Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

6 SSKAKÍKtAGYASORSaAG SSSßffS Vasárnap, 2964. augusztus *a» fflaMMM ea«2nss?K54!»^^ Piros alma - kék szilva Útrakészen a bodrogközi gyümölcsök A Bodrogközi Állami Gazda­ság híres almáját, szilváját nem először csomagolják kiállításra induló ládákba. A gazdaság több, mint ezer holdas gyümöl­csöse már a korábbi években világhírnevet szerzett, nem szólva a nyereségről, amellyel 1957. óta mindig megörvendez­teti dolgozóit. A siker útján Á zamatos bodrogközi alma 1962-ben alapozta meg hírne­vét. A mezőgazdasági kiállítá­son akkor vett részt először, de az igazi siker egy hónapig váratott magára. Az Erfurti Nemzetközi Kiállításról két arany, egy ezüst és egy bronz érmet „ragadott el” a bodrog­közi jonathán, starking, bosch- kobak és Seres Olivér. Az idén is beneveztek már a bécsi nemzetközi kiállításra szilvával, almával és körtével. Előtte pedig itthon kelnek ver­senyre a 65. Országos Mező- gazdasági Kiállításon. Itt egy kicsit ugyan hátrányban lesz­nek, mert a Bodrogközben szeptember 20. után érik meg igazán szép pirosra az alma, a kiállítás pedig akkor már zárja kapuit. Mindenesetre bíznak benne, mondotta Spisák Barna főkertész is, hogy a bírálatnál ezt figyelembe veszik majd. Szerencse, hogy a bécsi ki­állítást később rendezik, így ott már igazi kóstolnivaló piros mosolyát villanthatja a bod­rogközi alma a bírálókra, akik e csábnak, reméljük, nem is tudnak majd ellenállni! Szerteágazó export A kiállításon elért sikerek meghozták a külföldi megren­delőket is. A gazdaság már Kovácsolás fáklyafénynél, bot- és borhüntetés „normatúllépés" miatt A Lenin Kohászati Művek kezelésében lévő Diósgyőri Központi Kohászati Múzeum érdekes és a maga nemében ritka anyaggal gazdagodott. Kiszely Gyula, a Magyar Ko­hászati Történeti Bizottság tit­kára, csehszlovákiai útja során magnetofonszalagra vette az európai hírű mecénzéfi hámor- kovácsok életéről szóló ismerte­tést. A modem technika tér­hódítása folytán már szinte kihalt, több mint hatszáz éves múltra visszatekintő mesterség művelőiről, a. szokásban volt munkamódszerekről az egyik legilletékesebb, a helybeli Tischler József, hetven éves nyugdíjas, ősi, neves hámorko­vács dinasztia sarja mondta el élményeit, emlékeit. Az elíbe- • széles érdekes részleteket, mozzanatokat örökít meg a régi szakma műhelytitkairól, fogásairól. Tizenhárom éves korában, amikor a mestei-ség tanulására fogták, a műszak például éjszaka három órakor kezdődött, s délután két óráig tartott. A sötétségben maguk készítette fáklyával \rilágitot- tak. A hideg idő beálltával, András naptól viszont nem dolgoztak, hazamentek. A há­mortulajdonosok céltudatosan őrködtek érdekeik fölött, hogy a kelleténél több áru, termék ne kerüljön piacra, hiszen az áresést idézhetett volna elő. Ezért a céhrendszer idején szi­gorúan büntették azokat, akik a meghatározott mennyiségnél több árut készítettek. Amelyik hámortulajdonos például egy napon a megengedett tizenkét kapánál többet gyártott — megbüntették. Á súlyosabb .„normatúllépőkre” botbanletés várt. Enyhébb esetekben itce bor fizetésére kötelezték a sza­bálysértőket. A büntetésekből befolyt bort a céhbeliek közö­sen fogyasztották el. ßz iii vevő: Szudán t A Lenin Kohászati Művek egyik legkeresettebb export- terméke a vasúti gördülő- anyag. Vasúti kerékabroncs­ból néhány év alatt India pél­dául több millió dollár értékű árut vásárolt. A második, tíz­ezer tonnára szóló rendelésnek a napokban tett eleget a gyár, az előzőhöz hasonlóan, rekla­máció, kifogás nélkül. A tá­volkeleti ország most újabb ezer tonnára adott pótrende­lést. A Román Népköztársa­ság is jelentős igénnyel, négy­ezer tonna keréktárcsa rende­léssel jelentkezett. De új or­szág, Szudán is a vevők so­rába lépett. Az afrikai állam ez évben egyelőre ezer darab kerékabroncs leszállítását vár- diósgyőri gyártól. A magnófelvétel azért is igen értékes, mert a mecénzéfi há­morok üzemszerű működését néhány éve megszüntették. Most már csak olykor-olykor a múzeumok, a tudományos intézmények részére készítenek régi termékeikből, ásóból, ka­pából, csákányból néhányat, így például a diósgyőri mú­zeum számára is készül egy kétszázötven darabból álló szeráru sorozat, amit a látoga­tók hamarosan megtekinthet­nek. S azok szemlélése közben a magnószalagról hallhatják majd az idős hámorkovács emlékezéseit, elbeszélését egy végnapjait élő, patinás, meg­becsült, régi mesterségről. exportra csomagolja termésé­nek 80 százalékát. A jóízű, za­matos, szemnek-szájnak egy­aránt kívánatos, hamvas bod­rogközi szilva, vérpiros alma és vajsárga körte eljut a világ minden részébe. A legtöbbet Svájc, Svédország, Anglia, az NSZK és valamennyi demok­ratikus ország, elsősorban a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK rendel. A hazai piacra bizony már alig jut a bodrog­közi gyümölcsből. 12 milliós bevétel 1963-ban a Bodrogközi Álla­mi Gazdaság gyümölcsöse 12 millió forint nettó bevételt produkált. 1957-től, amikor az első nyereséges esztendőt meg­hozta, nem áll meg, egyre na­gyobb, szebb eredményt, egyre több örömet hoz a gazdaság­nak. Az idén jó közepes termést várnak. Almából 30 vagont terveztek, ez már úgy látszik mindenféleképpen meglesz, sőt ha az időjárás egy kicsit „besegítene”, túl is teljesíte­nék. Az alma 80 százaléka exportképes, fertőzésmentes, nagyon szép. A körte a terve­zett 40 vagon helyett ahogy mutatkozik, hetvenet ad, a szil­va makrancoskodik ugyan, de öntözéssel „vigasztalgatják”. Esetleg öt vagon kiesik a het­venből, de a megmaradt hibát­lan, szép. Ilyen mennyiségű és ilyen minőségű termésből nem lesz nehéz kiválogatni a kiállításra induló szállítmányt, s csak azon lehetne csodálkozni, ha jiem hoznának el néhány elis­merő oklevelet, amellyel a 65. Országos Mezőgazdasági Ki­állításon a legszebb, legjobb gyümölcsöket jutalmazzák. Juhász Juciit Ahol csapád a víz*. Feladatok és távlatok ésdi sgéiim©deti®é&ea A VÍZ NYOMÁBAN A FOLD ALATT A műszaki fejlesztésből adó­dó feladatok mindig az adott terület viszonyaihoz alkalmaz­kodnak Ismeretes, hogy az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt üzemeiben a bányász­kodás mindinkább a mélyebb szintek felé tolódik el. így Putnokon már a tengerszint alatt folyik a művelés. Az ilyenfajta természeti adottság érthetően megnehezíti a bá­nyászkodás feltételeit. A leg­nagyobb nehézséget a mélység­gel együtt mindjobban növek­vő vízhozam és nyomás jelenti, ami — az igen gyenge mellék­kőzetekkel párosulva — rá­nyomja bélyegét a bányászko­dásra. Mindebből következően az ózdi medencében a műszaki fejlesztés előtt álló legfonto­sabb feladatokat ezek az adott­ságok határozzák meg. A ter­melés növelése, a fejtések és vágatok korszerűsítése, a gé­pesítés és automatizálás tech­nológiájának a továbbfejlesz­tése feltételezik az előre lecsa­polt szénmezőt, amelynek meg­teremtése igen költséges és hosszadalmas munkálatokat je­lent. Mindebből következően a távlati terveket tekintve is fő­ként ilyenfajta problémákkal kell foglalkozniok az ózdi bá­nyászoknak. Az ózdvidéki bányaüzemek­ben a nap minden percében számolni kell azzal, hogy je­lentkezik a víz. E tekintetben különösen Szarvaskő okoz ren­geteg gondot, de a többi üze­mekben is előfordult már víz­betörés. Legutóbb — augusz­tus 4-én — Putnokon bukkant elő éz a veszedelmes ellenség. Az első harmadban, az ötvenes szinten a vetőnél, mintegy hat méternyi előrefutás után per­cenként egy hektoliter víz zú­dult a munkahelyre. Ezzel egy­idejűleg körülbelül 50 csillére tehető úszóhomok is kísérte a vizet. A veszélyt gyors intéz­kedéssel megszüntették, de a munkálatokat más technológiá­val kellett tovább folytatni. Ilyen és hasonló esetekkel a jövőben méginkább számolni kell. A tröszt vezetői igen ron­dos számítások, alapos hely­ismeret, megfelelő felmérések alapján számítanak is erre. Az a műszaki intézkedési terv, amelyet az üzemi jogú pártbi­zottság is megvitatott,, ezeknek a meggondolásoknak alapján készült el. Jelenleg is folynak vízlecsa- polási munkálatok az ózdi me­dencében. Ezek között is a leg­fontosabb a farkaslyuki bá­nyaüzemhez tartozó ományi akna víztelenítése, ahol a mun­kálatok már a befejezéshez közelednek. Hasonló feladato­kat végeznek a somsalyi bá- hyaüzemhez tartozó csernelyi aknánál is azzal a különbség­gel, hogy itt a csapolási mun­kálatok még csak a kezdet­kezdetén állnak. Mindehhez újszerűén szervezték meg a munkát is. A már vágatokkal feltárt és fejtésre előkészített szénmezők lecsapolását külön erre a célra alakült brigád végzi. Azzal vált indokolttá ez a módszer, hogy egy előké­szített frontfejtést még 8—10 hónapig csapolni kell. Csak ezt követően alakul ki olyan hely­zet, hogy a munka biztonságo­san és vízmentes ruha nélkül elvégezhető legyen. Ezzel kap­csolatban a tények igazolása szerint eddig a legjobb ered­ményt Putnokon sikerült elér­ni, ahol, míg 1962-ben még csak 7—800 liter volt a per­cenkénti vízhozam a csapolás­nál, addig ma már az első fél­év átlagában 1486 liter. Hason­ló eredményekkel dicsekedhet az egeresein és a farkaslyuki bányaüzem is. Ennek az évnek első félévében a tröszt üzeméi­ben összesen 155 fúrólyukat mélyítettek le közel másfél kilométer hosszúságban. A már említett, rendkívül kedvezőtlen geológiai viszo­ny«, k miatt is, az összes szén- vagyonnak alig 10 százalékát kitevő 1-es telep kivételével mindenütt tartós biztosítással, azaz TH-gyűrűvel, Moll-ívek. kel és betonidomkő-falazattal kell a vágatokat biztosítani. De emellett szól a fenntartási költségek csökkentése is: E te­kintetben állandó és egyenle­tes a fejlődés. Amíg 1962-ben 58.8 százalék volt a korszerű vágatbiztosítás aránya, addig 1964 első félévében ez már 64,5 százalékra nőtt. Azt tervezik, hogy a beépí­tésre kerülő TH-gyűrűk 30—40 százalékát használt anyagból biztosítsák, ami évente 7—8 millió forint megtakarítást eredményez. Borsodnádasdon a nyomásviszonyok' bár kedve­zőek, a fenntartási költségek csökkentése érdekében meg­kezdték a hosszú életű főlég- vágatok építését vasbeton pör­getett tárnokkal és vasúti sín­ből készített süvpggerendák- kal Hasonlóan előnyösnek bi­zonyult Egercsehiben az arány­lag kisebb nyomású I-es telep­ben a vasbeton Moll-ívek al­kalmazása szintén a hosszú élettartamú kihúzó légvága- tokban. Miután tehát az ózdi meden­ce széntelepei vízdús homok­rétegek között találhatók, a mélyebb szintek felé tolódása miatt a bányászkodásnak a jö­vőben mind több problémát okoznak majd a feltárási, elő­készítési és fejtési műveletek. De itt jól felkészülnek erre. A feladat: ae új és meglevő bányamezők elővíztelenítéseí illetve a főtevizek lecsapolásai Nem akármilyen munka ez.’ Nagy nehézségek elé kell néz-; ni. hiszen nem állnak a tröszt rendelkezésére sem bányabelij sem külszíni korszerű fúrógé­pek. Ennek a problémának megoldására minisztériáTiS színien történik intézkedés. Á víztelenítéssel kapcsolatos fel­adatok irányítására ez év jú­lius 1-vel megalakult és morn kához látott egy munkacsoport; A műszaki fejlesztési felada­tok között az egyik legfonteé sabb feladatot tehát a. víztele­nítés adja. Ennek megfelelően munkálkodnak az ózdi meden­ce bányászai, akik még mindig valóra váltották azt, amit cél­ként maguk elé tűztek. Tóth. Ferenc Pénteken öt tagú küldöttség használják arra is, hogy szoro­sabbá, szervezettebbé tegyék a két hasonló adottságú testvér­utazott a Lenin Kohászati Mű­vekből a baráti Csehszlovákiá­ba. A diósgyőri kohászdele- .. gáció részt vesz a százhúszon- üzem közötti együttműködést/ öt éves trineci kohászati kom­binát jubileumi ünnepségein. A látogatást, a korábbi kezde- részére gyümölcsöző ményezés folytatásaként, fel- kapcsolatot. még jobban elmélyítsék a már eddig kialakult és mindkét fél baráti ♦ Ponyva a kirakatban ♦ í ponyvairodalom fejlődésének és terjesztésének kul­j túr politikánk végetvet.ett. Könyvtárainkból, köny­♦ vesboltjainkból kiselejtezték az ottmaradt fércmű- i veket. Az olvasó általában csak megbízható színvonalú, 4> vagy legalábbis művészi szándékkal írt müvekhez jut ha*. ♦ Meglepetéssel állapítottam, meg azonban azt. hogy ez csak a magyar nyelvű könyvekre vonatkozik. Mert a na­♦ pókban, a miskolci idegennyelvű könyvkereskedésben kir 4 rakatba tett■ angolnyelvű sorozat szerzői között, zömmel ♦ ponyvaírókat fedeztem, fel. Conrad és Bates s még néhány £ mis jó író mellett rengeteg Cronint. Brom.fieldet. Norah ♦ Loafs-t. C.hase-t lehet ott látni. J Az idegen nyelveket, tanuók számára vagyon fontos, ♦ hogy az elsajátítani kívánt nyelven minél többel olvassa- nalc. Ezen. kívül is szükséges, hogy az érdeklődök eredeti­ben ismerhessék meg a világ irodalmának remekműveit. Az idegennyelvű könyvesbolt létesítése ezért jelentős és hasznos tett volt. De nem mindegy, hogy a. választott, ismert idegen nyelven mit olvasunk. A remekművek magát a nyelvet, is legmagasabb színvonalán használják, ezenkívül a műalko­tás esztétikai nevelőessköz is. amiről nem mondhatunk le. A ponyva angolul, németül, franciául is az. S ha a. magya­rul olvasót eltanácsoljuk a giccses olvasmánytól, holott magyarnyelvű könyvekben mégiscsak nagy a. választék, akkor még fokozottabban kell ügyelni arra. hogy az a, né­hány idegennyelvű kötet, ami a kispénzű olvasó kezébe ke­rül. ne legyen szemét. Hiszen ezeket, a könyveket elsősor­ban diákok, munkájuk mellett nyelvekét tanuló dolgozók veszik s csak azt tudják megvenni, amit a könyvkereske­delem számukra forga.lombahoz. Dickens. Thackeray. Steinbeck. Galsworthy, Hemingway helyett Cronint és tár­sait Tar lenne, ha az egyébként olcsó papérback-ok közül |f azokat terjesztené könyvkereskedelmünk, amelyek irodalmi szempontból is kívánatosak­Kováts Lajos i

Next

/
Thumbnails
Contents