Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

ESZAKMAGTAKORSBAO

Vasárnap, HUM, aagusittw! &

n% er

d

rr

o

1964. augusztus 2, vasárnap

A Nap kelte 4.88, nyugta 19.17 órakor.

A Hold kelte 83.43, nyugta 14.06 órakor. Névnap: kekek

1964. augusztus 3, hétfő

©

A Nap kelte 4.83, nyugta 19.16 órakor. A' Hold kelte — —, nyugta 15.83 órakor. Névnap: Hermina.

sütött, majd folytatta műnké- bátor és helytállni kész tűzolA Magyar Rádió

és Televízió

miskolci stúdiójának műsora {188 méteres Hullámhosszon 18—19 óráig)

Vasárnap:

Színes, szép Borsod.;; Zenés

riportműsor.

A nap megyei Bporteredményei- ból.

Hétíó:

Hírek, riportok, tudósítások.

A Diósgyőri Gépgyárban. 1H. Jelentés a nagy rekonstrukcióról.

■ Nagy énekesek — könnyű dallamok.

Iskola, csalód, társadalom ... „Nem érdekel a nyomorod!" Kapálnak a himzőass» "eyofc. Részletek zenés játékokból. Megyei sporteredmények.

Tanácstag® k fogadóórái

Miskolc városi tanácstagok: Augusztus S: Csontos Miln'Ay, LjUttiüreel, Zalka Máté laktan.-*1., J6 órakor; J3acsó József, Erdélyi u. 6., fszt. 2., 16 órakor; Karmos Károly, Mii. M. 114. fiz. Iparitanuló Intézet. 17.30 órakor; Szakán Tibor, József Attila pártszervezet., 18 órakor; Endréd! József, OTP, igazgatói szoba, Széchenyi u. 15.,

17 órakor; Fencsik Imréné, Matuja Lajos u. 18., 18 órakor; Takács József, Fürst Sándor pártszervezet, 17 órakor.

Augusztus 4: Koval P£t. Szilágyi Dezső u. ált. iskola,- 18 órakor;

Váradi István, Ságvári Endre u. iskola, lí) órakor; Sebő Ernő. Szövő u. n., 17 órakor; Tóth Józsefné, Déryné u. 6.* I. cm.; 18.30 órakor.

Augusztus S: Berki Mlhályné,

Szőlőhegy u. 38. (Czirbusz-Ukág),

18 órakor; Komáromy József,

Papszer u. 1.. 17 órakor; Deák

Béla, Kun Béla u. ált. iskola, 18 órakor.

GYERMEKEKNEK

Esepedíciás pajtások közt Szerencsen

xizai

GAZDAG ERZSI:

Nyári eső

Rakoncátlan szélgyerek égi tónál tekereg.

Unatkozik, s unalmában mireg-morog, kesereg.

Arra sétál íelhőeske.

Orra búbján szeplőcske.

Szél csúfolja, megfricskázza, csak akkor old kereket.

Szegény felhő sírdogál, fájó könnye huUdogál. Szikkadt földre lepereg; nyári eső csepereg.

A páva farka

meg munkájukat.

Sok-sok évvel ezelőtt, ami- — Ha van közietek, áld makor a pávának még nem volt gát nem tartja elég szépnek, szép farka, nagy sereg állat én segítek rajta, hogy rutsá- élt együtt egy sűrű erdővel ga szépséggé változzék, fedett hegyoldalon. Tündér Iá- Egymásra néztek az állatok, lógatott el oda egy napon, s egyik sem akarta elismerni így szolt hozzájuk: rútságát. Ekkor a tündér a

majomhoz fordult:

— Meg vagy elégedve a külsőddel?

— Ügy gondolom, hogy elég szép vagyok — felelte a majom gőgösen —, de itt van a ló atyánkfia, annak bizony igen hosszú a feje. Miért nem akarsz inkább rajta segíteni?

Amikor ezt meghallotta a ló, nagy haragra gerjedt, s alaposan oldalba rúgta a majmot:

— Nekem teljesen jó így a fejem — mondotta —, de itt van egy másik atyánkfia, az elefánt. Szó ami szú, annak Ugyancsak hosszú az orra. Volna-e mód rá, hogy azt változtasd meg?

Az elefánt is felbőszült a szón, ormányát teleszívta vízzel, és lefröccskölte a lova1 Majd felpillantott, s a fa egyik ágán meglátta a pávát:

— Páva atyánkfiának ugyancsak rút és kicsi a farka. Úgy gondolom, közülünk ő az egyetlen, akinek basznám lehetne a tündér!

— Farkam valóban kiesi, tudom, igazán nem tetszetős. — szólalt meg a páva —, s nagyon boldog volnék, ha segíteni lehetne rajtam!

Magához hívta a tündér a pávát a földre. Leszedte csúf, rövid farkát, s helyébe óriási tollazatú új farkat rakott. Széttárta farkát a páva, s az olyan volt mint egy óriási legyező. Amikor a nnn sugarai reá hullottak, a tollak tarka ragyogása elkápráztatta a majom, a ló és az elefánt szemét.

— Ö, be szén! — kiállották ekkor meglepetten és irigyen.

— FIÓKÜZEMET létesít a

uELKA Er.csen és Szerencsen. A közeljövőben a lakosság igényeinek még jobb kielégítése céljából megyei szolgáltató vállalatot szervezlek.

— TISZÁK ARÁDON ‘ az Uj

Élet Tsz ipari és mezőgazdasági szakmunkásokat is képez. Most újabb asztalos, kovács és állattenyésztő tanuló kezdi "eg a munkát. Ezek a tanulók : szakmunkás bizonyítvány

megszerzése után a tsz-ben 'olgoznak.

— A WALL STREET Journal közlése szerint az amerikai kereskedelmi hajók száma a második világháború óta ■íezerről 980-ra csökkent. A kereskedelmi flotta űrtartalma tekintetében az Egyesült Államok világviszonylatban íz elsőről a negyedik helyre csúszott.

— bánrévén kedves önnépségén búcsúztatott a bevontéi fűlőház szakszervezeti bizottsága hat. nyugdíjkorhatárt elért vasutast. Az idős vasutasoiznak megköszönték szolgálati idejük alatt végzett fegyelmezett munkájukat,

majd ajándékokat, nyújtottak át nekik.

— HALÁLOS végű baleset történt a napokban a Miskolc —Eger között vezető 22-cs útvonalon. Horváth Lajos útőr, répáshutai lakos, a „Fürge három” típusú munkagépen llégy utast szállított, és a jobb oldalon levő szakadékba zuhant, A baleset következtében a munkagépen utazó Lubas Elemér útőr, répáshutai lakos, olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházba szállítás közben meghalt.

— ROMANTIKUS utat választott Szegedre, a szabadtéri játékokra Blaude Barbier kisasszony, párizsi egyetemi hallgató. Szenvedélyes fényképész, imádja a természetet, elhatározta, hogy tutajon utazik Szegedre, ahol a szabadtéri játékokat is megtekinti. Budapestre érkezése .után 270 köbméter rönk hálán el is indult

. és a hét végén kötött ki pihenőre a Tisza szolnoki szakaszán.

— SZOMBATON az illetékes tanácsoknál, ünnepélyesen letették az esküt azok az újonnan végzett óvónők, tanítók, tanárok, akik az 1964— 65-ös oktatási évben kezdik meg munkájukat.

— NÉHÁNY évvel ezelőtt"

Balatonalígán, rossz mirtőgé- ; gu legelő helyén új gyümölcsfa iskola telepítését kez.dték meg, amely azóta az ország legnagyobb csemetekertjévé fejlődött. Évente 260 holdon nevelik itt a különböző gyü-,_ möicsfélék kiváló minőségű»; szaporító anyagát. 3

— NEGYVENEZER muntca-H

órát ajánlottak fel az idén ar gyáregységek segítésére a Di-S' ósgyori Gépgyárban dolgozó3 ipari tanulók. E

— A FÖLDMŰVELÉSÜGYIÉ

Minisztérium szakemberei 5 most fejezték be a „Stam—fr 34” nevű amerikai vegyszerről 3 kezelt rizstáblák fclillvizsgála-3 iát. Megállapították, hogy a® készítmény tökéletesen bevált.2 A jól bevált „Stam-—£ 34” S

használata lehetővé teszi, hogy megváltoztassák a rizster-s mcsztés egész agrotechnikáját.—

— A KISZ kongresszus ttsz-~ leletére egyre szélesedő mun-s kaverseny bontakozik ki a Le-s nin Kohászati Művek fiataljai:: körében. A vetélkedésben mag már a gyár fiataljainak há-~ romnegyed része, mintegy há-® romezer ifjúmunkás, műszakin

, és adminisztratív dolgozó vesz™ részt. 3

— AZ IBUSZ őszre társas-í utazást szervez Egyiptomba,™ 12 napra. Az utazás részvevői- a többi közölt megtekinthetik® Alexandriai, Kairót, MemíigZtS és az Asszuáni-gátat. AzH IBUSZ-lurislák nyolc napra 5 Olaszországba is utazhatnak, g Rómán kívül eljutnak Ná-® nolyhn, Pompeibe, Tivoliba® és Ostyába, Ezen kívül nyolc g napos franciaországi és hét® napos Csehszlovákia—Auszt- g ria körutazásra is lehet je-S ientkezni.

— A MINISZTERTANÁCSI

dr. Törő lnne egyetemi tanárt,® a Budapesti Orvostudományig Egyetem rektorát és dr. Chol-g noicy László egyetemi tanárt,s a Pécsi Orvostudományi Egye-?, lem rektorát megbízatásuk» alól — érdemeik elismerései mellett — 1004, szeptember 1-iE hatállyal felmentette és dr.® . Sós József egyetemi tanárt a- budapesti, dr. Donboffer Szí- g j Járd egyetemi tanárt a Pécsi :

Orvostudományt Egyetem rek-~ tori teendőinek ellátáséval há-g c rom évi időtartamra megbíz-E

tel. io»- Nyári csend Honol Szeren- -csen is a tantermekben, a 665- ?ös számú Wéber Karolina úttörő csapat pajtásai azonban . mindennap ügyeletc-t tartanak. Elsősorban a Hóvirág és, a Fecske őrs tagjai, akik a tanév folyamán a kertészetben dolgoznak, s tavasztól késő őszig az iskola virágoskertjét sés a község parkjait gondoznák.

: Búza Jánosné csapaipa- Erancsnoktól megtudtuk, hogy :a szerencsi pajtások dicséretes cexpedíciós munkát produkáljak az elmúlt tanévben. Két -alkalommal csillagtúrát ren- Cdeztek az Árpád-hegyre, szén ^sikerrel szerepeltek a járási lexpedíciós vetélkedőn, és “csaknem két vagon hulladé- ikot gyűjtöttek össze.

~ A legszebb eredményt mégis cSzerencs múltjának és jelenéinek felkutatásában érték el. "A Rákóczi-vát termeinek egy

része ez évben felszabadul, s bennük múzeumot rendeznek be. Ehhez a pajtások rengeteg írásos és tárgyi emléket gyűjtöttek. Kutató munkájuk során sok régi könyv, kép, iparos szerszám, a paraszti élettel, a hegyaljai szőlőműveléssel kapcsolatos emlék került a kezükbe. A legszorgalmasabb gyűjtőként emlegetik Csáki Lajos, Karádi László, Csutorás Márton, György Ferenc és Kiss András pajtásokat, ök és rajtuk kívül mások is a létesítendő múzeum „alapító tagjainak" tekinthetők.

De a község, az egész járás jelenének és jövőjének alakulása is érdekli, a szerencsi expedíciósokat. Gyakran felkeresik a járási és a községi tanács elnökét, akik szívesen beszélgetnek velük Szerencs fejlődéséről. így megtudták többek között, hogy hamarosan megkezdik egy új gimnázium

és diákotthon építését. Központi orvosi rendelő, pártház, napközis, modern általános iskola, egy nagy irodaház, a Szerencs patak menti telkeken a bérházak egész sora jelzi majd nemsokára a nagymúltú hegyaljai község szcpülését, gazdagodását.

Az expedíciós pajtások boldogok, hogy krónikásai, szemtanúi lehetnek ennek a történelmi fejlődésnek.

(h. j.)

' Élt egyszer a régi időkben Eegv mostoha, aki gyűlöletével : folyvást üldözte-kínozta mos- ÍLlohalányáí. Egyszer elküldte Sédes lányával az erdőbe mak- |kot szedni. Az édes lányának ;jó kosarat adott, a mostohának \ pedig csak egy lyukasai. A lá- : nyolc szedték a makkot, de ■ amit a mostoha lány szedett, jmind kipoíyogott a kosár lyu- jkas fenekén. Akármennyit sze- ídett. « kas üresen maradt. A : másik lány pedig a mostoha hány nyomdokán felszedett s minden szem makkot, amit jainaz a kosárból elhullni tott; ; hamar megszedte a kast, és

• vígan hazaindult.

* Csakhamar sötét éiszakn lett :ég a mnslohajánv sehogvse taa hazavezető utat, .Sokáig hévolygett, barangolt, keserve- ;s#n sírdogál va az erdőben, amíg ; egyszeresek a fák között válásiul távoli apró világot fedezett •fel. Elindult arrafelé, és nem- ;sokára kunyhóra bukkant az serdő kellős közepén. F.gv öreg -anyóka lakott a kunyhóban. ! a kinek a mosrfohalánv mindjárt elmesélte szomorú törté- -netét é-s kérte: m íred in meg. Jhogv mreháljon nála, Hosszas srimánkodásra, meg Hogy a lány «olyan szépért kérte, ráállotf az -öreganyó. egy helyütt telem eb -te a padlódeszkát, és oda mujujjun

tetolt, hogy csak jól bújjék el. Éjnek évadján haza is jött a kunyhó gazdája, aki senki más nem volt, mint egy csúf ördög.

— Emberszagot érzek! — kiadott legott.

— Ml jut eszedbe, nincs itt egy lélek se — fejelte az öreganyó — csak úgy képzelődől! — Az ördög megnyugodott, és elaludt.

Hogy ezt látta az öreganyó, gyúrt néhány rizsgorúbócot. loppal-csendben felemelte a padlódeszkát és lenyújtotta a lánynak. Az öl-dög felébredt a neszre és megkérdezte: — Hát te mee mit csinálsz?

— Elfelejted, hogy ma van a padlók istenének ünnepe? — felelte az öreganyó. — így hát néhány rizsgombóceal áldozom neki.

Az, ördög újra megnyugodott és alvásra hajtotta fejét. Ha» , nem az éhes kislánynak az egyik gombóc cigányéira ment, és hangoson mégköhög tette.

— Aha! •— ugrott talpra az ördög kiáltva — Nemhiába éreztem az emberszagot! —■ Azzal fel tépte a padlódeszkát és megtalálta a lányt. Máris nekilátott volna, hogy felfalja, ha EZ öreganyó engedte volna, De az nem tágított addig, amíg el nem mesélte az ördögnek a mostohalány történetét. Már

Á szerencsekalapács

pedig ez a történet olyan szí- vetlépő szomorú volt, bogi amint mondani szokás, még a: ördögöt is megríkatja. így a m ördögünk is megrendültén hall

galta, és meghatottságába! így szólt a lányhoz:

— Hej! Iszonyú nehéz életet lehetett, de segíteni álcáról rajtad, hogy ezentúl könnyebi legyen, —.. Ha hazaérsz, ezt < kalapácsot add oda a mostoha anyádnak!

Átkozza, szidalmazza a .mos tohaanyja a lányt hangosan már messziről. Gyorsan bocsá natot kér a lány, hogy oly so káig elmaradt, és azzal oda nyújtja az icipici kalapácsot Mostohája éktelen haragrí gerjedt, úgy kiáltotta:

— Hát ez.zeJ mihez fogjak' Mit kezdjek ezzel a haszxwiita- lansággal? — s mérgében ;

* földhöz vágta, Ha hiszitek, hí nem, ahol a kiskalapács Jecsa pót!ott. aranypénzek serkente! a földből. Látta mindjárt ; mostoha, hogy ez nem akármi lyen kalapács, hanem igaz szerencsekalapács. Minden ütésével aranyat, ezüstöt lehet vele elővarázsolni. Olv «zerfölöb megörült, hogy attól fomu olvan nyájasan bánt mostoha- lányával, mintha a tulajdon éden gyermeke lett volna,- T ánezene ritmusára fütyö- ® * részünk gépkocsinkban,

z miközben egyik utasunk felit kiált:

" — Oda nézzetek, milyen »vaskos füst!

~ Mindnyájan a jelzett irányiba tekintünk. Mint tűzhányódból, tölcsér alakban száll ég Éjfélé a füst-gomolyag, közben «találgatjuk: vajon mi éghet. «Elhagyva a Tolcsva—Olaszlisz- ska-i útelágazást, döbbenten Elátjuk: ég az erdő.

3 Kocsink odakanyarodik a ®hegy alá, és gyalog baktatunk zfel a hegygerincre, amelyen zl00—120 méter szélességben Eöles lángokkal ég a fiatal Ecserjés erdő, A hegy déli lnn- Ekája már üszkös és kopár. El- Enusztultak a tíz éve telepített '-fenyőfák, cserek és tölgyek, A -szőlőtáblák közé ékelődött tűz -kárt tett a szőlőtőkékben is; za duzzadó szemek cifbnnyad- £tak, mert a szélső tőkéket tűz Eemésztette.

3 Rohanunk a tűz nyomába, -mert közben átterjedt az észa- 3k! oldalra, letarolva, olniisztít- zva a hegygerinc élőlényeit, ■- Uszkökön, parázsló fűcsomóikon visz. utunk, kapkodjuk is "'szaporán lábunkat. Mellettünk Ekapás, lapátos munkások se- Erénykednelc, félnek az elviliar- Ezott lángok maradványaitól, a ztűz újjáéledésétől, ók alkotják •az „után-lokalizációs” brigá- £dot. A Tolcsvai Állami Gaz- zjdaság sok holdas szőlejét vevőik. Az északi lejtőn javában

tombol a tűz. Ijedten figyelünk fel a hegy lábánál elterülő kombájn-szalmára. Ha lejut idáig a láng, tovább terjedhet a földekre és tűz martalékává válhatnak a száradó gabonakeresztek is. De az északi lejtőn százötven ember serény, valóban hősiesnek mondható munkája megnyugtat bennünket. Lokalizációs vonalat húznak a tarló tövében és a fiatal erdőben, hogy így gátolják meg a tűz továbbterjedését.

Papp Lajos tűzoltószázados- ról ömlik a veríték. Vezényszavak pattognak, elsősorban az ásós-kapás munkásokhoz, mert a tűzoltószerek itt, a meredek hegy és a víz hiánya miatt csődöt mondottak.

— Honnan ered a tűz? — kérdezzük Papp Lajos elvtárstól.

— Egy RÍ esztendős szőlőmunkás rőzselángon szalonnát sütött, majd folytatta munkáját, Feltehetően innen kapott lángot a száraz avar. később pedig a fiatal, zsírként égő erdő.

A mentőosztag körében szorgoskodik Koronky István erdőmérnök is, a sárospataki erdészet vezetője. A kár felől faggatjuk.

C zomorúan tekint a finta“ losra, telepítő erdészével együtt, mert szép állomány volt a sárazsadányi hegyen elterülő erdőség.

— A 25 holdból eddig már leégett több mint a fele. A kár meghaladja a 200 ezer forintot. Ha sikerül meggátolni a tüzet, 10—12 holdat még meg tudunk menteni.

Százötven ember szapora kapavágással, ásónyommal próbálja megállítani az elharapódzó tüzet. A szél a munkások szemébe fújja a füstöt; szinte egytől egyig könnyeznek az erdőmentők. Az erős szél néha a lángot is odafújja közvetlenül a dolgozók lábaihoz. Meglehetősen veszélyes a lokalizációs vonal megépítése, de szükség van rá, mert 12 hold erdőről és ki tudja megszámolni, hány száz és hány ezer gabonakeresztről van szó.

A délutáni órákban sikerült meggátolni az utóbbi esztendők egyik legnagyobb erdőtüzét. Dicséret illeti azokat a bátor és helytállni kész tűzoltókat, nem utolsó sorban azokat az állami gazdasági dolgozókat, akik részt vettek a tűz elszigetelésében.

A sok ezer forintos kárt okozó tűzvész pedig legyen intő példa mindazok számára, akik gondatlanul és őrizetlenül hagyják a parázsló szalonnasütő helyeket, és eldobálják az izzó cigarettavégeket.

Párkány László

közvélemény megteremtésé- rí ben, ő volt az intézményes £ testnevelés magyarországi z meghonosításának leghatáso- » sabb kezdeményezőfi:. Neveié-'£ sí Emléklapok címen megindi- ; lotta és szerkesztette az első z magyar nevelésügyi folyótra-5 tot, Tanoda és Egyház címűz munkájában az egyház és azz iskola szétválasztásának szűk- ': ségességét hirdette. Szer- j vező tevékenységének ered-'i- menyeként ült össze 1Z4S-ban» az első magyar egyetemes ta-z. nitógyülés. ~

A szabadságharcban a pestiz evangélikus gimnázium tanú-: raként, tanítványaival együtt,i a halálfejes légióba jelentke-- zett, s bátorsága révén közié-e gényből néhány hónap alatt3 százados lett. Világos után azz osztrákok besorozták közle-~ génynek. Mikor évek múlvaz végre hazatérhetett, mint re-~ bellist, kitiltották Pestről isz szülőhelyére, Iglóra internál- - táJc. Csak 1855-től engedték| meg számára, hogy újra ta~ | níthasson, akkor is csak se- s

■ I

150 éve, 1814, augusztus 2- án született Tavast Lajos, a reformkor és a szabadságharc idején « pedagógiai mozgalmak egyik legjelentékenyebb szemezője és irányítója. Itt- honi főiskolákon és külföldi egyetemeken végezte tanul- ■nAnyait. Nagy érdemei voltak restalozzi népnevelési esz- nőinek terjesztésében, és a 1 azai korszerű pedagógiai í