Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-05 / 182. szám

4 ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1964. augusztus 5. Az újhelyi járás felnőttoktatási terve lőszövetkezet gazdasági fela­dataihoz igazodik. A falusi értelmiség nagy feladata Az újhelyi járás tíz éves terve igen nagy feladatokat ró a falusi pedagógusokra. Sajnos, talán éppen ez a leg­nagyobb probléma. A falusi pedagógusok túlterheltek, sok­kal jobban, mint a városiak. Vannak olyan tanítók és ta­nárok. akik reggeltől késő es­tig tanítanak. Példát is so­rolhatok. Alsőregmec, Fel- söragmec, Filkeháza és a Hegyközben általában. Még olyan falvak is vannak, ahol egyetlen pedagógus tanítja mind a nyolc osztályt, reggel­től délutánig, este pedig foly­tatja a felnőttekkel, az esti iskolásokkal. Fáradhatatlan, küzdeni tudó emberek ők. Minden elismerést és dicsére­tet. megérdemelnek. Még olyan község is- van, mint például Nagyhuta, ahol este már meg sem tudják ol­dani a felnőttek oktatását. A felnőttek iskolája vasárnap működik. Nincs más megoldás, és ez még mindig jobb, mint­ha semmi sem lenne. Az újhelyi járási tanács már szervezi a korrepetáláso­kat is. Ezeket a művelődési otthonokban bonyolítják le, részben pedagógusok, részben a helyi, más foglalkozású ér­telmiségiek. De éppen velük, az orvosokkal, a gyógyszeré­szekkel, az agronómusokkal kapcsolatban mondotta Vav- rek elvtárs, a járási tanács el­nökhelyettese, hogy: többet várnak tőlük. Több segítséget, ha nem is közvetlenül az isko­lai oktatásiban, legalább a korrepetálásban. — Mi bízunk bennük, min­den falusi értelmiségiben — mondotta Vavrek elvtárs. — Bízunk abban, hogy megértik nagy törekvésünket és segíte­nek a pedagógusoknak. Ha "" íctv lesz, sikerül a ter­vünk. Tíz év alatt bepótol­juk a hiányzó osztályokat. Szendrei József Nyár van. Az iskolák mo: üresek. A „szezont” tekintv látszatra nem aktuális a tant lásról beszélni. Igenám, d csak. a tanítás szünetel. Var nak emberek, akik éppé most, a tanítás megkezdés előtt fáradoznak, szervezne! hogy ősszel még eredménye sebben indulhasson a műnk; Nem is a kötelező általáno iskolai oktatás, mert anna már kialakult rendje, bevál módszerei vannak. Sokkal na gyobb gond és izgató probié ma a felnőttoktatás szervező se, a szórványosán még min dig meglévő analfabétizmu felszámolása. Erről a munkáról beszél gettem a minap a sátoraljaúj helyi járási tanács vezetőivel A beszélgetés elég hosszú é kiadós volt, a legilletékeseb bek tájékoztattak és mondtál el terveiket. Vavrek Istváj elvtárs, a járási tanács elnök helyettese, Halász István, i vb-titkár, és a tanulás szerve- .zésének közvetlen irányítója Deák Imre, a művelődési osz­tály vezetője. 1 ízéves terv Statisztikákat és kidolgozod terveket raktak elém. Lénye­gében egy tízéves oktatási ter­vet. amely magában foglalja hogyan és milyen ütemben akarják felszámolni minde­nekelőtt az analfabétizmust, majd tíz év múltán elérni, hogy 45 éves korig minden ember elvégei:ze az általános iskolát a VIII. osztállyal be­zárólag.. Nem lesz ez könnyű mun­ka, annyi bizonyos. A járás területén 52 községben 18 000 olyan 45 év alatti ember él, aki nem végezte el az általá­nos iskolát. Vannak olyanok, akik csak két-három, de leg­több az olyan, aki négy, vagy hat osztállyal rendelkezik. A 18 000 ember 90 százaléka ter­melőszövetkezeti tag. de még a tíz százalék egy része is me- "•gazdasági. állami gazdasági és erdészeti dolgozó. Ezeken kívül 560 analfabétát tartanak számon a járásban. A már említett t(z éves terv első és legsürgetőbb tétele: az analfabétizmus teljes meg­szüntetése. Ezt két év alatt tudják biztosítani. A járásban jelenleg 540 pedagógus dolgo­zik, és mindegyik vállalta, hogy két év alatt egy-egy analfabétát megtanít írni-ol- vasni. A további húsz analfa­béta patronálását tanácsi és pártmunkások vállalják. Ezzel a legnehezebb és leg­fájdalmasabb problémát meg­oldják. De már e két év alatt is teljes erővel szervezik e hiányzó osztályok pótlását. Az ütem érzékelésére csak egy példát. Az 1963—64-es tanév­ben 1800 ember tanult az ál­talános iskolák esti tagozatán. Hiányzó osztályokat pótoltak, s közülük 1600 sikeresen le is vizsgázott. Az 1964—65-ös tanévre viszont már 2200 em­bert vesznek fel, tehát négy­százzal többet, mint tavaly, s ezt az ütemet a következő években úgy fokozzák, hogy A Magyar Rádió és Televízió miskolci «tudinianak műsora áss méteres nuIlömhosszoD 18—lt aráig) Megyei körkép. Együtt a „tízről” . . . összege­zés. Ma hallottuk a Mezőgazdasági 3épjavló Vállalatnál. Hangszerszólók. Az egészségügyi kultúra kérdő­iéi. A nők életéből: A házfelügyelő. Bécsi bonbon! — Bemutatjuk j egújabb lemezünket. Sporthíradó. Társsífolmi összefogásból hatlakásos ikerház Miskolcon, 1 a hejőcsabai Pakta telepen több cigánycsa­lád él még egészségtelen vis­kókban. Az itt lakó emberek életkörülményeinek megvál­toztatására, a Népfront javas­latára, hasznos kezdeményezés valósul meg. A kerületi tanács a társadalom segítségével napfényes, cseréptetős, szoba, konyhás lakásokat építtet azoknak a cigányoknak, akik állandó munkát vállalnak, gyermekeiket iskolába járat­ják, és ők maguk is részt vesz­nek alapismereti tanfolyamo­kon. Ezeket a feltételeket a telepen lakó mind a 24 ci­gánycsalád vállalta. Az első hatlakásos ikerházat már fel is építették. Munkájukhoz sok segítséget kaptak. így például a városi tanács bontásból visz- szamaradt értékes anyagot bo­csátott rendelkezésükre, a környező üzemek dolgozói, a kerület kisiparosai pedig a villany bevezetésénél, vala­mint más szakipari munkák­nál segédkeztek. A maguk ál­tal épített napfényes laká­sokba a napokban költöztek be a cigánycsaládok. Az iker­ház köré most virágos kertet létesítenek, és a közeli hetek­ben a társadalom összefogásá­val úiabb hat lakás alapozását kezelik meg, hogy mielőbb el­tűnjenek az egészségtelen put­rik Hejőcsabáról is.------oOo—---­— ELÜTÖTTE tolatás köz­ben traktorával Medve József traktorvezető Csendi Sándor gyermeket. A szerencsétlensé­get a traktorvezető gondatlan­sága idézte elő. Az eljárás megindult. J ******************* * T * * * *******************' őtcLmi og Oszkár epekövekig ható sérelemmel a szivében hagyja■ el megaláztatása színhelyét. A kapuból még visszapillant, s e pillantás nyomán, ha az Jog kar társ meggyőződése szerint cselekedne, a vállalat sokat emle­getett központja rommá válna. A jogos harag, a sértett ön­érzet annyira kiül nemes lényére, hogy Bubenyák. kartárs szánakozó arccal állítja meg. — Szegény barátom. A temetésről? — Nem. A vállalat központjából — zokogott Jog kar­társban az igazi férfibánat. — Letoltak? — Nem. Prémiumot kaptam. — Oh, hát az más. Gratulálok! — Inkább sajnálj. Az a pré­mium az én tettemért koldus­nak lökött könyöradomány. Barátom, írd és mond, százezer forintot takarítottam meg a. vállalatnak és . .. — Hogyan? — Felfedeztem a hibát. — Nem magyaráznád meg részletesebben? — Vállalatunk egyik megrendelőnknek több millió fo­rint értékű gépel adott el. Minden jó, csak éppen a berende­zés nem működött. A megrendelő követelte, hogy hozzuk rendbe. Hát ez testvérek közölt is százezerbe került volna■ Ekkor léptem, közbe én. Mindent rendeztem, s a vállalatnak egy vasába se kerül. — Valami nagyszerű újítást alkalmaztál? — Fenét. Felfedeztem egy formai hibát az okmányokban, s bebizonyítottam: a megrendelő követelése jogtalan. — Mégis működik a berendezés? — Az, amit mi csinálunk? Hahaha ... — Ezek szerint mégis ki kell javítani. — Persze, hogy ki. Meg is tesszük soron kívül. Elvégre mi mindent a megrendelők óhaja szerint teszünk. Csak ép­pen a költségeket ők fedezik. No, mit szólsz hozzá? — Az őszinte véleményemre vagy kíváncsi? — Igen. — Becstelenség. — Miii... hogy-hogy . — Ügy, hogy most már tudom, ki az, akinek hibájából elesünk a nyereségrészesedéstől. Ha nem tudnád, most mái én is a megrendelő vállalatnál dolgozom. Jó étvágyat a pré­miumhoz! og Oszkár értetlenül bámul utána. Bubenyák úgV hagyta faképnél, hogy köszönni is elfelejtett. — Hallatlan — dünnyögte megbántottan. ■ Ezért törje magát az ember a közösségért. (Csorbái J Jól dolgosó KISZ-fi,utalok Nagy munka várt az idén a miskolci 100. számú Iparitanu­ló Intézet kiszeseire. Azonban valamennyi feladatot, dicsére­tükre legyen mondva, eredmé­nyesen megoldottak. Derekasan kivették részüket a társadal­mi munkából: összesen 14 ezer 400 órát teljesítetlek. Sokan vettek részt a különböző épít­kezéseken, az ISZM-mozgalom során rendezett versenyek szintén győzelmet hoztak. A kovács szakmában rendezett verseny döntőjét is az intézet fiataljai nyerték meg. De ha­sonló sikereket értek el a kul­turális munkában is. Az el­múlt évadban több mint 800 I tanulónak volt színházbérlete, 670 pedig teljesítette a József Attila olvasómozgalom köve­telményeit. Drótos János Miskolc Kárt okozott a költözködés Két éve, az abaújszántói já­rás megszüntetése után, a pos­ta új épületbe költözött, és csak a telefonközpont maradt a régi helyén. A postához ter­mészetesen telefonkábeleket kellett vezetni, s ezt a környe­ző házak lakóinak fáradságos munkájával létrehozott parkon vezették keresztül. Nem bosz­Tamilnak a fiafal horgászok A borsodi fiatalok közül évről ’ évre többen kedvelik meg a sporthorgászatot. Az Észak-magyarországi Horgász Egyesület háromezer tagja közül ötszáz fiatal. Közülük is kétszázan az idén váltották ki először horgászjegyüket. Az egyesület anyagi támogatással is igyekszik a fiatalok hasz­nos és egészséges időtöltését eredményessé tenni. Nemré­giben például a Hemád holt ágánál. Novajidránynál sá­tortábort állítottak fel, ahol a fiatalok egyik csoportját^ egy héten át tapasztalt, idősebb horgász oktatta, tanította a horgászás fogásaira, az ér­vényben lévő szabályokra. A jól bevált táborozást a jövő­ben rendszeresítik. Az ifjú horgászok részére csoportos foglalkozást tartanak. hor­gászfilmeket vetítenek, hogy jártasabbak legyenek a hor­gászás „tudományában”, job­ban megismerjék a halak éle- j a njmgtát. Ahogy a postáskis- ■bét. (asszony végzett a számolással, rek. De engedelmes, dolgos. Most, hogy húsz napig szün­idei szabadságon volt, tizen­kilenc napon át kőművesek mellett dolgozott, hogy segít­sen bennünket. Nem csirkefo­gó, aminek a főnöke tartja! — Annak tart, Laci? — Azt mondta. Hogy ilyen csirkefogó gazemberrel nem dolgozik együtt. Elzavart, ami­kor másnap reggel bementem a boltba. — Van rá tanú, hogy ezt mondta? — Nincs. Egyedül voltunk a raktárban ... Azt sem tudom, hogy értem haza. Azt tudom, hogy ríttam a szégyentől... * Ki a bűnös és ki az ártatlan? Kinek van igaza? Azoknak semmi esetre, akik azt mond­ják, hogv ..kár ísv felfújni a dolgot”. Nem csak az ezer fo­rintról van szó. Becsületről. De kinek a becsületéről? A veze­tőéről? Vagy Laciéról? A társa­dalmi bíróság dolga, hogv ki­derítse. Mert valakin tisztára kell mosni a foltot! E”-’'k em­beren a múltia. másikon a lö­vőié miatt. Tények, bizonyíté­kok híján nehéz a feladat. De mindenképpen meg kell tud­nunk. kinek higgyünk ezután Mert embereknek hinni, em­berekben bízni — a társada­lom egyik legfontosabb ügye. Akkor vétkeznénk, ha az ilven eseteket elbagatellizálnánk, szemet hunynánk felettük. Ak­kor megsokasodnának. Hogv befizetés révén megtérült a kár — ez csak egvik oldala a dolognak. Vannak paragrafu­sokat bújtató kiskapuk. De a becsületen nincsenek. Csala László szántaná az embereket annyira, ha annak idején a járda és a felásott terület között, éppen erre a célra, egy másfél méte­res sávot nem hagytak volna ki. De a szerelők mégis a szép parkot tették tönkre. Korábban a tanács sokszßi felhívta a lakosság figyelmét a parkosításra: s az embereit gondozták is, locsolták a szá­razságban a virágokat, anyagi áldozatot is hoztak, s most vé­ge. Legjobb tudomásunk sze­rint minden munka kivitele­zését megelőzi a tervezés. Akik a telefonvonalak áthelyezéséről intézkedtek, akik a terveket készítették, nem jártak a hely­színen? Sok ember kérdezi el­keseredetten: miért kellett a szép, több tízezer forintos tár­sadalmi munkával készült par­kunkat tönkre tenni, s ki fog' ja azt helyreállítani? Dr. Réthy Árpád Abaújszántó Pálházán is befejezlek az aratást Termelőszövetkezetünk veze­tősége az aratás befejezése alkalmából a határban ünne­pélyesen fogadta az aratásban résztvevő dolgozókat. A tagság lelkes, szorgalmas munkája eredményesnek bizonyult. Ros­tás István brigádvezető és lS társa elsősorban a gép kihasz­nálását és a szemveszteség megszüntetését tartották szert1 előtt. Nagyban hozzájárult zt aratás gyors befejezéséhez a tsz fogatos brigádjának és * * besegítő családtagoknak j° munkája is. Illés Zoltán brígádvezető kö­szönte meg az aratók eredmé­nyes munkáját, a tagság nevé­ben pedig Szenem András tetí ígéretet a további jó munkára. Hogy ilyen gyorsan és jó ered­ménnyel sikerült lebonyolítani az aratást, az részben a Sátor­aljaújhelyi Gépállomásnak köszönhető. Az ünnepélyes alkalomra sertést vágtak, s a friss &öf mellett kellemesen elszórakoz­tak. A késő esti órákban sZ emberek az aratógépek reflek­torfényei mellett, nótaszóval vonultak végig Pálházán, Illés Gyula ßzew* ■fcríai A társadalmi bíróságnak hétfőn kellett volna tárgyalnia az ügyet. Az alperes kérésére azonban, aki időközben sza­badságra utazott, elnapolták a tárgyalást. „Egyáltalán mi szükség erre? — csóválják fe­jüket a vállalati központ ve­zetői. — Ami történt — történt, az igazságra már úgysem derül fény...” Ha ilyen egyszerű volna! Be­csületről van szó. Talán annál is többről... * Az anya sír, az apa önma­gát ingerli dühödt kifakadásra. Laci, a húsipari tanuló hall­gatagon maga elé néz. lefelé, a mintás szőnyegre. De ha kér­dik, felemeli tekintetét, és nem rebben a szeme. — Laci, hová lett az ezer fo­rint? — Nem tudom. Én nem lop­tam! — Mondd el még egyszer, mi történt? És elmondja azt, amit a jegyzőkönyvekből már isme­rünk. — Május 29-én kora délután szólt a boltvezetőm, hogy a megszámolt pénzt — húszezer néhánvszáz forintot — csoma­goljam be, vigyem a postára, és adjam fel. Megszokott mun­kám ez nekem, sokszor csinál­tam már. Mentem most is. be­adtam a kisablakon és vártam a nyugtát. Ahogy a postáskis­asszony végzett a számolással, rámnézett és azt mondta: „Ez a pénz ezer forinttal kevesebb, mint amennyit a csekken fel­tüntettek. így nem veszem át.” Azt hittem, valami tévedés van a dologban, rohantam vissza az üzletbe, tán két perenvi járás­ra van a postától, és jelentet­tem, mi a baj. „Márpedig a pénz megvolt, ha hiánvzik be­lőle, csak te lophattad el” — mondta Lajos b^csi, a főnököm, így történt... Én nem lontam. Az apa felhördül, ahogy benne is felelevenedik a nap emléke. — Amikor hazajött a fiú. azonnal elmondta a doleot Hit­tem neki, most is hiszek. Nem tolvajnak neveltük. Mindig ott áll a fizetés a konvhaszekrénv- ben. soha egv fillér nem tű­nik el belőle. Ismerem saját fiamat. Becsületes embernek neyeltük. És most folt esett a becsületünkön!. . , Még aznap este elmentem a rendőrségre, másnaD a Diósgvőri Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat­hoz. maid pert indítottam a járásbíróságnál. A bíróság azonban, miután a bolt veze­tőjét a vállalat még a leltár előtt kötelezte a kár megtérí­tésére. az ügyet átadta a vál­lalat társadalmi bíróságának. * De hát hová lett az ezer fo­rint?! Arról senki nem adhat számot. „Ne bonyolítsuk az ügyet! — mondják a központ­ban. — A kár megtérült és az üzlet vezetője, N. L. Is levon­hatja a tanulságot. A KÜSZ 28. paragrafusának 1. bekezdé­se előírja, hogy ahol nincs pénztáros, márpedig a szóban- lévő boltban nincs, ott a ve­zető maga gondoskodjék a napi bevétel továbbításáról. Nyug­tát kérjen attól, akinek feladás végett átadja a pénzt. N. L. ezt elmulasztotta. Ezért írásbeli figyelmeztetést kapott. Meg a saját zsebéből fizette ki a hi­ányt. Jó tanulság ez! Eléged­jünk meg ennvivel, és ne fúj­juk tovább . . .” És a becsület? A kételyek? A vád? Valaki lopott. Vagy té­vedett. De ki?! * A vállalat néhány vezetője szerint N. L.-hez. sem a helyet­teséhez. aki a pénzt másodjára megszámolta, nem fér kétség. Ami pedig a tanuló gyereket. K. Lacit illeti? Nos. rossz ta­nuló — kétszer bukott. Tudunk róla. hogv a Pálmába, meg a Kék Acélba jár. — Igaz ez, Laci? Laci szeme megint egyene­sen néz, nem rebben. 1 — A Kék Acélban egyszer voltam, egy lánnyal, anyuka engedélyével. Nálunk lakott a lány. Két pofont kaptam én is. meg ő is. amiért tíz óra helyett fél tizenegykor jöttünk haza. Nem tudtuk abbahagyni a tán­cot ... A Pálmába nem men­tem. Nem is tudom, hol van... Az apa dühös. — Igaz, rossz tanuló a gye­■ tíz év múlva minden 45 éves | aluli férfi és nő megszerezz: a VIII. osztályról szóló bízó i nyítványt. A példamutatás szerepe A hiányzó osztályok pótlása a felnőtt, munkába járó em berek beszervezése, meggyő zése, természetesen nem olyai egyszerű, mint ahogyan a le- írásból látszik. Bonyolult, ne héz munka ez. Sokan nerr akarnak tanulni, nem kíván­ják elvégezni az általános is­kolát, egyszerűen nem érzil szükségletét, vagy még ponto­sabban: nem tudják felmérn értékét. — Sok embert nehéz rábe­szélni — mondta Deák elv­társ, aki maga is pedagógus és sokáig falusi iskolában ta­nított. Ismeri a falusi menta­litást. — Sajnost, igen érzé­keny kifogások is vannak. — Például, milyenek? — Talán legszomorúbb az a példa, hogy sok helyen a köz­ségi tanácselnök, a párttitkár, a tsz-elnök, vagy a tsz-brigád- vezetö sem akar tanulni, pe­dig ráférne, meri nincs meg a nyolc általánosa. Ilyen helye­ken az emberek aztán hamar a szemünkbe mondják: én ta­nuljak? Hiszen a titkárnak, vagy az elnöknek, a brigád­vezetőnek annyi osztálya sincs, minit nekem. A szakmunkás tanfolyamok anyagát is! A szervezésben az elmon­dottakon túl első helyen je­lentkezik az anyagi érdekelt­ség. Miért tanuljak? Azért, hogy okosabb leszek? Ez így nem elég az emberek egy ré­szének. Valami célt, valami hasznot is akarnak. Éppen ezért az újhelyi járásban, de már másutt ' is. úgy állítják össze az esti általános iskola anyagát, hogy az magában foglalja a szakmunkás tanfo­lyamok tematikáját is. így, aki elvégzi az általános isko­lát, egyben elvégez valami­lyen szakmunkás tanfolyamot is, amelyről igazolást, bizo­nyítványt kap, s ennek felmu­tatása után a termelőszövet­kezetben — a rendelkezések értelmében — öt-tíz százalék­kal magasabb jövedelmet (munkaegység jóváírást) kap. Természetesen az általános iskola anyagába beépített szakmai tematika mindig az adott község, az adott terme-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents