Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-29 / 176. szám

fiSZAICMAGYAttORSZAQ 3 Vármií X^gfn} verse. fei hiiXiiH iltiz*? <■'!#«>SSj .il toiSf.tjSj&flSK jUÍ f«Wg • fcii te. Si f*!i<! äs YMtriÜ Hsu ■<* x-i >.'K t ry.j>; itgr$lt )SS «Si;, ta sijRsrr-Vatiaiia; ; Ííírt g.«l$l s*3 i$y ierttt, te* l>ifl '.»>{». «'äfSS-li Amikor lehullanak a falevelek... 1® ttomSáinosok versenye Az első világháború emlékezete Amikor á nacionalista má- konytól elhódított tömegek még éltették az első világhá­borút, Vilmos német császár olyasvalamit üzent vassisakos vitézeinek: Fiaim, csak men­jetek, mire lehullanak a fale­velek, győztesen visszatértek. Az agg osztrák császár, aki a magyar királyi koronát is vi­selte, külön falragaszokon tu­datta „szeretett népeivel” —■ Mindent meggondoltam, min­dent megfontoltam.. Aztán a vitézek elmentek a történelem addigi legnagyobb vérzivatarába, idegen, imperia­lista érdekekért testileg-lelkileg tönkremenni, jeltelen katona­sírokba omlani. A mámor ha­mar elszállt A „győztes vitéz’’ mankón bicegett vissza (1. ké­pünk). És még többen nem tértek soha haza, elföldelték őket a nagy katonatemetőkben (2. képünk). Bizony, 20 millió falevél hulott le” a nagy vi­dokumentum filmet gyártottak. § Az állami gazdaságok ha­S gyományos aratási versenyé­ben az SZK kombájnokkal § dolgozók közül már hetven- ? öten jutottak túl a hatvan va- !gonos teljesítésen, a hazai gyártmányú kombájnok keze­siéi közül pedig 18-an elérték, •illetve túlhaladták a 30 vago- í nos teljesítést. A verseny első ) helyezettje jelenleg Kunkli ij Péter, a Hajdúszoboszlói Álla- -mi Gazdaság kombájnosa, aki .eddig 10 771 mázsa gabonát \ adott át a szállító brigádok­énak. A rangsorban a második . Gusztafik Mihály, a Surjáni ^.Állami Gazdaság kombájnosa, \ akinek teljesítménye 8929 má- )zsa. 3 A múlt heti esőzések hátrál­hatták a pankotai kómbájno- |sokat, mégis ők tartják a har- |madik és a negyedik helyet. § Barna László legutóbbi ered- \ menye 8808, Juhász Istváné ■ pedig 8297 mázsa volt. Az i ötödik jelenleg Vass András, )a Szenttamási Állami Gazda- • ság dolgozója, a 8231 mázsás teljesítményével; A hazai kombájnnal dolgo­zók versenyében Balásovics „László, a Pálpusztai Állami $ Gazdaság kombájnosa került §az élre, aki 4389 mázsa gabo- gnát csépelt ki. § | Tizenkétmillió néző § Naponta 12 millió szovjet K ember jár moziba. Szovjet fil- í- meket több mint száz ország­iban játszanak. Külföldön leg- § népszerűbb az Optimista tra- «gédia című szovjet film, a ■; Szovjetunióban az Orosz cso­rda című kétrészes NDK-pro- ftdukció. A. V. Romanov mi- ^niszter, a Szovjetunió állami ifilmügyi bizottságának elnö­kké közölte ezeket az adatokat «keddi sajtóértekezletén, ame- ylyen csaknem száz szovjet és S külföldi újságíró vett részt. § A hatalmas országban je­lenleg 134 000 a nem magán­kézben levő vetítőberéndezé- §sek száma. A szovjet film- «gyárak 1963-ban 102 játékfil- |met és 33, egész estét betöltő §‘ § § § § | A Tiszai Vegyikombinát S műgyanta- és lakkfestékgyá- § ra termékeinek mintegy 50— «60 százaléka kerül a lakosság S igényeinek kielégítésére. Az § előző években fordított volt a «helyzet, mert akkor még több- « nyíre az ipar részesedett a 5termelt árufajtákból. § Ezt elsősorban azzal magya- K rázhatjuk, hogy kezdetben 2 nem propagálták kellőképpen ja gyár termékeit, nem tájé- § kozta tiák megfelelően a vá­jj sárlókat a Wallkyd falfesték, i valamint az egyes zománcfes- \) ték-féleségelc felhasználási le- « hetőségeiről. S mert új termé- jp kékről volt szó, a dolog ter- imészetéböl adódott, hogy az § emberek idegenkedtek tőle «Gátolta a gyár termékeinek •í szélesebb körben történő elter­jedését az a körülmény is, «hogy a vásárlók drágának ta- nskodásban. Elvitte a korabeli«Iái ták a forgalomba hozott emberiség emberségét: 750 ^ festókf ajtókat, millió ember sodródott a há-S Ez év tavaszán az iiletéke­borúba - csaknem 75 milliódöntöttek hogy mér- . , . r sékelik az arakat Átlagosan ténylegesen fegyverben. $15 százalékkal csökkent a Harmadik képünk 1918. ok-§Wallkyd falfesték és a belső tóber 31-én készült a Nemzeti íj. zománcfesték kereskedelmi Színház környékén. Az ősziró-«4113' zsás forradalom győzött, a ka-f , "e™snk . ^ehaza, ha- ,, , , , , ... , $nem külföldön is keresettek a tónak nem akartak tovább v®"«gj'ár termékei. A Szovjetunió rezni. Országszerte szavalták^ a KGST-n belül ez évre 400 Várnai Zseni versét, a Katona-S tonna árut rendelt, fiamnak című remekművet (a§ A Szovjetunión kívül Irak- korbeli plakát fényképe a 4.§^- Görö^rszágba, Kuwaitba képünk). ,.Ne lön. fiam, n $nak a különböző festékfélesé- én is ott leszek.” A forradalom $ gek, például a gyorsan szára- magyar sikolya volt ez, és fel-5üó Progress-zománc. a belső­hívás a háború ellen — miköz-(:f? a szintetikus-zománc. A vi- , , . . , . ^lagpiaci kereslet is példázza ben a régi forradalmas meg-?^,. az általánosan kialakult mozdulások szellemét idézte a y véleményt, hogy a tiszaszeder- szabadságra vágyakozó magyar ), kényi festékgyár teimékeinek 11 énnek § minősége megüti a kívánt nepneK. 7 színvonalat. A lenini nagy forradalom) Nem órdekieleri megemlíte­megváltotta az emberiseget, s)ni, hogy a TVK festékgyárá­alkalom nyilott a világ új el-§nak termelése az első évben rendezésére. De a nagy mű be-«m^n<^ssze 6800 tonna volt. fejezése. egv második világhá-« 1963^af -9500 '™ fes!fkI . . '’ $ anyagot es egyéb terméket ború tanulsága alapján, a ma «gyártottak. amelynek termelé­embereire, ránk vár.ia á:. ^si értéke 146 millió farintot Örvendetes fordulat Mintegy két-három hete fogialkoziunk lapunkban a kombájnosok helyzetével, amely akkoriban igen elszo­morító volt. Azok, akik fá­radságot nem ismerve, ké­nyelmükkel nem törődve, a mezőgazdaság legnagyobb és legnehezebb munkájára vállalkoztak, nem kaptak se megbecsülést, se segítsé­get, se megértést. Azokkal, akiken nem kis mértékben múlott, mennyi kenyere lesz az országnak cs milyen, nem törődtek, s a legele­mibb dolgokról sem gondos­kodtak számukra. Istálló­ban aludtak, főtt étel nél­kül dolgoztak kora hajnal­tól késő estig, égető szomjú­sággal küzdve, mert hogy egy korty víz jól esne a Nap hevében izzadó kom- bájnosnak, az senkinek se jutott eszébe. S ezek az em­berek mégsem vették ka­lapjukat, s nem álltak odébb. Tudták, érezték, hogy ha nem is kapnak gondoskodást, szerctcíct, az­ért az ország kenyerének a jövő évben is meg kell len­nie. Maradtak, és lankadat­lan szorgalommal dolgoztak tovább. Egy kicsit keserű szájízzel, egy kicsit komo- rabb arccal, de dolgozták. Ez volt a helyzet két hét­tel ezelőtt. Azonban azóta lényeges változás történt. Hogy ez minek köszönhető, a megyei, járási vezetők lá- togatásainak-e, akik be­szélgettek a termelőszövet­kezeti elnökökkel és tagok­kal, vagy magukban a ter- melőszövodvczc tökben kere­kedett felül a jó érzés, látva a kombájnosok szorgalmas, hibátlan munkáját, az ta­lán nem is lényeges. A fő, hogy fordulat történt. Ma már megyeszerte. de külö­nösen az edelényi, az ózdi és az encsi járásban a lehe­tő legjobb körülményeket biztosítják a kedvezőben időjárás, a nagy hőség elle­nére is szorgalmasan arató koinbájnosoknak. Ma már nincs egyetlen olyan ember, aki meleg, fülledi istállóban „hajtaná fejét” nyugovóra a fáradsá­gos munka után, s a leg­többjüknek a közelben levő éttermekből mindennap ki­viszik az ebédet. Jó néhány termelőszövetkezet szom­jazni sem hagyja kombájno- sát. Délelőtt, délután hűsí­tőkkel felszerelve megláto­gatják őket. S hogy még alaposabb, gondosabb munkára ser­kentsék a kombájnosokat, vagy talán, hogy még job­ban kifejezzék hálájukat, köszönetüket, sok helyen premizálják is őket. Az en­csi járásban például más­fél-két kiló búzát, az ózdi járásban egy kiló búzát, plusz egy forintot adnak minden learatott hold után. Kedves meglepetés az in­gyen reggeli, vacsora, vagy az ingyen ebéd is, amelyet szintén elég sok termelőszö­vetkezet biztosít. Ezek, ahogy így felsorol­juk, csak megváltozott té­nyek, amelyek szépek és dicsérendők. Azonban ha egy kicsit mélyebbre né­zünk, sokkal többet jelente­nek. Valójában nem is a meleg étel, a puhább ágy számít, amellyel kifizetni a szó szoros értelmében nem is lehet a kombájnosok küzdelmes, nehéz munkáját, hanem a felébredt szeretet, gondoskodás cs megbecsü­lés, amely mindennél töb­bet jelent. Ebben a gyöke­resen megváltozott felfogás­ban már benne van az em­ber és a munka elismerése, s a szóval ki nem fejezhető köszönet. A termelőszövet­kezet vezetői és tagjai, ha később is, de ráébredtek, hogy nagyobb megbecsülés, gondoskodás illeti meg azokat, akik magukra vál­lalták, az aratási munka leg­nehezebb részét, cs sok ezer hold gabona kézi aratásától mentették meg a mezőgaz­dasági dolgozókat. Később jött ez a felismerés, de ta­lán éppen ezért nagyobb a gondoskodás, több a szere­tet, amit a kombájnosok minden bizonnyal még jobb és több munkával viszonoz­nak majd. (Juhász) Wallkyd és (ái'§ai tett ki. Az idén csaknem két­ezer tonnával nőtt a tervfela- dat. vagyis kereken 11 ezer tonna árura számít a népgaz­daság. Ez pontosan 30 millió forint értékű növekedést je­lent a múlt érthez képest. A megnövekedett termelési feladat nagy erőkifejtést kö­vetel a műszaki és a fizikai dolgozóktól egyaránt. A há­rom év alatt csaknem meg­kétszereződött a gyár termelé­se. Az üzem kutatócsoportjá­nak irányításával felülvizs­gálták a régebbi gyártás­technológiát és modern re- cepturákat dolgoztait ki. Kor­szerűsítették a már meglévő termékeket, új gyártmányo­kat állítanak elő. például a tetőhéjszigetelőt, amelynek kí­sérleteit a múlt évben kezd­ték meg. Ennek elsősorban az építőipar veszi hasznát, a pa­nel-elemekből készült házak tetőszerkezetének szigetelésé­nél. Igyekeznek mindjobban, tö­kéletesíteni a forgalomban lé­vő ragasztóanj'agokat is, neve­zetesen a mozaik parkettra­gasztót. Ennek a ragasztóféle­ségnek égjük változata már alkalmas a PVC. általában a műanyagok ragasztására. Ha minden jól megj', hamarosan nagjr segítséget kap általa az építőipar és a járműipar. A gyárban az üzemfejlesz­téssel is törődnek. Az illetékes gazdasági szervek kilátásba helyezték a laboratórium bő­vítését, műgyanta-üzem. vala­mint új festéküzem építését, továbbá egy tartólj'park léte­sítését. Ez még csak a terv, ae úgjr is mondhatnánk: reális elképzelés. Ha ez a terv megvalósul. 18 ezer tonnára emelkedik a fes­tékgyár évi össztermelése. Ebből a mennyiségből pedig az üzem minden bizonnj'al ki ind ja majd elégíteni a növek­vő export-igényeket és a bel­földi keresletet egyaránt. L. L. Régészeti kataszter készül Borsod megyéről A miskolci Herman Ottó Mú­zeumban megkezdték a megye régészeti lelőhelyeinek feltér­képezését. A régészeti katasz­ter célja, hogy a bejelentések és az ásatások nyomán védet­té nyilvánítsák a lelőhelyeket. A megyeszerte tapasztalható nagyszabású építkezések és földmunkák ■ során ugyanis eddig igen sok régészeti. érték ment veszendőbe. A régészeti kataszterben nyilvántartott helj'eken a munkát csak az­után lehet majd megkezdeni, ha azokat először a régészek „megkutatták”. „Leltárba” vettek többek között mintegy 30 földvárat, ígj' Leányvárt, a földsánccal határolt egykori megerősített helyet. Szerepel a felsorolás­ban több középkori, rom, mint a szuhogy-csorbakm vár. ahol Bebek Imre pénzhamisító mű­helyt rendezett be a XVI. szá­zadban, de a vár részletes fel­tárását még nem végezték el,' a Kurityán község határában lévő pálos kolostor maradvá­nya és a határ mentén, festői környezetben lévő Szádvár. A becslések szerint mintegy száz olyan történelmi értéket írnak össze, amelyet az elkör vetkező években tárnák majd fel. A régészeti kataszter elké­szítéséhez jelentős -segítséget nyújtanak a községi tanácsok, melyek a lelőhelyek fekvésé­nek. telekkönyvi helyrajzi számoknak közlésével gyor­sítják a munkát. Minden le­lőhelyről. térképet és leírást is készítenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents