Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-17 / 166. szám

Péntek, 19G4. július 17. ESZAKMAGTARORSZÄG 3 iitt szu töl ófíi £ü ; ll >na ;rö' sév Mi újság a hollóstetői camping-ben ? Sok újdonságra bukkan a látogató a hollóstetői cam- pingben. A két sor sátor a fák alá „vonult”, így egész nap kellemes, hűs odabent is a levegő. Tavaly óta i,komfortosabb” lett a tábor, a villanyt is bevezették a sátrakba. £ Canaplngezés villanyfénynél. HcrnádÍYolgylől—Száraacrolgyig: Ke vés u kombájn, a traktor *— Akik nem várnak holnapi segítségre Hemádvölgytől — Szárazvöl­gyig, hetvenöt termelőszövet­kezet, 50 ezer hold kalászos terület. E néhány szóban is benne rejlik: nincs könnyű dolga az encsi járásnak, a szakembereknek, a négy gép­állomásnak, ha gyorsan, idő­ben kívánnak végezni az ara­tással, az aratáshoz kapcsolódó munkafolyamatok egész sorá­val. Pedig nem lehet nem ész­revenni és nem jólesöen meg­állapítani: már az elmúlt egy hét esős időjárással tarkított napjaiban, tehát alig néhány munkaóra alatt, is nagyszerű munkát produkáltak. Hiszen Szikszótól egészen a csehszlo­vák határig jobbra-balra ke­resztsorok százai, felszántott tarló gyönyörködteti a szemet, bő termést ígérő kukorica- és cukor répa táblákkal váltakoz­va. Hasonló a kép a Száraz­völgyön, Hemád völgyén vé­gesteien végig... Ha több lenne a gép Természetesen a jó munká­nál jobbat végezni is, kívánni is lehet, sőt kell, mert ez a fejlődés útjá. Néhány terme­lőszövetkezetben viszont nem sikerül az előre elkészített ütemtervet sem követni. Hol a szalma lehúzása, hol a szán­tás, a tárcsázás, vagy a dixtil- lerezés késik. Hol meg a gépe­ket érj valamilyen nem várt baj. Más helyen meg az indo­kolatlan várakozás késlelteti a munkát, pedig gép is lenne, idő is. Végső soron erre enged következtetni annak a tizenöt- húsz termelőszövetkezetnek munkája, példája, amelyet vé­gigjártunk a járás, a megye szakembereivel, vezetőivel. A jellemző, általános ta­pasztalat, hogy kevés a kom­bájn. Kevés, mert több közös gazdaságban időközben meg­gondolták a dolgot, géppel vág­nák a kézi aratásra tervezett területet is. Igen ám, de nincs elegendő gép. s aki nem kötött időben szerződést a gépállo­mással, most várakoznia kell, vagy cselekednie, mert néhány napon belül történik ugyan át­csoportosítás, azonban ha mór beérett a gabona, veszélyes do­log lenne még néhány napot kombájnra várni. „Hissen is niéak ex, kére«“ Sok helyen nem is várnak. Nekiállnak és vágják, kézzel... Az abaújszolnoki dombokon itt is, ott is aratópárok. Több, hatalmas tábla már keresztek­ben. és a sorok között, fel­szántva. a tarló. A még lábon álló búzatábla egyik sarkán, idősebb férfi és nő serénykedik, s jónéhány keresztre való ké­ve bizonygatja, nemcsak tes- sék-lássék. — Csak így, kézzel? — ér­deklődünk. S a válasz igazán megkapó. — Ki jöttünk^ korán. Tegnap jég járt a másik völgyön, az állami gazdaság táblája felé. Bűn lenne várni a gépre, hi­szen még baj érheti a búzát, pedig kell ez. Miért ne segíte­ne az ember. — Kiderül, hogy a fürge kaszás immár hatvan­nyolc éves, nyugdíjas postás. De ha szólnak, hogy segítsen, egy percet sem gondolkozik. Indul élete párjával egyetem­ben. A másik kérdésre: — No és mi a prémium, — még érdekesebb a válasz. — Őszintén mondom, meg se kérdeztük. Beérett, hát vág­juk ... — Reggel a járás egyik szakembere mondotta, általá­nosítván a dolgot: az a baj, hogy sok helyen keveslik a holdankénti mázsa búzát, ezért nem szívesen ragadnak ka­szát ... Íme, az idős abaúj­szolnoki házaspár példája el­lentmond ennek. Vágják a bú­zát, mert a miénk, mert, baj érheti. Hiszen végső soron úgy­is a mi boldogulásunkat szol­gálja ... Serénykedjenek még, így, erőben, egészségben sokáig ... Száradó lurSék és ötvenhat erőgép munka nélkül A learatott területhez viszo­nyítva kevés a talajmunka. S ami elgondol koztató, nem azért mert nem lenne elegendő erő, hanem csak úgy. Még várnak vele. — Van elég gépünk, így nem kértünk a gépállomástól. Majd néhány nap múlva nekilátunk. — * Ilyesféle elgondolás az ok. Pedig a késlekedés mindig veszéllyel jár. A tarló eseté­ben például mind a talajszer­kezet, mind a vízgazdálkodás szempontjából káros a várako­zás. De káros azért is, mert később, amikor a hordás megkezdődik, ott ahol arató­géppel és kézzel aratnak, az erőgépek szintén nem dolgoz­hatnak. Most viszont, a négy gépállomáson ötvenhat olyan erőgép áll, amelyek számé- „nincs munka”, nem igényel­ték a tsz-ek!... S ez — őszin­tén szólva — a szakemberek, a gépállomás vezetőinek, me­zőgazdászainak sem válik be­csületére. Más helyen viszont a gépek kihasználása ésszerűtlen. A gönci Rákóczi Termelőszövet­kezetben például nem gondos­kodtak kombájnszérűről. Egye­nesen a pótkocsikról tisztítják a búzát. Négy-öt kocsi áll órák hosszán át, mert... Mert nem­csak kombájnszérű nincs, ha­nem a terményt az asszonyok vödrökkel hordják fel, létrán, a cséplőgép dobjára. Ez egy kissé elavult módszer, vagy öt­letettelcn munkaszervezés. Ha ügyesebben csinálnák, több gép felszabadulna talajmunká­ra, s a tsz-tagok sem fájlal­nák derekukat az egésznapos cipekedéstől... Barcsa Sándor Viperamarás a »pilisi hegyelsöen Áss erdészek eddig mintegy ISO mérgeskígyót pusztítottak el Ä Zemplén-hegységi erdő- gazdaság területén az erdészek, elsősorban Füzérkomlós, Tel­kibánya és Erdőbénye környé­kén, a meleg nyári napokon egyre több viperával találkoz­nak. Ezért a kirándulóhelye­ket és úttörőtáborokat csak azokon a helyeken engedélyez­ték, amelyeken már évek óta nem észlelnek mérgeskigyókat. A sokszor 70 centiméter hosz- szúra is megnövő viperák kü­lönösen a Hegyközben., a Béke üdülő környékén szaporodtak el, mégis a makkoshotykai er­dőrészből jelentették az idei első lcígyómarást. Takács Bé- lánét, a makkoshotykai erdész­ház lakóját vászoncipőjén ke­resztül harapta meg a kígyó, s emiatt hosszabb kórházi ápolásra szőrűit. Az erdészek szerint a keresztes viperák nem támadják meg az embert, Nyersvas gyártás elesí diaijai A miskolci Stílusos tartókban helyeitől: el a transzformátorokat. Foto: Szabados György Nehézipari Műszála Egye­tem vaskohászati tanszékének izotóp laboratóriumában az oktatással összefüggő tanme­neti munkákon, valamint az elméleti kohászati problémá­kon kívül rendszeresen foglal­kozik üzemi-gyakorlati kérdé­sekkel is. Különösen gyakori ügyfelei a laboratóriumnak a borsodi üzemele, ipari vállala­tok. Nemrégiben közvetlenül az ózdi kohászatot érintő, de valójában országos fontosságú kérdésre tett pontot a labora­Volt kombájn — nincs kombájn Á szemdrőládi Uj Élet Tsz még annak ide­ién szerződést kötött a Szendrői Gépállomás­tól: háromszáz hold gabonát kombájnnal, 50 holdat kévétk ötözővel aratnak le. A terv sze­rint is így kellett volna az aratásnak tör­ténnie, de ebben a tsz több éves tapasztalata blapján, nem bízott. Valóban, az első „me­netben” nem kaptak kombájnt. Aratógépet haptak szerződésen felül. Július 10-<5n megjött végre a kombájn is. rendesen dolgozott földjeiken — 15-ig. Esen a napon a gépállomás visszarendelte a gépet. Méghozzá elég furcsa m,ódon. Sen­kinek! se szóltak. Illetve üzentek az Uj Élet elnökének, hogy marad két kévekötözőjük, a kombájnt pedig viszik. A szendrőládiak elégedetlenek a Szendrői Gépállomás munkájával. A borsócsépléshez is úgy küldtek ld gépet., hogy hiányos volt a felszerelése (szíjról elfeledkeztek), a mag­tisztító munkája is hiányos, üzemanyagellá­tása rossz. Most. hogy az egyetlen kombájnt is elvit­ték, pedig 50 holdat sem aratott le a leszer­ződött 300 helyett, joggal panaszkodnak a nyilvánosság előtt is, tórium szakembereinek kitar­tó munkája. Az ózdi nagyol­vasztókban ugyanis abból a célból végeztek vizsgálatokét, kísérleteket, hogy a vas mi­nőségének romlása nélkül al­kalmazható-e a nagy kéntar­talmú, 3,4 százalékot is elérő, olcsó olaj, amiből itthon bővé­ben vagyunk, s szinte felhasz- nálhatatlan hulladékanyagnak számít. Erre vonatkozóan ugyanis sem a hazai, sem a külföldi szakirodalom nem nyújt adatokat, A rádióizo­tóppal végzett vizsgálat bebi­zonyította, hogy az ilyenfaita olaj biztonsággal, gazdaságosan felhasználható a nagyolvasz­tókban, amint erre Ózdon sor is került, s a tervek szerint az ország más olvasztóiban is rá­térnek majd használatára. A vizsgálat eredménye igen ér­tékes, mert új, olcsó és szinte eddig hasznosithatatlan fűtő­anyag alkalmazását teszi lehe­tővé. amelynek ára mintegy ötödét teszi csaík ki az impor­tált, olajénak. munka érdekes­sége, „hogy fran­A kutató cia szakemberek ilyen irányú és csaknem egyidejű kísérletei is hasonló eredménnyel vég­ződtek , , ii u„ i de igen veszélyesek, meri ha véletlenül a bozótban rájuk lépnek, azonnal marnak. Ezért irtásukat tervszerűen végzik. Az idén már mintegy 150 mér­geskígyót pusztítottak el. A na­gyobb példányok közül töb­bet élve fogtak el. s felküld­ték a. budapesti állatkertnek. Az erdőgazdaság vezetői a vi­pera-veszélyes részeket rgost újabb figyelmeztető táblákkal jelölte meg, s felhívta a ki­rándulók figyelmét, hogy eze­lőtt a helyeket, kerüljék ki. Egyúttal gondoskodtak arról is, hogy a. zempléni hegyek köz­ségeinek gyógyszertárait meg­felelő mennyiségű szérummal lássák el.-Hatvannégy képzőművészeti alkotás A Borsod, megyei Tanács az elkövetkező négy évben foko­zottabb gondot fordít arra, hogy a városokat és a falva­kat minél több képzőművésze­ti alkotással díszítse. Ezekre >elentős összeget használnak jel. 1968-ig az új városok, kór­házak, iskolák és művelődési otthonok szebbé tételére 64 képzőművészeti alkotást, vala­mint a belső helyiségek kikép­zésére kerámia díszítést készí­tenek. így például Tiszaszeder. kény—Újváros művelődési há­za. és a kazinbarcikai új kór­ház été több figurás szoborcso portot terveznek. A barnád vécsei mezőgazdasági ssakisko la homlokzatára kertészeti tár gyű, kovácsolt vas dombormű vet, az alsózsolcai nyolc tan termes iskolába pedig spar toló gyermeket, ábrázoló szob rőt helyeznek. A tanács oj idén csaknem 400 ezer forint értékben tíz képzőművészeti alkotás elkészítésére adott meábízást fővárosi és borsod' művészeknek. így például töb bek között. Kazincbarcikára egy madár. Ózdra eg; gerelyve'l lány, Rudabányára pedig cg mesefigurás szobrot terveznek amelyeket még ez évben felál­lítanak. fliiifp a íőrpevizmO el nem készül Á boldogkőváraijai kórház, valamint á község vízellátásá­nak megoldására törjpevizmű- vet építenek. Eredetileg úgy látszott, hogy erre az építkezés­re csak 1971—75 között kerül­het sor, azonban mégsem le­hetetlen, hogy már 1969—7* folyamán elkészül a harmadik ötéves terv' beruházásaként A megyei tanács pénzügyi osz­tályának feladata, hogy addig is, már jövőre megfelelő költ­ségvetési lehetőséget teremt­sen a kórház vízellátásának biztosítására. Csütörtökön megnyílt Miskolcon az Expressz Étterem Hat féle feissensiilt, ót héssétel áss első étlapon Nem. is olyan régen Keller Dezső egy szellemes konferan- szában arról beszélt, hogy szükségtelen az új, vagy át­alakított kereskedelmi léte­sítményekben a hivatalos meg­nyitó ünnepség, mert annál szebb és jobb megnyitást, nem tud elképzelni egy boltban, mint ha. a vevő bemegy, kér tizenöt deka felvágottat, az el­adó lemér pontosan tizenöt- dekát, becsomagolja, a vevő kifizeti, átveszi és megelége­detten távozik. Ezzel a bolt meg van nyitva. Ez jutott eszembe csütörtö­kön délelőtt, amikor a mis­kolci Széchenyi utca új önki- szolgáló éttermében, a hajda­ni rosszemlékű Belvárosi Ét­terem helyén épült, korszerű, minden igényt kielégítő, ízlé­ses Expressz Étteremben „hi­vatalos” nyitásra várva gyű lekeztünk. Majdnem így zaj­lott le a megnyitás. A vendé­gek gyülekeztek, jónéhányan a ragyogó kirakatüveg mögül nézelődtek, hogy milyen is nappali fényben az a vendéglő, amit napok óta esti ki-világi lásban láthattak, az egybe­gyűltek megtekintették a mo­dern, gázüzemű konyhát, a ki­szolgáló helyiségeket, a határ­idő előtt elkészült épitőmun- kát, a sajószentpéteri szövet­kezeti asztalosok ízléses mun­káit., s nem utolsósorban a iá- lacskákon sorakozó, Ínycsik­landozó étkeket. Néhány igaz- zán rövid, szó hangzott el, Be­nő Lóránt, a városi tanács ke­reskedelmi osztályának vezető­je, majd Tóth József, az I, ke­rületi tanács vb elnöke, végül Makai Tibor, a Miskolci Ven­déglátóipari V általat igazga­tója szólt az átépítésről, s meg­indult a jelenlévők sora a ki­szolgáló ablakok felé. A há­romszögletű műanyag tálcákra felsorakoztak a különféle fo­gások, a száznegyven, szemé­lyes terem asztalai benépesül­tek étkezőkkel. Ezzel Miskolc új önkiszolgáló létesítménye megnyílt. Az első napon három féle leves, két főzelék, négy köret, három saláta, három főtt. tész­ta, négy előétel, öt féle kész­étel, hat frissensült és ugyan­csak hat fajta cukrászsüte­mény kínálta magát a vendé­geknek. — alkoholmentesen, üdítő italokkal. Szép. hasznos létesítmény. Szeretnénk, . ha ilyen is maradna. S ez nagy­részt rajtunk, a közönségen is múlik.

Next

/
Thumbnails
Contents