Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-26 / 226. szám

ESZAKMTUpYARORSZAG Szombat, 1964. szeptember 26. Serllsiii megnyílt az i. IníernacionáEé alapításának századik évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak Berlinben a Német Szocia­lista Egységpárt Központi' Bi­zottságának székhazában pén­teken délelőtt megkezdődött az X. Internacionálé alapításá­nak 100. évfordulója alkalmá­ból rendezett tudományos ülésszak, amelyet a „Béke és szocializmus” című folyóirat és a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága hívott egybe. Az ülésszakon 40 országból 100 marxista tör- ‘ én ész vesz részt. A magyar küldöttséget Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára vezeti. Nemes De­zsőn kívül magyar részről részt vesz a tanácskozáson Gedő András történész, aki az MSZMP-t képviseli a folyó­irat szerkesztőségében. A péntek délelőtti első ülé­sen Rumjancev, a „Béke és szocializmus” főszerkesztője üdvözölte a megjelenteket és megemlékezett a Német Szo­cialista Egységpártot ért nagy veszteségről: Otto Grotewohl elhunytéról. A jelenlévők egy­perces néma felállással ál­doztak Otto Grotewohl emlé­kének. A tanácskozás bevezető elő­adását Walter Ulbricht, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára tartotta „Az I. Inter- nacionálé és a jelenkori nem­zetközi kommunista mozga­lom” címmel. Walter Ulbricht nagy taps­sal fogadott előadása után Andropov (Szovjetunió) tartott előadást „A proletár interna­cionalizmus — a világ kom­munistáinak zászlaja” címmel, majd ebédszünet után a részt­vevők meghallgatták Carrillo (Spanyolország) „Az alkotó marxizmus—leninizmus nagy ereje” című előadását. Kádár János fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta az Olasz Kommunista Párt hazánkban tartózkodó küldöttségét, ame­lyet Emanuele Macaluso, az Olasz Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja ve­zet. A baráti hangulatban le­folyt beszélgetésen jelen volt Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja és Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­Malaysia agresszióra készül Indonézia ellen A TASZSZ helyzetjelentése szerint a Malaysiái Államszö­vetség egész területén to­vábbra is érvényben van a rendkívüli állapot. A központi kormány behívta a hadköte­lezetteket, és mintegy tízezer angol-malaysiai katona, közöt­tük ausztrál és új-zélandi egységek, állomásozik teljes készültségben a malaysiai— indonéz határon. Az egész ország katonai táborra emlé­keztet. Mindezek a tények azt bi­zonyítják, hocy a neokolonia- lista államszövetség, miután a Biztonsági Tanáccsal nem sikerült elítéltetnie Indonézi­át, gazdáival és régi szövetsé­geseivel együtt provokációs lépésekre készül az Indonéz Köztársaság ellen. A Reuter jelenti, hogy pén­teken négy angol hadihajó érkezett a Földközi-tengerről malaysiai vizekre. Búcsúzik a fórum Száznál külföldi A sajtóértekezleten a fórum állandó titkárságának tagjai megállapították, hogy a világ ifjúságának ez a találkozója kétségkívül nagy győzelmet aratott. A fórum mintegy száz ha­tározatot fogadott el. több szovjet és újságíró jelenlété­ben pénteken délután sajtó- értekezletet' tartott az előző nap zárult moszkvai Világif­júsági Fórum elnöksége és ál­landó titkársága. nak póttagja, a Központi Bi­zottság titkára. # Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, pénteken fo­gadta Marian Spychalski mar­sall. nemzetvédelmi minisz­ternek. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­sága tagjának vezetésével ha­zánkban tartózkodó lengyel katonai küldöttséget. A szívé­lyes, baráti hangulatú találko­zón részt vett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a ma­gyar néphadsereg más veze­tői. dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Pap János, a kormány elnökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Ott volt Jan Kiljanczyk. a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. Erhard sajtóértekezlete Hruscs&r bánni útjáról Erhard kancellár pénteken sajtóértekezletet tartott Bonn­ban. Az újságírók több kérdést intéztek a kancellárhoz Hrus­csov szovjet miniszterelnök bonni látogatásával kapcso­latban. Erhard szerint a láto­gatásra idén már nem fog sor kerülni. A kancellár kijelen­tette. hogy a szovjet minisz­terelnökkel folytatandó meg­beszélésen „a német kérdést illetően semmit sem fog fel­adni Bonn eddigi álláspontjá­ból”. Arra a kérdésire, vajon milyen konkrét eredményt vár a találkozótól. Erhard azt vá­laszolta. hogy „nem táplál il­lúziókat konkrét eredménye­ket illetően, de épp oly hely­telen lenne, ha egyáltalán semmiféle eredményt sem várna.. Megvizsgálják a közérdekű panaszok és bejelentések intézését A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tar­tott. Meghallgatta a KNEB el­nökének beszámolóját a jelen­tősebb vizsgálatokat követő intézkedésekről és a vizsgála­tokról. A bizottság elhatározta, hogy megvizsgáltatja a közérdekű bejelentések és panaszok in­tézésének ez évi tapasztalata­it. Bevált jóslat Nehéz szülés volt... Az egyik első rádiókom­mentárban hallottuk a meg­állapítást, amire híre jött, hogy Berlinben hivatalosan bejelentették: csütörtökön az NDK kormányának meg­bízottja és a nyugat-berlini szenátus képviselője aláírja a Passierschein-megállapo- dást. Nehéz szülés volt, — mondta a kommentátor, s ezzel nem csupán arra cél­zott, hogy történetesen ki­lenc hónapig tartott, amíg a- jegyzőkönyv most végre tető alá került. Miközben ugyanis a nyugat-berlini lapok már két héttel ezelőtt riadó készültségben várták, hogy melyikük jelentheti elsőnek az aláírás hírét, a frontvárosban és Bonnban az egymással versengő »o- liíikai erők egyike-másika még egy utolsó „lövéssel” igyekezett megtorpedózni a Passierscheint. Miért csap­tak össze a látogatási en­gedély körül ilyen heves­séggel a nyugat-berlini és nyugat-németországi párt- politikai szenvedélyek? Mi­ért tartott kilenc hónapig az újabb megállapodás alá­írása, amikor voltaképpen olyasminek a továbbfolyta­tásáról van szó, amire egy­szer már volt példa? Elsősorban azért, mert a bonni ultrák következetesen megvétóznak minden olyan lépést, amely szerintük az NDK — a „nemlétező” NDK — helyzetét erősítheti, te­kintélyét gyarapíthatja. Márpedig aligha lehet két­séges, hogy a Passier- schein-jegvzőkönyv, amely­nek létrehozásán az NDK kilenc hónapon át szívósan munkálkodott, éppen a de­mokratikus Németország konstruktiv tárgyalószellc mének és jóindulatánaK újabb bizonyítéka. Amit másik oldalról tanúsított huzavona ismeretében a nyugati tárgyalófélről nem lehet elmondani... A Passierschein-ügy szá­lait „belső” nyugat-berlini és nyugatnémet pártügycK is bonyolították. Nyugat- Bérűn vezetése tudvalévő­én szociáldemokrata kézben van, s a Bonnban kor­mányzó kereszténydemok­raták érthetően nem lelke­sedtek a gondolatért, hogy a megállapodást a szociál demokraták esetleg a ma guk javára könyvelhessék el. Mert — és ez fontos ele­me annak, hogy a jegyző könyv végül mégis tető alá került — a közvélemény a Passierschein mellett tört lándzsát, s egyáltalán nem akart „magasabb szempon­tok” kedvéért lemondani a hozzátartozók meglátogató sának lehetőségéről. A nyu gat-berlini szenátust nem utolsósorban éppen a de cember—januári egymillió látogató „népvándorlása’* késztette a további tárgya­lásokra. S amikor mosh szeptember közepén, a megegyezés küszöbén Bonn ban újabb akadékoskodások híre terjedt el, a West fälische Rundschau joggá figyelmeztette az illetéke sekel: „A közvélemény el lenézné, hogy formálií okokból meghiúsítsák a megállapodást. A közhan­gulat nyomása a (bonni) kormányt visszavonulásra fogja kényszeríteni.” A Westfälische Rund­schau jóslata bevált. Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben A Minisztertanács a főváro­si. megyei, és megyei jogú vá­rosi tanácsok vb-elnökei ré­szére a Parlamentben értekez­letet tartott. Az értekezleten részt vett Kiss Károly, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak titkára, dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese és dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának ve­zetője. Fehér Lajos, az MSZMP Politikai ’Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese az -időszerű kormány­zati intézkedésekről tájékoz­tatta az értekezlet részvevőit. Ezt követően dir. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnö­ke, az 1965. évi népgazdasági terv előkészítésével kapcsola­tos tanácsi feladatokról, Ve rés József munkaügyi minisz­ter pedig a tanócsszervek munka er őga zdálkodási felada­tairól tartott beszámolót. Befejeződött a nyomozás Tófalvi lánc nyugatnémet kém ügyelten A Belügyminisztérium szar­véi nyomozást folytattak Tófalvi (Teichter) János ve- csési lakos ügyében. A neve­zett 1962 áprilisában rokon­látogatásra a Német Szövetsé­gi Köztársaságba utazott. Nyu­gatnémetországi tartózkodása alatt a szövetségi hírszerző szolgálat ügynökei Tófalvit beszervezték a Magyar Nép- köztársaság elleni kémtevé­kenységre. Magyarországra visszatérve a felkínált anya gi ellenszolgáltatás fejében megbízói számára folyamato­san adatokat szolgáltatott, ki, A házkutatás során Tófalvi vecsési lakásán kémfelszere- lési tárgyakat., kémutasitáso- kát és egy pisztolyt foglaltak le. Ügyét rövidesen a buda pesti katonai bíróság tárgyal­ja. r*intér Istváns Színes képeslap Latin-Amerikából ni. A Rio de la Plata vidékének twiszt-sztárja Montevideoban csaknem mindig és mindenütt szól a zene. Ahogy a repülőgép le­száll velünk Uruguay főváro­sának repülőterére, máris ze­ne fogad; a reptéri hivatal­ban, ahol útleveleinket meg­lehetősen lassan kezelik, halk és andalító dal árad a hang­szórókból. Egymást követik a számok, s épnen új kezdődik, amikor megáll az amúgy is lassan mozgó toll a hivatalnok ke­zében. Egy ideges és , siető nyugatnémet utas nem is áll­ja mes kérdés nélkül; — Mi az? — Palito Ortega! — hang­zik a felelet.. A hivatalnok te­lefonál valahová, hogy állít­sák hangosabbra a hangszó­rót. Megtörténik, s most már gyorsabban szántia a golyós­toll az űrlapokat,. Persze, a hangszóróból nem tangó, ha­nem twiszt-ütem árad. Hatá­rozottan nem kellemetlen, gyorsabban múlik az idő: lám, már sorra is kerültem ... Twiszt-zene ■ a minisztériumban és a hentesnél De nemcsak a repülőtéri útlevélvizsgáló hivatalban szól állandóan a zene. Bent járok a belügyminisztériumban egy ezredesnél, s amíg beszélge­tünk, vidáman harsog a rádió Házigazdám időnként elné­zést kér, s a készüléket más állomásra állítja, ahol jobb muzsikát közvetítenek. Bő a választék, mert Montevideo- ban 54 rádióadó működik; kivétel nélkül magántársasá­gok adóállomásai. A hússzékben, amikor a vásárló bosszankodva veszi tudomásul, hogy a lakosság fő táplálékát jelentő marha­hús, amelyet errefelé húsz nemzeti büszkeséggel hallgat­ják és ünnepük, pedig Ortega argentin, az észak-argentinai Tucuman tartomány szülötte, állandó lakása pedig Buenos Airesben van. Montevideot és Buenos Airest, Argentina fő­ígazuk van: a folyó itt 235 kilométer széles, s tengerjáró hajók bonyolítják le a forgal­mat; 10—12 órába telik, amíg a minden este 11 órakor in­duló személyszállító járat Montevideoból, az egyik part­ról átér Buenos Airesba, a másik partra ... Palito Ortega titka Ha azonban Palito Ortegá­ról van szó, akkor a tenger­évvel ezelőtt még szinte in­gyen mértek, ismét drágább lett, a bárd-csattogásba zene vegyül. A rejtett hangszórók­ból árad szét. Palito Ortega twisztet énekel.>; Az uruguayiak bizonyos A Rió do la Plata torkolatában. városát a tenger választja el egymástól. A tenger a föld­rajzkönyvek szerint „mind­össze” a folyó, a Rio de la Plata torkolata, dehát a mon- tevideoiak csak tengerként emlegetik. Gyakorlatilag bői folyó lesz, a montevideoi- ak „precíz” meghatározást használnak. Mert ugyebár az énekest, aki mindössze 22 esz­tendős és két esztendő óta a tánczene sztárjainak sztárja, mégsem lehetne uruguayinak hívni, hiszen az argentinok megsértődnének, így hát az uruguayi sajtóban Ortegáról, aki egy évben kö­rülbelül két-három hónapot tölt Uruguayban, a többit pe­dig Argentínában, azt írják, hogy ő a Rio de la Plata vi­dékének kedvence. Mi Palito Ortega titka? Éppúgy nem lehet megmon­dani, mint a többi népszerű énekesét, akiknek hetek alatt milliók, különösen fiatalok váltak rajongóivá. Ortegának nincs titka, csak élettörténe­te, mint elődeinek és jövőbeli utódainak. öt gyermekes, szegény csa­ládból származik. Apja egy cukorgyár villanyszerelője. A kis Palito — Palika — szabad idejében egy ócska gitáron tanult játszani. Tizennégy- éves korában betoppant Bue­nos Airesbe. hogy szerencsét próbáljon. Amikor teljesen ki­kopott kevéske megtakarított pénzéből, egy ékszerész fel­vette kifutónak. A gyerek in­kább nem evett, de dobolni tanult. Belépőt szerzett a Rá­dió Belgrano egyik nyilvános tánczenei adására. Utána oda­ment a rádió zenei vezetőjé­hez és közölte vele, hogy a zenekar kiváló. — de a dobosa csapnivaló, ö sokkal jobban dobol. Felvették a ze­nekarba, — 15 éves korában. Aztán saját zenekart alapí­tott és harmadrangú vidéki lo­kálokban játszott. Néhány év múlva felkerült újra a fő­városba. Húsz éves korában bemutatták egy hanglemez- gyár vezetőjének, aki mint gitárost és énekest kioróbál- ta. Megszületett az első le­mez, két twiszt. Bemutatták a rádió „Uj hullám” című adá­sában, ahol fiatal zenészek és énekesek próbálhatják ki tehetségüket, és hatásukat a közönségre. Az eredmény? Újabb és úiabb felvétel, csu­pa twiszt. Öriási siker. Orte­ga lemezei példányszámrekor- dot érnek el. Nyilvános fellé­pések; ünneplés — Palito Or­tega a fiatalok bálványa! Ott voltam, amikor fellépétt Montevideoban, a Ches Car­los mulatóban. Sikere volt, de ez alkalommal nem zsúfolt ház előtt; ezeket az árakat nem a fiatalok zsebéhez mé­retezték. De amikor ellátoga­tott egy hanglemezboltba a Casa Cardelinohoz, annyian tódultak az üzletbe, hogy fél­teni kellett a bolt törékeny raktárkészletét. Az uruguayi fiatalok álma ... Ortega kitűnő énekes, de úgy gondolom, hogy az ifjú­ság nemcsak ezért rajong ér­te. Ortega pályafutása azzaí az álommal kecsegtet máso­kat, hogy ők is egycsapásrf híresek és gazdagok lehetnek Ki tudja, gondolják a fiatalok, egyszer nem fígyel-e fel rá­juk is valaki, mondjuk, a „tablado”-kon, a karnevál, a farsang idejére ácsolt utcai színpadokon, ahol a fiatalok maguk írta dalokat, zeneszá­mokat adnak elő; A mai 17—i 20 évesek közül sokan álmo­doznak arról, hogy 22 eszten­dős „felnőtt” korukban már ők is gazdagok és népszerűek lesznek, akárcsak Ortega, aki szegény gyerek volt, de fel­kapta a szerencse. Mert bizony egy uruguayi fiatalnak igen nagy szerencsé­re van szüksége, hogy meg­szabaduljon a jövő, az élet bi­zonytalanságától, gondjaitól. Uruguayban és általában a dél-amerikai országokban so­ha nem volt könnyű fiatalnak lenni, egzisztenciát alapítani. Mostanában, az infláció és a krízis idején pedig különösen nehéz, szinte reménytelen; Palito Ortegának sikerült; A szegény fiú karrierjéről írnak a lapok, beszélnek a rádiók a Rio de la Plata mindkét part­ján. A zenének és a zenész­nek így is lehet megnyugtató hatása. (Folj/tatfuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents