Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-05 / 182. szám

Szerda, 1964. augusztus 5. fiS7AKM«nv a poi*<;7,AO 3 ASZÁLY V annak termelőszövetkezetek, amelyek már el is felejtették az aratást. Az igrici Kossuthban még a i'ozzsal bir­kóztak a minap. A 950 hold gaboná­ból még több mint száz holdon állt a termény. Persze, azóta az is elkopott, mert siettek, igazán minden erőt az aratáshoz vezé­nyeltek. De valahogy rosszul ment a nyáron. A kombájnok, amelyeket a Mezőcsáti Gépja­vító Állomás küldött, elromlottak. A Baktaké- ki Gépállomás segített tíz napra egy kombájn­nal. Az jól dolgozott, de hamar visszakérték, így aztán mindössze 150 holdról si.került kom­bájnnal betakarítani a termést, ötszáz holdon aratógép dolgozott, a többit kézzel vágták. Nehéz volt. Nagy próba. Ráadásul a ter­més sem vigasztal. Talán-talán tíz mázsát ad holdanként a búza. De az nagyon jó lesz. Ép­pen ott voltam, amikor hozta a brigádvezető a mintát. Megannyi szorult, apró búzaszemet, gázosán, polyvásan, a cséplő sem tudta kibon­tani a toklászt. M ost az aratást és a cséplést. szorgal­mazzák. A termény kétharmada már asztagban áll, az a legbiztosabb. De a csépléssel sem volt sok szerencséjük. A cséplő is elromlott, napokig állt csapágytörés miatt. így aztán van még munka bőségesen. Két traktor a tarlón dolgozik, disz- tillerrel forgatja a talajt. Mélyszántást nem csinálnak, mert errefelé a talaj homokos, így is kiszárad. Eső is kellene. Régen kap lak csa­padékot és porzik minden. Á kertészet vigasztalóbb képet mutatott. Dolgoztak a motorok, szívták-nyomták a vizet, s esőágyúk szőke sugarai szökkentek a magas­ba. Az egész kertészetet öntözik. Paprika 10 hold, paradicsom 11, karalábé, karfiol 15 és 35 hold a dinnye. Húsz holdon paprikamagot is termelnek. Fele csípős, fele cecei édes. Ez adja majd a jó pénzt. 15 400 forint egy mázsa paprikamag. A terv: egy mázsa holdanként. De a termés többet Ígér. Lesz talán kettő má­zsa is. A kertészet már szállít. Július elején kezd­ték, s azóta folyamatosan és egyre több zöld­ségfélét adnak át a MÉK-nek. Eddig napi 50— 00 mázsát, de felfutnak a száz mázsáig. Külön elismerést érdemelnek a termelőszövetkezet vezetői, hogy amikor csak tehetik, segítenek a zöldáru szállításában. Egyenesen Miskolcra, vagy Özdra viszik az árut. Ez nagyon fontos, mert a MÉK-nek és a TEFU-nak nincs elegen, dő teherautója, a zöldségfélék fő szezonjában, az úgynevezett „csúcsidőben” jól jön a terme­lőszövetkezetek segítsége. A megye lakossága gyorsabban és frissebben kapja meg a zöldség­féléket. I griciből egy óriás legelő szélén men­tünk át delejre. Jószág sehol. A le­gelő fehér, a füvet kiperzselte az aszály, a síkság egyetlen kopár vég­telenség. Csak a kukoricák szépeit. Azok még bírják a meleget. De nem sokáig. Bizony, errefelé nagyon kellene az eső. Sz. J. Hangos szomszédság Bodropkeresztitr » pólyák paradicsoma. A legtöbb ház kéményén ott fészkel egy-egy népes ke­lep-család. A tanácsházán is jól megfér egymás mellett, a hangos híradó hangszórója és a két gólyafeszek, legfeljebb az fordul elö néha, hogy a gólyák versenyt kelepéinek a közérdekű közleményekkel. b.., (Foto: Szabados) Caép^i^ón Hogyan tovább?! ni. A végrehajtó bizottság ** olyan határozatokat ho­zott, ■ amelyek m i n denltép pen hozzájárulnak ahhoz, hogy a Diósgyőri Gépgyár hosszú idő Után ismét révbe jusson. Amikor a napokban az igaz­gatói tanácson arról beszélget­tünk. hogyan lehet az év hát­ralévő hónapjaiban a legjob­ban megszervezni a munkát, mit kell tenni azért, hogy a gépgyár 1905. január elsején, tiszta lappal kezdjen, mái' a városi párt-végrehajtóbizott­ság határozatainak tükrében, annak szellemében esett szó a holnap tennivalóiról. Elöljáróban annyit: a Diós­győri Gépgyár lcollcktívája az átszervezés után a nehézségek ellenére is meglehetősen sok feladatot oldott meg eredmé­nyesen. Annak ellenére, hogy a gyár nem teljesítette teljes termelési és befejezett terme­lési tervét:. 1962-höz viszonyít­va 3,4, illetve 5,4 százalékos fejlődés mutatkozik. A költség­szint teljesítésénél ' 1963-ban már 0,2 százalékos javulás volt, az exportterv teljesítésénél pe­dig még kedvezőbb a helyzet. Ezek az adatok is azt bizo­nyítják. hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának gépiparra vo­natkozó határozata helyes volt és a korábbi három gyár anyagi, technikai eszközét, szubjektív feltételeit az átszer­vezés után nemcsak jobban, hanem célszerűbben, helyeseb­ben. gazdaságosabban hasz­nálták fel. C z volna tehát az érem egyik oldala — a fénye­sebb! De van egy másik is, amelyik fakó. És ebben is egyértelműen állást foglalt a végrehajtó bizottság, amikor kimondta: az eredményeken kívül sok az olyan belső és külső tényező, amely nehe­zíti a gyár tervszerű munká­ját. és ezért felelősség terheli elsősorban a vállalat, kommu­nista vezetőit és a Kohó- és Gépipari Minisztérium azon szerveit, amelyek egy-egy fel­adat megoldásánál késleked­tek a segítségnyújtással. Ilyen általános konklúzió szem előtt tartásával, figye­lembe véve a Diósgyőri Gép­gyár népgazdaságunkban el­foglalt fontos helyét, határo­zatban rögzítették, hogy a gyár pártbizotsága még rend­szeresebb ellenőrző munkával segítse a holnap gazdasági feladatainak megoldását. A párt- és tömegszervezetek a gazdasági vezetéssel karöltve törekedjenek rá. hogy munká­juk hatékonyabb, konkrétabb legyen, és növekedjék a veze­tés színvonala. Ez egyébként olyan koncep­ció, amelyről pártunk VIII. kongresszusán is szó esett. Beszámolójában Kádár elvtárs azt mondta: ma, amikor a gaz­dasági építés nagy és fontos feladatok megoldását kívánja, növekszenek a követelmények a gazdasági vezetéssel szem­ben. A jelentős gazdasági eredmények önmagukban bi­zonyítják, hogy a gazdasági vezetés nálunk általában meg­felelő színvonalú. A feladatok azonban megkövetelik, hogy még tovább javuljon. A gaz­dasági munka eredményessé­gén múlik, hogy a termelé­kenység. a munka hatásfoka, a népgazdaság minden terüle­tem gyorsabban növekedjék. ET megállapításokba na- . gyón belevágnak azok a követelmények, amelyeket a végrehajtó bizottság határo­zata állított a gépgyári veze­tés elé. Hiszen a gazdasági ve­zetésnek, és erről is sokat be­széltünk a minap ■ az igazgatói tanácson, a napi gondokon kí­vül rendszeresen foglalkozni­uk kell a holnap feladataival. Ebbe beletartozik az is, amit Kovács Zoltán termelési igaz­gató mondott: nagyobb fele­lősséggel kell előkészíteni a termelést, a műszaki fejlesztést és a tervezést. Ezzel lényege­sen csökkenthetnék a koráb­ban oly gyakran előfordult kapkodást, idegeskedést, egy­szóval a „tűzoltómunkát". Határozottabb, következete­sebb, egységesebb lehetne a vezetés! S ha ehhez hozzáadjuk a dolgozók mind szélesebb ré­tegeinek bevonásával biztosít­ható üzemi demokrácia fej­lesztését, nagy erővel számol­hatunk. Sürgősen meg kell szüntet­ni a vállalat belső vezetéséljen és a középszinten tapasztalha­tó bizalmatlanságot a felü­gyeleti szervekkel szemben. Mert ennek nemcsak az a kedvezőtlen kisugárzása, hogy a központi akarat érvényesü­lése elmosódik, hanem az is, hogy a bizalmatlanság ..alátá­masztása" sok időt és értékes energiát von el a vezetőktől. Mindenképpen javítani kell a vállalatnál fontos helyet el­foglaló műszaki előkészítő szervek munkáját. Érdemes lenne felülvizsgálni azt is, hogy a gyár mérnökei, műsza­ki dolgozói képzettségüknek és képességüknek megjelelő Bodrogközi tennivalók Járjuk a sátoraljaújhelyi já­rás változatos, sokrétű gazdál­kodásra alkalmas területét. Fönn a Hegyközön, s lenn, a Bodrog és a Tisza körülölelte Bodrogközön mindenfelé tar­lók, búzaasztagok. Búgnak a cséplők, vontatók sietnek bú­za- és árpakévékkel megrakott pótkocsikkal a szérűk felé, s a tegnapi búzatáblák helyét tö- ri-forgatja az MTZ-, vagy a DT-vontatta eke. Termelőszövetkezeti tagok, gépállomási traktorosok, kom- bájnosok úgy dolgoznak, ahogy hetekkel korábban, az aratási, a nagy nyári munkák előkészü­leteinek idején megbeszélték, eltervezték. Egy dolgot azon­ban feltétlenül észre lehet venni az elejtett szavakból, a kilátásokat latolgató válaszok­ból, de leginkább a széles re­pedésekkel rovátkáit talajból, s az ernyedt kukorica- és répa­táblákból, hogy a sátoraljaúj­helyi járásban, s elsősorban a bodrogközi részen az aszály keresztülhúzta a tsz-vezetölc, a tsz-tagság számítását. Csak néhány hétre elég: a takarmány gabona Olyan becsületes, minden te-' kintétben szakszerű munkát még soha nem kapott Bogrog- köz földje, az elvetett mag, a növekedő növény, mint az elmúlt hónapok során. Való­ban, csak elvétve találni gyom­szálat a kapásokban. Mégis, ahol a természet szűkmarkúan bánt a csaDadékkal. ott bizony 3—4 mázsányi, alacsony fajsú­lyú szemet hoztak holdanként a kalászosok, ahogy arrafelé mondják, erősen „tilinkol” a kukorica. Látja ezt, tudja ezt a tsz-tagság. Az irodákban na­ponként új és új számoszlopo­kat vetnek papírra. Tervezget­nek, hogyan sikerül valamit pótolni abból, amit könyörtele­nül elvett az időjárás, az aszály. Mindenki tudja. hogy. kevesebb keiül a kamrákba, a zsebekbe, a tsz-ek pénztárába, mint amennyit terveztek. Mégis igen ritka a panaszkodó, az elégedetlenkedő szó. S a leg­gyakrabban emlegetett problé­ma az állatok takarmányozásá­val kapcsolatos: mi lesz a szép állatállománnyal. A karcsai, a karosi termelő- szövetkezetekben, s más helye­ken is, csupán másfél-két hó­napra elegendő a megtermett takarmányárpa. S ami súlyos­bítja a helytetet: a legelők ki­hélyen vannak-e', s ha nem; gyors intézkedésekkel ajánla­tos ezen. változtatni. Azt is hallani: sole a vita és gyakoriak a súrlódások a ve­zetők között. Erről is nagyon őszintén beszélgettünk. Nézzük hát. milyen, vitáik is voltak a gyárban? Lipovszki elvtárs azt mond­ta: a legtöbbször ott kezdődött a vita, hogy sok munkát rak­tak ránk, és én elvállaltam. Vagy mostanság arról vitatko­zunk a termelési igazgatóval, hogy a H-egység túl van ter­helve, és mégis van olyan export, amit el kell vállalni. Hát igen. Tavaly olyan gon­dok voltak, hogy 400 milliós rendelés hiányzott. Most meg a jövő évre csaknem ennyivel több érkezett be. Amikor er­ről szó esett. Molnár József gazdasági igazgató közbe ve­tette: csak annyit szabad vál­lalnunk, amennyit a meglévő lehetőségekkel teljesíteni tu­dunk. Mert azok a súrlódások, amelyek akkor keletkeznek, amikor erőnkön túl vállalunk — milliókba kerülnek. Ne­künk is, meg a népgazdaság­nak is. És rontják a hitelün­ket! Az igazgatók közül többen is megemlítették, hogy a jövőben olyan vezetési lég­kört kell kialakítani, amely eleve biztosítéka az egyöntetű cselekvésnek. Mert vitázni le­hat, Sőt, kell is! De amikor a vitában kialakul egy állás­pont, s azt elfogadják, akkor már nem lehet kétféleképpen beszélni, össze kell fogni, s tekintélyt szerezni az ügynek. És itt megint vissza kell ka­nyarodni a megalapozottság­hoz. Ha jó a terv, félreértés ne essék, nem valami kényel­mes munkával teljesíthető programról van szó, teljesít­hető az elgondolás, szíveseb­ben fáradoznak az emberek. Jobb kedvvel dolgoznák, mint akkor, ha eleve lehetetlen a száradtak, nincs zöldtakar­mány, tehát már jelenleg is veszélyeztetett a szarvasmarha- és a sertésállomány ideális ta­karmányozása. S ha a Bodrog­köz közös gazdaságai nem kapnának segítséget, ha nem számíthatnának a megye és az ország támogatására, bizony tönkremenne az állatállomány, túl kellene adni több ezer da­rab szarvasmarhán, sertésen. A tsz-ek vezetői, a tagság nyu­godt odaadó munkájának oka az a tény: tudják, nem marad­nak magukra. Megyénk egé­szét, sőt az egész ország egé­szét tekintve, mindenütt lé­nyegesen jobbak a termésered­mények. Többet hozott a ke­nyérgabona, s rekordtermést ígérnek a kapások. Ez a tény, a mi társadalmunkat a mi egész életünk szocialista jelle­gét véve alapul, egyenlő azzal, hogy nálunk soha senki nem maradhat magára, még olyan esetben sem, amikor megtévedt valaki. Hát még akkor, ha oda- adóan, becsületesen dolgozott, s objektív okok következtében került nehéz helyzetbe, mint ez évben a Bodrogköz több közös gazdasága. Ön tösn i, ön tösn i ! Néhány termelőszövetkezet a Bodrogközben korántsem küzd az általánosan jellemző gon­dokkal, bajokkal. A sátoralja­újhelyi Uj Erő Termelőszövet­kezet Bodrog környéki terüle­tén olyan termés ígérkezik ku­koricából. cukorrépából több száz holdon, amilyenre való­színűleg szintén nem volt még példa. S a kivételesség oka: az említett területeket a tavaszi áradás folyamán elöntötte a Bodrog. Két-két és fél hétig állt a földeken a víz. Érthető, hogy olyan optimális lett a ta­laj nedvességtartalma, hogy a legnagyobb aszály sem képes legyőzni, legyűrni a növényt. Azért sem, mert a tsz öntözés­sel segítheti, segíti is a növény fejlődését, növekedését. És ha­sonlóan szép termést ígérő táb­lák találhatók több olyan kö­zös gazdaságban, ahol megvan, nak az önlöz.és lehetőségei, fel­tételei. A bodrogközi földek ugyanis talán a legjobban ter­mő részek megyénk területén — ha nem hiányzik az egyik legfontosabb életelem: a víz. A karosai, a karosi, a cigán- di, a pácini és más, öntözőbe­rendezésekkel, öntözési lehető­ségekkel nem rendelkező ter­melőszövetkezetek idei, nagy­mértékben negatív példája, az alacsony termésátlagok (s a már harmadik éve tartó aszály a Bodrogközön) arra figyel­meztetnek: mielőbb gondos, kodnunk kell elegendő öntöző- berendezésről, az öntözési le­hetőségek megteremtéséről a sátoraljaújhelyi járás terüle­tén. Nem számoltunk pontosan utána, de bizonyos, hogy ha csak a tervezett termés és a valóság közötti értékkülönbö­zetet vesszük alapul, ebből az értékből számos öntözőberen­dezést lehetne vásárolni, vagy csatornát építeni ahhoz, hogy hasonló aszály ne ismétlődhes sék meg többé ezeken a terű' leteken. Öntözni, öntözni, vizet adni talajnak, növénynek. Csakis ez biztosíthatja a bod­rogközi tsz-ek biztonságos ter­melését! A járás és a megye vezetői, igen helyesen, már megtették a szükséges intézkedéseket arra, hogy a szakemberek minde­nütt megnézzék, milyen mér­vű a takarmányhiány, hogy a Bodrogköz segítséget kapjon. Azt az igen jelentős terméski­esést, pontosabban termelési kiesést, amelyet az aszály oko­zott, teljes egészében pótolni nem lehet. Azonban bizonyos, hogy a bodrogközi, nehéz hely­zetbe került közös gazdaságok megkapják a szükséges segítsé­get. Barcsa Sándor Szombaton nyit a tokaji borkóstoló Régen híre kelt; Tokajban egy öreg pincét borkóstoló­vá alakítanak át. Az ország távoli részéből ide érkező tu­risták, Tokaj nevezetességeit, látványosságait kereső embe­rek is tudnak a tervről. Felke­resik a munkálatok helyét, ér­deklődnek mikor készül el, milyen lesz. Az érdeklődők egyelőre még csak a szép kilátásban gyönyörködhetnek. A Tisza és a Bodrog találkozásának lát- ryányát nem lehet megúnni, • mindig szívesen nézi minden- Jki. Márpedig ezt a pincét, az kapott feladat megoldása. «új borkóstolót igen szerencsés És ez esetben nem lesz szük-t helyre építették, a két folyó­ség arra, hogy például a ter-«ra, a Tisza-hídra, s az ezeket melési igazgató munkaideje- r ölelő, sokszor megcsodált táj­itok felét olyan jelentések ké-^ra tekint. szftésévd töltse, amelyekben» Mit látni bent? A bejárat arról számol be, miért nem ’ közelében pult, balra hosszan készült el egy-egy gép. «nyúló pinceág. Szabályos, Végül még egy dolog: visz- Jigazi pince, bolthajtásos tető- sza kell nyernie az egész gyár-1 vei, kövekkel, hűvösséggel, nak az önbizalmát. Erkölcsi' tompa fénnyel. És mindenek- alap kell ahhoz, hogy igenis telőtt a legszükségesebb kellék­lehet tervet teljesíteni Diós--Eel, a hordóval. A hordókkal, győrött. Olyan üzemben, ahol * mert többet is begurítottak világhírnevet és elismerést' ide, megtöltve jóféle borral, szerzett gépek készülnek évti-jÁ pince oldalán polcok fut- zedek óta, jó gárdának kell s nak, hogy a hordóból lopó- lennie. A tervezőasztaloknál. z°tt, pohárba csurgatott, illa- éppen úgy, mint a megmun- tozó hegyaljai termeket ká­káid gépeiméi. És az ilyen1nyelmesebben kóstolgathassa kollektívában bízni kell, mun-1 a szomjas ember. A polcok Icáját éi'télcelve és segítve. És l alatt négyszögletes, falba ajánlatos kiindulni abból a süllyesztett szekrénykék; az gondolatból, hogy az emberek itt elhelyezett égők szolgál tat­többsége jót akar, s ha hibát.ják a világítást. Persze, csak követ el, biztosítani kell a le-' hetóségét annak, hogy ki ja-' mod'lava1’ hiszen nem igazi vítsa. r pince az, ahol fényárban Van. kiút a Diósgyőri Gép-a ászik minden. nnnrban! Csak következetesen9 , .... _ , . M. dolgozni dog,­tegnap hibái neismetlődhes-» nyezetcnok rendezését a Tű­sének meg urna. Hogy a veze-, kaj és vidéke Körze(i Földmű. tesi módszerek csiszolódjanak,»VGSSZÖ tk t d l -. “ tökéletesedjenek Hogy köve-* íto)ték több‘ezÄrtntet író sebb legyen a súrlódo felület társadalmi munkával. Bizo­aZ emberCk k°-:7,osan ..sokan keresik majd zort egyaránt. »fel az uj pincét, ahol hat féle így lesz valóság azokból aJbort mérnek. A’ ház, itás_ nagyszerű gondolatokból. ame-;ra- péntekcn nuc’usztus betc_ lyeket határozatokba foglalt Jdikén kerü, SOI. 6s szombaton J adják át a közönségnek. <pt) párt-végreh a jtóbi zo ttsá g'a, így kerülhet a Diósgyőri Gép-J gyár ismét a terveket, gazda-a ­sági és műszaki követeimé-0 nyékét becsülettel teljesítő* — AZ ORSZÁGOS Talál­na Halatok közé. ® mányi Hivatal most keszítet­C ha visszagondolok arra*; *e e* ^ félévi statisztikáját, a megbeszélésre, amely- összeállításból kitűnik, nek kapcsán e témákról szó hogy az idén hat hónap alatt esett az igazgatói tanácson, hazai és 322 külföldi ta- azt kell mondani: A Diósgyő- lálmányt jelentettek be a hi- ri Gépgyár megtalálta a kive- - vatalnál, kilenccel többet, zetö utat. e mint tavaly, A bf jelentett Induljon el hát rajta! £ hazai szabadalmakból 394-et Paulovits Ágoston «fogadtak el eddig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents