Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

Vasárnap, 1964. augusztus £. eSEAETMAGYARORSZAO 9 Egészségvédelmi tanácsok: ÍRTA: Dr. SZIGETHY JENŐ A kérdés megbeszéléséhez is­merni kell a keringést (vér-, nyirok-, szövetnedv) fenntartó tényezőket. Ezek: 1. A szív munkája. — amely pumpához, vagy motorhoz ha­sonlítható. 2. Elszállítaná a szervezetre melynek jelentősége a szív el­ernyedésének fázisában dom­borodik ki. 3. Maga a vértömeg (részben mint vizet-, sót leadó vagy visszatartó tényező). Nehéz volna megmondani, hogy ezen. három rendszer kö­zül melyiknek nagyobb a je­lentősége. A szív-, az érrend­szer megbetegedése, az érpá­lyában keringő vérsejtek-, fe­hérjék-, folyadék- és ásványi sók szintjének eltolódása egy­aránt súlyos következmények­kel jár.. Az egyik rendszer meg­betegedése előbb vagy utóbb maga után vonja a másik kó­ros elváltozását. A keringés feladata: 1. Eljuttatni a szervezetet fel­építő sejtekhez a tápanyagot az oxigént, a szervezet műkö­dését irányító hormonokat-, enzimeket-, kémiai anyagokat, 2. Elszállítani a szervezetve káros salakanyagokat, bomlás- termékeket. mérgeket azokra a helyekre, ahol azt megsemmi­sítik, tovább bontják (mái), vagy kiürítik a szervezetből (vese). Ez alkalommal a három szervrendszeren belül a szívvel kívánok foglalkozni. Megbetegedésére bőséges lehetőség nyílik, mert a szíven átfolyó vér meg­járja az egész szervezetet, így mérgező anyagok behatásai­nak, állandó fertőzésnek van kitéve. Más szervek megbete­gedése következtében is foko­zott megterhelés hárulhat, rá. A szívnek szerencsére hatal­mas a tartalékereje, nagyon jó a gyógyhaila.ma megbetege­dései során. Ennek ellenére el­ső helyeken szerepel a halál­okok között. A szív metrbeíeeodéseinek egvik csoportját adják a vele­született sztvjiibák, fejlődési rendellenességek. Nyitvama- radt pitvari-, kamrai-, pitvar­kamrai sövény, az ébrényi (mé­hen belüli) keringés fennmara­dása. az egyes verőerek. vagy viszerek rendellenes eredése, ill, beszájadzása. veleszületett szűkülete, valamint ezek kom­binációja. Jelentősége ezeknek az utóbbi időben olyan érte­lemben nőtt meg. hogv idejé­ben alkalmazott műtéttel az esetek egyrészében az életet meg lehet nyújtani, sőt egyes elváltozásokat maradék nélkül meg lehet szüntetni. A szerzett szívbillentyű hibák csoportját képezik a reumás bánitalmak, a gennyes szívbel- hártya-gyulladások következté­ben kialakult kéthegyű, há- romhegyű. félholdalakú billen­tyűk tágulatai, szűkületei, vagy ezek kombinációit. Itt* • is ki­hangsúlyozom az ún. gócfertő­zések (légyti hurut, mandula-, a remei lék ü reg-gyű 1 la d ás. rossz fogak, dülmirigy-gyulladás) je­lentőségét. Ezen elváltozások akadályozzák a normális vér­keringést. A vér — mint rossz dugattyú esetén — nemcsak előre, haiiem visszafelé is fo­lyik. A szív rossz hatásfokkal dolgozik, ami munkatöbbletet jelent. A koszorúserek elmeszesedé- se, szűkülete előbb-utóbb a szív táplálkozási zavarához, a szívizomzat elfajulásához ve­zet. Másik veszélye a minden­ki állal rettegett: koszorúsér- trombózis következtében Id- fejlődő szívizom elhalás (ék­alakban. az elzáródótt ér terü­letén). Nem tévesztendő össze ennek fájdalma az egy ponton jelentkező, ideges eredetű szív­táji szúró fájdalmakkal. Nehéz lehet a fájdalom hátterének el­különítése idősebb betegeken, amikor a szívfájdalom mind­két okból keletkezhet. Bár az utóbbi időben mindinkább észleljük fiatalabb embereken is, gyakoribb a szellemi foglal­kozást űzők között, mint fizi­kai dolgozókon. Hasonló fáj­dalmakat okozhat — többek között — a nyelőcső megbete­gedése a rekeszszerv és a ge­rinc, elmeszesedése, porckopá­Síi. A fogalom helytelen hasz­nálata miatt szólnom kell az ún. szívasztmáról. Ez tulaj­donképpen nem önálló beteg­ség, idült szívbetegeken jelent­kező tünetet, heveny balszívfél eiéetelenség jeleként, melynek tüdővizenyő (vérkőpéssel) a kö­vetkezménye. Szívbetegségre vezethetnek az alább felsorolt elváltozá­sok: 1. A kóros elhízás többlet- munkát jelent a szívnek. Ügy képzeljük el, mintha átlagsú­lyú emberekre 10—40 kg-os terhet akasztanának, és ezt kellene hordaniok életük vé­géig. A szívizomzat tömege ui. nem tud a testsúlynak megfe­lelően gyarapodni. A kövér ember zsíranyagcsere zavara miatt sokkal inkább hajlamos ér el mos zes e elésre — koszorúsér elmeszesedésre, magas vérnyo­más betegségre — ami tovább rontja helyzetét. 2. A magas vérnyomás beteg­ség a balkamra elégtelenségét, kimerülését vonja maga után. Ugyancsak ide vezet a Vesebe­tegség következtében kifejlődő magas vérnyomás is, amit csak súlyosbít (előrehaladottabb stádiumban) a mérgező salak­anyagok felszaporodása. 3. Az iparosodással újabb veszély fenyegeti az emberisé­get, világviszonylatban: a por, a füstártalom. Ez idült hörg­huruthoz, tüdőtáguláshoz, a kisvárkor medrének beszűkülé­séhez, jobb-szívfél elégtelen­séghez vezet. Szaporítja az ese­tek számát az életkor meg­hosszabbodásával járó szöveti rugalmasság csökkenése, a t.ü. dőszövet kitágulása, a bordák meszesedése. merevedése, — amely szinten tüdőtáguláshoz vezet. 4. Szívbetegséghez vezethet­nek a különböző hormonális zavarok a pajjsmirigy, az ivar- mirigyek csökkent működése, a mellékvesekéreg, a pajzsmi­rigy fokozott működése. Az agyfüggelék csökkent mű­ködése csak akkor vezet szív- betegséghez. ha koszorúsér- megbetegedés is társul hozzá. , Miután a felsorolásban tel­jességre nem törekedhetek, a szívbetegségek megelőzésére térek rá i-öviden. Ennek egyik alapfeltétele, a társadalom szé­les -rétegének megfelelő egész-, ségügyi szemlélete. Küzdelem a gócfertőzés elleh, a gócok el­távolítása, a túltáplálás és az elhízás megakadályozása, a magas vérnyomás állandó keze­lése. ezek mind a megelőzést szolgállak, Az élelmezéskuHú- ra az érelmeszesedés megelőzé- ■sét. a zsírok és olajok megfe­lelő arányú fogyasztásával se­gíti. A munkaegészségügy fel­adata a por- és füstártalmak kivédése. Az egészségtudo­mány hivatott az elöregedés késleltetésének kérdését meg­oldani. A megelőzés gondot at^t szók gália annak tudomásulvétele is. ltom- bármilyen eredetű is p szívbetegség, ha az keringési ‘’légiót enscero vezet, állandó kezelésre, ellenőrzésre szorul. Csinosodik Sátoraljaújhely A városfejlesztési terv sze­rint Sátoraljaújhelyt fokoza­tosan a Hegyalja és Hegyköz idegenforgalmi központjává fejlesztik. Ennek értelmében Bélyeggyű Egy ■ hónap múlva hazánk fővárosában találkoznak az IMEX 1964. nemzetközi mo­tívum- és olimpiai bélyegkiál- litás részt vevői, a ' FIPCO kongresszusának delegátusai. A szeptember 2-án megnyíló kiállításra 'eddig több mint 200 külföldi és csaknem 200 magyar, valamint 50 ifjúsági kiállító küldte be jelentkezé­sét 23 állam postaigazgatósá­ga, illetve bélyegmúzeuma ka­pott meghívást. A kiállítás a Városligetben, a Budapesti Nemzetközi Vásár két impo­záns pavilonjában lesz. A be­küldött anyagokból 800 tablón mutatják be az előzsüri által kiválogatott legszebb gyűjte­ményeket. A kiállítás alkal­mából a Magyar Posta emlék­bélyeget és blokkot bocsát ki, s a kiállítás színhelyén műkö­dő alkalmi postahivatal kü­lönleges rajzú emlékbélyegzőt használ. A bélyegkiállftás szeptember 10-én zárja ka­puit • A legközelebbi macyar bé­lyeg újdonságok: a tokiói nyá­ri olimpiai játékok alkalmá­ból a megnyitás nanján bo­csátják ki a 10 forint névér­ezen' a nyáron még az előző éveknél is gyorsabb ütemben láttak hozzá a város csinosí­tásához. A túrislaház és a városi jtők sarka tékű blokkot, a közeljövő­ben hozzák forgalomba a szé­kesfehérvári emlékbélycget, valamint a IX. Női Kosárlab­da Európa Bajnokságra kibo­csátandó bélyeget. A Magyar Ütlörők Szövet­sége Üttörő próbái űzet soro­zatában látott napvilágot a Bélyeggyűjtő Szakpróba című kiadvány. A 3 forintos árban megjelent, színes, borítóiapú, kedves rajzú, tartalmas füzet az ezermester- és úttéröbol- tokban kapható, de megren­delhető közvetlenül az Ifjúsá­gi Lapkiadó Vállalatnál is, Budapest, VI. kerület Révai u. 16. sz. alatt.' Régi szokás az USA posta- történetében, hogy az elhunyt elnökök özvegyeit életük vé­géig portómentesség illeti meg. Ezt a kedvezményt az özvegyek úgy veszik igénybe, hogy küldeményeiken a bé­lyeg helyén aláírásukról ké­szült bélyegző lenyomatot al­kalmaznak. Kennedy özvegyé­vel együtt eddig 19 elnök öz­vegye kapta meg ezt a ked­vezményt. Varró Gyula park megépítése után most egy központi berendezési és szépítési tervet valósítanak meg. A Kossuth téren, a Kos- suth-szobor körül éppen ezek­ben a napokban szorgos mun­ka folyik. Valósággal felszag- gattók a járdát, az utakat, hogy átépítsék a teret, kibő­vítsék a közvilágítást. Gyö­nyörű teraszos virágágyakat alakítanak ki, középen kivilá­gított szökőkúttal. Ugyaneb­ből a célból, a korábban fel­állított ostornyeles lámpákon kívül további 30 higanygőz vi­lágítótesttel vették körül az egész Kossuth teret és a Hő­sök terét. Ugyanitt folytatták a házak és a földszintjükön levő bolt- helyisének helyreállítását, csi­nosítását. Sortataroznak, hogy n város lakóinak és a mind na­gyobb számban ' érk.ező Idrán- dulóknak örömére a régi stí­lusos házak visszanyerjék ere­deti szépségüket. Évek óla tervszerűen épí­tik a szövetkezeti társas-háza­kat. bérházakat is. s ezekből több száz család kapott már kényelmes lakást; Most az Ar- oád utca sarkán újabb eme­letes házat építenek. Elkészüli a Magas-hrgv 15 méteres ki- lá+óia, közelében, a Máiuskút- völayben az elkövetkező évek során kényelmes kirándulóhe­lyet létesítenek. Ugv,am's ez a vidék egyik legszebb fekvésű része, ahonnan napfényes idő- hi»n messze el hetet látni a Várhegy és a Szárlie^v körött, le egészen az Alföld széléig. H® U OOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOt A páciens A KÖRORVOS leszállt motorkerékpárjáról, és megkérdezte a szembejövő asszonytól: — Bocsánat, özvegy Bokrosné házát kere­sem. — Itt szemben van. Az a kis sárga ház. De hiába tetszik hozzá menni, már régen nem gyógyít! Az orvos csodálkozva kérdezte: — Bokrosné gyógyítással foglalkozott? — Fiatal korában igen. Fűvel, kenőccsel, mindennel. Tíz faluból is felkeresték. Javas- asszony volt. Mit szeretne tőle? Füvet? — Dehogy! — Hát akkor mit szeretne? — Szeretném meggyógyítani. — Jaj, hát a doktor úrhoz van szerencsém? Tessék csak bemenni hozzá. Hallottam, bete­geskedik a Bokrosné. Az orvos benyitott az ajtón. AZT HITTE, hogy kitömött bagoly, macska és gyógyszerfőző üst között találja páciensét. Tévedett... Tiszta, világos szobában feküdt a beteg — nem is ágyban, hanem rekamién. — Mi a baj? — kérdezte az ötven-ötvenöt év körüli asszonytól. — Ne haragudjon, hogy idehívattam, kedves doktor úr. Epegörcsöm volt, közben elmúlt, de állandóan szédülök. — És nem tudja teljesen meggyógyítani ma­gát? — gúnyolódott az orvos. — Ügy gondo­lom, reszelt békaláb pörkölt szúnyoggal ke­verve nagyon jót tesz szédülés ellen. BOKROSNÉ elmosolyodott: — Negyvenöt óta, tizenkilenc éve nem gyó­gyítok. Igaz, mindig csak ártalmatlan dolgokat árultam. Ha láttam, hogy valaki orvosi ápo­lásra szorul, a megyei kórházba küldtem. — Na, és megszállta a jólélek, hogy abba­hagyta a kuruzslást? — Bevallom, régen megszűnt az már üzlet lenni. Mióta ingyenes az orvosi kezelés, amúgy is csak néhány elmaradt öregasszony jönne hozzám. — Szóval, azért hívatott, mert nem bízik saját régi hókuszpókuszaiban? — Sose bíztam én azokban! Egyébként úgy gondolom, policitómiám van. Vérképző szer­veim fokozottabb mértékben működnek. Szé­dülés, magas vérnyomás ... — Honnan tudja, hogy sok a vérsejtje? — A szimptómákból. Olvastam nélrány or­vosi munkát. Azelőtt ráolvastam. Most olva­sok ... Az orvos megvizsgálta a beteget, receptet adott, diétát rendelt és elbúcsúzott. Amikor a ház előtt begyújtotta a motort,- mosolyogva gondolt az idők változására. Hol vannak már a falusi kuruzslók? INDULNI akart, amikor az asszony, aki útbaigazította, megkérdezte tőle: — Na, jobban van a Bokrosné? — Jobban .lesz. De mondja csak, mivel fog­lalkozik most Bokrosné? — Azzal, amivel azelőtt. Füves asszony volt fiatal korában is. — Hiszen az előbb maga is azrt mondtaj liogy Bokrosné már régen nem javasasszony. — Nem is ... Most a tsz-ben dolgozik. A „Vörös Csillag” gyógyfüveket is lennel a Chinoinnak. Ezeket ápolja Bokrosné. Leg­utóbb is szép munkaegységet kapott... (palásti) A harag kútfeje rendőr és azt mondja: szúrjak le ötszáz forintot, mert meg­sértettem a KRESZ-t. Fantasz­tikus, hogy mi pénzt megeszik egy ilyen kocsi!” Mindig karambolt csinálnak és mindig mást hibáztatnak. Az ember nem tud. mellettük tiszta levegőt szívni. Csupa benzin és olajszagúak. Már a testüket is átitatta a. motalkó, egészen a csontig. Mindig ha­marabb odaérnek, ahová ép­pen indulni kell. jóllehet min­dig későbben indulnak. S ne­kik semmi sincs me.ssze. Ha azt hallják, hogy Siófokon, új szállodát nyitottak, elmennek — Próbáljanak egyszerre mosolyogni. r/astag ereken buzog ben- ' nem a harag az autótu­lajdonosok ellen. S ezt így szemtől szembe, fehéren-feke­ién megmondom, jóllehet ők többen vannak nálam. Harag­szom rájuk, mert: Attól kezdve, hogy az első forintot betették a takarékba, másról sem beszélnek, mint a „KOCSI”-ról. „Jaj, istenem, mennyi benzint megeszik ez a kocsi! Az ember másra sem győz keresni!" Vagy: ,,Kép­zeld, milyen dolgok történnek! Megyek szépen a Retek utcá­ban. negyvennel, egyszeresek elém kanyarodik egy motoros és megnézik, én meg csak. ké» pen látom. Nincs menetrendV jük, akkor indulnak, amikor akarnak. Nekem ott kell hagy­nom egy jó bankettet, mert megy a vonatom, ők nyugod­tan dajdajolnak reggelig is. f~\ lyan várakozásteljeset y7 néznek rám, ha felvesz' nek. Elvárják, hogy megdicsér, jem a kocsit és elismerésemet fejezzem ki a gondos és figyel­mes vezetésért, ök néha. mcf az egész családjukat is beülte- tik az autóba és úgy menüett kirándulni, meg a strandra/ meg a szomszéd 1utcába a Nám esi néni névnapjára, én meg i gyalog viszem a fiaimat a hőd segben, és amikor a kicsi elföA. rad. a nyakamba kell vennemif Engem mindig megvágnak d ruhatári díjjal, ha esernyő vagy ballonkabát van nálam, de őket sose, mert egyszerűek bennhagyják a. cuccot, az autói ban és azzal a kis kulccsal le» zárják az ajtaját. Soroljam még? Azt hiszem máris meggyőző a. harag indí- téka. Pardon! Egyet még kifelejt lettem. Egyetlen egyet, de tad Ián a legsúlyosabbat. Bizonyá­ra. azért is maradt ez utoljára; 1 egjobban pedig azért hai ‘*~í rggszom az autótulajdo­nosokra, mert én nem vagyok autótulajdonos. Ha én is az le- szék, majd bolond leszek ma­gamra haragítani magamat! Sz. Szimon István-----------O0O----------­A Z IDEGES VERSENYZŐ AVANTGARDISTA

Next

/
Thumbnails
Contents