Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-25 / 173. szám
ESZAKMAGYAROKSZAG Szombat, 1964. július <65. Erhard összeFock Jenő látogatása államosított osztrák üzemekben veszett De Gaulle-lal — Johnson—Goldwater találkozó — A TASZSZ nyilatkozata az Egyesült Államok és a NATOmegegyezéséröl — Magyar — szovjet gazdasági együttműködési jegyzőkönyvet Írtak alá — Butler Moszkvában Fock Jenő eírtás's látogatása államosított osstrák üsetnekben Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese ausztriai tartózkodásának más :dik napján utazásra indult az országban. Elkísérte dr. Bruno .'ittermann alkancellár, az ’.llamosított inar ügyeinek minisztere, valamint Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és dr. Bíró Gerő, a bécsi magyar követség tanácsosa. Az út első állomása a linzi egyesült osztrák vases acélművek, Ausztria legnagyobb ipari üzeme Síüfos felelősséget vállalnak magúkra A TASZSZ hírügynökség pénteken nyilatkozott aí-ról az egyezményről, amit az Egyesült Államok kormánya a NATO katonai tömbbel kötött, s amelynek értelmében az atomfegyverre vonatkozó különféle tájékoztatásokat ad át a NATO-tagországok- nak. „A nukleáris fegyverekről szóló információk terjesztéséhez vezető újabb lépésekkel az Egyesült Államok és a NATO-ors^ágok kormányai súlyos felelősséget vállalnak magukra a népek előtt” — hangoztatja a nyilatkozat. volt, amely piros-fehérzöld zászlókkal fogadta a magyar vendégeket. A gyárvezetőség ebédet adott a vendégek tiszteletére. Pittermann alkancellár pohárköszöntőjére Fock Jenő miniszterelnökhelyettes válaszában többek között hangsúlyozta: Az együttműködés elmélyítéséhez jó alapot adnak az utóbbi években számottevően megjavult osztrák —magyar gazdasági kapcsolatok. A vendégek ezután a város másik, világszerte ismert nagyüzemét, a műtrágyagyárat tekintették meg. Magyar—szovfe! gazdasági együttműködési szerződést írlak aiá Pénteken délben — ötnapos tárgyalások végeztével — Moszkvában aláírták a magyar —szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési ' leykezdodíek a Szegedi Szabadtéri Játékok Pénteken, a szabadtéri játékok megnyitásának napján mintegy négyezer hazai és külföldi vendég érkezett Szegedre. Este a Dóm téren nagy érdeklődés mellett ünnepélye^ sen megnyitották az 1964. évi szabadtéri játékokat. A megÚj folytatásos regény lapunkban Olvasóink mindig szívesen f .„adjak, erdekiődtssel olvassák a folytatásos regényeket. Ezt az igényt kívánjuk ismét kielégíteni. Holnapi, július ”6-i, vasárnapi lapszámunkban megkezdjük Gergely Mihály Idegenek című regényének folytatásos közlését. A mai, valamennyi olvasónk elölt ismerős környezetben játszódó társadalmi regény fordulatait bizonyára érdeklődéssel fogadják olvasóink, s a napról napra jelentkező folytatások fordulatai izgalmas, tartalmas élményt jelen- lenek minden érdeklődőnek. nyitáson megjelent Szirmai kormányközi bizottság II. ülésszakáról szóló jegyzőkönyvet. Az ülésszakról közös közleményt adnak ki. A jegyzőkönyvet magyar részről Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, szovjet részről M. A. Leszecs- ko, a Minisztertanács elnökhelyettese írta alá. — CSÜTÖRTÖKÖN délIstván, az MSZMP Politikai | után izraeli tankok tüzet nyiBizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, továbbá politikai és társadalmi életünk számos képviselője. tottak szíriai területre. A lövések következtében egy katona és egy kisgyermek megsebesült. A Brit Nemzetközösség értekezletén Butler Moszkvába utazik Butler angol külügyminiszter hétfőn hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik. Megbeszélést folytat majd Hruscsovval és Gromiko szovjet külügyminiszterrel a délkelet-ázsiai kérdésről, a leszerelés problémájáról és az angol—szovjet kapcsolatok helyzetéről. Kedden keresi fel Gromikot és Hruscsovval valószínűleg csak pénteken találkozik. „Erhard összeveszett De Gaulle-Iaf De Gaulle csütörtökön 800 újságíró előtt nyilatkozott a nemzetközi politika kérdéseiről. Az angol közvélemény hangos kárörömmel üdvözli De Gaulle Nyugat-Németország ellen intézett heves támadását, valamint a francia elnök bírálatának széleskörű bonni visszhangját. A Daily Mail jelenti Bonnból „Erhard összeveszett De Gaille-lal” cím alatt: Nyugat- Németország éles viszontvá- dakkal felel De Gaulle keményen vagdalkozó támadásaira. Ez az összecsapás világosan mutatja a szakadást a két ország között Európa jövőjét illetően. A Guardian tudósítója ,írja Bonnból: A francia—német, úgynevezett barátsági szerződés most aligha éri meg a papirost, amelyre írták. A né metek megvetően félrelöktél De Gaulle négyhatalmi érte kéziét összehívását sürgető javaslatát Délkelet-Azsü ügyében; Johnson—Goldwater találkozó A Fehér Ház szóvivője be jelentette, hogy Johnson elnöü pénteken délután fogadj! Goldwater szenátort, a köí‘ társasági párt elnökjelöltjét A találkozón megvitatják, mi' ként lehetne az elnökválasz' tási hadjárat során mellőzn g polgári jogokról szóló tör vény feletti vitát. A Fehé: Ház szóvivője közölte, hogf a pénteki találkozó Goldwatel kérésére jön létre. A tenyésztői kedv fokozása eredményekkel járt Home: — Sötétnek látom » helyzetet. Hazánk mezőgazdasági apparátusa évek óta küzd azért, hogy az állattenyésztés fejlődjék. A kormány hatalmas összegekkel támogatja ezt a munkát, a népgazdasági költségvetésből is milliárdokat költünk az állattenyésztés fejlesztésére. Ez természetes is, hiszen a mezőgazdasági üzemek rentabilitásának, jövedelmezőségének feltétele az állattenyésztés fejlettsége. Mindezeken túl népgazdasági érdek és feladat, hiszen a lakosság életszínvonalának alakulása, a legfontosabb élelmiszerek bősége szintén az állattenyésztés függvénye. Országunkban senkinek sem közömbös tehát, hogyan alakul az állattenyésztés helyzete. Növekszik a sertésállomány Az idei tavaszi állatszámlálás jegyzőkönyvéből. az állat- tenyésztés - helyzetét - objektiven. kendőzés nélkül rögzítő kimutatásokból érdekes adatokat kaptunk. 1963. tavaszán 5 millió 428 ezer sertést tartottak az országban, s ebből 463 ezer volt a tenyésztés alapját jelentő anyakoca. Az idei állatszámlálás már 6 millió 358 ezer darab sertést vett számba, vagyis: 930 ezerrel többet a tavalyinál. Még ör- vendetesebb az anyakocák számának emelkedése, amely kereken százezerre] nőtt egy év alatt. Ez főleg a. további fejlődés szempontjából lényeges. mert a süldő és hizóállo- mány növekedése az anyakocák létszámától függ. Az anyakocák száma, a különböző állami kedvezmények eredményeként. elsősorban a háztáji gazdaságokban emelkedett. Ez is jó, de kívánatos lenne, ha a termelőszövetkezetek közös kocaállománya is megfelelő arányban növekedne. Az anyakocák létszámának ugrásszerű növekedéséből törvényszerűen következik, hogy 1964. első felében 1963. hasonló időszakához viszonyítva csökkent a felvásárol t hízók száma. Ez azért törvényszerű, mert nem lehet egyszerre, ugrásszerűen növelni az anyakocák és a hízók számát. A arány most kedvezőtlen. 1963. első felében mintegy másfél- millió hízottsertést adtak át, ezzel szemben 1964. első felében még az egymilliós számot sem értük el országszerte. De hangsúlyozni kell: az anyakocák létszámának igen szép fejlődése biztosíték arra. hogy a 1 közeljövőben, növekszik a hízottsertések száma is. Több szarvasmarha és baromfi Szarvasmarha tenyésztésünk szintén szépen fejlődött. 1963. tavaszán például 47 ezer darab vemhes üszőt írtak ösz- sze. míg 1964. tavaszán már 64 ezer darabot. A fejlődés tehát közel 50 százalékos. És ez szintén 1 alapfeltétele a szarvasmarha-létszám további növelésének. Ezzel kapcsolatban még egy nagyon érdekes számlálás. Tavaly, az esztendő első negyedében az üszőknek mindössze 20 százaléks maradt meg továbbtenyész- lésre, a többit meghízlaltáK és levágták. Ezzel szemben aí idén az üszők 70%-a maradt meg tenyészállatnak, s mindössze harminc százalék maradt hizlalásra, külkereskedelmi eladásra, vagy belső közfogyasztásra. Az arányok megváltozása szintén a húsellátásban mutatkozik majd. Ahhoz hogy egy-két éven belül felszámoljuk a húsellátásban mutatkozó nehézségeket, elsősorban a továbbszaporítás feltételeit. a tenyészállat-állományt kell fejlesztenünk. E1 a fo-lyamat elkezdődött, a fej lődés örvendetes. Az első eredményekről mái a mostani állatösszeírás i-£ számot ad. 1964. első nejedében. a tenyészállomán? számszerű és minőségi fejlődésének eredményeként. 23 ezerrel több borjú született mint 1963. azonos időszaka; ban. A szaporodás ugrásszerű fejlődése viszont csak a következő esztendőben várható.. hiszen a szarvasmarha csak * harmadik . életévében elltt először. Szépen fejlődött a baromfi- tenyésztés. 1963. első öt hónapjában mindössze 75 vagon baromfit vásároltak fel. Ezzel szemben 1964. hasonló időszakában 337 vagon baromfit adtak el, elsősorban a termelőszövetkezeték közös állományából, de a háztáji gazdasá gokból is. A tojástermeién szintén ugrásszerű fejlődést mutat. 1963. első öt hónapjában 269 millió, az idei esztendő hasonló időszakéban viszont 411 millió darab tojást értékesítettek a termelők. A baromfihús és tojástermelés örvendetes fejlődése egyben könnyítette az időnként és helyenként jelentkező húsellálá- si gondokat 1st Végeredményben a tenyésztőkön múlik Mindent összevetve. Állattenyésztésünk szépen fejlődik- A tenyészállomány 6zép fejlődése alapja annak, hogy a következő években vágóállatból se legyen hiány. Mindezt persze, nem adtál* ingyen. Szakemberek és termelők tízezrei dolgoztak, fáradtak azért, hogy az ország állattenyésztése tovább fejlődjék. De a kormány Is mindent megtett. Kedvezmények ás hitelek sokaságával fokozás a tenyésztői kedvet amelynek máris láthatjuk eredményeit. Az állam 1963-ban 240 millió forintot áldozott csupán a te- nyészüsző-nevelési kedv fokozására. Ebben az évben mé£ többet. körülbelül 300 millió forintot áldoznak népgazdasági keretből csupán erre aí egyetlen akcióra. És nem feleslegesen. A tenyészüsző-ál- lomány ugrásszerű növekedése. a máris mérhető fokozódó borjűszapőrulat nagyrészt ennek az állami akciónak aí nredménve. A továbbfejlődés' t'-'Z az állam ezután is minden 'öle lelhető segítséget megad- ~>e miként eddig is, a további rilker elsősorban a szakembe- -eken éa a tenyésztőkön múlik. Sä. X Qijmw ^ßi'afikfo: ii. A mikor kitört a nemzeti “ forradalom, lángban állt az erdő. Áradat öntött el mindent — véráradat. — Nem adom fel a reményt — jelentette ki férjem. — A háború nagy áldozatot követelt már eddig is. de én még élek. Katonák halnak majd meg. És civilek is. De a nép élni fog és rázendít győzelmi indulójára. Bennünket még nem jegyeztek fel a halálozási jegyzékre. Egy kormányzósági hivatalnok és kísérője érkezett falunkba. Karcsú volt. mint valami szivar. Magasnövésű. Kísérője kis. kiszáradt ember. — Uram! Mennyi áldozatot követelt eddig a háború? Kinyitotta sárga csillagos aktatáskáját, olyan táskát, amilyen a japánoknak van. — Ó, uram! Már több ezret. A huszonöt millióra gondoltam. Ugyanennyi ez, mint a „több ezer”? Hogyan függ ösz- 6ze az „ezer” és a „millió”? Minden nap új áldozatokat követelt. A partizánok soraiból. A hadseregből. Katonák és tivilek. A hősi sikerek szapo- tán nőttek, mint a szantálfák bő esőzések idején. Semmit sem értek a politikai sakkhúzásokhoz. Szerintem ' a gyarmatosító urak állatok, akik filozofálnak. . Borzalmas háború tört ki. S vele együtt feltört bennem a gyűlölet. .Ugyanolyan gyűlölet, amilyen férjemben élt a háború ellen. Ugv hírlik, a hollandusok ezt a háborút rendőri akciónak nevezik. Már a falunkban sem vol* * tunk biztonságban. Uj szó röppent fel: lázadók. Mit jelent ez? Arról, hogy a rabló mit jelent, van fogalmam. De mi az, hogy lázadó? A hollandusok mindenütt raboltak és fosztogattak. S a „rend őreinek neverték magukat. És gyilkoltak. Rosszabbak voltak a vadállatoknál, telhetetlenek, valóságos ördögök. És ezek beszéltek lázadásról. A forrongást két csoport szítja: a politikusok és az éhezők. A politika nem sokat jelent számomra. De ha az éhező nép védekezik — az más lapra tartozik. A katonák állandóan a környéken portyáztak. Úgy tűnt fel nekem, mintha ebben a háborúban az emberek mindenféle piszkot szórnának egymásra, míg vépül a ruhájuk eredeti színe felismerhetetlen- hé válik. De talán tévedek. ■ Ezrekre rúgott az áldozatok száma. De hogyan függ össze az t,ezer” és a „millió”? Art hittem, hogy megáll a szívverésem, és a szakadékba zuhant gyermekre gondoltam, akiknek pajtásai tovább hancú- roztak. Egész melegem lett, tűz járta át testemet. Nagy beteg voltam. Testem megdagadt, mint a vfzkórosoké. Hogy mikor öntött el először a forróság, nem tudnám megmondani. A helyzet ezután tovább romlott. A járókelők azt mondták. hogv „a gazt akarják kiirtani”. Nem sikerült nekik. A gyökerek megmaradtak, s újból és újból szárba szökkentek. Falumat a „nyugtalanság tűzfészkének” nevezték. Ki szította a nyugtalanságot? Az egyenruhások! Úgy jöttek, mint a tigrisek. Azonnal látszott rajtuk, hogv tigrisek. Úgy ordítottak, mint a hús után . sóvárgó tigrisek. Ki akarták irtani a lázadókat, a növényt gyökerestől. A harc rövid volt. Néhány *"* tigris felordított, amikor eltalálta a dárda. De túl sokan voltak. Ezért az emberek a bozótba menekültek, nehogy elpusztítsák őket. A tigrisek- hirtelen haragú- ak voltak. Szétverték az egész falut. Egytől egrip kihajtották a férfiakat. A hollandusok minden házat felgyújtottak. A tigrisek elrejtőztek a folyó partján. Ezt nem tudták az emberek, akik a folyóba ug; róttak, hogy úszva meneküljenek. A tigrisek megtámadták őket. Minden házat felégettek. Bó- dító füst gomolygott Olyan volt, mintha itt lenne a világ vége. A férjem menekült. Az utolsó, amit hallottam, jajkiáltása volt. Úgy hangzott, mint a vágóhídra vonszolt kecske meke- gése. A házam lángokban állt. Kirohantam a szabadba. De alig értem ki, amikor eszembe jutott, hogy bölcsőben fekvő gyermekem a kamrában maradt. Vissza akartam menni. Mit érdekelt engem a lángtenger. De hirtelen ... egy tigris rúgását éreztem, és ... teljes hosszában elváeódtam, bele a lobogó lánetengerbe. s velem együtt a gyermek is, akit szívem alatt hordtam. A tűz elemésztette eeész testemet. Most nem számított, hogy beteg voltam. A forróság! A borzalmas forróság! ö egek. soha nem pörköltem húst. csak amikor a marhából saslikot csináltam. Miért kell ezt tűrnöm? Hiszen nem követtem el semmi bűnt. Halálom előtt körül se nézhettem még egyszer utoljára a szén világban. Uogy állt a kéklő hegy lá1 * bánál sárguló rizsünk? Ekkor szürkült. Nyugaton biztatóan fénylett az a'lkony- pír. És én nem nézhettem már a termeszei csodás pompáját; még egyszer utoljára sémi >1 szépség látványa helyett fel- j falt a tűz. A vörös láng. A vö-< rös láng, amely elemésztette' hazámat. Forróság! Mikor meg-l haltam, utoljára borzalmas j forróságot éreztem. Úgy jár-^ tam, mint a madarak, amelyek-< nek csicsergését virradatkor’ túlharsogja egy megszenesedett' fa recsegése. I S most már csak egy kis ra~! kás hamu vagyok. Csontjaim^ megszenesedtek. Az idő min-, dent egyformává tesz; én és a’ hazám — mindketten porrá! lettünk. { Nincsen senki, aki megtar-i tana emlékezetében, vagy. egv könnyet ejtene utánam. ] Senki nem állít sírkövet ne-! kém egy gondozott temetőben;! síromra senki sem helyez vö-^ rös rózsát, és fehér jázmint. j Senki ember fia nem fogj emlékezni rám. Névtelenül halok meg. Ne-! vem nem szerepel egyetlen! halotti jegyzéken sem. De vár-i junk csak. a hamu megtenné- ’ kenyíti a földet. ^ M em érzem magam bűnös-! ■'* nek. Teljes bizonysággal j és határozottsággal hiszem, hi-j szem, hogy szavaim hatni fog-' nak olyan ember vádirataként.! aki eltűnt a föld színéről. Sza-! vám vádirat azok ellen, akik! még élnek: de vajon hol van; még igazságszolgáltatás? Hol] az igazság? Szólok az éj fekete] sötétségből, hol hideg szél sü-| vít, szólok, hogy öntudatra éb-! redjen az emberiség. ! Isten veletek emberek! 4 (Vége.) . ] (Hollóst Tibor fordítása*)'
