Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

** -c ^asátnan* 1004, aogasrtas 2S. ÉSZAKM AGY AROES5ÜÄG I a mmmmmmmBmmtmmmmmmm wmmmmmmm 11——a 5? 7 Borsodi aranyásók-k Románia húsz éve N I az aranyláz ameri- wefn I kai megszállottáiról van szó, hanem azokról, akik a nemrég megjelent törvény- erejű rendelet nyomán elhatá­rozták, hogy évtizedekkel ko­rábban elásott aranypénzeiket, érmeiket, rúd- és lemezara­nyaikat és egyéb tárgyaikat felajánlják eladásra a Ma­gyar Nemzeti Banknak. A „feloldó” törvény alig két hónapja látott napvilágot, máris többen akadtak, akik előszedték féltve őrzött kin­cseiket, s értékesítették. A de­vizagazdálkodás egyes korlá­tainak megszüntetésével kap­csolatos rendelkezés ugyanis kimondja: a vétel alkalmával a külföldi fizető eszköz, vagy arany (platina) felajánlóját, tulajdonosát, illetve a rendel­kezésre jogosult személyt nem kell megnevezni. Más szóval: annak, aki a Nemzeti Bank valamelyik fiókjába bemegy, hogy be­váltsa valutáját, vagy eladásra felajánlja arany érmeit, nem kell magát megneveznie. Nem kérik személyazonossági iga­zolványát, foglalkozása felől sem érdeklődnek, sőt még azt sem firtatják, miként jutott a nemesfémekhez, a valutákhoz. Azok, akiket az írás címé­ben aranyásóknak neveztem, végtére olyan emberek, akik valamifajta felelősségre vonás­tól tartva éveken át nem mer­ték beszélni kincsükről. Most aztán, hogy megjelent a ren­delkezés, megoldódott a nyel­vük — és pénztárcájuk. Látják és érzik, hogy nálunk a pa­pírra vetett szavak miként öl­tenek testet a mindennapi életben. Ebből következik az is, hogy bíznak törvényünk­ben, bízrak államhatalmi és igazságügyi szerveinkben. Másképp aligha állt volna meg a minap egyik miskolci lakos a bank valuta-deviza osztályán azzal, hogy nagy mennyiségű aranypénzt és ne­mesfémet ajánl fel eladásra. Később ismét jelentkezett. Most már olyan értékről lévén szó, amelyet félő egyedül ,.fel- ' tárni” (több kiló arany, ékszer, ' érme), az ügyészség segítségét ’■’is' igényélté. Megkapta! Így került a Magyar Nem­zeti Bank tulajdonába egy halkszavú, csendes ember ak­tatáskájából néhány nap alatt mintegy 500 darab aranypénz: Napoleon, rubel. Szentistván érme; st.b., két jókora arany­lemez és sok ékszer. Korábban valaki vidékről utazott be. hogy értékesítsen néhány Na­poleon aranyat. S az ilyesfajta „üzletkötések” manapság elég gyakoriak. Valahogy növek­szik a száma az alkalmi „aranyásóknak”, mert az érte­lem, a józan gondolkodás erő­sebb, mint a „jólértesültség” labilis talaján nyugvó „számit- gatás”. A dollár, a font és az egyéb valuta felajánlása jóformán minden­napos, „szürke esemény” lett. Piaci napokon néha sorakozni kell. A külföldi levelekben érkező pénzek mostanság elég hamar átvándorolnak a Nem­zeti Bank kasszájába, a koráb­bi tulajdonosok pedig a ren­delkezésnek megfelelő összeg­ben részesülnek. Így aztán egy­re csökken azok száma, akik „félelemérzeltől” hajtva, sok­szor áron alul „bizalmas” üzle­tekbe, kétes vállalkozásokba kezdenek. Ráadásul az utóbbi esetek többségében törvé­nyeinkkel is szembetalálják magukat. Borsodban a megyei és a já­rási bankfiókokban talán soha nem volt olyan nagy deviza­valuta és nemesfém forgalom.* __ , , m int a szóban forgó törvény-$ MeS ne™ felejtettük el a erejű rendelkezés megjelenéseimet, a háború szenvedéseit, óta. S ennek, a dolog anyagi í^e a nyártól kezdve, oldalán túlmenően van egy* már huszas számmal jelöljük kellemes erkölcsi része is. Ál-Í a. naSJr történelmi sorsfordu- lampolgáraink bíznak törve-*lót, Közép- és Kelet-Európa nyességünk hitelében, s érzik:*népeinek felszabadulását. A aranytárgyaik, a birtokukban*lengyel, a román és a bolgár lévő külföldi pénzek értékesí-jnép szinte egy időben emlé- tése nem egészen magánügy. £ kezik meg, barátaival együtt, Több annal! Jszabadságának sziiletésnapjá­Mert azoknak az „arany-iról, 1944 örökre emlékezetes ásóknak” többsége, akik hűsz^c nvaráról esztendő után kibontják hét* lakattal őrzött titkukat, hogyj pénzt csináljanak belőle —i aligha kenyérre kell a pénz.J Szűkösebb napokat is átéltek* rejtett kincsük megbolygatása* nélkül. És nem is azért veszik* elő az aranyat, mert valami* természetfeletti erő figyelmez-J térti őket. *-fc * Hanem azért, mert bíz-* _________ nak törvényessé-* g ünkben és élvezni, hasznosí-* tani akarják ..holt tőkéjüket”.* Ezért gyarapodnak áz „arany-* ásók” Borsodban is! Paulovits Ágoston ©géppé! •K *-K í-K $ t t * * Harmincháromezer holdról aratták le a kenyérnek valót ezen a nyáron a sátoraljaúj­helyi járás területén, s azóta az 58 község tanyaközpontjai­ban, faluszéli szérűin, pirka­dattól késő estig búgnak az éhes torkú cséplőgépek. Mély­ről feltörő morajuk, a nyár e jellegzetesen zúgó zenéje, messze betölti mindenfelé a széles határt. — A termésnek több mint fele az aratással egyidejűleg zsákba került — mondja Réz János, a Sárospataki Gépjaví­tó Állomás vezetője —, hiszen 55 kombájnunk dolgozott a termelőszövetkezetek búza­mezőin, így csak mintegy 12—14 ezer holdnyi termés maradt a cséplőgépekre. Űj dolog a közös gazdaságok életében, hogy ezen a nyáron csépeltek elsőízben saját cséplőgéppel. Tavasszal Az Északmagyarországi Vegyiművek laboratóriumában fcen«s*ercsen vürspíljltt a gyorsam Wakeúveltté vált poHoreihnn wA- oöségét, rugalmasságát. n, a KtSZÖV me“*iéple Románia határát, s kö és Hun Sandoi, a feledett a főváros, Bukares gyei elnöke o, Borsod megyei TS elnökhe-* lyettese is. Az avatót Reg'őczi Kálmán, nagy lehetőséget teremt a tö-* megsport kibontakozásához, új sportlétesítmények megterem­téséhez. Elismeréssel szólt a 13 íné „í hű re saját kezébe vette ügyének intézését. Gazdag természeti kincsei­re alapítv'a, megindult az ipar rohamos fejlődése, az ország elindult a szocializmus építé­sének útján. A kezdetleges mezőgazdasággal rendelkező országból a belső tartalékok kiaknázása és a testvéri, szo­cialista országok révén, fejlett ipari-agrár ország lett. + Most, augusztus 23-án, a ro­után, ma tnár szintén roha­mosan növeli az agrártermé­kei: termelését, két évvel ez­előtt fejeződött be a kollekti­vizálás, s a nagyüzemi lehető­ségek kiaknázása a gyarapo­dás, a fejlődés széles távlata­it nyitotta meg. Bármerre jár a látogató a Román Népköztársaságban, mindenütt szemébe ötlik az új lakások, lakónegyedek, váro­* * * ugyanis a gépállomás gép- * javító üzemmé alakult át, ^ ezért a traktorok, arató- és* cséplőgépek túlnyomó többsé-^ gét átadtuk a termelőszövet-* kezeteknek, hogy ezeket a kor-* szerű gépesítés folytán gjror-* sabban, mindig a legalkalma-J sabb időben alkalmazhassák.* A kombájnokat meg kellett í tartanunk, mert a tsz-eknek* még nincsenek megfelelő szak-* embereik, akik a kombájnok£man nép ünnepel, kezeléséhez értenének. A föl-* Az új, a szabadságban szti- deken tehát.ez idén gépállo-* letett generáció a történelem- mási kombájnok, termelőszö-*k°I}3fv lepjetfól tanulja, mi vetkezeti aratógepek és kézi k a2ok) akik szenvedői voltak a kaszás tsz-gazdák vegyesen £ múltnak és szemtanúi az új- dolgoztak. A munka nagysze-*jászületésnek, frissen őrzik rűen haladt, s ennek eredmé- * emlékezetükben az új kor el- , , , , .,..,* so perceit, a szabadság haj­nyekent sohasem végeztünk *na,hasadását_ még ilyen korán az aratással, * Antenescu rádiója még agyő- mint. ezen a nyáron. Szelemről harsogott, de a hit­Zúgnak a gépek minden-*Ier! hadigépezet már a „terv- ... ....... .. _ , * szerű visszavonulás” harctéri fele a Hegyközben, a HegyaL-k^^.^ h(>zta nyilvános_ ján és a Bodrogközben. S a* ságra önmaga végzetét. A gépészek, a parasztok szak-2szovjet hadsereg csapásai értelme, verejtéke biztosítékíalatt egymás után omlottak rá, hogy az utolsó szemig*0^ a hódító vágyálmok az ’ ... . .... * emberség és az ertelem ellen zsákba kerül a piroslo búza-frontok, a leigázott. mag. *orszagokban magasra csapott (h. j4 Ja dühödt fasizmus embergyil­kos lángja. A felszabadító csa­patok Románia határaihoz Kö­zeledtek. TT: cnnrfc7(;fcli3xnf * A rcmón Irommunisták már UJ Sporih/iUtUdóttl *I943 nyarán kidolgozták a avatlak * fegyveres felkelés (érvét, né­, I *hány hónappal később íétre- iíooro^kcreszturban *hozták a kommunista és a .. íszociáldemokrata párt akció­A Bodrog parton, lestől kor-" . ... nyezetben fekszik az emeletes*egyseget, majd 1944 jumusa- új sportszékház. Az anyagi fe-*ban megalakult a Demokrati- dezetet az OKISZ, a KISZÖVJ kus Nemzeti Front, amely tö- és a Borsod megyei TS biz-*mörit.ette a munkásságot, a tositotta, a helybeli, mármint I parasztságot és a haladó ér- a bodrogkeresztúri sportolók * telmiséget a fasizmus ellen, pedig sok ezer forint éirtékű*aZ ország, a nép szabadságá- társadalmi munkával segitet-í ért. ték létrehozását. Avatásra az* román kommunisták ál- alkotmány napján került sor,*4aj tervezett fegyveres felkelés s csaknem félezren, yettek raj-*sz^mara eljött a kedvező pil­la részt. Itt volt többek között^janat: a szovjet hadsereg át- Koltai Zoltán - tcto-z/w ---------­A bukaresti egyetemi városnegyed Minden szólamnál meggyő­zőbbek az ország fejlődésének statisztikai adatai. Az utolsó „békeévhez”, 1938-hoz képest, az ipar most hét és félszer annyit termel, ezen belül, 1957-hez viszonyítva, kétszer- annyit, ami azt mutatja, hogy a növekedés üteme meggyor­sult. Különösen szembeszökő a vegyipar gazdagodása, Isme­sok képe.’ Modem,- Ízléses épületekkel találkozik: I960 és 1965 között az állami tervek alapján összesen háromszáz- ezer lakást építenek, s a ter­veik szerint, tíz évvel később megoldódik minden lakás- probléma. 1964. augusztus 23-án á Ro­mán Népköztársaság megün­kö- Bukarest felé. A felkelők az augusztus <22-röl 23-ra virradó éjszakán ; birtokukba vették Bukarest az OKISZ s|x,rt^ztalyanak*katonai ob1ektumait> a rádi. vezetője tartota Méltatta azJó stat. s más foniris kfiz. alkotmány jelentőségét, amely * ,n’té7ményoket A felkelés győzött, a náci német csapatok és Antonescu hűbéres csapatai tehetetlcnek- tánsadalmi munkások nagy-^n5k bizonyultak az elemi ere­szerű tettéről, kérte, becsüljék^!11 n0'iI megmozdulással szem- is meg a létesítményt, amelyiken. Romania szembefoi ditot- a legteljesebb mértékben kié-J Ja hadseregét a náci megszal- légíti a Bődrogkeresztúron*1 kai, s a szovjet csapatok sportolni akarók igényeit. A*r>eg its égével néhány hónap munkában legjobban tevé-f alatt teljesen felszabadította az kenykedőknek, többek között* országot Hitler és csatlósai Lehócz.ki Imrének, a sportkört uralma alól. elnökének kitüntetést nyújtott* A földesúri, kapitalista bék­át.- *lyókkai fékezett Románia el­Az avatást egésznapos gaz-*maradott, szegény agrárország dag sportműsor követte, aj"volt. A felszabadulás nagy Borsod megyei szövetkezetekJ távlatokat teremtett. de a tagjai különféle sportágakban*rornán nép akkor tudott iaa- mérték össze képességeiket,Jzán élni a szabadsággal, ami­tudásukat. A versenyeken kép-*kor megszabadult a királyság viseltette magát a DVTK is. '“nyomasztó terheitől is, és vég­Kománla egyik új létesítménye, a Borzesti köolnjffnomltó retes. hogy Románia milyen gazdag kőolaj-lelőhelyekben. A kutak termelése alapján, Románia a második helyet foglalja el Európában a Szov­jetunió mögött. És hogy még egy jellemző adatot mond­junk, az acéltermelés a fel- szabadulás óta csaknem tíz­szeresére nőtt. A mezőgazda­ság, némi kezdeti nehézség neplf a dolgozó nép felszaba­dulását, elért nagy eredmé­nyeit. és a testvéri országok segítségét. Forró szívvel em­lékezik a felszabadítókra: a szovjet és- a román hősökre, akik nem hiába hullatták vé­rüket. Olyan ünnep ez, ame­lyet valamennyi, a baráti or­szágok és népek testvériségét valló minden ember najr-' szeretettel köszönt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents