Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-25 / 173. szám

ESZAKMAGYAROKSZAG Szombat, 1964. július <65. Erhard össze­Fock Jenő látogatása államosított osztrák üzemekben veszett De Gaulle-lal — Johnson—Goldwater találkozó — A TASZSZ nyilatkozata az Egyesült Államok és a NATOmegegyezéséröl — Magyar — szovjet gazdasági együttműködési jegyzőkönyvet Írtak alá — Butler Moszkvában Fock Jenő eírtás's látogatása államosított osstrák üsetnekben Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnökhelyettese ausztriai tartózkodásának más :dik napján utazásra indult az or­szágban. Elkísérte dr. Bruno .'ittermann alkancellár, az ’.llamosított inar ügyeinek minisztere, valamint Baczoni Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és dr. Bíró Gerő, a bécsi magyar követ­ség tanácsosa. Az út első állomása a linzi egyesült osztrák vas­es acélművek, Ausztria legnagyobb ipari üzeme Síüfos felelősséget vállalnak magúkra A TASZSZ hírügynökség pénteken nyilatkozott aí-ról az egyezményről, amit az Egyesült Államok kormánya a NATO katonai tömbbel kö­tött, s amelynek értelmében az atomfegyverre vonatkozó különféle tájékoztatásokat ad át a NATO-tagországok- nak. „A nukleáris fegyverekről szóló információk terjesztésé­hez vezető újabb lépésekkel az Egyesült Államok és a NATO-ors^ágok kormányai súlyos felelősséget vállalnak magukra a népek előtt” — hangoztatja a nyilatkozat. volt, amely piros-fehér­zöld zászlókkal fogadta a magyar vendégeket. A gyárvezetőség ebédet adott a vendégek tiszteletére. Pittermann alkancellár po­hárköszöntőjére Fock Jenő miniszterelnökhelyettes vála­szában többek között hang­súlyozta: Az együttműködés elmélyítéséhez jó alapot ad­nak az utóbbi években szá­mottevően megjavult osztrák —magyar gazdasági kapcsola­tok. A vendégek ezután a város másik, világszerte ismert nagyüzemét, a műtrágyagyá­rat tekintették meg. Magyar—szovfe! gazdasági együttműködési szerződést írlak aiá Pénteken délben — ötnapos tárgyalások végeztével — Moszkvában aláírták a magyar —szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködési ' leykezdodíek a Szegedi Szabadtéri Játékok Pénteken, a szabadtéri já­tékok megnyitásának napján mintegy négyezer hazai és külföldi vendég érkezett Sze­gedre. Este a Dóm téren nagy ér­deklődés mellett ünnepélye^ sen megnyitották az 1964. évi szabadtéri játékokat. A meg­Új folytatásos regény lapunkban Olvasóink mindig szívesen f .„adjak, erdekiődtssel olvas­sák a folytatásos regényeket. Ezt az igényt kívánjuk ismét kielégíteni. Holnapi, július ”6-i, vasárnapi lapszámunk­ban megkezdjük Gergely Mi­hály Idegenek című regényé­nek folytatásos közlését. A mai, valamennyi olvasónk elölt ismerős környezetben játszódó társadalmi regény fordulatait bizonyára érdek­lődéssel fogadják olvasóink, s a napról napra jelentkező folytatások fordulatai izgal­mas, tartalmas élményt jelen- lenek minden érdeklődőnek. nyitáson megjelent Szirmai kormányközi bizottság II. ülés­szakáról szóló jegyzőkönyvet. Az ülésszakról közös közle­ményt adnak ki. A jegyzőkönyvet magyar részről Apró Antal, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, szovjet részről M. A. Leszecs- ko, a Minisztertanács elnök­helyettese írta alá. — CSÜTÖRTÖKÖN dél­István, az MSZMP Politikai | után izraeli tankok tüzet nyi­Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, to­vábbá politikai és társadalmi életünk számos képviselője. tottak szíriai területre. A lö­vések következtében egy ka­tona és egy kisgyermek meg­sebesült. A Brit Nemzetközösség értekezletén Butler Moszkvába utazik Butler angol külügyminisz­ter hétfőn hivatalos látogatás­ra a Szovjetunióba utazik. Megbeszélést folytat majd Hruscsovval és Gromiko szovjet külügyminiszterrel a délkelet-ázsiai kérdésről, a le­szerelés problémájáról és az angol—szovjet kapcsolatok helyzetéről. Kedden keresi fel Gromikot és Hruscsovval va­lószínűleg csak pénteken ta­lálkozik. „Erhard összeveszett De Gaulle-Iaf De Gaulle csütörtökön 800 újságíró előtt nyilatkozott a nemzetközi politika kérdései­ről. Az angol közvélemény han­gos kárörömmel üdvözli De Gaulle Nyugat-Németország ellen intézett heves támadá­sát, valamint a francia elnök bírálatának széleskörű bonni visszhangját. A Daily Mail jelenti Bonn­ból „Erhard összeveszett De Gaille-lal” cím alatt: Nyugat- Németország éles viszontvá- dakkal felel De Gaulle kemé­nyen vagdalkozó támadásai­ra. Ez az összecsapás világo­san mutatja a szakadást a két ország között Európa jövőjét illetően. A Guardian tudósítója ,írja Bonnból: A francia—német, úgynevezett barátsági szerző­dés most aligha éri meg a papirost, amelyre írták. A né metek megvetően félrelöktél De Gaulle négyhatalmi érte kéziét összehívását sürgető javaslatát Délkelet-Azsü ügyében; Johnson—Goldwater találkozó A Fehér Ház szóvivője be jelentette, hogy Johnson elnöü pénteken délután fogadj! Goldwater szenátort, a köí‘ társasági párt elnökjelöltjét A találkozón megvitatják, mi' ként lehetne az elnökválasz' tási hadjárat során mellőzn g polgári jogokról szóló tör vény feletti vitát. A Fehé: Ház szóvivője közölte, hogf a pénteki találkozó Goldwatel kérésére jön létre. A tenyésztői kedv fokozása eredményekkel járt Home: — Sötétnek látom » helyzetet. Hazánk mezőgazdasági ap­parátusa évek óta küzd azért, hogy az állattenyésztés fej­lődjék. A kormány hatalmas összegekkel támogatja ezt a munkát, a népgazdasági költ­ségvetésből is milliárdokat költünk az állattenyésztés fej­lesztésére. Ez természetes is, hiszen a mezőgazdasági üze­mek rentabilitásának, jövedel­mezőségének feltétele az ál­lattenyésztés fejlettsége. Mindezeken túl népgazdasági érdek és feladat, hiszen a la­kosság életszínvonalának ala­kulása, a legfontosabb élelmi­szerek bősége szintén az állat­tenyésztés függvénye. Orszá­gunkban senkinek sem kö­zömbös tehát, hogyan alakul az állattenyésztés helyzete. Növekszik a sertésállomány Az idei tavaszi állatszámlá­lás jegyzőkönyvéből. az állat- tenyésztés - helyzetét - objekti­ven. kendőzés nélkül rögzítő kimutatásokból érdekes ada­tokat kaptunk. 1963. tavaszán 5 millió 428 ezer sertést tar­tottak az országban, s ebből 463 ezer volt a tenyésztés alapját jelentő anyakoca. Az idei állatszámlálás már 6 mil­lió 358 ezer darab sertést vett számba, vagyis: 930 ezerrel többet a tavalyinál. Még ör- vendetesebb az anyakocák számának emelkedése, amely kereken százezerre] nőtt egy év alatt. Ez főleg a. további fejlődés szempontjából lénye­ges. mert a süldő és hizóállo- mány növekedése az anyako­cák létszámától függ. Az anyakocák száma, a különböző állami kedvezmények ered­ményeként. elsősorban a ház­táji gazdaságokban emelke­dett. Ez is jó, de kívánatos lenne, ha a termelőszövetke­zetek közös kocaállománya is megfelelő arányban növeked­ne. Az anyakocák létszámának ugrásszerű növekedéséből tör­vényszerűen következik, hogy 1964. első felében 1963. hason­ló időszakához viszonyítva csökkent a felvásárol t hízók száma. Ez azért törvényszerű, mert nem lehet egyszerre, ugrásszerűen növelni az anya­kocák és a hízók számát. A arány most kedvezőtlen. 1963. első felében mintegy másfél- millió hízottsertést adtak át, ezzel szemben 1964. első felé­ben még az egymilliós számot sem értük el országszerte. De hangsúlyozni kell: az anyako­cák létszámának igen szép fejlődése biztosíték arra. hogy a 1 közeljövőben, növekszik a hízottsertések száma is. Több szarvasmarha és baromfi Szarvasmarha tenyészté­sünk szintén szépen fejlődött. 1963. tavaszán például 47 ezer darab vemhes üszőt írtak ösz- sze. míg 1964. tavaszán már 64 ezer darabot. A fejlődés tehát közel 50 százalékos. És ez szintén 1 alapfeltétele a szarvasmarha-létszám további növelésének. Ezzel kapcsolat­ban még egy nagyon érdekes számlálás. Tavaly, az eszten­dő első negyedében az üszők­nek mindössze 20 százaléks maradt meg továbbtenyész- lésre, a többit meghízlaltáK és levágták. Ezzel szemben aí idén az üszők 70%-a maradt meg tenyészállatnak, s mind­össze harminc százalék ma­radt hizlalásra, külkereskedel­mi eladásra, vagy belső közfo­gyasztásra. Az arányok meg­változása szintén a húsellátás­ban mutatkozik majd. Ahhoz hogy egy-két éven belül fel­számoljuk a húsellátásban mutatkozó nehézségeket, első­sorban a továbbszaporítás fel­tételeit. a tenyészállat-állo­mányt kell fejlesztenünk. E1 a fo-lyamat elkezdődött, a fej lődés örvendetes. Az első eredményekről mái a mostani állatösszeírás i-£ számot ad. 1964. első neje­dében. a tenyészállomán? számszerű és minőségi fejlő­désének eredményeként. 23 ezerrel több borjú született mint 1963. azonos időszaka; ban. A szaporodás ugrásszerű fejlődése viszont csak a követ­kező esztendőben várható.. hi­szen a szarvasmarha csak * harmadik . életévében elltt először. Szépen fejlődött a baromfi- tenyésztés. 1963. első öt hó­napjában mindössze 75 vagon baromfit vásároltak fel. Ezzel szemben 1964. hasonló idősza­kában 337 vagon baromfit ad­tak el, elsősorban a termelő­szövetkezeték közös állomá­nyából, de a háztáji gazdasá gokból is. A tojástermeién szintén ugrásszerű fejlődést mutat. 1963. első öt hónapjá­ban 269 millió, az idei eszten­dő hasonló időszakéban vi­szont 411 millió darab tojást értékesítettek a termelők. A baromfihús és tojástermelés örvendetes fejlődése egyben könnyítette az időnként és he­lyenként jelentkező húsellálá- si gondokat 1st Végeredményben a tenyésztőkön múlik Mindent összevetve. Állat­tenyésztésünk szépen fejlődik- A tenyészállomány 6zép fej­lődése alapja annak, hogy a következő években vágóállat­ból se legyen hiány. Mindezt persze, nem adtál* ingyen. Szakemberek és ter­melők tízezrei dolgoztak, fá­radtak azért, hogy az ország állattenyésztése tovább fej­lődjék. De a kormány Is min­dent megtett. Kedvezmények ás hitelek sokaságával fokozás a tenyésztői kedvet amelynek máris láthatjuk eredményeit. Az állam 1963-ban 240 millió forintot áldozott csupán a te- nyészüsző-nevelési kedv foko­zására. Ebben az évben mé£ többet. körülbelül 300 millió forintot áldoznak népgazdasá­gi keretből csupán erre aí egyetlen akcióra. És nem fe­leslegesen. A tenyészüsző-ál- lomány ugrásszerű növekedé­se. a máris mérhető fokozódó borjűszapőrulat nagyrészt en­nek az állami akciónak aí nredménve. A továbbfejlődés' t'-'Z az állam ezután is minden 'öle lelhető segítséget megad- ~>e miként eddig is, a további rilker elsősorban a szakembe- -eken éa a tenyésztőkön mú­lik. Sä. X Qijmw ^ßi'afikfo: ii. A mikor kitört a nemzeti “ forradalom, lángban állt az erdő. Áradat öntött el min­dent — véráradat. — Nem adom fel a reményt — jelentette ki férjem. — A háború nagy áldozatot köve­telt már eddig is. de én még élek. Katonák halnak majd meg. És civilek is. De a nép élni fog és rázendít győzelmi indulójára. Bennünket még nem jegyeztek fel a halálozási jegyzékre. Egy kormányzósági hivatal­nok és kísérője érkezett fa­lunkba. Karcsú volt. mint va­lami szivar. Magasnövésű. Kí­sérője kis. kiszáradt ember. — Uram! Mennyi áldozatot követelt eddig a háború? Kinyitotta sárga csillagos ak­tatáskáját, olyan táskát, ami­lyen a japánoknak van. — Ó, uram! Már több ezret. A huszonöt millióra gondol­tam. Ugyanennyi ez, mint a „több ezer”? Hogyan függ ösz- 6ze az „ezer” és a „millió”? Minden nap új áldozatokat követelt. A partizánok sorai­ból. A hadseregből. Katonák és tivilek. A hősi sikerek szapo- tán nőttek, mint a szantálfák bő esőzések idején. Semmit sem értek a politikai sakkhúzásokhoz. Szerintem ' a gyarmatosító urak állatok, akik filozofálnak. . Borzalmas háború tört ki. S vele együtt feltört bennem a gyűlölet. .Ugyanolyan gyűlölet, ami­lyen férjemben élt a háború ellen. Ugv hírlik, a hollandusok ezt a háborút rendőri akciónak nevezik. Már a falunkban sem vol­* * tunk biztonságban. Uj szó röppent fel: lázadók. Mit jelent ez? Arról, hogy a rabló mit jelent, van fogalmam. De mi az, hogy lázadó? A hollan­dusok mindenütt raboltak és fosztogattak. S a „rend őrei­nek neverték magukat. És gyilkoltak. Rosszabbak voltak a vadálla­toknál, telhetetlenek, valósá­gos ördögök. És ezek beszéltek lázadásról. A forrongást két csoport szítja: a politikusok és az éhezők. A politika nem sokat jelent szá­momra. De ha az éhező nép védekezik — az más lapra tar­tozik. A katonák állandóan a kör­nyéken portyáztak. Úgy tűnt fel nekem, mintha ebben a há­borúban az emberek minden­féle piszkot szórnának egy­másra, míg vépül a ruhájuk eredeti színe felismerhetetlen- hé válik. De talán tévedek. ■ Ezrekre rúgott az áldozatok száma. De hogyan függ össze az t,ezer” és a „millió”? Art hittem, hogy megáll a szívverésem, és a szakadékba zuhant gyermekre gondoltam, akiknek pajtásai tovább hancú- roztak. Egész melegem lett, tűz járta át testemet. Nagy beteg voltam. Testem megdagadt, mint a vfzkórosoké. Hogy mi­kor öntött el először a forróság, nem tudnám megmondani. A helyzet ezután tovább romlott. A járókelők azt mond­ták. hogv „a gazt akarják ki­irtani”. Nem sikerült nekik. A gyökerek megmaradtak, s új­ból és újból szárba szökken­tek. Falumat a „nyugtalanság tűzfészkének” nevezték. Ki szította a nyugtalanságot? Az egyenruhások! Úgy jöttek, mint a tigrisek. Azonnal látszott rajtuk, hogv tigrisek. Úgy ordítottak, mint a hús után . sóvárgó tigrisek. Ki akarták irtani a lázadókat, a növényt gyökerestől. A harc rövid volt. Néhány *"* tigris felordított, amikor eltalálta a dárda. De túl sokan voltak. Ezért az emberek a bozótba menekültek, nehogy elpusztítsák őket. A tigrisek- hirtelen haragú- ak voltak. Szétverték az egész falut. Egytől egrip kihajtották a férfiakat. A hollandusok minden házat felgyújtottak. A tigrisek elrejtőztek a folyó partján. Ezt nem tudták az emberek, akik a folyóba ug; róttak, hogy úszva menekül­jenek. A tigrisek megtámadták őket. Minden házat felégettek. Bó- dító füst gomolygott Olyan volt, mintha itt lenne a világ vége. A férjem menekült. Az utol­só, amit hallottam, jajkiáltása volt. Úgy hangzott, mint a vá­góhídra vonszolt kecske meke- gése. A házam lángokban állt. Ki­rohantam a szabadba. De alig értem ki, amikor eszembe ju­tott, hogy bölcsőben fekvő gyermekem a kamrában ma­radt. Vissza akartam menni. Mit érdekelt engem a láng­tenger. De hirtelen ... egy tig­ris rúgását éreztem, és ... tel­jes hosszában elváeódtam, be­le a lobogó lánetengerbe. s ve­lem együtt a gyermek is, akit szívem alatt hordtam. A tűz elemésztette eeész tes­temet. Most nem számított, hogy beteg voltam. A forróság! A borzalmas for­róság! ö egek. soha nem pörköltem húst. csak amikor a marhából saslikot csináltam. Miért kell ezt tűrnöm? Hiszen nem követtem el semmi bűnt. Halálom előtt körül se néz­hettem még egyszer utoljára a szén világban. Uogy állt a kéklő hegy lá­1 * bánál sárguló rizsünk? Ekkor szürkült. Nyugaton biztatóan fénylett az a'lkony- pír. És én nem nézhettem már a termeszei csodás pompáját; még egyszer utoljára sémi >1 szépség látványa helyett fel- j falt a tűz. A vörös láng. A vö-< rös láng, amely elemésztette' hazámat. Forróság! Mikor meg-l haltam, utoljára borzalmas j forróságot éreztem. Úgy jár-^ tam, mint a madarak, amelyek-< nek csicsergését virradatkor’ túlharsogja egy megszenesedett' fa recsegése. I S most már csak egy kis ra~! kás hamu vagyok. Csontjaim^ megszenesedtek. Az idő min-, dent egyformává tesz; én és a’ hazám — mindketten porrá! lettünk. { Nincsen senki, aki megtar-i tana emlékezetében, vagy. egv könnyet ejtene utánam. ] Senki nem állít sírkövet ne-! kém egy gondozott temetőben;! síromra senki sem helyez vö-^ rös rózsát, és fehér jázmint. j Senki ember fia nem fogj emlékezni rám. Névtelenül halok meg. Ne-! vem nem szerepel egyetlen! halotti jegyzéken sem. De vár-i junk csak. a hamu megtenné- ’ kenyíti a földet. ^ M em érzem magam bűnös-! ■'* nek. Teljes bizonysággal j és határozottsággal hiszem, hi-j szem, hogy szavaim hatni fog-' nak olyan ember vádirataként.! aki eltűnt a föld színéről. Sza-! vám vádirat azok ellen, akik! még élnek: de vajon hol van; még igazságszolgáltatás? Hol] az igazság? Szólok az éj fekete] sötétségből, hol hideg szél sü-| vít, szólok, hogy öntudatra éb-! redjen az emberiség. ! Isten veletek emberek! 4 (Vége.) . ] (Hollóst Tibor fordítása*)'

Next

/
Thumbnails
Contents