Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-26 / 226. szám

Viiág proletárja!, egyesüli etek? XX. évfolyam, 226. szám. Ara 50 fillér Szombat, 1964. szeptember 26. II nnepségek a Fegyveres Erők Napján A Fegyveres Erők Napjának ünnepségeit — mint lapunk­ban korábban is közöltük — az idén szeptember 26-án és 37-én rendezik meg. A miskol­ci fegyveres erők parancsnok­sága ez alkalommal a város dolgozóival együtt emlékezik meg az évfordulóról. A díszünnepségét ma, szom­baton este tartják Miskolcon, az SZMT-székház színházter­mében. Az estén dr. Koleszár István alezredes, a Megyei Reridőrfökapitányság vezetője mond megnyitót, majd Stock János ezredes, helyőrségpa- rancsnok mond ünnepi beszé­det. A meghívottak ezután megnézik az SZMT Művelő­dési Ház Avas művészegyüt­tesének műsorát. Ugyancsak ma este a fegyveres erők klubjában műsoros táncestet rendeznek. Holnap, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a népkerti sportpályán sport- és harcá­szati bemutatót tartanak. A változatos programban sor ke­rül többek között a katonák és diákok baráti találkozójára is. A pákozdi csata évforduló­ján, szeptember 39-én a helyőrség fegyveres alakulatai műsorral szórakoztatják a vá­ros dolgozóit. Őszi-téli feladatok előtt a MÁV A katona vidám, fiatal és szabad ember Bevált jóslat Öreg ssmiésseh =- fiatal ssolmh A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Á nemrég épült, modern, kívül-belül szemet gyönyör­ködtető diósgyőri kultúrháiz sok szakkörnek, csoportnak nagy örömet okozott, akik eddig csak itt-oit. ahol éppen üres hely akadt, tarthatták összejöveteleiket. Most azon­ban Balázs József, a kultúr­otthon igazgatója igazságo­san beosztja, melyik nap, me­lyik terem kié lehet. Jut hely mindenkinek. A modern bútorokkal be­rendezett üvegfalú előcsar­nokból jobb kézre kis terem nyílik. Fekete tábla, előadói asztal, néhány sor szék. Ez minden berendezése. Ma még üreseik a székek, a fekete táb­lán sincs egyetlen kréta vonós sem, de október 2-án már itt tartja első foglalkozását a diósgyőri mezőgazdasági szak­kör, amely szintén otthonra talált az új kultúrházban. Fő cél: a flscclkäterBBiök Jkiii’iása A mezőgazdasági szakkör 1959-ben alakult. Elsődleges célja az volt, hogy a magán­tulajdonban lévő szőlőkben is lecseréljék az egészségte­lein direktterm őket. E törek­vés mellett persze egyéb lé­nyeges dolgok is szerepet játszottak a. szakkör létreho­zásában. Nagyon hiányzott egy olyan szervezet, vagy csopoi't. ahol az elég zárkó­zott, maguknak élő diósgyőri emberek közelebb kerülhet­nek egymáshoz és szakmai, emberi problémáikat egyaránt közösen megbeszélhetik. A diósgyőri munkások nagy része 300—400 négyszögöl szőlőcskével rendelkezett, ezért kézenfekvő volt. hogy mindkét célnak eleget te­gyenek egy mezőgazdasági szakkör megalakításával. Ti­zenhat taggal kezdték. Voltak köztük nyugdíjasok és még dolgozó gyári munkások egy­aránt. A szervezés először Ideáit döcögve ment. nem volt szafclcörvezetöjük sem, aki lendületet vitt volna ebbe a munkába. Málr-már úgy lát­szott, nincs sok értelme az egésznek, amikor új szakkör­vezető került Diósgyőrbe. Új vezető — friss élet Az 1962-ben idekerült nyug­díjas agrármérnök, Szolnoki Jenő, csakhamar rendbeszed­te és megszerettette a mező- gazdasági szakkört az embe­rekkel. A szakkör átvételekor húsz állandó tag volt. ma már ezek száma több mint emelkedett, nem azokról, akik még laszek” módra járnak el y->3gy előadást meghallgat- Mert Diósgyőrben a szak- r nemcsak névleg van meg. nden péntek délutánt együtt .lenek, ahol Szolnoki Jenő tastáisale kívánságát, ér­deklődését, és az új, haladó mezőgazdasági módszereket fi­gyelembe véve, előadásokat tart. S az idős, sokat tapasz­talt emberek még ma sem res­tellik megfogadni eg5'-egy új, eredményt Ígérő tanácsot, ame­lyet. közösen megbeszélnék a szakkörben. így kezdték meg a bogyósok telepítését is, amely sok hasznot hozott már eddig is. Két év aiatt négy Jkirásíduiiás A zárkózott, .kissé „mogor­va” hírben álló diósgyőri em­berek ma már nemcsak a sző- lőtelepítési pi'oblémákat, a csemete ültetési gondokat be­szélik meg együtt, hanem szó­rakozni is közösen szeretnek. Az idős emberek talán kicsit fájós lábbal, csúzós derékkal, de friss, fiatalos kedvvel együtt indulnak a környék és a bqrvidék megismerésére. Két év alatt négy nagyobb ki­ránduláson vettek részt, csa­ládostól a szakkör tagjai. Két­szer voltak a Tarcali Kutató Intézetben és kétszer az egri­ben, ahonnan sok tapasztalat­tal, és néhány új zöld hajtás­sal tértek vissza. Ez meg is látszik a szőlőkön, Földes Jó­zsi bácsi már 72 féle jobbnál jobb szőlőfajtát ültetett. A nagy kirándulások ! mellett kisebbeket is tesznek; egy­más szőlőjét is gyakran meg­látogatják egy kis beszélgetés- re, v.-yy kvaterkázásra IJjíaM* íervek, régi A közös kirándulások olyan sok szép emléket, szívderítő, kedves órát szereztek a mun­kában megöregedett emberek­nek, hogy szinte már türel­metlenül várják az újabbakat. Megbeszélték a miskolci Egyet­értés Termelőszövetkezettel, hogy jövőre közös országjá­rást szerveznek, amiből a Ba­laton híres borvidékei sem maradnak majd ki. Terveik között szerepel egy régi kíván­ság teljesítése is: borkiállítást, rendeznek a jövőt évben, hadd lássa meg az egész város, milyen bor' „fakad”- a diós­győri kavicsos, lankás, igazán szőlőnek való dombokon. — Hasznos ez a szakkör, szeretjük is nagyon — mond­ták búcsúzóul a rövid megbe­szélésre összegyűlt szakköri ta­gok — csak igen mostohán bánnak velünk. „Maszeknak” tartanak, s ez bizony sok ne­hézséget okoz. Szeretnénk, ha mint kultúrotthon tagoltat és szervezett szakkörben résztve­vőket, minket is megilletne a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak járó kedvezmény. Például a mű­trágyát és a szervestrágyát mi csak szabadpiaci áron ve­hetjük meg, ami bizony igen drága, nem a mi nyugdíjas zsebünknek való ... Ami igaz, igaz. Több támo­gatást, segítséget Icaphatna a diósgyőri mezőgazdasági szak­kör, amelynek tagjai fehér hajuk, öreg fejük ellenére is fiatalos lendülettel, nagy mun­kakedvvel sajátítják el az újat, a jobbat. Juhász Judit . A hejőpapi Petőfi Tsz munkáját nagyban könnyíti az Északmagyarországi Víziigyigaz- gaíóság hatékony patronálása. Színesük János KISZrfiatal Sz—100-as lánctalpas trak­torán napi 12 órát dolgozik a határban. Munkáját rendszeresen ellenőrzi; meg van-e a szükséges 40 centiméteres mélység? ... , Foto: Szabados György IJj feladatok előtt a NEE Hat esztendeje működik a Népi Ellenőrzési Bizottság. Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottságunk működését ez alatt a fokozatos fejlődés jel­lemezte. Egyre több felada­tot kap ma már a megyei, a miskolci, valamint sok járá­si tanácstól is. A tanácsok ál­tal jóváhagyott munkaterv alapján végzett vizsgálatok száma egyre növekszik. 1962- ben 12 országos, 16 megyei és 64 járási vizsgálatot tar­tott, az időn viszont már az első félévben 8 országos, 8 megyei és 58 járási vizsgála­tot mutat a mérleg. Ezenkívül rengeteg egyéni bejelentés is érkezik a központhoz. Több mint 2000 lelkes népi ellenőr tevékenykedik a me­gyei és a járási NEB-ek mel­lett, továbbá szakcsoportok (NECS-ek) segítik a munkát. Az idei kormányhatározat szélesebb hatáskörrel ruház­ta fel a NEB-et. ebből azon­ban elsősorban az következik, hogy döntéseinek minden szempontból szakszerűnek, megtámadhatatlannak kel. lenniök. Ugyanekkor növelni kell a szervezet társadalmi bázisát, minél nagyobb mér­tékben be kell vonni a mun­kába a dolgozókat és nyil­vánosságot kell biztosítani a vizsgálatoknak. Ez növeli lakosság érdeklődését. Közös Iv-nézés a fcrmelőszövefkezefelibeii Megyénk termelőszövetke­zeteiben nagy érdeklődéssel várják a televízió november­ben induló új műsorát: a me­zőgazdasági szákfilmek veti­Négyszáz vagon vetőmag készenlétben Megyeszerte megkezdték a kenyérgabona vetését a ter­melőszövetkezetek. A járási tanácsok jelzése szerint szep­tember 23-ig mintegy tízezer holdon • került földbe a búza. Ez azt bizonyítja, hogy me­gyénk mezőgazdasága felké­szülten várta a vetés szem­pontjából már optimális szep­tember végi napokat, s min­den lehetőség adott, hogy ok­tóber 20-, illetve legkésőbb 25- ig mindenütt, földbe kerüljön a mag. E munka egyik igen fontos feltétele volt. hogy mind mennyiségileg, mind mi­nőségileg időben biztosítsuk a szükséges, csírázta tással el­lenőrzött vetőmagot. S ez si­került. Többszörös próbák után A gabonafelvásárió vállalat vezetői és .szakemberei, — a tavalyi, olykor hátráltató, kés­leltető negatívumokból okul­ván — ez évben időben fel­mérték a szükségletet és min­den intézkedést megtettek, hogy a vetőmag sehol ne okoz­hasson késedelmet. legyen idő az előkészítéshez, a csá­vázásihoz. S valószínűleg a minőséggel, a csíraképességgel sem lesz baj. A vállalatnál elmondották, hogy egy-egy számottevő szállítmánynál há­rem-négy esetben is megvizs­gálták a csiraképességet, s há nem felelt meg a követelmé­nyeknek. újabb szelekciónak vetették alá a hazai és az in­tenzív fajtákat. Termelőszövetkezeteink öt­száz vagonnyi cserét, — pon­tosabban — igénjd: jelentettek be. Négyszáz vagon fémzárolt, a követelményeknek megfelelő búzát már kiszállítottak a te­rületre. s a hiányzó száz va­gon diszponálását október 1- ig szintén lebonyolítják. Né­hány helyen azonban még nem jelentkeztek a termelő­szövetkezetek az igényelt ve­tőmagért. Ez két okból is aka­dályt jelent. Egyrészt: igény­be veszi a vállalat raktárait, másrészt viszont kérdés, ha közös gazdaságaink késnek a cserével a búza elszállításá­val, lesz-e idő a csávázáshoz? A Növényvédő Állomás 12 nagyteljesítményű géppel se­gíti a mag „fertőtlenítését”. A gépek azonban sokszor hosszú órákon át „munka nélkül” állnak, mert vagy a vetőmag nincs előkészítve, vagy mun­kaerőhiány akadályozza a csávázási... Az viszont már általános követélmény, hogy csávázás nélkül nem kerülhet földbe a búza. Megkezdődött a kapások felvásárlása A vállalat a vetőmag-igé­nyek kielégítésével párhuza­mosan felkészült a kapások — napraforgó, kukorica — foga­dására, felvásárlására. Az en- csi járás termelőszövetkezetei már több vagon kukoricát küldtek a felvásárlóhelyekre, s ez elsősorban azért lénye­ges és fontos, mert az utóbbi hetekben több helyen hiány mutatkozott kukoricából, aka­dályozván bizonyos tápfélesé- gék készítését, egyes közös gazdaságok tokaxmányszük­ségleteinek biztosítását. Korábbi tapasztalatok sze­rint több termelőszövetkezet­nél gondot okoz őszönként a napraforgó-mag értékesítése, ha késedolmeskednek a szál­lítással. illetve, ha a betaka­rítás késik és nem várt. — de mindenkor várható — csapa­dék hatására nedves, szárí­tásra szorul a mag. Ez évben általában meggyorsult a nap­raforgószüret. Több gép segíti a tsz-ek munkáját, de néhány napig még a gyors értékesí­tést, elszállítást is segíti az a tehetőség, hogy a vagontételek­ben szerződött, eladásra szánt mennyiséget a közös gazdasá­gok közvetlenül vagonba rakhatják, s ehhez a helyi, vagy a legközelebbi vasútállo­máson a felvásárló vállalat, biztosítja a vasúti kocsikat, E könnyítések lehetővé teszik, hogy kevesebb erőt, szállítási kapacitást kössön le a betaka­rítás és értékesítés, s több erő és idő jusson a nagy őszi mun­ka, elsősorban a vetés elvég­zéséhez! Barcsa Sándor tését. Számos helyen má megkezdték az előkészülete­ket, hogy a dolgozó parasz­tok szakmai műveltségét nagyban elősegítő előadásokat és filmeket minél többen megtekintsék. Encsről, Sze­rencsről, Sárospatakról és Mezőcsátról — jelentették, hogy a közös gazdaságok nö­vénytermelő, állattenyésztő és műszaki brigádjai az őket érintő filmeket együttesen né­zik meg. A látottakat pedig a TV adásai után a körükben megjelent mezőgazdasági szakemberekkel megvitatják. A televízió adásait a legtöbb helyen a művelődési otthonok klubjaiban tekintik meg és egy-egy szakfilm bemutatóra 25—30 dolgozó parasztot vár­nak. Több min! egymillió úttörő A napokban a Magyar Sajtó Házában Szabó Fe­renc, a Magyar Úttörők Or­szágos Szövetségének titkára a mozgalom most. elkészített mérlegéről és a következő hó­napok terveiről tájékoztatta az újságírókat. Bejelentette: a 4444 csapatban minden ed­diginél több, összesen 1 047 160 általános iskolás tömörült.

Next

/
Thumbnails
Contents