Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-26 / 199. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJÄ

XX. évfolyam, 199. szám

ARA; 50 fillér

Szerda, 1964. augusztus 26.

Hatszázezer ember kísérte utolsó útjára Palmiro Togliatti elvtársat

Az olasz főváros élete meg- énult ezen a keddi napon, z összes olasz tartományoktól népes szocialista és kommunista küldöttségek érkéz- fék, de sokan búcsúztatták Togliattit a kereszténydemokraták soraiból is. Togliatti va- famennyiük számára hosszú íveken át a nép harcait, regényeit, törekvését jelképezte. Ausztráliából és Chiléből, Európából és Amerikából, fáinden kontinensről érkeztek küldöttségek, nem csupán a kommunista és munkáspártok,

hanem számos szocialista és népi párt részéről is.

Délelőtt szünet nélkül folytatódott a zarándoklat Togliatti ravatalához. A ravatalnál az utolsó percig váltották egymást a díszőrségben a nép egyszerű fiai és világhírű személyiségek, írók, politikusok.

Délután négy órakor indult el a párt székháza elől a végeláthatatlan, több kilométer hosszú menet. Az élen a bolognai városi zenekar, majd a koszorúk, a párt szervezeteinek zászlai következtek. Az olasz kommunisták nagy halottját egyszerű diófakoporsóban helyezték a halottas kocsira:

Mögötte az olasz parlament díszőrségének tagjai haladtak. Ezután következtek Togliatti családtagjai, a párt vezetőségének tagjai, a képviselőház, a szenátus, a kormány képviselői, köztük a képviselőház elnöke és a szenátus elnökének megbízottja. Ott voltak a párt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának tagjai, velük haladtak a többi kommunista és munkáspártok küldöttségei, a külföldi követségek diplomatái, az olasz kulturális élet kiemelkedő személyiségei, a kommunista képviselők, a párt funkcionáriusai, a kommunista újságírók, a szakszervezetek képviselői, a tömegszervezetek megbízottai. Ezután a húsz olasz tartomány képviselői jöttek: mindegyik előtt zenekar és zászlóvivők sora haladt, meghajtott lobogókkal.

A menetet Róma tartomány (Folytatás a 2. oldalon.)

Elkészült a mezőgazdasági szaktanácsadás új rendszerének tervezete

Az MSZMP Központi Bizottságának ez év februárjában a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozata kimondta, hogy meg kell szervezni a mezőgazdasági üzemek szaktanácsadását. A határozatnak megfelelően a Földművelésügyi Minisztériumban most elkészült a szaktanács- adás rendszerének tervezete, ami a közeli hetekben kerül jóváhagyás végett az illetékes kormányszervek elé.

Az elgondolások szerint a mezőgazdasági szaktanács- adásnak két módja lesz; speciális és üzemi.

A speciális szaktanácsadás célja: a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szakembereivel gyorsan és rendszeresen megismertetni az új agro- és -zootechnikai, technológiai és egyéb termelési módszereket. „

Ezek elterjesztésére, megtanítására elsősorban a mezőgazdasági üzemekkel állandó gazdasági kapcsolatban levő vállalatoknak, intézményeknek van módjuk, hiszen az ő szakemberei a mezőgazdaság egyes ágazatainak legjobb ismerői és a közös termeltetési, értékesítési feladatok miatt amúgy is rendszeresen felkeresik a gazdaságokat.

A speciális szaktanácsadást — eddigi munkakörének betöltése mellett — több száz szakember látja majd cl. Szakmai továbbképzésükről a mezőgazdasági kutató Intézetek gondoskodnak, amelyek egyúttal a speciális szaktanácsadók konzultációs központjai is lesznek.

Az üzemi szaktanácsadás keretében a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok termelési terveik teljesítéséhez, üzemvitelükhöz kapnak a gazdálkodásuk egészét érintő javaslatokat. A szaktanács- adásnak ez a rendszere a felsőfokú szakoktatási és a mezőgazdasági kísérleti tanintézeteken alapul. Ezekben az intézményekben evégett létrehozzák maid a termelésfejlesztési osztályokat — amilyenek a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán és a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban már egy éve eredményesen működnek, valamint a Bács megyei példa alapján, az illetékes megyei vezető szervek képviselőinek bevonásával a mezőgazdasági műszaki fejlesztési tanácsot.

A szaktanácsadás új rendszere biztosítja, hogy mind a speciális, mind az üzemi szak- tanácsadók anyagilag is érdekeltek legyenek a körzetükhöz tartozó üzemek termelésének fejlesztésében. A tervezet szerint a szakemberek a szaktanácsadásból eredő üzemi többleteredmény értéke szerint részesedésben, illetve jutalomban részesülnek;

Mind közelebb a 4 és a 70 ezer ionná

A rudabányai hegyekben két és félévvel ezelőtt kezdték meg az ország egyik legmélyebb külszíni fejtésének kialakítását. Azóta megszakítás nélkül tartanak a letakarítási munkák, hogy a nagyobb részt egybefüggő vasérctömzseket mielőbb elérjék, és bányászkodásra alkalmassá tegyék. A munkák során csaknem hatmillió köbméter kemény, sziklás meddőt távolítanak el. Ezzel a jelentős mennyiségű földtömeggel pedig szinte teljesen feltöltik majd a közelben levő, több mint 600 méter hosszú, úgynevezett Drencsán völgyet. Az új fejtésből 1975- ig pl "’•^'láthatólag négymillió tonna pátércet vesznek ki, és erre az időre a napfényes bánya mélysége eléri a száz métert. A Mátravidéki Szén- bányászati Földkotró Vállalat dolgozói eddig korszerű gépek segítségével két és félmillió köbméter meddőt lermelAz iskolai javítóvizsgákat augusztus utolsó napjaiban tartják

millió ionná pátere lignit vagyonhoz

lek ki és szállítottak a völrv- katlanba.

Az egyenletes munkát azonban az idén is megnehezítette, hogy mintegy 40 méteres mélységben az érctömzsek egy részét 80—120 centiméter vastag, fásbarna kőszéntelepülés takarja. Az átlag 1900 kalóriás lignit vagyon meghaladja a hetvenezer tonnát, s kibányá- szása megéri a fáradságot. Ezért a bánya közelében, saját erőből, egy szénosztályozót létesítettek, amelyen naponta százötven—kétszáz tonna lignitet továbbítanak vagonokba. A rudabányai szenet az inotai és a mátravidéki erőműbe, valamint a falusi TÜZÉP-telepekre szállítják. A markológének egy hónap alatt kereken négyezer tonna lignitet szed-, tek ki, és egyes helyeken elérték a vasércet. Ezért a ru- dabányaiak a bányásznapra készülve elhatározták, hogy az év végéig az új külszíni fejtésből még húszezer tonna lignitet és hatvanezer tonna pá1- vasércet termeinA napfényes bányában tömegtermelésre alkalmas munkahelyeket alakítanak ki, és a jövő év elején megkezdik az üzemszerű érctermelést.

A Művelődésügyi Minisztérium igazgatási osztályának tájékoztatása szerint az iskolai javító vizsgákat országszerte augusztus utolsó napjaiban tartják. Az általános iskolákban és a gimnáziumokban a javító vizsga napjait az igazgató állapítja meg, s az időpontot az iskolai hirdetőtáblán teszik közzé. A javítóvizsga idejéről és az ezzel kapcsolatos tudnivalókról az iskola a tanulók szüleit (gondviselőit) értesíti. Ha a tanuló a javító- vizsgát indokolatlanul elmulasztja, tanulmánvait csak az osztály megismétlésével folytathatja.

A tanköteles korúaknak — 16 éves korig — előzetes jelentkezés nélkül, bizonyítványukkal kell megjelenniük a vizsgabizottság előtt. A tanköteles kort túlhaladottak legalább két nnnnal a kitűzött vizsganap előtt személyesen) vagy, írásban kötelesek

jelentkezni a javítóvizsgára, s a jelentkezéskor bizonyítványuk... át kell adniok az iskola igazgatójának.

Ha az augusztus végi javítóvizsgát — igazolt ok miatt a tanuló elmulasztja — az iskola !"—"’tója november 1-ig vizsgahalasztást adhat.

Az osztályozó és különbözeti vizsgákról - rendelkezések kimondják, hogy az augusztus végén sikertelen osztályozó, vagy különbözeti vizsgát tett diákok november 1-ig javító- vizsgára jelentkezhetnek. Sikertelen javítóvizsga nem ismételhető meg: a tanulónak ez esetben osztályt kell ismételnie.

A javítóvizsga egyébként csak szóbeli részből áll, kivéve természetesen a rajzot, továbbá az éneket, zenét, testnevelést, gyakorlati foglalkozást és szakmai gyakorlatot, amelyekből gyakorlati és szóbeli vizsgát is kell tenni)

Fél füllel

Fagyialtos pavilon előtt sorakozunk.

Hat év körüli averek ágaskodik a pultnál. Alig éri fel.

— Kérek egy két forintos fagyit — mondja öntudatosan.

A fehér ftíyulás hölgy szó nélkül nyomja a gombócokat a tölcsérbe, s a gyerek felé nyújtja. Az egy marék aprópénzt ad. A kiszolgáló megszámolja és rászól a fiúra:

— Hiszen ez csak 1.90!

— Nem bai, úgyis szűkén tetszett mérni, s így kvittek vagyunk — a már rohan is.

— Pá —•

A Lenin Kohászati Művek nagykohója

Világ proletárjai, egyesüljetek!

A szakembe

nem bevásárló

♦

szervek, kereskedelmi válla- ♦ latok csak vezető embernek X adnak ki bizonyos árucikke- ♦ két, elsősorban azokat, ame- * lyekből kevés van. $

— Tekintély kell nékik — j mondta egy tsz-elnök. — Ha a én megyek, én kiverekszem. T De ha elküldöm a raktárost, £ vagy valamelyik adminisztrá- ♦ tort. üres kézzel tér haza. X A probléma világos. A sző- T vetkezeti vezetők eleve md- « jak. hogy bizonyos cikkek ♦ beszerzéséhez „tekintély” X kell, s éppen ezért nem is na- ♦ gyón szorgalmazzák a megfe- J lelő. a vezetőség által megbi- ♦ zott bevásárló alkalmazásút. X A kereskedelmi szei-vek és * intézmények pedig már meg- t szokták. hogy elnökökkel, X mezőgazdászokkal, főkönyve- J lökkel tárgyalnak. Azok X ugyanis, ha szükséges, besza- ♦ ladnak a tanácshoz, vagy a X pártbizottsághoz is. és kellő ♦ segítséggel beszerzik az árut. J

Nem jó dolog ez, s ráadá- % sül kimondhatatlanul káros. ♦ Káros, egyfelől, morálisan. J Melegágya bizonyos elvtelen- ♦ ségnek, a különböző jelzők- * kel illethető összeköttetések 4 burjánzásának. És végtelenül 1 káros gazdaságilag. Annak a 4 szakembernek ugyanis, aki i bevásárlással foglalkozik, ke- 2 vesebb ideje marad a terme- j lésre, a szakmai feladatokra. 2 Márpedig nem állunk olyan j jól szakemberek dolgában, } hogy a beszerzők is közülük 4 korüljenek ki, vagy éppen- J séggel: szakembereink fő fel- 4 adata a bevásárlás legyen. ^

B

ekapcsolódik a problé- J mába egy objektív je- 4 lenség is, történetesen : 4 bizonyos alkatrészek leróni- 4 kus hiánya, és ami ezzel jár. 4 nélkülözhetetlensége. Ezért 4 is kénytelenek a szakembe- 4 rek maguk intézkedni. De a 4 szakemberek és a tsz-vezetök 4 feladata nem ez. Az ő felada- 4 tűk a gazdálkodás, a terme- « I lés irányítása. A bevásárlás- 1 ra elfecsérelt időt a gazdálko- 2 dás sínyli meg. Ebből pedig 4 már anyagi kár származik, 4 I amely egyaránt érinti az 4 egyes embert, a közösséget és 4 végső soron a népgazdaságot. 4 Ne pazaroljuk hát mezőgaz- J dnsági szakembereink ide- 4 jét. A termelőszövetkezetek J ) vezetősége válasszon bevá- 4 : sárlót. a kereskedelmi szer- J , vek és vállalatok pedig bán- 2 janak velük éppen úgy, mint- 4 ha az elnökkel, vagy a főmé- 2 i zőgazdásszal beszélnének. A 4 • szakemberek végezzék csak a < 1 szakmai feladatokat, és ne fe- 4 , cséréi jók cl idejüket bevásár- i : lássál. t

) •— U Ml .

M

iskolcon és a járási székhelyeken gyakran találkozom ismerős termelőszövetkezeti vezetőkkel : elnökökkel, mezőgazdászokkal. főkönyvelőkkel és Gépcsoparívezetőkkcl. Ebben álég nincs semmi különös, vetető embereknek elég gyakran kerül intézni valójuk s I párosban, vagy a járási székhelyen. Rendszerint, persze [álegkérdem: mi járatban?

S a válasz igen gyakran vz: bevásárolni.

Leginkább gépi alkatrészeket keresnek, de gyakran előfordul. hogy más, nem épper hiánycikk beszerzéséért utaz- Gátnak. Ha néhány esetről szórványos jelenségről lenn« szó — üsse kő, el leheti« álenni a jelenség mellett. Arr a minap egyik nagy termelő- szövetkezet, vezetőségi ülésór ; kemény. lázadó hangon ígj beszélt az agronómus;

;— Hetek óta mást som esi- 1 áálok. csiak alkatrészek utá.T tetkosok. egyszerűen bevá- 1 uárló lettem. Munkámmal 'fiazi feladatommal nem tu hók törődni, mert mindif álenni kell valamiért. Én viszont mezőgazdász vagyok és nem bevásárló. Hogyai I tudjak így hiánytalanul ele Get tenni szakmai feladataim- ’ áak?

Egy másilc termelőszövetkezetben a gépcsoportvezető \ technikumot végzett szakember panaszkodott hasonlóan.

—■ Hiába küldünk mást — álondta, — nem tudja bősze tezni a hiányzó alkatrészt jGöbbször előfordult már hogy elküldtünk egy köny telőt, egy brigádvezetőt, vág’ ?Ky jobban ráérő embert Szóba se álltak vele. Másna 1 ?z elnök, aiz agronómus. vág; ternagam beszereztük az árut t-te ez nem jó megoldás. / teakembernek nem az a fel j Udata. hogy vásárolni járjon.

S

orolhatnám még a pél dákat vég nélkül. Saj j , nos, egy nagyon kára telén séggel állunk szemben éspedig kettős okból.

Egyik ok, hogy a termelő következetek vezetői kévé helyen gondoskodnak olya.: jtefbeiTŐ]. akinek fő feladat éppen a szükséges cikkek be szerzése legyen az gépi alkat tesz, avagy egy tucat gyökér ■gefe, zsineg, zsák. seprő é hasonlók. Ha szükségelteti 1 teüami. megfelelő ember teegbízott bevásárló hiámyá ban szalad az elnök, a mező ^tezdász, a főkönyvelő, vagy teöcsoport.vezető, de minden képpen vezető ember. Ebbé •akad aztán a második ok ü 'Uhe]y még elkeserítőbb. A hSyanis, hogy az illetéke