusz- szál kezdődött, majd Kovács Józsefné alhadnagy elszaval- Gyamján Bednij Fő utca című versét. Ezután dr. Kole- szár István alezredes, a Me­gyei Rendőriőkapitányság ve­zetője megnyitó beszédében üdvözölte a megye és a város vezetőit, dr. Bodnár Ferencet, a Borsod megyei Pártbizottság első titkárát, Vaskó Mihályt, a Borsod megyei Pártbizottság titkárát. Havasi Bélát, a vá­rosi pártbizottság első titkárát, dr. Papp Lajost, a Borsod me­gyei Tanács vb elnökét, Fe­kete Lászlót,. . a városi tanács vb elnökét. A díszünnepség szónoka Stock János ezredes, a helyőr­ség parancsnoka volt. Beszé­dében megemlékezett a ma­gyar nép szabadságharcairól, így a pákozdi csatáról is, ame­lyet 1848. szeptember 29-én diadalmasan vívtak meg Kos­suth' honvédéi. Ekkor szüle­tett az első magyar néphadse­reg. és erre a csatára emléke­zünk a Fegyveres Erők Nap­ján. Stock elvtárs ismertette a fegyveres erők nehéz fela­datait, a kiképzésben elért eredményeket, az újabb fela­datokat és azokat a kötelezett ségeket, amelyek a magyar népre, a mii gyár fegyveres erőkre hárulnak a Varsói Szerződésben tömörtilt szoci­alista országok fegyveres ere­je ütőképességének erősítésé­ben. — A Varsói Szerződés vé­delmi tömörülés — mondotta —, a szocialista országok kö­zös védelme egy esetleges im­perialista támadás megelőzé­sére és visszaverésére. A beszéd után kedves jele­net következett. Kürtszó har- sant, jeladás, amely után út­törők kettős som vonult be a terembe. Pergett a dob. az út­törők szépen elhelyezkedtek és köszöntötték a katonákat, a haza védelmezőit. Szerető­tök és hálájuk jeléül virág­csokrokat nyújtottak át a fegyveres testületek képvise­lőinek. A díszünnepséget műsor kö­vette. Az Avas Művészeti Együttes tagjai verbunkosok­kal, táncokkal, cigánydalok­kal és magyar nótákkal szóra­koztatták az egybegyűlteket. Este 10 órakor a Fegyveres Erők Klubjában megkezdődött a reggelig tartó ünnepi mulat­ság. Ugyancsak szombaton dél­után és este ünnepségeket x-en- deztek a laktanyákban is. Ma pedig, délelőtt 10 órakor a miskolci Népkertben változa­tos harcászati és sportbemuta­tókkal folytatódnak a Fegy­veres Erők Napjának 'ünnep­ségei. (szj) A közokíaíásüffy kérdéseivel foglalkozott a borsodi képviselőcsoport A Borsod megyei képviselő- csoport tegnap. szeptember 26-án, szombaton ülést tar­tott. Az ülésen megjelent Har­mati Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, Vaskó Mihály, a megyei párt­A KISZ-kongresszus tiszteletére A Lenin Kohászati Művek fiataljai egy sor felajánlást tettek a KISZ-kongresszus tiszteletére, zömében olyano­kat, amelyek hozzájárulnak a vállalat ez évi feladatainak jobb megoldásához. A kong­resszusi versenybe több mint háromezren kapcsolódtak be. Ezek a fiatalok szervezetten küzdenek a kitűzött célok el­éréséért, s értékesebb ered­ményeket mutatnak fel. így például igen hasznosnak bizo­nyult több, népgazdaságiig is fontos beruházási, felújítá­si munka fölött vállalt véd­nökségük. A fiatalok hathatós támogatása is nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy a durva- hengermű rekonstrukciója, a korszerű, kettős bugahenger­sor, valamint az új bíokksoro- zat határidő előtt elkészült. A nyersvas-gyártás könnyíté­sére szolgáló öntőgép, vala­mint a felújított Il-es kohó a vártnál is hamarabb került üzemképes állapotba. Tevé­kenyen közreműködtek az üzemi rend és tisztaság meg­valósításában", az építések so­rán keletkezett bontási anya­gok eltakarításánál, a hulla­dékanyagok összegyűjtésénél és nem utolsósorban a sürgős cgkodómunkáknáb bizottság titkára. megyénk képviselői, valamint az Épí­tésügyi, a Művelődésügyi Mi­nisztérium és az Országos Tervhivatal képviselője. Részletes és alapos előadás­ban Varga Gáborné, a képvi­selőcsoport elnöke ismertette a megye közoktatásügyi prob­lémáit. Szólt az óvodákról, megemlítette, hogy sajnos, or­szágosan a 18. helyen állunk, mert kevés a férőhely. Be­szélt az általános iskolák prob­lémáiról. Itt helyi erőforrások­ból sok mindent tettünk, nagy eredmény, hogy tavaly 10 ál­talános iskolában mezőgazda­sági gépszerelői oktatás is folyt. Ezt most 20-ra emel­tük. Segítség is kell azonban, hogy az egyre jobban lei bonta­kozó helyi kezdeményezések ne fulladjanak el. A középis­kolákkal foglalkozott ezután, és különösen a közös igazga­tású iskolák (általános es kö­zépiskola) helyzetének nehéz­ségeit ecsetelte. Antonin Novotny életrajza

Next

/
Thumbnails
Contents